Dolgozók Lapja, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
Járási ünnepségre készülnek Ászáron Ászáron a művelődési otthon Jászai Mari nevét viseli (van Jászai utcájuk is, Jászai-mozi is.) Mészáros Lajosné művelődési otthon igazgató szerint lényegében nem is művelődési otthon az övék, inkább művelődési terem, hiszen egy nagy helyiségében a mozi működik. Legutóbb a mozinak megfelelően a termet lejtőssé ékítették át, modern csapódó széksorokkal rendezték be, tehát ez a terem már csak előadásokra alkalmas. Viszont színházi előadást nem terveznek, mert a másfél száz embert befogadó teremben igencsak ráfizetéses lenne. És honnan vennék a pénzt — a tanács nem olyan tehetős... — A teremgondokon akaratunk segíteni, amikor ÁFÉSZ-szel közösen építetttünk egy nagy tánctermet — mondja Takács László vb-elnök. — 1968-ban adtuk át a helyiséget, de sajnos, semmiképpen nem tudtuk besoroltatni, a bizottság nem fogadta el, így a fenntartását nem bírtuk. Ott állt a nagy terem a kisvendéglő mellett a mellékhelyiségeket használta csak az ÁFÉSZ. Végül átadtuk az MKSZ-nek, rendbehozták az udvart, renoválták az épületet és kitűnő lövészklubot alakítottak ki. Most már nem sajnáljuk a kiadásokat, ha nem is kulturális célokat szolgál a bálterem... — Van színjátszó körünk is — mondja a művelődési ház igazgatója, — csak az a baj, hogy nincs állandó vezetője. — A tanácselnök hozzáfűzi: Ászáron nem tudtuk még elérni, hogy az értelmiségi réteg odafigyeljen a művelődési tevékenységre. A pedagógusok nem segítenek a művelődési otthonnak; ennek oka, hogy legtöbbjük bejáró. Azért reméljük, hogy az új tanácstörvény következtében szorosabb kapcsolat épül ki a tantestület és a tanács, a művelődési otthon között. Ászáron több éve külön helyisége van a KISZ-nek, amely, most se tartozik szervesen a művelődési otthonhoz, bár az igazgató irányításával, segítségével működik. Nem volt éppen jó híre a fiatalok házának a községben, az utóbbi egy-két évben azonban egészen komoly tevékenység folyik ott. Legutóbb például ott tartották a szilveszteri mulatságot a fiatalok, s mint a tanácselnök mondotta: „utóhangok nélkül, ami azt jelenti, hogy a szülők is elfogadták a fiatalok valóban kultúrált szórakozási formáját”. Ez egy községben eredménynek számít... A KISZ-házban van tv, társasjátékok, s amire büszkék a fiatalok: saját zenekaruk is van, szeptemberben alakult, s egyelőre ki-ki a maga hangszerét használja. Hangszórókat a tanácstól kaptak. A falu központjában lévő ifjúsági házat nemrég javították, még az alap víztelenítése van hátra. A klubot a KISZ-vezetőség irányítja, a programot a művelődési otthon igazgatójával állították össze. Tavaly is folyt az ifjúságpolitikai előadássorozat, idén TIT előadásokat „beiktattak” a kötött foglalkkozások programjába. A fiatalok önmaguk is tartanak előadásokat denkit érdeklő népszerű, mintémakörökből (a világ városai stb.) és fiatal szakembereket hívnak meg, akik szakmájukról beszélgetnek el a KISZ-esekkel (agronómus, mérnök, lakatos, stb.) . Idén Jászai Mari születésnapjának megünneplésére készülünk. A Jászai-napokon változatos műsorokkal szeretnénk fellépni, s erre nagyon komolyan készülünk — mondja Mészáros Lajosné. — Az emlékszoba megnyitásait immár maratoni előkészület előzte meg —mondja a tanácselnök. — 1958-tól készülünk erre, de a ház nem volt eladó. Most már csak egy öreg bácsi lakik