Dolgozók Lapja, 1974. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

4 „Képzeld el...!" Az újvárosi gyermek­rajzszakkörben Csütörtökön délután két­ díjat kaptak magyar gyerekek tőtől négyig folyik szakköri az idén. Onnan lehet követ­foglalkozás Tatabánya-Újra- kezitetni Peti tényleges helyé­­rős kellemes, de ma már mind­re, hogy ő díjat kapott, s a kisebbnek bizonyuló klub- katalógusban, ahol csak a job­­könyvtárában. Sz. Győrfy hak munkáit közük színesben, Klára megyei szakfelügyelő, rajztanár, festőművész, a szak­kör vezetője összeismertet az­zal az aranyos, pöttöm em­berkével, akinek Meichelbeck Péter a neve, a IV. számú is­kola második osztályába hosszúra hagyott haja van, jár, fényes-barna szeme alatt két s kis sötét félhold. A nyilvánosság, a felnőttek gyakran eltúlzott szereplésvá­gya nem sokat jelent Péter­nek. Mint ahogy a többiek­nek sem. Tudatos pedagógiai munka eredménye lehet ez — gondolom. Eszmét cserélünk új ismerő­sömmel. — Nagycsoportos koromban kerültem ide... Rajzolni sze­retek legjobban. („Miért?”) Az az érdekes, hogy sokfélét tudok rajzolni... A világot fogadja be a gyer­mekszem és gyerekagy. — Van, amikor az anyu azt mondja: hogy is kell raj­zolni ezt? Rajzold le, Pisti­ke... (Édesanyja pedagógus.) Mivel azonban ez a Péter kísérleti osztályba jár — noha az óvodában felfigyeltek már rajzkészségére — nehezen ju­tott el a foglalkozásokra a töb­biektől eltérő iskolai munka­ritmus miatt. Most, hogy az indiai gyermekrajz-pályázaton a 6-7 évesek korcsoportjában a „kategória díjat” kapta, könnyebb lett a szakkörbe járás. Győrfy Klára: — Indiában évről évre nagy kiállítást ren­deznek a gyermekrajzokból, alkotásokból. 11 oklevelet, 10 a Petié is színes kép. Felsorakoznak Meichelbech Péter munkái. Nem sok az évad termése. A fokozatok jól mutatják, miként lendült be­le a szakköri életbe. Legutol­só sikerült képén sündisznók, fa, oroszlán. A gyermekrajzok alapvető jellegét mindenki is­meri. Az ízlés szintjére (akár ösztönös is az), a színek a jel­lemzőbbek. Erről két kollek­tív szakköri alkotás győz meg, különösen az, amelyik az Is­­kolatelevízió adásait néző gye­reket ábrázolja (most a „har­ci feladat”: befejezi a ITV pá­lyázatára készülő műveket). Ezen a szalagon — gyermek­­intézmény falán lenne jó lát­ni — mindegyik figurát más rajzolta meg. A sorjázásban az ízlés ritmus, a színek egybe­hangolása, sok más is meg­győz: a romlatlan gyermeki képzelet, szín ízlése is romlat­lan, s csak majd valahol ké­sőbb következik a törés, hogy aztán erőlködjünk visszajut­tatni a felnőttet a természete­sen egészséges látásmódhoz. Ebbe pedig belefér a naív művészet, az egyiptomi síkáb­rázolás, de a szürrealizmus sok eleme is, tanúsíthatom rövid nézelődés után. Mert Győrfy Klára velem szemben is jó pedagógusnak bizonyul. Felhívja a figyelmemet, hogy itt végeredményben minden gyerek aranyos, és nézzem csak milyen jól eldolgozgat­nak (játék, munka, alkotás itt még többé kevésbé egységben van). A közös kép bizonyítja, hogy vita nélkül, ki-ki a ma­ga ízlése szerint, ámde a má­sikához is természetszerűen igazodva, lehet jól együtt dol­gozni ... Közben mindig odalép va­laki az asztalhoz: — Tessék mondani, milyen a páva? — Hol szavalt Petőfi, me­lyik ház előtt? A szakkörvezető valakit így bíztat: „Képzeld el, hogy vá­rosban, a lakás mellett, vagy garázsnál mossák ezt a gép­kocsit Képzeld el! — olyan kulcsszó, ami