Dolgozók Lapja, 1973. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-06 / 54. szám
Pajzán múzsás szorgoskodás Weöres Sándor és Csernus Mariann előadói estje Esztergomban Tulajdonképpen akkor lennénk stílusosak, ha az 1800- rs évek nyelvezetén írnánk ."eöres Sándor megálmodta Itőnő, gróf Lónyay Erzsébet "ima műveinek előadásáról. Kétségtelenül nagy ötlet volt eöres Sándortól, hogy életre kellett egy sosem létezett, viharos pályát futott költőnőt. A „Psyché” kötet tartalmazza a nem élt költőnő életrajzát, költészetének legszebb darabjait, emlékezéseit, s élő kortársainak róla szóló verseit, feljegyzéseit. Szombaton este az esztergomi Technika Házában „Lónyay Csernus Psyché Mariann"’ lépett a dobogóra, hogy előadja a 36 évet élt költőnő munkáit". Bepillanthattunk .Télig sötétben rejtőző asszonyt a világ”-ba, érezhettük az „izgató kis hölgy meleg lehelését"’. Nemcsak a költői munka páratlan, Csernus Mariann színészi teljesítménye is bravúr. A művésznő nemcsak vall egy hajdani életről, tragédiáról, apró örömökről, való és vélt szerelmekről, hanem a nézőt is vallatja. Borzongat, s nevettet, mély tragédiákat tár fel, s szavaiban villanásnyi katarzisok tűnnek fel. Megszeretteti magát Csernus- Psyché, filozófiailag zárt egységbe ötvözi életét a hajdan volt költőnőnek. A pajzán múzsás szorgoskodás a költői mű „Hegyaljai évek” 1808—1812-ig időszakával kezdődik. terjedő Csernus Mariann itt a 13 esztendős Lónyay Erzsébet zsengéit, kamaszdalait megkapó őszinteséggel, a világra való rácsodálkozással vegyes rádöbbenéssel tárja fel. Szavainak „csípése vagyon, marása nincsen”. A frivolitást nem érezzük annak — a kamaszlány kendőzetlen őszintesége ez. A „Bolyongás évei”-re (1813— 1816) a melankólia, a töprengés a jellemző. Ez a Csernus tele van feszültségekkel, szorongással. Önmagát, női érzékét, költészetét megismerő nagylány vall magáról. Felfeltűnik a gyermekversek kedves ritmusa, a skandálás melegsége. De már ez a Psyché nem kamasz többé. A képzeletbeli látogatás Goethénél költőileg és színészileg tökéletesen megoldott része volt az előadói estnek. A „Levél Gausinomnak Újhelye” az ötletes szerkesztést dicséri: kedves, borongós hangulatot teremtettek azzal, hogy „Für Elise”-dallamai szólalnak meg a levél tolmácsolása közben. Az „Asszony-évek” (1817— 1831) a letisztult hangvétellel, a már nem heveskedő, a pajzánkodásban is tudatos Lónyay Erzsébetet mutatja be. Csernus nem csak küllemileg (asszonyos kosztümben) változott. A korábban vidám nő most hisztériás, ideges lesz. Szavai kemények, metszenek. Gyermekkori sérelmeinek, botlásainak súlyára most jön rá, s nem menti fel magát, nem magyaráz — tudatosan vállalja múltját. E műsorrészben több villanásnyi versikében terjedelembe is dús prózai rész van, az „Ungvárnémeti Tóth László emlékezete”. Megdöbbentően szép, merész sorok. Egy férfi életét, sa vele kapcsolatban álló nő emlékeit eleveníti fel a költő, s hitelesen tolmácsolja a színésznő. A „Tükör előtt”-ben és „Toldy Ferenc Uramház”-ban már a megállapodott asszony lép elénk. A dobogón bidermeier íróasztalka, hatalmas fotel — ezek a kulisszák a hajdan nem volt költőnő emlékeihez. A sarokból gitárzene szólt, Kecskés András szerzeményei s Fodor Ferenc előadásában szerves tartozékaivá váltak a költői estnek. A zene sok esetben dramaturgiai