benne, aki hajlandó eladni. Nekünk nincs annyi pénzünk, s a megyétől várunk támogatást. Nem nagy összeg az ára: régi, javításra szoruló nádfedeles ház. • A keményítőgyár is segít, ha arról lesz szó, s reméljük, a tsz is... Néhány éve levelezünk Czenner Mihály színháztörténésszel ,aki megígérte, hogy segít berendezni az emlékszobát. Gobbi Hilda szintén rendelkezésünkre bocsátja emléktárgyait... Az elkövetkező években a szakköri tevékenységet szeretnék meghonosítani az ászári művelődési otthonban (eddig az iskolában működtek csak szakkörök), s gondolkoznak az asszonyok szabadidejének felhasználásán is. Rádiós szakkört igényelnének a fiatalok, de nincs rá pénz. A szakköri tevékenység és a klubmunka szempontjából fontos lenne a KISZ- hárcot is a művelődési otthonnal „összehozni” — költségvetésileg is jobb lenne ez a megoldás. (györke) bányatörténetünk érdekességei. Hazánk területén volt az emberiség ehsó ismert bányája Balatonfüreden, a múlt év végén nemzetközi bányászatiautomatizálási konferenciát tartottak, ahol egyebek között ismertették bányatörténetünknek azokat az érdekes eseményeit, amelyek méltán keltettek érdeklődést a külföldi részvevők körében is. Külföldön napjainkban is kevesen tudják például, hogy Magyarországon, a balatonvidéki Lovas község határában tárták fel az emberiség eddig legrégibbnek ismert bányáját. Az itt talált nagyméretű csontokból készült több mint száz darab bányaszerszám korát 30 000—40 000 évesnek becsülik. E helytől alig 40 kilométernyire a közelmúltban tárták fel az ősember kovakő bányáját, ahol csokból készített szarvasaganfejtő eszközök tucatjai kerültek elő. Az őskor bányászatát e területen a történelmi népek tovább folytatták, s a kelták, dákok, rómaiak, továbbá az avar uralom alatt élő szlávok után a magyarok is hamar felismerték a bányászat jelentőségét. Az állammá fejlődés időszakában Géza fejedelem már központi kézbe vette a bányászatot. Az ezer évvel ezelőtti „államosítás”-sal Géza saját hatalmi erejét igyekezett növelni. A bányák központosítása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy A fejlődés eredményeként a XIV. században, a világ akkor ismert aranytermelésének 40, ezüsttermelésének pedig 30 százalékát Magyarország adta. A műszaki színvonal korai fejlődését bizonyítja, hogy a XV. században magyar bányászszakemberek segítették az angol és a francia királyság, továbbá az orosz és az olasz fejedelemségek bányászatának fellendítését. A vasút őse, a favágányon futó bányacsille „magyar kutya” néven terjedt el a szomszédos országokban. A bányászat újkorát 1627- ben a Selmecen tidördülő első bányabeli robbantásnyi néhány évtized alatt elláthattatta meg, s ezt követte 1722-ben Újbányán a kontinens első gőzgépének munkába állítása, bányavíz emelésére. Ják a mezőgazdaságot szerszámokkal és a X—XI. század fordulóján már kialakulhatott Rudabányán a vaskohászat. Később az uralkodó a bányászati jogot adományok formájában már kénytelen volt megosztani. Az első írásban fennmaradt bányajogosítványt 1211-ben keltezték. A tatárjárás után — az ország újjáépítése miatt — a bányajog megosztása még tovább fokozódott. Számos műszaki újdonság hirdeti ezenkívül, hogy magyar bányászat egy évezreden keresztül a világ élvonalában haladt. Műszaki felkészültségünk, automatizálási eredményeink a balatonfüredi konferencián bányáink mai helyzetéről is elismerést váltottak ki a külföldi érdeklődők körében. A lakosság segítségével... Jól, Január 7-én este 11 órakor tatabányai KOMÉP- szálló mellett parkoló Moszkvicshoz egy fiatalember lépett, annak jobboldali ablakát betörte, majd bemászott a kocsiba és megrongálta a kapcsolókat. