Dolgozók Lapja, 1974. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

i i APOLLO ’74 A cirkusz változatlan vi­lág: csillogás, látványosság, állatok parádéja, artisták lé­legzetelállító produkciója és féktelen jókedvet hozó bohóc­tréfák. A különbség csupán attól függ, milyen a felszerelt­ség, a felkészültség, a tálalás. Most olyan cirkusz jutott el hozzánk, amely az utóbbi évek mindegyikén túltesz. Jellemző, hogy amikor a műsort baráti körben dicsértem, megkérdez­ték, melyik országból jöttek? Németek? Olaszok? Magya­rok! Igaz, hosszú idő után sze­repelnek hazai városokban, és a turné után ismét hosszabb időre mennek külföldre. A Apolló Cirkusz a Ma­gyar Cirkusz és Varieté Vál­lalat reprezentatív utazó kö­vete, felszereltsége vetekszik Európa legnagyobb utazó cir­kuszaiéval. A sátor 3500 sze­mélyes, jó erősítőkkel felsze­relt zenekara, a Big Soul Band, ragyogóan kíséri a szá­mokat. A székek számozottak, tehát nem tolong a néző. Gé­za és Pepi, a két bohóc, nem­csak a gyerekek kedvence, hanem a felnőttek is ragyogó­an szórakozhatnak tréfái­kon ... Hagyjuk azonban a számokat, azok önmagukért beszélnek. Vitáris István cir­kuszigazgatótól az ötéves múltról és a jövőről váltottunk szót az előadás szünetében: — Bejártuk a Szovjetuniót, Bulgáriát, Jugoszláviát, ben turnéztunk itthon is, 1972- de akkor nem esett útba Tatabá­nya. Így utólag sajnáljuk, mert igen hálás a közönség. Novemberben ér véget a ha­zai körút, amelynek során 70 városban lépünk fel, ebben a sorban Tatabánya a 27. Itt vasárnapig maradunk, azután Komáromban és Esztergomban leszünk 2-2 napot. Igen szo­ros a terv, dehát kell. Az utaztatást teljesíteni 100 mű­szaki dolgozó és 16 vontató­­jármű végzi, a személyzet 180 kényelmesen felszerelt lakó­kocsiban lakik. A hazai turné után 1978-ig ismét külföldön leszünk, Ausztria, Jugoszlávia és talán Svédország a legkö­zelebbi állomások. Kezdődött a második rész, Donnert Antal lovagló tigri­seivel, a Jászai-díjas Simon Tibor kupolabeli trapéz­gyakorlatával, Tibi-Tok a drótkötélen. A hattagú ma­gyar zsokécsoport néhány tagja a szokásosnál indiszpo­­náltabb volt, az egyébként im­pozáns szám végül alig-alig sikerült. Majd lesz jobb is... Két és fél órás műsor, szép kosztümökkel, ötletes nyitá­nyokkal. Üde színfoltot jelent az artistaképző végzős növen­dékeinek két száma, a 4 Ru­bins görkorcsolyán, illetve Cocktail-show. A cirkusz vál­a­tozatlan világ ..., s talán a produkcióknál is szebb gyermekek kerekre nyílt sze­­­me, csodálkozó arca, tapsra csattanó tenyere, majd Bi­zonyára erre gondolnak az ar­tisták is, amikor egy-egy moz­dulat, mutatvány nem sike­rül, hiszen azonnal újra kez­dik, és megcsinálják. Persze, az Apollónál a hibaszázalék is elég alacsony. — vér — Donnert Leopold lovasszáma DOLGOZÓK LAPJA A műszaki fejlesztési alap felhasználását vizsgálják a népi ellenőrök Komárom megyei Népi El­lenőrzési Bizottság — országos felmérés részeként — fontos témában indított vizsgálatot: a népi ellenőrök négy üzem­ben vizsgálják meg, hogyan használják fel a műszaki fej­lesztési alapokat, s a felhasz­nálás hatékony-e? Végig­kísérik egy-egy fejlesztési program alakulását a kutató­intézeti kidolgozástól, a meg­valósulásig, a gyártmány- és gyártástechnológia fejleszté­sét, az