Dolgozók Lapja, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

2 Egy nap külpolitikában Stoph miniszterelnök Brandt kancellár kasseli meg­és­beszéléseinek optikája, első látásra negatív képet mutat. Nem állapodtak meg újabb találkozási időpontban és­ nem nyilatkoztak arról, hogy mi­lyen formában és milyen szinten folytatják a párbe­szédet. LÁTSZÓLAGOS KUDARC KASSELBAN Ez, a kasseli találkozó lát­szólagos kudarcát mutató kép azonban nem tükrözi a tel­jes valóságot. Erfurtban Brandt kancellár bizonyos ígéreteket tett az NDK meg­különböztetés nélküli kezelé­sére a nemzetközi életben, ígéreteit azonban vagy nem tudta, vagy nem akarta be­váltani. Bonn továbbra is ha­tározott nem­et mondott az NDK nemzetközi jogi érvé­nyű elismerésére. Brandt kancellár a két német állam kapcsolatait illetően tovább­ra is „belnémet” viszonyról beszélt, s a Szövetségi Köz­társaság kormánya újból erő­teljesen akadályozta az NDK-t nemzetközi kapcso­latai fejlesztésében. BRANDT HÚSZ PONTJA Nem változott lényegesen ez a kép Kasselben sem a ta­nácskozások megnyitása után, mert a kancellár húszpontos javaslata érdemben nem kö­zelítette­ meg a nemzetközi jogi érvényű kapcsolatok ki­alakítását szorgalmazó NDK- követelést. Willy Brandt délutáni fel­szólalásának van azonban egy kellő óvatossággal ugyan, de bizonyos előrehaladásként ér­tékelhető része. A kancellár — eléggé ködös távlatban — felvetette az NDK nemzet­közi jogi elismerésének lehe­tőségét. A távolság azonban tovább­ra is igen nagy a két állás­pont között. Az NDK a nem­zetközi jogi elismerést, mint a szuverenitását és határait biztosító szavatosságot, alap­vető fontosságúnak tekinti, és az erre irányuló megállapo­dást az első helyre teszi. FOLYTATÁS LEHETSÉGES összefoglalóan: a kasseli találkozót — amely szerves tartozéka volt a szocialista országok összehangolt erőfe­szítéseinek, az európai béke és biztonság érdekében — nem lehet teljes kudarcnak minősíteni, s a tárgyalások folytatására — amire jó ala­pot nyújt az NDK államszer­ződés-tervezete — adott idő­pontban nyilvánvalóan sor kerül. Ötvenéves az Indonéz Kommunisták Pártja Nincs még egy olyan test­vérpárt, amely ily súlyos kö­rülmények között érkezne el alapításának , félévszázados jubileumához. Tízezrek, száz­ezrek fizettek életükkel Indo­néziában azért, mert a marxizmus-leninizmus esz­méit magukénak vallották, védelmezték a nép demokra­tikus vívmányait, küzdöttek a neokolonializmus vesze­­delme ellen. internálótáborok. Elviselhetetlen kínzás, iheztetés jut osztályrészül azoknak, akik mostanában kerülnek a hatalmon lévők kezébe. Mégis, öt év is kevés volt ahhoz, hogy kiirtsák, felszá­­molják az indonéz kommu­­nista mozgalmat. E rettene­tes körülmények között is él, étezik a párt, vívja harcát, újjáépíti szervezeteit- Létre­jött „Az iKp marxista-leni­­­nista csoportja’’ néven az az egészséges mag, amely képes­­ elmérni az 1965-ös vereség okait, következményeit, ké­pes helyreállítani a kommu­nista szervezet lenini normá­it, a testvérpártokkal való kapcsolatokat. Ez a csoport nagy jelentőségű okmányt adott a hatvanas évek elejé­­től elkövetett hibákról. Meg­állapítja, hogy az akkori párt­vezetés a NASAKOM (a Su­­camó-féle egységfront) kere­tibe beilleszkedve, az asz­­ályharcot alárendelte