Dolgozók Lapja, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

2 Egy nap a külpolitikában Andrej Gromiko szovjet és Maurice Schumann francia külügyminiszter Moszkvában megkezdte tárgyalásait, világ­szerte nagy figyelmet keltett . — persze, nem mindenütt azonos előjellel. Schumann látogatásának visszhangja Már az első visszhangokból kitűnik, hogy Washingtonban, Londonban és Bonnban keserű csalódást keltett a francia külpolitikának ez a látványos­­ lépése. De Gaulle tábornok visszavonulását, mint emléke­­­­zetes, felfokozott reményekkel kommentálták atlanti körök­ben. Nem csináltak titkot ab­ból, hogy a tábornok-elnök­i távozásától minden szempont­ból új kurzust vártak a fran­cia külpolitikában. Maurice Schumann moszk­vai látogatása elhervasztotta a hidegháború bajnokainak a francia—szovjet kapcsolatok megromlására irányuló remé­nyeit. Párizs meglehetősen félreérthetetlen jelét adta an­nak, hogy a de Gaulle utáni Franciaország vezetése meg akarja tartani, sőt tovább akarja fejleszteni az utóbbi esztendőkben biztatóan fejlő­dő szovjet—francia kapcsola­tokat. A külügyminiszter szemé­lyes moszkvai bemutatkozása természetesen önmagában is fontos esemény. De nemcsak erről van szó. Schumann Washingtonban járt a közel­múltban és ott előkészítette Georges Pompidou államfő kora tavaszi útját. Az időpon­tok még bizonytalanok, aligha lehet vitás, hogy de a francia diplomácia vezetője hasonló megbízatással érkezett a szovjet fővárosba is. És még ez sem minden. Schumann látogatása csak a nyitánya egy immár hagyomá­nyossá vált szovjet—francia eseménynek, a két ország ma­gasrangú képviselőiből álló munkacsoport az úgynevezett „nagybizottság” ülésének, amelyre ugyancsak a szovjet fővárosban kerül sor. Jobboldali támadás Indira Gandhi ellen Veszélyes jobboldali táma­dás érte Indira Gandhi as­szonyt és híveit. Nidzsalin gappa, a Kongresszus Párt el­nöke önkényesen felfüggesz­tette tisztségéből a pár bal­­szárnyának számos személyi­ségét. Amikor a miniszterel­nök-asszony a nyáron beje­lentette a bankok államosítá­sát, várható volt, hogy a jobbszárny minden mó­don igyekszik visszavágni majd. A reakció dühét csak fokozta, hogy jelöltje az államfővá­­lasztásokon is alulmaradt In­dira Gandhi hívével szemben. Nem vitás hogy a progres­­­szív erők felsorakoznak ezzel a támadással szemben is. In­dira Gandhi máris kérte a párt legfőbb testülete, az úgynevezett munkabizottság összehívását. A genfi vita A genfi leszerelési értekez­leten csütörtökön folytatódott az amerikai és a szovjet társ­elnök által beterjesztett ha­tározati indítvány vitája tengerfenék atomfegyvermen­­­tesítéséről. A munkaokmány egyik cik­kelye előírja, hogy a szerző­déshez javasolt módosításokat, azoknak érvénybe lépése előtt, a nukleáris fegyverekkel ren­delkező hatalmaknak jóvá kell hagyniuk. A kanadai küldött­ség vezetője, George Ignatieff­ bírálta ezt az előírást. Ugyan­csak ezt a szövegrészt kifo­gásolta Olaszország képvise­lője, Roberto Caraccioli nagy­követ. Mindkét felszólaló ki­fogásokat emelt az ellen is, hogy a szerződés-tervezet — szerintük — nem alkalmazko­dik a fegyver­rendszerek fej­lődésével előállható új körül­ményekhez. Minisztertanács Prágában A csehszlovák kormány Oldrich Cernik elnökletével ülést tartott. A kormány ren­deletet fogadott el azokról a politikai és szervezeti intéz­kedésekről, amelyek a CSKP Központi Bizottsága szeptem­beri plénumán hozott határo­zat megvalósítását szolgálják. Felhívással