Dolgozók Lapja, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

tV*. október II. vasárnap DOBOOZŰS SÍPJA (folytatás az 1. oldalról) lelősségét, a politikai és szak­mai felkészültséget. A célok valóra váltása érdekében ál­landóan javítani kell a vál­lalati szervezés színvonalát, közben tovább kell erősíteni a vállalatok és szövetkezetek önállóságát, egymás gazdasági kapcsolatait.közötti Szél László járási első tit­kár, vitaindítóját élénk, gaz­dag tartalmú vita Valamennyi felszólaló követte. danivalójából kicsendült mon­felelősségérzet, s a hogyan to­­­vább gondolata. Pulai Zoltán elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője miután átadta a megyei pártbizottság üdvözletét járás kommunistáit képviselő a küldöttértekezletnek, egyrészt reagált néhány felszólalásra, másrészt elmondotta, hogy a dorogi járás kommunistái IX. kongresszus útmutatása­­­it követve, minden alapvető feladatukat megoldották, pártértekezlet pedig nagy fe­­­lelősségtudattal mérlegelte, elemezte ezt a munkát. Pulai elvtárs szólott az igen komoly eredményekről, melyeket a dorogi járás me­zőgazdasága mondhat magáé­nak. In­ere­tes — —, hogy a dorogi járás me­zőgazdasága a feltételeket il­letően nem áll a legjobb helyen. 4 évvel ezelőtt még megannyi probléma fel, s a mai számadás merült azt mutatja, hogy ezek jó részét időközben sikerrel oldották meg. A belterjes gazdálkodás vált uralkodóvá, némelyik közös gazdaság immár iparszerű fejlődés útját jár­at­ja. Legnagyobb dolog az, — mondotta Pulai elvtárs — a járás eredményeit összegezve, hogy a terület lakossága min­den nagy kérdésben egyet­értett a párt politikájával, mindennapi munkájában kö­vette azt. Ez valamennyi kommunista tevékenységének eredményességét igazolja. A vitát Szél László elv­társ foglalta össze. A járási pártértekezlet 51 tagú pártbizottságot válasz­tott. Ezenkívül megválasztot­ták a megyei küldöttértekez­let 50 járási résztvevőjét. A dorogi járási pártbizottság megválasztott tagjai: nai Jenő, Bódis József, Bosz- Bá­­rány Antal, Bárány Józsefné, Csap Zoltán, Csapó Mihályné, Csuha András, Dejcző Vince, IíinC, VMvkM Tóth Erzsébet, Fekete István, Ist­ván, Friedrich János, Ha­­racska Istvánná, Herbály Já­nos, Holcsuk Tibor, Horváth Károly, Horváth Sándorné, Iglói Lajos, Juhász Ferencné, Kara Ferenc, Kara dr. Kenderka Ferenc, Vendel, Kéri Vencel, Kulcsár Imre, Mede Ferencné, Mihalik László, Mi­­kolai András, Nagygyörgy Márton, Nánási János, Né­meth Pál, Pajor Istvánná, dr. Rendek Imre, Róth Antal, Rózsa István, Sáros Mihály, Sárosi Ferenc, Szalontai György, Szél László, Szmo­­dics József, Tóth Dezső, Tóth Jánosné, Tóth Pál, Treszkai Mihály, Vakán Sándor, Var­ga Sándorné, Vereczkei La­jos, Vezér József, Viola Já­nos, Wierl János, Zsengellér István. jai:A végrehajtó bizottság tag­Bosznai Jenő, Csapó Mi­hályné, Herbály János, Hol­tsuk Tibor, Kéri Vencel, dr. Rendek Imre, Sáros Mihály, Szél László, Zsengellér Ist­ván. A pártbizottság első tit­kárává Szél Lászlót, titkárá­vá Sáros Mihályt választot­ták. 3 Nagyobb önállósággal és felelősséggel Szombaton délelőtt került sor a komáromi járási párt­értekezletre, ahol a járás pártalapszerveinek küldöttei ültek össze tanácskozásra. A járási pártbizottság az elmúlt négy évben a IX. pártkongresszus útmutatásai és határozatai alapján végez­te munkáját. Az