Dolgozók Lapja, 1974. május (27. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
4 Oktatásügyi intézkedési tervek Az állami oktatás ................... terül és továbbfejlesztésének feladatairól szóló KB-határozatot követően, még 1972. októberében megyei pártbizottságunk is megtárgyalta a közoktatásügyi kérdéseket. A pártbizottság határozatát a társadalmi és állami szervek számára ajánlásokban foglalta össze. Egyben azt is feladatul jelölte meg, hogy a megyei tanács készítsen átfogó tervet a közoktatás megyei fejlesztésére. Az elmúlt nyáron a megyei tanács művelődésügyi osztálya nemcsak az előző tanév munkáját értékelte, megjelölve a jelen tanév feladatait, hanem alapos helyzetelemzést is készített „A közoktatásügy Komárom megyében” címmel. Ez a dokumentum segédanyagul szolgált a tavaly ősszel e témával foglalkozó megyei tanácsülésre. A tanácsülés „Az állami oktatás felülvizsgálatára hozott párt- és kormányhatározat végrehajtása érdekében teendő megyei intézkedések” című beterjesztést vitatta meg. Ebből idézek: „A megye közoktatásügyének fejlesztési feladatai, ... a végrehajtást illetően nemcsak a megyei, hanem a helyi tanácsok, fenntartásukban működő oktatási intézmények, a járási hivatalok, a tanácsi szakigazgatási szervek számára is meghatározzák tevékenységük fő irányát”. A helyzetelemzés, a tennivalók megjelölése és a feladatok valóra váltása érthetően, természetszerűen a legkisebb egységig, egészen az oktatási intézményig gyűrűzik. Időről időre szükséges mérleget készíteni a városi tanácsoknak, járási hivataloknak is, hogy tr-nyitó tevékenységüket ennek megfelelően tudják végezni. A tatabányai elemző munkát követően ebben az esztendőben Oroszlány, majd Esztergom is megfogalmazta a tennivalókat. Ezek a programok — a megyei fejlesztési tervhez hasonlóan, annak szellemét képviselve — keret jellegűek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a helyi sajátosságok, fő feladatok ne differenciáltan fogalmazódnának meg az áttekintésekben. Érthető, hogy mindezek ellenére — éppen mert nem is csak szűken vett helyi gond — számos kérdésben egyértelműen rokon fogalmazásra találunk. Oroszlány: „A rendelkezésre álló erők összefogásával, az összefogás kezdeményezésével el kell érni, hogy 100 óvodás korú gyermekre legalább 82 férőhely jusson, és biztosítva legyen a működési feltételekhez szükséges anyagi alap”. Esztergomban 100 százalék fölött van a kihasználtság, s így tudják az óvodás korú gyermekeknek 80,2 százalékát elhelyezni, tehát „fejleszteni szükséges az férőhelyeket, kiemelten óvodai kell kezelni a belvárosi és az esztergomtábori óvodaépítést”. Az iskolahálózat fejlesztésére is szükség van, hasonlóan napközi otthonok „otthon jelnlegének” az erősítésére ... Oroszlányban jelentős ==========: eredménynek ítélik, hogy a kisegítő iskola kedvezőbb személyi és tárgyi feltételek közt végezheti munkáját, ennek ellenére indokoltnak tartják új, korszerű kisegítő iskola építését. Esztergomban viszont speciális problémakört jelent a cigánytanulók iskoláztatása. 