Dolgozók Lapja, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

1970. május 30. szombat DOLGOZOK LAPJA ..... - ga óriási méreteket gyorsasá­ölt. A nagyvilág jelentős eseményei­ről órákon belül értesül az egész földkerekség. Érthető azonban, hogy a kisebb jelen­tőségű események, állásfogla­lások kiszorulnak a tömeg­kommunikáció gyors gépeze­téből. S bármennyire ellent­mondásos, néha többet tu­dunk a kambodzsai, a közel­­keleti, stb., eseményekről, mint arról, ami megyénkben vagy éppen üzemünkben ját­szódott le. „Tájékoztassanak bennünket bővebben a megyei pártélet eseményeiről, a határozatok­ról és a tennivalókról” — hangzott el gyakran az alap­szervezetekben. Az észrevételeket figyelem­be vették. A párttagság meg­elégedéssel tapasztalja, hogy a Központi Bizottság határoza­tairól, fontosabb állásfoglalá­sairól viszonylag rövid időn belül kielégítő tájékoztatás jut el az alapszervezetekhez. A megyei pártbizottság is új gyakorlatot alakított ki. A múlt év októbere óta három alkalommal adott ki egy-egy tájékoztatót. Eljuttatta az alapszervezetekhez a pártélet fontosabb eseményeiről, az időszerű tennivalókról szóló összefoglalóját. Talán kíséreltük meg nyo­mon követni, hogy meddig jut el az így közölt mondaniva­ló. Jártunk a Cardo Bútor­gyár, a Műanyagipari Ktsz, a Tatai Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat, a Lakástextil Vállalat és a MÁV pártszer­vezetének vezetőinél. Az első tapasztalat, hogy a pártbizottság módszere he­lyesléssel találkozott. A má­sodik, hogy hasznosnak, ki­elégítőnek tartják az anyagot. Csupán néhányan kívánták, hogy szakmájukra vonatkozó­an több anyag kerüljön a gyűjteménybe. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál azonban bírálták ezt a felfo­gást. „A kedvünkért nem lehet kereskedelmi értesítőt kiadni, mert erre különben sincsen mód, másokat pedig ez nem érdekelne. Minden vállalat pártszervezetének tagsága ugyanis a saját szakmája iránt érdeklődik legjobban. A kiadvány célja, hogy általá­nos képet adjon a megye pártéletéről” — vélekedett a párttitkár. Hogy mennyire tölti be füzet ezt a hivatását, az függ a attól is, hogy mennyire ol­vassák, alkalmazzák útmuta­tásait. A Műanyagipari Ktsz párt­titkára elmondta, hogy veze­tőségi üléseiken, a különböző anyagok megtárgyalásakor mindig felhasználják a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tájékoztatóit. A pártcsoport­vezetőkkel is megbeszélnek egy-egy fontos gondolatot. Jártunk azonban olyan­­ helyen is, ahol kényelmetlenné vált szá­munkra a beszélgetés. Általá­nosságokban mozgó válaszo­kat hallottunk, amikor szóba hoztuk az útmutató anyagát. Végül kiderült, hogy nem tud­ják kiaknázni a hasznos is­mertetőt. Hivatkoztak arra, hogy ez tulajdonképpen párt­dokumentum, s helytelen len­ne kézről kézre adni. Ez a nézet így önmagában egyoldalú. A pártkiadványjel­­leg nem lehet akadálya az anyag megfelelő ismertetésé­nek, felhasználásának. A Mű­­anyagipari Ktsz-ben kialakult módszer ad példát a helyes irány követéséhez. Teljesen rendjén való, ha a pártcso­­­port-megbeszéléseken szóba kerül a megyei tájékoztató anyaga. A pártcsoportvezetők egyéni beszélgetéseken közöl­hetik a megye pártéletéről, a megyei párt-végrehajtó bizott­ság határozatairól küldött út­mutatást. Taggyűlési és egyéb beszá­molók készítésekor szintén jól lehetne használni az útmuta­tót. Növelné a beszámolók hatását, ha előadója hivatkoz­na a forrásra, amiből az el­mondottakat merítette. Amennyiben így kezelik megyei pártbizottság határo­­­zata alapján, a művelődési és propaganda osztály által ös­­­szeállított tájékoztatót, akkor nem történhet meg az, hogy egy-egy pártvezetőségi tag csak homályosan sejtse en­nek a tanácsadó forrásnak