Dolgozók Lapja, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
4 apostolkodni... ...és akkor nem bírtam tovább. Otthagytam a tanyát, és idejöttem a városba, T.-be. — Ez nem volt szép magától! — Maga is ezt mondja?! ★ Négy órája — egész délután — folytatom tovább magamban a párbeszédet. Egyoldalú párbeszéd. Talán inkább védőbeszéd. Csak azt nem tudom még, kinek az érdekében, magam mellett — vagy őmellette?... — „Maga is ezt mondja?!” — Nem, és nem ezt akartam mondani. Tulajdonképpen... Maradjunk magánál. Tizenkilenc éves korában került tanyára, mint képesítés nélküli tanító. Először másodikosokat, aztán harmadikosokat tanított. Nem úgy fogadták, ahogy kellett volna — főleg a kollégák... Az összezárt emberek neuraszténiája. A gyerekeket nagyon szereti. Minden nap fél ötkor kelt, és újra a kollégák... Megértem magát. A körülmények annyira nyomasztották... Persze, megértem... — Ez így megint nem igaz. Még mindig... igen, még mindig csak rávágtam valamit. Mint akkor az igazi beszélgetésen. Jóvá akarom tenni az elsietett, félvállas ítéletet? Nem is ítéltem — csak odadobtam egy hangzatos mondatot. Aztán, amikor eljöttem, felidéződött, tudatosult bennem az arca, maga is elítél ezért? — Komolyan vette a kérdést, és komolyan a választ is. — De miért hittem azt, hogy nem veszi komolyan? — Ha mesélt, azért tette, mert kapcsolatot keresett velem, a másik emberrel, akiről feltételezte, hogy hajlandó figyelni és megérteni — nem meghallgatni, hanem megérteni... beszéd, a két ember közti közelés-kapcsolat egyoldalúvá vált: mindenki mondta Elbeszélünk egymás a magáét. mellett. Túlzottan rászoktunk a társalgásra — társalgunk, hogy vagytok vég nélküli áradatát zúdítjuk egymásra. Nem figyelünk fel, miért is figyelnénk fel, ha valaki többet mond... ■k A sokadik cigarettára gyújtok, és folytatom az egyoldalú párbeszédet. — Maradjunk magánál. Délután érkezik a vonata. Kis állomás, csak a személy áll meg, az is csak fél percre. Nem várja senki. Nehéz a bőrönd, sok könyvet hozott magával. Átmeneti kabátját a karján viszi. Sporttáskájában vannak a cipői. (Meglátod, mekkora lesz ott a sár! — mondták előre, meg mondtak mást is.) Az iskola. Fehérre meszelt épület. Az igazgató köpcös, szívélyes ember (kissé tovább fogja a kezét, mint szokás, még nem tudja, hogy atyai legyen-e, vagy hódító), a felesége, igazgató-feleség (még ő sem tudja, hogy nőnek, laza erkölcsű városinak vagy gyereknek nézze-e). Meg a kollégák (új nő, gondolják, és féltékenyen méregetik egymást). Igazán nagyon örülünk, természetesen minden segítséget megadunk. Számíthat ránk... — A lakás, a nyirkos dunyhaszag, a kis deszkabódé az udvar végében — és egyedül. — Nem, én nem bírnám ki két évig. ■ Kevés az apostol. Vannak lámpások, ma is Magyarországon. De ehhez valami többletenergia kell — erre mondják: elhivatottság-érzet. (Lámpás. Ezt a szót használta ő is: — Nem lehet mindenki lámpás, mondta.) — Mi ez? A meghátrálás magyarázata, vagy becsületesség? Megfutni? Én el sem mentem a tanyára, hogy ott tanítsak. Nem futottam meg — csak éppen meg sem próbáltam Eleve elkerültem azokat a helyeket, ahol kudarc várhatott. Nem több ennél az, ha valaki megkísérli?... — Belevágni: bírom-e? Nem