funkciót kapott, atmoszférát teremtett. Weöres Sándor művét, „Psyché”-t jól ismeri az olvasó, az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt ez a kötet. Csernus Mariann értő és érző tolmácsolása közelebb vitt a költőhöz, motiválta, emóciókkal teljesítette ki a sorokat. A művésznő beszédkultúrája, színészi tudása méltó a nagy műhöz. Maradandó élménnyel, emlékekkel gazdagodtunk szombaton este. Nagy Lajos DOLGOZOK LAPJA A mezőgazdasági könyvhónap könyveiből Kiskertek és házikertek növényvédelmi naptára címmel jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában a kerttulajdonosok számára eddig nélkülözött gyakorlati növényvétdelmi útmutató. A könyv két részre tagolódik, egy részletesebb és egy a legszükségesebb növényvédelmi teendőket tartalmazó összevont naptára. Ez utóbbi a kezdő kertészkedők számára készült, ezért csak a legegyszerűbben megvalósítható védekezési módok ismertetésére szorítkozik. A gyakorlottabb kerttulajdonosok számára ugyancsak naptárszerű feldolgozásban, négy fejezetre osztva ismerteti a védekezés tudnivalóit és teendőit. A gyümölcsöskert c. fejezete gyümölcsfajtánként tagolja az előforduló kártevőket és kórokozókat, valamint a védekezés módját, összekapcsolva a kombinált védekezés lehetőségeivel is. Rövid összegezésben foglalkozik a szőlő védelmével. veteményeskertekben szükséges védekezéseket az egyes zöldségfélék csoportosításának megfelelően tárgyalja. A virágok védelmét a rózsa kártevőin és betegségein keresztül szemlélteti. Táblázat ismerteti a házikertekben engedélyezett növényvédőézeneket, azok keverhetőségének lehetőségeit. A talajfertőtlenítés elvégzéséhez területszámítási példákat közöl, a permetezés és porozás anyagszükségletének kiszámításához gyakorlati példái nyújtanak segítséget. Közli a méhek, madarak és más hasznos szervezetek védelméről szóló rendelkezéseket, megyei növényvédő állomások a címeit. A legcsodálatosabb színekben pompázó trópusi és szubtrópusi erdőkből és sziklákról származó orchideákról írt könyvet Domokos Mária. A szerző előszavában hangsúlyozza, hogy az orchideák nemcsak a botanikus kertek és az üvegházak kényes virágai, ahol kitartó nemesítéssel mesterséges körülmények között termesztik, hanem egyes egyedei nyáron szabadon is tarthatók kertjeinkben. Kreitler Imréné könyvtáros Tavaszi bérlet ’73 \ Népház új színházi sorozata az A tavasz kezdetén indul — immár hagyományossá vált — színházi előadássorozat a Népház szervezésében. Elsőként a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházat láthatják a tatabányai színházkedvelők. Tamási Áron: Csalóka szivárvány c. drámáját mutatják be. Ez a darab korábban új utakat nyitott a magyar színpadon, s formai újszerűsége, hangulati összetettsége biztosítja a mai igényes színháznéző maradandó élményét. Kuriózumként hat, hogy — nálunk először — romániai magyar társulat interpretálásával láthatjuk. Áprilisban a Divat mindenkinek c. zenés divatbemutató keretében találkozhatunk Komlós Jánossal és Hofi Gézával, valamint a Mikroszkóp társulatának más — Tatabányán jól ismert — tagjaival. Szintén áprilisban látjuk vendégül a Madách Színház társulatát. Leonard Gershe A pillangók szabadok c. vígjátékát mutatják be. A szereplők: Tolnay Klári, Schütz Ila, Huszti Péter és Lőte Attila. A hó végén a Humoristák kabaréjának