Dolgozók Lapja, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
tV*. október II. vasárnap DOBOOZŰS SÍPJA (folytatás az 1. oldalról) lelősségét, a politikai és szakmai felkészültséget. A célok valóra váltása érdekében állandóan javítani kell a vállalati szervezés színvonalát, közben tovább kell erősíteni a vállalatok és szövetkezetek önállóságát, egymás gazdasági kapcsolatait.közötti Szél László járási első titkár, vitaindítóját élénk, gazdag tartalmú vita Valamennyi felszólaló követte. danivalójából kicsendült monfelelősségérzet, s a hogyan tovább gondolata. Pulai Zoltán elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője miután átadta a megyei pártbizottság üdvözletét járás kommunistáit képviselő a küldöttértekezletnek, egyrészt reagált néhány felszólalásra, másrészt elmondotta, hogy a dorogi járás kommunistái IX. kongresszus útmutatásait követve, minden alapvető feladatukat megoldották, pártértekezlet pedig nagy felelősségtudattal mérlegelte, elemezte ezt a munkát. Pulai elvtárs szólott az igen komoly eredményekről, melyeket a dorogi járás mezőgazdasága mondhat magáénak. Ineretes — —, hogy a dorogi járás mezőgazdasága a feltételeket illetően nem áll a legjobb helyen. 4 évvel ezelőtt még megannyi probléma fel, s a mai számadás merült azt mutatja, hogy ezek jó részét időközben sikerrel oldották meg. A belterjes gazdálkodás vált uralkodóvá, némelyik közös gazdaság immár iparszerű fejlődés útját járatja. Legnagyobb dolog az, — mondotta Pulai elvtárs — a járás eredményeit összegezve, hogy a terület lakossága minden nagy kérdésben egyetértett a párt politikájával, mindennapi munkájában követte azt. Ez valamennyi kommunista tevékenységének eredményességét igazolja. A vitát Szél László elvtárs foglalta össze. A járási pártértekezlet 51 tagú pártbizottságot választott. Ezenkívül megválasztották a megyei küldöttértekezlet 50 járási résztvevőjét. A dorogi járási pártbizottság megválasztott tagjai: nai Jenő, Bódis József, Bosz- Bárány Antal, Bárány Józsefné, Csap Zoltán, Csapó Mihályné, Csuha András, Dejcző Vince, IíinC, VMvkM Tóth Erzsébet, Fekete István, István, Friedrich János, Haracska Istvánná, Herbály János, Holcsuk Tibor, Horváth Károly, Horváth Sándorné, Iglói Lajos, Juhász Ferencné, Kara Ferenc, Kara dr. Kenderka Ferenc, Vendel, Kéri Vencel, Kulcsár Imre, Mede Ferencné, Mihalik László, Mikolai András, Nagygyörgy Márton, Nánási János, Németh Pál, Pajor Istvánná, dr. Rendek Imre, Róth Antal, Rózsa István, Sáros Mihály, Sárosi Ferenc, Szalontai György, Szél László, Szmodics József, Tóth Dezső, Tóth Jánosné, Tóth Pál, Treszkai Mihály, Vakán Sándor, Varga Sándorné, Vereczkei Lajos, Vezér József, Viola János, Wierl János, Zsengellér István. jai:A végrehajtó bizottság tagBosznai Jenő, Csapó Mihályné, Herbály János, Holtsuk Tibor, Kéri Vencel, dr. Rendek Imre, Sáros Mihály, Szél László, Zsengellér István. A pártbizottság első titkárává Szél Lászlót, titkárává Sáros Mihályt választották. 3 Nagyobb önállósággal és felelősséggel Szombaton délelőtt került sor a komáromi járási pártértekezletre, ahol a járás pártalapszerveinek küldöttei ültek össze tanácskozásra. A járási pártbizottság az elmúlt négy évben a IX. pártkongresszus útmutatásai és határozatai alapján végezte munkáját. Az írásos számoló megállapíthatta: deaz élet minden területén kellett a helyi önállóság neveés felelősség. A IX. kongresszus határozataiból adódó politikai, gazdasági és ideológiai élet fejlesztése szükségessé tette a hatékonyabb réseket. Jelentősen kezdeményefejlődött a járás gazdaságának politikai, kulturális és társadalmi élete. Helyes irányú kezdeményezések bontakoztak ki az élet minden területén. Feloldódott vagy megoldás útjára jutott több gazdasági és társadalmi jellegű ellentmondás, ugyanakkor új ellentmondások, új követelmények és problémák Ezek megoldására jelentkeztek, azonban megvannak a lehetőségek és a további előrehaladás biztosított. í Nőtt az ipari és a mezőgáz termelés A komáromi járás gazdasági fejlődésének iránya és üteme összességében megfelelt a célkitűzéseknek. A növekedés gyorsabb