Dolgozók Lapja, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
1970. június 3. szerda Törvényesek-e az alapszabályok megyénk termelőszövetkezeteiben ? A Komárom megyei tanács vb keddi ülésén a többi között megtárgyalták az illetékes szervek beszámolója alapján, hogy megyénk termelőszövetkezetei mennyiben gazdálkodnak alapszabályaiknak megfelelően, és ezek az alapszabályok törvényesek-e. Az ügyészi szervek a múlt évben országos vizsgálat során tanulmányozták, hogy a közös gazdaságok alapszabályai megfelelnek-e a törvényes rendelkezéseknek, s a belső szabályzatok is hasonló módon készültek-e. Akkor megállapították, hogy néhány termelőszövetkezetben a szabályokban törvénysértő rendelkezések is vannak. A legújabb felülvizsgálatokról és tapasztalatokról most a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. A leggyakrabban előforduló téves értelmezésen alapuló szabálytalanságok a háztáji földeknél, a szabadságok kiadásánál, és a különféle segélyeknél tapasztalhatók. Közös gazdaságaink egy része családokra maximálta a háztáji földek mértékét, s figyelmen kívül hagyta, hogy egy-egy családból hányan tagjai a tsz-nek. Nem rendezték mindenhol az alkalmazottak illetményföldjeit sem Voltak termelőszövetkezetek,, ahol a betegségi és szülési segélyeknél nem vették figyelembe az előző évi munkateljesítményhez fűződő jogokat. Hasonlóképpen nem alkalmazták a Munkaköny rendelkezéseit Törvénya szabadságok és pótszabadságok megállapításánál. Lényegesen kevesebb hiányosságot találtak a szakemberek az ügyrendek és munkarendek felülvizsgálatánál. A jogtanácsosok feljegyzéseinek tanulmányozása után az illetékes szakigazgatási szervek felhívták a tsz-ek figyelmét a szabályok módosítására, s azt valamennyi termelőszövetkezetben meg is tették. E munka azonban nem csupán egy alkalomra korlátozódik, az lyok felülvizsgálata alapszabáállandó, folyamatos feladatot jelent. A továbbiakban a szakigazgatási szerveknek figyelemmel kell kísérniük termelőszövetkezeteink alapszabályszerinti gazdálkodását, amely lényeges része a szövetkezeti munkának. Tájékoztató a kapcsolatos devizajoggal kérdésekről A devizajoggal kapcsolatos kérdésekről tájékoztatták az Igazságügyminisztériumban az MTI munkatársát. Elmondották: miként számos más országban a devizajogi rendelkezések nemcsak a vállalatokat, bankokat, intézményeket érintik, hanem — különösen az megnövekedése idegenforgalom következtében — egyre nagyobb számban az állampolgárokat is. Utóbbiakkal kapcsolatban a devizajogszabály rendelkezései közül különösen a következők érdemelnek figyelmet: A devizajogszabály a többi között korlátozza a fizetőeszközök és az arany forgalmát. E tekintetben fizetőeszköznek minősül nemcsak a forgalomban levő pénz, hanem az úgynevezett pénzhelyettesítő eszköz is, például csekk, takarékbetétkönyv. Külföldi fizetőeszköz és arany vonatkozásában olyan korlátozása érvényes, hogy azt belföldiek devizahatóság engedélye nélkül fizetésképpen, átváltás végett vagy bármilyen jogügylet kapcsán sem belföldinek, sem külföldinek át nem adhatják, és sem belfölditől, sem külfölditől át nem vehetik. Tilos tehát Magyarországon külfölditől — devizahatósági engedély nélkül — bármit megvásárolni. Ezenkívül a belföldiek nem vehetnek át olyan belföldi fizetőeszközt, amelyről tudták, vagy gyaníthatták, hogy külföldi rendelkezése folytán kerül hozzájuk. Devizahatósági engedély nélkül sem belföldieknek, sem külföldieknek nem szabad belföldi vagy külföldi fizetőeszközt valamint aranyat az ország területéről kivinni