Dolgozók Lapja, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
4 A TATABÁNYAI BÁNYAIPARI AKNÁSZKÉPZŐ technikumban október elején önköltséges műszaki rajzoló tanfolyam indul. Jelentkezési lapot a Technikum igazgatói irodájában kell kérni szeptember 15-ig. Jelentkezni érettségivel lehet, valamint azok kérhetik felvételüket, akik rajzolói munkakörben dolgoznak. PÁRTCSOPORTOK Elő asszonya T hónappal ezelőtt beszélgetés közben az EMG esztergomi gyárában: „Az a helyzet, hogy nagyobb gyűlésen, sok ember előtt valahogy nem szívesen szólalok fel, mondok véleményt. Tudja csoda miért, de mindjárt zavarba jövök, gátlásaim támadnak. Így, ha nyolcan-tízen vagyunk együtt, egészen másképpen van, ilyenkor nyugodtan ki tudom fejezni a gondolataimat.” Távolról sem egyedi eset ez. Számos más helyen elhangzott hasonló magyaráizat, amikor a pártszervezet megvizsgálta a párttagok, a dolgozók társadalmi aktivitását. Sokan megjegyezték, hogy különösen a képzettségű, kevesebb kisebb szókinccsel rendelkező munkásokra jellemző az ilyen tartózkodás. De ne gondoljuk, hogy csak rájuk.Fontos hivatalokban is elmondtál? ilyesmit íróasztalnál dolgozó, szellemi munkát végző emberek. Ha egyéb nem, már pusztán ez a lélektani is indokolná, hogy a tényező pártéletben kellő szerepet juttassunk a legkisebb szervezett kollektíváknak, a pártcsoportoknak. De természetesen jó néhány egyéb érv is szól e mellett. Hiszen a pártcsoport tagjai ismerik legjobban, legközelebbről az adott üzemi vagy intézményi egység életét, problémáit, az ott dolgozó emberek gondját-baját, gondolatvilágát. Ezért a felvilágosító, a politikai munkát is elsősorban rájuk célszerű építeni. Mindennek dacára mégis meglehetősen kevés pártszervezet található olyan megyénkben, ahol a pártcsoportok valóban tartalmas belső életet élnének. A legtöbb helyen csupán a pártcsoport vezetője tevékenykedik, összeszedi a tagdíjat, értesít egyes rendezvények időpontjáról, néha egyes más információkat is továbbít. Azt viszont már nem igen kezdeményezi, hogy maga a pártcsoport is fejtsen ki kollektív tevékenységet, vitasson meg dolgokat, határozzon meg teendőket tagjai részére. Mi ennek a magyarázata? Sokan azt mondják: kevés az idő, így is rengeteg a megbeszélés. Van is ebben valami: akadnak üzemek, ahol egy tevékeny társadalmi aktivista havonta 14—15 megbeszélésen vesz részt, vagy legalábbis illene részt vennie. Ha csak ezt nézzük, valóban gondolkodóba esik az ember: szabad-e, lehet-e ezt a számot még tovább növelni? Igen ám, de ez az adat azért mégsem a párttagság egészének vagy akár többségének az elfoglaltságát fejezi ki. Másrészt pedig pártcsoport-értekezleteknek a nem kellene, sőt talán nem is szabadna mindig afféle szép szabályos, hosszadalmas tanácskozásoknak lenniük, elnökkel, beszámolóval, zárszóval, és így tovább. Eleven, tömör munka-megbeszélések, eszmecserék — erre van, erre lenne szükség. Fs P/í — legalábbis jó » Lt néhány alapszervezet====zetben — maga a párttagság is határozottan igényli. " Több pártszervezet az utóbbi hetekben" elemezte a pártdemokrácia helyzetét, s felvetődött, szinte, mindenütt hogy hasznos lenne nagyobb szerepet biztosítani a pártcsoportoknak, elevenebb életet bennük. A Dorogi teremteni Szénbányák vállalati központjának alapszervezetében például a párttagok erről a témáról a taggyűlést megelőzően pártcsoportonként is tanácskoztak. S itt elmondták: hasznos lenne ezt más alkalommal, más taggyűlési témákat megelőzően is így csinálni. Ami egyébként nem elszigetelt gondolat: a tatabányai városi tanács pártszervezetében is rendeztek már a taggyűléseken napirendre kerülő témákról előzetes vitát a pártcsoportokban, hasonlóan kedvező eredménnyel. Más gondolatoknak is hangot adtak a Dorogi Szénbányásg központjában dolgozó kommunisták. Javasolták például, hogy az alapszervezeti munkaterv