folytatása következik; ezt immár csak Tatabánya részére vállalták: Mikes György, Radványi Barna, Peterdi Pál, Somogyi Pál, valamint parodisták és az Unió együttes. Május elején a győri színház vendégjátékában juk a Hasek népszerű láthatnyéből készült vígjátékot, regényeiket. E hó közepén Oldarich Danek kitűnő csehszlovák szerző szatirikus játékát mutatja be zenés feldolgozásban a Bányász Színpad. A darab címe: Negyven gazfickó rheg egy ma született bárány. Május végén két jelentős színházi esemény tanúi lehetünk. A Madách Színház előadásában láthatjuk Herman Wouk: Zendülés a Caine hajón c. izgalmas játékát, Mensáros László, Márkus László, Cs. Németh Lajos, Bálint András főszereplésével. A Mikroszkóp társulata jelentős új kísérlettel mutatkozik be. Ajtmatov népszerű lírai kisregényéből, A versenyló halálából — Komlós János átdolgozásában — készítettek színpadi művet, Iglódi István rendezésében, Gera Zoltán, Harkányi Endre, Szigeti András és Jobba Gabi főszereplésével. Június elején zárja a bérleti programot a Déryné Színház új, nagy vállalkozása, a Két Elektra. (Az est keretében bemutatják Sophoklész: Elektráját, valamint Gyurkó László: Szerelmem, Elektra c. darabját.) MUZSIKÁLÓ GYEREKEK Vasárnap délelőtt Dorogon, a József Attila művelődési központban rendezték meg a megyei zeneiskolák VIII. kamarazene-fesztiválját. Dorogon az Erkel Ferenc állami zeneiskola idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A dorogi anyaiskolában és a tokodi, csolnoki, sárisápi és a nyergesújfalui tagiskolákban idén 558 gyermek tanul hangszeres zenét — ez a szám önmagáért beszél, jelzi, hogy milyen színvonalas, sokrétű a zeneoktatás a járásban. Megyénk más területeinek sincs szégyenkeznivalója, zeneiskolai hálózatunk átfogja az egész megyét, „fehér foltok” alig találhatók. A művelődési ház színpadán a dorogi zeneiskola fanfáregyüttese üdvözölte a vendégeket, majd Fülöp Pál, a megyei tanács dorogi járási hivatala művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a fesztivált. Szavaiban megemlékezett a dorogi zeneiskola történetéről, s elmondta, milyen szerepet vállal a zeneoktatás a gyermeknevelésiből. A megnyitó után elkezdődött a zeneiskolák monstre műsora. Mint minden évben, most is túlságosan hosszúra nyúlt a bemutató. Ez bizonyos mértékig érthető, hiszen a zenetanárok legjobb növendékeik fellépését indokoltnak tartották, s felbecsülhetetlen élményt, ösztönzést jelent a gyerekeknek is, ha ilyen rangos koncerten szerepelhetnek. A műsort a tatabányai, majd az oroszlányi zeneiskola műsora nyitotta, majd a tatai, komáromi és a vendégként itt járt miskolci gyerekek léptek a színpadra. A műsort a házigazdák, az esztergomi és végül a dorogi zeneiskola növendékeinek műsora zárta. Sajnos nincs lehetőségünk arra, hogy valamennyi elhangzott műről, előadóról szóljunk. Csupán summázva az elhangzottakról: még mindig sok a félreértés, hogy kamarazenélés ürügyén zongorakísérettel előadott szólómű szerepel a műsoron. A gyerekeknek is nagyobb élmény, hasznosabb időtöltés az együttzenélés. Talán az oroszlányi, tatai és esztergomi zeneiskolák közelítették meg legjobban a „kamarazenei” megfogalmazást. Külön említést érdemel a dorogi zeneiskola: látszik, megyénk egyik legrangosabb intézménye ez. Sokféle hangszeren, gyerekzenekarral (nagyon