Dolgozók Lapja, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
1979. március 28. szombat Dicsőség mindazoknak, akik harcoltak hazánk felszabadításáért! ✓ Beszélgetés az ügyintézés időpontjairól Az ügyfelek fogadása a tanácsi munka egyik sarkalatos pontja. Mindenütt arra törekszenek, hogy ügyeiket egyszerűen, gyorsan — és ami nagyon lényeges — a törvényes előírások szellemében intézzék. Fontos, hogy a lakosság ismerje, és megszokja, mikor keresheti fel ügyes-bajos dolgaival a tanács szakosztályait. — Miért határozta el a tatabányai városi tanács végrehajtó bizottsága a félfogadási idő megváltoztatását? — tettük fel az első kérdést Jakab János elvtársnak, a végrehajtó bizottság titkárának. — Eddig naponta 8-tól 12- ig foglalkoztak a tanács dolgozói az őket felkereső állampolgárokkal — hangzott válasz. — Főleg az egy műa szakban dolgozók panaszolták, hogy el kell kéredzkedniük munkahelyükről, ha a csot akarják felkeresni. tanáReméljük, hogy az új félfogadási idő bevezetésével ez kényelmetlenség teljesen megszűnik. Az új fogadási idő bevezetése része annak a törekvésnek, amellyel a tanácsi munkát magasabb színvonalra igyekszünk emelni. Dolgozóinkat is zavarta, hogy délelőtt egyéb munkájukat gyakran félbe kellett szakítaniuk, hiszen az őket felkeresők ügyeivel kellett foglalkozni. Hogyan alakul tehát az új félfogadási idő a tatabányai városi tanácsnál? — Az új fogadási időt április elsejével léptetjük életbe mind a városi tanácsnál, mind a körzeti kirendeltségeknél. Két alkalommal, szerdán és pénteken nem fogadunk feleket. Hétfőn 8-tól — 15.30- ig, kedden 8-tól — 12- ig, csütörtökön 12.30-tól — 15.30- ig, és szombaton 8-tól — 12-ig várják dolgozóink az ügyfeleket. — Miért szükséges egész, illetve fél napokon át szüneteltetni a félfogadást? — Valójában ez is a lakosság érdekeit szolgálja — hangzott a válasz —, ugyanis az ügyek tisztázásához, a határozatok pontos megfogalmazásához, a számviteli munkához és hasonlókhoz elengedhetetlen a nyugalom, a folyamatosság. Ha erre nem adunk időt, ha nem biztosítjuk a zavartalan munkakörülményeket, akkor a kapkodásnak az ügyintézés s lényegében az állampolgárok látják kárát. — A tanácsot felkeresők szemével nézve a végrehajtó bizottság elgondolásait, szeretnénk tudni hogyan oldódik meg a sok bosszúságot okozó, „az ügyintéző házon kívül tartózkodik” állapot? — Gondoskodtunk róla, hogy szakosztályaink dolgozói a fogadási időben hivatali helyiségükben tartózkodnak és ügyfeleik rendelkezésére álljanak. — Mit vár a végrehajtó bizottság a lakosságtól a változással kapcsolatban? — Szeretnénk, ha közös érdekeinkre gondolva, tiszteletben tartanák a fogadási időket. Mit tehetünk végső konklúzióként hozzá? Bízunk benne, hogy a lakosság előnyére szolgál majd a változás. Ezt szeretnénk előmozdítani azzal, hogy időnként ügyfélként érdeklődünk majd a szakoszitályok működése iránt, és tapasztalatainkról is beszámolunk. Ipari célüzemű nagyvállalat pályázatot hirdet JOGTANÁCSOSI ÉS IGAZGATÁSI OSZTÁLYVEZETŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — jogi egyetemi végzettség , — jogtanácsosi képesítés — legalább 5 éves gyakorlat — tiszta erkölcsi bizonyítvány Pályázatokat részletes önéletrajzzal felszerelve „Megegyezéses alapon” jeligére a kiadóba kérjük. Az ászári járdaépítési program Ászáron a következő időkben a tanács anyagi erejének zömét a járdaépítésre, az utak