vagy bármilyen más módon kijuttatni. Nem hozható be a devizahatóság engedély nélkül az országba forint sem. Lényeges rendelkezése a devizajogszabálynak az úgynevezett felajánlási, illetve bejelentési kötelezettség is. A belföldi köteles a tulajdonába, birtokába, vagy rendelkezése alá került külföldi fizetőeszközt vagy aranyat három napon belül a Magyar Nemzeti Banknál vélelre felajánlani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a devizahatóság által kiutalt külföldi fizetőeszközre, amit azonban csak az engedélyezett célra szabad felhasználni és a fentmaradó értéket szintén fel kell ajánlani vételre. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vételre felajánlandó külföldi fizetőeszköz vagy arany külföldön van. A devizagazdálkodásról szóló jogszabályban meghatározott valamely kötelezettség vagy tilalom szándékos megszegése, kijátszása három évig terjedő, súlyosabb azonban nyolc évig esetekben is terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. DOLGOZOK LAPJA' A bányász munkája ma is nagyon nehéz, fáradságos. De a föld méhének mindentudói arról regélnek, hogy nem telik bele egy évtized, és ülő foglalkozásnak számít majd a bányász munkája. EMLÉKEK Sokan elmentek 1929-ben Tatabányáról. Hosszú volt a munkaidő, éhbér a fizetség, azt hitték, ennél rosszabb már sehol nem lehet. A tatabányai bányászok egy része Franciaországban kötött ki... Ide ment Óvári Rudolf, így beszél erről az időről. — Három esztendeig dolgoztam odakint... Ez volt életem legkeservesebb három éve... A lábunkon, oldalunkon, karunkon a bőr, a tehén térdéhez volt hasonló. Olyan volt már a bánya is, mint egy lerágott csont. Itt-ott akadt csak szén, harmincnegyven centiméter vastag rétegen, a meddő között. Nem volt gazdaságos ott új folyosót nyitni. Az ember sokkal olcsóbb — gondolták. És igazuk volt, csináltuk szó nélkül. A vágatból beástuk magunkat a falba, mindenféle biztosítás nélkül. A szűk résben éppen hogy ejfért az ember hason fekve. Ettől a csúszástól-mászástól nőtt az oldalunkon a kéreg... Keresni sem tudtunk, hiszen a kitermelt szén mennyisége után fizettek. És még azt is kockáztatni kellett, hogy ránk szakad az egész, ottmaradunk, vagy cipelhetjük életünk végéig a nyomorékság terhét. Nem volt más választásunk. Kellett a kenyér, másutt meg idegen létünkre nem kaptunk munkát... 1932-ben együtt volt a hazautazás költsége. Kora tavasszal értem haza. Itthon a bányában nem volt felvétel. Hat hónapig alkalmi munkából tengődtem. Össze! néhány csillést sseg Munka a mélyben készülékkel együtt csak a tud ellenállni. Vájár, csillés, csapatvezető, újságíró... mindenki, erejéhez mérten, a széntömbökkel barátkozik. Néhány perc múlva már nyoma sincs az üzemzavarnak. — Figyelem! Az ötös Gullick előrejön. Figyelünk is minden erőbevásárt elvitték katonának... Amikor elmentem, vájár vol- közlekedésben akadályoz, dobással, az ember megadja a tam, csoportvezető. Aztán Ahol két pár sín keresztezi mechanikus utasítást. Egyet, most a régi csillésem mellé egymást, csillék között pré len mozdulatba kerül. A mitosztottak be, csillésnek. Nem feledünk. Szűk a hely. Mű-ködő gép zaja mellett alig szólhattam egy szót sem, hiden átmenet nélkül fogy el hallható a recsegés, a kapásáén több, mint százötvenen a fény. Nemcsak szükséges, jó enged az erőszaknak. Kekértük a felvételünket, és de kevésnek is bizonyul a közelebb csúszik a szénfalhoz, csak minket, hármunkat, az zslámpa sugara. A fejemet óv újabb mozdulat. Most a sóidegenből megtelteket fogjam a beveréstől, vagy meg