1973. szeptemberétől a Kossuth-iskolában ezek a gyerekek az első osztályban önálló tanulócsoportba kerültek. probléma megoldására a perszektivikus választ is megfogalmazzák: „Szorgalmazzuk az iskola-otthonos osztályok létesítését, ahol erre igény és lehetőség van. A cigányosztályok ilyen irányú átszervezését célszerűnek tartjuk”. Lehetne sorolni az azonos és a sajátosan különböző gondokat. A lényegre szeretnénk itt utalni, nevezetesen, hogy megkülönböztetett helyet, szerepet kapott a közoktatásügy továbbfejlesztése a tanácsi munkában általában is. Ez pedig igencsak érthető, hiszen a jövő munkásnemzedékének felneveléséről van szó, a korszerű alapműveltség biztosításáról, hogy a permanens képzés és önképzés természetes jelenséggé váljék társadalmunkban általában. A megyei tanács településhálózat-fejlesztési terve más oldalról ad reális alapot ezen intézkedési tervek megfogalmazásához. Oroszlány részleges középfokú központtá, Esztergom (Doroggal együtt) középfokú központtá erősödik. A jelen helyzet elemzése alapján így fő vonalaiban meg lehetett határozni, mire számíthat az oktatásügy a fejlesztés során. A pedagógiai vonatkozásokban folyó korszerűsítés pedig egyértelműen folyamatos feladatokat ad mind a szakigazgatási szerveknek, mind az iskolavezetésnek, a tantestületi kollektíváknak, községek esetében egyben helyi tanács felelős testületének is. Mondhatja valaki: majd--- nem két év telt el a KB-határozat óta, s „csak most” készülnek el a párt- és kormányhatározat végrehajtása érdekében teendő városi intézkedések ?! A megyei művelődésügyi osztály alapos helyzetelemzése és feladatmeghatározása után, amihez szintén idő kellett, most jutottunk el az egyes településekhez. S tegyük hozzá: nem is 74-es teendőkről van itt szó, hanem a távlati feladatokról. Mindez pedig csakis alapos megfontolás alapján kerülhet egy-egy vezetőtestület elé elfogadásra. A munka természetesen egyetlen oktatási intézményben sem állt le, s nem állhat le. A jövő körvonalait viszont kapkodva megrajzolni lehetetlen, felelőtlen vállalkozás lenne. A jövő iskolájának plasztikus képét még így is időbe telik — a minisztériumtól az oktatási intézményig — felmutatni az átalakulást jogos várakozással figyelő társadalomnak. J. J. Radioés tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Glier: III. szimfónia „Ilja Muromeo”. 9.00: A kékszakállú herceg vára. 9.25: Kórusok és népi zenekarok műsorából. 10.05: ,,Nyitnikék”. 10.40: Haydn: Philemon és Baucis. 11.30: A Szabócsalád. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: A Belügyminisztérium DUNA Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: Romain Holland és a muzsika. 14.30: Nőkről — nőknek. 15.10: Harsan a kürtszó! 15.45: Budschuh István citerázik. 16.05: Gaál Jenő: Concerto — bemutató. 16.22: Pro és kontra. 16.32: Az októberi forradalom dalaiból. 16.39: Ludovic Spiess énekel. 17.20: Barta Alfonz énekel. 17.40: Lássuk, miből élünk! 18.10: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 18.48: Kritikusok fóruma. 19.25: A Honvéd Nemzetközi öttusaversenyéről. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Közben: kb. 20.25: Bulat Okudzsava versei. Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.35: Verbunkosok, nóták. 22.20: Slágermúzeum. 23.00: Brahms kamaraműveiből. 0.10: Ferencz Éva népdalokat énekel, Sára Ferenc furulyázik. PETŐFI RÁDIO 8.05: Fúvósesztrád. 8.20: Lehár operettekből. 9.03: Kíváncsiak klubja. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 11.55: Néhány perc tudomány. 12.00: Szigeti József és Mieczyslaw Horszowski Mozartfelvételeiből. 12.40: Házunk tája. 13.03: Zenekari muzsika. 13.40: Orvosi tanácsok. 14.00: Klubrádió. 17.03: Tatabánya—Zilina KK-döntő II. félidő. 17.50: Tánczene. 