Dolgozók Lapja, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

6 SZERKESSZÜNK EGYÜTT! Ságvári Endre úti panaszok aawwtg^ii>^:^^iaBKawwKoeiw»K’^w^^awwg^iw^ T­atabánya I. kerületében a Ságvári úti árkádsor végén — a hentesüzlet mellett — an­nak idején elmaradt a járda végének aszfaltozása. Emiatt a gyalogjárók esőzéskor kény­telenek most már évek óta a mintegy három méter át­mérőjű kátyút kerülgetni. Este pedig jóformán minden­ki belelép, aki nem ismeri az utat, és szidja a kátyú erede­tét. Jó lenne tudni, kihez kell címezni ezeket a szidalmakat. Több ízben javították a fő­utat, de ezt a kis szakaszt valahogy mindig elfelejtették. A Ságvári Endre út 7 c. középső lépcsőháza előtt pedig az útépítők akkora mé­lyedést hagytak az út köze­pén, hogy valahányszor esik az eső, „mini Balaton" ke­letkezik ott. Mivel tekinté­lyes mennyiségű piszkos víz nyúlik benne össze, a mélye­dés napokon keresztül nem szárad ki és bűzt terjeszt. V­alamivel távolabb a park egyes fái veszélyeztetik az arra járókat. Mázsányi sú­lyú száraz, korhadt ágak ék­telenkednek odafenn, amelye­ket a szél az óvodába járók feje fölött mozgat. Csoda, hogy eddig nem történt baj. Hogyan lehet, hogy senki nem vállalja ezeknek a fák­nak a rendbetételét? A művészház lakói és a Ságvári óvoda dolgozói az utóbbi időben gyakran azon panaszkodnak, hogy a meleg­víz-szolgáltatásra sok esetben inkább a langyosvíz-szolgáálta­­tás elnevezés illene. Persze, valahányszor a víz langyos, a lakók felháborodása a forr­ponton mozog. A távvezeték­ben hallani a víz zúgó-búgó áramlását, de sajnos abban nem forró a víz. A házias­­­szonyok a csapból folyó lan­gyos vízben nem tudják ki­mosni a szennyes ruhákat. Jogos a kívánalom: szolgáltas­sanak kellő hőmérsékletű meleg vizet. Juhász Sándor T­atabánya I., lakóbizottsági elnök m I r „VÁ­L­L­A­L“? T­udomásom szerint Buda­pesten megbüntetik azokat a vállalatokat és szerveket, amelyek hibás fényreklámot, feliratot működtetnek. Nem tudom vidéken is így van-e ez? Ha így lenne, a Komárom megyei Nyomda Vállalat ko­máromi telepe már ugyan­csak ráfizetett­­ volna „pihe­nő” betűire, mert már talán egy éve is van, hogy hibás ez a fényfelirat. N­em is tenném szóvá, ha nem a város legforgalmasabb pontján — az E 5-ös és a Csehszlovákiába vezető 808-as út kereszteződésében — len­ne és ha csak rövid ideje volna rossz. H . B. K­omárom Oka:hanyagság K­isfiam Tiszaföldváron nya­ralt anyósoméknál. Augusz­tus 1-én utaztam el érte. Megbeszéltük: ruháit felesé­gem szülei postán küldik el, hogy ne kelljen cipelnem. A­ugusztus 10-én kaptunk tőlük egy kosarat, amiben élő csirke volt, e­e a várt ruhanemű nem érkezett meg. Másnap levélben érdeklődtem anyósoméktól. A válasz: au­gusztus 6-án a csirkékkel egyidőben feladtak egy má­sik kosarat is, amibe a gye­rek ruháit tették. A­zonnal átmentem a laká­sommal szemben lévő Lábat­lan 2-es postára. Megmutat­ták: a csomagszállító itt van, de arra gondoltak — mond­ ták —, hogy másolattal meg­kaptam a csomagot. U­gyanakkor azt tanácsolták, kérjem a feladót, reklamál­ja a csomagot ott, a felvevő postahivatalnál, mert ha itt lenne az l-es postán, már régen elküldték volna. Ké­résemre végül is telefonáltak az l-es postára, és