kedves a „Tücsök” , együttes...), fúvósegyüttessel szerepeltek. Érdekes jelenség, hogy majd valamennyi zeneiskola esetében a fúvós hangszeren játszó gyerekek jobbak, ügyesebbek. A hegedűsök között — sajnos — elvétve sem akadt olyan, aki felkeltette volna figyelmünket. Országos jelenség ez, érdemes lenne elgondolkodni, vajon a hegedűoktatásban másféle módszereket nem lehetne-e követni. A gyerekek megható igyekezettel muzsikáltak, látszott, szíves-lélekkel készültek erre az eseményre. Arany Zsolt, a tatai zeneiskola igazgatója, ismét komponált gyerekei számára egy művet — szépen szólaltatták meg kis muzsikusai. A dorogiak egy Kocsármű, a „Saltus Hungaricus” bemutatására vállalkoztak. A műsort szakmai értékelés, vita követte. A dorogi zeneiskolát dicséret illeti a példamutató rendezésért. — csolnoki — Kiállítási napló A művészet határai Ismét együtt kell szólnunk két kiállításról. Ezúttal olyan nézőpontot kínálnak a tárlatokon bemutatott alkotások, amely alapján joggal teheti fel az érdeklődő néző a kérdést: hol is vannak hát a művészet határai? még művészetnek mi az, amit nevezhetünk, s mi az, ami már ezeken a határokon kívül esik? Az egyik tárlat szombaton nyílt a tatabányai Népházban: Sós László és Kemény Éva politikai plakátokat mutat be a közönségnek. A másik kiállításnak hivatalos megnyitója nem volt, a megyei művelődési központ képzőművész szakkörének válogatott anyagát láthatjuk az emeleti galérián. A plakátok az úgynevezett alkalmazott művészetek körébe tartoznak. Azt minden járókelő megállapíthatja, milyen dinamikus változáson ment át a plakát — mind formájában, mind tartalmában. Azon sem kell hosszabban töprengeni, mit jelent a plakátművészet esetében a tartalom és forma szerves egysége. Hiába fontos a téma, amiről hozzánk szólnak ezek a falra rigasztott papírlepedők, ha nem figyelemkeltőek, ha nem vonzzák a tekintetet. Másfelül, hiába. Meass, hatása» «33%IPSX plakát, ha nincs közölnivalója, nincsen informatív értéke. Meggyőződésem, hogy piperecikkről, filmbemutatóról viszonylag könnyebb érdekes, reklámgrafika-hatású munkát készíteni, mint a társadalmi lét bonyolultabb szféráiba kalauzoló politikai plakátot megalkotni. Ebbe az alkotó folyamatba a tárlatlátogató egyébként betekintést nyerhet a „So-Ky” kettős kiállításán, mert nemcsak sokszorosított plakátokat, hanem nyomdába nem került terveket is bemutatnak. Milyen követelményeknek kell eleget tennie a politikai plakát készítőjének, hogy társadalmilag és művészileg egyként elfogadható munka kerüljön ki keze alól? A tisztánlátáshoz, a lényeglátáshoz itt éppúgy társulnia kell a szemléletességnek, mint bármely más művészetben. A szerzőpáros az esetek jó részében képes túllépni a konvenciókon, anélkül, hogy „ultramodernkedővé” válna — ez pedig erejüket, tehetségüket bizonyítja. Az augusztus 20-i ünnepre készített egyik plakáton a tűzijáték és a kinyíló virág képzetét egyszerre idézik. A KGST-t „illusztráló” egyik munkán úgy raknak gyjsmáfila < roshsnjgreket, nyitása mellett önmagukról, a világról valami nem magánérdekű többletet kívánnak elmondani. Ha a kifejezésben, ábrázolásban is sajátos többékevésbé eredeti szintet sikerül elérniük (és sokuknak sikerül), akkor már mégis csak művészi értékteremtésről kell beszélnünk. Itt inkább az lehet a probléma, mennyire