becsületesebb meghátrálni, mint fél-apostolnak (és, félembernek) lenni? Félszívvel apostolkodni; szemfényvesztés, üres póz. Vagy tönkremegy bele az ember. Csak a meglévő energiánkkal gazdálkodhatunk. Meg kell keresni a helyet, ahol az ember a legtöbbet nyújthatja — és egész ember lehet. Nem félapostol, és nem fél ember. ★ — Ezt szerettem volna elmondani magának... A lelkiismeretemet akartam megnyugtatni... Mert ezt akkor kellett volna elmondanom — az ,,ez nem volt szép magától” helyett. És akkor nem kellett volna érveket keresnem az önigazolásra. Borgó János Rádió- és KOSSUTH RADIO 8.20: A Clark Sisters műsorából. 8,35: Kozmosz. Tudományos Magazin (Ism.) 9,00: Puccini: Pillangókisasszony — Háromfelvonásos opera. 11,41: Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból. 12,20: Ki nyer ma? 12,30: Melódiakoktél. 13,40: Község a főváros árnyékában. 14,00: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 14,25: Harcban születtek. A német munkásmozgalom dalaiból I. rész. 14,39: Sáncalja. Nagy István regénye folytatásokban VI. rész. 15,10: Mihály András: Három darab régi stílusban. 15,35: A szép Heléna. Részletek Offenbach operettjéből. 16,00: A világgazdaság hírei. 16,05: Bach: D-dúr versenymű. 16,28: A közoktatás fóruma. 16,43: Az élő népdal. 17,15: Kodály-művek. 17,35: Tanácsaink az új törvénytervezet tükrében. Kerekasztalbeszélgetés 13,00: Az Állami Népi Együttes műsorából. 18,28: Yokohama kék fényei. Zenei mozaikok Japánból. 19,25: Kritikusok fóruma. Mezey Katalin verseskötetéről. 19,36: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Közben: Kb. 20,15: Fekete István két írása. Kb. 21,00: Made In Hungary. Könnyűzene, tánczene, jazz. 21,30: Haydn-művek. 22,15: Közvetítés a VÍVÓ Világbajnokságról. 22,30: Lakatos Lajos cimbalmozik. 22,45: Katalán költők versei. 23,00: Mathis, a festő. Részletek Hindemith operájából. 0,10: André Segovia gitározik. PETŐFI RADIO 805: Szimfonikus zene. 8,45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) 9,00: Miskolci Csóka Béla népi zenekara játszik. 9,30: Ipar a szabad ég alatt. Riport. 10,00: A zene hullámhosszán. 11,50: Magánvélemény a közügyekben. 12,00: Könnyűzenei híradó. (Ism.) 12,30: Kórusok, hangszerszólók. 13,03: Győri stúdiónk jelentkezik. 13,20: Haydn: D-dúr gordonkaverseny. 14,00: Kettőtől-hatig... 18,10: Eladó birtokok Tolnai Lajos novellájának rádióváltozata. 18,57: Rádióhangversenyekről. 19,27: Szovjet népek dalaiból. 20,25: Új könyvek. (Ism.) 20,28: Tarlmenes utazása. Bessenyei György regényének rádióváltozata. I. rész. 21,02: Holnap közvetítjük... 21,32: Bródy Tamás szerzemény éiből. 21,52: Romantikus tv-műsor kórusmuzsika. 22,07: Zentai Anna és Palcsó Sándor énekel. 22,30: A senki szigete. Dr. Merényi Iván írása. 22,40: A jazz kedvelőinek: Carmen McRae énekel. 23,15: Tánczene Varsóból, Prágából és Berlinből. TELEVÍZIÓ 9,00: Iskola-tv: Olvasás. 9,55: Iskola-tv: Magyar nyelvtan. 11,05: Iskola-tv: Kémia. 14,00: Olvasás. (Ism.) 14,55: Magyar nyelvtan. (Ism.) 15,50: Kémia. (Ism.) 17,53: Hírek. 18,05: A muzsika apró követel. A Tv-hiradó kisfilmje. 18,35: Reklámműsor. 18,50: Esti mese. 19,00: Régi kórusmuzsika. A budapesti Madrigálkórus hangversenye. (Ism.) 19,15: Mindenki közlekedik. 