Dolgozók Lapja, 1973. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

1973. október 21. vasárnap Tízéves a munkavédelmi őrség mozgalom Mi 3 munkavédelem a Dorogi Széniwiph üzemeiben A dorogi szénmedencében mintegy négyszáz munkavédel­­mi őr látja el megbízatását. A szénbányászatban — így Doo­­gon is — tízéves múltra tekint vissza ez a társadalmi mozga­lom. Időnként tanácskozásr­a hívják össze a munkavédelmi őröket, részben, hogy mérlegre tegyék tevékenységüket, más­részt tapasztalataik kicserélése, javaslataik meghallgatása nél­külözhetetlen a mozgalom szá­mára. Ez történt Dorogon is, ami­kor a szénmedencében tevé­kenykedő munkavédelmi őrök tanácskoztak a minap. Schop­­pel János a Dorogi Szénbányák műszaki igazgatóhelyettese vállalkozott arra, hogy össze­gezze a különböző üzemekben tásadalmi munkában munka­­védelmi feladatokat ellátó őrök környezetvédelem számára­­ a­­helyzetét, s néhány gondolat­­kát jelent az a vizsgálat­­ban megfogalmazta a tovább- amellyel megállapították azt, lépés lehetőségeit, hogy a szénbányák egyes üze­. . . , „ . , mei milyen mértékben szeny-A szénbányászatban jelentős nyerik a környezetet. mértékben meggyorsult a mű­szaki fejlesztés. Javultak. a.a- A munkavédelmi őrök nagy kultak a munkakörülmények erkölcsi megbecsülést élvez­ Az eredménye következtében nek. Feljegyzéseik, bejelenté­­egyes baleseti veszélyforrások seik eljutnak az illetékes veze­megszűntek, vagy legalább is jelentőségük csökkent. Más esetekben viszont új veszély­források keletkeztek. Elegen­dő példa erre, hogy a korábbi években a munkahelyeken az tőkhöz, s orvoslást kapnak az általuk megállapított fogyaté­kosságok. A legjobban tevé­kenykedő munkavédelmi őrö­ket rendszeresen megjutalmaz­zák, s más módon is elisme­elektromos áram megengedett­é­k áldozatos tevékenys­égüket, feszültsége 110, majd 380 V volt. Ma a nagy teljesítményű Schoppel János szólt a tó­gépek már megkövetelik az yábbi feladatokról is. Tovább 1000 V-os felső határt. A mű­szaki fejlesztés előrehaladásá­val a munkavédelmi őrök fel­adata nem csökken, hanem összetettebbé, nehezebbé válik. A dorogi szénmed­en­céb­en egyre erősödik a munkavédel­­mi mozgalom ereje. 1971-ben 395 alkalommal tettek észrevé­telt a munkavédelmi őrök, 1972-ben már 462 esetben tet­tek kifogást, dolgozó társaik érdekében. A tapasztalat az, hogy a munkavédelmi őrök ak­tivitása tovább növekszik. Fon­tos, hogy az aktivisták tevé­kenysége ne szakaszos, hanem állandó jellegű legyen. Rész­ben e mozgalomnak köszönhe­tő, hogy a Dorogi Szénbányák üzemeiben a baleseti statiszti­­kák erősen javuló irányt mu­tatnak. Az 1000 műszakra eső baleseti okból kiesett táppén­zes műszakok száma — amely a baleseti statisztikák leg­komplexebb közös mutatója — vállalati átlagban 33,6 száza­lékkal csökkentek 1370-hez vi­szonyítva. A szénbányák évről évre je­lentős összegeket fordít a mun­kavédelem anyagi feltételei­nek biztosítására. Például je­lentős összeggel járult hozzá a bánya a dorogi rendelőimé e­ felépítéséhez, bővítéséhez. Mind nagyobb összegeket for­­­dítanak a műszaki fejlesztésre, a nehéz fizikai munkák gépe­sítésére. A kézsárüléses balese­tek megelőzésére — szénbá­nyászatban az egyik leggyako­ribb sérülések ezek — csak­nem 9 ezer pár védőkesztyűt vásároltak. 