rendbe hozására fordítja. Áprilisban kívánnak hozzákezdeni a járdák építéséhez. A tervek szerint ugyanis október 30-ig mintegy másfél kilométernyi új járdát akarnak elkészíteni. A belterület újtelepi részét — Petőfi és Széchenyi utca — akarják fejleszteni. A járdák építésére mintegy 200 000—250 000 forintot kívánnak fordítani. Egyetlen aggályuk, vajon megkapják-e azt a cementet, amit az év első napjaiban már megrendeltek? Értesülésünk szerint a komáromi járási tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján az építési csoport támogatást nyújt az ilyen anyagok beszerzéséhez. Ismerve az ászáriak következetességét, a járdaépítési program teljesítését senki sem vonhatja kétségbe. S vajon kik járnának jól, ha a tervezettnél előbb hoznák rendbe a község összes útját és járdáit? Kétséget kizáróan maguk az ászáriak. Hogy előbb jussanak hozzá ezekhez az előnyökhöz, az kizárólag anyagi erők növelésén múlik. A község pedig rendelkezik ilyen forrásokkal. Közismert a helyi termelőszövetkezet ereje. Országosan szokás, sőt elv, hogy a helyi üzemek jelentős részt vállalnak a lakosság kommunális, egészségügyi, igényeinek kulturális és egyéb kielégítésére irányuló akciókból.Az Aranykalász Tsz az ilyen községi kiadásokból talán nagyobb részt vállalhatna. Így a jelenlegi járdaépítési program terheiből is. Hasonló igénnyel lehetne fordulni az ászári keményítőgyárhoz is. Nem lenne persze helyes a többlet erőfeszítést egyedül az üzemektől várni. Van olyan törvény, aminek alapján a lakosság — a fejlesztési adón felül — nagyobb anyagi kötelezettséget vállalhat a község előtt álló bizonyos közös célok elérésének gyorsításából. Talán ezt is újólag számításba vehetnék Ászáron. Ezeket a gondolatokat Ászáron hallottuk. A járdaépítési program mielőbbi végrehajtása bizonyára arra ösztönzi a község vezetőit, hogy az elképzeléseket a lakosság segítségével lehetőleg minél gyorsabban alkotó tettekké érleljék. B. M. DOLGOZOK LAPJA Idegenforgalmi tanácsadó testület alakult ki A megyei tanács végrehajbizottságának határozata alapján megyei idegenforgalmi tanácsadó testületet szerveztek. Vezetője dr. Néveri László, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese. A titkári tisztet Székely Géza, a megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője tölti be. A testület tagjai a megyei tanács olyan szakosztályvezetői, akik hivatásszerűen kapcsolatban állnak az idegenforgalmat érintő munkakörökkel. A tagok közé tartozik a Komárom megyei Vízmű Vállalat igazgatója, és MÉSZÖV képviselője is. Állandó meghívott Esztergom, Komárom és Tata város tanácsának elnöke, a vendéglátó vállalatok igazgatója és az idegenforgalommal foglalkozó vállalatok képviselője. Családi pótlék —csaknem hatezer gyermek után Csaknem hatezer gyermek után fizet családi pótlékot az Oroszlányi Szénbányák társadalombiztosítási osztálya. A múlt esztendőben a kifizetett családi pótlékok összege meghaladta a tizenegymillió forintot. A gyermekgondozási segély bevezetése óta nőtt a segélyben részesülők száma is. Évi átlagban kétszáz nődolgozó vette igénybe tavaly a gyermekgondozási segélyt. Ebben az esztendőben a segélyezettek száma tovább emelkedik .Már most több olyan anyának folyósítják az összeget, aki az első gyermek után igénybe vett segély időtartama alatt megszülte második gyermekét is, s most 1200 forint havi gyermekgondozási segélyt kap. Komárom