Dolgozók Lapja, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
% fl marxizmus - tempizmus zászlaja alatt A Pravda vezércikke az SZKP plénumáról A Pravda szombati vezércikkében foglalkozik az SZKP Központi Bizottságának június 26-i plénumával, amely teljes egészében jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának a kommunista világmozgalom tömörítésének megerősítésére irányuló politikai vonalát és gyakorlati tevékenységét, az SZKP küldöttségének kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán kifejtett munkáját. A Pravda vezércikke hangsúlyozza: az SZKP következetesen fellép a kommunista mozgalom egységének erősítéséért. Azt tartja, hogy az egységhez az imperializmus elleni közös akciókon keresztül vezet az út. A marxizmus—leninizmushoz való hűség és a közös célokért vívott együttes harc — ez az, ami erősíti mozgalmunkat, ez biztosítja az egység magasabb színvonalra emelését. Ez az út oldja meg korunk fő feladatát: a világméretű imperialistaellenes front létrehozását. A tanácskozás eredményeinek, dokumentumainak — állapítja meg a Pravda — óriási nemzetközi jelentőségük van és törvényszerű, hogy az egész világ népeinek figyelme jelenleg feléjük irányul. A nemzetközi kommunista mozgalom, a jelenkor összes forradalmi haladó erői választ találnak a tanácskozás dokumentumaiban az imperialista reakció és agresszió erői ellen, az egész világ kommunistáinak további tömörítéséért, az antiimperialista front összes harcosai további összefogásáért vívott harc alapvető és időszerű kérdéseire. A Pravda rámutat: a szocialista világrendszer az antiimperialista harc bástyája és döntő ereje. A tanácskozás aláhúzta, hogy a szocialista rendszer további eredményeitől, tömörültségétől, attól, hogy a vezető pártok miképpen használják fel az új társadalmi rendszer összes lehetőségeit, döntő mértékben függ az új világ és a régi világ párviadalának kimenetele. Ebből az következik, hogy a szocialista világrendszer erősítéséről való gondoskodás egyúttal gondoskodást jelent a forradalmi világfolyamat fejlesztéséről, az imperializmus elleni hatékony harcról. A tanácskozás erőteljesen kinyilvánította, hogy a szocializmus védelme a kommunisták internacionalista kötelessége. Az antiimperialista harc távlatai szempontjából elsőrangú jelentősége van a szocialista rendszer, a munkás- és nemzeti felszabadító mozgalom közötti szövetség erőfeszítésének. A továbbiakban a vezércikk kiemeli: az akcióegység elsőrangú célja az amerikai imperializmus ellen harcoló hős vietnami nép sokoldalú támogatása. Az antiimperialista erők egységes akcióinak alapvető láncszeme továbbra is a háború veszélye, a nukleáris világháború fenyegetése ellen, a világbékéért vívott harc. A tanácskozás dokumentumai tartalmazzák az öt világrész összes erői imperialistaellenes harcának átfogó programját. Ennek a harcnak a program szerint a kolonializmus, neokolonializmus, a fasiszta a fenyegetés ellen, az embergyűlölő ideológia és a fajgyűlölet gyakorlata ellen, a a társadalmi élet összes területeinek kell folynia.demokratizálásáért A Pravda hangsúlyozza a Lenin-centenáriummal kapcsolatos felhívás elvi jelentőségét. Mint rámutat, ez megerősíti a kommunisták változatlan hűségét a leninizmus iránt, s kiemeli azt, hogy a világ kommunistái általános nemzetközi jelentőséget tulajdonítanak a leninizmusnak. Az SZKP plénuma egyöntetűen megerősítette az SZKP küldöttségének a tanácskozáson kifejezésre juttatott álláspontja , nevezetesen, hogy az SZKP engesztelhetetlen harcot fog folytatni a jelenlegi kínai vezetők antileninista irányzata ellen, szakadár politikájuk és nagyhatalmi külpolitikai irányvonaluk ellen. Az SZKP minden tőle telhetőt megtesz, hogy megoltalmazza a kommunizmust építő szovjet nép érdekeit bármilyen merénylettel. Ugyanakkor az SZKP abból indul ki, hogy szovjet és a kínai nép alapvető érdekei egybeessenek. Az SZKP továbbra is törekedni fog arra, hogy megóvja és fenntartsa azokat a baráti érzelmeket, amelyek a szovjet népben élnek a kínai nép iránt és amelyek kétségkívül megvannak a kínai népben is a Szovjetunió és más szocialista országok irányában. Egy kis nyugdíjkiegészítés Nem rossz állás volt elnöknek lenni az