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) 18.20: Porszem a sivatagban. (Ism.) 19.02: Az MRT énekkarának operafelvételeiből. 19.24: A rock mesterei 29. rész. 20.25: Kis magyar néprajz. 20.33: Sarkadi Imre hősei. 21.36: Pro és kontra. 21.56: Hugo Wolf személyisége. 22.42: Angelo Ephrisfian együttese. 23.15: Daljátékokból. 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Századunk zenéje a stúdióban. 19.45: Külföldi tudósoké a szó. 20.00: A Benkó Dixieland együttes hangversenye. 20.33: Kamarazene. 21.37: Andor Éva és Kováts Kolos énekel. 22.12: Rádiószínház. BUDAPESTI TV 9.30: Delta. 9.55: ..És színész benne minden férfi és nő”. (Ism.) 11.10: Játék a betűkkel. 11.35: Gyerekek a békéről. (Ism.) Riportműsor. (Ism.) 12.05: Képes Krónika. Képzőművészeti Magazin. film.) 17.18: Hírek. 17.25: Tízen Túliak Társaságának Magazinja. 17.50: Postafiók 250. Takács Mária műsora. 18.08: A KGST a világban — Magyarország a KGST-ben. 18.40: Rólad van szó! 19.10: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó, 20.00: Bayern München—Atletico Madrid (SZÍNES) Labdarúgó BEK-döntő mérkőzés. 21.40—22.15: • Hérold — Asthon: A rosszul őrzött lány. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. 2. MŰSOR 20.00: Egy bizonyos Dulcinea. Magyarul beszélő spanyol film. 21.25: Tv-híradó. — 1. tévékiadás. (Ism.) 21.55: Múzeum falak nélkül. (SZÍNES!) Amerikai filmsorozat I. rész. POZSONY 15.30: Hírek. 15.40: Fiatalok szemszögéből. 16.20: Kerékpáros Békeverseny. 17.25: Mezőgazdasági egyetem. 18.00: Esti mese. 18.10: 52 komikus. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Találkozás barátokkal. 20.00: Bayern München—Atletico Madrid labdarúgó-mérkőzés. 21.55: Tvhíradó. 2. MŰSOR 17.25: Hírek. 17.30: Diákok. Román film. 19.00: Tv-híradó. 19.35: A kőkorszaki ember nyomában. 20.00: Slágerstúdió. Az NDK televízió műsora. 22.05: Tv-híradó. BECS 10.00: Iskolatelevízió. 11.00: Angyal a harsonával. Film. (Ism.) 16.30: Kicsinyek műsora. 17.15: Ifjúsági műsor. 18.00: Francia nyelvlecke 18.23: Jó éjszakát, gyerekek. 18.30: Három lány és három fiú. Filmsorozat. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.55: Brüsszelből: Az Európa Kupa fináléja. 21.45: Tv-híradó. H. PROGRAM 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tvhíradó. 20.06: Tudományos magazin. 20.15: Harcban az idegenekkel. Film. 22.05: Osztrák képek. 22.25: Tv-híradó. MAI TV-AJÁNLATUNK: 21.40: A rosszul őrzött lány Balett keresztmetszet. A televízió a május 21-i balett előadása előtt, ma az L. J. Ferdinand Hérold zenéje alapján készült mű részleteit mutatja be a nézőknek. A táncjáték eredeti változatát 1789-ben, Bordeauxban mutatták be, s ennek alapján készítette el a múlt század elején, Ferdinand Hérold francia komponista a balett muzsikáját — az 1828-as párizsi bemutatóra. Az 1960-as bemutatóra John Lanchberg dolgozta át a zenét, a világsiker azonban a rendező és koreográfus, a londoni Royal Balett nagymestere Sir Frederick Ashton érdeme. A rosszul őrzött lány a világhírű művész legsikerültebb alkotásának számít: a remek balettkomédia vidám történetre épül. A részletekben Orosz Adélt, Fülöp Viktort, Sipeki Leventét, Barkóczy Sándort, Róna Viktort és Perlusz Sándort láthatjuk. DOLGOZOK LÁPJA 1914. május II. szerda Kilenc évtized Leírni is különleges, akivel beszélgetek benj született. Haja ősz, 1885- de még dús, a bajusza hófehér, a mozgása fürge. Lassan kilencvenéves lesz, de