fordult a dolgo­zókhoz, hogy tegyenek újabb munkakezdeményezéseket Csehszlovákia felszabadítása 25. évfordulójának tiszteleté­re. Az ülésről kiadott közle­mény szerint a kormány ki­dolgozza a jövő évi népgazda­ságfejlesztési tervet, a cseh­szlovák gazdasági élet konszo­lidálásának program­terveze­tét, valamint az 1971—1975-ös ötéves terv első előirányzata­it. A Rudé Právo csütörtöki száma arról tájékoztat, hogy a prágai I. kerületi pártbi­zottság elnöksége határozatot hozott Pavel Kohoutnak, Lud­­vik Pacovskynak, Antonin Liehmnek és Ludvik Vaculik­­nak a pártból való kizárásá­ra, továbbá az elnökség hatá­rozata alapján felfüggesztik Jiri Hanzelka és Jan Stern párttagságát és fegyelmi eljá­rást indítanak ellenük. DOLGOZÓK LAPJA Egyhelyben topogás a párizsi értekezleten Továbbra is egyhelyben to­pogás jellemzi a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes érte­kezletet. A csütörtökön meg­tartott ülésen Henry Cabot Lodge amerikai küldött meg­próbálta tagadni, hogy a Ni­­xon-kormányzat a folytatására törekszik. háború Más­részt azt akarta bebizonyíta­ni, hogy 60 000 katona kivo­nása a több mint félmilliós amerikai expedíciós hadsereg­ből­­ „jelentős lépés”. Ha­sonló hangnemben szólalt fel Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni rezsim képviselője is, aki a fentiekhez még hozzá­fűzte a „titkos találkozókra” vonatkozó régi javaslatát is. Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter, a Dél-Viet­nami Ideiglenes Forradalmi Kormány küldöttségének ve­zetője, tényekkel cáfolta meg Nixon elnöknek azt az állítá­sát, amely szerint az ameri­kai kormány „lemondott a katonai megoldásról Vietnam­ban”. Éppen ellenkezőleg — mutatott rá —, a Nixon-kor­­mányzat célja az agressziós háború folytatása és fokozása abból a célból, hogy erőszak­kal kényszerítsék a dél-viet­nami lakosságot az Egyesült Államok zsoldjában álló neo­­kolonialista rendszer elfoga­dására. Ha Van Lau nagykövet, VDK képviselője rámutatott, a hogy Nixon kormánya nem teljesíti az amerikai népnek tett békeígéreteit. Továbbra is folytatja a Johnson-kormány politikáját — nemcsak fokozza agressziós háborúját Vietnam­ban, hanem legújabban még arra is törekszik, hogy kiter­jessze azt Laoszra. „Vietnami moratórium11 New York Manhattan ne­­­­méleti kutatásokat. Magán­gyedének elöljárósága határo­­s emberként írt levelükben le­­zatban szögezte le, hogy tá­­j szögezik: helyesnek tartják az mogatja az október 15-re tél- amerikai csapatok azonnali vezett­e vietnami moratórium kivonását, mert a vietnami mot”, az egyetemi hallgatók­­ háborút az Egyesült Államok által kezdeményezett háború­­t nem nyerheti meg, kitéve, ha ellenes tiltakozó mozgalom . ..teljesen elpusztítják Vietna­napját. Az országos méretű tiltako­zó mozgalom új állomásaként az amerikai szenátusban a há­­b­orúellenes csoport tagjai szerdán több beszédet mond­tak a kormány vietnami há­borúja elleni tiltakozás jegyé­ben. A felszólalók sürgették, hogy az alkalmi jellegű dön­tések helyett a Nixon-kor­­mány kezdje meg az amerikai csapatok rendszeres és határ­időhöz kötött kivonását az or­szágból, s ezzel együtt tegyen lépéseket az azonnali tűzszü­netre, a béke helyreállítására Vietnamban. Érdekes fejleménye a hábo­­rúellenes tiltakozásnak ?