Dolgozók Lapja, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

DolGoZÓK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS XXI. ÉVFOLYAM 215. SZÁM ARA: 60 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK4 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. SZEPTEMBER 12. KEDD Megyénk eredményei a mezőgazdasági kiállításon Amint arról már hírt adtunk, megyénk többször több mezőgazdasági nagyüzeme képviseltette magát termelési és tenyésztési a mezőgazdasági eredményeivel kiállításon. Ezúttal megérkezett a hivata­los lista, amelynek alapján közöljük a kiállítás nagydíjas, továbbá arany és ezüst érem­mel kitüntetett állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek eredményeit. A legnagyobb elismerést je­lentő nagydíjasok sorában két megyei gazdaságot: a tokodi Aranykalász Termelőszövetke­zetet és a Bábolnai Állami Gazdaságot találjuk. Az előb­bi a szamóca szörpjéért, az utóbbi pedig a tojó és hús­hibridek előállításában elért eredményeiért kapta a kitün­tetést. A gabonatermesztésben ugyancsak két díjat nyertünk, mindkettő a Komáromi Ál­lami Gazdaság nevéhez fű­ződik: őszi búza és kukorica terméseredményei méltóak az ezüstéremre. Megyei állattenyésztésünk is eredményesen szerepelt. A dí­jazott tehenek között találni a Bábolnai Állami Gazdaság Kifli, Virág, valamint Sem­e­rin nevű tenyészállatát Ser­téstenyésztésben aranyéremre méltónak bizonyult a Tatai Tangazdaság nagy fehér hús­sertés tenyészkocasüldő cso­portja. Ugyanebben az ága­zatban a tangazdaság hasonló fajtájú tenyészkansüldő cso­portja ezüst érmet kapott A tangazdaság eredményesen sze­­repelt a juhtenyésztési bemu­tatón is: anyajuhaiért arany és ezüstérmet szerzett. Arany­éremre méltónak találta a bí­ráló bizottság a baiíai Kini­zsi tenyészállatát is. A ba­romfitenyésztésben a Tatai Halgazdaság pekingi kacsája, a haltenyésztésben ugyancsak a halgazdaság terméke nyert aranyérmet. A lótenyésztés egyik aranyérmét a Bábolnai Állami Gazdaság arab pes­kancája kapta. Ideiglenesen megoldódik SS a tatai Öreg-tó problémája Ürépítő medence három millióért ,0000 köbméter föld megmozgatása Lapunk évekkel ezelőtt hív­ta fel a figyelmet első ízben a tatai Öreg-tavat fenyegető veszélyre. Azóta többször, és több fórumon került szóba, hogyan kellene a tó medrét kikotorni és befolyó vizét tisz­títani. Legutóbb a Népszabad­ság rendezett ankétot, szintén arról tárgyaltak, ahol ho­gyan lehetne meggátolni a tó pusztulását. A sokoldalú társadalmi megmozdulás hatására illeté­kes szervek is mér régebben foglalkoznak a tóba víz megtisztításának, a befolyó me­der kotrásának megoldásával. A Tatabányai Szénbányák és az Országos Vízügyi Főigazga­tóság közös akcióba fogott Hétfőn megkezdték egy 400 000 köbméteres ülepítő medence építését A Vértesszöllős és Tata közötti területen mint­egy 50 000 köbméter földet ásnak majd ki. A kikerült anyagból készítik el az üle­pítő mintegy másfél kilomé­ter hosszúságú töltését. A közös akcióval készülő medence mintegy hárommil­lió forintba kerül. Alkalmas lesz arra, hogy a Tatabányá­ról érkező szennyezett hor­­dalékos vizet megtisztítsa. Ezt a funkcióját az ülepítő — figyelembe véve az eddigi ada­tokat — mintegy öt esztendőn keresztül tudja majd betölte­ni. A szűrő elkészítése a tatai Öreg-tó fejlesztéséhez készí­tett regionális terv részét ké­pezi. A megoldás persze csak időleges és nem teszi felesle­gessé a lényeges nagyobb költ­séget igénylő végleges ren­dezést. Az ülepítőt még ebben az évben be akarják fejezni. Még 300 Trabant A magyar külkereskedelmi és iparvállalatok szakemberei számos export-import üzletkö­téssel érkeznek haza a vasár­nap zárult lipcsei őszi vásár­ról. Szerződést írtak alá töb­bek között a laboratóriumi vegyszerek, gyógyszerek, oltó­anyagok _ export­járól-import­­járól, a Hungarotex műrostot, a Ferunion ablakrámát, és aj­tókeretet, továbbá síkkötőgé­peket vásárolt, s plasztik­­háztartási árut adott el. A Mogürtnek pedig sike­rült szereznie újabb 500 Tra­bantot, s így­ 9300 fölé emel­kedik az NDK-ból ez évben hazánkba érkező személygép­kocsik száma Béke és együttműködés az Atlanti-óceántól az Uraiig De Gaulle és Gomulka beszéde a lengyel parlamentben De Gaulle hétfői program­ját városnézéssel kezdte, majd részt vett a francia nagykö­vetség új épületének ünnepé­lyes alapkőletételén. Innen gyalog a Szejm épületéhez ment, ahol Wladyslaw Gomul­­ka, a LEMP Központi Bizott­ságának első tikára és Józef Cyrankiewicz, a Miniszterta­nács elnöke üdvözölte. Előbb de Gaulle, majd utána