ha azt mondaná: idén múltam hatvan, kedves öcsém — azt is elhinném. Véletlenül akadtunk össze, s a téma is véletlenül került elő: az olvasás szeretete, az újság szerepe, fontossága a mindennapi Azt hiszem Fogarasi életben. János, egyik legidősebb aktív olvasója és előfizetője a Dolgozók Lapjának. Korát meghazudtoló frissességgel mozog — még el-eldolgozgat a Kandó Kálmán utcai ház kertjében is. A legelső reggeli elfoglaltsága, hogy kézbe veszi az újságot és olvas. — Szeretem az újságot, a Dolgozók Lapját. Egy kicsit névadónak is tekintem magamat. 1945 után, amikor megszületett az újság terve, a szerkesztők megkérdezték leendő olvasókat, mi legyen a a lap címe. Hát a dolgozók olvassák, legyen Dolgozók Lapja. Én így emlékszem. Azóta már volt közvéleménykutatás, de úgy tapasztaltam, nem sikerült jobb nevet találni, mint akkor, induláskor. Hát nehéz is — így, így szeretem: Dolgozók Lapja. ni? — Hogy mit szeretek olvasMindent. Én mindent megtalálok itt: politikát, a helyi dolgokat. Elolvasom folytatásos regényt, a kis híreket , az elhalálozási értesítéseket is. Az embert az élet minden területe érdekli, mindenre kíváncsi, ami itthon és a nagyvilágban történik... Fogarasi János messzi vidékről, Erdélyből, a Krassó- Szörény vármegyei Anináról került Tatabányára. Először 73 éve, 1901-ben járt az akkor születő bányatelepen, véglegesen 1920-ban — több mint fél évszázada — telepedett le itt. Később az egykori Felsőhomokdűlőben, a mai Kandó Kálmán utcában épített házat, és ma is ott él. — Alig volt akkor még ház a környéken. Tiszta időben el lehetett látni innen egészen Tatáig, idelátszott a gimnázium épülete... Nem csak szívesen olvas, de szívesen és szívesen tud mesélni is. — Akkoriban a felszabadult inas a segédlevél mellé egy ládát és botot kapott útravalóul. Azzal aztán neki a Világnak munkát találni és a szakmát megtanulni. Én is ilyen ládával vágtam neki a világnak, de szerencsés voltam, mert sok minden volt az útibatyumban, olyan vidéken nevelődtem, ahol több nép, nemzetiség élt együtt, a Vaskapunál, Orsóvá—Vecserova vidékén. Rengeteg hajó kötött ki itt, s a matrózok olaszul, szerbül, törökül, görögül, románul, németül, magyarul beszéltek. Én sem könyvből tanultam a nyelveket, hanem a pajtásaimtól és amire felcseperedtem sor nyelven beszéltem, egész Hát ennek a nyelvtudásnak nagy hasznát vettem az életben. — Ezen a határvidéken nem csak több nyelven beszéltünk, de megtanultunk csempészni is. A mesterem egyszer olasz szivart kívánt, átküldött hát Orsovára, hogy szerezzek. A nadrágom szárába dugtam a szivarokat, s úgy sétáltam vissza a határon, mintha csak ott őgyelegnék, a halakat nézegetném a vízben. A csempészkedés ott olyan mindennapos volt, mint ma a bevásárlás. Különben gyönyörű vidék a Vaskapu környéke — ha teheti, egyszer nézze meg. Ott van a Jókai-regényben szereplő Senki szigete, ahol az Aranyember és Noémi története játszódott le. A századfordulón törökök laktak ott. No és az átkelés a Vaskapun hajóval, az sem volt akkor veszélytelen zaj. Egy Lotz nevű vállalkoember szállt fel minden hajóra, irányította át a legnehezebb szakaszon a sziklák között. Fémöntést tanult Fogarasi János — de a szakmát igazán Németországban tanulta meg. S bejárta fiatalon a fél világot. Dolgozott még Moszkvában is, sörétet gyártott Belgrádban, s akadt, ahol harangot öntött. Dolgozott acéllal, vassal, alumíniummal — kezesett mestere volt