új gyártmányok sor­sát, a műszaki fejlesztést szolgáló anyagiak felhaszná­lását A Labor MIM-ben, a Magyar Viscosa Gyárban, a Látszerészeti Eszközök Gyá­rában és a Tatabányai Alu­míniumkohóban kerül sor a vizsgálódásra és a munkában mintegy 20 szakember vesz részt. A tapasztalatokat au­gusztus első felében összege­zik majd. í Randalírozott, húsznapi elzárást kapott érte A rendőrkapitányság sza­bálysértési előadójának szo­bájában vékonydongájú, hos­­­szúra nyúlt fiatalember ül. Gondosan fényesre koptatott farmernadrágot, kék inget vi­sel. Tekintetét a földre szege­zi, feszeng a széken, láthatóan kellemetlenül érzi magát. Egy kis beszélgetésre hozták fel a fogdából. Reméljük, tanulsá­gos beszélgetésre__ — Miért került ide? — Hát — mondja —, része­gen randalíroztam, tördeltem a fákat, meg virágot szedtem a Turul mozi előtt... — Sokat ivott? — Őszinte legyek? — kér­dezi vissza, s hogy biztatga­­tom, legyen csak őszinte, azt mondja: — Nagyon sokat. Fröccsözni szoktam ... — Mégis, hány fröccsöt ivott meg akkor este? Tizet? Erre elmosolyodik. Ilyet feltételezni! Csak tíz fröccsöt! — Annál sokkal többet — mondja, és nem kis büszkeség vibrál a hangjában. —Legutóbb hol dolgozott? — Balatonfüreden, az An­nabellába. Mosogattam. Nem volt rossz meló. Teljes ellá­tást kaptam, és egy kerestem négyszáz forintot,hétre — És mit csinált a pénzzel? — Ó, még aznap elittam az egészet. Ez a baj, sokat iszom... És most legutóbb, itt, Tata­bányán miből ivott, hiszen nem dolgozott? — Fizettek a srácok. A Hét­vezérben ittunk. Már délután megkezdtük, mert bevonulnak a haverok, és ez volt a búcsú­­kiruccanás. Este kilenc lehe­tett,­­amikor hazafelé ballag­tam. Nagy volt bennem a nyomás. A Turul mozi előtt, a parkban aztán arra gondol­tam, viszek haza virágot, hát szedni kezdtem, ennyi volt az egész... — De a fákat is kitördelte, több kis fát, csak nem akarta azokat is hazavinni? Lesüti a szemét. — Igen, több fát is kitör­tem. Nem is tudom, mi ütött belém, nem is nagyon emlék­szem ... — Volt már máskor is a rendőrségen? — Egyszer. Megpofoztam egy lányt a Turul mozinál. Akkor 850 forint pénzbírságra büntettek, most meg húsz nap elzárást kaptam. Nem kere­sek, a pénzbüntetést úgysem tudtam volna kifizetni ... — Nem gondolja rossz vége lesz ennek, ha így él, így foly­tatja? n­. — Nem akarom így folytat­va kiszabadulok, rendes munkát keresek, megpróbá­lok becsületesen dolgozni... F. László 19 éves tatabá­nya-újvárosi fiatalember port­réjához még néhány adalék: Úgy tűnik, nehezen találja a helyét. Az újvárosi III-as is­kolában végzett, aztán mező­­gazdasági gépszerelő tanuló lett. Otthagyta azonban az is­kolát, a kollégiumot. Alkalmi munkákat vállalt , és gyak­ran változtatta Vasbetonüzemben, munkahelyét­ építkezés­nél dolgozott, , volt tej­kihordó is. Szülei elváltak, ő az any­jával, a nővérével lakik ... Talán még jókor jött a fi­gyelmeztetés. Nem mehet ez így tovább, változtatni kell az életmódon és az életszemléle­ten, amíg nagyobb bajba nem keveredik, nagyobb konfliktu­sa nem támad a társadalommal­ a közösséggel. A tatabányai városi Rend­őrkapitányság szabálysértési előadója így foglalja össze az eset tanulságait. — Nagyon szigorúan lépünk fel a parkok rongálói, a ga­rázdák ellen. Sokan szóvá