Dolgozók Lapja, 1971. február (26. évfolyam, 28-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
Egy szereposztás titkai Néha viszonylag jelentéktelennek tűnő események idő^,1 Je Igen, ^ulságos lehet. Jichak Rabin, az Egyesült Államokba akkreditált izraeli nagykövet az elmúlt hét péntekjén hazarepült Tel Avivba. A repülőtérről egyenesen a miniszterelnök-asszonyhoz hajtott, majd hosszas megbeszéléseket folytatott közvetlen főnökével, az izraeli diplomácia vezetőjével, Abba Eban külügyminiszterrel. Ezeket a megbeszéléseket az éjszakai órákba nyúló tárgyalássorozat követte izraeli kormánykörökben, majd vasárnap összeült a kabinet és hivatalos minisztertanácsot tartott. A minisztertanácsról közleményt adtak ki, amely gyakorlatilag Izrael állam felelete volt bizonyos világszerte nagy érdeklődéssel várt függő kérdésekre. Másnap, tehát hétfőn, Jichak Rabin visszautazott washingtoni állomáshelyére. Feltétlenül figyelemre méltó kronológia, amely a találgatások egész sorát indította el és amely újabb méltó válasz azoknak, akik még mindig megkockáztatnak olyan állításokat, amelyek szerint „Tel Avivban Washingtontól függetlenül döntenek” a lényeges kérdésekben. Mik voltak Rabin tábornok-nagykövet hazautazásának előzményei? Február 5-én lejárt volna a tűzszünet és Kairó hozzájárult annak meghosszabbításához, hogy alkalmat adjon Jarringnak közvetítő kísérletei folytatására, azzal a megjegyzéssel, hogy az EAK nem hajlandó a jelenlegi állapot semmiféle véglegesítésére. A Thant különmegbízottja, Svédország moszkvai nagykövete, folytatta is erőfeszítéseit, méghozzá olyan közegben, amelyre Anvar Szadat egyiptomi elnök rendkívül konstruktív, a rendezés érdekében komoly gesztusokkal kísért magatartása és Golda Meir izraeli miniszterelnök veszélyesen monoton „nem”-je volt a jellemző. Ekkor terjedtek el a hírek, Washington nyilvánvalóan erős nyomást gyakorol majd annak érdekében, hogy Izrael álláspontja ne legyen ilyen tarthatatlanul merev. Ezután utazott haza Rabin nagykövet és ezután hozta nyilvánosságra válaszát az izraeli kabinet. Olyan válasz volt ez, amelynek lényege: Tel-Aviv továbbra sem hajlandó alávetni magát a Biztonsági Tanács jól ismert határozatának. A kép lassan összeáll tehát. Csaknem bizonyosan a következő történt: Washingtonban szándékosan kiszivárogtattak „amerikai nyomásról” szóló híreket, miközben Rabinnal legalábbis érzékeltették, hogy kormánya még „várhat az érdemi döntésekkel”. Olyan kettős játék ez, amely nemcsak a Távol-Keleten jellemző Richard Nixonra, hanem — mint most ismét bebizonyosodott — a Közel-Keleten is„. Ceausescu beszéde a nemzetiségi kérdésről Bukarest, MTI A vasárnapi román lapok közzétették annak a beszédnek a szövését, amelyet Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az Államtanács érdeke, a romániai német nemzetiségű dolgozók országos tanácsának pénteken megtartott plenáris ülésén mondott Ceausescu beszédében méltatta az 1966—1970-es ötéves terv során elért eredményeket, amelyek a nemzetiségi politikában is megmutatkoztak. — Abból indulunk ki — mondotta —, hogy a szocializmus építésének feltételei között a nemzeti kérdés továbbra is jelentős szerepet játszik. A nemzeti kérdést a marxista—leninista tanítás alapján, megfelelőképpen kell megoldani, biztosítva az igazi jogegyenlőséget. — Mi az összes német nemzetiségű állampolgárt, akárcsak