a létezését. Örvendetes, hogy a tatai városi pártbizottság is küld tájékoztatót az alapszerveze­teknek. Ez is növeli a párt­tagság látókörét. A megyei és helyi tájékoztatók azonban nem szoríthatják háttérbe az országos határozatok tanul­mányozását. Bármennyire furcsa, Tatán megtörtént, hogy városi szin­tű tanácskozáson, első vonal­ban dolgozó helyi vezető a nőmozgalommal foglalkozó központi bizottsági határozat megjelenése után, amikor a dokumentum szövege már hu­zamosabb ideje közkézen for­gott, még mindig a nőtaná­csok feladatairól beszélt. A tanácskozáson pedig nem akadt senki sem, aki szóvá tette volna, hogy a nőtaná­csokat más szervezeti forma váltja fel. Természetesen tájékoz­------------------ —­tatáson mindig lehet javítani. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy minél többen és minél többet merítsünk a rendelke­zésünkre álló forrásokból. Berde Mihály Meddig jut el a tájékoztatás?Az MHSZ nevelőm­unkája és pártirányítása A tájékoztatás hatóköre: A PÁRT VEZETŐ-IRÁNYÍ­TÓ szerepének érvényesítése hazánkban nemcsak a szoci­alista építőmunkának nélkü­lözhetetlen feltétele, hanem társadalmunk egész tevékeny­ségének alapja. Rendkívül fontos megvizsgálni tehát, hogy a nevelőmunka egy fon­tos területén, a Komárom me­gyei MHSZ-klubokban miként jut érvényre a párt irányító, vezető szerepe. Három évvel ezelőtt, 1967. június 20-án született meg az MSZMP Politikai Bizottságá­nak az a határozata, mely feladatul szabta meg szövet­ségünk átszervezését. Ez a párthatározat volt az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy az MSZMP-szervezetek — a megnövekedett követel­­ményeknek megfelelően — át­alakítsák munkájukat, bővít­sék feladataikat, törekedjenek az egész társadalom honvé­delmi munkájának átfogására, a hazafias honvédelmi nevelő­munka színvonalának emelé­sére. Az MHSZ társadalmi alapo­kon álló, de állami feladato­kat is megoldó félkatonai szer­vezet, amelynek első és leg­fontosabb feladata: tevéke­nyen részt venni a lakosság, de elsősorban az ifjúság haza­fias, honvédelmi nevelésben. Az MHSZ azon munkálkodik, hogy a klubtagokban elmélyít­­se a szocialista hazaszeretetet, a proletár internacionalizmust. Ezt a nemes és megtisztelő feladatot bízta szövetségünkre a párt. Az átszervezés óta csaknem három év telt el, és ez módot, alkalmat ad néhány fontos megállapításra, követ­keztetésre. Hatékonyabbá vált a hazafias nevelő és fel­készítő munka irányítása és koordinálása. A Politikai Bizottság ha­tározata óta csaknem három év telt el. A megyei pártbi­zottság 1969-ben megvizsgálta és értékelte miként valósítot­tuk meg a párthatározatot, hol tartunk a feladatok végrehaj­tásában, és hogyan érvényesül a párt­vezető-irányító szeren­y az MHSZ-szervezetek munká­jában. A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG többek között megálla­pította: A politikai bizottsági határozat eredményeként végrehajtásának javultak a honvédelmi nevelés személyi és tárgyi feltételei. Az irányí­tó szervek minden szinten erő­södtek, munkájuk aktívabbá vált. A párthatározatoknak megfelelően a pártbizottságok és pártszervezetek egyre szervezettebben és rendszere­sebben foglalkoznak a terüle­tükön folyó honvédelmi neve­lő és felkészítő munkával. A járási, városi pártbizottsá­­gok a megyei pártbizottság programja alapján évenként vizsgálják e munka tapaszta­­latait és határozatokat hoznak a feladatok megoldására. Több üzemi pártbizottság és párt­­szervezet tűzte végrehajtó bi­zottsági­ illetve pártvezetőségi ülésen napirendre az adott ütemben, intézményben folyó honvédelmi munka tapasztala­tait. Komoly fejlődés tapasztal­ható a pártszervezetek irányítá­si módszerében is, abban ami­­lyen nézőpontból