éltetője ennek a városi tanács által támogatott, a klubkönyvtár keretében működő szakkörnek. Amit még megtudok: tavaly is sok helyre küldtek a gye­rekek rajzaiból. Lidicébe 11 gyerekkép indult, Olaszor­szágba küldtek munkáikból; Esztergomban a gyermekrajz­­kiállításon Orcsik Judit I. dí­jat nyert, remekül szerepelt Bencze Nóra és Várnagy Kati, Caracasba (Dél-Amerikába) küldtek képeket, a jövő évi indiai kiállításra 25 munka indult innen, a TRIAL pályá­zatán ketten tárgyjutalmat nyertek... Óvodások is járnak a szak­körbe, persze délelőtt. Most a jelenlévők többsége vázla­tot készít. A legjobbakat szakkör vezetője a jövő héten a visszaadja azzal, hogy meg le­het csinálni nagyban. Tempe­ra van , a tanács gondosko­dik az anyagról. A harminc­­nyolc fős létszám (noha nem mind tudnak egyszerre járni) igen csak sok. Sőt a 4-5 éve­sektől a hetedik osztályosokig, mindenki igényeihez igazodni — félt ettől előbb a kör ve­zetője. A csendes munkán, jó közös hangulaton túl mégis a mi az, ami Sz. Győrfy Klárát ide vonzza? Mi itt a cél egy­általán ? — Az ízlés formálása. Ennél egyszerűbben megfo­galmazva, ennél gazdagabb programot másutt sem találni. Egy gyermekszakkörben ez a maximum. A szereplés, a si­ker itt is jó visszhangot kelt, de a cél: megőrizni az egész­séges, természetes szemléletet. Nem művészek képzése folyik tehát itt („a képzőművészeti jellegű tehetség körülbelül ti­zenhat éves korban válik nyilvánvalóvá” i— szúrja köz­zé Győrfy Klára), hanem ami a jövőbe mutat, s amit m­i gyakorlatunkban még nem tu­dunk folyamatossá, folytonos­sá tenni, megőrizve önmagu­kat, a tudatos ismeret nagy — rétegeket egymásra rakva — építve, legyenek jó ízlésű, mű­velt emberré. Jenkei János Rádió- és KOSSUTH RADIO 8,20: Lányok, asszonyok. 8,42: Lumpáciusz Vagabundusz. Mese­játék. 10,05: Bach: V. Branden­burgi verseny. 10,30: Marica gróf­nő. 12,20: Zenei anyanyelvünk (Ism.) 12,30: Magyarán szólva... 12,45: Melódiakoktél. 14,05: Kórus­pódium. 14,15: A fenntartott barát­ságokról. 14,25: Új Zenei Újság. 15,05: Kis magyar néprajz. 15,10: Zenekari muzsika. 16,00: 168 óra... 17,30: A 30 betű varázsa. 18,10: Sebő Ferenc népdalokat énekel, Keszthelyi Pál furulyázik. 18,25: Lemezek közt válogatva .. . 19,25: Öt perc sport. 19,30: Ó-Ó-D-évi slágerek (Ism.) 20,30: Ketten be­szélnek. 21,29: Zentai Anna és Puskás Sándor énekel, Árpássy Sándor cimbalmozik. 22,15: Sport­hírek. 22,20: A beat kedvelőinek (Ism.) 23,05: Világhírű előadómű­vészek schubert-felvételeiből. 0,10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIO 8,05: Nóták (Ism.) 9,03: Beszél­gessünk zenéről (Ism.) 9,23: Wag­ner: Tannhäuser — Nyitány. 9,45: Válaszolunk hallgatóinknak. 10,00: A zene hullámhosszán. Közben. Kb. 10,30: Néhány szó zene köz­ben. 11,50: Jelképek erdején át. .. (Ism.) 12,00: Zenekari muzsika. 14,00: Napraforgó. 14,50: Éneklő ifjúság. 15,00: Az alacsony vér­nyomásról (Ism.) 15,05: Bangó Margit cigánydalokat énekel, Ko­vács Andor gitározik. 15,27: Szer­kesztőségi beszélgetés a Falurá­dióban. 16,00: Közvetítés a Vasas —Rába ETO bajnoki labdarúgó­­mérkőzésről. 16,32: Kémek, ügy­nökök, katonák. 16,47: A hét mű­sorából (Ism.) 18,10: öt perc sport. 18,15: Közkívánatra! 19,50: Jó estét, gyerekek! 20,10: öt pere sport. 20,15: Új könyvek (Ism.) 20,18: Brahms: Változatok egy Haydn-témára. 20,37: Kocsár Miklós: Nagyrédei lakodalmas. 20,55: Puccini: Turandot. 