kiderült, hogy 9-e óta ott hever a cso­mag. Megígérték, hogy más­nap — 16-án — szombaton leküldik. Ezze­l szemben 18-án, hét­főn kaptam csak meg, pedig szombaton munkahelyemről oda is szóltam telefonon az 1-es postára, kértem, hogy ennyi mulasztás után legalább aznap küldjék el. A csomagban kisfiam ru­háin kívül egy kis gyümölcs is volt. A gondos elkülönítés dacára minden megpenészese­­dett benne. A ruhák is. Ké­rem, vonják felelősségre a mulasztót, aki miatt 12 nap alatt kaptam meg a csomagot. S­ernyei Endre Lábatlan 2. ...gazdagodó községünk A­nnavölgy elég ritkán hal­lat magáról a Dolgozók Lapjában, pedig van mivel dicsekednie. Nem túlzás: sportkombinátot kapott a község. Felújították a mű­velődési otthont, elkészült az új,­ minden igényt kielégítő orvosi rendelő, és most a hónap elején megnyílt egy gyönyörű önkiszolgáló bolt és egy modern, szép ven­déglő. A háziasszonyok na­gyon elégedettek a bolt „tar­talmával” is. Szeretnék, és remélik, hogy továbbra is olyan jó lesz az áru ellátá­sa, mint a megnyitáskor volt.­ ucsera Imréné Annavölgy NEM TETSZIK... ...hogy nem mindig veszik vissza az üres üvegeket A tokodaltárói Magyar­féle vendéglőben az a fur­csa szokás uralkodik, hogy nem mindig váltják vissza az üres üvegeket. Miután a ládákat visszaküldik, nem fogadják el a visszavitt üve­geket. Arra hivatkoznak, nincs helyük, nem tudják kerül­getni azokat. Nem akarom elhinni, hogy nem akadna helyük egy-két tartalék lá­dának A múlt héten úgy saj­náltam azt az idős bácsit, aki két sörösüvegéért ciga­rettát szeretett volna venni — nyugdíjfizetés előtti na­pokban — és nem­­ fogadták el tőle az üvegeket. A ven­déglő elutasítása miatt föl kellett neki ballagni az ABC- be, pedig az elég messze van a falu végétől. B. K. Tokodaltáró K DOLGOZOK LAPJA Gondoljanak a mi nyugalmunkra is Ö­römmel olvastam a Dol­gozók Lapja egyik júniusi számában dr. Babják Lajos ügyész cikkét, hogy érvény­ben van a KRESZ-nek az a paragrafusa, amely 22 és 6 óra között tiltja a gépjármű­vek hangos jelzését. M­i, akik a 18-as AKÖV al­­sógallai központja közelében lakunk, nemegyszer azt his­­­szük, hogy ez a cselédrendelet már idejét múlta, mert bi­zony a hivatásos gépkocsive­zetők is meg-megfeledkeznek róla. Jó időben, esténként nagy­hangú beszélgetések zaja, sok sikamlós vicc és olyan kiabá­lás hallatszik sokszor a por­tától kifelé eső területről, hogy az is restellkedik miat­ta, aki csak hal­­l. Este 10 óra után összefutnak a bu­szok a porta elé és ilyenkor gyakoriak­ a különféle hang­koncertek. Egyik-másik gép­kocsira — nem tudni miért — levegővel működő dudákat szereltek fel. Ezeknek fül­­szaggató hangjuk van. Ritka nap, ha nem tart e­­ éjfélig. Elmaradhatatlan aztán a nagy teljesítményű motorok túráztatása is, bődületes hangjuk van. H­angsúlyozom, hogy az em­lített panaszok nem a telep területén történtekre vonat­koznak, onnan elég kevés zaj hallatszik ki. Az zavar bennünket, hogyha a portá­tól kifelé eső részen parkí­roznak és okoznak zajt. Tud­juk, a közlekedés zajjal jár, de kellő figyelmességel azért lehet azt mérsékelni. A kö­zelben lakók csupán ezt ké­rik a gépkocsivezetőktől. G . M. T­atabánya I., Lehel u. Hiányzik a kapaszkodó M­ost, hogy foglalkozott a Dolgozók