Dolgozók Lapja, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

mis woi­t»Bi tettsaühK­ LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM,274. SZÁM * ARA: 70 FILLÉR * 1968. NOVEMBER 22. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY 17/Wl FlfFlW A nagy tanácskozás I­U £ LMl £ ill . 1969. májusában a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság üléséről A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zását előkészítő bizottság 1968. november 18-tól no­vember 21-ig ülésezett Bu­dapesten. Az ülésen a következő 67 kommunista és munkáspárt képviselői vettek részt: Algéria Szocialista pát Pártja, Amerikai Élisa­Egye­sült Államok Kommunista Pártja, Argentin Kommu­nista Párt, Ausztráliai Kom­munista Párt, Ausztria Kom­munista Pártja, Belga Kom­munista Párt, Bolgár Kom­munista Párt Bolíviai Kom­munista Párt, Brazil Kom­munista Párt, Ceyloni Kom­munista Párt, Chilei Kom­munista Párt, Ciprusi Dolgo­zó Nén Haladó Pártja, Costa­rica Népi Élcsapat Pártja, Csehszlovák Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Dél-Afrikai Kommunista Párt, • Dominikai Kommunis­ta Párt, Ecuadori Kommu­nista Párt, Észak-Írország Kommunista Pártja, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Guade­­loupei Kommunista Párt, Guatemalai Munka Párt, Haiti Népi Egységpártja, Hondurasi Kommunista Párt, Indiai Kommunista Párt, Ír Dolgozók Pártja, Iraki Kom­munista Párt, Iráni Néppárt, Izraeli Kommunista Párt, Jordánia Kommunista Párt­ja, Kanadai Kommunista Párt, Columbiai Kommunis­ta Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Libanoni Kom­munista Párt, Luxemburgi Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Fel­­szabadulás és Szocializmus Pártja (Marokkó), Marti­nique­ Kommunista Párt, Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi Forradalmi Párt, Nagy-Britannia Kom­munista Pártja, Német Szo­cialista Egységpárt, Nyugat- Berlini Német Szocialista Egységpárt, Németország Kommunista Pártja, Nicara­guai Szocialista Párt, Olasz Kommunista Párt, Paraguayi Kommunista Párt, Peru Kommunista Pártja, Portu­gál Kommunista Párt, Reu­­nioni­ Kommunista Párt, Ro­mán Kommunista Párt, Sal­­vadori Kommunista Párt, San Marino Kommunista Pártja, Spanyol Kommunis­ta Párt, Svájci Munkapárt, Szíria Kommunista Pártja, Szovjetunió Kommunista Pártja, Szudán Kommunista Pártja, Török Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Uruguayi Kommunista Párt, Venezuelai Kommunis­ta Párt, valamint egy illegá­lis párt, amelynek nevét biz­tonsági okokból nem hozták nyilvánosságra. A Norvég Kommunista Párt és a Svéd­ország Baloldali Pártja a Kommunisták képviselői megfigyelőként vettek részt. Több párt levélben hoztatta az Előkészítő tájé­Bi­zottságot, hogy nem küldhet­te el képviselőit. Az Előkészítő Bizottság az 1968. szeptember—októberi ülésén elfogadott megállapo­dásnak megfelelően megvizs­gálta a kommunista és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozása összehívásának és további előkészítése rendjé­nek kérdését. Az Előkészítő Bizottság résztvevői e kér­dést széles körűen és sokol­dalúan megvitatták, eredményeként arra a ennek kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozását Moszkvába, 1919 májusában hívják össze, a konzultatív találkozón elfogadott napi­renddel: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelen­legi szakaszban és a kommu­nista és munkáspártok, va­lamennyi antiimperialista erő akcióegysége”. Megállapodtak továbbá ab­ban, hogy 1969. március 17- én Moszkvába összehívják az Előkészítő Bizottság soron következő ülésszakát, amely megvizsgálja majd a jövendő tanácskozás dokumentumai­nak tervezeteit, határozatot hoz a tanácskozás lefolytatá­sának szervezeti kérdéseiről és meghatározza annak pon­tos dátumát. Megbízták a munkacsopor­tot, hogy az Előkészítő Bi­zottság következő ülésére ké­szítse elő a tanácskozás d­o­­kumentumainak tervezeteit. A Bizottság megerősíti va­lamennyi testvéri kommu­nista és munkáspárthoz in­tézett meghívását — beleért­ve azokat is, amelyek eddig nem vettek részt a tanácsko­zás előkészítésében —, hogy kapcsolódjanak be ebbe a munkába. Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának, a Svájci Munkapártnak és a Réunioni Kommunista Pártnak a kép­viselői, akik elvben egyetér­tenek a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozásának összehívásával, pártjaik végleges véleményét ezekről a döntésekről vezető pártszerveikkel történt meg­beszélés után, utólag fogják közölni. A többi küldöttség egyhangúlag elfogadta a köz­leményt. Az Előkészítő Bizottság a szabad véleménycsere légkö­rében és az elvtársi együtt­működés szellemében végez­te munkáját. Kifejezésre jut­tatta a kommunista és mun­káspártok eltökéltségét, hogy a a marxizmus,leninizmus és proletár nemzetköziség alapján megszilárdítják az őket egymáshoz fűző barát­ság és szolidaritás kötelé­keit. Valamennyi résztvevő párt küldöttsége forró köszönetét fejezte ki a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának a testvéri ven­déglátásért és az Előkészítő Bizottság munkájának kitű­nő megszervezéséért. Kife­­fejezte legjobb kívánságait a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának évfordulója alkalmából, s 50. Magyar Szocialista Munkás­a párt tagjainak, a­­ magyar népnek szívből újabb sikere­ket kívánt a szocializmus épí­tésében. Budapest, 1968. november 21. Elindult a forradalom lángja Csütörtökön ünnepségsoro­zattal köszöntötték Budapes­ten az úttörők a párt meg­alakulásának 50. évforduló­ját. Először a Kerepesi teme­tőben, a munkásmozgalom nagy halottainak panteonjá­nál gyűltek össze a különbö­ző városrészek kék- és vörös­­nyakkendőseinek képviselői, hogy a proletariátus ügyéért vívott küzdelem hőseinek emlékét idéző kandeláberből tovább vigyék a forradalom lángját. Feszes vigyázzban sorakoz­tak fel az egyenruhás gyere­kek százai. A budapesti út­törőelnökség titkára üdvözöl­te a pajtásokat és a megem­lékezés vendégeit, majd Sza­bó Sándor, a Magyar Tanács­­köztársaság egykori vörös ka­tonája mondott rövid beszé­det, amelynek végén jelképe­sen átadta az új nemzedék­nek a forradalom lángját. Héttagú úttörőküldöttség lé­­pett a kandeláberhez s meg­gyújtotta fáklyáját. Ezután megkoszorúzták a munkás­­mozgalom nagy halottainak emlékművét. Végül egy bá­nyászlámpában ragyogott fel a forradalom lángja, amely kísérőivel együtt elindult a Vígszínházba. A színpadon úttörők álltak díszőrséget, dobszó jelezte az ünnepség kezdetét. Két osz­lopban 120 vörös selyemzász­lóval fehéringes, vörösnyak­­kendős pajtások érkeztek nézőtérre, s a színpadon he­­­lyezték el a lobogókat. Ezután Béres Ilona és Gá­bor Miklós színművészek tol­mácsolásában felhangzott az ünnepi köszöntő. Majd elsö­tétült a színpad, megérkezett a fáklyavivő szovjet pionír és magyar úttörő, s a szín­padon díszes kandeláberben egyesült a két lány. Az ün­nepi pillanatok az Interna­­cionálé akkordjaival értek véget. * Donyeci bányászkutatók érk­eztek Tatabányára A donyeci szénmedencéből érkeztek kutatók csütörtökön Tatabányára. A donyeci makejevkai kutatóintézet és a tatabányai Bányászati Ku­tatóintézet munkatársai már évek óta kapcsolatot tarta­nak. Ebben az évben együtt­­működési szerződést kötöt­tek egy olyan közös kísér­­letsorozatra, amelynek sike­res megvalósításával