Dolgozók Lapja, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

* VILÁG PROLET­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DOlgozók Lapja MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA srxn. ÉVFOLYAM 276. SZÁM ARA: 60 FILLÉR MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. NOVEMBER 22. SZERDA N­éhány napja, hogy a rá­dió reggeli híradásai­ban újra halljuk: talajmenti fagyok várhatók. Ez egyértel­műen bizonyítja, hogy az ívsz igazán csak rövid ideig él már, és a hideg évszak gyor­san beköszön­thet. Mindenki számára változást hoz az új évszak, de talán a földek munkásait teszi próbá­ra leginkább, hiszen ők azok, akik az egész évet a szabad ég alatt töltik. Amikor pedig bekövetkezik a zordabb idő nem mehetnek mindnyájan fedél alá, hanem folytatják tevékenységüket, nagyrészt is­mét a szabad ég alatt. Így van ez napjainkban, s így lesz ez még a kemény fagy eljöt­téig, amíg az eke hasíthatja e barázdát, s amíg a betaka­­rítók ujjai bírják nélkül is a hideget. kesztyű Mert tennivaló akad még a földe­ken, hiába jön a tél. A szán­­tanivaló területnek még a fe­le, 30 ezer holdnyi, várja a Bérieket, és a kukoricsszár elsy része, mintegy 15 ezer holdnyi­ is lábon áll. Fodeg mindkét munkát jó volna a tél előtt elvégezni. Egyrészt, mert könnyebb most szánta­ni mint tavasszal, s a c­uko­­ricaszár letörése is fontos, ha másért nem, hát azért, mert sok millió kártevő szaporodá­­sát akadályozhatják meg így. A közelítő tél kétségtelenül nyomot hagy a földek dolgo­zóin, nehezebbé válik a mun­ka, és minden óra kétszeresen kint töltött nehezebb a korábbinál. Ezért jó, ha ilyen­a kor fokozódik a gondoskodás traktorosokról, a meleg ételt, vagy a védőitalt illető­en is. Mert szántani kell, ha nem is kellemes. Meglesz en­nek a maga haszna, mindenki tudja jól. Ide tartozik az a gar>­d is, hogy nemcsak a nagy táblák földjeit kell megművelni a 16 gazda gon­dosságával parcellákat, hanem a kisebb az egyéni és háztáji földeket, amelyek jö­vőre ugyancsak dús termést ígérnek. Ez pedig talán még nehezebb, hiszen itt kevesebb gép mozoghat. Elkel tehát a segítség mindenkitől, ak­i se­gíthet. r Ú­­­j munka kezdődik a tél­­ közeledtével, a nagy és szép tennivalók egyike: ké­szülődés a Alakulnak a zárszámadásra leltározó bi­zottságok, majd az első hó­eséssel megkezdődik az ü­nner­­i közgyűlések sora, az idei gazdagodás újabb számbavé­tele. Az előkészületek mind­járt egy másikkal párosul­nak, nem kisebbel, mint a jövő évi gazdálkodás megter­vezésével, a szakszerű és gondos munka jövő évi alap­jainak lerakásával. Nem túlzás azt mondani, hogy mindkettő új körülmé­­nyek közepette zajlik le a falun, a sokat emlegetett ön­állóság jegyében. Elég ha ar­ra utalunk, hogy az idén sem a zárszámadást­ sem a jövő évi terveket nem fogják szö­vetkezeteink a tanácsokkal jóváhagyatni úgy mint eddig. A hatóság csupán a kötelező kenyérgabona vetéstervét ve­szi számba és természetesen — jogkörénél fogva — to­vábbra is őrködik, hogy a sok szövetkezeti terv egy nagy népgazdasági tervben öltsön testet, és biztosítsa a jövő évi újabb előrehaladást. De a tervező, szervező gya­korlati munka a szövetkeze­tekre vár. Éppen napjainkban zajlanak le a jövő évi szer­ződéskötések a szövetkezet­ek és a vállalatok között. Ezek a megállapodások tulajdonkép­pen a terv körvonalait szab­ják meg, és jogokat, kötele­zettségeket