■’ levél, amelyet a vietnami kér­­­dés hat szakértője intézett New York Times-hoz A hat a tudós a kormánynak és a fegyveres erőknek végez el­ A caracasi értekezlet Caracasban befejezte mun­káját a latin-amerikai szak­­szervezeti egységkongresszus tanácsának ülésszaka. Megál­lapították: ma, 150 esztendő­vel azután, hogy kivívták Spa­nyolországgal és Portugáliával szemben a függetlenséget, La­­tin-Amerikát ugyanúgy ki­­­zsákmányolják, mint a gyar­mati korszakban, csak ezúttal az Egyesült Államok teszi ezt. Az amerikai imperializmus bűne, hogy a latin-am­erikai országok népei nyomorban él­nek és nem élvezhetik termé­szeti kincseik gyümölcseit. Az egységkongresszus ta­nácsa felhívja az amerikai kontinens dolgozóit, minden eszközzel szélesítsék a harcot érdekeik védelmében. Az ENSZ-palotából jelentik: Véget ért az általános politikai vita Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán a szerda délutáni plenáris ülésen befejeződött az általános politikai vita, amelyben 115 ország képvi­selői fejtették ki nézeteiket a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáiról. Az utolsó vitaülésen szólalt fel Miranda portugál delegá­tus. Megkísérelte, hogy elhá­rítsa országáról azokat a vá­dakat, amelyek az általános vita folyamán hangzottak a portugál kormány afrikai és gyarmati politikája ellen. Ricardo Alarcon, Kuba ál­landó ENSZ-képviselője, ad-Ha Van Lau nagykövet­né- s közölte az új perui kormány­zal ismertette a VDK kormá- intézkedéseit, amelyek az ingának az utóbbi napokban amerikai uralom felszámoló­­közzétett három nyilatkozatát. sa^ célozzak, s megállapított Az értekezlet október 16-án ita, hogy Latin-Amerika-szer­elését. ..... .... .. . ... .. „,te erősödnek az észak-ameri­csutörtokon tartja következő­­,az imperializmussal szembe­ni irányzatok. A kubai delegátus után Thompson guayanai küldött és Castillo hondurasi külügymi­niszter beszélt. Utóbbi kije­lentette, hogy El Salvador fegyveres akciói a náci „élet­tér filozófia” emlékét idézik fel. Az általános politikai vita utolsó szónoka, Buteflika al­gériai külügyminiszter, beszé­dét a közel-keleti problémá­nak szentelte. Hangot adott kormánya álláspontjának, amely szerint az egész problé­mát és az ország lakosságát”, ma kulcsa a Palesztinai kér­dés. Egy mondatban így le­het jellemezni a közel-keleti problémát — mondta: „Egy megszállt terület, s egy le­­igázott nép, amelyet elkerget­tek szülőföldjéről. A vitában a 126 tagállam­ból 117 ország küldötte fejtet­te ki nézeteit a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. A magyar küldöttség nevében Puja Frigyes, a külügyminisz­ter­­ első helyettese, az üléssza­kon résztvevő küldöttség ve­zetője mondott beszédet. Az általános politikai vita ez évben sem hozott jelentős fejleményeket. A legfontosabb kezdeményezésnek azokat a tervezeteket tartják,­ket Gromiko szovjet amelye­külügy­­niszter terjesztett elő a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásáról, illetve a szocialista országok nevében a vegyi és bakteriológiai fegyverek eltil­tásáról. Ezeket a javaslatokat a közgyűlés napirendjére tűz­ték. A legtöbb felszólaló igen részletesen foglalkozott a kö­zel-keleti válsággal. A vita időszakával párhuzamosan New York-ban tárgyalások folytak a négy nagyhatalom, illetve az érdekelt országok külügyminiszterei, valamint Jarring ENSZ-főmegbízott között, s bár történt bizonyos előrehaladás, megoldás a hosszan elnyúló válságban még mindig nem született. Jarring nagykövet nem foly­tatja tovább tárgyalásait, ha­nem visszatér állomáshelyére, a moszkvai svéd nagykövet­ség élére, azonban továbbra is készen áll a közvetítő felada­tokra. Az ENSZ-tagállamok