a szakmának. Mesélő kedve elapadhatatlan, a frissen áradnak az emlékek, történetek. Katonáskodás Szerbiában — állandó életveszélyben. A hegyekben, az erdők mélyén meghúzódó komitácsok ellen kilátástalan volt a háborúskodás. A strafregiment, a büntető ezred parancsnoka — egy Bécsből ide helyezett szalontiszt — valósággal pánikba esett, amikor megismerkedett a „harci helyzettel”, a katonai feladattal. Igazi büntetés volt számára ez a parancsnoki feladat. Aztán a háború véres évei következtek — még csak az első világháborúé. A legelsők között vitték ki a frontra és szerencse a szerencsétlenségben: korán fogságba került. Talán éppen az mentette meg az életét. Óriási vándorút következett — Ázsián át. A keleti vasútvonalat építette — a cári birodalom számára — hárommilliomod magával. Így jutott el egészen Arhangelszkig. A háború vége felé már szabadabban mozoghattak a hadifoglyok, ő is nekivágott hát, hogy valahogy hazajusson. Vonaton, hajón és mindenekelőtt gyalog tette meg a több ezer kilométeres vándorutat. (Ha megírná az emlékeit , bizony csak ebből a nagy kalandból kitelne egy regényre való.) De, még egy vargabetűt tett, amíg Tatabányára került. A háború végén Komáromban, a mai Komarnóban dolgozott, ott kapott munkát. A Tanácsköztársaság leverése utáni esztendőben, 1920-ban nehezen juthatott haza a túlsó oldalról , és ismét csak a nyelvtudása segített, hogy végül is átléphette a határt, a komáromi hídnál... Útközben — Pestre igyekezve — Tatabányán tartottak egy kis lélegzetvételnyi pihenőt a családdal. Jó alkalmi szállást találtak és nem is mentek már tovább. Hát ennek is több mint félszáz esztendeje... A felszabadulás után még néhány évet dolgozott az akkori központi gépműhelyben. Ez már csak ráadás volt, nyugdíjba mehetett volna, de nem volt elég szakember, maradnia kellett. S bár több mint negyedszázada nyugdíjas, mégis minden érdekli, ami az életben történik. Kilenc évtizeddel a vállán is elevenen él a mában. Ezért olvas, újságot is — ezért figyeli a nagyvilág, a megye, a város életének eseményeit. Megkockáztatom a követke•keztetést is: „Aki az újságot szereti, úgy látszik nem öregszik meg”... De az sem baj, ha fordítva igaz: azért érdekli a világ — mert fiatal tudott maradni... (gombkötő) Hatvanéves a tincsei könyvtár tét Ötmillió nyolcszázezer köteőriz a Lipcsei Német Könyvtár, amely a német nyelvű irodalom legnagyobb gyűjteménye a világon. Évente százezer új mű érkezik fennállásának hatvanadik esza tendejét ünneplő könyvtárba, amely az ENSZ (különösen az UNESCO) angol nyelvű kiadványainak is egyik legnagyobb lerakata. Korunk könyveit — múzeumi hivatásának megfelelően — eredeti alakban őrzi meg és hagyja az utókorra. Ötvenhatezer kül- és belföldi kiadóval és más könyvtárral tart szoros kapcsolatot. Nyolcvanhat ország ingyen bocsátja rendelkezésére minden kiadványát. Könyvek, folyóiratok, partitúrák, térképek, egyetemi szakirodalom, festmények és metszetek reprodukciói, grafikai albumok, irodalmi értékű hangfelvételek, mikrofilmek, szabadalmi leírások találhatók a jubiláló Lipcsei Német Könyvtárban. Egy ország. A szlovén parlament egyik tagja szerint a testület a közelmúltban különböző törvénytervezetek szövegét szlovén nyelv helyett kénytelen volt szerb-horvát nyelven elfogadni. Ezzel majdnem egy időben az új alkotmány feletti vita során a szövetségi parlament egyik bizottsága megállapította, hogy a szöveg