összeállításához is igényelje jobban a vezetőség a közreműködését. pártcsoportok Indítványozták továbbá, hogy a pártvezetőség üljön össze időnként közös tanácskozásokra a különböző pártcsoportok tagjaival, s kötetlen eszmecserén vitassák meg az alapszervezet, a pártcsoport időszerű problémáit. Az ilyen javaslatok megvalósítása nem igényel semmiféle ,,felső" intézkedést, bármely alapszervezet saját kezdeményezésére megteheti. Persze, arra szükség van hozzá, hogy a vezetőség igényelje a pártcsoportvezetőktől az ilyen irányú tevékenységet, s adja is meg a szükséges útmutatást, tanácsot, eligazítást. Mert sokszor egyáltalán nem a szándék hiányzik a pártcsoportvezetőknél, csupán nem látják világosan, hogyan is kellene hozzáfogni. Ezért is határozták el megyei pártszervek, hogy az alapszervezeti vezetőségválasztások lezajlása után megyeszerte rendeznék a tanfolyamokat pártcsoportvezetők számába, ahol azok mélyrehatóbb tartalmi és módszertani útmutatásokat kaphatnak. A Komáromi Kőolajipari Vállalatnál úgy tervezik, hogy e tanfolyamokat afféle ..esettanulmányokkal” is színesítik. ..lejátsszák”, majd közösen megvitatják, hogy adott feladatokat miként oldhat meg legeredményesebben a pártcsoportvezető. I rleinoc munkálkodni érdemes mindenütt a pártcsoportok életének ütőképesebb felelevenítésén lesz tőle a pártszervezet, szervezettebb és demokratikusabb a belső pártélet. Gyenes László Ganz-Mávag alkalmaz: esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, •-.öntő, kovács, galvanizáló (vegyésztechni — szak- és betanítoit munkásokat, továbbá férfi ) segédmunkásokat. A vidéki szakemberek részére DÍJMENTES SZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK Szabad szombat van JELENTKEZÉS személyesen vagy írásban a vállalat munkaerőgazdálkodásán Budapest VIII. ker., Vajda Péter u. 10. A TATAI VASIPARI KISZ autogén és villanyhegesztőket azonnali belépéssel felvesz. Fizetés megállapodás szerint női iozók lapja 1968. szeptember 1. vasárnap Purka Angliából —Tojás Kivtel-Keletre —Új szolgáltatások külföldre A Bábolnai Állami Gazdaság export-import tevékenysége Az idei évtől tenyészló, hátasló, kezdődően sportló, tenyészbaromfi és keltetőtojás forgalmazására import jogot kapott a exportBábolnai Állami Gazdaság. Ezeket, a mezőgazdasági cikkeket más állami gazdaságok és termelőszövetkezetek is csak a bábolnai gazdaságon keresztül hozhatják be, illetve vihetik ki. Ilyenkor a Bábolnai ÁG, akárcsak korábban a TERIMPEX, bizományosként szerepel, dr. Nagy Gábort, az export-import iroda vezetőjét kérdezzük, vajon hogyan él ezzel az új lehetőséggel gazdaságuk? — Természetesen legfőbb törekvésünk, okosan kihasználni a kapott jogokat. E célból gazdaságunknál önálló export-import iroda alakult. Rendkívül előnyös számunkra, hogy magunk választhatjuk meg a partnereket, akikkel kereskedni kívánunk. Így módunk volt megkeresnünk a legjobb feltételeket biztosító külföldi tenyésztőket, illetve vásárlókat és azokkal kötni megállapodásokat. Olyanokkal is kialakítottunk kereskedelmi kapcsolatot, akiktől korábban a TERIMPEX nem vásárolt. Például francia cégtől vettünk tojóhibrid szülőpárokat az Uraiújfalui Állami Gazdaság, Hollandiából pedig húshibrid szülőpárokat és sátoraljaújhelyi Új Erő Termelőszövetkezet részére. A Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat Angliából, a Baromfiipari Országos Vállalat Franciaországból hozatott pulyka szülőpárokat. A Fejér megyei Halgazdaság Dániából vásárolt napos kacsákat. A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet Csehszlovákiába szállított baromfit. Ugyanide több termelőszövetkezet is exportált csibéket. A Tatai Állami Gazdaság liba-tenyésztojást ado! el Ausztria és Jugoszlávia számára. Mi vásárlóink Irak, Teherán, Kuwait, ahova Bábolnáról szállítottunk keltetőtojásokat. Tapasztalatunk, hogy a külföldi vevők is szívesebben tárgyalnak közvetlenül a termelő gazdaságokkal. — Hogyan alakult a behozatal és a kivitel összegszerűen? — Tavaly az első félévben, amikor még a TERIMPEX kötötte az üzleteket, ugyanezekből a cikkekből 28 970 000 forint volt a forgalmazás együttes összege. Az idei első felévben 70 355 non forint. 