1973-ban sor került a szénmonoxidszűrős mentő­­készülékek cseréjére is. 3>?9 darab készüléket vásárolnak csaknem 1,3 millió forintért. A kell növelni az őrök számát, önkéntes jelentkezés alapján a legjobb, legtapasztaltabb dol­gozókat kell bevonni ebbe a munkába. Gondolni kell munkavédelmi őrök rendszeres a továbbképzésére, a módszerek, eredmények továbbadására, el­terjesztésére is. A biztons­ági szemlék során ezeket a társa­dalmi őröket is be kell vonni a munkába­­ Célszerű lenne, ha a balesetek kivizsgálásánál is részt vennének. A munkavé­delmi őrök jelentéseit az üze­mek biztonsági megbízottainak naponta kell értékelni, s az in­tézkedéseket haladéktalanul megtenni. A vitában elsőnek Kreisz Gyula, a vállalati szakszerve­zeti bizottság munkatársa szó­lalt fel. Gondolatai közül első­sorban azt emelnénk ki, hogy a munkavédelmi őrség mozga­lom a közösség erejét feltétele­zi, s egyben jelzi annak erejét is. Javasolta, hogy a szocialista brigádok vállaljanak ilyen ter­mészetszerű megbízatásokat is. A további hozzászólások (Zahorecz István, Fortuna György — elsősorban­ a mun­kavédelmi propaganda megja­vítását sürgették. Érdekes, hasznos ötlet volt, hogy a munkavédelmi őrök kapjanak megkülönböztető jelvényt, hogy nyilvánvalóbbá váljon az ilyen természetű megbízatásuk. A vitában felszólalt K­olz­­ner László, a Dorogi Szénbá­nyák igazgatója is. A munka­­védelem és a termelés kölcsön­hatását boncolgatta, rámutatott annak közös vonásaira, össze­függéseire. Megköszönte a munkavédelmi őrök áldozat­­készségét, a munkájuk tovább­­végzéséhez adott tanácsokat. Cs. Nagy Lajos Országgyűlési képviselő fogadónapja Mésztelepen Salamon Hugóné, ország­ előtt 9—12 óráig a körzeti gyűlési képviselő 1973. októ­ szervek vezetőivel fői tat­ber 24-én, szerdán 14-16 konzultációt az aktuális gon. óráig tart a tatabányai Mész- _ ...... telepen fogadónapot, a párt­­olókról, problémákról — kör­­szervezet helyiségében. Dél­­zetlátogatással egybekötve. DOLGOZOK LAPJA Tapasztalatcsere — találkozóra! Hétfőn háromnapos tapasz­­talatcsere-útra indulnak me­gyénk mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteinek nőbizott­sági elnökei, mintegy 36-an, a megyei TESZÖV szervezé­sében. Ez alkalommal a deb­­recen melletti földesi Rákó­czi Termelőszövetkezetbe lá­togatnak, ahol a helyi tsz nő­bizottsági tagjaival, valamint a Hajdúsági Tsz Szövetség nőbizottságával találkoznak. Megbeszélik a nőbizottsági munka során elért eredmé­nyeket, problémákat, majd a termelőszövetkezetben is kö­rülnéznek, ennek gazdálkodá­sáról is tájékozódnak. A háromnapos tapasztalat­­csere-utat kulturális program közbeiktatásával teszik szí­nesebbé, emlékezetesebbé. Így ellátogatnak Hajdúszo­boszlóra, Debrecenbe, körül­néznek a Hortobágyon és megtekintik a kiskörei víz­lépcsőt is. Egészségügyi napok Oroszlányban Öt nap alatt 16 előadás hangzik el Hétfőn nyílnak meg az oroszlányi egészségügyi napok. A népfront a városi tanács, a Vöröskereszt, a TIT, a me­gyei egészségnevelési csoport, és az Oroszlányi Szénbányák összefogásával előkészített rendezvényt a Bán Tibor If­júsági Házban nyitja meg, Fehér István a városi tanács elnökhelyettese délután 4 óra­kor. Ugyanitt kapott helyet az öt napig tartó rendezvény leglátványosabb része. Az Or­szágos Mentőszolgálat törté­neti kiállítást rendez. A lá­togatók megtekinthetik, ho­gyan szállították a betegeket, a sérülteket ,évtizedekkel ez­előtt. A kiállítás keresztmet­­szetét adja a mentőszolgálat fejlődésének. Bizonyára nagy érdeklődést kelt majd a be­tegszállítás, az elsősegély­­nyújtás mai szervezete, és a korszerű technika alkalma­zása. Az öt nap alatt 16 előadás hangzik el. Fontos helyet kaptak a népesedéspolitikai határozatnak megfelelően, a családtervezésről, a szexuális problémákról szólóak. Egy­­egy szakterületet legjobban ismerő