te­szik, ha kitördelt ablakú autó­buszvárókat, szétdúlt virág­ágyásokat kitördelt fiatal fákat látnak, kapjanak sú­lyos büntetést a tettesek. Közös értékeinket teszik tönk­re az oktalanul rongálók, a környezetünk szépítéséért fá­radozó emberek munkáját semmisítik meg. Anyagi és erkölcsi károkat okoznak. Persze, a szigorú büntetés nem marad el — ehhez azon­ban arra is szükség van, hogy minden állampolgár maga is fellépjen a rongálók segítse a mi munkánkat.ellen, — őr — (45.) — Hallgassa csak ... ! Félelmetes zsongás. Mint­ha a föld morajlana, és középmagas hangok Mély or­kánja remegteti a dobhártyá­mat, amelybe időnként, fel­hangként magas, síró, k­iáltó szólamok vegyülnek. A kap­­tá­r szinte remeg bele. Mikor ezt a vegyésznek mondom, ta­lálkozásunk óta először, elne­veti magát. — Dehogy remeg. Amit lá­tott, nagyítás, amit hallott, szintén. Mindkét készüléket én fundáltam ki. Nincs ott benn semmi különös. Csak mi min­dent felnagyítunk. Így va­gyunk a föld kincsével is. Szeretjük a drámai megoldá­sokat. Jósolunk arról, hogy a jövőnket rejti magában, más­kor arról, hogy a pusztulásun­kat. A háború befejezése óta rettegünk a következőtől. Pe­dig: élni kell, és nem retteg­ni, tenni a saját dolgunkat, és nem jósolni. Hangzatos sza­vakkal nem lehet jövőt ter­vezni, de a törvényt felismer­ni, ahogy a méhek teszik, így lehet létezni s előrejutni.­­ — Akkor hát... ? A kezét nyújtja, de meg­gondolja magát. Megigazítja a ruháját, lesimítja fehér haját, és maga elé enged. — Elkísérem a buszhoz. Na­gyon tekergős az út. ★ — Tudsz tarokkozni? — kérdezte az üzemvezető, és m­eg se fordult, amikor belép­tem a szobájába. — Nem... — Akkor mehetsz vissza, ahonnan jöttél... — De én a Szovjetunióból jöttem... Erre már megfordult és fel­állt. Ki ez az ember, aki nem tud kártyázni, holott... — Most már elismerem, igen fontos, hogy tarokkozni tud­jon az ember — nevet a szőke, kopaszodó férfi. — Egy geofi­zikusnak különösen fontos. Ha sok izgalomban volt része, ös­­­szeül a barátaival, veszi a kár­tyát, és egy másfajta izgalom­mal kúrálja az előzőt. Heten­ként kétszer, este tizenegyig, fél tizenkettőig csináljuk. — Kedves fogadtatásban volt része. S milyen volt a folytatás? — Nem kevésbé kedves. Ti­zenöt év alatt a műszaki ér­telmiség nagy része három­­szor-négyszer cserélődött. Nem volt amikor nem olyan tanácskozás, azt hallottuk: nálunk nincs pótolhatatlan ember ... Kegyetlen dolog volt ez, mert néhány vezetőnk csak azzal foglalkozott, hogy éreztesse velünk, feleslegesek vagyunk. Máskor meg, még többet, ha nem megy, ak­kor is. Kell, akármilyen áron is. Em­lékszem, kaptunk egy berende­zést, amellyel meggyorsíthat­tuk az uránkinyerést a kőzet­ből. Az volt a feladat, hogy az akkori eredmény háromszoro­sát produkáljuk. Elméletben ez lehetséges is volt, de a gyakor­lati alkalmazáshoz idő kellett. Mi egy évet kértünk erre. De mi történt? A berendezés át­vétele után három hétre meg­érkezett a egy főember, minisztériumból és vizsgálatot kezdett, hogy mi miért nem érünk el eredményt. Hiába emlegettem a megállapodást, hiába hivatkoztam a szerző­désre. Végül annyira megdü­hödtem, hogy kizavartam az üzemből. Fegyelmit kaptam. Vártam a következményeket, elvégre akkor nem volt mind­egy. De semmi se jött. Egy év