mind a hazai, mind a szovjet szén­bányák több évtizedes prob­lémáját oldják majd meg. A föld alatti, úgynevezett cso­portos robbantásoknál fellé­pő káros jelenségeket vizs­gálják, hogy korszerűbb, jobb módszereket javasolhassanak a szovjet és a magyar bá­nyászoknak a robbantástech­nológiai eljárások megváltoz­tatására. A kutatási idő csökkenté­sére a magyar és a szovjet szakemberek egyszerre két irányban is folytatják kísér­leteiket, s időről időre tájé­koztatják egymást munkájuk eredményéről, kicserélik ta­pasztalataikat. A magyar ku­tatók ez év májusában jártak a donyeci szénmedencében, s most az azóta elért eredmé­nyeiket, vizsgálati módsze­reiket egyeztetik a tatabá­nyai intézetben szovjet kol­legáikkal. A három donyeci kutató kéthetes itt tartózko­dása alatt, ideje nagy részét a tatabányai intézetben­ tölti, s bányákba is ellátogatnak. Tf­rr I­I/• r r Erősítjük az ifjúság hazafias nevelését A KISZ megyei végrehajtó bizottságának ülése Csütörtöki ülésén a KISZ megyei végrehajtó bizottsága — a többi között — megvi­tatta az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelésének ta­pasztalatait. Az ülés vitájá­ban részt vettek a fegyveres testületek és az ifjúság hon­védelmi nevelésével foglal­kozó más szervek képviselői is. Az előterjesztés és a vita alapján a végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy az ifjúsági mozgalomnak szá­mos olyan akciója van, me­lyek elősegítik a haza sorsá­val való értelmi és érzelmi azonosulást. Sok példa tolja, hogy megyénkben igy­z KISZ-alapszervezetek min­dennapi munkájának mind­inkább szerves részévé válik a hazafias és honvédelmi ne­velés. E munkában sikerült jól felhasználni haladó tör­ténelmi h­agyományainkat. Ez fejeződik ki abban a len­dületben és lelkesedésben, amellyel a megye KISZ-fia­­tal­jai és úttörői a párt meg­alakulásának sára készültek.50. évforduló­A haza védelmére való fel­készítésben is eredményesen működnek közre az ifjúsági szervezetek. Ennek is­ köszön­hető, hogy a megyében ta­valy 21 ezren vettek részt az összetett honvédelmi verse­nyeken, s ezek 70 százaléka fiatal volt. A lövészverse­­nyek 14 ezer résztvevőjének 60 százaléka került ki a KISZ-korosztály soraiból. 3500 fiatal tevékenykedik az MHSZ különböző klubjaiban. A KISZ-szervezetek számos különböző túrát, stafétát ren­deztek. Népszerűsítették sorkötelesek körében az ön­­­kéntes honvédelmi előképzés­ben való részvételt, s ez hozzájárult ahhoz, hogy év­ről évre növekedett a jelent­kezők száma. Eredményesen működik a tatai úttörő hon­védelmi zászlóalj, valamint a több határmenti helységben megtalálható úttörő határőr szakasz, amelyek sok él­ményt nyújtanak a gyere­keknek. Közvetve kapcsolódik eh­hez a területhez az Ifjú Gárda századainak és szaka­szainak tevékenysége is. több száz ifjúgárdista jelen­­­tékeny segítséget nyújt közrend, a társadalmi tulaj­a­don védelméhez. A KISZ bizottságai és szer­vezetei mind szorosabb kap­csolatot építenek ki a fegy­veres erők ifjúsági szerveze­teivel. Rendszeres laktanya­­látogatásokat rendeznek, meghívják a katonai szolgá­latot teljesítő fiatalokat a különböző városi és alapszer­vezeti rendezvényekre, népségekre. Népszerűsítik mn­a fiatalok körében a katonai iskolákra való jelentkezést. A honvédelmi nevelőmunkában különösen eredményes tevé­kenységet fejt ki a tatabá­nyai, az esztergomi és a ko­máromi járási KISZ-bizott­­ság. Az eredményeket értékel­ve, a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a haza­fias és honvédelmi nevelés­ben további előrelépésre van szükség. Az ez irányú tevé­kenységet tudatosabbá kell tenni, s ki kell terjeszteni az ifjúság egészére. A