Dolgozók Lapja, 1974. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

4 Mértékkel a siker érdekében Hamarosan elkezdődnek a A művészeteket válogatók az úttörők tavaszi száma nem arányosan kedvelő oszlik kulturális szemléjére. S hogy még az iskolákban. Ennek erről hallottam a minap, két megfelelően a csoportok vagy évvel ezelőtti élményem idő- egyéni előadók „képviseleti­ződött fel bennem. Mert ak­kor bizony zsűri és közönség, de a szereplők türelmét alaposan próbára tette a ma­is ratoni műsor. És ez nem jó senkinek. A hosszú rendez­vény végére kifáradó gyer­mek a legjobban előkészített, megtanult prózát vagy zene­darabot nem tudja már olyan fűtötten, lelkesen és éléssel előadni, hiszen igaz­át­kifá­rasztotta a várakozás. Csök­kentheti produkciója értékét az is, ha látja, hogy már alig vannak, vagy éppen zajon­­ganak a nézőtéren. Nemkülön­ben a fáradság jelei tapasz­talhatók a zsűri tagjain is, akik egyre gyakrabban nyúl­nak üdítő­italért, gyújtanak cigarettára, hogy a zsúfolt élményhalmazban mindvégig objektív intenzíven, szemlé­lettel figyeljék a teljesítmé­nyeket. Még jóval előtte vagyunk a tavaszi szemlének, nem árt ezekre a dolgokra már most gondolni. Való igaz, hogy gyerekek legjobb produkciój­á­nak a pódiumon, színpadon, közönség előtt a helye. De a valóban legjobbak kerüljenek oda, s ne döntsön az iskolák­ban, a helyi szemléken olyan álhumanizmus, amelyik csak azért, hogy „ne vesszen kárba a munka”, zsűri elé bocsát gyengébb teljesítményeket is. A ráfordított idő minden­képpen megéri pedagógusnak, gyermeknek egyaránt. Nagy­szerűen lehet hasznosítani kész műsort az iskola ünnep­­­ségein, többet közülük még a családi intézet rendezvényein is el lehet képzelni, aránya­ sem lesz egyforma. Ezt még az iskola létszáma sem befolyásolja. Ha tehát az egyes iskolák házi verse­nyén olyan zsűritagok értéke­lik a szemlén indulókat, akik­nek szélesebb összehasonlítá­si alapjuk van, nem fordul­hat elő, hogy „végelláthatat­­lanná” válik a megyei szemle. Jóllehet, nem kaphat min­denki első díjat, de a legjob­bak versengésén nem szégyen hátrább kerülni. Elveszítheti viszont a kedvét az a gyerek, aki látja, hogy túl erős me­zőnybe „dobták be”. Ez pe­dagógiailag is káros dolog. Azt is kimondták illetékesek már évekkel ezelőtt, hogy a kulturális szemle nem ver­seng. Ez igaz. Mégis kell rangsorolni, ha másutt nem, akkor az értékelésnél. Nemes versengés ez azért a javából! Az, mert a pluszt, a több­­t, az átlagon felülit nyújtják gyerekek, több felkészüléssel, a tanulással, gyakorlással ad­nak tudásukból olyasmit, ami rangossá teszi a tavaszi szem­lét, de még mindenféle kul­turális találkozót. Nos, ezt rangosságot kell biztosítani­a a rendezőknek azzal is, hogy az igazán legjobbakat engedik színpadra szellemi erőpróbára. Azokat pedig, akik majdnem elérték a szintet, be kell ül­tetni a nézőtérre, hogy ma­guk is lássák, milyen teljesít­mény kívánkozik nagyközön­ség elé. Több szempontból szükséges végiggondolni a dolgot. A te­hetségek kiválasztódása értelmű (szükséges, hiszen egy­a művészetekben éppúgy szük­ség van utánpótlásra, mint bármely szakmában!): a mű­sort intenzív figyelemmel tud­ja követni a zsűri, értékelése tehát alapos lesz; a közönség jól szórakozik, s méltányolni tudja az előadók teljesítmé­nyét. Végül, de nem utolsó sorban maga a szereplő