a nem­­zeti érdekeknek, s a párt sor­sát olyannyira Sukarno elnök személyéhez kötötte, hogy po­litikai tömegharc helyett az államapparátusba való, felül­ről támogatott beszivárgás útján képzelte el a kom­munisták befolyásának nö­velését. A Sukarno-ba­­rát tisztek úgynevezett „Szeptember 30-i mozgalma” aktív­­ támogatásával a párt egyik csoportja 1965-ben rendkívül kalandos útra lé­pett, lényegében provokáció áldozata lett és lehetőséget adott a reakciónak egy álta­lános, kommunistaellenes hisztéria kibontakoztatására. Ez a rendkívül fontos do­kumentum félreérthetetlenné teszi, hogy mind a katasztró­fa idején, mind jelenleg Mao Ce-tung nézeteinek elfogadá­sa jelentette és jelenti a leg­nagyobb veszélyt az IKP-ra. 1965-ben azok keveredtek az ..ellenpuccsal” avagy „meg­előző puccsal’ kísérletező szeptember 30-iak uszályába, akik elfogadták Mao Ce-tung koncepcióját és engedték, hogy Indonéziát a maoista nézetek megvalósítása lett terepévé tegyék. A kísér­ka­tasztrofális következmények ellenére ma is akadnak olyan csoportok az IKP-ban, ame­lyek „a paraszttömegek moz­gósítását az azonnali fegyve­res harcra”, s „a városok kö­rülkerítését a falvak által” maoista koncepciót próbálják a pártra ráerőszakolni. Ez azonban — mint az IKP marxista—leninista csoportja vallja — csak újabb kataszt­rófákhoz vezetne. Komáromiak figyelem ! Értesítjük a T. lakosságot, kezdődően Komárom városban hogy május 15-től ismét bevezetjük a BOY-szolgálatot. — Darabáru fuvarozás — Gázszállítás (8 Ft palack) — Gázolajszállítás — Költöztetés Megrendeléseket felveszünk , Komárom, Igmándi u. 4. Telefon: 25L no LG CZ ŐK LAP­JA fl moszkvai eszmecsere Bahr jelentéstételre hazautazik Moszkva, TASZSZ Május 12-től 22-ig eszme­csere folyt Moszkvában Szovjetunió küldöttsége és az a­NSZK küldöttsége között, Gromiko szovjet külügymi­niszter, illetve Egon Bohr nyugatnémet államtitkár ve­zetésével. Az eszmecsere té­máját azok a kérdések alkot­ták, amelyek a feleknek azon szándékával kapcsolatban merültek fel, hogy egyez­­­ményt kössenek a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság között az srak alkalmazásáról való erő­le­mondásról-A két ország között az em­lített kérdésről folytatódik az eszmecsere, — mondja a sajtó számára kiadott közlemény. Bahr államtitkár szomba­ton hazautazik, s a jövő héten jelentést tesz Willy Brandt kancellárnak a moszkvai meg­beszélések eredményéről. Moszkvai nyugatnémet kö­rökben elismerően nyilatkoz­nak a szovjet fél tárgyalási készségének komolyságáról. Nem csinálnak­ titkot belőle, hogy nem a szovjet partneren múlik a lényegi tárgyalások megkezdése. Ezzel csak alá­támasztják azt a diplomáciai körökben kialakult véleményt, amely szerint a nyugatnémet tárgyaló személyiség ellátása kellő felhatalmazással és a vitatott kérdésekben a­ meg­állapodás elsősorban attól függ, hogy mennyire tud és akar a Brandt-kormány a kereszténydemokrata kon­zervatív ellenzék nyomása ellenére a kíméletlen realizmus szellemében politikai cse­lekedni. Események sorokban •1 CJABB fasiszta provo­káció Kasselben: a múlt éj­szaka eltávolították a két szalagot arról a szegfű­ko­szorúról, amelyet Willi Stoph helyezett­ el a fasizmus áldo­zatainak kasseli emlékművén. A­­ kasseli sajtóhivatal meg­erősítette, hogy szabadon bo­csátották azt a három fasisz­ta provokátort, akik csütör­tökön a Schloss-Hotel előtt letépték a zászlórúdról az NDK lobogóját. Az illetők el­­­len letartóztatási parancsot sem adtak ki. .