1967 első félévében 19 480 000 forint értékű naposbaromfit és tenyésztojást exportáltunk, most az első félévben 50 248 000 forint értékűt. Lóból is a dupláját értékesítettük exportként, mint tavaly. Az import tavaly az első félévben 5 686 000, az idén forint volt. Ez is 13 810 000 nem törekszünk az mutatja; ésszerű és reális importigények megnyirbálására, igyekszünk teljesíteni a vállalatok kérését. —Több új szolgáltatást is bevezettünk. Mintegy 50 000 baromfit osztrák megrendelésre, nevelésre vállalt a Baromfiipari Országos falat kecskeméti telepe Vülés az Uraiújfalui Állami Gazdaság. Ausztriából, Svájcból és az NSZK-ból fedeztetésre fogadtunk kancát. Svájci ügyféllel pedig lovak panziós tartására is kötöttünk szerződést. Cukrászipari bemutatót és Amigó kávékóstolást rendezett a Tatabányai Vendéglátó Vállalat az oroszlányi Éden eszpresszóban. 25 féle cukrászsütemény és 6 féle minőségi bor között válogathattak az ínyenc csemegéket szeretők. Film a Tanácsköztársaságról Két új magyar film előkészületei kezdődtek meg a napokban a Magyar Filmgyártó Vállalat 1. számú játékfilmstúdiójában. Gyöngyössy Imre rendező ,,Virágvasárnap” címmel forgatja első játékfilmjét, saját forgatókönyve alapján. Az 1919-ben játszódó történet főhőse egy katolikus pap, aki — vállalva a történelmi fordulat diktálta feladatokat — a Tanácsköztársaság helyi direktóriuma mellé áll. Sorsát nem kerüli el: a fehér terror egy, a nép száján élő balladájából kerekítette a szerző. Révész György írta és rendezi az 1. stúdió másikúj produkcióját „Az oroszlán ugrani készül” című filmet. A történet szerint egy náci professzor a második világháború idején jelentős eredményekre tett a baktériumfegyver jókialakításában. Felhasználni már nem tudta, s a fegyver dokumentációját valahol Jugoszláviában elrejtette. Börtönbüntetésének letöltése után megindul a hajsza a tervek után. Az izgalmas krimi operatőre Hildebrand István lesz. (5.) Másnap egy öreg férfi kopogott be, kezet nyújtott egyenként mindekinek, majd Schirmbaumhoz lépett és megszólalt. — Odesszából érkeztem. — Az én nevem meg Wladislaw. Az öreg férfi ekkor Schirmbaumba karolt. — Nagyon fáradt vagyok, nem kísérne haza, itt lakom a közelben. Lekocogtak a lépcsőn, már az utcán jártak, amikor az idegen férfi megszólalt. — Szeretek emeletes buszon utazni. — Nekem jegyem is van hozzá — mondta Rudolf és zsebe mélyéről előhalászta a buszjegyét. Az idegen is elővette a sajátját, s ezután így szólt: — Most velem tart, elvezetem a végleges lakására. Beköltözik, rendbeszedi magát. Holnap délután pontosan 16.35-kor három régi barátja érkezik. A jövőjére részletes tájékoztatásra számíthat tőlük. Később egy lány jelentkezik majd, akitől megtudja, mi mindenre lesz szüksége jövendő életéhez. Nyakkendőt, harisnyát, apró cikkeket kell árusítania, a jelszava: „Nagy forgalom, kis haszon”. El kell érnie, hogy naponta száz vevője is legyen, hogy elvegyülhessenek köztük a látogatók. Ezek mindig letépett sarkú ötvenessel fizetnek majd. A bankjegyet ne helyezze a kasszába. Jön majd ugyanis egy másik vevő, aki ugyanazt az árut kéri magától, mint aki korábban, sérült ötvenessel fizetett. A megjelölt pénzt második személynek kell át adnia. Jó, ha tudja, a bankjegyekre embereink információkat jegyeztek fel. Most már láthatja, maga lesz a mi központi összekötőnk. Még jó ideig gyalogoltak, mire egy frissen újjáépített ház elé érkeztek. Felmentek az emeletre. A szép lakás fürdőszobájában forró víz bugyogott ki a csapból. Rudolf