elemzik, vizsgálják, értékelik a honvé­­delmi nevelőmunkát. MÉG KORÁBBAN egyéni megítélés alapján egy-egy te­rületet (például kiképzés pol­gári védelem, honvédelmi sport, politikai akciók­ stb.) a hadseregre szűkítve vizsgált az MHSZ, addig ma egyre in­kább a feladat társadalmi jel­legének és összetételének meg­felelően a társadalmi szervek tevékenységének tükrében végzi ugyanezt. A megyei pártbizottság ha­tározatának eredménye az is­­hogy a pártszervezetek veze­tőségeinek munkájában fontos helyet kapott a honvédelmi nevelő tevékenység. Kifejezés­re jut ez abban is, hogy ma már mind több pártvezetőség­ben honvédelmi felelős tevé­kenykedik. Ugyanennek a megyei pártbizottsági határo­zatnak az eredménye az is, hogy az átszervezéshez jól képzett kádereket adtak a pártbizottságok, pártszerveze­tek az MHSZ-klubok számára, s ez az eredmények egyik fő tényezője. Ennek bizonyítására egy kis statisztika: MHSZ- titkáraink 40 százaléka általá­nos iskolát, 37 százaléka kö­zépiskolát, 23 százaléka főis­kolát és egyetemet végzett. MHSZ-titkáraink 62 százaléka tagja a pártnak. Továbbfejlődött az állami, társadalmi szervezetek és tö­megmozgalmak részvétele a honvédelmi nevelés végrehaj­tásában. Egyre jobban felis­merik a honvédelmi munka jelentőségét és szükségességét. Megmutatkozik­ ez abban is, hogy az elmúlt évben csaknem 1 millió forint támogatást kap­­tak klubjaink. De segítőkész támogatásuk nélkül nem tud­­tuk volna megépíteni azokat a lőtereket és egyéb objektuma­inkat, melyek jelenleg már fontos bázisai a he­ti­nevelőmunkának. A pártbizottságok és a párt­­szervezetek rendszeresen segí­tik és ellenőrzik az MHSZ- klubokban tevékenykedő kom­munisták munkáját, beszá­moltatják őket az elvégzett feladatokról, s tevékenységü­ket fontos pártmunkaként ér­tékelik. Megyénkben azért is haladunk előre sikeresen, mert a megyei pártbizottság nemcsak a honvédelmi neve­lőmunka feltételeit teremtette meg, hanem gondoskodik a­ rendszeres ellenőrzésről is. Végezetül, de nem utolsósor­ban szólni kell arról is, hogy megbecsülik munkánkat. Az MHSZ-klubokban végzett te­vékenységet ma már a párt- és gazdasági vezetők megbe­csülik és elismerik. Nem rit­­ka az olyan intézmény, üzem, tsz stb., ahol az MHSZ-klu­bokban végzett munkáért ki­tüntetésben részesítik a dolgo­zókat, sőt anyagiakkal is kife­jezésre juttatják az elismerést, a megbecsülést. Az elmúlt ki­képzési évben több mint száz MHSZ-aktivista részesült kü­lönböző kitüntetésben, elis­­merésben. MEGÁLLAPÍTHATÓ le­z hát, hogy a megyei pártbizott­ság vezető-irányító tevékeny­ségének nagymértékben kö­szönhető, hogy a honvédelmi munka megyénkben egyre in­kább közös társadalmi üggyé válik. Négyessy Zoltán az MHSZ főelőadója Kiosztották a díjakat a gyógyszerészek versenyén Pénteken zárult a fiatal pos országos vetélkedőn. A gyógyszerészek Rozsnyai Mű- tanulmányok a gyógyszertári tyás emlékverseny Eszter- kutatás legkülönbözőbb szak­gomban. Mint erről már be­ ágait ölelték fel, számoltunk a megyékben . Az öt esztendő óta megtartott versenyeken leg­­évenként lezajló versenyek jobbnak bizonyult dolgozatok közül ez volt az eddigi leg­­szerzői vettek részt a 3 na- színvonalasabb — állapítot­ta meg összefoglalójában dr. Végh Antal professzor, a Budapesti Orvostudományi Egyetem gyógyszerésztudo­mányi karának dékánja, az országos verseny bíráló bi­zottságának elnöke.. — Kife­jezésre jutott ez a kutatási terület megválasztásában, a feldolgozott irodalom össze­állításában és az előadások módjában is. A biztató ered­mények jó fényt vetnek a pályakezdő gyógyszerészek tudására. A zsűri négy kiemelt díjat adott ki. Az első helyezett és egyben a Rozsnyai Mátyás emlékplakett birtokosa Soltcz Endre békéscsabai