írásos számoló megállapíthatta: de­az élet minden területén kellett a helyi önállóság neve­és felelősség. A IX. kongresszus határozataiból adódó politikai, gazdasági és ideológiai élet fejlesztése szükségessé tette a hatékonyabb réseket. Jelentősen kezdeménye­fejlődött a járás gazdaságának politi­kai, kulturális és társadal­­­mi élete. Helyes irányú kez­deményezések bontakoztak ki az élet minden területén. Fel­oldódott vagy megoldás út­jára jutott több gazdasági és társadalmi jellegű ellentmon­dás, ugyanakkor új ellent­mondások, új követelmények és problémák Ezek megoldására jelentkeztek, azonban megvannak a lehetőségek és a további előrehaladás biz­tosított. í Nőtt az ipari és a mezőgáz termelés A komáromi járás gazda­sági fejlődésének iránya és üteme összességében megfe­lelt a célkitűzéseknek. A nö­vekedés gyorsabb volt a ter­vezettnél. A gazdasági egysé­gek teljes termelési értéke — meghaladva a tervezettet — az elmúlt négy év alatt­ 41 százalékkal növekedett. Az iparvállalatoknál általánossá vált a 44 órás munkahét, ez a változatlan létszám ellené­re sem vezetett a termelés csökkenéséhez. A járás me­zőgazdasági üzemeinek együttes termelési értéke 1965-höz képest több mint 126 százalékkal nőtt. Ezen belül az állami gazdaságoké 158, a termelőszövetkezeteké 106,9 százalékkal. A járás termékei­nek jelentős a szerepe az exportban. Az ipari termékek egyharmad részét exportálták. Az export nagysága 27,6 szá­zalékkal nőtt. A fejlődés azt igazolja, hogy az ipari üze­mekben gyártott termékek megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek, hazai és külföldi vonatkozás­ban egyaránt. Jelentős a mezőgazdasági termékek exportja is. A Bábolnai Állami export-import joggal Gazdaság­delkezik, s míg 1965-ben ren­23 millió, 1970 első félévében 132 millió forint exportfor­galmat bonyolított le. A ter­melés fejlődésével együtt ja­vult a járás dolgozóinak élet- és munkakörülménye. A ter­melés fokozásával a jövedel­mezőség növelésével együtt nőttek a személyi jövedelmek, de növekedett a munkahelyek és a munkaviszonyban le­vő dolgozók száma is. A fog­lalkoztatottak száma 13 szá­zalékkal növekedett. Az ipar­ban ez 20, a mezőgazdaság­ban 11,2 százalékos emelke­dést jelent. A jövedelem nö­vekedését érzékelteti, hogy az elmúlt négy évben 56,4 szá­zalékkal nőtt a kifizetett bér­tömeg. Az iparban az egy fő­re jutó évi átlagkereset 20,8, az állami gazdaságban 24, a termelőszövetkezetekben pe­dig 54 százalékkal növekedett. A járás ipari, mezőgazda­­sági és szolgáltató valamint a tanácsok a üzemet, ne­gyedik ötéves tervre hozó elképzeléseket a vonat­köz­ponti Bizottság irányelveivel összhangban valósítják meg. Ipari üzemeink tervei között első helyen áll a termelés to­vábbi korszerűsítése, a ver­senyképesség fokozása, a ter­melékenység növelése, a szo­ciális és kulturális ellátás fokozása, a vállalati jövede­lem, továbbá a dolgozók élet­­színvonalának további eme­lése. E célok elérésére a kö­vetkező öt évben ipari üze­meink jelentős beruházásokat terveznek. Egyedül a Komá­romi Kőolajipari Vállalat 450 millió forint értékű beruhá­zást kíván megvalósítani. A társadalmi változások ereje Az elmúlt évek társadalmi fejlődését vizsgálva, a beszá­moló megállapította, hogy módosult a munkásosztály összetétele. Csökkent a se­gédmunkások és az alacsony