20,00: Tv-híradó. 20,20: Magyarázom a jövőnket... 5. A mezőgazdaság. 20,30: Az örökös. Magyar film. 22,00: Tv-híradó.■ 2. kiadás. 22,10: Ember és írás. Prózairodalmunk kérdései. BRATISLAVAI TV 9,00: Dokumentumfilm. 9,30: Párizs meghódítása. (Ism.) 10,40: Dalok. il.oö: Ifjúsági fórum. 11,35: Tv-híradó. 15,00: Slovan Bratislava—Brno jégkorong mérkőzés. 17,15: Közönséges nap. Tv-riport. 17,35: Szökőkutas óra. Tv-játék. 18,40: Esti mese. 19,00: Tv-híradó. 19,10: Néprajzi dokumentumfilm. 20,05: Kis filmtörténet. Az angolszász filmgyártás 1945-ben. 21,20: Néptáncok. 21,40: Autósok-motorosok. 22,00: Tv-híradó. 22,20: Egy hét a hokipályán. 2. program. 20,00: Hírek. 20,05: A dal története. A sorozat 1. része. 20,30: Magazin. 21,15: Marcela énekel. 20,30: A szlovák Laiferova nemzeti felkelés memoárja. Dokumentum sorozat. 21,45: Tv-híradó. Autógumi!* nagy választéka az esztergomi JARMŰBOLTBAN Kossuth L. u. 72. TEHERGÉPKOCSIKÖPENY 825x20 SZEMÉLYGÉPKOCSIKÖPENY (minden méret) felújított köpenyek 1 “DOLGOZOK LAPJA Új tanév — új helyzet a tanítóképzőben — Időközben megjelent a Elnöki Tanács állásfoglalása arról, hogy a felsőfokú intézeteket perspektivikusan főiskolákká, illetve egyetemekké kell fejleszteni. Nos, ilyen értelemben az esztergomi intézet valamely intézmény kihelyezett tagozataként való működtetése látszik elképzelhetőnek; jóslásokba bocsátkoznunk természetesen nem lenne jó. Jelenleg is csak a szisztéma kísérleti kimunkálása folyik. A prototípus: a nyíregyházi intézmény, ahol a tanár- és tanítóképzést egybekapcsolták, s feltehetőleg az óvónőképzést is beillesztik az intézet tevékenységébe, hányan vannak, akiknek korábbról van már gyakorlatuk az óvónőképzésben. Egy új nevelővel is gyarapodtunk, s a következő tanévben ismét tudunk pedagógust alkalmazni erre a területre. A helyiségproblémával is sikerült időlegesen megbirkózni, habár a tanítóképző gyakorló iskolája immár 12 csoportosra bővül, szükséges számukra úttörőszobát, természettudományi előadótermet biztosítani. Létrehoztak egy olyan előadótermet, ahol — a korábbi gyakorlattal ellentétben — a bemutató tanítások alkalmával egy egész évfolyam helyet foglalhat. — Azt hiszem, nem szükséges indokolni a bővülő óvónőképzés fontosságát. Néhány éve megyénkben valamint Nógrádban és Hevesben is tájékozódtunk, egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy kevés a képesített óvónő. Javaslatunkat a képzés kereteinek bővítésére a minisztérium is örömmel vette. A budapesti mellett ez lesz a másik — ilyen jellegű — felsőfokú intézmény az óvónőképzésben. — Felkészülésünkről elmondhatom — folytatta Seres Béla —, hogy noha az oktatásban és a kollégiumi elhelyezés tekintetében egyaránt próbatételt jelent ez az első esztendő, az oktatás szintjét és technikai előfeltételeit biztosítani tudjuk. Megyénk szervezetileg eddig a soproni képzőhöz tartozott, a nagy tapasztalatokkal rendelkező óvónőképzőtől esetenként természetszerűleg segítséget kapunk. Intézetünkben jó nem Számottevőbb problémát jelent a kollégiumi elhelyezés. Érthetően növekszik a nem kollégisták száma az idén. Abból az elvből kiindulva, hogy a diákotthon nem csupán szociális létesítmény, hanem