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, továbbment. — egy másik gépkocsiig. A Schönherz Zoltán út 11. szám előtt»parkoló Fiat volt a következő „áldozat”. Ennek is betörte az ablakát... A kapcsolókra már nem került sor, a környék lakói közbeléptek. Nem ez az egyetlen eset, amikor a lakosság segít megfékezni a garázdákat, megakadályozni őket tettük elkövetésében. A televízió népszerű műsora, a Kék fény, aktivizálta a lakosság bűnüldöző tevékenységét, amelyben ma már részt vesz szinte mindenki. S ez magától értetődő dolog: a rendőrség munkájának segítése mellett az állampolgárok saját érdekeiket, biztonságukat védik. Stopka László tatabányai lakost — a gépkocsiablakok betörésének „specialistáját” — nemcsak e két kocsiban okozott, mintegy 900 forint kár terheli. 1971. december 19-én hajnalban a Komárom megyei Távhőszolgáltató Vállalat központi telephelyén egy Skoda személygépkocsi és egy teherautó ablakát törte be, 1096 forint kárt okozva. Nadobán Mihály tatabányai lakos „jobban dolgozott”: január 18-án, rövid idő leforgása alatt öt személygépkocsin töltötte ki dühét. Este hét óra után a Puskin Kultúrotthon előtt parkírozó autókról törte le, ami törhető volt: a Húsipari Vállalat Volgájában 470 forint, a kerékteleki Béke mgtsz Volga kocsijában 400, egy Renault-ban 2000, egy Skodában 300, egy Moszkvicsban pedig 2000 forint kárt okozott. Nadobán Mihályt is helyszínen fogták el — nem a a rendőri szervek, hanem a lakosság. A rendőrség őrizetbe vette őt is, valamint Stopka Lászlót is, s eljárást indítanak ellenük. KOMÁROM MEGYEI FÉMIPARI VÁLLALAT felvételre keres lakatos, hegesztő, esztergályos, fűtő szakmunkásokat és segédmunkásokat Jelentkezni lehet a vállalat Munkaerő, és Bérgazdálkodási Osztálya Tatabánya II, Vágóhíd n. 4. dolgozok, lapja TV-előzetes Film —* minden mennyiségben HOVÁ? (szerda, 20.00), magyarul beszélő angol film. A Magyarországon is ismert Kenneth Loach rendező filmjét hónapokig tartó éles sajtóvita követte, minthogy egy nagyon nehéz kérdésről, nagyon őszintén beszél filmjében: a kétségbeejtő angol lakásviszonyokról. Kenneth Loach a támadások kereszttüzébe került, mindemellett védelmezői is voltak, akik azt írták erről a kegyetlenül őszinte filmről, hogy egy nemzet lelkiismeretét rázta meg, kegyetlen vádbeszéd a magát „jóléti” társadalomnak nevező Anglia ellen. BBC a televíziós film bemutatását éppen emiatt háromszor is elhalasztotta. Bármit is mondanak azonban Loach ellenfelei, a katasztrofális lakáshelyzet miatt tömegek otthontalanok, helyzetük siralmas és kilátástalan, s küszködésük sehonnan sehová sem vezet ilyen viszonyok között. A SZÍNÉSZ, (csütörtök, 20.00), magyarul beszélő angol filmvígjáték. A 60-as évek közepén ,hazánkban is játszották a mozik, a Kenneth Moore főszereplésével készült kesernyés-fanyar vígjátékot, amelyet Douglas Hayes regényéből Peter Yeldham írt. A kis vidéki színész Londonba megy, s a nagyvárosban próbál szerepeket kapni, ez azonban a sztárok miatt nem sikerült neki. Megalkuszik és szájízesítő tablettákat reklámoz, míg végül felismerve lehetőségeit, visszamegy vidékre, ahol legalább színészi munkát végezhet. A színészi életről, sorsról, szól ez a vígjátéki elemekkel erősen megtűzdelt, szellemes film. Magyar hangok: Simon György és Halász Judit. SZÁLLNAK A DARVAK, (péntek, 15.35), magyarul beszélő szovjet film. Az Iskolatelevízió filmesztétika adásának illusztrációjaként tűzte műsorára a televízió Kalatozov világhírű filmjét. 