felszabadítása KOMÁROM 1945. MÁRCIUS vasút, 28-ÁN, szerdán szabadult fel. A városba harcolva érkező szovjet katonákkal szemben, akik Szőny, Mocsa és Nagyigmánd irányából érkeztek, a hitleristák az utolsó órákban már csak csekély ellenállást tanúsítottak. Mivel a közúti és a vasúti Duna-hidakat a visszavonulók már reggel 8 órakor felrobbantották, a Duna jobb partján maradt németek harcigépeiket (tankok, páncélautók, lövegek stb.) felrobbantották, fegyvereiket eldobálták, és a Monostori erőd magasságában csónakon és úszva próbáltak átjutni a túlsó oldalra. A város felszabadulását követő órákban az utcákon elsősorban a mai Jókai tér környékén néhány szovjet és német katona holtteste volt látható. Ezeket még aznap eltemették. A villany- és telefonvezetékek a földön hevertek. A vasúti rendezőpályaudvart és a város keleti felén lévő épületek nagy részét lebombázták. Ezek a rombolások zömmel a város felszabadulását megelőző hetekben keletkeztek, az angolszász légierő szőnyegbombázásai következtében. A felszabadulás időpontjában a 8 ezres lélekszámú helység lakóinak csak mintegy fele tartózkodott Komáromban. A város itthon maradt lakossága az Igmándi és a Monostori erődben és a városháza alatti óvóhelyen tartózkodott. A háborús cselekményeknek (bombázások, belövések stb.) polgári áldozatai is voltak. Kezdetben a lakosság csak félve szállingózott elő óvóhelyeiről, de amikor az emberek megtudták, hogy a szovjet katonák barátságosak hozzájuk, és senkit nem bántanak, egyre nagyobb számban jöttek elő, és mentek haza házaikba. A legbátrabbak az első világháborúban az orosz hadifogságot megjárt és az orosz nyelvet valahogy beszélni tudó férfiak és a baloldali magatartásukról közismert emberek voltak, ővelük vette fel a kapcsolatot a komáromi lenfonógyár mai napköziotthonának épületében elhelyezkedő első szovjet városparancsnokság is, melynek vezetője Nyestyerov őrnagy volt. Az első napok és hetek legfontosabb feladata ajj utak a a dunai pontonhíd helyreállítása illetve elkészítése volt. Ezzel párhuzamosan a város lakosságának élelmiszerrel történő ellátása is megtörtént- Persze, csak a legalapvetőbb élelmiszerekről, kukoricalisztről, kölesről, sóról, kevés olajról, lóhúsról és halról lehetett szó. AZ ÉLET MEGINDULÁSÁNAK legfőbb mozgatója a kommunista párt volt. A párt hívó szavára kezdődött meg a romeltakarítás, indult meg a kereskedelmi tevékenység, majd az ipari termelés. A föld a nincstelen földmunkásoké és szegényparasztoké lett, akik a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésével lehetővé tették a lakosság későbbi élelmiszerellátását. A kommunista párt a volt Czike Pál féle ház emeleti helyiségeiben alakult meg, 1945. április 4—5-én. A pártszervezet magvát a volt vöröskatonák, baloldali szociáldemokraták és más haladó gondolkodású emberek, továbbá néhány lelkes fiatal képezték. Az alakuló és vezetőségválasztó gyűlésen mintegy 20—25 ember volt jelen. A pártszervezet egyhangúlag megválasztotta az alábbi pártvezetőséget: Horváth József elnök, Németh József titkár Bredán Jenő káderes, Szalai Zsigmond szervező, Borbély Lajos szervező, Szabó Mihály szervező, Lengyel Zoltán ifjúsági felelős. A pártszervezet a kezdeti időszakban teljesen öntevékenyen dolgozott, és azt lehet mondani, mindennel foglalkozott. Később, április végén, május elején megjelent Kóbor Ferenc elvtárs, aki a pártközpont