Egyesült Államokban, legalábbis Lyndon B. Johnson példája szerint. Johnsonnak a kongresszus „átmeneti időszakra” több mint 360 ezer dollárt szavazott meg, elnöki nyugdíj és egyéb juttatásokon felül. A volt elnök három irodát tart fenn Texasban, köztük egy olyat, amely a Fehér Ház-beli hivatali helyiség pontos mása, de egy újabb hivatal is épül az eljövendő Jonhson-emlékkönyvtárban. Texasi birtokán különrepülőgép és helikopter áll rendelkezésére és megtartotta néhány közeli munkatársát is. Walt Rostow, egykori nemzetbiztonsági tanácsadója például napi százdolláros térítést kap jelenlegi szolgálataiért, nemkülönben Johnson volt hivatalos fényképésze, Yoichi Okamoto, aki segít az elnöknek a róla készült több tízezer fénykép rendezésében. A volt elnök új hivatalait az elképzelhető legnagyobb luxussal szerelték fel. A berendezések között van egy mindent tudó írógép, amely még a helyesírási hibákat is kijavítja, több mint tízezer dolláros vételára fejében. A levélnyitó gép 245 dollárba, a villamos papírkosár, amely automatikusan megsemmisíti a beledobott bizalmas fogalmazványokat, 445 dollárba került... Johnson egyébként egyelőre meglehetősen visszavonult a közéleti szerepléstől, a Nixon-kormány azonban folyamatosan tájékoztatást nyújt a volt elnöknek a legfontosabb nemzetközi és belső fejleményekről. DOLGOZOK LAPJA Békekövetek a fociháborúban Costa Rica és Nicaragua békítésre vállalkozott „ futballháborút” vívó Honaduras és El Salvador között. Fernando Lara Bustamente Costa Rica-i, és Fuentes Mohrex guatemalai külügyminiszter szombaton Nicaraguába repült; a repülőtéren találkoznak a nicaraguai külügyminiszterrel, Lorenzo Guerreróval, majd együtt indulnak jószolgálati látogatásra előbb Honduraasba, azután San Salvadorba. Honduras és Salvador — mint jelentettük — megszakították diplomáciai viszonyukat. A lépést csütörtökön Salvador jelentette be, majd pénteken Honduras is közölte, hogy ellenlépésként visszahívja nagykövetét. A hondurasi külügyminisztérium „csodálkozását” fejezte ki amiatt, hogy El Salvador kormánya ilyen radikális lépést kezdeményezett. Hondurasban visszautasították az El Salvador által emelt ,,emberirtási” vádakat és közölték, hogy a salvadori útlevéllel rendelkező telepeseket az elmúlt két hétben csak „megalapozatlan félelem” hajtotta át a határon. A Mexikóban magyar idő szerint a szombatra virradó éjjel lejátszott harmadik mérkőzés 3:2 arányú salvadori győzelemmel és különösebb incidens nélkül végződött. A meccs után, amelynek kétszer 15 perces hosszabbítása is volt, a hondurasi játékosok összecsuklottak a sáros pályán és úgy sírtak, mint a gyerekek, de aztán sportszerűen gratuláltak ellenfeleiknek. Ellentétben a játékosok példás viselkedésével, a lelátókon helyet foglaló hondurasi és salvadori szurkolók nemzeti zászlóikat lengetve „gyilkosoknak” nevezték egymást és trágárságokat kiabáltak. A rendőrök egy ízben megakadályozták, hogy örömmámorukban a salvadoriak berohanjanak a pályára. A 120 ezer férőhelyes stadionba egyébként csak húszezer embert engedtek be, hogy a rendőrség szemmel tarthassa a közönséget és csírájában elfojtsa az esetleges zavargásokat. Magyar emlékeit A BALKÁN-HEGYSÉGBEN szinte a fák koronáit súrolják az alacsonyan úszó felhők. Bármerre jár az ember a bolgár hegyekben, gránit oszlopok és művészi szobrok őrzik a elleni partizánharc fasiszták hőseinek emlékét. A hegyek ormán emelt magasbaszökő emlékművek — miként a hatalmasra nőtt fák — mementóként merednek az égnek. A bolgár nép nagy gonddal őrzi a betolakodók elleni hősi harcok emlékeit. Köztudott, hogy Bulgária, sok évszázados elnyomás után csak a XIX. században nyerte vissza szabad államiságát, nemzeti függetlenségét. ________ A Fekete-tenger parti kecses fürdőváros: Várna, mindenekelőtt a tenger hűs vizét, a forróság utáni kellemes szellős estéket juttatja eszünkbe. De ha egy kicsit jobban elgondolkodunk, a magyar történelem is mond nekünk valamit erről a városról, csupán vissza kell kanyarodnunk a XV. századhoz, amikor Délkelet-Európa népei erejüket a létüket fenyegető török hódítók feltartóztatására egyesítették. A hódítás függetlenségüket, a rabló, pusztító élősdi uralom pedig nemzeti fejlődésük