következik. Gullick vr —lalkoztattak ismét. Néhány év kább a lábam alá nézzek, ahogyan kísérőm tréfás kedvalatt tönkrementem a túlerői- Kísérőimnek ez nem okoz vet bemutatott bennünket tetőstől, a víztől, a hidegtől... problémát. Ez minden alku egymásnak , mármint az A kórházból már a lámpalommal csodálattal vegyes önjáró hidraulikus biztosító kamrába kerültem. Itt meg a irigységgel tölt el... A távé- rendszert nekem, vagy engem sav marta a tüdőt, a hang a moraj a jövesztőt jelzi, nekim leguggol, majd közeszálakat. Negyvenegy évi ke Mint egy békétlenkedő éhes ledik a kaparóhoz... ismét mény szolgálat után nyugdí- vadállat. Néhány méterre ra- felegyenesedik. Megbűvölten jártak 1956-ban... 500 faringyünk a fronttól, amikor nézünk a magasba. Nem sorot állapítottak meg. Utóbb megritkul a zaj.káig, szemem, szám nem örmegpótolták 300-zal, de így is — a kaparó nagyon kevés. Aki nálam ké- mondják többen, elakadt. — rend a belehullott szénpornak. Mire a jótékony sötétlőbb érte el a korhatárt, az a jövesztő is áll. Majd felségben „kisírom” a szememből nak sokkal magasabb lett a zúg a kaparó, de csak néhány a szénport, addigra éppen benyugdíja. Én fizetésnek sem másodpercig működik, és újfejeződik a „hadmozdulat”, kaptam annyit soha. ra megáll. Most pillantjuk a kaparó felett, az emberek meg „őt”, a modern idők felett, keményen a szénfalnak AJ UTAKON bálványát, a Gullick-ot. Cső- feszül a süveg Egy cseppnyi keserűség űatévő isten és rabszolga egy — Néhány perc csupán, — sincs a hangjában, nem is saját magáról Mintha személyben. Mint fehér szó szólal meg a közelemben egy lenne korcsoport, válik ki a nagy bányász. — A kaparó áthelye szó tárgyilagosan beszél, az feketeségbol. A mélység após zése hagyományos berendeide’genben töltött elviselhetőlaj játszi könnyedséggel, réssel egy fél műszál, munkatetlenül nehéz évekről, és az villámgyorsan csúsznak át a jó. itthoni nyomorúságról. Csak legkeskenyebb részeken, a ge- Tapintatosan kifelé terelgetakkor melegszik meg a hang- P1 berendezések között. Mint nek bennünket a kollégámja, mikor a kamaszos csínyt ,nemes^ társasjáték mai. Agyagos ereszkén gvaeleveníti fel, hogyan sikerült résztvevői lennénk, nem lat-koroljuk a biztonságos köz- 1949-ben átverni az orvost. ^rajtuk fáradtság, elgyölekedést. Rövid latolgatás Hiszen el akarta tiltani a bátortség után hősi elszántsággal ványától, valami tili-toli mum- — Vigyázat! Indulunk! — Adunk neki, szálfaegyenesen, hát javasolt egészségi állapo-hangra mindenki feszülten vita miatt... gyeL Vajon most sikerül? XV/c akna, Tatabánya. Ha Szinte egyszerre sóhajtunk, nem vigyáz az ember, a Nem állt meg. Nagy széntömlégajtók keményen vágódnak bek árválkodnak a szállítók sarkára. Hosszú percekig szalag mellett. Puszta kézzel nincs szükség a kézi lámpára, küldik a kaparóba. A közös kar találkozunk, egyelőre úgy érzem, a mentő- munka varsásának senki nem Magyar ÖBffik, de remegő lábbal. Büszke nézek körül, hogy mégsem az alsó súlypontomon való dicstelen lecsúszást választottam... A kasból kilépve már leszálláshoz készülő bányászok 3 Őszinte hangú tanácskozás a szocialista brigádmozgalom mai problémáiról HUSZONHÉT BRIGÁD 370 amely elgondolkodtató tanulsággal tartozik a szocialistaságot adott a vezetőknek, de a brigádtagoknak egyaránt. — A múlt év novemberébrigádmozgalomhoz az Oroszlányi Hőerőműben. Sok jeles cselekedetükkel, már beírták ben tartottunk szocialista kr.. nevüket a fiatal erőmű történetébe. Nem vonták ki magukat soha a munkából, társadalmi tevékenységük sok eredményét