Dolgozók Lapja, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

1969. nov. 22. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 271. sz. Árf: 80 fillér Ösztönzés — kategóriák nélkül A KORMÁNY csütörtöki ülésén — ahogy erről a köz­vélemény már értesülhetett — megszüntette a részesedési alap felosztásának eddig köz­pontilag előírt kategorizálási rendszerét. Miután a vállala­tok 1969. január 1-i visszame­nőleges hatállyal saját hatás­körükben dönthetnek a ré­szesedési alap felosztásáról és felhasználásának módjáról, így most már — bizonyos elő­írások keretei között — helyi­leg önállóan és teljes felelős­séggel alakíthatják a dolgozók különböző rétegeinek, csoport­jainak keresett jövedelmi ará­nyait. Természetesen ezután is az illetékes központi, irányító hatóságnál (minisztériumban) döntenek — a végzett munká­juk sokoldalú mérlegelésével !— a vállalat legfelső vezetői­nek anyagi elismeréséről, alap­fizetésükről, nyereségükről, prémiumukról, esetleg jutalma­zásukról és év végi nyereség­­részesedésükről. Nyereség-prémiumot, jutal­mat egyébként valamennyi dolgozó munkás, és vezető egy­aránt kaphat évközben több­nyire a részesedési alap ter­­hére. Nyereség-prémium per­sze csak azokat a dolgozókat illeti meg, akik kiemelkedő módon járulnak hozzá a vál­lalati nyereség gyarapításához. Veszteséges gazdálkodás ese­tén viszont változatlanul csök­kentik azoknak a vezetőknek alapfizetését, akik rendszere­sen nyereség­prémiumban ré­szesülnek. Az év végi nyere­ségrészesedés felosztásánál már 1970 tavaszán valamen­­­nyi dolgozó — tehát minden munkás és vezető — évi össz­­keresetét veszik figyelembe. A Minisztertanács a szak­mai szakszervezetek központi vezetőségeiben lefolytatott vi­ták alapján a dolgozók kí­vánságainak megfelelően egy­szerűsítette, áttekinthetőbbé tette az anyagi ösztönzés rend­szerét, hatályon kívül helyez­ve a részesedési alap felosztá­sánál kötelezően előírt katego­rizálást. Ez a döntés a re­form elveivel összhangban to­vább szűkíti a központi töltségek körét és növeli­k a­vállalatok hatáskörét, önálló­a­ságát és felelősségét. De a kormányrendelet önmagában — ezt határozottan szükséges leszögezni — nem változtat a vezetők vagy a munkások jö­vedelmének eddig kialakult nagyságán, egymás közötti ará­nyán. Vagyis a kategorizálás eltörlésével automatikusan nem növekszik és nem is csök­ken senkinek a keresete, jö­vedelme. Ha viszont a válla­latoknál élnek az új lehetősé­gekkel, s bátran kezdeményez­nek, újragondolják és korsze­rűsítik az anyagi ösztönzés belső mechanizmusát, megte­remthetik a vállalati nyereség és a személyi jövedelmek gyorsabb növelésének feltéte­leit. Megváltozott ugyan a része­sedési alap felosztási módja, ám ezután is — sőt, még fo­kozottabban, mint eddig — a végzett munka mennyiségével és minőségével, a szakképzett­séggel és a vállalt felelősség­gel arányos jövedelmi különb­ségek növelésén át vezet az út az egész kollektíva anyagi felemelkedéséhez. A MUNKA SZERINTI el­­osztás szocialista elvének kö­vetkezetesebb érvényesítése, a jövedelmi különbségek telje­sítményekhez igazodó növelé­se gyorsíthatja a reform ki­bontakozását, az életszínvonal emelkedésének ütemét, a vál­lalatok közötti nyereség és személyi jövedelmi különbsé­gek igazságos­ tevékenységük eredményétől függő növelését. Sikeres tárgyalások után, újra itthon Losonczi Pál és kísérete megérkezett Budapestre Losonczi Pál, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken befejezte iráni látogatását. A teheráni Mehrabad repülőtéren