Dolgozók Lapja, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-13 / 212. szám
1969- szeptember 13. szombat' A választók javaslatai nyomán A legutóbbi tások alkalmával tanácsválaszt Piliscséven , összesen 83 javaslat hangzott el a jelölő gyűléseken. A nyolcvanhárom javaslat közül 79 közérdekű volt, a község fejlesztésével, vízellátással, oktatási és kulturális kérdésekkel foglalkozott. A javaslatokat gondosan mérlegelte a tanács, s figyelembe véve lehetőségeit, hozzálátott azok megvalósításához. A közelmúltban számba vették, mit sikerült ez ideig elvégezniük. A Basa utcaiak örömére és megelégedésére járda épült, s elkészült a híd is- Ezzel együtt megoldódott a talajvíz elvezetése is. Sokan hiányolták a gázcseretelepet a községben, amely azóta ugyancsak rendelkezésükre áll. A választók javaslatára épült fel az új váróterem, helyezték át az autóbusz-megállót, s javították meg a Temető utat. A villanyhálózattal kapcsolatos észrevételeket is megszívlelte a tanács. Az ilyen jellegű problémák egy részét már megoldották, s a még hátralevőkre is sor kerül. A mozikedvelők táborának örömére szélesvásznúra alakították át a filmszínházat. A kulturáltabb szórakozásra ad lehetőséget az a kisvendéglő is, amely a végrehajtó bizottság szorgalmazására létesült a községben. Többen foglalkoztak a talajvíz elvezetésének problémájával is a tanácstagi jelölő gyűléseken. Ez sem került le a napirendről A szükséges munkálatok terve már elkészült, s a jövő esztendőben megvalósításához is hozzálátnak. Az említetteken kívül még számos választói javaslat valósult meg a községben, néhányra anyagiak hiányában azonban ez ideig nem kerülhetett sor. A tanácstagok útján rendszeres tájékoztatást kapnak a választók javaslataik soráról, természetesen arról is, mi hátráltatja, késlelteti az egyes tennivalók elvégzését. Csak semmi izgalom .. A szőke fiatalasszony, aki újdonsült vezető, baráti társaságával hosszú túrára indul. Amikor beül a volánhoz, így rendelkezik: — Péter mellém üljön, legyen szíves figyelni az úti jelző táblákat! Gábor, maga legyen mögöttem, s nyomban szóljon, ha valaki előzni akar. Kati te meg úgyis örökké forgatod a fejed, figyelmeztess, ha rendőrautót látsz. És csak semmi izgalom! Ha nem fogtok zavarni, délre már Pécsen lehetünk. — S nem lesz megerőltető a csuklódnak a hosszú vezejtés? — érdeklődik részvéttel j Kati. — Oh te csacsi. Nem azért fásliztam be, mert fáj, hanem, hogy jobban tudjam merre indexeljek ha balra akarok fordulni... Sz. Negyven év a bányagépgyárban A portás nénike kedves ! ---- mosollyal mutatott helyet: — Üljön le csak egy kicsit, amíg hívom, mert ő mindig kinn van a műhelyben... Ismeri? Nem? No itt a képe az üzemi híradón, nézze, itt középen ez a Germadics elvtárs. Mindenki szereti. Nézem a fényképet. Fiatal férfiak, lányok között ül az asztalfőn, a haja sötét, az arca sima. Kis idő múlva ruganyos léptekkel jön az udvaron felém Germadics Károly, az Országos Bányagépgyártó Vállalat Tatabányai Bányagépgyárának főmérnöke, akit a XIX. bányásznap alkalmával a Munka arany fokozatával Érdemrend tüntettek ki . — Három évszám csoportosul az én kitüntetésemben — mondja csendesen. _ Csaknem negyven éve dolgozom itt, a bányagépgyárban, ötvenéves a magyar bányagépgyártás, én pedig hatvan éve élek. Nem leplezem meglepetésemet, ő pedig folytatja: — Elvileg már nyugdíjas lehetnék, de nagyon szeretek dolgozni. Rosszul esne, ha azt érezném, nincs már szükség rám... Nem is tudom megérteni azokat, akik naponta mondogatják: „Már csak ennyi meg enmd nap van nyugdíjig...” Én még a szabad időmet is munkával töltöm. óta rádióamatőr vagyok. És ha nyugdíjaznak, akkor is lesz mit tennem, van néhány műszerem, amit szeretnék befejezni. 