gyer­mek vagy csoport sikerél­ményben gyarapszik; a figye­lem középpontjában, az ese­ménynek megfelelő hangolt­­ságban adja elő, legjobb tudá­sa szerint azt, amire felké­szült. •Lehet vitatkozni bizonyos pontokon, de úgy érzem, egyetérthetünk abban, hogy a túlnyújott műsor veszít érté­kéből — mindenki számára. — ádára — Természet­tudományi stúdió A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezete és az esztergomi Petőfi Sándor Művelődési Központ jelentős eseményre invitálja az érdeklődőket. 13-án, szer­dán délután 5 órakor rende­zik meg a művelődési központ természettudományi stúdió­jának megnyitó ünnepséget. Beköszöntőt dr. Sas Elemér egyetemi adjunktus mond. A hivatalos megnyitót követően az érdeklődők megtekintik a fizikai jelenségbemutató kiál­lítás anyagát. „A laboratóriumi munka je­lentősége sokrétű. Az egyéni kísérletek elvégzésekor — a tanuló és felnőtt egyaránt — közvetlen kapcsolatba kerül az anyaggal. A gyakorlati mun­ka végzésekor valósul meg az elmélet és gyakorlat kap­csolata. E munka nagyban hozzájárul a résztvevők kézü­gyességének fejlesztéséhez, a több műveletből álló feladatok céltudatos, tervszerű elvégzé­séhez. Ezen belül ismerked­nek meg a fizikusok, kémi­kusok munkamódszerével és a laboratóriumi munka egyes fo­gásaival, vegyszereivel a legszükségesebb felszerelé­és­­ekkel”. Az előzetes tájékozta­tó szöveg a fizikai és kémiai laboratóriumi gyakorlatok célját-hasznát foglalja össze­­röviden a fenti citátumban. Mindenképpen ide kívánko­zik az a — véleményünk sze­rint — döntő emberi mozza­nat, hogy tudniillik tapaszta­lati úton újra felfedezhetjük a természettudományi stúdió laboratóriumi foglalkozásai során a környező világot, va­lóságot, mintegy magunkban újrateremtve, s ezáltal való­ban magunkévá téve a tudo­mányos eredmények egynéme­­lyikét. A stúdió havi programját, az induló kísérletsorozatok tematikáját, a részvétel fel­tételeit a művelődési központ műsorfüzetében közli. DOLGOZOK LAPJA Földtan, földmérés és lesz a tudományuk Amikor eljutott a hír a ta­tabányai bányaipari techni­kumba, hogy iskolájukban kap helyet 1973 őszétől a Szabó Jó­zsef Geológiai Szakközépisko­la, nem kis érdeklődéssel, s né­mi izgalommal várták az év­kezdést. Pesten működött és városrendezési okokból szorult ki a fővárosból, s így megyénk­be került az ország egyetlen ilyen típusú intézménye. Azok a diákok, akik 1973 ta­vaszán adták be felvételi ké­relmüket, még nem tudhatták, ki bennük az iskoláról, tár­saikról? — erről beszélgettünk az évfolyam három tanulójá­val. Takács Anna Lábatlanról ér­kezett a szakközépiskolába. — Kiskoromtól fogva szeret­tem a természetet, a kőzeteket. Rengeteget kirándultam, ilyenkor észre se vettem az idő s múlását. De ezzel nem vagyok egyedül, akik ebbe az iskolába jöttünk, ebben­ megegyezünk. Minden kedvezett nekem, a költözés jóvoltából a megyében Anna és Csaba tanulmányi eredménye is csak minimálisan romlott, magukkal­ mégsem elégedettek — Ezt a félévet ellezserked­­tük — mondják. — Sokkal jobb jegyeket is szerezhettünk volna... Hárman szólaltak meg az I. a-ból. Hárman, három hely­ről, de közös az érdeklődésük, s a távolabbi céljuk. Igényesek önmagukkal szemben, vágyaik megvalósulásáért tudnak dol­hogy ősszel Tatabányán kez­dik meg tanulmányaikat. Mi­vel a pesti iskolának kollégiu­ma nem volt, érthető, hogy többnyire