Dolgozók Lapja, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
Ö VIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLjETEK! OlGOZOkjfoi# ,970PÉNTEKUS6’ AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP A ^80 hllér^' A kormánybeszámoló vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön az országgyűlés folytatta a kormány tevékenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Apró Antal: A szocialista gazdasági integráció történelmi szükségszerűség Fock elvtárs kormánybeszámolójában utalt arra, hogy a következő 5 éves tervszakasz során számolnunk kell a nemzetközi együttműködés továbbfejlődésével. A nemzetközi lehetőségeket figyelembe véve kormányunk sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük államközi gazdasági kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni. Korunkban a tudományok és a termelőerők gyors fejlődésének és internacio xiaizálódásának vagyunk tanúi — ez világjelenség, ami, felveti a szükségességét annak, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését új módon fejlesszük tovább. A KGST-országok fokozatos gazdasági integrációjának megteremtése joggal nevezhető objektív, történelmileg szükségszerű folyamatnak. Országunk közvéleményében joggal merül fel a kérdés, hogy a szocialista országok szorosabb gazdasági kapcsolatait hogyan képzeljük el? Miben különböznek a most kialakuló együttműködési formák az eddigiektől? Más szóval, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatkozó elhatározása, és hol tartunk ebben a munkában? A kommunista- és munkáspártokat az elmúlt évben lefolytatott KGST-tanácskozáson az a szándék vezérelte, hogy szorosabbra fűzzék gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket és olyan új termelési kapcsolatokat hozzanak létre, amelyek jobban megfelelnek a mai követelményeknek. A felsőszintű tanácskozáson benyújtott magyar javaslatok abból indultak ki, hogy gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésével minél jobb feltételeket teremtsünk nálunk és minden KGST-államban a szocializmus építéséhez. Mi tette szükségessé a változtatásokat? Először: a rohamosan fejlődő termelőerők és az erősödő tudományos-műszaki forradalom követelményei, a kutatás, a termelés és a forgalom egy részében túlnőttek a kis- és középnagyságú országok keretein és lehetőségein. A legkülönbözőbb termelési ágak fejlesztése ma szerteágazó tudományos követel a területileg kutatátt legnagyobb és iparilag legfejlettebb országoktól is. Egy kis ország természetesen csak akkor dolgozhat sikeresen, ha kiveszi a maga megfelelő részét az ■fim ti működésből A másik tényező, ahol előre kell lépnünk: a termelőerők fejlődésétől elmaradt áru- és pénzkapcsolatok továbbfejlesztése, a vállalatok önállóságának és közvetlen kapcsolatainak kialakítása. Harmadszor: ugyanebbe az irányba hat a nemzetközi gazdasági és politikai helyzet kialakulása, a szocialista és kapitalista világgazdaság közötti verseny is. A gazdaságilag fejlett tőkés országokban a tudományos-technikai forradalom előbb jelentkezett, mint nálunk. Igaz, hogy mozgatói, végrehajtói elsősorban a nagy tőkés monopóliumok, de a termelőerők fejlődése, a tudományos-technikai forradalom — többek között — itt is integrációs törekvésekhez vezetett. Végezetül: egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már termelt nemzeti jövedelem értékének közel 40 százalékát adja, és napjainkban az iparban nagyjából minden ötödik magyar munkás exportra termel. Jelentősen kiszélesedtek külföldi gazdasági kapcsolataink. Mindezek következtében közvéleményünk növekvő érdeklődéssel élén hazánk nemzetközi gazdasági együttműködését . Az