— EB­AN izraeli külügymi­niszter pénteken ötven per­ces tanácskozást tartott Ni­xon amerikai elnökkel. Eban újabb harci repülőgépek szál­lítását sürgette. A Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy a találkozón nem született semmiféle döntés.­­ NEW YORKBAN az ENSZ székhelyén, nemzetkö­zi leszerelési szeminárium kezdődött, amelynek megnyi­tóján felszólalt U Thant fő­titkár. Beszédében felszólí­totta az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy füg­gesszék fel mindenfajta új stratégiai támadó és védeke­ző nukleáris fegyverrendszer kísérletezését és telepítését . KOSZIGIN szovjet mi­niszterelnök pénteken fogad­ta Marinescu román nagykö­vetet. A találkozó során ba­ráti légkörben megbeszélést folytattak. A­­ szovjet minisz­terelnök ugyancsak pénteken fogadta India moszkvai nagy­követét és baráti beszélgetést folytatott vele. A világpolitika dokumentumai Brandt kasseli nyilatkozata Brandt bevezetőben hivatkozott azokra a szemrehányásokra, ame­lyek az NDK részéről érték, s pró­bálta azokat alaptalannak minő­síteni. Azt javasolta: vitassák meg konkrétan a két német állam vi­szonyát szabályozó államszerző­dést. Egyfelől hangoztatta, hogy „a viszony szabályozása minden diszkrimináció nélkül, az egyen­jogúság alapján történjék’­ — hoz­záfűzte azonban, hogy a szerző­désnek igazodnia kell ,,a két né­met állam közötti különleges vi­szonyhoz”. Brandt ismét kifejez­te, hogy nem hajlandó de jura el­ismerni a Német Demokratikus Köztársaságot. Ezután előterjesztette azt a 20 pontot, amely — szerinte — egy államszerződés irányelveit alkot­hatná. E pontok lényege a követ­kező: Mindkét fél kijelenti, hogy kap­csolatait az „emberi jogok, az egyenjogúság, a békés együttélés, a diszkrimináció kizárása alapján rendezi”. Mindkét fél lemond az erőszak alkalmazásáról s tiszte­letben tartja a területi integritást és a fennálló határokat. „Mind­két fél tiszteletben tartja a két állam függetlenségét és önállósá­gát olyan ügyekben, amelyek fel­ségjogaikat érintik.” Egyik állam sem cselekedhet a másiknak a ne­vében és nem képviselheti a má­sikat. „Mindkét fél kijelenti, hogy soha többé nem szabad háború­nak kiindulnia német földről.” A két német állam kötelezi magát, hogy elősegíti a leszerelést és a fegyverkezés ellenőrzését. Több pont kívánja az úgyneve­zett „emberi könnyítéseket”, mint például az utazás megkönnyítését és a h­atárforgalom egyszerűsíté­sét. Szó van a kereskedelmi for­galom bővítéséről. Végezetül Brandt tervezete előirányozza, hogy a két kormány nevezzen ki­ teljhatalmú megbízottakat mi­niszteri rangban. Ezek mindegyi­ke a másik kormány székhelyén tartózkodnék. A két kormány az általuk kötött megállapodás alap­ján megteszi majd a szükséges intézkedéseket, hogy szabályozza tagságukat és munkájukat a nem­zetközi szervezetekben. Brandt azt kérte, hogy ezek a javaslatai az NDK által előter­jesztett szerződéstervezettel együtt a további eszmecsere alapját al­kossák. Willi Stoph felszólalása Az NDK miniszterelnöke felsző- egyenjogú, nemzetközi jogi elvő­­lította