6—7 évet kell még rajtuk dolgoznom, ha?— Szóval ez az ifjúság itt— Nem biztos, hogy másoknál is igaz a tétel: én akkor érzem jól magam, ha dolgozhatok. — Hogyan lett mérnök? — Tatabányai születésű vagyok. Apám is műszaki ember volt, követtem. Akkoriban központi gépműhelynek nevezték a mai bányagépgyárat, amelynek kitűnő szakmunkásgárdája volt. Én végzettségem szerint nem vagyok mérnök, csak technikus. Akkor, az igényesebb szakmunkásgárda mellett dolgozni nagy előny volt. Röviddel utána, hogy idekerültem, megkezdődött a brikettgyárszerűsítése, szükség volt kora tervezőkre. A mi üzemünk gyártotta a brikettgyárnak a berendezéseket, én is részt vettem a munkában. Régen nem volt elszeparálva a tervezési csoport a gyár más munkáitól. Dolgoztam, mint művezető, bérszámfejtő és tervező is. Ennek az volt az előnye, hogy azonnal láttam elképzeléseim megvalósulását. Germadics Károly főmérnök szobája a zsúfolásig tele van tervrajzokkal, könyvekkel. Még a padlón, székeken, szekrények tetején is kötegekbe rakva tornyosulnak a „mérnök-álmok”. A megvalósult álmok: a hatalmas tervező középen asztal, mellette kis széken számtalan körző, tűhegyes ceruza, egyenes és görbe vonalzók, a munkaeszközök. — A vezetőség észrevette — folytatja a visszaemlékezést Germadics Károly —, hogy a mi kis tervező csoportunk életképes, és bizonyos munkákat sokkal olcsóbban elvégezhet, mint a „külső tervezők”, és így több megbízást kaptunk. Új kötélpályát terveztünk, osztályozót. Az igazi munka azonban csak a felszabadulás után kezdődött... — Bicskétől Almásfüzitőig új vasúti hidakat csináltunk, s rengeteg vasúti kocsit javítottunk. Nagy munka volt a karbidgyár helyreállítása is... A háború után kezdtük meg a nagyfokú átképzést, sok ipari tanuló kapott itt szakmát, önálló gyár lettünk, a Nehézipari Minisztériumhoz tartozunk. A döntő profil a szénbányák ellátása. Mi készítettük az országnak a bányacsilléket, egységes szabványt kellett kidolgozni, mert azelőtt vagy 120 fajta volt. — az utolsó 7—8 évben kezdtem bele életem egyik „főművébe”. Rendkívül lényeges kérdés a korrózióvédelem. Megterveztem, és elkészítettem egy úgynevezett öntvénytisztíó berendezést. Ennek alkalmazása megnöveli a festés élettartamát. Azt hiszem, ez volt az, ami a kitüntetés mögött van, persze úgy, hogy ez tette az „i”-re a pontot. 1945. után ennek az üzemnek lettem az üzemvezetője, és amikor gyár lettünk, 1951-ben akkor pedig főmérnök. Azóta dolgozom ebben a szobában. Valóban ü gyeri tervrajziktanúskodnak az idő múlásáról, Germadics Károly életének sűrűsödéséről. És a töméntelen munka ellenére alig van itt-ott egy-egy ősz hajszála. Mozgása változatanul gyors és fiatalos. Másként nem is lehetne elbúcsúzni tőle, mint további jó munkát, és egészséget kívánva. Wer Vilmos Jól dolgozik a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság Esztergomban Az esztergomi városi tanács igazgatási és jogi állandó bizottsága mellett működő gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság tevékenyen dolgozik. Negyedévenként tartja üléseit Ilyenkor általában egy-egy iskola ifjúságvédelmi munkája kerül a megbeszélés középpontjába. Az albizottság tagjai jórészt