iskolai végzettségűek száma. Ma már nem ritka az érett­ségivel vagy szaktechnikum­mal rendelkező munkás sem. A szakmai felemelkedés ered­ményesen befolyásolta munkásosztály általános mű­­­veltségének, kulturális szín­vonalának alakulását. Fej­lődött a parasztság is. a tulajdonságok, amelyek azok a parasztságot korábban jel­lemezték, ma már szinte tel­jesen eltűntek. A paraszti törekvés egyre inkább a kul­turált lakáskörülményekben, a családi ház igényesebb be­rendezésében és a háztáji korszerű hasznosításában mu­tatkozik. A társadalom egyes rétegei közül az ifjúság törekvései­nek fő jellemvonása az, hogy őszintén vonzódik a társadal­mi építés eszméihez, igen­­li szocialista rendszerünket, és aktívan részt vesz annak építésében. Kritikusan lép fel a hibákkal, fogyatékossá­gokkal szemben. Ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akiket kevésbé foglalkoztat a közélet és a közösség. A beszámoló megállapítot­ta: a munkásosztály és a parasztság egy típusú osztá­lyok testvéri szövetsége, olyan politikai összefogás, amely A megyei pártbizottság székházában rendezték meg tegnap a tatabányai városi pártértekezletet, amelyen 248 küldött vett részt. Mivel teg­napi számunkban részletes át­tekintést adtunk a pártbizott­ság négyéves tevékenységéről, s a pártértekezlet küldöttei­hez eljuttatott beszámolóról, most csak a vita során fel­merült néhány fontosabb kér­dés megemlítésére szorítko­zunk. A színvonalas és a fejlődés ellentmondásait reálisan tük­röző vitában kiemelkedő hangsúlyt kapott a szénbányá­szat jövője. Dr. Gál István, a Tatabányai Szénbányák igaz­gatója, a megyei párt­ végre- két osztály szoros gazdasági sajtóbizottság tagja olyan egymásrautaltságára épült. Mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek különbségek és ellentétek a munkásosz­tály és a parasztság időnként éleződnek, sőt közötte újak is teremtődnek. A különbsé­gek alapja a szocialista tu­lajdon kétféle formájában ke­resendő. Eltérés mutatkozik a két osztály szocialista tágságának színvonalában tuda­is. Gyakori sérelem a munkásság részéről az élelmiszerellátás időnkénti nehézsége és magas árak. A parasztság ré­­­széről ugyanakkor elhangzik, hogy a sokszor még ma is ke­mény fizikai munka ellenére kevesebb a kereset, a csúcs­­időszakokban nagy a fizikai megterhelés. A kulturális élet is magán viselte azokat a jegyeket, amelyek politikai és gazdasá­gi életre jellemzőek. Végtelen, hogy politikai két­és gazdasági fejlődés üteme gyorsult és a nem tudott mindig népművelés lépést tartani az általános fejlődés ütemével. Az elmúlt években hozott megyei és járási párt­­határozatok jól szolgálták a népművelés egészének kor­szerűsítését és továbbfejlesz­tését. A pártszervek nagy se­gítséget nyújtottak a nép­művelőknek az egyes fel­adatok meghatározásában. Sokat tettek a népművelés arculatának megváltoztatásá­ért, de nem minden esetben tudtak megbirkózni a társa­dalmi építés ellentmondásai­ból adódó problémákkal. Azokban a közösségekben működnek eredményesen a kulturális bizottságok, ahol a pártszervezetek lépést tar­tanak a fejlődés követelmé­nyeivel. A jövő feladatai Az élénk vitában a járás kommunistái új gondolatok­kal erősítették, gazdagították a beszámolót, elmondva sz­élet­­ési m­e­n­nyeik tapasztalatait Hang­súlyozták: az élet területén az eddiginél