megfürdött, tisztálkodott. Harsogóan friss, illatos ágynemű rejtőzött a heverőben. Megágyazott. Lefekvés előtt megtisztogatta vadonatúj fegyverét. „Az SS él, parancsol, ellátja az embereit” — gondolta félálomban. Másnap jókor reggel ébredt. A lakás déli ablakai a nap aranyló fényében fürödtek. Félrehúzta a függönyt és napozott. Később az előszobafalba épített szekrényt fedezett fel. Katonai konzervek, kávé és egy gyorsforraló rejtőzött az ajtaja mögött. Úgy érezte, most foglalta el igazán a lakást: a kis helyiségeket a pirítós, a frissen főtt kávé és az olvadó vaj fűszeres illata lengte be. Pihenéssel, semmittevéssel töltötte a napot. Pontosan 16:35 perckor csengettek. Három férfi lépett be a lakásba, kemény arcú emberek, egyikükön fekete papi reverenda volt, a másik két férfi jellegtelen, dísztelen, egyszerű polgári ruhát viselt. Amikor Schirmbaum becsukta mögöttük az ajtót, köszönésre lendítették kezüket. Bementek a szobába, lehúzták a redőnyt, villanyt gyújtottak. — Maga az előszobában őrködik — mondta csendesen a reverendás. — Kávé, vaj, pirítós, sonka az előszobás kisszekrényben. Szolgálják ki magukat — invitálta vendégeit a házigazda. A jövevények fesztelenül falatoztak. Schlimbaum a lépcsőházi ajtó közelében helyezkedett el. Kezében volt a pisztolya, de úgy érezte, hogy őrködése malitás, hiszen puszta forsemmiféle meglepetéstől nem kell tartaniuk. A három vendég a szobában úgy ült, hogy Rudolf egyiküket sem tudta alaposabban szemügyre venni. Ebből megértette, hogy „őrszolgálata tulajdonképpen ürügy. Részt is vesz a tanácskozáson, meg nem is, nem látja, ki szól, nem tudja megjegyezni az arcát. „Vigyáznak magukra”... megértette elgondolásukat és egyre fokozódó csodálatot érzett vendégei és a titokzatos szervezet iránt. — Uraim — mondta valaki — mostantól kezdve hosszú ideig nem találkozunk. Tisztáznunk kell a tennivalóinkat. Kérem tábornok, terjessze elő jelentését. — A mai napig kétszáztíz bujdosó SS katonánkat és tisztünket derítettük fel és kapcsoltuk munkába. Bécsben egy zászlóalj erejével felérő szervezettel rendelkezünk. Az organizáció gyakorlatilag két irányú tevékenységet folytat: egyrészt összeköttetést teremt a bujkáló és letartóztatott SS-ek és az Odessza között, másrészt pedig anyagiakkal, iratokkal és minden, lehető módon segíti bajtársainkat abban, hogy az amerikai megszállási övezetbe, Münchenbe jussanak. Ott a Deutsches Múzeum raktárában dolgozó Simmy nevű alkalmazottat kell keresniök. Érti és figyeli úgy-e a dolgokat Schirmbaum?! — Igenis! — Elsején azután megnyílik üzletünk — folytatta az előbbi hang. — Megbízottaink ott cserélik ki értesüléseiket. Erről már tájékoztatták Schirmbaumot. De vészjelzésről is gondoskodnunk kell. Abban az esetben, ha az üzletben bárki olyan tíz schillingessel fizetne, amelyet legalább három darabból ragasztottak össze, összekötőnk azonnal Svájcba utazik, de előtte néhány gyöngysort helyez az üzlet kirakatába. egyetlen darab ékszer Addig sem lehet az üzletében. E jellel riasztja szervezetünket. Az ODESSZA ekkor talpra ugrik és megteszi a helyzet kívánta szükséges védelmi intézkedéseket. Schirmbaum nem tudott tovább parancsolni kíváncsiságának. — Elnézést uraim — szólt — de mi ez az ODESSZA? Bent hosszú ideig nem válaszolt. Azután senki egy eddig csendes, de Schirmbaum által valahonnan már ismert hang szólalt meg. Tagoltan mondta: — Odessza — egy városnév. Győzelmünk egyik állomása volt. Városnév... amely akár rövidítésként is felfogható. Organization Der Ehemaliger SS Angehöriger. Az Egykori SS Katonák Szervezete. Vagyis: ODESSZA, a holnapi győzelem dicsősége. Aki ezt érti, élve többé nem vonulhat vissza. ODESSZA — most már maga is. Egy mindenkiért. Mindenki egyért. Van konyakja? — fordult Schirmbaumhoz. (Folytatjuk) BODROGI SÁNDOR: Grandeau a KOPASZ OROSZLÁNBAN Kémtörténet