Brandt kancellárt, adjon ngy kapcsolatok felvételének kér­­határozott választ a következő kér­­désében. désekre: Hangsúlyozta: annak is eljött Hajlandó-e aktívan támogatni egy olyan európai biztonsági kon- az ideje, hogy az NDK­­, az Egye­­sült Nemzetek Szervez­etének tag- ferencia előkészítését, amelynek jó legyen. Reményét fejezte ki, egyenjogú részvevője lenne föld- hogy Brandt kancellár kötelező részünk valamennyi országa? érvénnyel állást foglal az NDK és Hajlandó-e minden előfeltétel az NSZK egyenjogú ENSZ-tagsága nélkül és végérvényesen elismer­ mellett. ni az európai határokat, hastan- stoph miniszterelnök beszédében de-e külpolitikájában érvényre részletesen foglalkozott az NDK és juttatni a be nem avatkozás alap- az NSZK viszonyának normalizá­­elveit, hajlandó-e kiküszöbölni a lását akadályozó problémákkal. szövetségi köztársaság politikája- Bírálta, hogy a szövetségi kör­ből az agresszív célkitűzéseket társaság kormánya még mindig tükröző kizárólagos képviseleti szemben áll az NDK nemzetközi igényt, s kész-e az egyenjogúság jogi érvényű elismerésével. Han­­alapelveit figyelembe vevően ta­­goztatta, hogy az NSZK kormá­­vékenykedni? Hajlandó-e a lesze­­nya az NDK bekebelezését célzó relésre vonatkozó megállapodások párizsi szerződésekhez való fa­­útján elősegíteni az európai béke kaszkodásával, az európai haza­ és biztonság ügyét? rok el nem ismerésével lényege-Mindenekelőtt pedig kész-e az ben a régi kereszténydemokrata NDK és az NSZK közötti egyen- kormányok útján halad, joga, nemzetközi jogi érvényű Stoph visszautasította­­ azt az el­­kapcsolatok felvételét célzó meg­­képzelést, hogy bármiféle össze­­állapodás megkötésére? Rámutatott, hogy az NDK kül­­függést lehetne teremteni a Nyu­gat-Berlinnel kapcsolatos problé­­dettsége­t kapott felhatalmazása­inak és a két állam megállapodá­­alapján — hajlandó azonnal meg­ s a között. Hangsúlyozta, hogy állapod­ást kötni a két állam nem­­zetközi jogi érvényű kapcsolatai- Nyugat-Berlin önálló politikai egy­­ség, s a szövetségi köztársaságnak nak felvételéről, s kész tárgyalá­­semmiféle jogcíme sincs Nyugat­sokat kezdeni az államszerződés­ Berlin ügyeibe avatkozni, vissza­­tervezett el­­utasította azt az elképzelést is. Megjegyezte, hogy nemigen lát- hogy a két ellentétes társadalmi jó értelmét bizottságok létesítése- rendszerű állam között szó lehet­nek vagy megbízottak kinevezé­­se bármiféle „belnémet kapcso­lének, mielőtt a kormányfők elvi latról’* vagy „különleges viszony­­megállapodásra nem jutottak ke gő”*.- 1980. május 23. szombat Profik és kontárok A Wilson-kormány mérlege a választások előtt ANGLIA népe június 13-án igen lassan és legfeljebb fe­­az urnák elé járul, eljött hát lényire követte az áremelése­­az ideje, hogy elkészítsük a két, ugyanakkor a munka >in­ Munkáspárt ötéves uralma-­tenzitása hallatlanul fokozó­­nak mérlegét és összehasonlít­­­ott (említettük a­­ termelé­sük a megelőző 12 esztendős kenység 20 százalékos emelt konzervatív, tory-uralom ered­ kedését, csökkentett létszám* ményeivel, mai). A kép teljességéhez Nem vitás, hogy Wilson sú­ azonban hozzátartozik, nagú lyos helyzetet örökölt a kon­ a Wilson-kormány bizonyos tervatívoktól: a külkereske- eredményekre hivatkozhat helmi mérleg erősen deficites