1958-ban aratta első sikerét a film Cannes-ban nagydíjat nyert, s azóta is mindig siker a felújítása. Pedig a történet maga igencsak egyszerű: egy szerelemről szól, amelybe beleszól a háború, a fiú elesik, a lány hűtlen lesz. S mégis kevés ilyen őszinte, mélyen elemző filmet láttunk az utóbbi évtizedekben. A felnőttek bizonyára többször is megnézték már az elmúlt másfél évtized alatt, azóta azonban felnőtt egy korosztály, s tagjai közül sokan talán most találkoznak először Borisszal, Veronikával, Markkal. Magyar hangok: Alekszej Batalov — Bitsksy Tibor, Tatjana Szamojlova — Cserous Mariann. VISZONTLÁTÁSRA MR. GROCK, (szombat, 16.10), magyarul beszélő francia film. Pierre Billon rendező életrajzi dokumentumfilmje a világhírű bohócról, Grockról szól, akinek pályája az első világháború előtt indult, és több mint fél évszázadig tartott. Grock csodálatos művészetével azokban az évtizedekben igyekezett megnevettetni az embereket, amikor a világnak a történelem sötét fordulatai miatt leginkább szüksége volt derűre. Grock magyar hangja: Gáti József. HA HALLOD A HARANGODAT, (szombat, 22.15), magyarul beszélő jugoszláv film, a televízió „Éjszakai előadás” című sorozatának legújabb darabja. 1969. őszén mutatták be hazánkban a fiatal jugoszláv rendező, Antun Vrdoljaknak a moszkvai filmfesztiválon díjat nyert művészi filmjét, amely népfelszabadító háború kezdeti időszakában játszódik. Azt mutatja meg, hogy a később oly legendás hírű partizánhadsereg hogyan, kikből szerveződött, milyen vallási, nemzetiségi és kasztkülönbségekből adódó ellentétek nehezítették az összekovácsolódást, az egységes harcot a fasiszták ellen. A film szokatlan, eredeti hangvételben ábrázolja a témát, jóízű, időnként erősen rusztikus humorral. (a.gy.) 10*2. január 23, vasárnap 1 Családi Intézet hírei A Komárom megyei Fémipari Vállalat kollektívája nagyszabású névadó ünnepséget rendezett a Családiben. Ez alkalommal Intézetros Andrea, Cseppely MészáJános, Lelkes Ildikó, Lelkes István nevét jegyezték be ünnepélyesen a névadó könyvbe. A csöppségeket, a boldog szülőiket és vendégeket a vállalatvezetés és a munkatársak nevében Mórocz József szb-titkár köszöntötte. Az ünnepségen az intézet kamarakórusa és gyermek versmondó stúdiója működött közre. A tűzrendészet városi parancsnoksága meghitt hangulatú névadó ünnepséget rendezett a Családi Intézetben Papp Csaba részére. A névadó szülők Püspökladányból érkeztek a kedves ünnepségre, melyen az énekkar és úttörők közreműködésével vonalas műsor hangzott színes. A szülők, névadó szülők és a meghívott vendégek boldogan koccintottak a kis ünnepelt egészségére. Új — megvásárolható ■— ajándéktárgyakkal bővült a Családi Intézet készlete. A szép habán-edények, tálak, Vasztryuma stb. az intézet kiállító vitrinjeiben tekinthetők meg. Új típusú, díszes meghívókat ajánl a Családi Intézet a házasságkötésekre. Az első sorozat már elkészült a tatabányai nyomdában, a a februárban tartandó esküvőkre a fiatalok már ezzel a meghívóval hívják meg vendégeiket. Az egyenruha előnyei (A Paris Match-ból) Parázslik a száraz avar a kömlődi határban. Magányos ember vigyázza. — Molnár József útőr vagyok, immáron tizennégy éve — mutatkozik be. — Nem akarok hazudni, de ha jól számolom harminc kilométert is elballagok, meg kerekezek a napi járatban. Szikár, vállán bőrtáska, csontos arcát eső, szél, nap és fagy cserzi feszesre. Humora készen tartva csattan, mint olajozott kulcs a zárban. Élce nem bántó és derűjével elmossa korát, övé a határ Komlódtól Gesztesig. — Száraz idő van, csöndes a szél, amíg itt vagyok, legelhet a tűz — mutat az árokra.p A láng nyelve csúszva harap. Ha meg időn túl lobbanna— agyonütöm. Nekem az is munka, ha nézek. Közelben és messzire élet van az utakon. A minap is egy ember aludt az árokban. Kerékpárja az útpadkán, ő maga motózva (részegen) horkolt. No, atyafi — gondoltam — a szentek mellett én is őrizlek, de jobb lenne, ha felkelnél innen. Megpiszkáltam egy cseppet a komát, morgott, hogy még aludna. Rajtam nem múlik, ha nem kemény a derékalj... — gondoltam — csak épp a kerékpárját tettem beljebb az útról. Amíg dolgoztam a közelben, kiszívhatta belőle a föld hidege a pálinkát, mert mire fölébredt, szépen megköszönte az istápolást. — Jól van öregem — mondta —, ha találkozunk fizetek egy féldecit... Hát ilyen is akad. — Máskor meg a híd alatt settenkedett valaki. Nincs jogom abajgatni senkit. Ha már bújni akar, hadd tegye. De a szemem kísérte, amíg gallyaztam. Jól megfigyeltem a formáját, mert számonkérhetik tőlem. De azt már nem tűrhetem, hogy a fákat, útjelző táblákat rongálják. Mert kérem, ha kiszárad, ha nem az útszéli fákhoz senkinek semmi köze az útoron kívül. A jelzőtáblákért pedig nagy felelősséggel tartozom. Levágja gyakorta a szél, de azonnal feldrótozom. Csintalanságból is akad rongáló. Ha meglátom, följegyzem a nevét, de annak is, aki járműjével beszennyezi az utat, vagy ráhajt gépkocsival és fogatossal az árokra. A táskámban van a munkalap, a ceruza, meg a papiros. Az útőr táskája a szolgálati jelvény s büszkén rácsap a vállán függő jókora ,,jelvényre”, amelyben a ceruza, papír mellett, a házisonka meg egyéb hozzávaló dudorodik. -- Akad aztán tüske, vetés, gazégetés, mint az ott ni' — mutatja az árok oldalán a füst alatt parázsló hamut. — Gyökhajtás irtása és út portalanítás a naponta végzett munkám. Ahol dolgoztam, kitűzöm a háromsarkú piros zászlót. Ha vihar jön, elbújok, szélben ahová tudok. Goromba enni az árokpartra hasatok. Engem a taxi nem lát, de én őt annál jobban. Ha, feletteseim, keresnek, csak a zászlót figyelik. Ők már tudják.*. Hopp zászló! Erre hasal az útőr,itt : — Ne keressék — int az útőr — most a kerékpárom helyettesíti. Van már két éve is, hogy brigádban dolgozunk. Ügy határozott a főnökség, nem kell a zászló. — A brigád az jó, de a kerékpár vizes lesz, a táskám sem szereti. A zászlónak nem árt semmi, az nem fázik, ha ázik, rozsdát sem kap, nem igaz? — No, ha megint találkozunk, majd mondok még egyet, s mást. Ez áldja magukat! — köszön el tőlünk az útőr. — Menjenek csak egyenesen a falu irányába. Most ugyan nem látni Várgesztes várát, köd takarja, mert magasan van. A faluba érjóve az útelágazásnál balkézt fordulnak, amíg tudnak.. . azon túl próbálkozzanak." Hanem föl már bajosan jutnak, a Csákók földjére... m megköszönjük az útba/n igazítást. Mennyire igaza volt Molnár József útőrnec! Később imnnnnank hungamiCiRftd vált? fS