minden cél­tudatosabb szervező és poli­tikai munkára lesz szükség a további tervek megvalósítá­sához. Javítani kell a párt gazdaságpolitikai munkáját és a többi szervező között minden pártszervezetnek rendszeresen értékelnie kell a gazdasági munka eredmé­nyeit. A pártszervezetek kí­sérjék figyelemmel kérjék a gazdasági és érté­vezetők munkamódszerét, hatékonyságát, és a a vezetés demok­ratikus módszerek egyidejű érvényesülését a vezetőknek dolgozóikkal való kapcsolatá­ban. Valamennyi tovább fokozhatja pártszervezet agitációs munkáját. Ez az agitáció va­lósághűen tájékoztasson és rendszerezett ismereteket nyújtson mind a belpolitikai, mind a nemzetközi esemé­nyekről. Mutasson rá a jelen­ségek okaira, összefüggéseire, szilárd, egyetértő többséget alakítson ki a közvélemény­ben, a párt és a kormány po­litikai, elvi, nemzetközi ál­lásfoglalásai és döntései mel­lett. Olyan információs rend­szert kell kiépíteni, amely le­hetővé teszi a gazdasági in­tézkedések hatásának gyors elemzését, a helyes döntések meghozatalát. A társadalmi építőmunka tennivaló között a pártszervek törekedjenek a lenini normák következetes érvényesítésére. Fordítsanak nagy gondot bírálat és önbírálat érvénye­­­sítésére. Teremtsenek olyan légkört, amelyben a­zok bátran bírálhatnak pártja­hi­básnak vélt jelenségeket és ne kelljen félniük, hogy a jo­gos kritika miatt esetleg hát­rányos helyzetbe kerülnek. Megjelent és felszólalt a pártértekezleten Tolmácsi Fe­renc, a megyei pü­ IliumtsÉg titkára is. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő évek újabb eredményeket és nem kisebb feladatokat állítanak a dolgo­zók elé. Megyénk a következő évek­­­ben jelentős mértékű anyagi beruházásokat kap, mindenek­előtt a lakásépítés fokozására. Régi hiányokat lehet pótolni az újabb milliárdokkal, és végre megvalósulhatnak me­gyénk lakóinak régi és jogos kérései: a negyedik ötéves tervben megépülhet a megyei kórház, a megyei művelődési központ és Tatabányán a me­gyei szálloda is. Nem kisebbek a feladatok a mezőgazdaság előtt sem. Nincs mindenütt megoldva a tagok állandó foglalkoztatott­sága. A termelés bővítését, a félkész és kész mezőgazdasági termékek előállításával lehet fejleszteni, mint amilyen pél­dául a baromfifeldolgozás. Különböző gazdaságok közös vállalkozásában nagy haszon­nal lehetne ezt az üzemágat működtetni. A zárszó után került sor az 51 tagú járási pártbizottság, valamint a 32 megyei pártér­­tekezleti küldött megválasztá­sára. A titkos szavazás után, 176 küldött egyhangúlag meg­­­választotta a pártbizottságot. A pártbizottság ezután meg­tartotta első ülését, amelyen megválasztotta vezető testüle­tét. A titkos szavazás eredmé­nyeként a pártbizottság ismét Takács Lajos elvtársat vá­lasztotta első titkárnak, és Csordás Mihály elvtársat tit­kárnak. A végrehajtó bizott­­­­ság tagjai lettek: Lajos, Csordás Mihály, Takács Ber­talan László, Borka Istvánná, Korpás József, dr. Nemes Vil­mos, Smója Miklós, Szabados Ferenc és Záhonyi László. A pártbizottság névsorát kö­vetkező számunkban közöl­jük. A boldog jövő várományosai Meggyorsul a megyeszékhely fejlődése Városi pártértekezlet Tatabányán perspektívákat vázolt fel, ame­lyek megnyugvással tölthették el a küldötteket. Többen elemezték a mun­kaerő-gondokat. A vita során olyan álláspont alakult ki, hogy a