Dolgozók Lapja, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! »WH..** Ui»ff:.K ÚO­oOZói'trania 19 péNTEK7 AZ MSZMP,KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^so1 ®' Hat esztendő alatt mindenkit felkészítenek 1976-tól megszűnik a polgári védelmi oktatás A lakosságnak a polgári vé­delemmel összefüggő korszerű felkészítését biztosító oktató­munkáról, az ezzel kapcsolatos további tervekről, feladatokról kért tájékoztatást dr. Sajno­­vics János vezérőrnagytól, polgári védelem országos törzs­ű parancsnokától Vágó Tibor, az MTI munkatársa. A törzspa­rancsnok elmondta: — Az általános polgári vé­delmi oktatásban összesen mintegy ötmillió lakos vesz részt — önkéntes alapon. A 15 órás tanfolyamokat — az úgy­nevezett alapozó foglalkozáso­kat — országszerte a Magyar Honvédelmi Szövetség szerve­zi, a polgári védelem illetékes területi parancsnokságaival együttműködve ez az oktatási rendszer 1970 december vé­géig marad érvényben. A lakosság további polgári felkészítését 1971-től a követ­kezőképpen szabályozzuk: honvédelmi törvény rendelke­­­zéseinek megfelelően kötelező lesz a részvétel a polgári vé­delmi oktatásban minden pol­gári védelmi kötelezettség alatt álló lakos részére, férfiaknál 14-től 65, nőknél 14-től 60 éves korig. Az oktatásban messzemenően érvényesítjük azt az elvet, hogy az államap­parátusban, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók arra kapjanak képzést, amire rendkívüli időszakban munka­körüknél fogva szükségük le­het a termelési, az igazgatási feladatok folyamatos ellátásá­hoz, s hogy az ismeretanyag egyben önvédelmüket is szol­gálja. A foglalkozásokat mun­kaidőn kívül, vagy a szakmai és munkavédelmi képzéssel együtt a hivatalok, vállalatok, ipari és mezőgazdasági üze­mek vezetői szervezik. Az er­re vonatkozó országos parancs­noki utasítás, amely részlete­sen szabályozza a lakosság kötelező jellegű polgári védel­mi oktatásának feladatait, már elkészült. Mi a lényege és célja az új felkészítési rendszernek? Mindenkit arra képezünk ki, amit esetleges háborús kö­rülmények között ismernie kell, ami munkája végzéséhez nélkülözhetetlen. Mivel ez a felkészítés az egyéni érdeken túl egyértelműen állami ér­dek is, természetes, hogy kö­telező jellegű. Az oktatás so­rán nyújtott ismeretek hábo­rús körülmények között az élet folytatásához, a túlélés­hez, az állam fennmaradásához elengedhetetlenek. — Az a tervünk, hogy 1975 végéig befejezzük a lakosság polgári védelmi felkészítését. Az ezt követő időkben nem tartjuk szükségesnek, hogy a lakosság szervezett polgári vé­delmi oktatásban részesüljön. Úgy tervezzük, hogy a felké­szítési időszak után, tehát 1976-tól a tömegkommuniká­ciós eszközök (televízió, rádió, film) továbbá különböző kiad­ványok segítségével elevenít­jük fel a mindenkor aktuális ismeretanyagot. Lényegében — és ez az állampolgárok számá­ra nyilván megnyugtató — be akarjuk fejezni a végnélküli oktatást. Ezzel összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy az 1971-es évvel kezdődő öt­éves felkészítési időszak alatt a lakosság összesen 10—30 órás kiképzésben vesz részt az ál­­lamigazgatásban, a termelés­ben elfoglalt helyének, szere­pének megfelelően. De nem öt éven át, hanem úgy, hogy ha valaki például 1971-ben részt vett a 10 órás kiképzés­ben, felkészítését befejezettnek tekintjük és rá is érvényes az előzőekben tett megállapítás: 1976-tól már csak „emlékez­tető” felkészítésben részesül. Hol tart az új rendszerre való áttérés előkészítése? Már dolgozunk a végrehaj­tást részletesen megszabó in­tézkedéseken, a differenciált­ságot biztosító követelmény­programokon. Készülnek a ki­képzés tematikái, s ezek alap­ján kezdenek hozzá hamaro­san a tananyagok kidolgozá­sához, a különböző szemléltető eszközök elkészítéséhez, a kö­vetelmény­programokhoz kap­csolódó tervek összeállításához, amelyek évekre bontva foglal­ják magukba a tennivalókat . Az új rendszer bevezeté­séig hátralévő időszak alap­vető feladatának tartjuk, hogy mindenkivel megértessük az ilyen jellegű felkészítés szük­ségességét. Kádár János fogadta az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát Kádár János, a Szocialista Munkáspárt Magyar Köz­ponti Bizottságának első titká­ra szerdán fogadta Meir Vil­­nert, az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor az idő­szerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista, és