Dolgozók Lapja, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-25 / 144. szám
VItÁG «DtÉTÁS3ACEGY!SÖJ5ETÉK i. AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM 144. SZÁMÁRA: 70 FILLÉR 1969. JÚNIUS 25. SZERDA Ki intézze a közügyeket? A TANÁCSOK önkormányzati jellegének fejlődésével, munkájuk további demokratizálásával előbbre kell lépnünk a társadalmi ügyintézés útján is. Mit is jelent ez? Tudjuk, hogy az igazgatási, az állami és közügyek intézése valamikor kizárólag a különböző hatóságok feladata és jogköre volt. Az állampolgárok természetesnek vették azt a gyakorlatot, hogy ha bármilyen, a magánügyeik kereteit meghaladó igényük, panaszuk, jogsérelmük támadt, akkor abban állami, megyei, járási vagy községi tisztviselők döntöttek. Az ügyintézés tehát a hivatalokban összpontosult, hivatalos ügyet csak hivatalos személy intézhetett. A tanácsok rendszerének kiépülésével, majd tevékenységük fokozatos fejlődésével mind nagyobb szerephez jutott a társadalmi ügyintézés. Ez azon az alapelven nyugszik, hogy minél több, a lakosság bizalmát élvező állampolgár vállaljon szerepet és kapcsolódjék be a közélet és az ügyintézés vérkeringésébe. Ezen módon a társadalmi bizottságok és szervek minél több közügy érdemi intézését vegyék át a hivatalos apparátustól. Az ügyintézés ilyen demokratizálásában már sok területen előre jutottunk. Például a helyi tanácsok tagjaiból alakult állandó bizottságok általában számottevő szerepet töltenek be közérdekű ügyek elemzői vizsgálatában és eldöntésében. Aztán, a tanácsok segítségére, az állandó bizottságokon kívül sok helyütt alkalmi bizottságok is működnek, egyegy meghatározott megbízatással. Gyakran találkozunk ilyen bizottságokkal például a községfejlesztés területén, felmérik a lakosság igényeit, rendszerezik a javaslatokat, kidolgozzák a községfejlesztés programját a tanács számára és így tovább. MIND GYAKORIBB, hogy a tanács hajtó bizottságának végreelnökhelyettesi tisztségét egy-egy tanácstag társadalmi munkában vállalja. A társadalmi elnökhelyettes, mondhatni a jövő előfutára. Olyan alakja az állami, az igazgatási és közéletnek, aki tisztségét nem fizetésért tölti be, viszont szerepe, jogköre, hatósági tekintélye semmiben sem különbözik a többi vezető tisztségviselő pozíciójától. A társadalmi bíróságok is az ügyintézés, közelebbről az igazságszolgáltatás társadalmasításának tényezői. A társadalmi ügyintézés bővítésének rendkívül változatos formái képzelhetők el s nem is szükséges, hogy országosan egységes sémák szerint folytatódjék ez a fejlődés. A lényeg az, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeit vonják be az ügyintézésbe. Olyan állampolgárok sokaságát, akik ezt a társadalmi megbízást ugyanolyan közéleti felelősséggel teljesítik, mintha fizetett tisztségviselők volnának. A TÁRSADALMI ügyintézés további fejlesztésének döntő feltétele tehát a bizalom. Viszont akadálya lehet a kicsinyesség és a féltékenység. Van olyan hivatásos tisztségviselő az apparátusokban, aki ugyan roskadozik a munka terhe alatt, ideje sem jut elegendő arra, hogy minden ügyet tüzetesen szemügyre vegyen, mielőtt a döntő szót kimondja, mégsem bízná társadalmi aktivistákra az elemző vizsgálatot, mert úgy van vele, hogy amit nem ő maga nál, az nem lehet jó,cs jó néhány olyan közéleti munkaterület kínálkozik, ahol nagyon is célszerű a társadalmi ügyintézés kiterjesztése, ilyen például az eszközökkel való gazdálkodás, az elosztás, a felhasználás társadalmi ellenőrzése, a panaszok és a jogsérelmes esetek kivizsgálása, legalább tények pontos felderítéséig, mert ennek alapján a törvényeket és a lehetőségeket szakszerűen ismerő tisztviselő már könnyen és igazságosan mondhatja ki a végső szót. KI INTÉZZE hát közügyeket? Erre a kérdésre azt válaszolhatjuk: minél előbb és minél kiterjedtebben — maga a közösség. Éppen ez a közéleti demokrácia továbbfejlesztésének alapvető célja. Ezen az úton kerül a társadalom mind szorosabb ellenőrzése alá az egész közélet, benne a hivatalos ügyvitel is. demokrácia A szocialista továbbfejlesztésének menetében ezeket a fő törekvéseket kell szem előtt tartanunk és lépésről lépésre haladva, megvalósítanunk. H. J. Békét és biztonságot Véget ért a berlini béke-világtalálkozó Kedden a berlini Dynamo sportcsarnokban megtartott plenáris üléssel véget ért a