Dolgozók Lapja, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

Ö VIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLjETEK! OlGOZOkjfoi­# ,970PÉNTEKUS6’ AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP­ A ^80 hllér^' A kormánybeszámoló vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön az országgyűlés folytatta a kormány tevékenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság tit­kárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg, majd elsőnek Apró An­tal, a Minisztertanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra. Apró Antal: A szocialista gazdasági integráció történelmi szükségszerűség Fock elvtárs kormánybeszá­molójában utalt arra, hogy a következő 5 éves tervsz­akasz során számolnunk kell a nem­zetközi együttműködés tovább­fejlődésével. A nemzetközi le­hetőségeket figyelembe véve kormányunk sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővít­sük államközi gazdasági kap­csolatainkat minden olyan országgal, amely kész a köl­csönös érdekek­ és az egyenjo­gúság alapján velünk együtt­működni. Korunkban a tudo­mányok és a termelőerők gyors fejlődésének és interna­­cio xia­izálód­ásának vagyunk tanúi — ez világjelenség, ami, felveti a szükségességét an­nak, hogy a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködé­sét új módon fejlesszük to­vább. A KGST-országok fo­kozatos gazdasági integráció­jának megteremtése joggal nevezhető objektív, történel­mileg szükségszerű folyamat­nak. Országunk közvéleményé­ben joggal merül fel a kér­dés, hogy a szocialista orszá­gok szorosabb gazdasági kap­csolatait hogyan képzeljük el? Miben különböznek a most kialakuló együttműködési for­mák az eddigiektől? Más szó­val, mit jelent a nyolc szo­cialista országnak az integrá­ciós program kidolgozására vonatkozó elhatározása, és hol tartunk ebben a munkában? A kommunista- és munkás­pártokat az elmúlt évben le­folytatott KGST-tanácskozá­­son az a szándék vezérelte, hogy szorosabbra fűzzék gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésüket és olyan új termelési kapcsola­tokat hozzanak létre, amelyek jobban megfelelnek a mai kö­vetelményeknek. A felsőszintű tanácskozáson benyújtott ma­gyar javaslatok abból indul­tak ki, hogy gazdasági együtt­működésünk továbbfejlesztésé­vel minél jobb feltételeket te­remtsünk nálunk és minden KGST-államban a szocializ­mus építéséhez. Mi tette szükségessé a vál­toztatásokat? Először: a rohamosan fejlő­dő termelőerők és az erősödő tud­ományos-műszaki forrada­lom követelményei, a kutatás, a termelés és a forgalom egy részében túlnőttek a kis- és középnagyságú országok kere­tein és lehetőségein. A legkülönbözőbb termelé­si ágak fejlesztése ma szerte­ágazó tudományos követel a területileg kutatátt legna­gyobb és iparilag legfejlettebb országoktól is. Egy kis ország természetesen csak akkor dol­gozhat sikeresen, ha kiveszi a maga megfelelő részét az ■fim t­i működésből A másik tényező, ahol elő­re kell lépnünk: a termelő­erők fejlődésétől elmaradt áru- és pénzkapcsolatok to­vábbfejlesztése, a vállalatok önállóságának és közvetlen kapcsolatainak kialakítása. Harmadszor: ugyanebbe az irányba hat a nemzetközi gaz­dasági és politikai helyzet ki­alakulása, a szocialista és ka­pitalista világgazdaság közöt­ti verseny is. A gazdaságilag fejlett tőkés országokban a tudományos-technikai­ forrada­lom előbb jelentkezett, mint nálunk. Igaz, hogy mozgatói, végrehajtói elsősorban a nagy tőkés monopóliumok, de a termelőerők fejlődése, a tu­dományos-technikai forrada­lom — többek között — itt is integrációs törekvésekhez ve­zetett. Végezetül: egész népgazda­ságunk fejlődése szempontjá­ból egyre nagyobb jelentősé­gűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztás­ban. Kivitelünk ma már termelt nemzeti jövedelem ér­­­tékének közel 40 százalékát adja, és napjainkban az ipar­ban