jórésze az eredménytelenséget Izrael változatlanul merev magatartásának tulajdonítja. Nagy súllyal került szóba az általános politikai vitában a vietnami háború kérdése is. A Szovjetunión és a szocia­lista országokon kívül számos afrikai és ázsiai ország dele­gátusa mutatott rá a közgyű­lésen, hogy a megoldás elma­radásáért egyedül az Egyesült Államokat terheli a felelős­ség. Szinte kivétel nélkül min­den felszólalás sürgette a ha­ladéktalan leszerelési intézke­déseket. Sok szó esett arról, hogy az ENSZ bizonyos értelemben válságban van. Az ENSZ-dip­­lomaták jórésze nem ért egyet ezzel a felfogással, s bár — a vita tanulságai alapján is — elismerik, hogy a világszerve­­zet még korántsem tudja be­tölteni feladatát, rámutatnak arra, hogy változatlanul fon­tos szerepet tölt be nemcsak a nemzetközi válságok kiszé­lesedésének megakadályozásá­ban, hanem a fejlett és a fej­lődő országok közötti kapcso­latok kiépítésében és elmélyí­tésében is. A közgyűlés 24. ülésszaka most a napirendi pontok meg­vitatásával folytatja munká­ját. A teljes ülésekkel párhu­zamosan tárgyalnak a közgyű­lés bizottságai is. Kis Csaba A scsokinói példa a termelékenység növelésének s­atásos módja Valentyin Vaszajev, a j a hírmagyarázat a scsokinói TASZSZ hírmagyarázója írja: A vegyikombinát pártbizottsága­ Az SZKP Központi Bizottsá­­i­nak tapasztalataira utal. E­gy határozatot fogadott el. moszkva-környéki üzemben amelyben indítványozza a­z 1967 óta érdekes gazdasági pártbizottságoknak és a gaz­­i kísérlet folyik. Akkor haz­­­dasági szerveknek, hogy a rozták eL hogy több éven át dolgozók figyelmét hívják fel ! változatlanul hagyják az össz­­az ország egyik legfontosabb­­ munkabér-alapot. Rendes kö­­gazdasági problémájára, termelékenység és a termelés a­­­rülmények között ennek gyors növeléséhez vezető utak kutatására. A határozatot ismertetve az alapnak a mértéke a dolgo­zók számától és a kialakult átlagbértől függ Olyan hely­zet is előállhat, amikor az üzem dolgozó-létszámának csökkentéséből nem jut köz­vetlen haszonhoz, mivel a következő csökkenésnek évben a létszám­­megfelelően csökkentik a munkabér-ala­pot is. A scsokinói kombinát eseté­ben a munkások és mérnökök számának csökkentéséből származó megtakarítással ma­ga az üzem rendelkezhet. A megtakarított összeg jelenté­keny részét az ottmaradt dol­gozók között osztották el. A kísérlet beváltotta a hoz­záfűzött reményeket Két év alatt a munka termelékeny­sége 87 százalékkal ott, termelés pedig 80 százalékkal a emelkedett. Eközben a kombi­nát dolgozóinak száma 870 fővel csökkent. Eddig különböző iparágak­ban mintegy harminc gyár és üzem követte a scsokinói kombinát példáját. Miért eredménytelenek a közel-keleti tárgyalások ? A világszervezet közgyűlésé­nek őszi ülésszaka ismét fóru­mot biztosított a közel-keleti válság megoldásán fáradozó erőknek. De nemcsak az ülés­teremben fejtették ki vélemé­nyüket a tagállamok képvise­lői e megoldatlan, időben elhúzódó, s veszélyességét te­kintve is egyre akutabb prob­lémáról. Az általános vitával párhuzamosan számos két- és többoldalú megbeszélésre ke­rült sor — egyrészt az érintett országok, másrészt a nagyha­talmak külügyminiszterei kö­zött A közel-keleti válság prob­lematikája nem úgynevezett rutinkérdésként szerepel azon­ban a tárgyalásokon. A világ­­szervezet közgyűlése, illetőleg a közel-keleti problémával foglalkozó négyhatalmi gyalás nyári szünetében­ tár­új, veszélyes fejleményekre került sor. Olyan