feljegyezték már. gád-értekezletet — mondta Flórián Rezső, az erőmű igazgatója — akkori tunkban kimondtuk: határozatöbbet kell tennünk, hogy a mozgó Patronálnak iskolát, óvodát, sem fejlődjön. Csakhogy, az segítik a kömlődi gyógypeda azóta eltelt néhány hónap gógiai intézetet, dolgoztak az oroszlányi Ifjúsági Ház létrehozásán, s most gyűjtenek az árvízkárosultaiknak. Ennyi eredmény hallatán, a kívülálló azt mondja: minden a legjobb úton halad az erőműben. A mozgalom átformálja az embereket, a szocialista módon dolgozni, élni, tanulni jelszó itt anyagi erővé válik, megvalósul a gyakorlatban. Csakhogy, mégsem olyan egyszerű az életben megformálni azt- amit elméletben oly szépen megszabtak. Ez kitűnt az erőműi szocialista brigádok értekezletén. gyó értekezlet volt ez, Rendhanem hasonlított az eddigiekhez. Kis kollektíva jött össze, s ez a kis kollektíva felelősségteljesen, parázs vitában kutatta: miért nem haladnak gyorsabban, mi a gátja, fékje a tartalmasabb munkának, ötlettár volt ez a e a buszbérlet költségeit? Sok ilyen kérdés van, amiről elfeledkeznek. A tudat valahogy nem követi a tényeket. Pálfi Ferenc: „Arról beszélnek nálunk, hogy hol állunk bér dolgában országosan, s elmondják, hogy a hatodik helyen. Arról már viszont hallgatnak, hogy a megyénkben a harmadik helyen. Amikor 1969-ben ez az erőmű elindult, itt sokan akkor láttak először erőművet, s ma öreg erőműveseknek számítanak, azt mutatja, nem a novemberi határozat szerint dolgozunk. Tavaly harminchárom brigád versengett a megtisztelő címért, de csak tizennyolc ^ a fiatalokat. Ez érdemelte ki. Az idén csak a fejlődés velejárója. De, ha az öreg erőművesek néhány forintért máshova akarnak elmenni dolgozni, hogyan vállalhatjuk a felelősséget a fiatalokért, milyen utánpótlást biztosítunk mi?...” SOK VÁLASZRA ÉRETTkent a mozgalomban résztvevők száma. Sok az olyan fegyelmezetlenség, ami nem méltó e mozgalomban résztvevő kollektívákhoz. Kilenc brigádtag ellen fegyelmi eljárást kellett indítani, száz ________ ______ harmincnégy brigádtag későn kérdés hangzott el a szenvetart bedolgozni, tizennégy igazolatlanul hiányzott. Terjed a megszokás, a formalizmus is, a felajánlások sablonosakká válnak. Ebben az évben az erőműnek csaknem másfél milliárd megawatt energiát kell adnia. Konkréttá kell tennünk minden felajánlást, hogy értékelhető legyen. Természetesen — mondta önkritikusan Flórián tanácskozás, elvtárs, — a hibákért nemcsak a brigádtagok a felelősek, a vezetőség is... NEM KELLETT BIZTATNI senkit a hozzászólásra. Terítélyes hangú vitában. Terítékre került a szakmunkásképzés, a tanulás, a fegyelem. Mégis, e sok kérdés között igyekeztek amin tovább lehet megtalálni, indulni. Kimondták: nem szükséges számszerűen gyarapítani a mozgalmat, de több figyelmet fordítanak a jövőben tartalomra. Konkrét felajánlások hangzottak el a társadalmi munka felhasználására. Szinte ideológiai jellegű vitában győzték meg egymást a munkásosztály társadalmi felelősségének vállalásáról, ennek módjáról. Volt minel*székre került itt minden, amin gondolkodnia az erőmű vezeváltoztatni kell, s a felszólalókra oda kellett figyelni. Juhász Sándor rendész: „A brigádokban társadalmi rendészt választottak. A társadalmi tulajdon megvédése, a brigádok ügye is, a megválasztott társadalmi rendészek mégsem mernek ügyködni, félnek, hogy besúgóknak tartják őket.’’tőségének is. Az igazgató — a munkahelyek rendetlenségét bíráló megjegyzésekre — azonnal kiadta az utasítást a jelenlevő osztályezetőknek helyzet megváltoztatására. A