négynapos berlini béke-világtalálkozó, amelynek 101 országból érkezett 1201 résztvevője volt — közöttük 55 nemzetközi és 320 nemzeti szervezet képviselői, valamint szervezeteken kívülálló személyiségek. A plenáris ülés egyhangúlag elfogadta a berlini béke-világtalálkozó felhívását, valamint Vietnamra vonatkozó határozatát. A vietnami határozat „Mi a berlini béke-világtalálkozó 101 országból érkezett küldöttet kijelentjük: 1. Az Egyesült Államok kormánya folytatja agresszív politikáját Dél-Vietnamban, élezi a háborút, északon pedig továbbra is megsérti a VDK szuverenitását és biztonságát. Neokolonialista politikája megvalósítása érdekében támogatja Thieu—Ky—Huong közigazgatási rendszerét, amely semmiféle vonatkozásban sem képviseli a dél-vietnami népet, és amely szembeszáll a vietnamiak alapvető nemzeti jogainak megfelelő mindennemű békés megoldással. Az amerikai kormány, e politikát folytatva, figyelmen kívül hagyja a vietnami nép hősi, győzelmes harcával való szolidaritásukat mind aktívabban bizonyító millióknak azt a követelését, hogy Vietnam szuverenitását és függetlenségét tiszteletben tartva fejezze be a háborút. 2. Nagy horderejű esemény a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának megalakítása. E kormány dél-vietnami nép nemzeti egységét és törvényes követeléseit fejezi ki. A kormány a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front átfogó tízpontos programjára támaszkodva lép fel a dél-vietnami kérdés rendezése érdekében. Ez megfelel a jelenlegi dél-vietnami realitásoknak és figyelembe veszi mind a háború befejezését állandóan követelő amerikai nép jogait, mind pedig békére törekvő világ kényszerítő a nyomását. Mi, a világtalálkozó résztvevői, felhívással fordulunk valamennyi kormányhoz, minden nemzeti és nemzetközi szervezethez, személyiségekhez, a világ összes népéhez, mindenkihez, aki szabadság és igazságosság béke után vágyik, hogy támogassa nagyobb mértékben a vietnami nép küzdelmét és követelje mind következetesebben az amerikai kormány agressziós háborújának beszüntetését. Valamennyi országban szervezzenek nagy mozgalmat: — a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya elismerésének követelésére; az amerikai kormányra gyakorlati de erős nyomás érdekében, összekötve azt a vietnami agressziós háború azonnali beszüntetésének, az USA és az amerikai blokkhoz tartozó államok csapatai feltétel nélküli kivonásának, valamint a Thieu—Ky—Huong közigazgatás agressziós eszközként történő felhasználása megszüntetésének követelésével. A vietnami nép számos hatásos és állandó akció segítségével történő erkölcsi, politikai és anyagi támogatása érdekében, különösen 1969. július 20-a, az 1954. évi genfi megállapodások 15. évfordulója alkalmából. (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban? A nagy fejlődés küszöbén Gyilkos galócát vacsoráztak Az MHSZ életéből 3. oldal Fiatalok egymás között 4. oldal Gyorslista a III. és IV. Békekölcsön sorsolásáról 5. oldal A láthatatlan ember (Képregény) 6. oldal I A HAJDÚSÁGI iparművek új gépei A Hajdúsági Iparművek téglás gyártelepén a hagyományos mosógépek, centrifugák és porszívók gyártása mellett az idén új cikkeket, padlóápoló gépet, olajtöltésű elektromos radiátort gyártanak. A padlókefélésre, szőnyeg- és csempetisztításra egyaránt használható padlóápológép mintapéldánya most vizsgázik a gyár kísérleti laboratóriumában. Az esztétikus, hordozható radiátorok már sorozatban készülnek. Képünkön: Szériában készülnek az olajtöltésű elektromos radiátorok. Felelniük kell a milliós károkért és kilenc ember haláláért Megkezdődött a répcelaki robbanás bűnpere A szombathelyi megyei bíróság dr. Szüts Miklós tanácsa kedden megkezdte a répcelaki szénsavgyári robbanás bűnperének tárgyalását. Mint ismeretes, 1969. január 2-án 14 óra 24 perckor robbanás történt a répcelaki üzemben, aminek következtében kilenc ember meghalt, hatan súlyosan, kilencen könnyebben megsérültek, az üzemben tizenegy millió, a község épületeiben 25 500 forint értékű kár keletkezett. A esésből származó termeléskivesztesége sok millió forintot tesz ki. Tizenegyen ülnek a vádlottak padján, foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés és a társadalmi tulajdont károsító, különösen nagy kárt okozó gondatlan rongálás