orvosok ismertetik a témákat. Az egészségügyi napok egyik említésre méltó elgondolása, hogy a legmegfelelőbb helyen tartják a rendezvényeket. Az alkohol és a nikotin káros hatásáról például a szakmun­kásképző-intézetben és más iskolákban hangzik adás. A rendezvények el erő­kiter­jednek a város vonzáskörze­tébe tartozó községekre. Da­­don a nők klubjában a csa­ládtervezésről tart előadást dr. Horváth Péter főorvos. Várgesztesen az idegrendszeri károsodásokról beszél dr. Bí­ró Gábor, Vértessomlón az al­koholizmus elleni harc kér­déseit ismerteti dr. Balogh György főorvos. A mentéstörténeti kiállítást a Bán Tibor Ifjúsági Házban naponta 14 órától 18 óráig, az Egészséges táplálkozás cí­mű kiállítást a náci előcsarnokában városi fa­naponta 8—16 óráig lehet megtekinte­ni október 26-ig az oroszlá­nyi egészségügyi napok befe­­jeztéig. Turista- és szórakozási központ a Turulnál —­ Parkerdő szolgáltatásokkal — Szálloda a Szelim-barlangnál — A Tatabánya feletti Turul emlékmű mindig kedvelt ki­rándulóhely volt. A várossá nyilvánítás 25. évfordulója alkalmából épített panorá­maút fellendítette a környék forgalmát. Tatabánya Lakos­ságáról, sőt a távolabbi kör­nyékből mind többen keresik fel a főleg társadalmi mun­kával épült parkerdőt. A ter­mészetes környezetbe illesz­kedő utak több kilométeres hosszúságban hálózzák be a Gerecsének ezt a körzetét. Szabad idejüket töltő csalá­dok könnyűszerrel közelítik meg a régebben nehezen járható erdőket. A városi tanács arra törek­szik, hogy a parkerdő turista és szórakozási központtá fej­lődjék. A környezethez kitű­nően illesz­kedő, nyers fából készített újabb padokat, asz­talokat állítottak fel a cse­metekert közelében is. Meg­kezdték az elhagyott erdei kőfejtő rekonstruálását. Ér­dekes hangulatos, látvá­nyossága lesz ez a parkerdő­nek. Szaporítják a szalonna­sütő helyeket. Mind nagyobb sikert arat a Turultól induló erdei tornapálya. Hét közben szorgos munkát végző nők, férfiak mozgatják meg izma­ikat az egyes állomásoknál előírt tornagyakorlatok el­végzésével. A tanács a GENERÁL­­KER, a MÉK, a Kristály Vendéglátó Vállalat közös beruházásban üzletsort léte­sít a Turul és az autóparkoló körzetében. Az épületeket — harmóniában a parkerdővel — gerendákból rajják össze. S a turisták szolgálatában pecsenyesütő, gyümölcs- és zöldséges bolt, emléktárgya­kat, egyszerűbb turistafel­szereléseket, képes levelező­lapokat forgalmazó nyitnak. A beruházás üzletei tervei készen állnak. Kivitelezőjük a Tatabányai Építőipari Szö­vetkezet. A munkát 1974 ele­jén kezdik el. Távolabbi terv a mintegy 25—30 ágyas turistaszálló és a növekvő forgalom nagysá­gának megfelelő vendéglő­ építése. A jelenlegi — ahogy ezt­ a turisták is mondják — nem­ illeszkedik be jól környezetbe. Nem elég nagy a a növekvő forgalom fogadá­sára. A tervbe vett turista­­központot a Szelim-barlang környékén létesítmény építik fel. Az új megvalósítására a következő ötéves tervben kerül sor. Addig a jelenlegi „csárdával” kell megelégedni. Erejükön felül is Gondolatok egy értékelő taggyűlésről A Tatabányai Szénbányák bejárt, részt vett a titkári ér­­palabányó üzemének húsztagú­tekezleteken, folyamatossá tét­pártszervezete a napokban tar­totta értékelő taggyűlését. A pártvezetőség és Jónási Ferenc titkár, nagyon elmélyülten ké­szült fel erre a taggyűlésre. A kommunisták egyéves tevé­kenységéről, a pártmegbíza­tó a pártszervezet irányítását Vagy a nők közül Adam­i Mik­­lósné szocialista brigádvezető, nőfelelős a szakszervezeti bi­zottságban, s még egyéb párt­megbízatásai is