fővárosi gyerekek jelentkeztek a geológiai szak­­középiskolába. Sokan kényel­mességből, vagy szülői féltés­ből nem vállalták a négyéves tatabányai diákoskodást. Má­soknak azonban kedvezett az átköltözés, elsősorban a vidé­ki gyerekeknek, hiszen Tata­bányán a fiúk kollégiumban lakhatnak. A lányok hasonló elhelyezése nem megoldott, de itt ők képviselik a kisebbséget. Az első évfolyamot két osz­tállyal, hatvan diákkal indítot­ták, s mindössze tíz a lány. Eltelt az első félév, s az or­szág különböző pontjairól ide­került diákok belekóstoltak már a földtán tudományába. A zökkenőmentes oktatás érdeké­ben új laboratóriumot építet­tek, s az intézet pedagógusain kívül két tanár jár le Pestről a szaktárgyak oktatására. Úgy tervezik, jövőre geofizikus ta­gozatot is indítanak. A tanárok tapasztalatai ked­vezőek, elégedettek a diákok előmenetelével, négy egész kö­rüli átlaggal jöttek az általános iskolákból, s bár megszűnt az átlagszámítás — pusztán kí­váncsiságból — kiszámították az első félév átlagát, amely 3 egész 1 tized körül alakult, s ez nem rossz eredmény. S hogyan látják a diákok a jövőjüket, milyen kép alakult maradhattam. Pestről ban látogathattam volna ritkán­ha­za... Anna szerény kislány, társai mondják el, hogy az osztály KISZ-titkárává választották. Mindenben igyekszik társai se­gítségére lenni, pedig neki is akadnak gondjai. — Két osztálytársnőmmel albérletben lakom. A lányok­kal jól összebarátkoztam, csak az albérlettel nem vagyunk ki­békülve. Drága is, s a fő- és albérlő viszonyából bizony gyakran összetűzések keletkez­nek. Ilyenkor irigyeljük a fiú­kat a kollégiumért. Kelemen Csabának ilyen gondjai nincsenek, ő tatabá­nyai, és a Mező Imre iskolá­ban végezte a nyolc osztályt. — Ilyennek képzeltem ezt az iskolát. A tananyag nagyon érdekes, a tanárokkal is rövid idő alatt ideális kapcsolatunk alakult ki. Az osztályra sem panaszkodhatom, jó közösséggé formálódott. Horváth Tamás Budapestről érkezett, s a kollégiumban la­kik. — Megvallom, nagyon meg­örültem a hírnek, hogy az is­kola Tatabányára Végre kollégista leszek, költözik, több önállóságra tehetek szert — mondogattam magamnak. S ez meg is valósult. Egy-egy láto­gatás alkalmával szüleim nem győznek csodálkozni, úgy meg­változott a gondolkodásom, a viselkedésem, hozni, harcolni. Kívánságuk? Többet szeretnénk kirándulni a szaktanárok irányításával. Esz­tergomot és környékét is sze­retnénk megismerni... V. Román Marian Könyvtár és fénylyukkártya A tatai Móricz Zsigmond Városi és Járási Könyvtár ja­nuár elsejétől fénylyukkár­­tyán dolgozza fel az olvasók adatait. Az alapvető elképze­lés szerint elsősorban az ál­lománygyarapításnál szeretnék jobban figyelembe venni az olvasótábor igényeit, érdek­lődését. Másfelől viszont a szűkebb körű összejöveteleket, az úgynevezett kiscsoportos foglalkozásokat is ennek meg­felelően jobban tudják ter­vezni és szervezni. A könyvtári törzslapról le­olvasható legfontosabb adatok mellett röplapot is kibocsátot­tak — az érdeklődési kör meg­határozásához. Felsorolják az ennek megfelelő főbb téma­köröket. Azon könyvtemati­kák iránt érdeklődnek, „ame­lyeket rendszeresen használ munkája, tanulása során, il­letve szívesen tölti vele sza­bad idejét” az olvasó. Az át­tekintésbe „a tudomány és kultúra alapjaitól’’ a sportig, a bábművészetig, barkácsolá­sig és a