új mozgások voltak megfigyelhetők, amelyek nem a válság rendeződése, hanem éleződése irányába mutattak. Különösen feszültté vált helyzet a jeruzsálemi mecset­a tűz után. Valamennyi front­­szakaszon megélénkült a fegy­veres tevékenység. S az Izrael­­tal megszállt területeken is szélesebben bontakozott ki a gerilla­mozgalom. A nagyhatalmak képviselői­nek megbeszéléseit ezúttal az Egyesült Államok is fontosnak tekintette. Részben a válság elmélyülése miatt, másrészt pedig azért, mert Washington aggódik, hogy Izrael egyértel­mű támogatása befagyaszthat­ja az Egyesült Államok ma­nőverezési lehetőségeit a Kö­zel-Keleten, még a nyugatba­rát arab monarchiákban is. New York-i tartózkodása so­rán Gromiko szovjet külügy­miniszter három ízben találko­zott amerikai kollégájával, Rogers-szel s e megbeszélése­ket mindketten hasznosaknak és gyümölcsözőeknek ítélték meg. A politikai megfigyelők utaltak arra, hogy a nagyha­talmak több lényeges kérdés­ben azonos álláspontot fog­laltak el, így megállapodtak abban, hogy érvényt kell sze­rezni a Biztonsági Tanács 1967 novemberi­ határozatának, s ezáltal Közel-Keleten tartós békét kell teremteni. Azonos álláspontot vallottak abban a vonatkozásban is, hogy Közel- Kelet valamennyi államának elidegeníthetetlen joga, hogy független és szuverén állam­ körülmények között lényege­ként létezzen. ben már csak Izrael válasza A szovjet—amerikai és a­ hiányzott ahhoz, hogy e jár­­mecsere nyomán terjedt el a gyalusok — akár Cipruson, hír, hogy kialakulóban van akár a vi­agszervezet szekhe­­egy olyan, úgynevezett „cső­­ly ̋ n elkezdődhessenek. Tel __Avív ezzel egyidejűleg — fel­tézkedéseket TM tartalmaz !^Biz­­tanó módon ~ az Egyesült IanStanács emlíít t hatá­rozatának végrehajtására, a n­Bterelnök* útján, illetőleg konfliktus rendezésére A­sal- A­bba Eban külügyminiszter bejelentések beszámoltak ról, hogy e tervnek része az közgyűlési felszólalásában azt izraeli csapatok kivonása jelezte, hogy ezúttal minden előzetes feltétel nélkül is haj­­landó a tárgyalásokra. Még "«SA jelekről illetve Jeruzsálem státusának reví­zióját sem említették eleve Izrael és valamennyi más kö­zel-keleti ország szuverenitá­sának garanciája. A konflik­tus rendezését — e terv szó­kizáró körülményként. Hama­rosan nyilvánvalóvá vált Äf"!,k5SS^«*S5 s KüfVSS ää « efe“kiSteSShJX­ Ä­ffSÄ ■“"SS^V“ tóruvaiá.rUrra „„ „„„w közvetlen megbeszéleseken ab ° Í “ arab rendezik a vitás kérdéseket. S ’ El^pcsoMsávaf'-fiSSt ““«bteÄ S­ ° ertma"SaS­itraeHfS: véres konfliktusnak). £&»£? Adi?­* A diplomáciai erőfeszítések­ módon — a közel-keleti pék­­­kel párhuzamosan az arab vi­­tikájában fukarabbul bánik lág is bizonyítékát adta an­ ugyan az Izraelt támogató szó­­nak, hogy a válság politikai vakkal, de nem takarékos be­­rendezése végett kész ésszerű dik az izraeli agresszoroknak kompromisszumokra. Riad kiutalt pénzzel és az arab fő­­egyiptomi külügyminiszter rületeket megszállva tartó iz­­több nyilatkozatban hang iz­­raeli hadsereg rendelkezésére tatta, hogy Egyiptom elfogad­ bocsátott fegyverekkel, ha a rhodoszi-formulát. 11/ea Ónod/ György 1969. október 10. , péntek A Komárom megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat tatabányai munkahelyre keres: vállalati belső ellenőrt, gyors- és gépírónőt, zetorvezetőt, magasnyomású kazánhoz fűtőt, éjjeliőrt Fizetés a vállalati kollektív szerződés előírásai szerint. Jelentkezni írásban vagy személyesen a vállalat mun­kaügyi csoportjánál.

Next