alapjait rendítette meg. A harc a török hódítók, a haladás akkori fő ellensége ellen folyt, s ebben a harcban, — amely a magyarságot XV. század derekán az európai politika homlokterébe állította — kerültek I. Ulászló — III. Wladiszlaw néven lengyel király — csapatai Várna alá. Mint azt történelmi tanulmányainkból tudjuk, 1444 júliusában a tíz évre kötött szegedi békét Ulászló a pápa követelésére megszegte és megtámadta a törököket. Azért tette ezt, mert a pápa, Velence, Genova és más városállamok megígérték, hogy flottájukkal megakadályozzák a Kis-Ázsiában tartózkodó török főerők átkelését a Boszporuszon. Ebben az ígéretben bízva János is támogatta a Hunyadi hadjáratot. Ulászló szövetségesei azonban nem tartották meg ígéretüket, s a szultán — senkitől sem zavartatva — áthajózta Európába a kisázsiai erőket és Várnánál elvágta Ulászló seregének útját. Ulászló cserbenhagyásával — Marx szavaival élve a „pápai tréfa” következtében — a hadak csapdába kerültek és súlyos vereséget szenvedtek. A csatában Ulászló elesett és Hunyadi menekülésre kényszerült. AZ 1444 NOVEMBER 10-ÉN vívott vérzivataros csata lengyel, magyar, román, cseh és horvát hőseinek emlékét nagy gonddal és megbecsüléssel őrzi a bolgár nép. Először 1935-ben emeltek emléket Ulászló — ahogy a Várnában bolgárok mondják Wladiszlaw Varnensi — tiszteletére. mauzóleum szarkofágja jelképes, mert Ulászló holtteste eltűnt a csatatéren. Bolgár barátaink az utóbbi években gyönyörűen kiépítették a mauzóleum környékét, parkot varázsoltak köréje. A park egyik festői szépségű sétányának szélén hatalmas kőtömbök hirdetik a csatában elesett hősök emlékét. Nincs semmi ellentmondás, abban hogy ezeket a hatalmas kőtömböket a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista vetségi Köztársaság és Szea Bolgár Népköztársaság címerei díszítik, mintegy szimbolizálva ezzel a közös múltat és a jelen sorsközösségét, bizonyítva, hogy épp úgy, mint ötszázhuszonöt évvel ezelőtt a világuralomra törő török hódítók ellen, ma is közös frontban állunk a haladás ellenségeivel szemben. Számunkra megkapó, hogy Ulászló mauzóleumával szemben állították fel Hunyadi János szobrát. Pajzsán a hagyományos hollóscímer, Hunyadi erőteljes fehérlő-alakja az ügy igazába vetett hitet sugározza.A mauzóleumtól kissé távolabb modern kívül-belül rendkívül vonalú, impozáns emlékmúzeum emelkedik, ahol a csata relikviái: fegyverek, a csatában résztvevő nemzetek fiainak harci ruhái, zászlói, a csata térképei találtak otthonra. Az emlékmúzeum egyik fülkéjében állították fel Hunyadi János gyulafehérvári szarkofágjának másolatát és mellszobrát. HÁLÁS VAGYOK a sorsnak, hogy amikor a tenger partján már elfárasztott csodálatos napfény, a Fekete-tenger kellemesen hűs vize után is nagyszerű élményt jelentett ez a szép kirándulás a jelenből a múltba. Hunyadi János szobra ED 1969. június 29. vasárnap Egy hét a világpolitikában Ma már csökken a világ érdeklődése a párizsi politikai helyzet alakulása iránt, mert Pompidou-nak köztársasági elnökké való megválasztása és Chaban-Delmas-nak miniszterelnökké törtt kinevezése, valamint az új kormány megalakulása után elmaradtak a francia politika várt, azonnali és látványos változásai. Új kormány Párizsban A kormánylista ismeretében sokan azt jósolták még, hogy a gaullista politika egyes elemeit gyorsan módosítani fogják: erre következtettek például Maurice Schumann külügyminiszteri kinevezéséből. Schumann korábban valóban a NATO és Közös Piac melletti megnyialatkozásokkal vétette észre magát, egyelőre azonban Chaban-Delmas miniszterelnöknek a nemzetgyűlésben elhangzott nyilatkozata tekinthető mérvadónak. E szerint pedig az új francia kormány folytatja a gaullista külpolitikát: „a függetlenség az alapja, a béke keresése a célja ...” Az Atlanti Szövetséghez való hűséggel párhuzamosan meg akarja szilárdítani a francia kormány a szocialista országokkal az együttműködési politikát, amely gazdaságilag is meghozta gyümölcseit, s amely arányait és jellegét tekintve fontos politikai tényezővé vált. Chaban-Delmas Nagy-Britanniának a Közös Piacra való bebocsáttatása elé nem emelt akadályokat, de hangsúlyozta, hogy a hat országnak, amely az Európai Gazdasági