búcsúz­tatására megjelent Mohammad Reza Pahlavi sah, iráni uralkodója, Shams hercegnő, az uralkodó húga, Hoveyda miniszterelnök, Imami, a szenátus elnöke, Riazi, a nemzet­­gyűlés elnöke, Álam udvari miniszter, Zahe­­di külügyminiszter, valamint a diplomáciai képviseletek tagjai és a magyar kolónia kép­viselői. Elhangzott a két ország himnusza, majd Losonczi Pál ellépett a felsorakozott díszszázad előtt. Az iráni uralkodó a lépcsőig kísérte a magyar elnököt, majd rövid bú­csúzkodás után a MALÉV különgépe a leve­gőbe emelkedett. A határig az iráni légierő vadászgépei szolgáltatták a díszkíséretet. Küldöttségünk tegnap megérkezett Buda­pestre. A látogatásról Teheránban közös közleményt adtak ki Magyar —iráni közös közlemény A barátság és kölcsönös megértés szellemében folyta­­tott megbeszélések során Magyar Népköztársaság Elnö­­­ki Tanácsának elnöke és az iráni sah nagy elismeréssel nyilatkozott a két országban a gazdaság fejlesztésére irá­nyuló erőfeszítésekről és a szociális téren elért eredmé­nyekről. Mindkét fél megelégedéssel nyilatkozott az iráni sah 1966. szeptemberi magyarországi lá­togatása óta a két ország kap­csolataiban végbement jelen­tős fejlődésről, a kétoldalú egyezmények megvalósulásá­ról. Úgy vélik, hogy bőven van lehetőség az Irán és Ma­gyarország közötti gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális kapcsolatok sére. Ez a különböző fejlesztő­társa­dalmi és gazdasági rendszerű országok baráti együttműkö­désének kiváló példája lehet. mi A gazdasági és kereskedel­kapcsolatok hangsúlyozva a két fontosságát államfő lehetségesnek tartja az olaj, petrolkémiai termékek színesfémek cseréjét beruhá­­s­zási javak ellenében. Ugyan­csak lehetőséget látnak a szo­rosabb együttműködésre gaz­dasági, műszaki és tudomá­nyos téren. Ennek érdeké­ben kormánybizottságokat je­lölnek ki. A két államfő hangsúlyozta a két ország vezető szemé­lyiségei közötti találkozók je­lentőségét a kölcsönös kapcso­latok megszilárdítása és­vábbfejlesztése érdekében.to­A látogatás idején Losonczi Pál fogadta Ammir Abbas Hoveyda miniszterelnököt és Ardeshir Zahedi külügymi­nisztert, akikkel a két kor­mányt érdeklő kérdésekről tárgyalt. A kétoldalú megbeszéléseken a két államfő jelentős tény­ként értékelte, hogy néze­teik számos alapvető nemzet­közi kérdésben hasonlóak vagy közel állnak egymáshoz. A két fél mély aggodal­mának adott kifejezést a vi­lág egyes térségeiben fennálló feszültségek miatt. Hangsú­lyozták szilárd meggyőződésü­ket, hogy támogatni kell minden erőfeszítést, amely ezeknek a feszültségeknek a kiküszöbölésére és a világ­béke megvédésére irányul. A két államfő újra meg­erősítette, hogy támogatja a békés egymás mellett élés elvét és a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egyenlő jogok, a más ország belügyeibe való be nem avat­kozás és az egymás iránti kölcsönös tisztelet elvének be­tartását. Ezek az elvek biz­tosítják az országok közötti kapcsolatok szilárd alapját, függetlenül a társadalmi, gaz­dasági és politikai rendszer­től. Egyetértettek abban, hogy ezeknek az elveknek a meg­sértése növelné a feszültsége­ket és vitákat, s végső soron a világ békéjére is kihatna. Vietnammal kapcsolatban a két államfő kifejezte nyét, hogy a jelenlegi romé­pári­zsi tárgyalások békés meg­oldásához vezetnek az 1954. évi genfi egyezmények alapján, biztosítva minden külső be­avatkozás nélkül a vietnami nép önrendelkezési jogát. A két államfőt aggodalom­mal tölti el a súlyos közel­­keleti helyzet. Úgy vélik, hogy a probléma