konzekvens az illető az alkotásban, azaz nem esetleges-e, nem ösztönös rátalálás-e a szép munka. A sokféleség a kiállított anyag jellemzője, Kaszás József finom rajzai, Kádas István szitanyomatai, Zsombolyai Mária expresszív hatású olajképei, Neuberger István grafikái, Kiss István metszetei keltenek elsősorban figyelmet. (Jakus Sándor, Rupanovics Margit, Neuberger Róbert nevét is feltétlenül meg kell említenünk.). Az említettek némelyikében az „utánpótlást” is sejteni véljük. "Korai művész kör tagjai mutatják be, jenné azonban olyan bíztatást újabb munkáikat. A fő kér adni — névre szólóan —, amides: mikor lép túl a „szakkörhez elegendő „bizonyító dokuri szinten” valaki? Gyakran mentummal” még nem rendelfélreértjük ezt a’ „szakköri” kezünk. A tehetség kibontakojeizot Ugyanis vagy mualko- lehetőség megvan -tas született, vagy nem — har- , , ....................... . .... madik eset nincs. (Ettől füg- a tehetség minőségén múlik, getlenül a nem művészi értékű rajzolás, festés sem lebecsülendő az ember életében, mint az önkifejezés sajátos formája, csakhogy ezzel még nem válik közösségi értékűvé, megmarad az egyéni élet színesí tőjének). A tatai kör tagjainak tevékenységére az jel í £ íísz, hogy Kerti Károly ira, hogy nyomban megértjük: a szerves egységet és a különbözőséget fogták össze kompozícióba, utalva a KGST lényegére. Aktuális témákat jelenítenek meg szimbolikusan a művek, de nem naív leegyszerűsítés szintjén, hanem érthető nyelvre lefordítva köza mélyebb, bonyolultabb összefüggéseket. Ahol ez a kifejezésmód a nézőben is azt az érzést kelti, hogy a témáról így lehetett a legtöbbet, a legeredetibbet mondani, ott kétségtelenül művészi értéke van a plakát keltette tömeghatásnak. Egészen más megközelítési módot kínál a nézőnek az a tárlat, amelyen a tatai képzőművész egyéniséggé tud-e nőni. Röviden: a művészet határait az eredetiségben, a szuverén ábrázolásban jelölhetjük meg. Ehhez érdekes adalékokkal szolgálnak az említett tárlatok. íür) 1973. március 6. kedd Műsoros est a nők tiszteletére A Komárom megyei Rendőr-főkapitányság nagytermében a klubbizottság szombaton műsoros estet rendezett az ott dolgozó nők tiszteletére. A műsorban fővárosi művészek léptek fel. A rendezvény bállal zárult. Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Lengyel katonadalok. 8,34: Az igazi. Ambrus Zoltán elbeszélése. 8,54: Harsan a kürtszó! 9,29: Pillangókisasszony. Operarészletek. 10,05: Iskolarádió. 10,30: Édes anyanyelvünk. 10,40: Leonard Bernstein vezényelt a New York-i Filharmonikus élén. 12,20: Ki nyer ma? zenekar 12,35: Melódiakoktél. 13,44: Hazai tükör. Tamási Áron regénye , rádióra alkalmazva. II. rész. 14,49: Éneklő Ifjúság Székesfehérvárott. Részletek a megyei művelődési központ Ady-termében tartott hangversenyből. 15,10: Rádióiskola. 16,05: Petőfi Kalendárium. 16,11: Két országgyűlés között. Riport. 16,31: Tamássy Zdenkó dalaiból. 16,42: Misha Elman hegedül. 17,05: Miután Sándor a három sárkányt megölte, Csalog Zsolt elbeszélése. Éjszaka, Ördögh Szilveszter novellája rádióra alkalmazva. 17,33: A Camerata Hungarica együttes játszik, Czidra László vezetésével. 17,45: Dr. Kulcsár Kálmánnal, a Szociológiai Kutatóintézet igazgatójával beszélget latin-amerikai útjáról Gazdy Dénes. 18,00: Könnyűzenei Híradó. 18,30: A Szabócsalád. 