Dolgozók Lapja, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1971. ápr. 8. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP,KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXIV.évf.83.sz. Árf: 80 fillér Az SZKP XXIV. kongresszusának 8. napja: „Teljesítjük és túlteljesítjük az új ötéves tervet" Megkezdődött a vita a tervjavaslat felett A Kremlben szerdán foly­tatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. A kül­döttek megvitatják Alekszej Koszigin kedden elhangzott beszámolóját a népgazdaság fejlesztésének kilencedik öt­éves tervéről. Valamivel 10 óra előtt nagy taps fogadta a kongresszus el­nökségének a terembe lépő tagjait. „Teljesítjük és túltel­jesítjük az új ötéves tervet” — kiáltották felállva a kül­döttek. Eközben a tanácskozási te­rem számos pontján „mini­ünnepségek” zajlottak: a kül­döttek azokat a társaikat kö­szöntötték, akik a kongresszus idején kapták meg a Szocia­lista Munka Hőse kitüntető címet. Ezt követően Jov, az SZKP KB Pjotr Mase­ Politikai Bizottságának póttagja, a délelőtti ülés elnöke, Pjotr Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási minisztert szó­lította a szónoki emelvényre. A VILLAMOS ENERGIA Nyeporozsnyij részletesen szólt a villamosipar fejlődésé­ről, s ezzel kapcsolatban hang­súlyozta: az elmúlt öt év so­rán a fejlődés minőségileg új szakaszba érkezett. 1970- ben a Szovjetunió 740 milli­árd kilowattóra villamosságot termelt, s ezt az eredményt £00—300 kilowatt kapacitású erőművekkel érte el. Üzembe helyezték a világ két legna­gyobb vízierőművét, a bratsz­­kit és a krasznojarszkit. A jövő feladatairól szólva hangoztatta, hogy egységes v­illamossági és távvezeték rendszert kell kiépíteni, amelynek a fejlesztése nem­csak a Szovjetunión, hanem a szocialista gazdasági integrá­ción belül is feladat. Példa­ként hozta fel a miniszter a Béke-távvezetéket, amelybe a Szovjetunión kívül Magyar­­ország, az NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Bul­gária is beletartozik. A miniszter ezután az erő­művek automatizálásáról be­szélt, majd a falu villamosí­tásának jelentőségét ecsetel­te. Kiemelte, hogy ez két dol­got jelent: egyfelől a falusi háztartások villamos árammal való ellátását, másrészt a me­zőgazdasági munkák villamo­sítását. Nyeporozsnyij vitába szállt azokkal a kongresszusi felszó­lalókkal, akik környezetvéde­lem címén a víztárolók, a ví­zierőművek építését nehezmé­nyezik. Hangoztatta, hogy az építkezések összhangban ál­lanak a Föld védelmével. Nyomatékosan rámutatott, hogy a kérdést komplex mó­don kell megközelíteni: az energiabázisok kiépítését úgy kell végezni, hogy abból a haltenyésztés, az öntözéses gazdálkodás, a rizstermesztés is profitáljon. Az energetikai és villamo­sítási miniszter után Prohorov, a Szakszervezetek Tanácsának titkára Központi lépett a szónoki emelvényre. TÍZMILLIÓK JAVASLATAI A TERVBEN Hangsúlyozta, hogy a szak­­szervezetek tevékenyen ki­vették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozá­sától. A dolgozók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, számos javaslatot terjesztet­tek elő, amelyeket figyelme­sen megvizsgált az SZKP Központi Bizottsága és a mi­nisztertanács. Az igen fontos gazdasági és szociális feladatok megoldását — folytatta — elősegíti szocialista verseny, amelyben a több mint hetvenegymillióan vesznek részt. A verseny termelés hatékonyságának, a a munka termelékenysége foko­zásának céljait szolgálja, vég­ső fokon a szovjet nép életé­nek növelésére irányul. Az elmúlt ötéves terv évek­­­ben a műszaki fejlesztésen és termelés korszerűsítésén munkálkodó mérnökök, mun­kások, alkalmazottak javas­latai 12 milliárd 500 millió rubelt kitevő gazdasági hasz­not hoztak az országnak. Prohorov megelégedéssel ál­lapította meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának be­számolója támogatta a válla­lati kollektívák szociális fej­lesztése tervezésének gyakor­latát, amivel a szakszerveze­tek aktívan foglalkoztak az utóbbi években. Az ilyen ter­vek intézkedéseket irányoz­nak elő a lét- és munkakörül­mények, a szabad idő kihasz­nálás további javítására, a munkások és alkalmazottak szakképzettségének, általános műveltségi színvonalának emelésére. Ezeknek a tervek­nek ki kell lépniük a kísér­leti