munkaerő-utánpótlá­sának és az új szakmunkások nevelésének tárgyi feltételei­ben közös összefogással alap­vető javulást kell elérni és az üzemekben az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben kell alkalmazni az élő munkát pót­ló műszaki fejlesztést. Sok szó esett Tatabánya fej­lődéséről. A városi tanács ve­zetőinek és más felszólalók­nak a szavai nyomán olyan kép bontakozott ki a küldöt­tek előtt, amely a megyeszék­hely fejlesztését illetően min­denkit lelkesedéssel tölthetett el. A negyedik ötéves tervben a város eddig is számottevő fejlődése meg fog gyorsulni. A pártértekezlet vitájában részt vett Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tagja, megyei pártbizottság első tit­­­kára. Elismerően szólt a vá­rosi pártbizottság által készí­tett dokumentumokról, a párt­­bizottság és a város pártszer­vezeteinek egész munkájáról, gazdaságszervező tevékenysé­géről és a pártértekezlet tar­talmas voltáról- Méltatta különböző vezető testületek­­­nek a város fejlesztése érde­kében kifejtett tevékenységét, s az üzemek és a dolgozók ez irányú összefogását. Politikai kérdésekről szólva, a többi között kiemelte an­nak az országos jellegű vitá­nak és a vita során felmerült számos értékes javaslatnak a jelentőségét, amely a kong­resszusi irányelvek és a Szer­vezeti Szabályzat módosítási javaslata körül bontakozott ki. Ez nagy lehetőséget jelentett a tömegeknek a politika ala­kításában való részvételére, a párton belüli és általában szocialista demokratizmus erő­­­sítésére. Most az a feladat, hogy a politikát ezekkel a ja­vaslatokkal gazdagítsuk. A párt politikáját elemez­ve­ beszélt annak helyességé­rt, a letűnt út további foly­­tatásáról és a fejlődés nyo­mán kialakult új elemekkel történő gazdagodásáról. Han­goztatta, hogy a szocialista demokrácia nem mindenki de­mokráciája, hanem csak tisztességes, a dolgozó és al­a­kotó embereké. S az alkotás lehetőségei most adottak, csak ki kell használni őket. Nagy tapssal fogadott felszólalásá­ban befejezésül a szocialista tudat erősödésének jegyeit taglalta. A pártértekezlet 72 küldöt­tet választott a megyei párt­értekezletre és megválasztotta az 53 tagú városi pártbizott­ságot, amelynek tagjai: Babai Ferenc, Balassa Györgyné, Ba­latoni Emilné, Barsi Sándor, Bödecs József, Budai Ferenc, Csaszni Jánosné, Csorba György, Eckl Ferenc, Erdész Károly, Galgán István, Grimm János, Halász István, Hankó Mátyás, Horváth Jó­zsef Jankovics Gáborné, Kass László, Kaszás István, Király Lajos, Kiss Zoltán, Kiss Jó­zsef, Lantos János, Majtán József, Mike László, dr. Mod­­róczky Dániel, Mudróczki Já­nos, Muratidisz Fotisz, Murá­nyi Simonné, Nagy Vilmos, Németh László, Patyus Ádám, Pákozdi Antal, Persely Jó­zsef, Pécskai Pál, Pokó Ist­ván, Rigó Pál, Rózsa István­ná, Senkerik Erzsébet, Schaf­fer János, Somodi Jakabné, Sütő András, Szabó Béla, P. Szabó Lászlóné, Szunyogh László, Takács Tihamér, Tas­­nádi Ferencné, Tóth Dezső, Ungi Ferenc, Üveges József, dr. Varga Ferenc, Varga Lász­ló, Willand Jánosné és Zsaj­­novits Ferenc. A városi pártbizottság első titkárává Takács Tihamért, tit­káraivá Szabó Bélát és Szu­­nyogh Lászlót választották- A városi párt-végrehajtó bizott­­ság további tagjai: Lantos János, Sütő András, dr. Varga Ferenc, Üveges József, Kiss József, Pécskai Pál, Tóth De­­zső és Somodi Jakabné,

Next