irányelveit ismertette. Ezt követően fogott hozzá a párt a MADISZ, a nőszövetség, nemzeti segély, a nemzeti bizottság, az igazoló bizottsági és a földigénylő bizottság megszervezéséhez és szorgalmazta a demokratikus közélet kialakítását- így indult meg lassan az élet. Amikor felszabadulásunkról beszélünk, tisztelettel hajtunk fejet és emlékezünk meg azokról, akik elsőként álltak az élre, és hol személyes példamutatásukkal, hol lelkesítő szavakkal, sokszor maguk is éhezve, mozgósították a lakosságot az adott feladatok végrehajtására. Az alábbi komáromi pártalapító kommunisták már nem érhették meg a felszabadulás negyedszázados évfordulóját: Kovács János rendőrszázados, Horváth József polgármester, Horváth János lengyári dolgozó, Németh József lengyári dolgozó, Bredán Jenő rokkantnyugdíjas, Budai Pál lengyári dolgozó, Borbély Lajos kiskereskedő, Gaborek József nyugdíjas és Szakács Sándor nyugdíjas. Az alábbi alapító tagok még ma is élnek és vagy megérdemelt nyugdíjukat élvezik, vagy egészségük romlása miatt munkaképtelenek, néhányan pedig jelenleg is különböző beosztásokban dolgoznak: Szalai Zsigmond, a vasöntöde volt igazgatója, nyugalmazott Lengyel István rendőrőrnagy, Lantos János nyugdíjas postás, Hörömpöli Sándor nyugdíjas postás, Lengyel Zoltán lengyári dolgozó és Németh János nyugdíjas. EZEK AZ EMBEREK, a ma élők és a már holtak indították meg Komáromban az életet. Huszonöt évvel ezelőtt ők éltek először a Vörös Hadsereg hozta szabadsággal. Lengyel Zoltán Kitüntetett váröskeresztesek Pénteken délelőtt adták át az egészségügyi miniszter dicsérő oklevelét dr. Pataki Júliának, a KÖJÁL megyei igazgatójának. Az elismerést mint a Vöröskereszt társadalmi munkása érdemelte ki, azzal, hogy évek óta irányítja az egészségügyi felvilágosítást. Az oklevelet Megyeri János, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára nyújtotta át dr. Csőkör Györgynek, a megyei tanács egészségügyi osztálya vezetőjének jelenlétében. Az évek óta végzett fáradhatatlan vöröskeresztes és egészségügyi munkáért az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Korom Jánosné, a megyei tbc-szanatórium dolgozója. A kitüntetést Megyeri János csütörtökön, az intézetben rendezett házi ünnepségen nyújtotta át. Portrévázlat — Klassz ember! — mendzője voltam. 1953. április 4- tam a gépkocsivezetőnek, ami- én a Munka Érdeméremmel kár elindultunk hazafelé. Jobb tüntettek lel. Részt vettem a szót nem találhattam. —Be- bukaresti VIT-en, 55-ben csületes, dolgos, elvhű, egye- megint pártiskolán voltam, nos , ez mind igaz, de nem 1957 óta a szakmámban deltaláló. Hogy klassz ember, ezt gozom és alapszervezeti pártoéért is mertem megkockáz- titkár vagyok. Tulajdonképpen lati, mert ő mondta beszél- ennyi az egész. De kérdezzengetés közben: — Nem kell nyugodtan szentet csinálni az emberből! Kabátja zsebéből cigarettatárcát vesz elő, megkínát — jó A kérdés magától adódna: Juhász Istvánt, Virágtanyán miért? De hallgatok. — Tudom mire gondol, aztaláltam meg. Környén, az álra, hogy 1957 óta miért dallami gazdaságban mondták, gozom újra a szakmában, hogy kiment egy szivattyút Nos, nincs különösebb magyamegjavítani. rázafa. Az ellenforradalom — Nem volt vizük — «tán megszerveztük Tatabámondta lenn a pincében. Az ntán a Magyar Szocialista indítókapcsolót próbálgatta. Munkáspártot, aztán megbízó— De menjünk fel a napra, levelet kaptam, hogy Kör- Most