Lapja a komáromi gyógyfürdővel, én is szóvá te­szem, amit különben a fürdő vezetőjének már javasoltam. A sekély vízbe se beleülni, se abból fölállni nem tudunk. Nincsen kapaszkodó. Nekünk, akik öregek, betegek va­­­gyunk, nehezen hajlik a tér­dünk. Az orvos megtiltotta, hogy nyakig legyünk a vízben A medence hátsó felén lép­cső van. Mi, öregek nyáron oda szoktunk menni kívülről, mivel a medencén nem tu­dunk keresztülmenni. Most nem lehet, el van kerítve. A bejárati ajtó meg nyáron mindig nyitva van, a fiatalok jókedvűen bel­eszaladnak a vízbe, szén­ünk, szánk tele megy vízzel, örülünk ennek a termálfür­dőnek, jómagam is több mint százszor voltam már ott be­teg lábamat gyógyítgatni. Szeretem ezt a fürdőt, gondos­kodjanak hát rólunk még jobban, tegyenek oda nekünk kapaszkodót. P­oprádi Ferenc Tata Nagy örömet szereztek A SZIM Esztergomi Maró­gépgyár „Petőfi Sándor” szo­cialista brigádja édességcso­magokkal a­jándékozta meg az egészségügyi gyermekotthon 65 testi és szellemi fogyaté­kos gondozottját. E­zúton fejezem ki hálás köszönetemet a brigád em­berbaráti, nemes gesztusáért, amellyel kimondhatatlan nagy örömet szereztek gondozotta­­inknak. O­rszág Pálné intézetvezető Lilla emlékszoba Dunaalmáson ? N­agy örömmel és megelé­gedéssel olvastam megyei la­punkban, hogy illetékes ha­tóságaink megvásárolták Ács­­teszéren Táncsics Mihály szülőházát. Ácsteszér neve tehát bekerült a történelem­­könyvbe. D­e mi lesz a dunaalmási költői emlékekkel, a Lilla emlékszobával, vagy Lilla­­múzeummal, amelyre igen alkalmas lenne Tereczi Istvá­­nék­ kis háza, közvetlen a Csokonai szobor és az egy­kori Lilla-ház szomszédságá­ban. M­ilyen jó lenne, ha a Du­­naalmásra érkező turisták — sokan járnak nálunk — Cso­konai és Lilla poétikus kap­csolatának emlékét vinnék magukkal, egy olyan szobá­ból, amelyet Lilla-emlékmú­­zeumnak neveznénk. A tulajdonos készséggel el­adja vagy csere útján átadja kis házát Lilla-emlékmúzeum céljára. D­r. Ferenczy Miklós Dunaalmás Építkeznénk — de hol ? N­e fogjon senki könnyel­műen a háza építéséhez. Nagy munkát vállal az magára, ki most építeni kezd — vala­hogy így módosíthatnák a XX. század építkezői Petőfi halhatatlan verssorait. A mi esetünkre legalábbis ráillik. M­i ugyanis már pár éve, hogy házat szeretnénk épí­teni, ha volna hová. A böködi tanácsnál már jó néhány­szor jártunk, és járunk most is házh­elyért. Mindig ugyan­azt a választ kapjuk: van a Sport utcában. M­íg ott nem kel el, úgy látszik addig máshol nem lesz. A Sport utcában pedig van még három házhely, de la­pos területen, ahol a talajvíz állandóan magasan áll. Oda nem lehet pincét építeni. Ezeket a házhelyeket még 1954-ben osztották ki, és az­óta sem találtak gazdára. Va­lószínűleg éppen azért nem, mert vizes a talaj. C­saládi házat egy egész életre épít az ember, egész életében dolgozik érte, ért­hető, hogy megnézi, mit vesz meg, mire áldoz. A Sport utcai területekre inkább utat vagy teret ter­vezhettek volna, annak job­ban megfelelne. Amikor min­denfelé égető lakásproblémák vannak, s hogy ezen enyhít­senek KISZ-lakásépítési, tár­sasházépítési akciókat tervez­nek, nem tudjuk fölfogni, miért nem kaphatunk megfe­lelő házhelyet mi Bokodon, ott ahol a legszívesebben építkeznénk. Sz. I. O­roszlány Köz- és magánügyben k­ét problémáról szeretnék szólni. Az első az, hogy a tá­ti úton, illetve a Tát és Esz­tergom között­ útszakaszon van egy híd, amely elöl hi­ányzik a súlykorlátozást je­­lölő tábla. Azt hiszem, szük­ség lenne­­ rá. A másik, saját problémám: hosszabb keresek gáz­bojlert fürdőkádhoz, de nem kanok. Hol tudnám ezt a ré­szemre nagyon fontos cikket megkapni? M­ényei András Tát ! 