23,15: Jégkorong világbajnokság: Ma­gyarország—Kínai Népköztársaság. 23,35: Slágereinkből. 3. MŰSOR: 12,23: Rita Gorr és Ernest Blanc énekel. 13,01: Magyar századok (Ism.) 13,45: Zenekari 15,15: Kapcsoljuk a 6-os muzsika­ stúdiót: Délutáni hangverseny. 16,50: Öt­órai tea. 18,10: Mókák, hősök, fél­istenek és eszmék (Ism.) 19,00: Zenekari muzsika. 20,00: Komlós­­sy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekel. 20,30: Zenei panoráma. 21,00: Poli Dzsesszfesztivál — 1973. II. rész. 21,33: Hangfelvételek — felsőfokon. BUDAPESTI TV 8,20: Iskolatévé: (Középisk. IV. oszt.) Filmesztétika 9,00: Tizen Túliak Társasága (Ism.) 9,50: Ko­vácsok. Riportfilm (Ism.) 10,15: A nő­k három szerepben . . . 10,25: Saint Germain. III. rész: Dinamit könyvekből (Ism.) 11,10: Radar. 11,50: Kék fény... (Ism.) 15,08: ..Boldog békeidők”. VI. rész (Ism.) 15.40: Egyiptomi mozaik. Útifilm. 16,10: p­ostafiók 250. Ka­kács Mari műsora. 16,35: Sakk­matt. 16.55: Hírek. 17.90: Férfi ké­zilabda VB. Közvetítés Berlinből. •18.15: Reklámműsor. 18.25: Petőfi fcrdélyben. 18,55: Requiem A­mos Imréért. 19.15: Cicavízió (Színes). tv-műsor 19.30: Tv-híradó. 20,00: SZOMBAT 2 ESTE . .. Kb. 22,40: Tv-híradó — kiadás. 22,50: Műkorcsolya VB. (Színes). Női szabadon válasz­tott gyakorlatok. POZSONY 8,30: Iránytű. Katonák műsora. 9,30: Beszélgessünk oroszul. 10,00: Sí Világkupa. 11,00: A fekete vá­ros. 11,55: Tv-híradó. 12,05: Tanul­ni is tanulni kell. 12,35: Tested­zés. 14,00: Sí Világkupa. 15,35: Hírek. 15,40: Sportiskola. 15,55: Lengyel tv-sorozat. 19,00: Tv-hír­adó. 19,45: A nézők levelei fölött. 20,00: Tv-játék. 21,30: Műkorcso­lya VB. 23,00: Sporteredmények. 2. MŰSOR 16,40: Hírek. 16,50: Kockázat. 17,45: Atlétikai terem-EB. 18,50: Esti mese. 19,25: Hogyan meg egymást a hangyák és értik a méhek? 20,00: Műkorcsolya VB. 21,40: A házasság­ tudomány dok­torai. BECS 15,30: Koncertóra. 16,30: Kicsi­nyek műsora. 17,00: Senior klub. 18,00:­ A tévéműsor kritikája. 18,25: Jó éjszakát, gyerekek! 18,30: Kulturális specialitások. 19,30: Tv­­híradó. 20,06: Sporthírek. 20,15: A kis világ. Színjáték. 21,45: Sport­hírek. 22,20: Éjszakai filmvetítés: A két lovas. VL PROGRAM 14,30: Közvetítés Göteborgból: Atlétika EB. 18,55: Zenei hírek. 19,30: Tv-híradó. 20,06: Sporthí­rek. 20,09: Aktuális események képekben. 20,15: Műkorcsolya VB. * MAI TV-AJÁNLATUNK: 16,10: Postafiók 250. Űj, havonta egyszer jelent­kező nézőszolgálati műsort ad a televízió. Beindítását az tette szükségessé, hogy a televízió­ba napról napra rengeteg le­vél érkezik. A levelek közül nem mindegyik konkrét műsorhoz, kapcsolódik de közér­dekű témákat vetnek fel, illet­ve személyes jellegű problé­mákra kérnek választ. A beér­kezett leveleket válogatják és a fontosabb témákat kiválaszt­va igyekeznek kielégítő választ adni a szerkesztők, vagy a té­mához legjobban értő illeté­kesek. Az első 25 perces adás­ban a többi között a Posta ve­zérigazgatója válaszol azokra a levelekre, amelyek a második műsor vételi nehézségeit teszik szóvá. A Postafiók 250. műsor­vezetője népszerű bemondó­­nőnk, Takács Marika, ak­i egye­di kérdésekre is válaszol. DOLGOZÓK LAPJA Gazdag kulturális és sportrendezvények FI­-menetrend Tatabányán Gazdag és változatos prog­ramot állított össze a KISZ tatabányai városi bizottsága a forradalmi ifjúsági napokra. A városi nyitó ünnepségre az el­ső tavaszi ünnepen, március 15-én kerül sor a­­ Népház­ban, a