rögzítenek a kö­vetkező esztendőre. Mindenki maga tudja, mit, hogyan ter­melhet lerobban jövőre, ki, hogyan találja meg számítá­sát a gazdálkodás újabb le­hetőségei között. S hogy mennyire találta meg, az majd éppen egy év múlva derül ki. T­éli programnak ennyi is elég volna, pedig ennél sokkal több van. Mert közben a tagság is szeretne dolgozni, jóllehet a földek már pihennek, az állattenyész­tés pedig nem ad mindenki­nek kenyeret. A téli foglal­­koztatás örökké visszatérő gondja nehezedik egy-egy szövetkezetre, kérdés, hogy mindenütt sikerült-e a nyári terveket megvalósítani. S ha még ez sem elég a téli prog­ramból, akkor a csendesebb estéket felhasználhatják szö­vetkezeteink a két új törvény tanulmányozására, megisme­résére, amely jövőre igen fontos lehet számukra. Mert még a télen elemzik, tanul­mányozzák az új törvény pa­ragrafusait, amelyekből ös­­­szeáll minden szövetkezet új alkotmánya: az alapszabály A nagy munka végén pernze — s erre már tavasszal kerül sor — szövetkezeteink köz­gyűlésen emelik működésük további jogerőre rendjét, tagjaik jogait és kötelezettsé­geit. Azután itt a tanulás, a tél mindig visszatérő jelképe, az erőgyűjtés, a szakmai gyara­podás ideje. Tanulnak a szö­vetkezet vezetői és tagjai, fia­talok és idősek, mérnökök és szakmunkások, mert minden­kinek szüksége van újabb is­meretekre, nagyobb tudásra a nagyobb feladatokhoz .­A­ert a jövő esztendő mindenkitől nagyobb felkészülést igényel mint az idei, sok mindent másként és jobbnak szeretnénk látni jö­vőre, mint ebben az eszten­dőben volt. Szeretnénk szebb, gazdagabb termést, több jó­szágot, nagyobb épületeket, végül pedig magasabb jöve­­delmet, jobb életet. Ahogy tavaly ilyenkor elmondjuk úgy mondhatjuk el az idén is: erőnk, szorga­lmunk, te­hetségünk egy év alatt is­mét ..örege­tt”, ám ez eb­ben az esetben csak javunkat szolgálja. Kober Imre A közelítő tél4 megyei tanács-vb megvizsgálta: Törvényesek-e a tartási szerződések? A közvélemény álláspont­jának tesznek eleget a kü­lönböző szervek és hatóságok, amikor jelentős erőfeszítések­kel javítják a rászorult idős emberek helyzetét. Elmond­hatjuk, hogy az országban soha sem fordítottak ekkora figyelmet az öregebbek élet­viszonyainak alakulására. Ezért került napirendre a tanácsi munkában a tartási szerződések ellenőrzése, s a szociális otthonokban gondo­zottak életkörülményeinek ja­vítása. Magyarországon 21 000 tartási szerződést és 23 000 szociális otthonban élő embert tartanak nyilván. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága az elsőként felkérte a országban megyei főügyészt: nyújtson tájékoz­tatást, mennyire érvényesül a törvényesség a tartási szerző­dések megkötésekor, magva­lósításuk ellenőrzésénél és a szociális otthonok ügyvitelé­ben. A tájékoztató — mint ez várható volt — lényeges ja­vulásról adhatott számot. A tartási hatósági szerződések kötelező jóváhagyása révén sikerült elejét venni sok vi­tának, jogtalan előnyök meg­szerzésére irányuló törekvés­nek. A szociális otthonokban élőkre is jótékonyan hatott ki a törvényes rendelkezések teljesebb érvényesítése. Néhány helyen azonban csorbát szenvedett a törvé­nyesség. Oroszlányban példá­ul aláírás nélküli szerződést helyeztek­ irattárba. A tatai városi tanácsnál anyagi kér­déseket pontatlanul meghatá­rozó szerződést fogadtak el. Környén nem helyezték