Dolgozók Lapja, 1973. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

1913. szeptember 11 péntek felhívás ! Az Esztergomi Kereskedelmi Vállalat U­N­I­K­E­R , pályázatot hirdet a csolnoki 52. sz. kétszemélyes élelmiszerbolt vezetői állására. FELTÉTELEK: 1. Szakmai képesítés. 2. 5 éves szakmai gyakorlat. 3. Erkölcsi bizonyítvány büntetlen előéletről. Pályázatot kérjük szeptember 30-ig 1973. a személyzeti osztály címére Esztergom, Kossuth L. u. 13. megküldeni DOLGOZOK LAPJA A Iiín­*in­2i«lik éra „Vívmány!" Nem lehet ezt a szót idézőjel nélkül leírni. Azt ugyanis, hogy az 1973/74- es tanévtől az iskolai testne­velés óraszáma háromra emel­kedett, sokan nem tekintették és ma sem tekintik egyértel­műen vívmánynak. Ezt a szerencsére már vis­­­szavonhatatlan tényt sok tan­testületben valóban macska, körmök között fogadták: mi­ért „vívmány?!” A kérdő és felkiáltó jelekkel megtűzdelt hangsúly tartalmazta a testne­veléssel kapcsolatos aggályo­kat, fenntartásokat, sőt, nem­­egyszer a kifejezett ellenszen­vet is. Mert hát (úgy vélték) az alma mater hűvös nyugalmát, az elmélyült szilenciumot meg­­törő „ugra-bugra”, a „futkáro­­zás’’ a tanulás rovására megy! Ez a „tudományosság”, az álszent komolykodás, az elmé­leti tárgyak „egyedül boldogí­tó” pozíciójából eredő kijelen­tés nem egyszer — és gyakran még csak nem is leplezve — szinte minden valamirevaló tanintézetben elhangzott már. Ezután három testnevelési óra lesz az iskolákban! Igazán nem azok bosszantására han­goztatjuk örömmel ezt a mon­datot, akiknek ellenvélemé­nyük van. Tudjuk, hogy az ag­godalom legtöbbször őszinte. Valóban féltik a diákot a fi­zikai túlterheléstől vagy attól, hogy e harmadik óra következ­­tében csökken a megtanulan­­dókra fordítható idő. Sokan azt tartják feloldhatatlan para­doxonnak, hogy „csökkentjük a tananyagot, közben emeljük az óraszámot”. Mások az isko­lai tornatermek szűkös kapaci­tását vagy nemlétét emlege­tik megdönthetetlen ellenérv­ként. Az aggodalom azonban — ha mégoly őszinte is — indo­kolatlan. Fizikai túlterhelés? Ha a sápadt arcú, „magát épp­hogy vonszolni tudó” diákjain­kat nézzük, valóban úgy tűnik, fáradtak. De ezt a fáradtságot — a különböző céllal készült felmérések tanulsága szerint is — éppen a mozgáshiány okozza.­­ A hat-tíz órán át padhoz­könyvhöz ültetett gyerek na­gyon elfárad. De pihenésnek ott a mozgás, a szabad levegő, —, s most a plusz óra. Az így felfrissült diák megnövekedett „kapacitással” eshet a tanköny­veknek. Aki mindezt végig­gondolja, és nem már eleve — talán évek óta beidegzett reflexszel — tiltakozik, az fel­tétlenül egy nevezőre jut testnevelés szakembereivel: a a megnövekedett mozgáslehető­ség a diákok testi-szellemi épülését szolgálja. Jóval komolyabb az ellenérv, ha a tornatermekre és általá­ban az iskolai tornaszertárak állapotára hivatkozik valaki. Miért is tagadnánk: a tanítási feltételek nemhogy három, de két testnevelési óra megtartá­sára sem alkalmasak minde­nütt. A szakemberek már évek, sőt talán évtizedek óta duruzsol­ták, az utóbbi időben pedig már erőteljesen hangoztatták: ke­vés a mozgás, több testnevelési órára lenne szükség az isko­lákban. A döntés megszületett. Most a testnevelő múlik, hogy igazolják tanárokon annak helyességét! És nemcsak a jól felszerelt iskolákban, hanem mostoha körülmények között is. Mert a testnevelés hatása nem csak tornatermekben, sza­bályos méretű pályákon, uszo­dákban fokozható. (Szerencsé­re több iskola már rendelkezik ilyen lehetőségekkel.) A szel­lemi-idegi fáradtság udvaron, erdőben, vízparton, még egy kisméretű tanteremben is — gondos óravezetéssel — jelen­tősen csökkenthető. Egy-egy iskola hiányos fel­szereltsége