már ott van melegebb, nyén is hozzam létre a párt-Fent, a világoson, a sárban szervezetet. Ez sikerült is, de bukdácsolva, megnéztem az 1957 elején megfogtam a kaarcát. Nem vagyok jó ember- lapácsnyelet, ismerő. Arca barázdált. Hatá ‘ Tehát tovább dolgozott a rázott, kemény, tudatos arc. — Mire kíváncsi? — 25 éve pártban? — A munkásőrségnek megvagyok párttag, 44-ben, Te- alakulásától, tíz évig tagjarökszentmiklóson az akkor voltam. A pártszervezetnek alakuló MADISZ tagja let van szüksége a munkámra. f tem, majd a párt ifjúsági fő Munka pedig akad bőven. Es lelöse, pártvezetőségi tag. Sze talán nehezebb, mint az okmináriumokat tartottam — ban a legendás időkben, képzelheti, a hat elemimmel. — Ma mások már a körül- Aztán 1948-ban Debrecenbe menyek.. . küldtek pártiskolára, propa — ...és a módszereket is gandista lettem. 49-ben a fejleszteni kell. — fejezi be M1NSZ küldött Pestre, iskola gondolatot. — Amikor előjára. Utána Bábolnán lettem szót mondtam a brigádtagokpárttitkár. 1950-ben Tatánnak, hogy hallgassanak meg végeztem a pártiskolát, 52- eV operát, majdnem kineben a DISZ központi szerve- vettek. Hogy ők ilyen kornyi — tisztelettel hálás hallgatásával töltsék az — Ma sem szabad szem idejüket!? Most már vannak, elől téveszteni, hogy a párt akik hangversenyre is jár- a munkásosztály élcsapata. A nak. Ez is lépés előre. Meg párttag kirakatban áll. Nem az, hogy olvassanak. Persze azt mondják az emberek, hogy az is fontos, hogy a munka- berúgott a Jóska bácsi, haban hogyan állják meg a he- nem azt, hogy berúgott a pártlyüket, de legalább ilyen fon- titkár. A másik dolog, hogy tos a tudati fejlődés, a szó- mindenkit be kell vonni a fárcialista emberré válás. Sze-badalmi tevékenységbe. És rintem ez mindennek az alap- mint emberhez kell közeledni ja. mindenkihez. Meg kell ismer. Ez azt is jelenti, hogy ni a munkásokat, gondjaikat, az emberek közelebb kerül- terveiket. Baráti hangon kellnek egymáshoz, dicsérni és bírálni is. Igazi. — A másik dolog pedig, jó közösségben könnyebb hogy mindenki érezze a saját munka. És ez is módszer, ez a fontosságát. Higgye el, hogy is politika: mindenütt jó könagyobb eredményt, lehet közességet teremteni, érni a gazdasági és a párt . Túl sokat beszélek —mondmunkában is, ha nemcsak ja — inkább kérdezzen, és egyszerűen kiadom a min- megpróbálok röviden felelni, hát, hanem megbeszélem az — Nem tudok kérdezni, Elemberekkel. Erkölcsi felelős- felejtkeztem róla, hogy nőséget fognak érezni azért, kem kellene kérdeznem. Tuamit csinálnak, mert együtt élem, hogy nem lesz belőle beszéltük meg, tehát saját „sztori” — ahhoz túl érdefeladatuknak tartják. Nem kés, amit mond, fogaskeréknek érzik magukat . Maguk sem ebédeltek egy nagy gépezetben, hanem még. Én is kezdek éhes lenni, alkotó embernek. Köszönöm, hogy meghallga— Gondolom megtalálja a tort. Csak arra kérem, hogy hangot a fiatalokkal is. ne csináljanak szentet bele— Szeretem a Gyakran nem értem, fiatalokat, sem az újságban. — Ezzel semiértjettük be a beszélgetést, mondják, hogy „ezek a mai fiatalok”. Becsületesek és is jól dolgoznak. Nem szabad a „Nagyfa galeriből” az egész ~ Klassz emberi — mondmai fiatalságra következtettem a gépkocsivezetőnek, ni, amikor elindultunk hazafelé. — 25 év tapasztalata alap És nem érzem ezt tiszteletlenján, mi a véleménye: milyenségnek, nek kell lenni? egy igazi pártaktivistánakíl Borgó János