háztartással kapcsola­tos könyvek iránti érdeklődé­sig sok minden belefért hangverseny a zeneiskolában Az oroszlányi zeneiskola kö­vetkező tanári hangversenyét február 8-án, pénteken este hatórai kezdettel rendezik meg. A város zenei életében magának rángott kivívott ese­ménysorozat ezen újabb állo­mása ismét lehetőséget ad a zenepedagógusoknak, hogy művészi kvalitásaikat bizo­nyíthassák. A zeneiskola nagytermében megrendezésre kerülő koncer­ten Bach, Chopin, Villa-Lobos, Strauss, Brambs, Sugár, Cha­­minade, Schubert műveit szó­laltatják meg az előadók. Közreműködik Gáli József, Bagony Mihály, Kondor Béla hegedűn, Bordács Béla gor­donkán, Szirtes Erzsébet, Tol­nai Ildikó és Kasznár József zongorán, valamint Sliz Mik­lós gitáron, Mesterházi Dezső kürtön és Juharos Róbert fu­volán. Rádió- és KOSSUTH RADIO 8.20: Musicalek-ből. 9.00: A 22- es csapdája II. rész (Ism­.) 9.20: Couperin és Corelli műveiből. 10.05: „Nyitnikék”. 10.40: Chopin: e-moll zongoraverseny. 11.20: Gé­pek az egészségért. 11.30: A Sza­bó-család (Ism.) 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Tánczenei Koktél. 13.20: Kathy Horváth Lajos népi zene­kara játszik, Jákó Vera és Puskás Sándor nótákat énekel. 13.50: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 14.05: Éneklő világ. 14.30: Nőkről-nők­­nek . . . 15.10: Harsan a kürtszó! (Ism.) 15.45: A Román Televízió népi zenekara Rádió és játszik, Viorica Flintasu és Nicolae Sabau énekel, közreműködik Radu Cons­­tantin-pánsíp. 16.05: Atlasz. 16.25: Az élő népdal. 16.35: Az MRT kö­zönségszolgálata. 16.40: Polkák. 16.50: Kalmár László—Fodor Ákos: Ének. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Haydn: D-dúr szimfónia. No. 104. 17..9: Riportok ügyrend­ről, aktákról, adminisztrációról. 18.04: Pataky Kálmánról. Zenés beszélgetés a művész feleségével. 19.25: Arany János: Toldi. (Ism.) 19.55: Sikerlista — 1974. január. 20.35: Adottságok, lehetőségek. 20.58: Házimuzsika. 22.20: Népda­lok. 23.00: Esti hangulatban — könnyűzene. 0-10: A Cambridge­ St. John’s kollégium énekkara énekel. PETŐFI RÁDIO 8.05: Két szimfónia. 9.03: Mátray Zsuzsa és Máté Péter énekel, Dobsa-együttes játszik. 9.40: Isko­­­larádió. 10.00: A zene hullámhos­­­szán. 11.55: Néhány perc tudo­mány. 12.00: Don Juan. Részletek. 13.03: Házunk tája. 13.23: Magyar szerzők kórusaiból. 14.00: Kettő­­től­ hatig. 18.05: Külpolitikai figye­lő. (Ism.) 18.20: 2000 felé... 18.55: Felfedező úton Vas megyében. 19.10: Népdalcsokor. 19.54: Jó es­tét, gyerekek! 20.25: Kis magyar néprajz. 20.30: Új könyvek (Ism.) 20.33: A Rádió Dalszínháza. Of­fenbach: Eljegyzés lámpafénynél. 21.23: Egy asztal mellett... foly­tatjuk a beszélgetést a Győri Va­gon- és Gépgyárban. (Ism.) 21.53: Filmzene. 22.10: Szimfonikus zene. 3. MCSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Kovács Andor felvételeiből. 18.40: Wilhelm Backhaus zongorázik. 19.10: Hang­verseny kortárs jugoszláv zene­szerzők műveiből Közben. Kb. 19.50: Legkedvesebb verseim. El­mondja: Mensáros László (Ism.) Kb. 20.15: A hangversenyközvetí­tés folytatása. Kb. 20.58: A gazda­ságpolitikai rovat műsora. Kb. tv-műsor 21.08: Don Sugar „Cane” Harris és együttese játszik. 21.32: Brahms: A-dúr szerenád. 