1969. augusztus 38, esutörtifls SZTK­ T­ÖBB OLVASÓNK érdek­lődött az iránt, hogy az egyes szakorvosi ellátásokat, milyen formában vehetik igénybe. A kérdés főleg azo­kat foglalkoztatja, akiknek a lakhelye nem azonos a szakrendelés helyével. Ér­deklődtek továbbá, hogy a körzeti orvos beutalása nél­kül szakrendelésen megje­lenhetnek-e? Á­ltalános elv az, hogy szak­orvosi vizsgálat és ellátás az üzemi vagy körzeti orvos beutalásával vehető igény­be. Beutalás nélkül az anya-, csecsemő, gyermekgondozó és tanácsadó, tüdő, bőr, nemi, onkológiai, ideg- és elme­gondozó intézeti, fogászati, csecsemő- és gyermekgyógyá­szati, nőgyógyászati, sebé­szeti, szemészeti, orr-fül és gége szakrendeléseken le­het jelentkezni. Mind be­utalóval, mind beutalás nél­kül a dolgozók a lakhelyü­kön, illetve a munkahelyükön lévő szakrendelésen is je­lentkezhetnek. C­saládtagjaik viszont csak a lakóhely szerint illetékes rendelőintézetbe mehetnek szakorvosi kezelés céljából. Abban az esetben, ha nin­csen a megyében olyan szak­­rendelés, amit a betegség gyógyítása igényelne, ami­nek az orvos szükségét látja, igénybe vehető a megyén kí­vüli szakrendelés is. Ez azonban csak szakorvosi be­utalóval lehetséges, mégpe­dig oda, ahová a beutaló ezt kifejezetten feltünteti. Sürgős esetben elsősegély­­nyújtás céljából a többi szak­­rendelés is igénybe vehető orvosi beutalás nélkül. A munkába álló dolgozók általában a munkaidejükor kívüli időben jelentkezhet­nek szakorvosnál. A többi betegek, — főként a család­tagok — a délelőtti órák­ban mehetnek szakrendelés­re. A tanulók, ha délelőtt jár­nak iskolába, a délutáni szak­­rendelésen jelenhetnek meg és viszont. Ha a dolgozó, il­letve a családtag valamilyen okból nem állandó lakhe­lyén tartózkodik és orvosi ellátásra szorul, a szükséges orvosi kezelést a tartózko­dási helyen akár a körzeti orvostól, akár a rendelő­intézeti szakorvostól megkap­hatja. ★ SZ. I. TATABÁNYAI OL­VASÓNK lapunk múlt heti számában olvasott a baleseti rokkantsági nyugdíjról. A múlt évben munkahelyén megsérült, nem súlyosan, to­vább is dolgozik. Kérdése az, hogy erre a kisebb baleseti sérülésre kaphat-e valami­lyen ellátást a társadalom­­biztosítástól? E­lőző tájékoztatásunk csak az olyan súlyos baleseti sé­rültekre vonatkozott, akik üzemi balesetből eredően 67 százalékban megrokkantak és emiatt baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultak. Kisebb sérülésre baleseti járadékot lehet igényelni. Baleseti já­radék akkor jár, ha az üzemi balesetből származó munka­képességcsökkenés legalább 16 százalékos. A baleseti járadék összegét a balesetet megelőző egy év átlagos ha­vi keresetéből számítjuk ki. A baleseti járadékosok négy fokozatba tartozhatnak. Az első fokozatban — 16—25 %­­ig — az átlagkereset 8 száza­léka, a