gyógysze­rész lett Jövőre Miskolcon rende­zik meg az országos versenyt. mok ebben az időszakban fé­nyükkel és hatalmukkal va­lóban elhomályosítottak em­bert és istent egyaránt. Bajon nagy szentélyét például VII. Jajavarman négy, egyenként 26 méter magas, óriási arcké­pe díszíti, amely a négy vi­lágtáj felé néz. Ez a király maga Buddha. Befolyása, lega­lább is a szobrok vallomása szerint, az egész Kambodzsá­ban ismert világra kiterjedt. A kínai követ leírta Crinda­­varman király 1296-ban le­folyt hadjáratát is. Az isten­király fehér elefánthátról irá­nyította százezres hadseregé­nek mozdulatait. Hercegei is színarany koronát viseltek háborúban, kardjuk markola­a­tát óriási gyöngyök díszítet­ték. Az Angkor Var-ban sér­tetlenül fennmaradt korabeli domborművek pontosan iga­zolják ezt a leírást. De Crin­­davarman hadjárata volt az utolsó, amely sikeres volt. Utóbb, a minden oldalról Kambodzsára zúduló ellenség megközelítette Angkort és az isten-császár elrendelte a vá­ros kiürítését. Az őserdő né­hány évtized alatt elfoglalta a néptelen utcákat, behatolt a kastélyokba és Angkor év­századokra eltűnt az emberek szeme elől... Vietnam az időszámításun­kat közvetlenül megelőző év­században független ország volt. Kína azonban leigázta és beolvasztotta déli tartomá­nyaiba. Eleinte Nam Viet né­ven szerepelt Kína meghódí­tott területeinek sorában. A hatalmas Hanhi-császárok azonban végképp eltaposták függetlenségének maradványa­it. A századok folyamán Viet­namban számtalan lázadás tört ki a kínai császárok ural­ma ellen. Vietnam egy része időnként felszabadult a hó­dítók uralma alól, de akkor új támadók igyekeztek ráten­ni kezüket. A XII—XIII. szá­zadban például mongol por­­tyázók vetettek szemet Viet­namra. A támadók a Vörös folyó és a tenger mentén ha­ladtak előre. A vietnami vé­dők azonban vastag, kihegye­zett törzseket vertek a és a tengeröböl medrébe­ folyó mongol flotta a dagállyal ér­­­kezett és könnyedén át is kelt a csapda fölött. Elérkezett az apály ideje és a büszke mongol hajóhad, Ázsia „Nagy Armadája” belefutott az ében­fa csapdába. A cölöpök fel­nyársalták a hajókat, vala­mennyi a habokba veszett... Laosz ősi történetéről kevesebbet tudunk, mint még másik két „indokínai” orszá­­­géról. A vad hegyek, erdősé­gek közé ékelt települések kö­zött sok olyan akad, amely mindmáig nem látott idegent és még az ősközösség idejét éli, 6—8 ezer évvel elmarad­va Európa és a Közel-Kelet társadalmi fejlődése mögött. E tájon a buddhizmus ortodox, szigorúan merev törvényei uralkodnak. A királyi herce­gek se gazdagok. A régmúlt emlékei is sokkal szerényeb­bek, mint Kambodzsában és Vietnamban. Időgépünkön évezredeket jártunk be percek alatt, de még mindig csak a XIII. szá­zadnál tartunk. Kétszáz esz­tendő választ el attól az idő­ponttól, amelyben Kolumbus Kristóf, Amerikai felfedezője megszületett. Ki gondolt vol­na akkor arra, hogy egyszer majd amerikaiak lépnek fel olyan igénnyel, hogy „kultú­rát” vigyenek arra a terület­re, amely hasonlíthatatlanul kulturáltabb volt Ameriká­nál és sok szempontból civi­lizáltabb ma is. (Következik: 2. Hármas ke­resztelő és búcsú) Megbecsülik az üzemi ápolónők munkájét A szakszervezet javaslatai szakmai továbbképzésük, anyagi problémáik megoldására Megyénkben 83 üzemi ápo­lónő dolgozik. Munkájuk fontos kiegészítője az üzemi orvosok tevékenységének, ezért fontos szerepet játsza­nak a munkahelyi ártalmak elleni küzdelemben. Általában megbecsülik munkájukat, a dolgozók bi­zalommal fordulnak hozzá­juk. Az orvosok, az üzemi vezetők jó munkakapcsolatot alakítottak ki velük. Több üzemben — mint a tokodi üveggyárban, Esztergomban, a MIM-ben, a timföldgyár­ban, a tatabányai XI/a és XV/a