Dolgozók Lapja, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I DOimÖKém 1971. jan. 26 KEDD AZ MSZMPf KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 21. sz. Ara: 80 fillér Brigádmozgalom, propagandamunka 3. oldal Néprajzi gyűjtés Bajnán Holnap vasárnap Szibéria csodálatos földje számunkban: 4. oldal 5. oldal Tanácskozás az országgyűlés következő ülésszakának előkészítéséről Kállai Gyula elnökletével funkciójuknak. A hamarosan hétfőn a Parlament Gobelin­­termében értekezletet tartot­tak az országgyűlés tisztségvi­selői, állandó bizottságainak elnökei, illetve a képviselő­­csoportok vezetői­ kozáson — amelyen A tanács­megje­lent Vass Istvánná és dr Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke, valamint dr. Papp Lajos, a­­ Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, — Dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter tartott tájékoztatót a tanács­­törvény tervezetéről. A törvényjavaslat — mon­dotta egyebek közt — új módon határozza meg a taná­csok jellegét, fokozott súlyt ad népképviseleti, hang­ön­­kormányzati, államigazgatási az országgyűlés plénuma elé kerülő törvényjavaslat növeli a tanácsok szerepét a helyi államigazgatási munkában, a lakosság ellátásában; szélesíti a választók állandó, tevé­keny közreműködését a taná­csi feladatcár meghatározásá­ban, végrehajtásában és el­lenőrzésében; fokozza a taná­csok önállóságát, s ezzel egyidejűleg felelősségét erősíti a központi állami irányítás ha­­­tékonyságát. A referátumot követő­­ vita után Kállai Gyula tájékoztat­ta a tanácskozás részvevőit az országgyűlés következő — s ebben a ciklusban utolsó­­— ülésszakának teendőiről. Az országgyűlés elnöke összegezt­ a testület elmúlt évi munká­jának főbb tapasztalatait is. Az oktatás a rekonstrukcióhoz igazodik Szakmai kép és továbbképzés a textiliparban Napjainkban is gond, de a következő esztendők felada­taival számolva több a textilipari még sürge­szakmun­kás-utánpótlás biztosítása. A most kezdődő textilipari re­konstrukció ugyanis megköve­teli, hogy a több ezer új gép munkába állításával egyidejű­leg képezzék, illetve tovább­képezzék a dolgozókat, akik ezeket a gépeket kezelni fog­ják. A textilipari szakszervezetének elnöksége rendszeresen foglalkozik a szakmunkásképzés helyzetével, szorgalmazza a tanulóképzés kiszélesítését, a tematikák egy­ségesítését. Irányelveket adott ki a szakszervezeti bizottság közül néhánynak — az új­­oknak, hogy azok segíthessék szakmunkásképzési törvény a szakmunkásképzés tavaly értelmében — megváltozott a kezdődött, 10 évre tervezett képzési ideje, a fonó-szövőn reformjának végrehajtását, kívül a kötszövő és konfekció Felmérve az adott helyzetet, iparban egy évről két évre, lehetőségeket, úgy találta, a kötő-hurkoló iparban két hogy a jelenlegi munkaerő- évről három évre emelték­­ el, viszonyok mellett el kell fo­­s ez is az iparban végbement gátlni — kényszermegoldás­ként — az üzemi betanított munkásképzést, ám követke­­zetesen törekedni kell tovább­ra is az állami rendszerű szak­munkásképzésre. Az országos szakmunkás jegyzék jelenleg 12 textilipa­ri szakmát tartalmaz, ezek változást tükrözi: tudniillik azt, hogy a fizikai megterhe­lés csökkenése mellett a gé­pek automatizálása, az új technológiák — a szintetika, stb. — bevezetése egyre több elméleti ismeretet is követel a fizikai dolgozóktól. A szakmunkásképző isko­lákban jelenleg a 3 évfolya­mon összesen 3519-en tanulják a textilipari szakmákat, míg az üzemekbe kihelyezett tech­nikumoknak 460 hallgatója van. A könnyűipari felsőfokú technikum az idei tanévben új ágazattal bővült. A fonó-szö­­vő-hurkoló főiskolai prog­rammal is megindult a kép­zés. A hároméves főiskola el­végzése üzemmérnöki képesí­tést n­yújt a hallgatóknak. Itt képzik ki az üzemek számára az olyan közép- és felsőszin­tű szakembereket, akik első­­s­eljdn kiterjedt technológiai ismeretekkel rendelkeznek. A hangsúly tehát itt a szakmai képzésen van. Ezzel szemben a műszaki egyetem textilmér­­nök-hallgatói az általános mű­szaki ismeretekre és alaptan­­tárgyakra — matematikára fizikára, mechanikára, — for­dítanak több időt, s valamivel kevesebb tanóra jut a tech­nológiai ismeretekre. Néhány jellemző adat: 1965-ben 458, 1970-ben már 783 mérnök dol­gozott a textiliparban, a tech­nikusok száma ugyanezen öt esztendő alatt 3691-ről 5078-ra emelkedett A szakszervezet vezetőinek az a véleménye, hogy — igazodva a jövő ter­veihez — a szakközépiskolá­kat és az üzemi technikumo­kat kiválóan végző fiatalok közül minél többet főiskolára kell irányítani. Házakat rongált meg a belvíz Árvízvédelmi készültség a Bodrogon Az észak-magyarországi pa­takok az olvadás hatására bő­séges vízpótlást szállítanak a folyóknak. A hétfő hajnali fagy átmenetileg csökkentette ugyan az olvadást, de a Bor­sod megyei Taktát továbbra csatornákat tisztítja,a jégtele is másodfokú, a Heves megyei nő'­ Ennél is sürgetőbb a­la­jót állított munkába a Deb­receni Vízügyi Igazgatóság. A vízügyi igazgatóságok és a mezőgazdasági nagyüzemek sok brigádja most a Kelvte-Tamnát pedig első fokú árvíz­­védelmi készültség őrzi. Ár­hullám indult el a Bodrogon is, s ennek megfelelően el­rendelték a folyó teljes hos­­­szában az első fokú árvízvé­delmi készültséget. Az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság intézkedésére a Ti­­szalöki Duzzasztómű zsilipeit S0 centiméterrel lejjebb sül­lyesztették, s így meggyor­sult a megáradt Tisza-menti folyók vizének levonulása. Az áradások feltörték a jeget és megindították a zajlást a mel­lékfolyókon. Elsősorban Taktán jelentett gondot a jég.­­ Ezért a tokaji kőbányászok brigádjai több mint húsz he­lyen, zömében Tarnaőrs kör­nyékén felrobbantották a fo­lyókanyarokban, hidak kör­köti területek csatornáinak, útmenti árkainak tartása. A „takarítás” rendben elmu­lasztása okozta elsősorban most is a gondokat Csongrád megyében. Hódmezővásárhe­lyen ugyanis harmadfokú víz­kár-elhárítási készültsége kellett elrendelni, mert a kül­ső városrészekben régi vá­lyog- és vertfalú épületeket vett körül a belvíz és a ta­lajvíz. Öt épület megrongáló­dott, ezért a családokat elköl­töztették. A víz alá került utca­szakaszokról szivattyúk­kal távolítják el a vizet. Sze­geden nincs nagyobb veszély készültséget nem­ kellett el­rendelni, de a külterületen há­rom lakóházba behatolt a víz és el kellett költöztetni a ta­nyékén megakadt, összetorló­­kokat. Csongrád megye legmo­­dott jeget. Hétfőre már elvé­­lyebben fekvő községében nult a jég a Tárnáról. Az el- Maroslelén