minden más nemzetiségű állampolgárt, a szocialista Románia állampolgárainak tekintjük, az ebből adódó összes jogokkal és kötelességekkel együtt. Az RKP főtitkára szólott a családegyesítés keretében kivándorló német nemzetiségű polgárokról is, hangsúlyozva, hogy Románia „sohasem fog megállapodást, vagy egyezményt kötni a német, vagy más nemzetiségű lakosság áttelepítésére”. A plenáris ülésen elhangzott, egyes hiányosságokat és hibákat érintő megjegyzésekre reagálva kijelentette, hogy azok java része reális és jogos, viszont „egyes problémák általánosabb jellegűek és egyenlő mértékben érintik mind a románokat, mind a német, vagy magyar nemzetiségű lakosságot”. A nyelvi kérdést érintve hangoztatta, hogy a nemzetiségek sajátítsák el a román nyelvet, amire „rendkívül nagy szükségük van a gyárakban és intézményekben végzett közös munkában, a társadalmi életben, a társadalom vezetésében való részvételben... Az előléptetés szempontjából is teremtsünk meg minden feltételt, hogy a más nemzetiségű dolgozók valóban otthon érezzék magukat” — hangsúlyozta Ceausescu. Az RKP főtitkára kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy „a német, illetve a magyar írók valóban sok jó művet alkottak, s azokat le kell fordítani, megfelelő példányszámban ki kell adni”. Intézkedünk is ennek érdekében — fűzte hozzá. Az együttlakó nemzetiségek részvételét fokozni kell sajtó, a kiadványok, a folyóiratok tevékenységében —, szögezte le befejezésül Nicolae Ceausescu, amerikai — izraeli akció Moszkva, TASZSZ A Pravda brüsszeli tudósítója foglalkozik azzal a gyűléssel, amely február 23-án nyílik meg Brüsszelben „Világkonferencia a szovjet zsidók védelmébenn” néven és ezzel kapcsolatban a következőket írja: „Washington keze érezhető az új szovjetellenes provokáció szervezőinek egész tevékenységében”. Mint a konferencia programjából kitűnik, valamennyi fő szónokot az Egyesült Államok és Izrael cionista szervezetei delegálják. A Le Soir című lap közli, hogy a gyűlés résztvevőinek több ma% ^harmada az óceánon túlról érkezik Brüsszelbe. Még a be nem avatottak számára is nyilvánvaló: közös amerikai—izraeli akcióról van szó azzal a céllal, hogy megrontsák a nemzetközi légkört, elvonják a világ közvéleményének figyelmét az Egyesült Államok indokínai és Izrael közel-keleti agresszív politikájáró. Mint a tudósító rámutat, e fondorlatnak különleges „mellékízt” ad, hogy Brüsszelben, a NATO vezérkarának közelében, a szocialista országok ellen folytatott „lélektani háború’’ egyik központjában kerül megrendezésre. Az amerikai és izraeli provokátora más nyugat-európai fővárosokban is meg akarják indítani vissiaWzutp akcióiba*. DOLGOZÓK LAPJA Thaiföldi csapatok betörtek Laoszba Hanoi, MTI Phoumi Vongvichit, a Laoszi Hazafias Front főtitkára sürgős üzenetet intézett a Szovjetunióhoz és Nagy-Britanniához, az 1962-es genfi értekezlet két társelnökéhez. Tájékoztatta őket arról, hogy az Egyesült Államok felszólítására újabb thaiföldi csapatokat dobtak át laoszi területekre, míg a laoszi határ mentén más thaiföldi csapatok állomásoznak, készen arra, hogy bármikor átlépjék a határt. Az üzenet arra kéri a Szovjetuniót és Nagy-Britanniát, hogy az Egyesült Államokat és Thaiföldet kötelezzék laoszi intervenciójuk beszüntetésére. . Dél-Vietnamban észrevehetően növekszik a DNFF fegyveres erőinek nyomása az amerikai