nagyjából minden ötö­dik magyar munkás exportra termel. Jelentősen kiszélesed­tek külföldi gazdasági kap­csolataink. Mindezek követ­keztében közvéleményünk nö­vekvő érdeklődéssel élén hazánk nemzetközi gazdasági együttműködését . Az elmúlt mennyi KGST években való­tagországban széles körű közgazdasági vi­ták során elemezték gazdasá­gi együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. A KGST XXIII. (rendkívü­li) tanácsülése körvonalaiban meghatározta a KGST-orszá­gok gazdasági integrációjának kialakításával kapcsolatos fel­adatokat. A végrehajtó bizott­ság néhány napja befejező­dött ülésén is ezek a kérdé­sek szerepeltek. Mindannyiunkat az a közös szándék vezet hogy az integ­ráció létrehozásával új erő­forrásokat tárjunk fel és job­ban használjuk ki a szocialis­ta társadalmi rendszerből fa­kadó előnyöket, illetve lehe­­tőségeket. Hangsúlyozni szeretném, hogy az a sokirányú gazdasá­gi elemző munka, amely most a KGST szerveiben és a tag­országokban folyik, egyaránt szolgálja az egyes országok nemzeti, s az egész közösség nemzetközi érdekeit. Az előkészületben levő szo­cialista integrációban a szo­cializmus termelőerőinek és termelő­viszonyainak alapvető formájaként az országok ön­álló népgazdaságát tekintjük. Ebből következik, hogy az in­tegrációban érdekelt­­oknak a kapcsolatok orszá­olyan formáját kell kialakítaniuk, amelyek keretében az együtt­működés bizonyos, — arra érett — funkcióit integrálják, de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irá­nyítását. Megítélésünk szerint úgy kell kiépíteni kapcsola­tainkat az integráció kereté­ben, hogy az együttműködés egyszerre fejlődjék: kormány szinten, a különböző ágazatok vonalán és a vállalatok kö­zött Megítélésünk szerint az in­­tegráció létrehozása hosszabb folyamat lesz, amelynek kere­tében egyrészt realizálni kell a már megérett másrészt ehhez lehetőségeket, kapcsolódva meg kell teremteni a még hiányzó feltételeket Ugyan­akkor mi az integrációs fo­lyamat komplex jellegét igen fontosnak tartjuk, mert meg­(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Családlátogatáson jártunk 3. oldal Mellékes-e a közegészségügy? Diákparlament 1970 4. oldal Egy boldog, nagy család 5- oldal Heti rádió- és tv-műsor 6. oldal épül AZ ELSŐ MAGYAR 220 MW-OS GENERÁTOR A Ganz Villamossági Művek dolgozói vállalták, hogy a fel­­szabadulás negyedszázados évfordulójára a Gagarin Hőerő­mű részére elkészítik az ORV 220 MW-os teljesítményű ge­nerátort. A 120 tonna súlyú generátor-állórészbe 205 ezer le­mezt szereltek be. A képen­ Újszászi János ellenőrzi a besze­relt lemeztesteket. Az évfordulókra készülnek A dorogi bányász KISZ-bi­­zottság tervet készített a kö­zelgő évfordulók méltó meg­ünneplésére. Február 23-án megünnepelték a Vörös Had­sereg megalakulásának 52. év­fordulóját, 25-én Sárisápon a XIX-es aknai KISZ-alapszer­­vezet rendezésében érdekes találkozót tartottak, amelyen részt vettek komszomolisták, pionírok, partizánok, KISZ- fiatalok és úttörők is. Dorog felszabadulásának negyedszázados évfordulóján, március 25-én, a Homokvas­út üzem KISZ-alapszervezete emléktábla-avató ünnepséget rendez. Ezen az ünnepségen emlékeznek meg a fiatalok ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulójáról és azokról az elvtársakról, akik, mint azt az emléktábla is hirdeti „meghaltak, de győzött majd az eszme”. Lenin születésének 100. év­fordulóját köszörűve, április 22-én a sárisápi Sziklai Sán­dor Művelődési Házban a Dorogi Szénbányák vállalati KISZ-bizottsága öt alapszer­vezet közös szervezésében ün­nepi nagygyűlést rendez, ame­lyet kultúrműsor követ majd. A nagyüzemi pártbizottság­gal együttműködve vándorki­állítást szerveznek. A kiállí­tás anyaga a felszabadulást és az azt követő 25 esztendő ese­ményeit, eredményeit, vala­mint Lenin munkásságát do­kumentálja. A szénmedence üzemi alap­szervezetei