a lakosság, alkül­­ső fokú árvízvédelmi készült­ r­i árkok ásásával és szivaty­­séggel őrzött Berettyó alsó tyúzással távolítja el e lakó szakaszán két kis jégtörő hó­­házakat fenyegető vizet. Az erők összevonása gyorsítja a fejlődést Az erők összevonásával si­került jelentős eredményeket elérni a nagyközséggé nyilvá­nítás óta eltelt egy esztendő alatt — fejtették ki héfőn az Ácson megtartott tanácsülésen. Ez az összefogás pedig na­gyon sokrétű. Döntő például a tanács és a végrehajtó bizott­ság tagjainak összehangolt közreműködése. A múlt esztendőben a két testület csaknem minden tag­ja bizottsági ülésekről például csak a halaszthatatlan hiva­­talos elfoglaltságon lévők ma­radtak távol. Az utóbbi években még egyetlen esz­tendőben sem hangzott el annyi felszólalás a tanács­üléseken, mint 1970-ben. A község anyagi és társa­dalmi erőinek kibontakoztatá­sát nagyban elősegítette a ha­táskörök leadása. Gyorsabban, a valóságos helyzetet jobban kielégítve intéződhettek az építési, a kereskedelmi és egyéb ügyek. Különösen nagy hatást váltott ki a szabálysér­tések helyi intézése. Ennek egyik mutatója, hogy egyet­len visszaeső szabálysértő sem akadt a múlt évben, ez nagyban közrejátszott Acs­s közrendjének és közbiztonsá­gának javulásában. Meg kell azonban fontolni az újabb hatáskörök leadását — foglalt állást a tanácsülés. A szélesebb hatáskör ugyanis több ügyet jelent. A személyi feltételek pedig nem növek­szenek ilyen arányban. A he­lyi hatáskörök növelése csak akkor hoz magával igazában fejlődést, ha megteremtik an­nak anyagi és személyi felté­teleit. Az erők összevonásához tar­tozik a költségvetési üzem működtetése. Ács nagyköz­ségben megközelítőleg sem le­hetett volna olyan fejlődést elérni, ha nem hozzák létre a tanácsnak ezt a fontos üze­mét. Közreműködése fontos közintézményeket révén le­hetett felújítani, kommunális létesítményeket építeni. A fejlődés lelkesítette a la­­k­osságot. Ennek eredménye­ként nagy erő állt a község­fejlesztés rendelkezésére. Ta­valy 700 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. —Tanácsülés Ácson —A hatáskörök mértéke ami az 1969. évinek mintegy háromszorosa. S ez az ered­mény a megye bármelyik vá­rosának dicséretére válna. Általános megelégedést kel­tett, hogy az ellátás néhány fontos követelményének si­került eleget tenni. Megoldó­dott a többi között a pénz­­ásási körzet háztartási gázzal ,en hamarosan megkezdik rendszeres árusítást. Az erők összevonásának kü­lönösen jelentős eleme, hogy közéleti tevékenysége új erőt jelent mind a termelőszövet­kezet, mind a nagyközség szá­mára. Az ácsi tanács jelentős erő­feszítéseket tett és tesz, hogy az építkezni vágyók igényeit kielégítse. Ez év tavaszára mintegy 40—45 lelket mérnek­ ki részükre. S jelentős az az együttműködés, ami a tanács és a helyi TÜZÉP-telep között kialakult. Ennek egyik ered­ménye, hogy nagyjából kielé­gítő az építőanyagok beszer­zési lehetősége. A tanács a jövő feladatai között első helyen említette az együttműködés további ki­s községbeli termelőszövetke­ terjesztését és erősítésér­­zet vezetősége minden lehető Megoldásra vár jelentős jár­­ügyben támogatást nyújt a fa- és útépítés, a vízelvező­­tanácsnak. Álláspontjuk tés, valamint a közvilágítás