középiskolás és a dol­gozó fiatalok küldötteinek a részvételével. Ugyanezen a napon munkás-diák találko­zókra kerül sor a szénbányák, a Volán 18-as Vállalat, a ce­mentüzem, a BHG, a megyei kórház, a gyapjúfonó, a KO­­FÉM, a KIMÉV, a hőerőmű és a Vendéglátó Vállalat KISZ- szervezeteinél. Március 21-én ismét egy központi ünnepséget rendez­nek a Népházban. Ekkor tanintézetek látják vendégül a a dolgozó fiatalokat. Március 20-a és 29-e között a megye­­székhely számos üzemében, vállalatánál ifjúsági napot rendeznek. Ugyancsak a FIN keretében kerül sor a város fiatal pedagógusainak a fóru­mára. Március 15-én kezdődnek és április 22-ig tartanak az ifjú­­kommunista munkahetek, amelyek a társadalmi erőből épülő városi óvoda munkála­tait segítik. A „8 órát Tata­bányáért” mozgalom kereté­ben a kertvárosi Felszabadu­lási liget építését kezdik meg a város fiataljai. Számos kulturális és sport­­rendezvényre is sor kerül ezekben a hetekben. Közülük kiemelkedik a körzeti diák­művészeti bemutató. A rangos eseményre március 15-én ke­rül sor a Népházban. A tata­bányaiakon kívül és tatai diákok is oroszlányi Pol-beat bemutató, fellépnek, szavalat, diákszínpadi produkció, cite­­razenekari műsor szerepel töb­bek között a gazdagnak ígér­kező összeállításban. Pályázatot is hirdettek, és sok értékes fotó, diafelvétel, kerámiamunka érkezett a bí­ráló bizottsághoz. A legjobban sikerült pályaművekből kiál­lítást rendeznek a Népházban. Március 15-e és április 4-e között tekinthetik meg az ér­deklődők a FIN jegyében ös­­­szeállított könyvkiállítást is — a város öt körzeti könyvtárá­ban. 1974. március 9. szombat Élő zene? Gépzene ? Komáromi utóh­ang A héten a Hárfástrió hang­versenyével ért véget Komá­romban az Országos Filhar­mónia és a Csokonai Művelő­dési Központ közös rendez­vénysorozata. A Filharmónia a Magyar Rádió Gyermek­kórusát, a Camerata Hungari­­ca együttest és a Hárfástriót szerepeltette a koncertprog­ramban, a művelődési központ pedig kiegészítés­képpen — egyben kísérletként is — dr. Viola György zeneesztétát hív­ta meg előadások tartására. A hangversenyévadról alkotott előzetes elképzelések csak részben váltak valóra. A 135 bérlettulajdonost ugyanis a gé­pi zene nem vonzotta annyi­ra, mint az élő zenei élmény (a gyönyörű diapozitív képek vetítésével kísért előadásokon Maria Callas, Gigli­­i Caruso és mások hangját általában 60-70 érdeklődő hallgatta). A város közművelődési éle­tének vezetői a tanulságot máris megfogalmazták: a kö­vetkező évad­ban csak élő ze­nei koncertprogramot tervez­nek. A tavalyi siker viszont arra ad buzdítást, hogy még ez évben szereplésre meghívják vendég­ Házy Erzsébetet és Kovács Kolost. Ezt a hang­versenyt a Filharmónia már erre a hónapra ígérte. Közoktatáspolitika és nevelés Megyei pedagógiai ülésszak A tavaszi szünetben tervezik megrendezni a megyei pedagó­giai ülésszak eseményeit. Ta­tán a vezető oktatásügyi szak­emberek, Oroszlányban a dol­gozók iskoláinak pedagógusai vesznek részt a tanácskozá­son. Tatabányán, a megyei ta­nács épületében a szaktanter­mek létesítésével és pedagó­giailag megfelelő működteté­­sével foglalkoznak, az Okta­tási Igazgatóságon pedig a ve­zető óvónők eszmecseréjét szervezik meg. Komáromban találkoznak az iskolai és üze­mi pályaválasztási felelősök. Kömlődön tanácskoznak a ne­velőotthonok és kisegítő isko­lák igazgatói. A háromnapos tatai előadás­­sorozat programjában