rendezésének alap­­feltétele az izraeli erők vis­­­szavonása az elfoglalt terü­letekről. Ezzel kapcsolatban a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának végrehajtását tartják szük­ségesnek. Az európai helyzetről foly­tatott eszmecsere során Magyar Népköztársaság Elnö­­­ki Tanácsának elnöke és a sah igen fontosnak értékelte az európai biztonság rését, ami kedvező megterem­hatással lehetne az általános nemzet­közi helyzetre. Megvitatva a leszerelés kér­dését, mindkét fél újra meg­erősítette, hogy az általános és teljes — különösen a nuk­leáris és termonukleáris fegy­verzetre vonatkozó —, szi­gorú nemzetközi ellenőrzés mellett történő szerződés megkötése leszerelési jelentő­sen hozzájárulna a világ tar­tós békéjének biztosításához. A két államfő a fenti cé­lok elérése érdekében jelentős lépésnek tekinti tett az atomsorompó szerződést, a vegyi és bakteriológiai fegy­verek előállításának, raktá­rozásának és megszerzésének eltiltásáról szóló szerződés megkötését, valamint a stra­tégiai fegyverek korlátozásá­val kapcsolatos közvetlen szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. Hangsúlyozva az Egyesült Nemzetek fontos szerepét nemzetközi béke és bizton­a­ság megőrzésében, a tárgyaló felek ez alkalommal is leszö­gezték, hogy az alapokmány előírásainak tiszteletben tar­tása mellett az ENSZ erősí­tését teljes mértékben támo­gatják. Losonczi Pál üdvözölte az iráni sahnak egy nemzetközi önkéntes gazdaságfejlesztési testület felállítására irányuló kezdeményezését. A két államfő teljes rokon­­szenvéről és támogatásáról biztosította a szabadságuk és függetlenségük kivívásáért küzdő nemzeteket, és elítélt minden olyan törekvést, amely a gyarmatosítás új formáit akarja az újonnan független­né vált országokra ráerősza­kolni. Ugyancsak elítélték faji megkülönböztetés minden a formáját. Mindkét fél úgy véli, hogy a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének iráni látogatása, a sah és magas­rangú vendége között lefolyt tárgyalások hozzájárultak két ország baráti kapcsolatai­a­nak és együttműködésének megszilárdításához. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége megköszönte a sah­nak, valamint Irán kormá­nyának és népének a szívé­lyes vendéglátást. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke meghívta őcsászári felségét, a sahot és a császárnőt, hogy tegyenek hivatalos látogatást Magyarországon. A meghívást örömmel elfogadták. Apollo-12 A holdraszállás és a hold­séták izgalmai után tegnap még a felszállás az égitest fel­színéről és a holdkomp, illet­ve az űrkabin összekapcsolá­sa jelentett komolyabb felada­tot az Apollo—12 űrhajósai­nak. Ezeket azonban nagy pon­tossággal és teljesen tervsze­rűen hajtották végre. A sike­res dokkolási manőver, után Conrad és Bean átköltözkö­dött Gordonhoz az űrkabin­ba, miután előzőleg beállította a már használhatatlanná vált holdkomp műszereit a mester­séges kényszerleszállásra, az égitest felszínére. A kísérlet célja az volt, hogy a korábban az égitest felszínén elhelyezett szeizmográf mér­­­­te § becsapódás hatásúk j Mesterséges Holdrengés AHOL A JÖVŐ PÉKJEI TANULNAK Iskolában és tanműhelyben, elméletben és gyakorlatban tanulják a „Pesti Barnabás” Élelmiszeripari Szakközépis­kolában és Szakmunkásképző Intézetben a kenyérsütés for­télyait a jövő pékjei. Ebben az iskolában 250, Pest, Veszp­rém, Fejér megyei és főváro­si tanulót oktatnak. Megtanulják mitől lesz ízle­tes a kenyér, gusztusos a pék­sütemény, aranybarna a ka­lács. A tanulók már úgy