előzetesen Közösséget alkotja, megállapodásba kell jutnia a feltételeket illetően. Chaban-Delmas burkolt formában a hat közös piaci ország vezetőinek találkozóját javasolta. Nincs előrehaladás a vietnami tárgyalásokon Párizsnál ma,h áva kell említést tennünk a Vietnamról tárgyaló négyes rendáról, amelynek e konfeheti ülése — sorrendben már a 23. — sem hozott eredményt és nem mutatta az előrehaladás legcsekélyebb jelét sem. Pedig Cabot-Lodge a csütörtöki ülés előtt közvetlenül érkezett vissza a francia fővárosba Washingtonból, ahol módja volt Nixon elnökkel is találkozni. Az amerikai küldött azonban a jelek szerint üres kézzel jött... A VDK képviselője a párizsi ülésen joggal állapíthatta meg, hogy Nixon szavai és tettei között teljes az ellentét. Az amerikai elnök a béke előkészítéséről szónokol, e mögött azonban a háború folytatása és a katonai erőfeszítések fokozása húzódik meg. Amerika felelős azért, hogy a tanácskozás már öt hónap óta egy helyben topog... Részletek a közel-keleti béketervekből Ugyanígy nem látszik közeledés az ellentétes álláspontok között a négy nagyhatalom képviselőinek a közel-keleti válságról folyó New York-i tanácskozásain és az ugyanerről a problémáról megindult kétoldalú, szovjet—amerikai megbeszéléseken sem. A Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusai már tizennégy alkalommal találkoztak. Kairói forrásokból egyébként a világsajtó hírt adott az amerikai, illetve a szovjet béketerv egyes részleteiről. Az Egyesült Arab Köztársaság elutasította az olyan imperialista elgondolásokat, mint hogy a gházai övezet kerüljön Jordániához, cserébe azért, hogy Jordánia lemond Jeruzsálemről, vagy hogy a Sínai-félszigetet nyilvánítsák fegyvermentes övezetnek. Jordánia a legutóbbi légitámadások miatt a Biztonsági Tanács összehívását kérte. Az ENSZ e fontos, operatív szerve hétfőre tűzte ki az ügy megtárgyalását. A héten a rhodesiai kérdés foglalkoztatta a Biztonsági Tanácsot. Mint emlékezetes, Ian Smith fajüldöző rendszere egy népszavazási komédiával az eddigieknél is tovább ment, gyakorlatilag már megszakította minden kapcsolatát Nagy-Britanniával és az új alkotmánnyal véglegesítette a terület feketebőrű lakosságának jogfosztását. A londoni kormány ennek ellenére sem hajlandó gazdasági szankciókon túlmenő, keményebb lépésekhez folyamodni. A Biztonsági Tanácsban az afrikai és ázsiai tagállamok határozati javaslatot nyújtottak be Rhodesia elítélésére, ebben felszólították Nagy- Britanniát fegyveres erők alkalmazására is. A BT vitájában felszólalt hazánk képviselője, Csatorday Károly és a magyar kormány nevében támogatta az afrikai és ázsiai országok kezdeményezését. A Biztonsági Tanács szavazása során azonban — a nyugati országok állásfoglalása nyomán — nem kapta meg a javaslat a határozattá emeléshez szükséges 9 szavazatot. A berlini béke-világtalálkozó felhívása Az imperialista mesterkedések, a vietnami, a közelkeleti agresszió, s megannyi neokolonialista akció láttán még csak indokoltabbnak tűnik az a felhívás, amelyet a Berlinben megrendezett béke-világtalálkozó részvevői adtak ki; 101 országból 1201 küldött, közöttük 55 nemzetközi és 320 nemzeti szervezet képviselője fordult minden néphez, minden jóakaratú emberhez, hogy harcoljon az agresszió és az elnyomás minden formája ellen. A béke-világtarlálkozón határozatot hoztak Vietnamról, az amerikai agresszió elítélésére és a DVK ideiglenes forradalmi kormányának, az egész harcoló vietnami népnek a támogatására. A világtalálkozó főbizottsága az európai biztonság kérdéseit vitatta meg és támogatta a földrész biztonságának megszervezését célzó budapesti felhívást. A nagy tanácskozás mérlegét vonták meg a kommunista pártok A kommunista- és unkáspártok moszkvai tanácskozásán elhangzottak tovább visszhangoznak a világsajtóban. A kommunista pártok központi bizottságai számos országban meghallgatták és megvitatták a moszkvai értekezleten részt vett küldöttségeik beszámolóit. A pártok nagy része a központi bizottsági üléseken hozott határozataikban nemzetközi tevékenységük vezérfonalának tekintik a moszkvai fő dokumentumot, amely így máris növeli a közreadáskor is tapasztalt történelemformáló hatását. Páli* József