22.10: A trubadúr. Részletek. BUDAPESTI TV 8.05: Iskola-tv. Földrajz. (Ált. isk. 8. oszt.) 9.15: Orosz nyelv. (Középisk. III—IV. oszt.) 9.35: „És színész benne minden férfi és nő”. Égi színpad a földön (Ism.) 10.20: Játék a betűkkel. (Ism.) 10.45: A favorit. Magyarul beszélő francia film. (Ism.) 13.35: Földrajz (Ism.) 16.20: Orosz nyelv (Ism.) 16.40: Irány az egyetem! 17.20: Alpesi SÍ VB (SZÍNES). Férfi óriásműlesik­lás. 18.20: Hírek. 18.20: Hírek. 18.25: Radar. 19.05: Reklámműsor. 19.10: Az MRT Közönségszolgála­tának tájékoztatója. 19.15: Esti me­se. 19.50: Tv-híradó. 20.00: Fiú a delfinen. Magyarul beszélő rikai film. 21.50: Mi újság az amne­is­kolában? 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. 2. MCSOR 20.00: „Boldog békeidők” II. rész. 20.30: Kisfilm. 20.40: Tv-híradó — 1. kiadás (Ism.) 21.10: Beethoven: c-moll zongoraverseny. 21.50: Manfred Bieler: Fal a bal oldalon. Tv-játék. (Ism.) POZSONY 15.50: Tanulni és tanulni kell. 16.20: Középiskolások műsora. 17.00: Ifjú szemmel. 17.45: Tv-hír­adó. 18.00: Esti mese. 18.10: Sí VB. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Embe­rek és történelem. 20.15: A bűnö­ző, aki ellopta a bűntettet. 21.50: Tv-híradó. * 2. MCSOR 18.50: Esti mese. 19.35: Megsza­kadt láncolat. 20.00: Slágerstúdió, BECS 8.55: Iskola-tv. 9.25: Közvetítés St. Moritzból. 16.30: Kicsinyek műsora. 17.10: Az ördög. Ifjúsági film. 17.35: Lassie. Filmsorozat. 18.00: Francia nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát, gyerekek. 18.30: Há­rom lány és három fiú. Filmso­rozat. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: VB Stúdió. 20.30: Közbeeső leszállás. Tv-film. 21.35: Keresztmetszet. 22.35: Sí­VB. 23.05: Tv-híradó. n. PROGRAM 18.30: Iskola-tv. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Aktuális események képek­ben. 20.05: DUBROWSKIJ. film (3. rész). 20.30: Hat fiú tv­ és négy lány. Film. 22.00: Osztrák képek. 22.20: Tv-híradó. szükségem — mondta ugyan­azzal a fáradt szomorúsággal. fel.— És én? — egyenesedtem — Nem kellett volna talál­koznunk — mondta változat­lan arccal. — Én eztán már nem lehetek igazán boldog. — Mintha spanyolcsizma lett volna rajta, úgy vallott. — Én szeretlek téged, de nem hagyhatom Itt Flórit. Akkor már ordítottam. (14.) A kavargás csakugyan nem mindennapi volt. A falu­szélen ember ember hátán, az országúton, a libalegelőn gép­kocsik, traktorok. És megint csak ember ember hátán. Több mint száz szakember tartózkodott már ott. S mind­ezek fölött narancssárgán, né­ha vörösbe hajlón ott lobogott az a hatalmas fáklyaláng. Tűzoltófecskendőkkel mester­séges ködöt lövelltek a kút fölé, azzal próbálták eloltani a tüzet. A torony ködbe me­rült, de bizony, a fáklyalán­­got még csak el sem homályo­­sította. Inkább az homályosí­­totta el a Napot. A csatornával már elkészül­hettek, mert Tóth néni váráról azóta visszavonult od­a víz. Csak a piszkát hagyta ott. Deszkapalló volt lefektet­ve az udvar sarkába. Az öregasszony éppen kifele lép­delt rajta. Megállt előttünk. — Édes fiam! De jó, hogy jösztök! Már törtem a feje­met, hogy hol hagyjam a kulcsot. A palánkon kívül ott állt az ökrös szekér. Megfogtam az öregasszony vállát. — Tóth néni! Hát maga is? Mögötte megszólalt a fia. — Nem bírtunk már vele. Fél itt maradni éjszakára. Hiá­ba magyarázzuk, hogy nincs mitől tartania. Gyenge védekezés volt ez is, hiszen attól még nem kel­lett volna szekrényt, ágyat, ágyneműt szekérre rakni__ A szobában Zsuzsa csak