pedagógusok, a téma szakavatottjai. A gyámügyi előadóval állandó kapcsolatot tartanak, rendszeresen jelzik a területükön észlelt problémákat, hogy szükség esetén gyámhatóság gyorsan és hatáasosan intézkedhessen- A gyermek és ifjúságvédelmi albizottság tagjai aktívan végzik teendőiket. Rendszeresen látogatják a családokat, figyelemmel gondozásból kísérik az állami a családokhoz nevelésre kihelyezett kiskorúak helyzetét, azok testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. Jó kapcsolatot tartanak fenn a társadalmi szervekkel, a városban levő vállalatokkal, s ennek nem kis része van működésük eredményességében. A pártfogói hálózat már 20—25 tagú, s olyan emberek közül kerültek ki, akik a fiatalkorúakat nemcsak magánéletükben kísérik figyelemmel, de munkahelyükön is ellenőrizni tudják őket. DOLGOZÓK LAPJA Ikarusok Minszk utcáin ÉVRŐL ÉVRE FEJLŐDIK és erősödik a szovjet és magyar nép barátsága. A politikai, kulturális, tudományos és technikai élet ezer szála fűzi össze a két népet, vábbi sikerekre ösztönzit aszocializmus és a kommunizamus építésében, a békéért és a haladásért folytatott harcban. A barátság szálai behálózzák Belorussziát is, a szovjetek országának egyenjogú köztársaságát. A belorusz nép nagyon jól ismeri a baráti magyar nép sikereit, tiszteli a magyar nép dicső forradalmi harcát az új életért, nagyra értékeli a magyarok kultúráját, munkaszeretetét. Sok magyar író művét fordították le belorusz nyelvre, így például Petőfi Sándorét, Hidas Gyakran szerepelnek Antalét, Liszt Ferenc és Kálmán Imre művei a belorusz rádióban, a koncerttermekben. Nagy sikerrel mutatták be eddig is Magyar Népköztársaság gazdasági eredményeit tükröző kiállításokat Belorussziában. Ezekben a napokban nyílik meg Minszkben a magyar BUDA VOX Külkereskedelmi Vállalat hírközlési berendezéseket bemutató kiállítása. A belorusz sajtó már ismertette a kiállítás egyes tárgyait. A magyar nép kiváló eredményeivel lépten-nyomon találkozhatunk köztársaságunkban. Én egyről szeretnék részletesebben szólni, a gyar Ikarus autóbuszokról,mamint Magyarország nagyvárosaiban, Minszkben is problémát okoz a menő és munkából munkábahazatérő emberek gyors elszállítása . Minszkben pillanatnyilag az autóbusz a leggyorsabb közlekedési eszköz, (a metrót néhány év múlva kezdik építeni) az autóbusz-megállókban összegyűlt tömeg lassan fogy, bár az autóbuszok percenként közlekednek 1—2 városban. Megkönnyebbült sóa haj tör fel az mikor a távolban emberekből az Ikarus autóbuszok meglátják sárgás vörös karosszériáját. „Jön ez a nagyszerű, méret nélküli autóbusz, a harmonikás körhinta.. mindenkit felvesz”. Mondják kedvesen viccelve az utazó minszkiek. És valóban. Az Ikarus mindenkit felvesz, és duruzsoló motorral a halkan legtávolabbi pontjaira is város elszállítja az embereket. Nemrégen meglátogattam az 1-es számú autóbuszgarázst. Ebéd után volt az az idő amikor a reggeli feszültség már feloldódik a munkásokban, és az esti fáradság még nem jelentkezik. Vlagyimir Grib igazgatóhelyettes szintén pár percnyi pihenőhöz jutott. Elbeszélgettünk a városi közlekedésről, s arról hogyan „dolgoznak” a magyar Ikarusok. — Igen, valóban „méret nélküli” ez az autóbusz típus, nagyon találóan keresztelték így el a minszkiek nagy segítségünkre van — felelte. — Különösen hasznát vesszük az olyan vonalakon, ahol nagyon sok az utas, és ilyen vonal sok van Minszkben. Az utóbbi években Minszk külvárosában a többemeletes