irat­tárba minden szerződés egy­­egy hiteles másolatát. Az ilyen és hasonló esetek miatt a végrehajtó bizottság nagyobb gondosságra hívta fel a fi­gyelmet. Szükséges — álla­pította meg a végrehajtó bi­zottság —, hogy a mezőgaz­dasági ingatlanokkal kapcso­latos tartási szerződéseket a felek mutassák be az illeté­kes tanács mezőgazdasági osztályának. Az idős szerző­dő felek érdekeit védik a tanácsok, ha az eddiginél többször és alaposabban el­lenőrzik a helyszínen a fel­tételek betartását. A szociális otthonban élők gondozása általában kielégí­tő. Visszás azonban, hogy a gondozási díjaikat egyes ese­tekben nem a v­alóságos hely­zetből kiindulva állapít­ják meg. Jól kereső gyermekek szülei, jómódú hozzátartozói, családtagjai minimális díja­kat fizetnek. Az illetékes ta­nácsi szervek ezt még az elő­írt időnkénti felülvizsgálat alkalmával sem változtatták meg. A végrehajtó bizottság ja­vaslatot tesz az Egészségügyi Minisztérium­­ illetékeseinek, hogy változtassák meg a szociális otthonok ügyrendjét szabályozó előírásokat. A ré­gi rendelkezések többsége el­avult. A mai helyzet szerint szükséges rendezni a gondo­zási díjakat. Pontosabban kellene körvonalazni a fize­tésre kötelezhető rokonok, családtagok körét Az ülésen elfogadott hatá­rozat értelmében a járási és városi tanácsokat köteleztek, hogy a megyei ügyészség ál­tal összeállított tájékoztatót ismertessék a szakigazgatás­ban érintett dolgozókkal, és tegyék meg a helyileg szük­séges intézkedéseket. If [UNK] [UNK] i [UNK] ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦9 [UNK] *♦ 9 [UNK] ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ i [UNK] ♦ ♦ **♦ ♦ *■ *♦ ♦ *♦ ♦ ♦ #9 [UNK] Fagy did­erg­eti már az avart az őszi parkban Magyar—csehszlovák árucsere 1963. évre szóló árucserefor­­galmi szlovákia jegyzőkönyvet Cseh­és Magyarország között Magyarország jövőre Cseh­szlovákiának főleg szerszám­gépeket, erősáramú elektro­technikai termékeket, vasúti személykocsikat, híradástech­nikai berendezéseket, mező­­gazdasági gépeket, műszere­ket, tv- és rádiókészülékeket, hűtőszekrényeket, bauxitot, alumíniumot, húst és húsipari termékeket, tojást, sa­vot, friss gyümölcsöt és gyümölcs­­konzerveket, friss zöldséget és zöldségkonzerveket, bort, ci­garettát gyógyszeripari ter­ületeket, bőrcipőt, textiláru­kat, fémbútort camping-cik­­keket és játékokat szállít Csehszlovákia az árucsere keretében főleg szerszámgé­peket tehergépkocsikat, sze­mélygépkocsiikat, motorkerék­párokat, trak­­torokat, műsze­reket, szenet kokszot, henge­relül fut, vi­l­la­m­osenergi­át gyógyszer- és vegyipari nyersanyagokat, kerámiai és ü­vegipari nyersanyagokat, fa­árukat, papírt, sört, gun­­ci­pót üveg- és bizsuárukat sportcikkeket szállít. Az aláírás után Darvas László nyilatkozott az MTI prágai tudósítójának: ..A prágai tárgyalások so­rán figyelembe vettük az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseit és olyan eleme­ket építettünk be, amelyek elősegítik a vállalatok köz­vetlen együttműködésének ke­retében új módszerek alkal­mazását. Fokozottabban érvé­­nyesül a kölcsönös szállítások alapján mindkét országban a szükségletek kielégítése a pi­aci igényeknek megfelelőef fi’* — mondotta. Kedden a zbraslavi kas­télyban Frantisek Mares cseh­szlovák és Darvas László magyar külkereskedelmi mi­niszterhelyettes ünnepélyes keretek között aláírta az

Next