tehát nem lehet probléma, különösen akkor nem, ha az óraszámemeléssel együtt jár a hiányosságok ész­szerű és az eddiginél sokkal in­tenzívebb pótlása. Az új oktatási év eddig eltelt napjain az iskolai órarendek készítői sokat törték a fejüket, s a harmadik testnevelési óra beolvasztása több helyen zava­rokat okozott. Lassan azonban véglegessé válnak az óraren­dek, megoldódnak a problé­mák. Tanár is, diák is meg­szokja azt a pluszt, ami nem­csak egyetlen órát jelent, ha­nem azt is, hogy ifjúságunk ne­velése teljesebbé, gazdagabbá vált. — st — UMofair UTAZÁSÁT TEGYE KÉNYELMESSÉ. Vásároljon gépkocsit a MERKUR székesfehérvári kirendeltségén, ahol különféle gépkocsitípusokban válogathat. Ugyanitt gépkocsi-felvásárlás és bizományi bevét Államilag leadott gépkocsikra OTP-hitel. Nyitva tartás fél 8-tól fél 16 óra Páratlan hét szombatja szabad. Telephely: Székesfehérvár, Széchenyi út 94. Oroszlányiak figyelmébe! 1973. szeptember 14-én, 10 órakor megnyitjuk az újonnan épült firs rgiatisztitó szakjukat. st, vegytisztítást Ti Komérom megyei Ruhatisztító és Szolgáltató Szövetkezet Sakk Bár hivatalosan az országos sakk-csapatbajnokság küz­delmei csak szeptember 30-án kezdődnek, előrehozott mérkő­zésként a tatabányai sakkozók már a hét végén, vasárnap Tapolcán szerepelnek a Me­­reszjev ellen. A tavaszi eredmények­ alap­ján a tatabányai csapat 57 ponttal a 7., a tapolcaiak pe­dig 54 ponttal a 3. helyen áll­nak. Tehát szoros, nagy küz­delemre van kilátás. A tata­bányai csapat 18-as kerettel készül az őszi 5 fordulóra. A felnőtt versenyzők: Szirmai, Hornyák, Szüts, Baráti, Ri­gán, Szabó, Fekete, Finta, Bán, Blaskovi­cs, Nagypál, Sza­kács, dr. Frank, Kis és Lábas. Ifjúságiak: Ignits R., Császár. A harmadik ifjúsági verseny­zőt a jelenleg folyó páros­­mérkőzés alapján jelölik ki. A tatabányaiak az őszi idény során szeptember 30-án a Tűzoltó Dózsát, október 14- én a Dunaújvárosi Kohászt, november 11-én a Győri MÁV DAC-ot fogadják, míg októ­ber 28-án a Gyöngyösi Energia ellen szerepelnek idegenben. Hogy jelenlegi pozíciójukat megtartsák, 50 százalékon fe­lüli teljesítményt kell nyújta­nia a csapatnak. Ez rendkívül nagy feladatnak látszik, azért is, mert az együttes stabil if­júsági játékosai katonai szol­gálatra vonultak be, az újon­nan csatasorba álló fiatalok pedig még kevés rutinnal ren­delkeznek. Idénynyitás előtt Fellendül-e az oroszlányi atlétika? Nem is olyan régen, a 60-as évek végén még ifjúsági baj­nokai voltak Bányász atlétikai az Oroszlányi szakosztá­lyának. Azóta változott a kép — sajnos negatív irányban. Az atlétika ugyan most is a kiemelt szakosztályok közé tartozik, de 3—4 éve vissza­esés állt be ebben a sport­ágban. Hogy ezt mi okozta, s milyen kiutat keresnek erre az egyesület vezetői, arra Gurszky Géza, az OBSC el­nöke így válaszolt: — Valóban törés követke­zett be egyesületünknél ebben a sportágban, például felnőtt versenyzőink egyáltalán nin­csenek, csak ifiket, és serdü­lőket foglalkoztatunk. 1970- ben 120 tanulóval­tünk egy sportiskolát, létesítet­olyan céllal, hogy megszerettessük a fiatalokkal az atlétikát. — Tapasztalható már eset­leges előrelépés? — Ha nem is ugrásszerűen, de megmozdult valami. Múlt évben a női 4x100-as váltónk első volt az úttörőolimpián, hárman értek el aranyjelvé­nyes szintet, idén pedig Ma­gyar Zoltán lett az úttörő­olimpia magasugró bajnoka. Ezek az eredmények tehát feltétlenül a fellendülést iga­zolják — bár vannak még tennivalóink, s nem is kön­­­nyűek. — Milyen nehézségekkel küzdenek? Melyek azok a problémák, amelyek az elnök­séget foglalkoztatják, lyek megoldásra várnak?ame­— Elsősorban problémát je­lent számunkra, hogy váro­sunknak nincs