lakóházak új negyedei nőttek ki a földből. Sok új városrészt erdősávok választanak el a központtól így aztán nagy gondot jelent a távolság. A magyar Ikarus autóbuszok, melyek 180—200 embert is befogadnak, nagyban megkönnyítették e probléma megoldását. Minszk műútjain, melyek a Zelenij Lúg (zöldrét) Csizsovka, Kraszovcsina kerületeket kötik össze a várossal (ahol Minszk legnagyobb gépkocsi- és traktorgyárai vannak) több mint negyven a Ikarus közlekedik. Ez a szám közeljövőben kétszeresére növekszik. S én úgy gondolom, ennek nagyon fognak örülni a minszkiek. Az utasokkal együtt örülnek az Ikarus-szal dolgozó gépkocsivezetők is. Vaszilij Csudnyikov gépkocsivezető aki éppen barátját készült fölváltani a kormánynál a következőket mondja: — Nagyon jó autóbuszok Mi különösen annak örülünk, hogy magyar barátaink gondoltak a vezető kényelmére is. A kényelmes vezetőfülke a jó kitekintési lehetőség megkönnyíti a munkát a forgalmas városban. Nagyon jó az is, hogy egyszerre sok embert föl tudunk venni, hogy úgy mondjam „megtisztítjuk” a megállókat. S ez a legfőbb feladatunk. — Igen, az a mi feladatunk, hogy a minszkieket minél gyorsabban elszállítsuk a város minden részébe. Hiszen az emberek jó közérzete attól is függ, hogyan jutottak el a munkahelyükre — mondja Kari Golovna, az autóközlekedési vállalat pártbizottságának tagja. — Hangsúlyoznom kell, hogy gépkocsivezetőink örömmel vezetik az Ikarusokat, és nagyon szép eredményeket érnek el ezeken az autóbuszokon. Kitűnően dolgoznak az olyan tapasztalt gépkocsivezetők, mint Roman Razmiszlovics, Vjacseszláv Ivanovszkij, Jurij Kalyko, az Idolcsik-testvérek, és mások. Odaadó munkájukkal sikeresen teljesítik a vállalat tervét, eleget Lenin születésének 100. tesznek évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeiknek. Sok Ikaruson dolgozó sofőr fényképe függ a dicséret-táblán. Bátran mondhatjuk, hogy az Ikarus segíti szocialista versenyünket — Fejezi be Golovna elvtárs. Hasonló véleményen van az autóközlekedési vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke, Nyikoláj Savely elvtárs is. Mint hangsúlyozta az Ikarus segítette a munkatermelékenység növelését, és nagyban csökkentette a közlekedést ért panaszokat. S ez szintén fontos a kollektívák részére. — Tudjuk, hogy a magyar nép készül hazája felszabadulásának 25. évfordulójára — mondták befejezésül minszki autóközlekedési vállalat dolgozói. A fasiszta megszállóktól való felszabadulásuk 25. évfordulóját mi is megünnepeljük. Tiszta szívből üdvözöljük a Magyar Népköztársaság dolgozóit, sok sikereket kívánunk nekik a munkában és az életben. Igazi baráti szálak fűznek bennünket, melyeket a össze továbbiakban nemcsak szóban, de tettel is erősíteni fogunk. AZ 59—59 SZÁMTABLAJÚ Ikaruson tértem haza. A kocsit Jurij Kalyko vezette. Megkérdeztem tőle, milyen a munka a „méret nélkülin”, milyen eredményekkel dicsekedhet. Jurij Kalyko egy táblácskára mutatott „menet, közben ne beszélgessünk a vezetővel” majd elmosolyodott és sokatmondóan felemelte hüvelykujját. Ez nálunk Belorussziában azt jelenti, hogy kitűnő. Ernszt Koljagyenko, a Zvjazda című újság felelős tiikára. Egy a „méret nélküli” Ikarusok közül. — Mit szól, Juliska, ehhez a lehetetlen időjáráshoz? — Mit-e? Hát én megmondom magának Mariskám, hogy mitől van. Annyit kutatgatnak ezek az istentelenek, hát azt hiszik, hogy a jóisten hagyja a gyarló emberiségnek kilesni a titkait. Várjon csak, nincs messze