leroskadt egy székre. Megfog­tam az állát, és hozzáhajol­tam. — Ide figyelj, Zsuzsa! — mondtam neki. — Ki sem cso­magolsz, érted?! Inkább még tegyél az aktatáskámba egy kis hideg élelmet. Kinn tar­tom a kamrában. Addig én átöltözöm. És aztán megyünk innen. — Én nem mehetek — mondta Zsuzsa. Őszintén meglepődtem. — Hogy-hogy nem jöhetsz? — Nekem most Flórira van — Miért nem hagyhatod itt? Csendesen válaszolt. — Nekem gyerekem lesz. Gyugyó! Elsötétült előttem a világ. Zsuzsa fogta az aktatáská­mat és kiment. Vakon végez­tem, amit elterveztem. Cipőt húztam a gumicsizma helyett, tiszta inget vettem magamra, nadrágot váltottam. A nyak­kendőt kötöttem éppen, ami­kor Zsusza feltépte az ajtót. — Jönnek! — sikoltotta, és az ablakhoz rohant. — Jön­nek! Mögéje léptem, s kikémlel­tem én is az ablakon. Az ud­varban végigfektetett deszka­pallón libasorban lépdeltek az apostolok. Nem jöttek vala­mennyien, de én csak később tudtam meg, hogy Kelemen, a másodfúrómester miért nem volt köztük. Azt rögtön felfogtam, hogy azonban vala­­melyikőjük mégiscsak meglá­­tott bennünket, amikor Zsu­zsával visszatértünk a házba. És rögtön tudtam azt is, hogy mit akarnak. — Itt maradsz! — mondtam Zsuzsának, és elhagytam a szobát, úgy ahogy voltam, ingujjban, a félig megkötött nyakkendővel. Ami énrám ott várt, ahhoz illett úgy meg­jelenni előttük, mintha éppen tetten értek volna. Ne higy­­jék egy percig sem, hogy ár­tatlan vagyok. Kiléptem eléjük az udvarra. Meglepődtek kissé, talán azért, mert titokban remélték, hogy az egész nem igaz. De én odakiáltottam nekik: — Rajta, kezdhetitek! Ettől még jobban megzava­rodtak. Csak Flórián maradt magabiztos. Ellépett mellet­tem behúzta mögöttem az ajtót, a zárban még benne volt a kulcs, azt ráfordította. Mindent előre kiszámított, pontosan és megejtő böl­csességgel. Akkor elém lépett, jobb karját meglendítette és ököl­lel az arcomba vágott. Az ablakban, ahogy az várható volt, Zsuzsa fölsikol­­tott, rohant a konyhába, de csak dörömbölni, tudott zárt ajtón. Én az ütéstől meg­ a tántorodtam. Nem estem el, hiszen vártam az ütést. Flóri meg várta, hogy visszaütök. Akkor én odakiáltottam a többieknek: — Jöhet a következő! (Folytatjuk ) 1974. február 6. sserd» + MAI TV-AJÁNLATUNK: 18,25: Radar Ifjúsági érdekvédelmi mű­sor. Eddig több témát érintet­tek az adások során, s így óhatatlanul csak vázlatosan. Ezt követően egy témát tűz­nek majd napirendre s azt részletesebben vitatják meg a résztvevők. Emellett tíz perc­cel meghosszabbodott­ a műsor­idő is. A most adásra kerülő Radar témája az ifjúsági tör­vény gyakorlati végrehajtásá­nak helyzete vidéken. A mű­sor első felében azt a filmet láthatják a nézők, amelyet nyolc Somogy megyei tsz-ben forgattak a TV munkatársai. Közöttük van olyan tsz, ahol szép eredményekről adhattak számot, s van ahol a kérdés­re csak vállrándítás volt a válasz. A stúdióbeszélgetés résztvevői arról is szólnak, hogy mi a teendő ezekben az esetekben. Milyen módszerek­kel, eszközökkel kell élni, hogy az ifjúsági törvény előírásai megvalósuljanak, s végül, hogy milyen kötelezettségek várnak magukra, a fiatalokra. A vi­tában részt vesz Illisz László, a KISZ kb titkára, dr. Var­ga József a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munka­társa és dr. Révész Péter az Országos Ifjúságpolitikai Oktatási Tanács munkatársa és

Next