és a saigoni csapatokra. Hivatalosan közölték, hogy hétfőre virradóra a hazafias erők ötven amerikai és saigoni állás ellen intéztek támadást. Egy saigoni szóvivő beismerte, hogy „bizonyos egységek” közepes, vagy súlyos veszteségeket szenvedtek. Hz agresszor súlyos veszteségei Vientiane, AFP t A Laoszba behatolt délvietnami zsoldosok az elmúlt napokban súlyos veszteségeket szenvedtek és egy hét óta egyetlen kilométerrel sem jutottak előbbre. A különleges harci feladatokra kiképzett 39-es saigoni rohamzászlóaljat teljesen felmorzsolták és megfutamodásra kényszerítették a Patet Lao fegyveres erőt Az intervenciósok súlyos helyzetéről érkezett híreket hétfői sajtóértekezletén alátámasztotta a vientianei hadügyminisztérium szóvivője is. Beismerte, hogy a partizánok a hét végén Észak-Laoszban elfoglalták a királyi kormány négy előretolt állását és továbbra is nyomást gyakorolnak a Long Cheng-i támaszpont, a CIA laoszi hadműveleti központja ellen. A kritikussá vált laoszi helyzet tanulmányozására hétfőn Creighton W. Adams, az Egyesült Államok Dél-Vietnamban és Kambodzsában harcoló fegyveres erőinek parancsnoka megbeszélést tartott Bunker-rel, az Egyesült Államok saigoni nagykövetével és Thieu-val, a dél-vietnami bábrezsim elnökével. Egy saigoni mint egyórás szóvivő a több konzultációról csak annyit mondott, hogy „Kambodzsáról, Laoszról és az egész indokínai program modernizálásáról volt szó. Hamis atomriadó az Egyesült államokban Colorado Springs, UPI A washingtoni Fehér Ház vasárnap aggodalmát fejezte ki a hamis riadó miatt, amely szombaton figyelmeztette „atomtámadásra” az Egyesült Államok lakosainak nagy részét A Pentagon az üggyel kapcsolatban vizsgálatot indított , s vasárnap este, ha ellenkező előjellel is, de megismétlődött a baj. Az Észak-amerikai Védelmi Parancsnokság (NORAD) központjában, a Colorado állami Cheyenne hegység belsejében követték el tudvalévőleg a tévedést, amikor az ügyeletes tisztviselő be akarta fűzni a telexgépekbe a próbaadásra perforált szalagot Ehelyett azonban azt a szalagot vette kézbe, amelyen a nukleáris riadót elrendelő kódszámok voltak perforálva. A jelzések automatikusan kimentek UPI és az AFP hírügynökség a belföldi szolgálatához, amelyek azonnal riadót jeleztek száz és száz rádióállomásnak. Sok rádiós szerkesztőségben hittek a riasztásnak és figyelmeztették hallgatóikat „nukleáris támadásra”. Más a rádióknál viszont nem; s hogy miért nem, az már külön kérdés, amire szintén vizsgálat fog választ adni. Az üggyel kapcsolatban Nixon elnök az alábbi nyilatkozatot tette: „A Fehér Ház, épp úgy, mint bárki más, szerencsétlen dolognak tartja, hogy ilyen technikai tévedés történt, s ezáltal szükségtelen aggodalom és zűrzavar támadt”. Miközben a hadügyminisztériumi vizsgálat már folyt, az AP hírügynökség New Yorkból vasárnap este a következőket jelentette: „A normális vasárnap esti próbaadást az országos riadójelző központ nem továbbította az Associated Press amerikai belföldi rádióknak kapcsolt vonalain. Az ok technikai hiba volt...” — IMI folwaSí S3. iedü ] Mahmud Riad nyilatkozata a nagyhatalmak követei előtt Kairó, BITI Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter hétfőn magához kérette a négy nagyhatalom kairói diplomáciai képviselőit, s az izraeli kormány vasárnapi közleményével kapcsolatban nyilatkozatot tett előttük. A közlemény — mondotta — „kihívás az ENSZ alapokmányával, a világ közleményével és a négy nagyhatalommal szemben". Az Egyesült Arab Köztársaságnak a a véleménye — tette hozzá — hogy a térségben csak akkolesz béke, ha Izrael kivonu minden megszállt arab ten»létről”. A külügyminiszter végig felkérte a nagyhatalmakat érvényesítsék felelősségüket a Jarring-féle javaslatok izraeli részről történt elutasítása nyomán. Tepavac moszkvai Alfa Belgrád, MTI Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter kedden ötnapos hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. Tepavac Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter 1969. szeptemberi jugoszláviai hivatalos látogatását viszonozza. A látogatást jugoszláv részről úgy értékelik, hogy az hasznos lesz és hozzájárul a két ország baráti viszonyának és együttműködésének fejlesztéséhez. A moszkvai Topavaclátogatás a rendszeres szovjet —jugoszláv véleménycsere résza Az emberrablók kiadták a brazil konzult Montevideo, Reuter Az uruguayi Tupamaro-gerillák vasárnap szabadon bocsátották Aloysio Dias Gomidét, a brazil nagykövetség konzulját, akit 205 előbb túszként ejtettek nappal fogságba. Gomidét a föld alatti harcosok vasárnap késő este engedték útjára Montevideo előkelő folyóparti negyedében, utána pedig telefonáltak feleségének, hogy készüljön fel a viszontlátásra. Úgy tudják, hogy a 42 éves ember, amint befejeződnek a legszükségesebb orvosi vizsgálatok, a brazil kormány által rendelkezésre bocsátott légitaxin azonnal visszatér hazájába. A szabadulás körülményeivel kapcsolatban a brazil nagykövetség nem nyilatkozik. Más diplomáciai források előzőleg elárulták, hogy a városi gerillaszervezet váltságdíjat kért és kapott. A Tupamaro-szervezet, amely két év alatt hét emberrablást hajtott végre, hogy ennek révén, foglyokat bocsáttasson szabadon, vagy pénzt szerezzen működéséhez, a Gomidével kapcsolatos alku fő feltételéül mindazonáltal azt szabta meg, hogy az uruguayi kormány adja vissza a korábban felfüggesztett alkotmányos jogokat A gerillák tudvalévőleg még mindig fogva tartják Geoffrey Jackson angol nagykövetet és Claude Fly amerikai segélyszolgálati tisztviselőt, mert a kormány nem teljesítette szabadon bocsátási feltételeket a A New York Times szerkesztőségi titkára vasárnap levelet kapott Uruguayból. Az aláírók, akik a Tupamaro-gerillák megbízottainak vallják magukat, egymillió dollár váltságdíjat követelnek Fly szabadságáért; Bernadette és Angela San Francisco, AP Az Egyesült Államokban előadókörúton tartózkodó Bernadette Devlin vasárnap a kaliforniai Marin járási börtönben meglátogatta Angela Davist. A beszélgetés az ír lány és Davis kisasszony között húsz percig tartott. Bernadette Devlin, az egyetlen észak-írországi katolikus képviselőnő, a látogatás miatt kénytelen volt egy órán át várakoztatni az előadásra összegyűlt négyezer főnyi hallgatóságát San Franciscóban. Amikor megérkezett az előadóterembe, Bernadette Devlin kijelentette: „Azt hiszem, hogy Angela Davis és jómagam egyazon harcot vívunk. Az ő harca olyan, mint az enyém: népének felszabadításáért folyik. És azt hiszem, hogy ha Angela Davis nem lenne fekete és nem lenne kommunista, akkor ma nem tartanák magánzárkában”. Csehszlovákiai jegyzetek 1. Prága tavasz előtt AZ IDEI rövid, s enyhe tél után Prága külső képe vonzóan tavaszias. A Vencel tér, a Na priképe