munkásmoz­galom helyzetéről, valamint az imperializmus elleni küz­delem előtérben álló problé­máiról. A találkozó során megvitatott kérdésekben mételten kifejezésre jutott is­két testvérpártnak a marxiz­a­mus,leninizmus, internacionalizmus a proletár nyugvó nézetazonossága,elvein A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Garai Ró­bert, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. Színpompás karnevál — Bábolnai lovas zenekar A mezőgazdasági kiállítás egyik érdekes programja A 67. Országos Mezőgazda­­sági és Élelmiszeripari Kiállí­tás és Vásár rendezősége el­készítette a szeptember 5-i látványos, színpompás főváro­si karnevál „menetrendjét”. A menet a felvonulási térről in­dul, majd áthalad a Népköz­­társaság útján, utána a Nagy­körúton, a Rákóczi úton és a Kerepesi úton s végül az Al­­bertirsai útra kanyarodva éri el a kiállítás területét. A karnevált a bábolnai lo­vas zenekar nyitja meg, őket követik az 1848-as huszárok és az 1919-es vöröskatonák meg­személyesítői. Sorban utánuk négyes- és ötösfogatok halad­nak majd, ezek viszik a kiál­lításon résztvevő országok zászlóit és a különféle népvi­seletbe öltözött fiatalokat. A felvonulók derékhadaként 50 gépkocsi halad majd lé­pésben. Ezek viszik a szocia­lista országok vendégszereplés­re érkezett népi együtteseit, zenekarait, és mellettük a KISZ ifjúgárdistákat. w A MÁV vezérigazgatóságának közleménye Az augusztus 8 és 14 között Szombathelyen rendezendő Vas megyei jubileumi kiállítás és árubemutató látogatói részére a MÁV és a GYSEV vonalain a Dunántúlról Szombathelyre 33 százalékos mérséklésű me­­netdíjkedvezményt nyújt. A Szombathelyre szóló ked­vezményes menettérti jegyet a budapesti pályaudvarokon is meg lehet vásárolni. A­­ me­netkedvezmény odautazásra augusztus 7-én 0 órától au­gusztus 14-én 12 óráig, vis­­­szautazásra pedig augusztus 8-án 12 órától augusztus 15-én 24 óráig érvényes. A jegyet visszautazás előtt Szombathe­lyen a kiállítás és árubemu­tató pénztáránál le kell bé­lyegeztetni. Az utazást ezzel a jeggyel sem az oda-, sem a visszaútban nem szabad meg­­szakítani. Megérkezett megyénkbe a lenini páncélautó Csütörtökön délután 4 óra­kor a szomszédos Veszprém megyéből Bakonybánkra ér­kezett a lenini páncélautó. Veszprém megye küldötteitől a Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei vezetősége, a KISZ- bizottság és az Úttörő Elnök­ség képviselői vették át a tör­ténelmi nevezetességű harcko­csit. Bakonybánk lakossága nagy szeretettel készült a je­lentős eseményre. A házakat fellobogózták, virágcsokrokkal, apró jellegzetes ajándéktár­gyakkal kedveskedtek az autó személyzetének. A bensőséges hangulatú ünnepség után az úttörők birtokukba vehették a páncélautót. Csatakiáltások, indulók hangja mellett in­dult a kocsi Kisbérre, ahol hasonló lelkesedéssel üdvözöl­ték, virágcsokrokkal borítot­ták. Az autó augusztus 6—18-ig tartózkodik megyénkben. Építkezés a Déli pályaudvarnál Az újjászülető Déli pályaudvarnál megkezdte a Közleke­dési Építő Vállalat az úgynevezett középület alapozásának és a Metróhoz vezető mozgólépcső építésének talajmunkáit. Ez a 14 méter átmérőjű épület a pályaudvarra érkező uta­sokat fogadja majd. A KISZÖV félévi mérlege 225 milliós termelési érték A KISZÖV rendelkezésére állnak már megyénk kisipari termelőszövetkezeteinek félévi munkájáról, gazdálkodási ered­ményéről készült mérlegek. Az összesített adatok szerint ez az év messze eredményesebbnek bizonyul a korábbiak bárme­lyikénél. Nőtt a nyereség A KISZÖV keretében műkö­dő 23 szövetkezet együttesen 225 millió forintos termelési értéket hozott létre a fél év során, s a nyereségük megha­ladja a 25 millió forintot. Ez az összeg pedig kereken hat­millióval több mint a tavalyi év első felének nyeresége volt. Mind jelentősebb az export­­tevékenység, s ez a tény is hozzájárult a nyereség emel­kedéséhez. Különösen a játék­­gyártás bizonyul kifizetődőnek. Nyugati cégek fél év alatt 3,6 millió forint értékű játé­kot vettek át. A háziipar pe­dig 3 milliós értékű ruhát szál­lított külföldi megrendelőinek. A vasipar exportja most kezd erőteljesebbé válni. Az első félév már 0,7 millió forintot jövedelmezett kemény valutá­ban. Szolgáltatásból 24 millió A kisipari szövetkezetek kü­lönböző jellegű szolgáltatások­kal valamivel több mint­­ 24 millió forint bevételre tettek szert. Nagy