nevelő intézmény is, a fizikai dolgozók gyermekeinek igényeit nem mechanikusan, az egy főre jutó kereseti átlag alapján igyekeztünk kielégíteni, sok tényezőt mérlegeltünk, így előfordulhat, hogy például egy valamivel alacsonyabb kereseti átlagkategóriába tartozó hallgató, aki viszont körülményeit tekintve általában mégis kedvezőbb helyzetből „startol”, nem fér el a kollégiumi keretben. A cél természetszerűleg az lenne, hogy az elhelyezési lehetőségeket bővítsük, erre azonban pillanatnyilag nincs kilátás. MÉG EGY PROBLÉMA felmerült: eredetileg a szentgyörgymezei új óvodába jártak volna az idén hospitálni, illetve a második félévben gyakorolni a növendékek, az óvoda azonban nem készült még el. Erre a tanévre tehát az Aranyhegyi úti óvodát jelölték gyakorló intézménynek, ahol a gyakorlati képzést három óvónő vezeti, s a tanítás praktikus részének irányítója a nagy tapasztalatú Jámbor Lászlóné lesz. — Egyelőre nem volt nagy a túljelentkezés. Komárom megyéből óvónőképzésre ezután csak nálunk lehet jelentkezni. Még valamit. A tanévnyitó alkalmával a pedagógus-szakszervezet kezdeményezésére az egész megyéből itt láttuk vendégül az új arany-, gyémánt- és vasdiplomásokat A tanév kezdéséről, az oktatás kereteinek bővüléséről pedig csak annyit — nagy ambícióval látunk valamennyien munkához — fejezte be a tájékoztatást. Seres Béla, J. J. KEDDEN DÉLUTÁN tartották az esztergomi Tanítóképző Intézetben a tanévnyitó ünnepséget. A korábbi esztendőkben mintegy hatvan volt az elsőévesek száma; ezúttal a 68 elsős tanítóképzés mellett 24 leendő óvónő kezdi meg tanulmányait a nagy múltú intézményben. A kilencven elsős nemcsak számbeli növekedést jelent, az ezzel járó mindennapi gondokat. Az új tanévben új helyzetben kell munkálkodni: most indul a felsőfokú óvónőképzés Esztergomban. Erről kértünk tájékoztatást Seres Bélától, az intézet igazgatóhelyettesétől. Pilisi fáj (Jusztin Tibor felvétele) 1979. szeptember 17. csütörtök Vöröskőy János:4 fekete (15.) Azon a ponton, ahol a két kocsi a legközelebb volt egymáshoz, Beke egy elágazást talált, amely a sötétben szinte észrevétlenül fordult az országutat kísérő erdőbe. A FIAT innen, az erdei útról suhant ki, és száguldott visszafelé az országúton, miközben egy pillanatig a visszapillantó tükrén is Skoda feltűnt. Nyugalom!a intette magát Beke, érezve, hogy szíve hevesen ver a felfedezéstől. Beült, megfordította a Skodát, elhajtott az elágazásig, és rátért az erdei útra. Pont négykor ismét kint volt az országúton, ahová a kifli alakú elágazás visszavezette. Amíg az erdőben hajtott, két széles, kerékjárta földút is kínálkozott, amelyen végigmehetett volna, de Bekét az elágazás csak az országúttal, pontosabban: a gépkocsioszlop útjával kapcsolatosan érdekelte. Most, hogy újra a főúton suhant, az őrnagy fölmérte az elágazásban rejlő sajátos lehetőséget. Tegyük fel — gondolta —, hogy egy ötven kilométeres sebességgel haladó teherautót követek. Ha rátérek az elágazásra, kerülőt teszek, s mire kiérek ide a főútra, az a kocsi már jócskán megelőzött engem. De ha ismerem az ő haladási sebességét, s az enyémet az övéhez képest megduplázom, például százzal hajtok, akkor a kerülő ellenére is könnyen beérhetem, már