19,25: Enrico Caruso felvételiből. 19,50. ..Példabeszéd”. Pilinszky János versei. 20,03: Nótaest. Jákó Vera, Solti Károly és Gergely Anna énekel. Németh János cimbalmozik. 21,03: Sportmagazin. 21,33: Lalo: Spanyol szimfónia. 22,20: Tíz perc külpolitika. 22,30: Balás Eszter, Poór Péter és a California Brass műsorából. 22,50: Száz forint — tiszta haszon. Domány András műsora. 23,10: A XX. század zenéjéből. 0,10: Nóták. PETŐFI RADIO 8,05: Észak zenéjéből. 9,03: Könnyűzene Berki Géza szerzeményeiből. 9,30: Mezei Gogó József népi zenekara játszik. 10,00: A zene hullámhosszán. H.53: Könyvek, tájak, emberek. 12.00: Beszélgessünk zenéről. 12.20: Kamarazene. 13.03: Megbízatásuk lejárt. Riport. 13.20: Cár és ács. Operarészletek. 14.00: Kettőtől — hatig ... A Petőfi Rádió zenés délutánja. 18.10: Emlékezzünk régiekről. Látogatás a Debreceni Kollégium Nagykönyvtárának kiállításán I. rész. 18.35: Prokofjev: Hamupipőke — balettszvit. 19.23: Gaál Gabriella és Csapó Károly népdalokat énekel, Keszthelyi Pál furulyázik. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.00: Festi krónika II. kiadás. 20.25: Új könyvek. 20.28: Húsz perc sanzon. 21,03: Pilátus. Felkai Ferenc rádiójátéka. 21,49: Gondolatok filmekről. Bán Róbert írása. 22,04: Schubertjába. 23,1o: Zenés Játékokból. URH 18,10: Angol társalgás középhaladoknak. 21. lecke. (Ism.) 18,30: Magnósok, figyelem! 19,15: Beszélgetés Szalai Sándor akadémikussal. 19,35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Annerose Schmidt zongoraestje. Kb. 20,43: Legkedvesebb verseim. Elmondja Zách János. Kb. 21,00- A hangi verseny közvetítés folytatása. Kb. 21,40: Indulók operákból. 21,55: Zenetörténeti érdekességek. BUDAPESTI TV 9,00: Iskola-tv. 17,13: Hírek. 17,20: „Életet az éveknek...’* Nyugdíjasok műsora. 17,50: Sakkmatt. 18,05: „Utat vágva a rengetegbe”. Dokumentumfilm Gárdos Mariskáról. 18,50: Játék a betűkkel. 19,10: Reklámműsor. 19,15 : Esti mese. 19,30: Tv-hiradó. 20.00- A lámpás (színes!) Tv-film Gárdonyi Géza regényéből. 21,35: Sanzonról — sanzonra. 21,55: Tvhíradó — 2. kiadás. 22.05: Mi újság az iskolában? Szőlők, nevelők egymásközt. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20,00: A párizsi nők. Francia film. 21,10: Reklámműsor (Színes!) 21,15: Tv-híradó — 1. kiadás (Ism.) 21.45: A műfordító műhelyében. Somlyó György műsora. POZSONY 14.00: Iskola-tv. 16.15: Öveges professzor kísérletei. 16.35: Sportesemények visszhangja. 17.05: Bach-művek. 18.00: Esti mese.” 18.15: Családi posta. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Kulturális kaleidoszkóp. 20,00: Egy férfi, aki felkereste a nagymamát. 21,33: Tvhíradó. 21,55: Napjaink szemszögéből. 2. MŰSOR. 18,50: Hírek. szet a Magúra 19,00: Népi építővidékén. Dokumentumfilm. 19,30: Fiatalok horizontja. 20,25: Buzuluktól Szokolovoig. 20,50: A 7—73-as hullámon. 21.00: Hírek. BECS 18.00: Angol nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát gyerekek. 18.30- Az én világom. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Farsang Villach-ban. 21.50: Tv-híradó. 21.55: Egy ablaktisztító karrierje. Filmkomédia. n. PROGRAM 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tvhíradó. 20.05: Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 20.15: Rókavadászat. Filmkomédia. 21.50: Osztrák képek. 23, mi Tv-híradó,