Gomul­­ka mondott beszédet. A francia elnök a többi kö­zött kijelentette: Lengyelországnak és Fran­ciaországnak együtt kell mű­ködnie abban a világméretű mérkőzésben, amelynek tétje a béke és a haladás min­denki számára, vagy pedig a háború és az általános pusztulás. — Franciaországnak és Len­gyelországnak természetesen mindenekelőtt Európában kell összehangolni cselekedeteiket. Az Atlanti-óceántól az Uralig az enyhülés, a meg­értés és az együttműködés politikájával és gyakorlatá­val meg kell teremteni feltételeket ahhoz, hogy az­­ európai népek közösen ren­dezhessék problémáikat, köztük elsősorban a német nép sorsát. Franciaország most a megbékélés kapcsolatait építi ki Rajnán túli szomszédjával —, jelentette ki de Gaulle, majd azt fejtegette, hogy szívélyes, építő jellegű kap­a­csolatok fejlesztése elvezethet egy olyan európai rend foko­zatos megteremtéséhez, amely­ben részt vennének az összes európai országok. Gomulka a Lengyel Nemzeti Egységfront pártjai­­ nevében üdvözölte a francia köztársa­sági elnököt Rámutatott arra, hogy de Gaulle szívélyes len­gyelországi fogadtatása bizo­nyítja a lengyel—francia ba­rátság hagyományainak ele­venségét — A hitleri fasizmus fölötti győzelem — folytatta Gomulka —, amelynek kivívásában mi együtt vettünk részt, megmen­tette Európát és országaink új, független életre keltek. E győ­zelem történelmi eredményei alkotják az európai népek biz­tonságának és szuverenitásá­­nak fundamentumát és minden kísérlet ennek meg­bontására azzal a veszéllyel járna, hogy a világ egy újabb, százszor pusztítóbb háború szakadékába sodró­dik. E veszély elhárítása és a bé­ke megszilárdítását együttes akciók — mint célzó ön helyesen állapította meg —.al­kotják azt a platformot, ame­lyen ma Lengyelország és Franciaország találkozik. E kérdésben Franciaország az ön vezetésével, Elnök úr, meg­becsülést keltő merész kezde­ményezéseket tesz. Az elmúlt években a fran­cia—lengyel viszonynak és Franciaország más szocialista országokhoz fűződő viszonyá­nak helyes fejlődése az euró­pai enyhülés, a békés együtt­működés fontos tényezőjévé vált — folytatta Gomulka. — A népek felszabadulási törek­véseinek elnyomására irányuló akciók miatt azonban a világ állandó feszültségben él Az amerikaiak barbár viet­nami agressziója megmérgezi a nemzetközi légkört. — Lengyelország és Francia­­ország egyetért abban, hogy haladéktalanul véget kell vet­ni a dél-kelet—ázsiai inter­venciónak. Biztosítani kell vietnami nép függetlenségét és a önrendelkezési jogát. Nézete­ink hasonlóak, a közel—keleti rendezés kérdéseiben is — mondotta —, ez a rendezés mindenekelőtt az izraeli meg­szálló erőknek az arab terü­­­­letekről való visszavonását kö­veteli meg. — A népi Lengyelország s mesterségesen teremtett hi­degháborús korlátok meg­szüntetését kívánja. Azt akarjuk, hogy Európa ve­szélyes megosztottsága, ame­lyet az egymással szembenálló katonai — politikai tömbök kényszerítenek rá, megszűnjék és átadja helyét az együttmű­ködésnek. Befejzésül kijelentette, hogy a lengyel—francia közeledés nem átmeneti konjuktúra függvénye, hanem a történel­mi tapasztalatokból fakadó szükségesség. MÉG EGY HÉTIG Változatlan érdeklődéssel lá­togatják hazánk minden ré­széből a 66. Országos Mező­­gazdasági Kiállítás és Vásárt mezőgazdaságunk nagy sereg­szemléjét. Az augusztus 25 óta nyitva tartó kiállítás már eddig is százezreket fogadott, és valószínű, hogy a még e­zen a héten működő bemutató az eddigi kiállításoknál lénye­gesen több vendéget fogad. Az elmúlt hetekben és legutóbbi vasárnap is megyénk a több nagyüzemi gazdaságából utaztak Budapestre. Ők is, mint a többiek, osztatlan el­ismeréssel nyilatkoztak, a lá­tottakról, amelyek mezőgazda­sági törekvéseink eredményeit összegezik. Szeptember 17-én, a kiállítás utolsó napján mél­tán búcsúztathatjuk őszinte ÖfÖrP.!T!f-I a­T*3^tr Surveyor=S­ A Surveyor—5 elnevezésű holdszonda az előzetes beje­lentésekkel szemben, elérte célját: vasárnap „sima” leszál­lást végzett a Hold felszínén és — mint később közölték — 75 perc elteltével már jó mi­nőségű fényképfelvételeket to­vábbított a földi megfigyelő állomásra. A 300 kilogramm súlyú űr­laboratórium, amely a fényké­pezésen kívül vegyelemzést végez a Hold-felszínről, szi­lárdan megöli a talajon, mind­össze 32,1 kilométernyire at­tól a ponttól, amelyet erede­tileg leszállásra kijelöltek. A Surveyor–5 célja az, hogy a Nyugalom Tengerének tér­ségéből, ahová esetleg később ember vezette űrhajó is le­száll, kísérleti adatokat to­­vá’h’bírclOt’’

Next