és a Napokéi üzleteiben élénk a forgalom, az utcai árusok standjain nagy halmokban virít a narancs, grape fruit, banán, s a sörözők, büfék, kisvendéglők, falatozók zsúfoltak. Szállodai szobát alig kapni, az Európa Hotel, a Jalta, az AIerőn úgyszólván hetekre előre foglalt, a belvárosi mozik legtöbbje csak elővételben árusít jegyeket, így is hosszú sorok kígyóznak a pénztárak előtt. A romantikus, kalandos, látványos filmek hihetetlenül népszerűek (Angelika és szultán. Tegnap, ma, holnap, a Spartacus), s ugyancsak előre eladót telt házak előtt fut a Vor’va utcai Svetozor ucán Rohác filmja Ez utca nem annyira címe, „Az cer és háza”, mint inkább módszere, a „Kinoautomat” jellemző; egy-egy irdalmas jelenetnél megáll kép, s a néző egy zöld, illetve a piros gomb lenyomásával szavazhat, dönthet a folytatásról, például arról, hogy a fürdőkádból kilépő Szvobodáné (öltözéke mindössze egy kis lepedő) bemenjen-e a szomszédos Novák úrhoz, aki feleségét várja haza...éppen A Vencel szobor és a Nemzeti Múzeum közti területen hatalmas gépek dolgoznak deszkakerítéssel körülbástyázott terepen, itt lesz a prágai metró egyik állomása. Hogy mennyire kell ez a metró, azt a prágaiak éppúgy érzik, mint a szűk utcák szédítő forgalmában bolyongó külföldiek. Közlekedési szakemberek szerint a konszolidáció, vagy ahogy itt mondják, a „normalizácó” a prágai földalatti építését is meggyorsítja. Mint ahogy máris meggyorsította az ipari termelést, árualapot teremtett a kereslethez a prágai üzletekben ma viszonylag bőséges választékban elegendő áru található), stabilizálta a csehszlovák koronát 1969 Áprilisától a CSKP Központi Bizottsága 1970 decemberi plénumáig tartó időszakban következetesen visszaszorították és eltávolították a pártból a jobboldal képviselőit szigorú gazdasági intézkedéseket hoztak, elemezték az 1966. évi XIII. kongresszus óta kialakult válság okait s az utóbbi elemzés szövegét „Tanulságok” címmel közzétették az 1971 februári plénum előtt. Prágába érkezésein napjaiban ez volt a párton belül és kívül is az egyik fő téma. Taggyűlések ezrein vitatták meg, üzemekben, hivatalokban szóltak hozzá. Az érdeklődés érthető, hisz a több éves válságból kivezető út egyik fontos szakaszát zárta le s egyúttal előkészítette a „politikai talajt” a közelgő kongresszus számára. (Mint a híradásokból írár ismert, a kongresszust, májusban tartják meg, ugyanakkor lesz a CSKP megalakulásának 50. évfordulója is.) A FŐVÁROS politikai légköre — amennyire két hét alatt megbízhatóan lemérhető, vagy érzékelhető — nyugodt, kiegyensúlyozott, s mint egyik prágai újságíró ismerősöm megfogalmazta „óvatos derűlátásra” ad okot. Az óvatosságot azért hangsúlyozta, mert bár a termelés eredményei várakozáson felüliek, az emberek gondolkodásából nem tűnt el nyomtalanul válságkorszak hatása. A szak a szervezetekben, ifjúsági szervezetekben és a művészeti szövetségekben még nem mindenütt szilárdult meg az elvi egység, noha ez a folyamat is meggyorsult az utóbbi hónapokban. A KB februári ülése előtt tartották meg a Nemzeti Front országos értekezletét, s Kusák, a CSKP KB első titkára nagy beszédében vázolta a Front feladatait, szerepét a csehszlovák társadalomban. Erre tisztázásra azért volt nagy a szükség, mert 1968 nyarán és azt követően is egy ideig téves elképzelések voltak a Front szerepéről, a párthoz való „partom” »őangról.