második fokozatban — 26—35 %-ig — az átlag­­kereset 10 százaléka, a har­madik fokozatban — 36—49 %-ig — az átlagkereset 15 százaléka, a negyedik foko­zatban — 50—66 %-ig — az átlagkereset 30 százaléka ad­ható baleseti járadék címén. A baleseti járadék a később elért keresettől, jövedelemtől függetlenül, korlátozás nél­kül folyósítható. M­ilyen esetben beszélünk üzemi balesetről: üzemi bal­eset a munkaviszonyból ere­dő kötelezettségek teljesítésé­vel összefüggésben az üzem­ben vagy üzemen kívül bekö­vetkezett baleset, sérülés, to­vábbá az a baleset is, amely a dolgozót munkába vagy on­nan lakására menet éri. Fel­hívjuk olvasóink figyelmét hogy baleseti járadék vagy rokkantsági nyugdíj annak is jár, akinek betegségét a rendeletben feltüntetett fog­lalkozási betegségek vala­melyike okozza. K . F-NÉ OLVASÓNK arra kért választ, hogy állami gon­­dozásba vett gyermeke után miért nem kap családi pót­lékot. Három gyermeke van­, ő egyedülálló dolgozó, azt kérdezi, milyen összegű csa­ládi pótlék illeti meg ha­vonta a saját háztartásában eltartott két gyermek után? A családi pótlékra vonat­kozó utasítás értelmében az állami gondozásba vett gyer­mek­­intézetben elhelyezett gyermek) után családi pótlék nem jár, mert a gyermeket — függetlenül a gondozási díj összegétől — nem lehet a dolgozó által eltartott gyer­meknek tekinteni. M­ivel olvasónk az állami gondozás fejében havi 150 Ft-ot fizet, a gyermekek szá­mánál ezt a gyermeket is figyelembe kell venni és ré­szére a saját háztartásában eltartott két gyermeke után, a három gyermek után járó havi 510 Ft-nak a két gyer­mekre eső arányos része, azaz havi 340 Ft családi pótlék jár. Ja­vaslom , hogy : • • ••• legyen pénztáros a tej­boltban A­z Előd vezér utcai fej­ős kenyérbolt nagy forgal­mat bonyolít le. Megérde­melné, hogy külön pénztáro­sa legyen. Ezáltal meggyor­sulna a kiszolgálás és főleg higiénikusabb lenne, ha nem kellene pénzzel bánnia annak, aki a kenyeret és a különféle tejtermékeket méri a vevőknek. B­alassa István Tatabánya-Újváros ...vonják be az autóbusz­­forgalomba a 11. kerületi mellékutcákat T­atabánya 9 új autóbuszt kapott ebben az évben. A II. kerületben lakók azonban elég nehezen élvezhetik a javuló közlekedés áldásait. Mind­­enük buszmegálló messze esik tőlük. Az volna a kérésük, közlekedtesse az AKÖV bi­zonyos időközönként — az 1-es vagy 1/c-s járatokat — a Szelim, a Jókai és a Ma­dách utca érintésével. A­zt hiszem, ez a javaslat minden befektetés nélkül megoldható. Amikor ugyanis a Kossuth és az Árpád ut­cát javították, akkor a Sze­lim utcában csak megcsi­nálták az utat, de a for­galmat a Borbély utca felé terelték, így, a Jókai utca is, meg a Szelim utca is asz­faltos. Az egyiken mehetne­­ a busz, a másikon meg jö­hetne. Nagy könnyebbség len­ne ez a megoldás a II. ke­rület lakóinak, nem kellene nekik olyan sokat gyalogolni a buszmegállókhoz, mint most. Sőt, talán nem is csak ők látnák hasznát, hiszen a Kossuth utca forgalma is gyorsabbá válna azáltal, hogy az 1-es járatok egy része a mellékútvonalon közlekedne. Az említett utcák lakói ne­vében kérem az AKÖV-öt, foglalkozzon a javaslattal és lehetőség szerint valósítsa meg. B­laskó József T­atabánya II., Feszt? A. tti

Next