szerb-horvát, illetve horvátszerb változatának egyik cikkelye nem felel meg egymásnak. Ez az eset szokatlan vitát váltott ki arról, vajon a törvények szövegének a Jugoszlávia területén élő összes nép és nemzetiség nyelveire történő fordítása hiteles-e? Mindazonáltal a vita nem érintette a jugoszláv nyelvek egyenjogúságát, vagy még pontosabban, a vitának nem volt politikai jellege. Tekintettel Jugoszlávia soknemzetiségű jellegére, több mint tíz évvel ezelőtt elhatározták, hogy szigorúan tiszteletben tartják a Jugoszláviában élő összes nép és nemzetiség — szerbek, horvátok, szlovének, macedónok, albánok, magyarok és más nemzetiségek — nyelvének egyenjogúságát. Következésképpen megszűnt a lakosság többsége által beszélt szerb-horvát nyelv hivatalos nyelvként való használata. A Jugoszláv Szövetségi Parlamentben létrehoztak egy bizottságot a törvényfordítások hitelességének ellenőrzésére. A bizottság tagjainak feladata a fordítások egyeztetése és annak megállapítása, hogy jelentésük valamennyi nyelven azonos-e. Mielőtt a parlament jóváhagyná a törvénytervezeteket, egy gyakorlott fordítókból álló szövetségi központ fordítja le. A központot két évvel ezelőtt a szövetségi adminisztráció igényeinek kielégítésére hozták létre. Tagjainak képességeit és hozzáértését — alkalmazásuk előtt — vezető jugoszláv filozófusok ellenőrzik. A központ fordítóinak tekintélyes problémákkal kell szembenézniük. Eltekintve az egyes szövegek terjedelmétől, arthüv gyakran nélkül 200 oldalt is, a fordítás pontossága érdekében kell meghatározniuk a gyakran napi politikai zsargon szavainak pontos jelentését is. Meg kell találniuk az önigazgatás alapján irányított társadalomban szükségképpen felmerülő és példa nélkül álló új fogalmaknak és helyzeteknek megfelelő kifejezéseket és szavakat. Felesleges magyarázni, ez mennyire nem könnyű,hogy A tervek szerint a fordító központok fejlesztésének különleges figyelmet akarnak szentelni. Új intézeteket kívánnak létrehozni, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy a gyakorlatban pontosan biztosítsák a Jugoszláviában élő népek és nemzetiségek nyelvi egyenlőségének elvét. Most vizsgálják azt a problémát, hogy ezek a központok és nevezetesen a szövetségi központ, mennyire tudják követni a jugoszláv nyelvek fejlődését. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, elsősorban biztosítani kell az új kifejezések, szavak és maghatározások gondos, folyamatos, részletes és naprakész nyilvántartását. A szövetségi központ fordítóinak konzultáció céljából gyakrabban kell majd felkeresniük a köztársasági nyelvi intézeteket. Mivel szinte minden tevékenységi területet és az egész életet törvények szabályozzák, a törvények hibás fordítása súlyos következményekkel járhat. Ezért elengedhetetlen, hogy a törvényfordítások minden nyelven egybehangzóak legyenek és ehhez hozzáértő, a feladatot azonnal és pontosan ellátó fordító gárda szükséges. A Jugoszláviában élő népek és nemzetiségek egyenjogúságának elve természetesen nem korlátozódik csupán az elmondottakra. Az állampolgároknak joguk van anyanyelvükön fordulni az igazgatási és igazgatásügyi intézményekhez és nem kevésbé fontos, hogy az intézmények is ezen a nyelven válaszoljanak. Egyes kivételektől eltekintve ez az elv tökéletesen megvalósult a gyakorlatban és érvényes a külföldi jugoszláv diplomáciai missziók és a jugoszláv emb#erek érintkezésére is. hivatalos