volt a tervezettnél. A gazdasági egységek teljes termelési értéke — meghaladva a tervezettet — az elmúlt négy év alatt 41 százalékkal növekedett. Az iparvállalatoknál általánossá vált a 44 órás munkahét, ez a változatlan létszám ellenére sem vezetett a termelés csökkenéséhez. A járás mezőgazdasági üzemeinek együttes termelési értéke 1965-höz képest több mint 126 százalékkal nőtt. Ezen belül az állami gazdaságoké 158, a termelőszövetkezeteké 106,9 százalékkal. A járás termékeinek jelentős a szerepe az exportban. Az ipari termékek egyharmad részét exportálták. Az export nagysága 27,6 százalékkal nőtt. A fejlődés azt igazolja, hogy az ipari üzemekben gyártott termékek megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek, hazai és külföldi vonatkozásban egyaránt. Jelentős a mezőgazdasági termékek exportja is. A Bábolnai Állami export-import joggal Gazdaságdelkezik, s míg 1965-ben ren23 millió, 1970 első félévében 132 millió forint exportforgalmat bonyolított le. A termelés fejlődésével együtt javult a járás dolgozóinak élet- és munkakörülménye. A termelés fokozásával a jövedelmezőség növelésével együtt nőttek a személyi jövedelmek, de növekedett a munkahelyek és a munkaviszonyban levő dolgozók száma is. A foglalkoztatottak száma 13 százalékkal növekedett. Az iparban ez 20, a mezőgazdaságban 11,2 százalékos emelkedést jelent. A jövedelem növekedését érzékelteti, hogy az elmúlt négy évben 56,4 százalékkal nőtt a kifizetett bértömeg. Az iparban az egy főre jutó évi átlagkereset 20,8, az állami gazdaságban 24, a termelőszövetkezetekben pedig 54 százalékkal növekedett. A járás ipari, mezőgazdasági és szolgáltató valamint a tanácsok a üzemet, negyedik ötéves tervre hozó elképzeléseket a vonatközponti Bizottság irányelveivel összhangban valósítják meg. Ipari üzemeink tervei között első helyen áll a termelés további korszerűsítése, a versenyképesség fokozása, a termelékenység növelése, a szociális és kulturális ellátás fokozása, a vállalati jövedelem, továbbá a dolgozók életszínvonalának további emelése. E célok elérésére a következő öt évben ipari üzemeink jelentős beruházásokat terveznek. Egyedül a Komáromi Kőolajipari Vállalat 450 millió forint értékű beruházást kíván megvalósítani. A társadalmi változások ereje Az elmúlt évek társadalmi fejlődését vizsgálva, a beszámoló megállapította, hogy módosult a munkásosztály összetétele. Csökkent a segédmunkások és az alacsony iskolai végzettségűek száma. Ma már nem ritka az érettségivel vagy szaktechnikummal rendelkező munkás sem. A szakmai felemelkedés eredményesen befolyásolta munkásosztály általános műveltségének, kulturális színvonalának alakulását. Fejlődött a parasztság is. a tulajdonságok, amelyek azok a parasztságot korábban jellemezték, ma már szinte teljesen eltűntek. A paraszti törekvés egyre inkább a kulturált lakáskörülményekben, a családi ház igényesebb berendezésében és a háztáji korszerű hasznosításában mutatkozik. A társadalom egyes rétegei közül az ifjúság törekvéseinek fő jellemvonása az, hogy őszintén vonzódik a társadalmi építés eszméihez, igenli szocialista rendszerünket, és aktívan részt vesz annak építésében. Kritikusan lép fel a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. Ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akiket kevésbé foglalkoztat a közélet és a közösség. A beszámoló megállapította: a munkásosztály és a parasztság egy típusú osztályok testvéri szövetsége, olyan politikai összefogás, amely A megyei pártbizottság székházában rendezték meg tegnap a tatabányai városi pártértekezletet, amelyen 248 küldött vett részt. Mivel tegnapi számunkban részletes áttekintést adtunk a pártbizottság négyéves tevékenységéről, s a pártértekezlet küldötteihez eljuttatott beszámolóról, most csak a vita során felmerült néhány fontosabb kérdés megemlítésére szorítkozunk. A színvonalas és a fejlődés ellentmondásait reálisan tükröző vitában kiemelkedő hangsúlyt kapott a szénbányászat jövője. Dr. Gál István, a Tatabányai Szénbányák igazgatója, a megyei párt végre- két osztály szoros gazdasági sajtóbizottság