ez az összeg, hi­szen zöme néhány forintos tételekből gyűlt egybe: javítá­sokból, vegytisztítás díjából, vagy éppen a fodrászok keres­ték meg. Az építőipari szövetkezetek a hat hónap alatt 23 építettek fel. Ebből 18 lakást lakás többszintes házban van. Jelen­leg megyeszerte 247 lakás épí­tése folyik és csaknem vala­mennyit még az év vége előtt birtokába veheti a tulajdono­sa* » Új szolgáltató­házak Most már csaknem minden nagyobb településen van kor­szerű szövetkezeti szolgáltató­ház. A fél év alatt épületek létesítésére, berendezésére, meglévők korszerűsítésére ke­­­reken húszmillió forintot köl­töttek. A legjelentősebb beruházá­sok között szerepel a dorogi szolgáltatóház, amely mintegy négymillióba került, s az ep­nnél is nagyobb költséggel lé­tesített tatai üzemház, amely­ben a Faipari Ktsz tagjai dol­goznak. Épül már az oroszlányi gyorstisztító szalon és a Prak­tika kebelében működő autó­szerviz is. Emelkedett az átlagbér A KISZÖV adatai szerint megyénk szövetkezeteiben munkaerő-forgalom is kedvező­­­en alakult. A magasabb át­lagbér és a tetemes összegre rúgó év végi nyereségrészese­dés nyomán szinte megszűnt a munkaerő-vándorlás. Mind több­­ szövetkezetben kialakuló­ban a megbízható törzsgárda. A statisztika bizonysága sze­rint a szövetkezeteknél az el­múlt termelési fél év húszszázalékos érték­emelkedést mutat. A létszám mindössze öt százalékkal nőtt, a terme­lékenység pedig 15 százalék­­kal Túllépték az átlagbér ter­vet, de még a Gazdasági Bi­zottság által megszabott hatá­ron belül maradtak. Az átla­gos havi kereset jelenleg 1835 forint, de ebben szerepel bedolgozók jövedelme és a ré­­­gi szakmunkások magasabb keresete is. Színes film készül Tatabányáról -Gyűjtsenek-e dokumentumokat? — Várossá nyilvánításának 25. évfordulóját ünnepli Tatabá­nya 1972-ben. A megemléke­zések előkészítését már meg­kezdték. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága szerdai ülé­sén határozatot hozott színes dokumentumfilm készítéséről. Mozgó képeken kívánják meg­örökíteni a város dinamikus fejlődését, a megoldásra váró ellentmondásokat. A képeken kapnak teret a felszabadulás előtti helyzetre utaló részle­tek is. A 30 percre tervezett film forgatókönyvét ez év decem­ber 31-re írja meg Murányi Éva rendező. Gyártásvezetőnek Pongrácz Istvánnét, felvételve­zetőnek Rózsási Lászlót kér­ték fel. Úgy tervezik, hogy a filmet első ízben a jubileum alkalmából összehívott ünnepi tanácsülésen mutatják be. Az előreláthatólag sok ér­dekességet tartalmazó doku­mentumsor újabb 25 esztendő elteltével még nagyobb érté­ket képvisel majd. Két évfor­duló között bizonyára sok je­lentős esemény játszódik le nemcsak Tatabányán, hanem a megye minden helységében. Felvetődik a gondolat men­­nyiben lenne jelentős és meg­­oldható az események megörö­kítése képeken, filmkockákon és hangszalagokon. Minden helységben működik valami­lyen fotószakkör. Csaknem mindenütt lehet találni jó fel­készültségű amatőrfilmest, aki szívesen dolgozik saját felvevő készülékével. Amen­­­nyiben a tanácsok megbíznák a fotósok, filmesek valamelyi­két, hogy készítsenek felvéte­leket a jelentősebb esemé­nyekről, úgy évek során jelen­tős dokumentumanyag gyűlne össze. Ez többnyire nem je­lentene több kiadást a nyers­anyagok megtérítésénél. A tanács szerepe lenne biz­tosítani a munka folytonossá­gát, szervezettségét, az elké­szült anyag megőrzését. A ké­pek és filmek mellett rövid szöveg szereplőit, jelezné az esemény egyéb adatokat. Gondolni lehetne arra is, hogy ezt a munkát a Hazafias Nép­front, a különböző honismere­ti szakkörök segítségével tá­mogatná. Nagyon érdekes lenne né­hány jelentősebb eseményt hangszalagon megörökíteni. Az előbbihez hasonló módon le­hetne megoldani ezt is­, hiszen ma már minden helységben sok magnó található. Kezelőik többnyire nem egyszerű mag­­nózók, hanem megtanulták a felvételezés helyes módját. Ilyen gyűjtemények birtoká­ban nagyon értékes bemuta­tókat rendezhetnének néhány év, vagy évtized múlva. Fel­­szabadulásunk 25. évfordulója alkalmából rendezett kiállítá­sok, kiadványok iránti érdek­lődés bebizonyította, milyen nagy jelentőségűek a régi ké­pek, filmek és hangszalagok. ../ ' . Mai számunkban: Papír született 3. oldal A kriminalisztika kalandos története 4. oldal Gazdaságpolitika és tervezés 5. oldal | Jövő heti rádió- és tv-műsor­ - 6. oldal I

Next