stádiumból és alkotó elem­ként be kell kerülniök az üzemek és gyárak komplex ötéves terveibe. A társadalmi fogyasztási alapok növekedésével — mu­tatott rá — bővülnek a szak­­szervezetek lehetőségei egye­bek között egészségügyi terü­leten. A VIII. ötéves terv éveiben a szovjet szakszer­vezetek 165 ezer férőhellyel rendelkező szanatóriumokat­, üdülőket és hasonló intézmé­nyeket építettek. A szovjet szakszervezetek forrón helyeslik az ország fejlesztésének új szociális­gazdasági programját. — mondotta Prohorov. SEGÉDMUNKÁSBÓL GYÁRIGAZGATÓ A moszkvai Lihacsov-autó­­gyárban az automatizált és gépesített szalagok hossza el­érte a 75 kilométert — mondotta felszólalásában Pavel Borogyin, a gyár igaz­gatója. Borogyin, aki segéd­munkásból vált a termelés a vezetőjévé, beszámolt azokról minőségi változásokról, amelyek a szovjet munkás­­osztály képzettségi szintjében mentek végbe. Közölte: a szovjet népgaz­daság igényeit szem előtt tartva az üzem kollektívája vállalta, hogy az új ötéves terv folyamán a vállalat ter­vezett kapacitását meghaladó módon növelik a gépkocsi­­gyártást. Konsztantyin­­ Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszter­­el­n­ök-h­elyet­tese és tervbizott­ságának elnöke felszólalásá­ban hangsúlyozta: helyesnek tartja a pártnak a köztársa­ság keleti körzetei gazdasági potenciáljának növelését, ter­mészeti kincseinek gyorsított ütemű kihasználását célzó irányvonalát. PORTUGAL-GUINEA KÜLDÖTTE Amilcar Cabral, a Portugál-Guinea és a Zöldfoki-szigetek afrikai függelenségi pártjá­nak főtitkára felszólalásában kijelentette: Lenin halhatat­lan lángelméje és tanítása olyan hatalmas erő, amely se­gíti és állandóan ösztönzi az igazi antiimperialista harco­sokat. „A győzelembe vetett hi­tünket növeli, hogy az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának szavaival újra meg­erősítette a Szovjetunió Kom­munista Pártjának eltökéltsé­gét a felszabadító mozgalmak erkölcsi, politikai és anyagi segítésére. Nem csökkentjük az afrikai szolidaritásnak és a világ többi gyarmatosítás­ellenes erői szolidaritásának jelentőségét, ha őszintén meg­mondjuk, hogy harcunkhoz a legnagyobb támogatást éppen a Szovjetuniótól, kapjuk” — hangsúlyozta Amilcar Cabral. A CHILEI SZOCIALISTÁK ÜDVÖZLETE Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője, kongresszusi megállapította:felszólalásában — Mi, chilei szocialisták, nem érezzük idegeneknek és kívülállóknak magunkat Szovjetunióban. Az önökkel a való sok éves barátság lehe­­­tővé tette, hogy megismerjük szocializmus vívmányait. Nem érezzük idegennek ma­gunkat azért sem, mert a marxista—leninista tanításon alapuló elméleti nézeteink egybeesnek. Del Canto bejelentette, hogy a községtanácsi választásokon Chile népe abszolút szavazat­­többséggel biztosította támo­gatásáról a Népi Egységfront kormányát. A JAPÁN KP HARCA Nisizava Kommunista Tomio, a Japán Párt Központi Bizottságának titkára üdvözlő beszédében pártjának harci szolidaritásáról biztosította a kongresszusi küldötteket, az SZKP tagjait és a szovjet né­pet. Kijelentette: „Parancsolóan szükséges és halaszthatatlan internacionalista feladat, hogy az összes szocialista ország, minden kommunista és mun­káspárt, az összes antiimperi­alista demokratikus erő fejt­sen ki maximális erőfeszítést az amerikai imperializmus agressziója elleni küzdelem­ben, az indokínai népek tá­mogatásában”. A KÖNNYŰIPAR AUTOMATIZÁLTSÁGA: S3 % Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter felszó­lalásában az üzemek műszaki korszerűsítésének problémái­val foglalkozott. Az automata gépek rész­aránya az iparágon belül el­érte a 82 százalékot. A szak­emberek most azt a felada­tot tűzik maguk elé, hogy automatizált és félautomati­­zált műhelyeket, végül pedig egész automatizált üzemeket hozzanak létre. Taraszov közölte, hogy öt év leforgása alatt a Szovjet­unióban több mint 500 új könnyűipari üzemet építenek. Az iparág termelésének volu­mene 1,35—1,4-szeresére emelkedik. Különösen gyor­san fejlődik majd a kötszö­­vött és a ruhaipari termékek termelése. A porcelán- és fa­janszgyártás kapacitását meg­ ÜBBtMZffc, W VW.W.WkV.V/.WyVAV.’AVJWWANWV Mai számunkban: Választási nagygyűlés Tatabányán £ Palota a Duna partján­­> Bemutatjuk megyénk képviselőjelöltjeit 5. old. Szerkesszünk együtt!6. old. £ 3. old. 4. old. Fock Jenő látogatása három tatabányai üzemben Fock Jenő, a Minisztertanács területre, a már magasodó első Találmányunk elfogadásáról elnöke a megye 1-es számú épületekre pillanthattak a ven­ tegnapelőtt értesített bennün­országgyűlési választókerületé- . . . . ........ í­et­t szagos t­alálmány i . ........... . Fock elvtárs érdeklődött a Hivatal, A találmány iránt nek képviselőjelöltje a szerdai Mésztelep jövője iránt. Helyei külföldön is érdeklődnek. napot választói körében, Tata­bányán töltötte. A kora délelőtti órákban a megyei pártbizottságon fogadta a kedves vendéget Havasi Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács vb elnöke és Izsáki Mihály, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­kára. Rövid eszmecsere után Fock Jenő elvtárs az őt fogadó me­gyei vezetők társaságában a városi tanácsot kereste fel, ahol az érkezőket Takács Tiha­mér, a városi pártbizottság el­ső titkára, Sütő András, a vá­rosi tanács vb elnöke, Salamon Rugóné elnökhelyettes és Nagy István elnökhelyettes üdvözöl­te. A városi tanácson Nagy Ist­ván adott tájékoztatást Tatabá­nya legújabbkori fejlődéséből, térképek, makettek, fénykép­­felvételek bemutatásával, legtöbb szó a további tenniva­­­lókról esett. Tatabánya-Újvá­ros fejlődése a jelenlegi terü­leten hamarosan befejeződik — mondotta az elnökhelyettes — és a volt bánhidai részre kerül­nek az új házak és középüle­tek. Az ablakból éppen erre a selte a telep szanálását. A kor­mány elnöke nagy reményt fűz a város lakásépítési tervéhez. Kifejezte reményét, hogy a IV. ötéves tervben megépülő mint­egy 6000 új otthon lényegesen javít a megyeszékhely lakos­ságának életkörülményein. Fock elvtárs találkozni kí­vánt választóival, Tatabánya dolgozóival. Ennek eleget téve látogatták meg a Tatabányai Alumíniumkohót. Itt Üveges József igazgató fogadta az ér­kezőket. Megtekintették az egyenirányító vezérlő termet, a gyár szívét, ahol a nemrég munkába állított modern egyenirányítót mutatták be. Az üzem bejárásakor Fock Jenő elvtárs elbeszélgetett Im­­refi József főtechnológussal, aki Tóth Mihály kohómérnök­­kel olyan jelentős találmányt dolgozott ki, aminek alkalma­zásával a kádépítésnél több­millió forintot takaríthat meg az alumíniumkohó. — Munkatársam az elvi kér­déseket tisztázta, rám a gya­korlati megoldások maradtak — mondotta Fock elvtárs ér­deklődésére Imrefi József. — Beszélgetett Fock elvtárs Sámuel Ferenc kádszerelővel, a Táncsics szocialista brigád vezetőjével. A kormány elnöke bejegyezte nevét a brigádnap­a­lóba. A kérdésekre válaszolva brigádvezető elmondotta, hogy kollektívájukban csak törzsgárda tagok vannak. A „legifjabbaknak” 10 éves munkaviszonyuk. Többen már a 20 esztendeje dolgoznak az alumíniumkohóban. A nagy­szerű együttműködés eredmé­nye, hogy egy-egy kád szerelé­sénél 20—20 munkaórát tudnak megtakarítani. Búcsúzásk­or Focik elvtárs­nak a gyárban előállított, alu­míniumból öntött kohász szob­rot adtak át a gyár plakettjé­vel, és egy alumíniumból ön­tött patkót, ezzel jelképesen is szerencsét kívánva a miniszter­­elnöknek további munkásságá­hoz. Az alumíniumkohóból Tata­bánya új iparnegyedébe veze­tett a miniszterelnök útja. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Szép Géza termelési igazgató fogadta a magas ven­déget. Elmondotta, hogy a he­lyi vezetők segítsége révén si­került üzemüket kifejleszteni. Fock elvtárs itt öller Emőné­­vel, a kábelformázóban, Nád­házi Máriával és Móri István­­néval a tekercselőben, Kovács Líbiával a jelfogó üzemrészben beszélgetett. A beszélgetések­ből kialakult az összkép; a nő­dolgozók jól érzik magukat az üzemben, szívesen végzik munkájukat. S külön örömmel tölti el őket, hogy bérrende­zés előtt állnak. Meglátogatták a szomszéd üzemet is, a Magyar Gyapjú­fonó és Szövőgyár tatabányai telepét. Itt Hetzmann Ibolya, a III-as számú KISZ-szervezet titkára üdvözölte elsőként a kedves vendéget, aki Szabó Károly telepvezető, Kovács Lászlóné párttitkár és Martin István ná­szb-titkár kalauzolá­sával végigjárta az üzemet. Végül a délelőtti program befejezéseként Fock elvtárs megtekintette Tatabánya­­Kertránost,­­ A kormány elnöke az Alum­íniumkohóban Fock elvtárs brigádnaplót ír alá a BHG-bo;

Next