középiskolája, így a továbbtanuló sportoló fiatalok elmennek tőlünk, kezdhetjük elölről a nevelést. s A múltban kevesebb gondot fordítottunk az általános is­kola után otthonmaradt, mun­kába álló fiatalokra, akik tanulóéveik idején versenyez­tek. Most velük is jobban tö­rődünk, megkíséreljük to­vábbra is a salakpályán tar­tani őket. — Gondot okoz az is, — folytatta az elnök —, hogy a nyári szünidő alatt, amikor az atlétikában főidény van, a szülők „pihentetik” a gyere­keket. Ezek már nevelési problémák. A szülőkre kell hatnunk, őket kell jobb belá­tásra bírnunk, hogy a pihenés nem tétlenségből áll, s nem­csak az egyesület sínyli meg ezt a kihagyást, hanem a gye­rekek egész évi munkájában is visszaesés keletkezik. Lassanként talán ezek a gondok is megoldódnak. Ami a leglényegesebb, hogy az oroszlányi sportvezetők nem engedték tovább zuhanni sportágat, s ha erőfeszítéseik­­ még nem is gyümölcsöznek, de a rügyek már megjelentek. Biricz Tibor Hazai pályán játszik a KOMÉP Az újvárosi labdarúgók ed­digi szereplése 50 százalékos. Ha azt tekintjük, hogy a le­játszott négy hármat idegenben, mérkőzésből és csak­ egyet játszottak otthon, akkor ez jónak mondható. Vasárnap délután­­ 3 órakor, az újonc Szombathelyi csapatát fogadja az NB Dózsa II-es tatabányai lenfél eddigi együttes, s az el­szereplését te­kintve biztos hazai győzelem­re lehet számítani. Az elmúlt vasárnapi szombathelyi sze­replésükkor lehetőségük nyílt a KOMÉP játékosainak meg­tekinteni a Dózsa csapatát, mivel az előmérkőzést ők ját­szották. Így mindegyikük meg­ismerhette a maga partnerét. A KOMÉP ugyan balszeren­csés körülmények között is vereséggel ha­gyta­­ el 1:0­ a szombathelyi pályát, de ez most még nagyobb elszántság­ra ösztönzi a játékosokat. Nem titkolják, hogy legalább 2 gó­los győzelmet várnak a vasár­napi mérkőzésen. Lahos edző nem változtat a kereten, így a következő játé­kosokból kerül ki a pályára lépő tizenegy: Papp, Fazekas, Luigics, Fenyvesi, Beck, Ko­vács, Klausz, Horváth J., Hor­váth Gy., Horváth G., Izing, Czakler, Hajas, Meggyesi. A komáromi Icnfonógyár azonnal felvesz lakatos szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat továbbá női munkaerőt fonó, szövő, csévélő munkára. Jelentkezni lehet a válla­lat munkaerő-gazdálkodá- 7 Kézilabda NB I Bajnokverés után kínlódás GOLDBERGER —TATABÁNYAI BÁNYÁSZ, NŐI 3:1 (2:0) Budapest, Tímár utca, v.: Somhegyi, Szendrei, Kéziné — Auerhammer. TBSC: Né­meth, Rammné, Kuzmáné, Virágos, Legányi. Csere: Mis­­kovicsné, Papp, Szente, Török, Huj. Edző: Kuzma Ferenc. A Vasas ellen parádés és meglepő győzelmet aratott ta­tabányai csapat a kiesés ellen küzdő óbudaiakhoz látogatott. Az előjelek küzdelmes mér­kőzést és tatabányai győzel­met ígértek. A vendégek kezdtek, de támadásukat nem tudták befejezni, mert a já­tékvezetők rossz zárás elvették tőlük a labdát. miatt A hazaiak viszont gólt értek el az ellentámadásból. A tatabá­nyaiak idegesen, kapkodva játszottak, amihez az is nagy­ban hozzájárult, hogy tékvezetők alig hagyták a rá­lö­véshez jutni őket, rendre el­vették tőlük a labdát. A fél­idő közepén az óbudaiak bün­tetőből kettőre növelték elő­nyüket és olyan időhúzásba kezdtek, ami egyébként meg­engedhetetlen. A meglepően gólszegény el­ső félidő után a folytatásban mindenki lendületes hajrát várt, de a csapatok csalódást okoztak. Kezdés után még Németh 2:1-re szépített, s fel­csillant a remény az egyenlí­tésre, sőt, a mérkőzés meg­fordítására is, de a játékve­zetők túl szigorúan mérlegel­ték a tatabányai akciókat. Az utolsó húsz percből nyolcat emberhátrányban játszottak a Bányász-lányok. Rammné, Le­gányi és Virágos ültek ekkor a kispadon. A hazaiak