ugyanis az, hogy a lakosság fejlesztése. Tárgyalásokat köz­­helyzetének javítása elsősor­­benek a helyi TÖVÁLL-laL­­ban a termelőszövetkezet tag­jait érinti. Különösen kifeje­zésre jutott ez a házépítések­nél. A támogatás eredménye­ként sikerült a társasházakat építeni és remény van a to­vábbi építkezésekre is. Lakó­ik fiatal szakemberek, szak­munkások, akiknek szakmai, hogy a költségvetési üzemmel együttműködve hogyan lehet­ne javítani a szolgáltatásokat. Nagyobbítani kívánják az I-es számú iskolát, segítik a terv­be vett ABC áruház építését. Emellett sürgősen meg kell kezdeni az új tanácsház épí­tésének előkészítését is. Erősödő fegyelem, eredményes kiképzés A tatai járás munkásőreinek ünnepi egységgyűlése A tatai járás munkásőrei vasárnap délelőtt tartották meg évzáró ünnepi gyűlésüket. Az egységgyűlésen a munkás­­­őrökön, a­ hozzátartozókon kí­vül részt vett Pulai Zoltán, a megyei pártbizottság titkára és Grnyó József, a munkásőr­ség megyei parancsnoka is. Az elnökségben foglaltak he­lyet a járás, és a város poli­tikai, társadalmi és gazdasági vezetői, a Magyar Néphadse­reg és az ideiglenesen hazánk­ őrei alapjaiban teljesítették­ feladataikat. Nemcsak munkásőrségben, a kiképzés­e­ken és a gyakorlatok során álltak helyt, hanem munka­helyükön is. A legfontosabb eredménynek azt tekintik, hogy az egység parancsnoki és személyi állományának telje­sítménye a múlt évben meg­nőtt. Megerősödött a fegyelem, a kiképzések valóban ered­ményesek voltak. Az 1970-es év eredményei a ban tartózkodó szovjet hadse­ jövőbeni sikerek alapját jelen­leg képviselői is. tik. Remény van arra, hogy Kozsel József,­­ az egység felnőnek a megye legeredmé­parancsnoka beszámolójában részletesen ismertette a múlt évi munkát A járás munkás­nyesebben dolgozó egységei­hez. A szocialista versenymozga­­lom értékelése kapcsán sor került a legeredményesebben dolgozó alegységek dicséreté­re, kitüntetésére is. A mun­kásőrségben tíz évet eltöltött elvtársakat Szolgálati Érdem­éremmel tüntették ki. A most leszerelő és tartalékállomány­ba vonuló munkásőröket Mol­nár József, a járási pártbi­zottság első titkára búcsúztat­ta. Ugyancsak ő fogadta az új munkásőrök eskütételét is. Jó hírek a pápai Elekthermaxból 7000 darabbal több háztartási fűtőkészüléket adott át a tervezettnél a hazai kereskede­lemnek a pápai Elekthermax a múlt év vé­géig. Az üzem — amely nemrég ünnepelte fiO éves jubileumát — évente mintegy 32 ezer különféle típusú elektromos hőkészülé­ket gyárt, javarészt expo­tra. É p­ükön: So­rozatban készülnek az elektromos hőka­n­­dallók az üzemben. Magyar—szovjet árucsere Hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban, aláírták az 1971. évi magyar—szovjet bel­kereskedelmi választékcsere­­megállapodás jegyzőkönyvét A jegyzőkönyv erre az év­re 20 millió rubel értékű áru­cserét irányoz elő, a múlt évi­nél mintegy 25 százalékkal többet. Megállapodtak egyút­tal közvetlen árucserében az Ukrán, a Lett és az Észt Szov­jet Köztársaságokkal is. A szerződés szerint ebben az év­ben az aláíró felektől mintegy 600 millió forint értékű árut importálunk, többek között 230 000 köbméter építő- és gömbfát 300 000 tonna ce­mentet egymillió pár kapjon harisnyát és egyéb, számunk­­ra fontos cikkeket,

Next