vannak. Az embernek önkéntelenül is az tások teljesítéséről, a társadal­. jut eszébe, hogy emellett a mi életben tanúsított magatar­tásról, készült értékelés a párt­vezetőség magas fokú felelős­ségérzetét tükrözte. Mindenki­vel kapcsolatban kifejezésre jutott a vezetőség határozott álláspontja. Az egyes emberek­re vonatkozó összegzés nem­csak a múltat elemezte, hanem a jövőre is bíztatást, ösztön­zést adott. Az értékelésnek ez a sajátossága kedvező fogadta­tásra talált. Adam­i Miklósné, Balogh István, Dani Mihály, Juhász János, Katicza Gyula, Takács János, Magyar László és a töb­biek nagy figyelemmel hallgat­ták a pártvezetőség álláspont­jának ismertetését. S a látoga­tó, aki kritikus szemmel pró­bálta figyelni a taggyűlés egész folyamatát, csak elismeréssel szólhat a hallottakról. Mert mi a jellemző a pala­hányó kommunistáira? A leg­többjükre az, hogy szinte ere­jükön felül vállalnak pár mmeg­­bízatásokat. Itt van mindjárt maga a párttitkár, Jónási Fe­renc, akinek az ért­es dcsét Németh Vilmosné, a Tatabá­nyai Szénbányák pártbizottsá­gának tagja ismertette Jónási elvtárs a munkásőrségben munkában is kiválóan helyt kell állnia, nem is beszélve a harmadik műszakról. Persze nem mindenkiről mondhattak el hasonló jókat, hiszen a kommunisták tevé­kenységében is min­dig ak­ad javítani való. Az egyik régi párttagot kemény bírálatban részesítették. Az illető beteges, már nyugdíjban van. Mindezt nagyon is méltányolja a párt­­szervezet, s amikor csak lehe­tett segítette őt. Ő azonban rendszeresen elmaradt a párt­­rendezvényekről és hónapokig nem fizetett tagdíjat. Ez alatt a­z idő alatt semmi k­apcsolata sem volt a pártszervezettel. A taggyűlési bírálat bizonyára neki is sokat használ. (Ezt az is bizonyítja, hogy a gyűlés után erre az esztendőre előre kifizette a párttagsági díjat, így ha a betegsége miatt el is marad, nem kell majd helyet­te másnak előlegezni az össze­get.) A palahányón — az említett nyugdíjas kivételével — min­den kommunista rendelkez­ik pártmegbízatással, és teljesíti is azt. Egyesek azonban erejü­kön felül is vállalnak párt- és szakaszparancsnoki teendőket társadalmi megbízatást lát el. Mind a párttitkári, mind a szakaszparancsnoki funkció egész embert kíván. Az idén csaknem három hó­napig betegséggel is vias­kodnia kellett. S ez az ember mégis kiválóan meg­felelt mind a két helyen, bár más elfoglaltsága is bőven akad.­­A taggyűlés utáni napon újra találkoztam vele. A tar­jáni lőtéren rendezett éles­lövészeten ő vezényelte a ,,tü­zet” a munkásőr-szakasznak,) ezeknek megfelelni — különö­sen rendkívüli helyzetben, pél­dául betegség esetén — nagyon nehéz vagy egyáltalán nem is lehet. A kommunista áldozat­­készség, az önzetlen társadalmi tevékenység szép példái tiszte­letre méltók. Arra a következ­tetésre is eljut azonban ember, hogy a pártonkívül b­­üz­ket is nagyobb mértékben kel­lene és lehetne bevonni a tár­sadalmi megbízatások vállalá­sába. Ez a megoldás új erőket Hasonló dolgokat lehetne el­­hozna felszínre és csökkentené mondani a többiekről is, de a kommunisták túlterheltségét hadd emeljük ki mégis a nyug- S a pártonkívülieknek adott díjas Takács Jánost, a pártve- megbízatások jó ellátása alapja­zetőség tagját. Az értékelésnél lehetne a pártépítési és tagjei­­megemlítették, hogy volt olyan vételi tevékenységnek is az időszak, amikor a többek be- ,egyébként is megfelelő embe­­tegsége miatt egyedül a tartoz­­tek esetében, ta a „frontot”. Rendszeresen (dkl) főbb együttműködésre van szükség Zsúfolt raktár a papírgyárban, hiányzó cikkek a