aknaüzemben — kivá­lóan felszerelt rendelőkben végezhetik munkájukat. Ki­vételnek számít­ az olyan meg nem felelő üzemi ren­delő, mint az ebszőnybányai bányáé, vagy a tatabányai XII-es aknáé. Az üzemi ápolónőik nagy hozzáértéssel és munkasze­retettel látják el hivatásukat. A dorogi rendelőintézethez tartozó nővérek továbbkép­zése példamutatóan megol­dott. Hasonlóak a lehetősé­gek Oroszlányban, Eszter­gomban és Tatabányán. Nem ilyen megnyugtató a helyzet Tatán, a­ tatai és a komáro­mi járásban. Az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöksége azt java­solta, hogy az üzemi ápoló­nők töltsenek 4 hetet a ren­delőintézetekben, így ismer­jék meg a különböző új el­járásokat. Foglalkozott a szakszerve­zet az utánpótlás nevelésé­vel. Azt javasolták, hogy az egészségügyi szakközépisko­lát végzett hallgatók számára indítsanak szakosító tanfo­lyamot. Ezen az úton részint az utánpótlást nevelnék, ré­szint javítanák a fiatal lá­nyok elhelyezkedési lehető­ségét. Az üzemi ápolónők fizeté­se eléggé különböző. Ezt az befolyásolja, hogy tanácsi vagy üzemi dolgozóként vég­zik munkájukat. A szakszer­vezet javasolta, hogy a me­gyei tanács egészségügyi osztálya folytasson megbeszé­lést az érdekelt üzemekkel, egészségügyi osztályokkal, hogyan lehetne a problémá­kat rendezni, : ,i a A „Béke és Szocializmus 99 májusi számát is a lenini jubileumnak szentelte a szer­kesztőség, és folytatta azok­nak a cikkeknek a közlését, amelyekben a világ kommu­nista és munkáspártjainak vezetői méltatják Lenin el­méleti és politikai örökségét, a leninizmus útmutatását ko­runk fő problémáinak meg­oldásához. E számban olvasható Ká­dár János elvtársnak A szo­cializmus — a világfejlődés főiránya című cikke, továb­bá: Rodney Arismendi az uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Lenin — a kommu­nista forradalmár, a forra­dalmárok vezére; Larbi Bu­­hali, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt Országos Veze­tőségének tagja: A lenini tí­pusú párt- és a nemzeti- és szociális felszabadulásért ví­a­tott harc; Nicolae Ceausescu, Román Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára: Lenin és a szocialis­ta társadalom felépítése; Nicolas Chaoui, Kommunista Párt a Libanoni Központi Bizottságának főtitkára: A leninizmus és a forradalmi mozgalom néhány problémá­ja az arab Alvaro Cunhal, országiban; Kommunista Párt a Portugál főtitkára: A proletár internacionaliz­mus — politika és világné­zet; Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának főtitkára; A marxiz­mus—leninizmus egységes és legyőzhetetlen tanítás; Gus­tav Husak, a Kommunista Párt Csehszlovák Központi Bizottságának A leninizmus és első titkára: a kommu­nista mozgalom Csehszlová­kiában; Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnö­ke, a leninizmus kora; William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára: Biztos iránytűnk a lenini tanítás; a kelet-pakisztán Kommunista Párt főtitkára : A leninizmus megmutatja­­nekünk az utat; Sandzo No­­saka, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke; Mi biztosította Japán Kommunista Párt elő­­­rótörését?; Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára; Lenin , a történelem legnagyobb forradalmi stra­tégája; Meir Vilzer, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára: a le­ninizmus és helyünk a for­radalmi harcban című írá­sok. A „Béke és Szocializmus’’ áprilisi és májusi száma — valamint a február és már­ciusi számok, amelyek a le­ninizmus időszerűségéről szóló nemzetközi vitát ismer­tették, végigvezetik az olva­sót a szocialista világrend­szernek, a kapitalista orszá­gok munkásmozgalmának és az antiimperialista felszaba­dító harcnak legfontosabb­ fázisain.

Next