ké­szítik, sütik a kenyeret, ahogy az bent van a „nagykönyvben”. Csak nehogy elfelejtsék, mire szakmunkások lesznek! A kenyér minősítése elméleti órán így kell „mosdatni" a kenyeret Az elsőévesek a tésztafonás Eredményes küzdelem a balesetek csökkentéséért Amikor felépült az Orosz­lányi Szénbányák központi gépjavító üzeme, túlmérete­zésről beszéltek. A nagycsar­nok kongott az ürességtől, hosszú idő kellett, amíg átke­rült ide minden gépjavítási munka. És íme, pénteken, a vállalat szakszervezeti bizott­ságának ülésén, a gépjavító üzem biztonsági helyzetéről szóló vitában kiderült, hogy már szűk a hely. Ez nagy baleseti veszélyt jelent az anyagmozgatásnál, de nincs elég hely már az egyes mun­kafolyamatok elvégzéséhez sem. ..... A gépjavító üzemben tart­ják karban az aknaszállító gépeket, és berendezéseket, főszivattyútelepeket, főszel­­lőztetőket, a vízszolgáltatás­hoz a szivattyúkat­ Folyik az úgynevezett cseregépes javí­tás, ami azt jelenti, hogy a bánya, a beküldött hibás gép helyett azonnal kap egy javí­­tottat kölcsön amíg elkészül az övé. De végeznek a gépja­vító üzemben egyéb munká­kat is: kazángyártó üzemré­szük létesült, ahol etage-ka­­zánokat gyártanak. Az anyagmozgatásban a­­­ zsúfoltság ellenére csupán azért nem következtek be bal­esetek , mert a vállalat a súlyosabb darabok kézi szál­­lítását teljesen gépesítette. A zsúfoltság megszüntetésére most elkészült egy tanulmány amelynek végrehajtására a vállalat jövőre kétmillió fo­rintot biztosított, 1971-re pe­dig 2,5 milliót- Ezt a célt szolgálja már a közeljövőben létesülő két darab téliesíthető gépszín, amelyet műhelyen­­ként használhatnak. Az Oroszlányi Szénbányák­nak ebben az üzemében, a múlt év kilenc hónapjában kilencvenhat baleset történt, az idén viszont ugyanebben az időszakban csupán ötvennégy. Jelentős a fejlődés. Feltűnő viszont, a nem üzemi bal­esetek növekedése, amely mind a két évben lényegesen magasabb az üzeminél. Az üzemi balesetek többsége, a műszak második felében kö­vetkezik be elsősorban a dél­előtti műszakban. A műszak harmadik-negyedik órájától már csökken a figyelem, több baleset fordul elő a kézi­s anyagmozgatásnál, több az el­­csúszás is­ Nem mellékes a balesetek alakulásánál az úgynevezett munkahelyi magatartás. A ve­szekedés és a felelőtlen „vic­celődés” ugratás sok baleset forrása lehet. Az üzem veze­tői, társadalmi szervei ezért, igen következetesen küzdenek a fegyelem megszilárdításáért, a dolgozók egymás iránti fe­lelősségének a növeléséért. Két év alatt emiatt tizenkét esetben indítottak eljárást, il­letve vontak felelősségre dol­gozókat. Szerencsére baleset nem történt de azt tartják, jobb azt megelőzni. A munkavédelmi oktatás a biztonság növelésére tett in­tézkedések ,sózött az első he­lyen áll. Minden héten meg­tartják a kötelező tizenöt perces oktatást, bár gondol­kodnak ennek megváltoztatá­sán, az eredményesség növe­lése érdekében. A munkavé­delem javítására ebben az esztendőben már csaknem kétmillió forintot fordítottak, ellátják védőkesztyűkkel, vé­dőétellel és itallal a dolgozó­kat. Igen gondosan készülnek a télre. Az erről szóló intéz­kedési tervekben sorra vez­­ték mindazokat a munkaterü­leteket, ahol a téli időszak nehézségeket okozhat. A tél beállta előtt befejezik a kül­ső szerelési munkákat is. A gépjavító üzem, a lehető­ségeit kihasználva, igyekezett a munka biztonságának meg­teremtésében előbbre jutni. A vállalat szakszervezeti bi­zottsága az eredményeket el­* ismerte, és meghatározta a? ngem további felaMaH* Jd

Next