vádjával. Az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlott a Nagykanizsán üzemelő Dunántúli Kőolajipari Gépgyár — volt és jelenlegi — szakemberei: Kurunczy István, volt termelési osztályvezető, Kurucz István, volt gyártáselőkészítési csoportvezető, Juhász János, volt MEO-vezető, továbbá Mészáros Kálmán, volt főmérnök, jelenlegi igazgatóhelyettes. A Répcelakon felrobbant cseppfolyós széndioxid-tároló tartályok gyárban készültek az 1960- as évek elején. Az ötödrendű vádlott, Hegyi Károly gépészmérnök, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár vállalkozási főosztályvezetője, a hatodrendű vádlott Karsics László bányamérnök, a Bányaműszaki Felügyelőség volt vezetője, a hetedrendű vádlott: dr. Touttenoui Tibor, a felügyelőség helyettes vezetője. A tartályok tervezésénél, illetve üzembe helyezésénél követtek el mulasztásokat. További négy vádlott a répcelaki szénsavgyár alkalmazottja: Padnai Imre főmérnök, Molnár László termelési osztályvezető, Schleinig Endre üzemvezető és Szabó Ferenc volt üzemfenntartási, jelenleg beruházási osztályvezető. A tárgyalást vezető bíró ismertette a vádiratot Eszerint a felrobbant tartályokat nem az előírt minőségű a anyagból készítette 1962-ben Dunántúli Kőolajipari Gépgyár. Elmulasztották rajtuk a feszültségmentesítő hőkezelést és az úgynevezett ütőmunkavizsgálatokat. Ezért a Kőolajipari Trösztöt és a Bányaműszaki Felügyelőséget is felelősség terhelt. vádirat hangsúlyozza: be lehetett volna szerezni az előírt anyagokat a tartályhoz, a gépgyár azonban ezt meg sem kísérelte. Mindezek következményeként rideg törés következett be, ami a robbanás egyik előidézője volt. A tartály töltés technológiája nem felelt meg az előírásoknak a répcelaki szénsavgyárban. A biztonsági szelepek nem megbízhatóan, nem működtek tudták mérni a tartályok telítettségét. A műszerezettség hiányos volt, a termelés mintegy „érzés szerint”, és nem a technológiai rend alapján folyt. A tartályok túlnyomás alatt voltak, ami szintén a robbanást okozó körülmények közé tartozik. A szakértői vizsgálatok kizárták azt a feltételezést, hogy idegen anyag, vagy korrózió okozta volna a robbanást. A vádirat felolvasása után megkezdődött a vádlottak kihallgatása. A többhetes bizonyítási eljárás során több, mint 80 tanút és nagyszámú szakértőt hallgattak ki — egy részüket a helyszínen, Répcelakon. ■ * ■ , Új óvodai program Eredményes évet zártak a legkisebbek nevelői A megyei óvodai felügyelők és továbbképzési felelősök, valamint az óvónőképző intézetek képviselőinek részvételével kedden országos értekezletet tartottak a Művelődésügyi Minisztériumban. A tanácskozáson megállapították, hogy az elmúlt esztendő is bizonyította: a társadalom igénye ugrásszerűen megnőtt az óvoda, az óvodai nevelőmunka iránt. Ma már az iskolák is egyre inkább igénylik a gyerekek óvodai előkészítését. Megállapítható, hogy az 1968/69-es tanév — a hiányosságok ellenére — az óvodákban is eredményesen zárult. Több járási, városi, községi s néhány gyei tanács végrehajtó mőbizottsága is határozatokat hozott az óvodák korszerűsítésére, a hálózat fejlesztésére, az óvodai nevelő tevékenység tárgyi és személyi feltételeinek javítására. Ugyanakkor egyes üzemek — az új gazdasági mechanizmus téves értelmezéséből fakadóan — szabadulni igyekeztek az óvodák, bölcsődék fenntartásának költségétől, gondjaitól. Ez a helytelen törekvés azonban erős ellenállásba ütközött. Az óvodák jelenleg az óvodáskorú gyerekek 52,5 százalékát fogadják be. Helyhiány miatt még mindig nem elégíthetők ki az összes jogos igények: a múlt tanévben 17 500 kérelmet kellett elutasítani. Az üzemek és a társadalmi szervek összefogásával jelentékenyen csökkenteni lehetne e fontos gyermekintézmények zsúfoltságát. Célszerű, hogy az üzemi óvodák esetlegesen üres helyeire vegyenek fel a lakóterületről gyerekeket a viszonosság alapján, hiszen üzemi dolgozók gyerekei is helyet kapnak tanácsi óvodákban. Bejelentették azt is, hogy az 1970/71-es tanévtől fokozatosan bevezetik az új óvodai nevelési programot, amely a legkorszerűbb nevelési formát, a teljesen osztott óvodát veszi alapul. Az első évben a kiscsoportoknál, a másodikban a középsőnél, a harmadikban a nagycsoportoknál térnek át az új program szerinti nevelésre. Az 1969/70-es dal évad fő feladata az óvodi program bevezetésének előkészítése. ’’ 1 > '