részt vesznek a Lenin-centenárium jegyében meghirdetett versenyben, amelyben a KISZ oktatási kö­rök tagjai vetélkednek. Több helyütt tartanak vetélkedőket Ki tud többet Leninről, a Szov­jetunióról? cigirél. A forradalmi ifjúsági na­pok keretében készülnek meg­ünnepelni a dorogi bányász­fiatalok az 1848-as szabadság­­harc, a Tanácsköztársaság, KISZ megalakulásának évfor­­­dulóját. A gyarmati ifjúság napján a dorogi községi KISZ-bizottsághoz tartozó alapszervezetekkel közösen rendeznek ünnepséget a fia­talok. Vendégeink voltak: Dobozy Imre, Várkonyi Zoltán, Nemeskürty István, Illés György Információs vetítés a tatabányai Turul moziban Nem először kerül sor egy premier előtt álló filmalko­tás előzetes bemutatására, az úgynevezett információs vetí­tésre. Ezekre a vetítésekre ál­talában vendégek is érkeznek — a mű alkotói, esetleg sze­replői is. Szerda délután Do­bozy Imre és Várkonyi Zol­tán filmjét, a Szemtől szem­be című új alkotást vetítették le a tatabányai Turul mozi­ban, viszonylag kis létszámú, meghívott közönség előtt. A bemutatón, mely megelőzte az országos ősbemutatót is — közönség előtt első ízben je­lent meg az alkotás a vetí­tővásznon —, ott volt többek között a film — az eredetileg színpadi mű — írója, Dobozy Imre Kossuth-díjas, az író­szövetség főtitkára, a rendező, Várkonyi Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Nemeskürty István filmtörté­­nész-esztéta, a Szemtől szem­be című filmet­ készítő Játékfilm Stúdió vezetője IV. és az operatőr, Illés György. Az alkotók a feltett kérdé­sekre válaszolva elmondták, örömükre szolgál, hogy ez az új magyar film egyértelműen sikert aratott a közönség előtt. Dobozy Imre többek között azt fejtegette, hogy második világháborús szerep­lésünk az egyén tudatában az idő múltával némileg tor­zultan jelentkezik; célja az emlékek idézésével az volt, hogy reális történetszemléle­tünk kialakításához adalékok­kal szolgáljon egy meg nem történt eset bemutatásával. Várkonyi Zoltán, a sok nagy közönségsikert aratott film rendezője h­ozta elsősorban, azt hangsú­lrogy a filmművészetben törekedni kell a „középút” megtalálá­sára, azaz a művészfilm és kommerszfilm szélsőséges szembeállítása helyett a ,,tu­dathasadás” feloldására. Olyan filmekre van tehát szükség, amelyek nagyobb közönség előtt is sikert arat­hatnak komoly társadalmi problémák ábrázolásával. Protestáns papok látogatása Bábolnán A Komárom megyei pro­testáns papok vezetői csütör­tök délelőtt látogatást tettek a komáromi járási tanácsnál, ahol Izsáki Mihály, a Hazafi­as Népfront megyei titkára, Steiner Tibor, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese és dr Nemes Vilmos, a járási tanács elnöke fogadta a ven­dégeket, akiket dr. Bakos La­jos, az észak-dunántúli re­formátus egyházkerület püs­pöke és dr. Ottlyk Ernő, a dunántúli evangélikus egy­házkerület püspöke vezetett. A vendégeket elkísérte Gri­­nák Károly, az egyházügyi hivatal főosztályvezetője is. A megye gazdasági, szociá­lis és kulturális helyzetéről Steiner Tibor tartott tájékoz­tatót. Majd ezt követően, az állami vezetők társaságában felkeresték a Bábolnai Álla­mi Gazdaságot, ahol dr. Szabó Jenő igazgatóhelyettes ismer­tette a gazdaság eredményeit A protestáns papok küldött­sége ezután a gazdaság több üzemrészét is megtekintette. Dr. Szabó Jenő igazgatóhelyettes a lótenyésztési üzemággal ismerteti meg a vendégeket. Kedvezmények a törzsgárdának Néhány napon b­elül a Ta­tabányai Sütőipari Vállalatnál is befejezik a kollektív szer­ződés módosítását. A vállalat dolgozói a már­cius 12-i termelési tanácsko­záson „emelik” az idei szerződést, törvényerőre amely a korábbinál lényegesen na­gyobb megbecsülést biztosít a törzsgárdának. E szerint — a fejlesztési alap terhére — például lakás­­építési hozzájárulással is se­gítik majd a törzsgárda arra rászoruló tagjait,

Next