boltokban Lábatlani Papírgyár 2. szá­mú telepe, az „öreg” gyár rendszeresen teljesíti a tervét. Az év első kilenc hónapjában minden termékükből többet gyártottak a tervezettnél, ör­vendetes tény ez, de a gyár­nak mégis gondot okoz. — Nyolcféle papírszalvétát gyártunk, — mondta Vukán Sándor üzemigazgató — a háromnegyed év után raktá­rozási gondokkal küszköd­tünk. A terven felüli szalvé­tát — mintegy harminc ton­nát — alig tudtuk elhelyezni, zsúfoltak a raktáraink. A készlet körülbelül 15 napi termelésnek felel meg, a Vi­rág, a Nárcisz és a Gyöngy­virág szalvétából. — Ezek szerint jól üzemel­nek a tavaly letelepített gé­pek . .. — Igen, mint ismeretes, ta­valy öt kávéházi és hat asz­tali szalvétát gyártó gépsort hoztunk le Budapestről. A 300 lapos egészségügyi papírt gyártó gépek is zavartalanul dolgoznak, ötven tonnával termeltünk többet a terve­zettnél. Tudomásunk szerint e termékünkből sem lehet min­den üzletben kapni. A PIÉRT kevesebbet rendelt meg tő­lünk, mint amennyit gyár­tunk. A szalvétával is ha­sonlóan jártunk. • Mi a helyzet a papírpe­lenkával ? — „Éva” papírpelenkából is többet tudnánk készíteni. Éves tervünk 200 tonna, az I.—III. negyedévben 20 ton­nával állítottunk többet elő. A PIÉRT csak 125 tonnát rendelt meg tőlünk. Szep­tember közepén már le kel­lett állni a gyártásával, csak október második felében s kezdjük újra. Tapasztala­tunk szerint pelenkából sin­csen mindig elegendő az üz­letekben, pedig immár elfo­gadható áron 12 forint 50 fil­lérért lehet kapni darabon­­­ként a korábbi 18 forint he­lyett. — Hogyan oldották meg a tárolást? — Nemrégen új raktárt építettünk. A négyszáz négy­zetméter alapterületű kön­­­nyűszerkezetes létesítményt házilag készítettük el. Jövőre a tervek szerint egy nyugat­német gyártmányú szalvéta- és papírzsebkendő-csomagoló automata gépsort kapunk, amely 60 ezer csomagot ké­szít majd huszonnégy óra alatt. Többi termékünket — a különféle nátron krepp-pa­pírokat és a Rico papírvattát — a terveknek szállítják el tőlünk,megfelelően Papírgyári tapasztalataink után 19-én, pénteken délelőtt három, találomra kiválasztott boltban érdeklődtünk az egészségügyi papír és a szal­vétakészlet iránt. Tatán az Ady Endre úti 572. számú illatszerboltban Auer Ferencné eladótól hal­lottuk a következőket: — Az olcsó, lapos egészségügyi pa­pír legalább két hónapja hiánycikk. A jóval drágább tekercses három hete fogyott el. Szalvétaválasztékunk sze­gényes, mindössze kétfajta, a Hangulat és a Gyöngyvirág kapható. Természetesen ren­deltünk, e hét szerdára ígér­ték a szállítást, de ma már péntek van ... Almásfüzitőn az 587-es iparcikkboltban Viczena Bé­­láné üzletvezető-helyettes mondta: — Háromfajta szal­vétánk van az olcsóból, és egy drágább. Lapos egészség­­ügyi papír nincs, e hét elején fogyott el. Ismét rendeltünk, a jövő hét végére ígérték. Tekercses Crepto viszont van, gyakran felesbe árusít­juk, mert elég drága. A la­post szívesebben vinnék ... Az üzletből mindössze tíz méterre álló ABC áruházban viszont — Vízaknai Tibor üzletvezető közlése szerint — folyamatos az ellátásuk szal­vétából és egészségügyi pa­pírból. A raktári készletük is bőséges. A kereskedelemnek ezek szerint­­ jobban oda kell fi­gyelnie az áruelosztásra, mert a rossz terítés akadályozhatja a gyár termelését is. Most e néhány sorból is kitűnik, hogy a termelő vállalatnál van kellő mennyiségű és vá­lasztékú termék, ha némelyik boltban mégis hiányzik egyik­másik cikk. Ezt a helyzetet figyelmesebb és hatékonyabb együttműködéssel lehet, és kell felszámolni.

Next