elmúlt mennyi KGST években valótagországban széles körű közgazdasági viták során elemezték gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. A KGST XXIII. (rendkívüli) tanácsülése körvonalaiban meghatározta a KGST-országok gazdasági integrációjának kialakításával kapcsolatos feladatokat. A végrehajtó bizottság néhány napja befejeződött ülésén is ezek a kérdések szerepeltek. Mindannyiunkat az a közös szándék vezet hogy az integráció létrehozásával új erőforrásokat tárjunk fel és jobban használjuk ki a szocialista társadalmi rendszerből fakadó előnyöket, illetve lehetőségeket. Hangsúlyozni szeretném, hogy az a sokirányú gazdasági elemző munka, amely most a KGST szerveiben és a tagországokban folyik, egyaránt szolgálja az egyes országok nemzeti, s az egész közösség nemzetközi érdekeit. Az előkészületben levő szocialista integrációban a szocializmus termelőerőinek és termelőviszonyainak alapvető formájaként az országok önálló népgazdaságát tekintjük. Ebből következik, hogy az integrációban érdekeltoknak a kapcsolatok orszáolyan formáját kell kialakítaniuk, amelyek keretében az együttműködés bizonyos, — arra érett — funkcióit integrálják, de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Megítélésünk szerint úgy kell kiépíteni kapcsolatainkat az integráció keretében, hogy az együttműködés egyszerre fejlődjék: kormány szinten, a különböző ágazatok vonalán és a vállalatok között Megítélésünk szerint az integráció létrehozása hosszabb folyamat lesz, amelynek keretében egyrészt realizálni kell a már megérett másrészt ehhez lehetőségeket, kapcsolódva meg kell teremteni a még hiányzó feltételeket Ugyanakkor mi az integrációs folyamat komplex jellegét igen fontosnak tartjuk, mert meg(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Családlátogatáson jártunk 3. oldal Mellékes-e a közegészségügy? Diákparlament 1970 4. oldal Egy boldog, nagy család 5- oldal Heti rádió- és tv-műsor 6. oldal épül AZ ELSŐ MAGYAR 220 MW-OS GENERÁTOR A Ganz Villamossági Művek dolgozói vállalták, hogy a felszabadulás negyedszázados évfordulójára a Gagarin Hőerőmű részére elkészítik az ORV 220 MW-os teljesítményű generátort. A 120 tonna súlyú generátor-állórészbe 205 ezer lemezt szereltek be. A képen Újszászi János ellenőrzi a beszerelt lemeztesteket. Az évfordulókra készülnek A dorogi bányász KISZ-bizottság tervet készített a közelgő évfordulók méltó megünneplésére. Február 23-án megünnepelték a Vörös Hadsereg megalakulásának 52. évfordulóját, 25-én Sárisápon a XIX-es aknai KISZ-alapszervezet rendezésében érdekes találkozót tartottak, amelyen részt vettek komszomolisták, pionírok, partizánok, KISZ- fiatalok és úttörők is. Dorog felszabadulásának negyedszázados évfordulóján, március 25-én, a Homokvasút üzem KISZ-alapszervezete emléktábla-avató ünnepséget rendez. Ezen az ünnepségen emlékeznek meg a fiatalok hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról és azokról az elvtársakról, akik, mint azt az emléktábla is hirdeti „meghaltak, de győzött majd az eszme”. Lenin születésének 100. évfordulóját köszörűve, április 22-én a sárisápi Sziklai Sándor Művelődési Házban a Dorogi Szénbányák vállalati KISZ-bizottsága öt alapszervezet közös szervezésében ünnepi nagygyűlést rendez, amelyet kultúrműsor követ majd. A nagyüzemi pártbizottsággal együttműködve vándorkiállítást szerveznek. A kiállítás anyaga a felszabadulást és az azt követő 25 esztendő eseményeit, eredményeit, valamint Lenin munkásságát dokumentálja. A szénmedence üzemi alapszervezetei részt vesznek a Lenin-centenárium jegyében meghirdetett versenyben, amelyben a KISZ oktatási körök tagjai vetélkednek. Több