egyéb szociális területeken: volt, a termelés pangott, a így javult­­ az iskolaügy, az fent elértéktelenedett- Tárgyi­ egészségügy,­­ utak épültek, lagosan meg kell állapítani. Nem szabad azonban elfelel, hogy Anglia külkereskedelmi teni, hogy ezeken a területe­­mérlege ma pozitív, a terme­­ken is csak a torykhoz vi­­tés föllendült, a font szilárd, szonyítva mutathatnak fel Mindez azonban nem csoda­ eredményeket Wilsonék, akik­ként következett be, hanem ezeket az ügyeket teljesen ely erélyes gazdasági intézkedés hanyagolták,­sek következtében, amelyek KÜLPOLITIKAI TÉREN kidolgozásában magyarok ját- Wilson-kormány a brit impe- a­szozták a főszerepet, elsősorú rializmus hagyományos kor­­ban Balogh professzor, akit politikáját folytatta. Noha de­ Wilson lordsággal jutalmazott, harangozta, hogy „Szueztől Miben álltak ezek az vitéz- keletre” nem tart fenn töre­­kedések? Mindenekelőtt mi­- bé támaszpontokat és haderő­­b­ordos kölcsönöket vettek fel jét fokozatosan visszavonja (ez persze fokozta Anglia füg­ ezekről a területekről, ez nem rését a nemzetközi, főleg az változtatott a brit külpolitika amerikai banktőkétől), erőtel­ lényegén és nem csökkentette jesen korlátozták a belső fő- jelenősen az angol katonai­­gyasztást, leértékelték a fon- kiadásokat sem. Anglia a WíL­­tot, ellenőrizték az importot, son-kormány alatt is „külön­, támogatták az exportot. leges szövetségese”, első szá­m Mindennek azonban ára­mú csatlósa maradt az amerik­ volt és az eredmény értéke­ kai imperializmusnak és lésénél nem hagyható figyelő legfőbb támasza a NATO ag­­a­men kívül: ki viselte ennek a resszív törekvéseinek. Műn­. stabilizációnak a terheit? Egy­ káspárti hadügyminiszter szak.­értelmű lehet a válasz: a sza­­vazta meg az NSZK oldalán les­dolgozó tömegek. Angi­é­ azt a NATO-határozatot, a ban ma 750 000-rel kevesebb amely kimondja, hogy hába­­foglalkoztatottak száma­, rús konfliktus esetén a NATO mint 1966-ban, tehát nőtt a elsőnek vethet be atomjegy* munkanélküliség. Noha a ter­­vert* nemcsak visszacsapás­­merékenység 1964 óta keren­ként- Wilson teljes egészében ken . 20­ százalékkal nőtt, fedezi az USA indokínai ág­u­­gyanakkor a bérek csak 11 vesszióját is, annak ellenére, és a fizetések csak 5 száza- hogy a legutóbbi pártkong­­rékkal növekedtek, állandó resszus nagy szótöbbséggel áremelkedések mellett. Ma a élesen elítélte a vietnami ház­ világon Angliában a legkiál­­bozot­tabbak a társadalmi különb­ Ez egyébként a kormány és ségek: a lakosság mindössze a Párt sajátságos kapcsolata­­egy százalékának kezében van rá vézethető Vissza: a pártba­­az összes magántulajdon 42 sározatok lényegében csak százaléka! És a gazdagok ajánlások, nem­ kötelező« egyre gazdagodnak, a szegő- kormányt, sem a képviselőket­ nyék még szegényebbek lesz- sem a párt más közéleti vesse­nek­­tőit a végrehajtásra. így es* ANNAK ELLENÉRE, hogy hetett meg hogy a Pártkong­­még érvényben van a Man­ resszum eltolte a ^5)Il’ryianji káspárt alkotmányának híres bérpolitikáját is, Wilsout 4- paragrafusa* amely ki­ azonban ez egy percig sem mondja, hogy a párt a ber* akadályozza eddigi bérpoliti­melőeszközök, a kereskedelem kára folytatásában. ........ és az elosztás eszközeinek ál* Sajátságos es egyedülálló a lamosítására törekszik, a Wil- Part egesz felepitese is, amint son-kormány a reprivatizálás­a? Lenin 1920-ban a­ Kommu­­politikáját folytatta: magán- lista Internacionálé II. kong­­kézbe adott vissza igen fon­­resszusán megjegyezte. A párt­­tos és óriási profitot hozó­hoz való tartozás ugyanis iparágakat, így az atomener- semmiféle világnézeti, ideoló­gia-ipart és a repülőgyártást. ?mai elkötelezettséggel nem­l Ugyanakkor állami kezelés- ^az­ Minden angol szakszer­­ben hagyta a deficites, vagy vezet tagja automatikusan a kevés hasznot hajtó iparág a­ Munkáspárt tagja is és füve* kat, elsősorban a bányászatot, kelmének egy részét pártadó-, a szállítást, az energiaterm­e* ha levonják, lesz. Ráadásul az állami vál- A MUNKÁSOKNAK és a falatok élén mammut-fizető­ többi dolgozóknak tehát nem sokkel nagytőkés ,­szakembe­ sek jót hozott a Wilson-kor* rek” ülnek, s a vezetésben mány, nem csodálható tehát, a szakszervezetek kisebbségben vannak, elenyésző ha a körükben nagy az elé* gedetlenség. Ez megmutatko­­zott a Wilson-kormány idő­­zett az időközi választásokon jön a tőkekoncentráció és tv­ is, ahol a munkáspárti jelol­­vább erősödtek a monopóliu­­mok rendre elbuktak. A köz­­molo amelyek fejlődését ma* véleménykutatások most még­­ha a kormány törvényben is a Labour Party várható biztosította: az Industrial Re- győzelmét jósolják. Ez várha­­organization Corporation lot­­re is, hiszen a brit monopol­­behozásával (Ipari Újjászer­­zőke nyíltan reakciós pártja, vezési Testület) maga a kor- a Konzervatív Párt, semmiféle mány szorgalmazta a trösztö­­lő alternatívát nem tud nyüj­­­ödést, az iparvállalatok osz­­tani a Wilson-kormánnyal szevonását. Ma Angliában ha- szemben, helyzetük javulását rom szupertröszt van, egymis- tőlük még kevésbé várhatják liardon felüli alaptőkével és a tömegek. A toryk — a pop 23 óriáskonszern, 250—500 fizikai profik, akik kontárok­­millió font tőkével. Ugyanak* nak gúnyolják a munkáspár­kor tovább folytatódott az ttakat — a ,,vállalkozás sza­­amerikai tőke térhódítása ez-­badságát” hirdetik, • tehát még­zel egyidőben pedig évente nagyobb szabadságot a ki­­több százmillió font áramlik zsákmányolásra, külpolitikai - ki ellenőrzés nélkül Angliából, tag pedig a ,,Szueztől keletre” A tőkések tehát teljes mér­ fenntartását, hűséget a NATO- tékben elégedettek lehetnek a hoz és­ belépést a közös­ Pi* Wilson-kormánnyal. De mit adba. Ez óhatatlanul az élet­kapott tőle a dolgozó nép? A misz­erárak­ emelkedését je­­lent leértékelését természete­­sentené, tehát kedvezőtlen volt sem a kisemberek sínylették na a tömegeknek, csupán még a legjobban, apró meg­ monopóliumok látnak hasr­­a takarításaik, kicsiny tőkéjük nát. Wilsonék „elvben” de­­semmire olvadt. A tömegek lyeslik a belépést, de hang­fogyasztását erősen korlátoz- súlyozzák: nem hajlandók túl ták az export érdekében, még­ nagy árat fizetni érte. így le­­pedig a részlethitelek — le­­hetséges, hogy Wilson válasz­­leg az építkezési hitelek — tási adója a belépés ellenzék csökkentésével, megdrágításával a kölcsönök se lesz, aminek hamarosan ki (kamatláb* kell derülnie, mert a válasz­emelés), s az árak emelkedő- táji gépezetek, már gőzerővel se is a tömegfogyasztókat súj- megindultak, tótta, mert a béremelés csak (homorody)

Next