szerep­lő témák: „A közoktatáspoli­­tikai határozat végrehajtásá­nak tapasztalatai” — „Közok­tatás — közművelődés” — „Követelmények és eredmé­nyek a nevelésben, a tanulók magatartásának értékelése” — „Az esztétikai nevelés jelen­tősége és időszerű feladatai” — „A társadalom elvárásai — az iskola lehetőségei” — „A hátrányos helyzetű tanulók problémái”. Valamennyi téma előadására országos szaktekin­télyeket sikerült megnyerni az előzetes tájékoztató szerint. (Ugyanez a következőkre is vonatkozik.) Oroszlányban „A felnőttok­tatás új perspektívái a párt­­határozat végrehajtása tükré­ben” című előadás után szek­cióülések következnek a szak­munkások 3 éves szakközépis­kolájáról, illetve a dolgozók általános iskolai tanfolyam ve­zetői tapasztalatcseréjeként. Tatabányán „A szaktanterem helye, szerepe az iskolai okta­tó-nevelő munkában” témáról hangzik el előadás, ezt né­hány korreferátum és iskola­­látogatás követi. Az óvónők számára tartandó kétnapos ülésen szereplő témák: „Ered­ményvizsgálat az óvodai ma­tematika foglalkozások ered­ményvizsgálata” — „Nevelési eredmény­vizsgálat az óvodá­ban”., Az üzemi pályaválasztá­si tevékenységről és az iskolai pályaválasztási tanácsadás fő tennivalóiról Komáromban ta­nácskoznak, üzemlátogatással egybekötve a programot. Az észak-dunántúli gyógy­pedagógiai intézetek és kise­gítő iskolák igazgatóinak köm­­lődi tanácskozására külön rész­letes program készül majd. Ebből ízelítőül: „Komárom megye gyógypedagógiai háló­zatának kialakulása és jelen­legi helyzete”, „Az imbecilüs gyermek játékai”, a Nádihege­dűvel c. film vetítése, vala­mint „A foglalkoztató iskolák nevelési és oktatási program­jának egyéves tapasztalatai”. Tatán április 9-11-én, Orosz­lányban 10-én, Tatabányán a vezető óvónőknek 10-11-én, a szaktanteremről folyó eszme­cserét 11-én, Komáromban 9- én, Kömlődön 8-10-én terve­zik megrendezni a „Közokta­táspolitikai és nevelés” össze­foglaló címet viselő megyei pedagógiai ülésszak különböző rendezvényeit. „Prosu, rásszkázsitye­­nnyé...” Szakközépiskolások orosz szaktárgyi versenye Március 7-én tartották meg a komáromi Jókai gimnázi­umban a szakközépiskolások (III-IV. osztályosok) orosz­nyelvi szaktárgyi versenyének megyei döntőjét. A szabályok szerint egy iskolából csak a győztes juthatott a megyei döntőbe, de mint mindenütt a vetélkedőkön, sok helyütt holt­verseny alakult ki. Így aztán 15 versenyző vetélkedett Ko­máromban, az orosz tanárok­ból álló zsűri előtt. A verseny feltételei szinte évek óta azonosak, vagy igen keveset változtak: rövid szö­vegmondás (lehetőleg fejből) a kiejtés érzékeltetésére, sza­bad beszélgetés és elolvasott szöveg visszaidézése emléke­zetből. Az elmúlt években a gyerekek keveset tudtak el­mondani szülőföldjükről, kör­nyezetükről, városukról, mint­ha a tanárok a „nagy témá­kat” (a Szovjetunió élete, tör­ténelme, stb.) tartották volna fontosnak. Noha a Művelődés­ Ügyi Minisztérium, a KISZ kb és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság — a verseny rende­zői — országos versenyfeltéte­leiben e témák szerepelnek a szabad beszélgetésben való jártasság ellenőrzésére: Szovjetunió tudományos, tech­­­nikai eredményei, művelődé­se, sportja stb., az iskola, KISZ, az otthon, a környezet, a a szabad idő, a jövő tervei. Az elmúlt évben, s idén is, a ver­senyzők már jobban „felké­szültek” közelebbi környeze­tükből is, s ez nagyon fontos (mert például nem