helyütt tartanak vetélkedőket Ki tud többet Leninről, a Szovjetunióról? cigirél. A forradalmi ifjúsági napok keretében készülnek megünnepelni a dorogi bányászfiatalok az 1848-as szabadságharc, a Tanácsköztársaság, KISZ megalakulásának évfordulóját. A gyarmati ifjúság napján a dorogi községi KISZ-bizottsághoz tartozó alapszervezetekkel közösen rendeznek ünnepséget a fiatalok. Vendégeink voltak: Dobozy Imre, Várkonyi Zoltán, Nemeskürty István, Illés György Információs vetítés a tatabányai Turul moziban Nem először kerül sor egy premier előtt álló filmalkotás előzetes bemutatására, az úgynevezett információs vetítésre. Ezekre a vetítésekre általában vendégek is érkeznek — a mű alkotói, esetleg szereplői is. Szerda délután Dobozy Imre és Várkonyi Zoltán filmjét, a Szemtől szembe című új alkotást vetítették le a tatabányai Turul moziban, viszonylag kis létszámú, meghívott közönség előtt. A bemutatón, mely megelőzte az országos ősbemutatót is — közönség előtt első ízben jelent meg az alkotás a vetítővásznon —, ott volt többek között a film — az eredetileg színpadi mű — írója, Dobozy Imre Kossuth-díjas, az írószövetség főtitkára, a rendező, Várkonyi Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Nemeskürty István filmtörténész-esztéta, a Szemtől szembe című filmet készítő Játékfilm Stúdió vezetője IV. és az operatőr, Illés György. Az alkotók a feltett kérdésekre válaszolva elmondták, örömükre szolgál, hogy ez az új magyar film egyértelműen sikert aratott a közönség előtt. Dobozy Imre többek között azt fejtegette, hogy második világháborús szereplésünk az egyén tudatában az idő múltával némileg torzultan jelentkezik; célja az emlékek idézésével az volt, hogy reális történetszemléletünk kialakításához adalékokkal szolgáljon egy meg nem történt eset bemutatásával. Várkonyi Zoltán, a sok nagy közönségsikert aratott film rendezője hozta elsősorban, azt hangsúlrogy a filmművészetben törekedni kell a „középút” megtalálására, azaz a művészfilm és kommerszfilm szélsőséges szembeállítása helyett a ,,tudathasadás” feloldására. Olyan filmekre van tehát szükség, amelyek nagyobb közönség előtt is sikert arathatnak komoly társadalmi problémák ábrázolásával. Protestáns papok látogatása Bábolnán A Komárom megyei protestáns papok vezetői csütörtök délelőtt látogatást tettek a komáromi járási tanácsnál, ahol Izsáki Mihály, a Hazafias Népfront megyei titkára, Steiner Tibor, a megyei tanács vb elnökhelyettese és dr Nemes Vilmos, a járási tanács elnöke fogadta a vendégeket, akiket dr. Bakos Lajos, az észak-dunántúli református egyházkerület püspöke és dr. Ottlyk Ernő, a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke vezetett. A vendégeket elkísérte Grinák Károly, az egyházügyi hivatal főosztályvezetője is. A megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről Steiner Tibor tartott tájékoztatót. Majd ezt követően, az állami vezetők társaságában felkeresték a Bábolnai Állami Gazdaságot, ahol dr. Szabó Jenő igazgatóhelyettes ismertette a gazdaság eredményeit A protestáns papok küldöttsége ezután a gazdaság több üzemrészét is megtekintette. Dr. Szabó Jenő igazgatóhelyettes a lótenyésztési üzemággal ismerteti meg a vendégeket. Kedvezmények a törzsgárdának Néhány napon belül a Tatabányai Sütőipari Vállalatnál is befejezik a kollektív szerződés módosítását. A vállalat dolgozói a március 12-i termelési tanácskozáson „emelik” az idei szerződést, törvényerőre amely a korábbinál lényegesen nagyobb megbecsülést biztosít a törzsgárdának. E szerint — a fejlesztési alap terhére — például lakásépítési hozzájárulással is segítik majd a törzsgárda arra rászoruló tagjait,