ember­előnyben is tartogatták labdát, kapura egyáltalán nem a voltak veszélyesek. A második félidő közepén újabb hétméte­resből növelte előnyét a ha­zai csapat és ezzel meg is nyerte a mérkőzést. Az alacsony színvonalú, a játékvezetők által teljesen szétfújt mérkőzésen nagy csa­lódást keltettek a tatabányai lányok, akik néhány nappal SZONDI SE —TATABÁNYAI BÁNYÁSZ, FÉRFI 15:12 (10:6) Tatabányán 300 néző előtt Oszlánszki és Bereczki irányí­tása mellett a hazai csapat a következő összeállításban kezdett: Sándor — Flasch, Káló, Si­­mó, Katona, Pánovics, Szigeti. Csere: Banai, Bakonyi, Fe­kete, Pavelka, Hernádi. Edző: Albrecht Miklós. A mérkőzés kezdete előtt rö­vid kis ünnepség keretében köszöntötték Simó Lajost ab­ból az alkalomból, hogy legutóbbi csehszlovákiai nem­­­zetközi tornán 150­-szer öltötte magára a válogatott címeres mezét. A vendégek kezdték a játé­kotábban még a bajnok le­győzésére is képesek voltak. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy éppen a TBSC-ben ját­szik a háromszoros gólkirály, a jelenlegi góllövőlista veze­tője, Németh Piroska. Az el­múlt tíz évben nem fordult elő olyan, hogy a tatabányaiak csak egy gólt tudjanak lőni — aránylag nem is nehéz mér­kőzésen. A bosszankodás mellett egy kellemes eseménye is volt a budapesti szereplésnek. Az évek óta kitűnő és egyenletes formában védő Kézinét a mérkőzés után a válogatott edzője, Török Bódog, meghív­ta a válogatott keretbe és így esélye nyílt, hogy Németh mellett esetleg ő is tagja le­gyen a világbajnokságra uta­zó magyar csapatnak. Két és nyugodt, altató játék­stílusukat igyekeztek a tatabá­nyai csapatra rákényszeríteni, ami sikerült is, mert a hetedik percben már 3:0-ra vezettek. Simó szépített, de a védeke­zés gyenge pontja volt a Bá­nyásznak, és így a fehérváriak növelni tudták előnyüket. A tizenkettedik 6:2-re vezettek. percben már Ebben a já­tékrészben a szerencsével is hadilábon álltak a tatabányai­ak, mert a gólhelyzetek soro­zatban kimaradtak, igaz vendégek kapuját a jó formá­­­ban lévő válogatott Bartalos védte. A félidő második felé­ben a tatabányai csapat vette át a játék irányítását Simó és Káló góljaival 9:6-ra felzár­kóztak, de mezőnyfölényüket gólokban nem­ tudták értéke­síteni. 10:6-os mérkőzésállás­nál a félidő utolsó perceiben Fekete büntetőt hibázott. Nagy lendülettel kezdte második félidőt a tatabányai a csapat, Simó az első percben gólt lőtt. A következő négy percben nem kevesebb, mint három kapufát lőtt a tatabá­nyai csapat, de ez sem törte le, mert tovább harcoltak és Simó újabb góljaival a nyol­cadik percben már 10:9-re fel­zárkóztak. Ekkor az egyenlí­tési lehetőség helyett két el­adott labdából a vendégek lőt­tek gólt és így előnyük újból háromra nőtt. Nagy harc ala­kult ki minden helyzet meg­teremtéséért, de sajnos a ven­dégek nyugodtságát a hazaiak nem tudták átvenni és így so­kat kapkodtak. A félidő köze­pén a fehérváriak válogatott átlövőjét a játékvezetők öt percre kiállították és ez idő alatt a tatabányaiak egy gólt lőttek, de egyet kaptak is. Az utolsó tíz percre az izgalom a tető­fokára hágott, mert Káló két szép gólja után 13:12- re felzárkóztak a tatabányaiak és ők irányították a játékot, öt perccel a befejezés előtt Káló lövése a kapusról a ka­pufára, onnan pedig a gólvo­nalon végiggurulva jutott az alapvonalon túlra. Így odalett az egyenlítés. Az utolsó két percben már minden mindegy volt, ekkor kitámadtak a Bányász-fiúk és kaptak két peches gólt. A tatabányai csapat első félideji gyenge védekezését a vendégek kihasználták és ez­zel olyan előnyre tettek szert, ami eldöntötte a mérkőzés sorsát Góllövők: Simó 6, Káló 5, Fekete 1. Pont nélküli hétközi forduló

Next