újra ott vagyok csak hamögötte. Azt, hogy egy időre leszakadtam, hogy háta fedezetlen volt, esetleg észre sem veszi. Persze, csak esetleg. Mert ha figyeli a visszapillantó tükröt, akkor rájön, hogy nem vagyok mögötte, hogy eltűnésem és felbukkanásom között eltelt pár perc... A lehetőség, amely az eddig feltárt adatok között nem szerepelt, mindenesetre érdekes eivezetée — Kémregény — volt. S csakhamar még inkább az lett. Beke úgy tervezte, hogy útja minden tekintetben pontos másolata lesz a gyakorlatra vonuló tüzérek útjának. A kitérő miatt azonban időt vesztett, így pár perccel később a ért a vasúti sorompóhoz, mint katonai gépkocsioszlop, amely május 8-a hajnalán megállt ott. Az oszlophoz képest késett, de a sorompó csak érkezésekor zárult le. Az őrnagy a műszerfalra pillantott: negyed öt volt. A gyakorlat hajnalán a sorompó ilyenkor már pár perce elzárta a tüzérek útját, várakoztatta a gépkocsikat! Furcsa, sajátos eltérés. lán Május 8-án a vasúti őr tatúlzottan óvatos volt? Vagy a vonat érkezett korábban? Lehet. De ha az őr azon a hajnalon is csak igenkor engedi le a sorompót, akkor a gépkocsioszlop nem áll meg útközben. Simán keresztülhajt a vágányon, és a sorompó csak olyan kocsikat vág el tőle, amelyek leszakadtak. Késnek, például azért, mert az elágazásnál befordultak az erdei útra, s a kitérő pár percet elrabolt tőlük... A gyors, észrevétlen csatlakozás így lehetetlenné válik: felfedezik a lemaradását, és rájöhetnek a céljára is. Mert mi lehetett a cél? Az, hogy a sorompónál megállított, várakozó gépkocsioszlop utolsó, fedezetlenül maradt kocsijához valaki hozzáférjen! Az időbeli különbség tehát, a sorompó akkori és mostani lebocsátása között, esetleg nagyon is fontos lehet... Miközben Beke mindezt végiggondolta, elrobogott menetrendszerű személy. Szerintem — vélte az elhárító tiszt, a villogó ablaksort nézve —, a személyvonatok inkább késni, mint sietni szoktak... S hogy ez a járat 8-án valóban sietett, nem nagy probléma ellenőrzi. Ha megtudtuk, majd elbeszélgetünk a vasúti őrrel. A sorompó magasba emelkedett, de Beke nem hajtott tovább. A motort meg a világítást már korábban kikapcsolta, s most csendben, az ajtót sem kattantva be, kilépett a harmatos útmenti fűre. A sorompóhoz sétált, majd kocsinként felbecsülve az oszlop hosszát, visszament addig a pontig, ahol, elképzelése szerint, az utolsó, lőszert szállító teherautónak állnia kellett. Ezen a helyen egy extra hosszúságú cigaretta hevert a fűben. Mellette ugyanannak a márkának a csikkje. A két cigaretta közül az egyiket végigszívták, a másikból alig néhányat szippanthattak. Beke mindkettőt fölvette, tárcájába csúsztatta, aztán beszállt a Skodájába, és továbbindult. ... A Vadgalamb turistaházhoz épp olyan békés, nyes reggelen érkezett naptémeg, mint öt napja, amikor életében először járt ott. — Éppen százhúsz órája várok a kávémra! — kiáltotta nevetve a szőke büféslánynak, aki meglepve meresztette rá nefelejcsszínű szemét. — Remélem, ma nem ejti el a feketés tálcát... A kislány már perdült is, futott a kantinba. Kisvártatva valamennyien előjöttek: a házaspár meg fiú, végül a lány is tréfás# C billegtette a könnyű fémtálcát álló feketés pohárkát. (Folytatjuk)