végrehaj­tó bizottság javasolja, hogy a bizottsági és alapszerveze­ti akcióprogramokban bizto­sítsanak megfelelő helyet az ezzel kapcsolatos feladatok­nak. Különösen nagy súlyt kell helyezni az érzelmi rá­hatás erősítésére. Sokrétű ne­velőmunkával kell elérni, hogy valamennyi fiatal meg­értse: miért szükséges készülni a haza védelmére.fel­A végrehajtó bizottság né­hány konkrét feladatot is meghatározott. Így kimondta, hogy a KISZ bizottságai az 1969-es évre készítsenek a központi program alapján együttműködési tervet az MHSZ illetékes szerveivel. Továbbfejlesztik az Ifjú Gárdát, s növelik létszámát. Ezen kívül a KISZ figyelem­mel kíséri a honvédelmi is­mereteknek a tanintézetek­ben bevezetett oktatását, hathatós segítséget nyújt an­­­nak eredményessé tételéhez. TANYAI FONÓNŐK Néhány hónapja a Nagy­sáp községhez tartozó Olisáp­­puszta csendjét szokatlan díszharmónia színezi. Tíz orsózógép zaja veri fel a ta­nya csendjét. A puszta gazdá­ja, a tokodi termelőszövetke­zet a budapesti „Lőrinci Fonógyárral” közös vállalko­zásban fonóüzemet létesített itt. Szokatlan kettősség. A ta­nya környékén idillikus őszi hangulat, a lustán folydogá­­ló patakban vízi revűt játszó kacsák és libák. A gépterem­ben pedig igazi gyári hangu­lat. A gépeket újságokból ki­vágott szexbombák, nyalka gitáros legények díszítik, protokoll mosolyuk csodál­kozva tekint le a villamos targoncákon tovagördülő fo­­nálkötegekre. Könnyen tanulták meg falusi asszonyok a fonás csín­­á­ját-bínját. Többük Budapes­ten, az anyaüzemben leste le a szakmát, mások itt helyben tanulták mejg a nem is olyan ördöngős gépek kezelését. Üveges Magdolna, a Goldber­­ger gyárból jött haza Epöl­­re, mint mondta, itt jobban jön ki... Ő az egyik erőssége az üzemnek, hiszen már régi fonó szakmunkás... Kezdetben sok gonddal birkóztak itt. A kemény fi­zikai munkához szokott ke­zek nehezen álltak át a könnyű, de nagy mozgékony­­ságot igénylő munkára. Az egyik kislányt a nagymama féltette, mert villannyal men­nek a gépek... Éjszakai mű­szakban féltek átmenni az öltözőbe... Akadt egy ön­kéntes kísérő, Lotti kutya, amely azóta már beszokott az orsózóba, ki sem lehet za­varni, annyira megszerette az üzemet... Azért a fonoda legnépsze­rűbb emberei a férfiak. Igaz, csak hárman vannak, kettő­jük fiatal, a szakmát most kezdő, de már nagyon ügye­sen dolgozó lakatosok, és egy 72 éves kovácsmester... — Népszerűek a férfiaink, különösen, ha rosszak az or­sók... — mondják a nők ne­vetve. Az itt dolgozó asszonyok, lányok azelőtt valamennyien a növénytermesztésben dol­goztak. Sándor Rózsika elé­gedetlen, A dísznövényker­tész, vonzza a szíve vissza a vi­rágaihoz... Berta Zsuzsa a nyá­ron érettségizett, Budapes­ten tanulta a csoportvezetői teendők ellátásához szüksé­ges tudnivalókat, most a csi­nos, fiatal lány az egyik kar­mestere az üzemminek. Jeho­­lek Károlyné, Vidra Sándor­­né, Bánhidi Attiláné már bo­szorkányos ügyességgel fű­zik, csomózzák az elszakadt szálakat. Persze, gond is van... Hi­szen még sok minden kifor­ratlanabb a tsz is, maguk a dolgozók is azon vannak, hogy rendjén menjen min­den. Az AKÖV-től is megér­tést várnak, ugyanis a dél­­utános műszakban dolgozók­nak utazási gondjaik van­­nak­ . utolsó autóbusz gyorsjárat és a pusztánál ez nem áll meg. Gyalogolni vi­szont nem jó... Igaz, a tsz pillanatnyilag a saját buszá­val segít a helyzeten... Gyakorta írjuk: rohan az idő. Nos, ennek a rohanás­nak az egyik tárgyiasult eredménye az órisápi pusztai asszonyok életében bekövet­kezett minőségi változás.» Üveges Magdolnának jó barátja a fonógép Illyés Imrénének sem szokatlan már a rohanó fonalak vitustánca

Next