tagja olyan egymásrautaltságára épült. Mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek különbségek és ellentétek a munkásosztály és a parasztság időnként éleződnek, sőt közötte újak is teremtődnek. A különbségek alapja a szocialista tulajdon kétféle formájában keresendő. Eltérés mutatkozik a két osztály szocialista tágságának színvonalában tudais. Gyakori sérelem a munkásság részéről az élelmiszerellátás időnkénti nehézsége és magas árak. A parasztság részéről ugyanakkor elhangzik, hogy a sokszor még ma is kemény fizikai munka ellenére kevesebb a kereset, a csúcsidőszakokban nagy a fizikai megterhelés. A kulturális élet is magán viselte azokat a jegyeket, amelyek politikai és gazdasági életre jellemzőek. Végtelen, hogy politikai kétés gazdasági fejlődés üteme gyorsult és a nem tudott mindig népművelés lépést tartani az általános fejlődés ütemével. Az elmúlt években hozott megyei és járási párthatározatok jól szolgálták a népművelés egészének korszerűsítését és továbbfejlesztését. A pártszervek nagy segítséget nyújtottak a népművelőknek az egyes feladatok meghatározásában. Sokat tettek a népművelés arculatának megváltoztatásáért, de nem minden esetben tudtak megbirkózni a társadalmi építés ellentmondásaiból adódó problémákkal. Azokban a közösségekben működnek eredményesen a kulturális bizottságok, ahol a pártszervezetek lépést tartanak a fejlődés követelményeivel. A jövő feladatai Az élénk vitában a járás kommunistái új gondolatokkal erősítették, gazdagították a beszámolót, elmondva széletési mennyeik tapasztalatait Hangsúlyozták: az élet területén az eddiginél minden céltudatosabb szervező és politikai munkára lesz szükség a további tervek megvalósításához. Javítani kell a párt gazdaságpolitikai munkáját és a többi szervező között minden pártszervezetnek rendszeresen értékelnie kell a gazdasági munka eredményeit. A pártszervezetek kísérjék figyelemmel kérjék a gazdasági és értévezetők munkamódszerét, hatékonyságát, és a a vezetés demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését a vezetőknek dolgozóikkal való kapcsolatában. Valamennyi tovább fokozhatja pártszervezet agitációs munkáját. Ez az agitáció valósághűen tájékoztasson és rendszerezett ismereteket nyújtson mind a belpolitikai, mind a nemzetközi eseményekről. Mutasson rá a jelenségek okaira, összefüggéseire, szilárd, egyetértő többséget alakítson ki a közvéleményben, a párt és a kormány politikai, elvi, nemzetközi állásfoglalásai és döntései mellett. Olyan információs rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a gazdasági intézkedések hatásának gyors elemzését, a helyes döntések meghozatalát. A társadalmi építőmunka tennivaló között a pártszervek törekedjenek a lenini normák következetes érvényesítésére. Fordítsanak nagy gondot bírálat és önbírálat érvényesítésére. Teremtsenek olyan légkört, amelyben azok bátran bírálhatnak pártjahibásnak vélt jelenségeket és ne kelljen félniük, hogy a jogos kritika miatt esetleg hátrányos helyzetbe kerülnek. Megjelent és felszólalt a pártértekezleten Tolmácsi Ferenc, a megyei pü IliumtsÉg titkára is. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő évek újabb eredményeket és nem kisebb feladatokat állítanak a dolgozók elé. Megyénk a következő években jelentős mértékű anyagi beruházásokat kap, mindenekelőtt a lakásépítés fokozására. Régi hiányokat lehet pótolni az újabb milliárdokkal, és végre megvalósulhatnak megyénk lakóinak régi és jogos kérései: a negyedik ötéves tervben megépülhet a megyei kórház, a megyei művelődési központ és Tatabányán a megyei szálloda is. Nem kisebbek a feladatok a mezőgazdaság előtt sem. Nincs mindenütt megoldva a tagok állandó foglalkoztatottsága. A termelés bővítését, a félkész és kész mezőgazdasági termékek előállításával lehet fejleszteni, mint amilyen például a baromfifeldolgozás. Különböző gazdaságok közös vállalkozásában nagy haszonnal lehetne ezt az üzemágat működtetni. A zárszó után került sor az 51 tagú járási pártbizottság, valamint a 32 megyei pártértekezleti küldött megválasztására. A titkos szavazás után, 176 küldött egyhangúlag megválasztotta a pártbizottságot. A pártbizottság ezután megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta vezető testületét. A titkos szavazás eredményeként a pártbizottság ismét Takács Lajos elvtársat választotta első titkárnak, és Csordás Mihály elvtársat titkárnak. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Lajos, Csordás Mihály, Takács Bertalan László, Borka Istvánná, Korpás József, dr. Nemes Vilmos, Smója Miklós, Szabados Ferenc és Záhonyi László. A pártbizottság névsorát következő számunkban közöljük. A boldog jövő várományosai Meggyorsul a megyeszékhely fejlődése Városi pártértekezlet Tatabányán perspektívákat vázolt fel, amelyek megnyugvással tölthették el a küldötteket. Többen elemezték a munkaerő-gondokat. A vita során olyan álláspont alakult ki, hogy a munkaerő-utánpótlásának és az új szakmunkások nevelésének tárgyi feltételeiben közös összefogással alapvető javulást kell elérni és az üzemekben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell alkalmazni az élő munkát pótló műszaki fejlesztést. Sok szó esett Tatabánya fejlődéséről. A városi tanács vezetőinek és más felszólalóknak a szavai nyomán olyan kép bontakozott ki a küldöttek előtt, amely a megyeszékhely fejlesztését illetően mindenkit lelkesedéssel tölthetett el. A negyedik ötéves tervben a város eddig is számottevő fejlődése meg fog gyorsulni. A pártértekezlet vitájában részt vett Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tagja, megyei pártbizottság első titkára. Elismerően szólt a városi pártbizottság által készített dokumentumokról, a pártbizottság és a város pártszervezeteinek egész munkájáról, gazdaságszervező tevékenységéről és a pártértekezlet tartalmas voltáról- Méltatta különböző vezető testületeknek a város fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét, s az üzemek és a dolgozók ez irányú összefogását. Politikai kérdésekről szólva, a többi között kiemelte annak az országos jellegű vitának és a vita során felmerült számos értékes javaslatnak a jelentőségét, amely a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat módosítási javaslata körül bontakozott ki. Ez nagy lehetőséget jelentett a tömegeknek a politika alakításában való részvételére, a párton belüli és általában szocialista demokratizmus erősítésére. Most az a feladat, hogy a politikát ezekkel a javaslatokkal gazdagítsuk. A párt politikáját elemezve beszélt annak helyességért, a letűnt út további folytatásáról és a fejlődés nyomán kialakult új elemekkel történő gazdagodásáról. Hangoztatta, hogy a szocialista demokrácia nem mindenki demokráciája, hanem csak tisztességes, a dolgozó és alakotó embereké. S az alkotás lehetőségei most adottak, csak ki kell használni őket. Nagy tapssal fogadott felszólalásában befejezésül a szocialista tudat erősödésének jegyeit taglalta. A pártértekezlet 72 küldöttet választott a megyei pártértekezletre és megválasztotta az 53 tagú városi pártbizottságot, amelynek tagjai: Babai Ferenc, Balassa Györgyné, Balatoni Emilné, Barsi Sándor, Bödecs József, Budai Ferenc, Csaszni Jánosné, Csorba György, Eckl Ferenc, Erdész Károly, Galgán István, Grimm János, Halász István, Hankó Mátyás, Horváth József Jankovics Gáborné, Kass László, Kaszás István, Király Lajos, Kiss Zoltán, Kiss József, Lantos János, Majtán József, Mike László, dr. Modróczky Dániel, Mudróczki János, Muratidisz Fotisz, Murányi Simonné, Nagy Vilmos, Németh László, Patyus Ádám, Pákozdi Antal, Persely József, Pécskai Pál, Pokó István, Rigó Pál, Rózsa Istvánná, Senkerik Erzsébet, Schaffer János, Somodi Jakabné, Sütő András, Szabó Béla, P. Szabó Lászlóné, Szunyogh László, Takács Tihamér, Tasnádi Ferencné, Tóth Dezső, Ungi Ferenc, Üveges József, dr. Varga Ferenc, Varga László, Willand Jánosné és Zsajnovits Ferenc. A városi pártbizottság első titkárává Takács Tihamért, titkáraivá Szabó Bélát és Szunyogh Lászlót választották- A városi párt-végrehajtó bizottság további tagjai: Lantos János, Sütő András, dr. Varga Ferenc, Üveges József, Kiss József, Pécskai Pál, Tóth Dezső és Somodi Jakabné,