a főmérnök végül így rögzítette a valamennyiük számára kötelező programot: „Most már induljunk el együtt, s váltsuk valóra, amit várnak Búzás Ferenc brigádvezető: "Amiről az Oroszlányi Hőpersze, mert a rendész csak erőműben vitatkoztak, azok a azt veszi észre, ami hiányzik, szocialista brigádmozgalom de azt már nem nézi meg, mai kérdései voltak. A mozimért hiányzik? A letört kigaiom hármas célja nagyon lincsek helyett hónapokig nem rövid idő alatt meghódította szerelnek fel újat. A brigád az embereket. Megyénkben naplóról is hadd mondjam el jelenleg a munkásoknak a véleményemet. Inkább két csaknem ötven százaléka napot dolgozunk, mint írunk, tartozik a mozgalomhoz, több Ha a napló szépen íródott, mint negyvenháromezer emakkor jól dolgoztunk, ha nem, ber Ebben az esztendőben akkor nem lehet értékelni újabb 549 kollektíva csatlabennünket.kozott a mozgalomhoz. A Sallai Imre brigádvezető: számszerű növekedés azonban „Szerintem legutóbb már nem veszélyeket is rejt magában, s a napló milyensége döntötte el ez máris megtalálható a veraz értékelést, hanem a végzett semy erősen leszűkített formunka. Mi két éve alakítót májában, tartalmában. Aszatunk brigádot. Szép a nap- daliba brigádmozgalom az lánk is, mégsem kaptunk ki ember nevelésének fő formatüntetést. Az viszont igaz, ja, mégis, a címek odaitele sehogy formálisak a vállalásakor csupán a termelésben éljük.” ért mennyiségi eredményeket számítják, a szocialista mű- Falusi András villamos őszben élni, tanulni, jelszó hatályvezető: „A szocialista bíi lóságos tartalma elsikkad az gádmozgalom útját, még ma értékelésben. A művelt, az is keressük. Ha ötvenéves új technológiákat értő mumlenne ez a mozgalom, nem más nevelése évek óta háttérigy beszélnénk róla. A brigá be szorul. A szocialista emdok többsége a patronálótól ker — azokban a fegyelmevárja az ötletet. Milyenek a tétlenségekben, amelyekről patronálok? Nem állnak a Oroszlányban szóltak, s amefeladatuk magaslatán. Változ íyek megyénk bármelyik üzetatni kell ezen, mert a patmében előfordulnak — nem ronálók nem adják ötletben, ismerhető fel. lelkiismeretességben azt, amit Presztízs lett a mozgalomvárnak tőlük. Tudomásul kel hez tartozni, s itt jutalmat lene vennünk egyszer már* kapni. Ugyanakkor a brrhogy mi a társadalomnak vagádok egy részében nem gyünk felelősek a munkánk- használják ki a munkaidőt, kai, nem a vállalat vezetője a szocialista üzem, vagy válnék. A felelősséggel meg ha íalat címet megszerzett tizemi lábon állunk. Inkább elmemek eredményei mögött is ott gyünk az üzemben a „szemét” vannak a fékező erők. De mimellett, mintsem hogy fél után szinte élüzem címre felemeljük és a papírkosárba teremtő kategóriák alapján ítéljük. Van, aki nagyobb szenk oda, ezt nem veszik figyeletet csinál, mint amennyit lembe ér a munkája.” A SZOCIALISTA brigád-Farkas Béla párttitkár: „A mozgalom nagyszerű célokért mi szakterületünkön nagy a küzd, s ezek a célok nem influktuáció. Arról mindenki belósulnak meg néhány év alatt, szól, ha valaki pár forinttal Felszínes eredményeket katöbbet kap a szomszédban, punk, ha a mozgalomnak csu De arról már hallgatnak, ha pán az egyik oldalát vesszük az ilyen embernek nem válik figyelembe. Az Oroszlányi be a számítása. Pedig sok az Hőerőműben ezt felismerték, ilyen. Melyik kisipari szövet- megálljt kiáltottak, s ebben kezet épített itt lakást, ahová mindenkinek a felelősségére elmennek dolgozóink? Melyik apelláltak, képez szakmunkást? Mennyit___ ebédpénzt fizetnek? Kifizetik^ [ . KSíics S^ra Besegítenek a gyerekek