a világvége... Hát csak menjenek a világűrbe, majd előjön egyszer egy csomó fekete kisördög, és elviszi őket űrhajóstól a pokolba. Aztán majd a sátán kondérjában gondolkozhatnak világ folyásán... Mit főz ma a ebédre? — Húsleves lesz, meg főtt marhahús, jó kis paradicsommártással. Ferike, Sárika nagyon szeretik. — Hát akkor nem sok ideje van Mariskám, a főzésre. Tíz óra is elmúlt. Vagy talán későn szoktak ebédelni? — Hamar megvan az, nem kell egy óra sem az egészhez. A kuktában fél óra alatt megfél a hús, a szósz meg semeddig sem tart. Jobb szeretik a gyerekek is, ha friss az étel. — Lehet, hogy abban a csodafazékban hamar kész az étel, de a húslevesnek akkor van igazán jó íze, csak ha egész délelőtt a tűzön Totyogott ... Én ma nem főzök. Tegnap egész nap mostam. Fáj a karom, a derekam a sok csavarástól. — Miért nem vesz Juliska csavarógépet? Fele fáradsággal megmegy a munka. AMT — Szegény asszony vagyok, nincs énnekem pénzem minden évben új ágyneműre. Bizony nem teszem tönkre ezekkel az újfajta mosószerekkel, meg gépekkel. A lányom is örül neki, hogy ilyen leírnij lesen és mégis patyolatra mosok. A nagymosást mindig elhozza. Mondja is: anyukám szebben senki „Hiába, nem tud mosni.” Tudja milyen jó az, ha így megbecsülik az ember munkáját? — Elég nem jól teszi, hogy olyan sokat dolgozik. Inkább magát kímélné jobban a ruha helyett. Nálunk ugyan mindenféle gép van, de a lányom így is megosztja hármunk között a munkát. Rám csak a főzés, meg a napi takarítás jut. No, meg a két kisunokám ... A bevásárlást, a mosást, nagytakarítást a lányom meg a az ura csinálják. Szerdán például a vejem elküldött mind a négyünket moziba, és remek halászlével, meg túróscsuszával várt minket vacsorára. — Tudja mit, Mariska, elég tutyimutyi ember lehet a maga veje. Az én megboldogult uram — isten nyugosztalja — nagyon szigorú ember volt. Ha túl melegen tálaltam eléje a levest, tányérostul kivágta az ablakon. De tisztelte is mindenki. — Megbecsülik azért a vejemet ne féljen. Nem, tették volna meg másképp brigádvezetőnek. Sokszor telefonálnak neki az üzemből: „Jöjjön be Fehér elvtárs, segítsen, mert probléma van!” ... Egyszer elvittek brigádkirándulásra, mások is hozták a családjukat. Hát akkor is láttam, mennyire respektálják a szavát... Melege van látom, Juliska. Minek veszi fel ilyen időben azt a sok szoknyát? Vagy legalább a kendőt vegye le a fejéről! — Isten ments! Illetlenség lenne meztelen fejjel járkálni! — Csak nem kopasz, szomszédasszony? — Én ugyan nem! De maga is jobban tenné, ha korához illően járna. Az a szoknya is éppen, hogy eltakarja a térdét. Hogy a színéről ne is beszéljek. Mindenki megszólja! — A lányom varrta fel a ruháimat. Azt mondta, nekem is alkalmazkodnom kell a divathoz. Hatvannyolc éves korában még nem bújhat el az ember... Sárika! Ferike! Gyertek aprókáim! Megyünk ebédet főzni... Ma hogyan is van a beosztás? Ferike a főszakács. Igaz? Én vagyok mellette a kiskukta, Sárika, meg a konyhaparancsnok ...tej — Méghogy konyhaparancs [ nok!... Hogy ezt eddig még nem csukták bolondokházába ... M. E. FELVÉTELRE KERESÜNK három műszakos munkára 16 ÉLETÉVET BETÖLTÖTT 8 általános iskolai végzettséggel rndelkező NŐI MUNKAERŐT fanodai munkára. Átlagosan heti 44 órás munkaidő. Vidékieknek lakást bitosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk: PAMUT TEXTILMŰVEK FONÓGYÁRA. Cím: Budapest XI. ker. Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály, (X)