elég annyit tudni Tatabányáról, hogy Ta­tabánya „málenykij gorod”). Természetesen nem könnyű a középiskolák tanulóinak az orosz nyelv lágyságával, hang­súlyos kiejtésével megbirkóz­ni, de akikben akarat van hozzá (no, meg egy kis nyelv­érzék), könnyedén veszik az akadályokat. Ezek a középis­kolások heti két órában tanul­ják az orosz nyelvet (a gim­náziumi tanulók —, akik kö­zött már orosz tagozatosok is vannak — megyei döntője még hátravan). A kötelező vers­vagy prózarészletet mindan­­­nyian szépen elmondták, elé­gedett volt a zsűri a többi ver­senyszámmal is. Nem a fel­­készültség elemz­ésére térnénk ki most, hanem inkább azok­ra a tényezőkre, melyek köz­rejátszottak abban, hogy ez, vagy az a tanuló elmélyülteb­ben kezdett foglalkozni az orosz nyelvvel. Vörös István (az esztergomi I. István Szakközépiskola har­madikos gépgyártástechnoló­giai szakos tanulója) Tárkony­ból került a szakközépiskolá­ba. Az első versenyszám után az elsők között volt. „Én nem is tudom, miért tetszett meg az orosz nyelv, de néhány éve többet foglalkozom vele. Igaz, szakközépiskolába járok, de a végső vágyam mégis az, hogy orosz-testnevelés szakos tanár legyek. Hát ezért is ta­nulom szorgalmasan az orosz nyelvet. Szeretnék elmenni a Szovjetunióba is. Az nagyon jó gyakorlási lehetőség Új­városi Borbála szintén lenne, az esélyesek között volt, aztán a győztesek között is ott ta­láljuk a nevét „Pilisszentlé­­leki vagyok, így ismerem a szlovák nyelvet, s viszonylag könnyebben tanulom az oroszt. Az iskola után dolgozni aka­rok, aztán vagy orosz-magyar szakon, vagy a szakmámban tovább tanulok. Úgy érzem, az orosz nyelvre később is szükségem lesz” — mondja Bori. Farda Rozália az esztergomi közgazdasági technikum diák­ja, a múlt évben négy hetet töltött egy kurszki nyelvtá­borban. Amikor élményeiről szól, önkéntelenül orosz szava­kat kever beszédébe. „Troj­kákban (hármas csoportok­ban) tanultunk, egy békéscsa­bai gimnazista és egy szovjet egyetemista lány, Alja tarto­zott a csoportba, s egy tanár­nő felügyelt a beszédünkre, tanulásunkra. Minden ese­ményt naplóba kellett rögzí­teni. A mi csoportunkat Szol­nyecskának (Napocska) hívták, s mindenben elsők voltunk. Olyan zsúfolt program alap­ján tanultuk a nyelvet, hogy nem volt idő mással foglal­kozni, s ez hasznos volt. A legérdekesebb az volt a négy hét alatt, amikor magyar cir­kuszosok keresték fel Kursz­kot, s mi magyar beszédet hal­lottunk­­. Azóta levelezek Ál­jával, ő kijavítja leveleimben a hibákat és visszaküldi, hogy okuljak belőlük”. Jó módszer. Ugyancsak a kurszki tábor­ban volt Takács Károly, a tatabányai szakközépiskola diákja. „Addig nem igen fog­lalkoztam orosz nyelvvel, de mivel műszaki pályára készü­lök, úgy gondoltam, nagy hasz­nát vehetem. Jelentkeztem kurszki táborba, s 1800 forin­a­tos hozzájárulással elmehet­tem. A kezdet volt a legnehe­zebb, amikor az egyik szovjet főiskolás lány (Lerisza) meg­kérdezte, honnan jöttem. Hát bizony, csak makogtam. Aztán vele beszélgettem oroszul a legtöbbet. Én a Szovjetunió­ban szeretnék továbbtanulni, voltam is felvételi vizsgán, még nem értesítettek az ered­ményről”. A szakközépiskolások orosz szaktárgyi versenyének győz­tesei: első: Farda Rozália, második: Újvárosi Borbála, harmadik: Takács Károly. Az első helyezett 5 napos erdé­lyi utazást — és az országos döntőben való szereplés jogát —, a többiek könyvjutalmat nyertek. (györkoí

Next