után megkétszereztük az urán­­kinyerést. Vártam, hogy jöj­jön a főember. Nem jött. Nem is jöhetett. Eljutott az ország vezetőihez a viselkedésének híre, és menesztették. Úgy tu­dom, most is bányában dolgo­zik. Várvégen. — Egy órát adott nekem er­re a beszélgetésre, utána ki kell mennie az ércdúsító üzembe. Kevés idő ez ahhoz, hogy megismerjem a munká­ját. A tizenöt év alatt, a sok küszködésen kívül, mi volt a legnagyobb élménye? — Volt néhány, hiszen itt Magyarországon mi teremtet­tük meg az uránbányászatot és a feldolgozás első fázisát. Igaz, segítséggel. De, ha nem veszi rossz néven, azt is mond­hatom, mi, a geofizikusok tartjuk a kezünkben ennek az iparágnak a kulcsát. Mi de­rítjük fel a lelőhelyeket, és mi ellenőrizzük az érckinyerést is. Tehát: alfa és omega va­gyunk. Ebben egyik legnagyobb a munkában élményem az volt, amikor légi úton fel­térképeztük az országot azért, hogy megállapítsuk, hol talál­ható még urán. Sajnos, az eredményünk nem valami nagy, de a módszer és a mun­ka egyedül­álló volt. Harminc­ötven méter magasan tunk el a föld fölött, és száll­na­gyon érzékeny műszerekkel dolgoztunk. Ez érthető is, hi­szen a föld mélyéből kaptuk a jelzéseket arról: van-e vagy nincs. És ez a munka adott nekem ötletet ahhoz, hogy az urántartalmat is a bánya mé­lyén igyekezzünk megállapíta­ni, ne pedig a laboratórium­ban. Ez három-négy hónapos nyereséget jelent a kutatás­ban, ami ma, az atomkorszak­ban, nem jelentéktelen idő. (Folytatjuk) 1974. július 6. ssoaAaí Rádió- és KOSSUTH RADIO 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Mátyás Mária és Faragó András énekel. 9.17: Arcképvázlat. Iszaak Babel. 10.05: Régi magyar muzsi­ka. 10.30: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót. A Győri Filharmonikus ze­nekar hangversenye. Kb. 11.25: Gésák. Részletek Jones-Monkton operettjéből. 12.20: Zenei anyanyel­vünk. Múlt és jelen. I. 12.30: Ma­gyarán szólva . . . 12.45: Melódia­koktél. 14.02: Névsorolvasás. 14.12: Kóruspódium. 14.25: Új Zenei Új­ság. 15.05: Kis magyar néprajz. 15.10: Slágermúzeum. 16.00: 168 óra. 17.00: Közvetítés az elődöntő­ről Münchenből. (Labdarúgó Vi­lágbajnokság). 17.50: Verbunkosok, csárdások. 18.06: Kovács Dénes (hegedű) és Kiss Gyula (zongo­ra) felvételeiből. 19.25: öt perc sport. 19.30: Rendezte: Rácz György. Az én második feleségem. Heltai Jenő regényének rádióvál­tozata. 20.35: Mikrofonközelben: Franciose Hardy. 21.07: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 22.20: A beat kedvelőinek. A Doobie Brothers felvételeiből. 23.05: Szá­zadunk zenéjéből. 0.10: Melódia­koktél. PETŐFI RADIO 8.05: Haydn-művek. 8.40: A Lip­csei Rádió fúvószenekara játszik. 9.03: Nóták. 9.44: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.05: Szombat délelőtt... 12.03: ,,Jelképek erde­jén át...” 12.13: Az I Musici di Roma kamarazenekar lemezeiből. 13.03: Rózsaszentmártoni mikro­kozmosz. 13.18: Németh Mária énekel. 14.00: Napraforgó. A Gyer­mekrádió műsora. .15.00: Orvosi tanácsok. 15.05: Szigeti hegedüs. 15.27: Szerkesztőségi József be­szélgetés a Falurádióban. 16.05: Népzenei Magazin. 16.45: Miért volt kincs Kincsem? Pál János igazgató írása. 17.05: Hanglemez­gyűjtőknek. 18.10: Új könyvek. (Ism.) 18.13: Kíváncsiak klubja. 19.09:­­A Berlini Rádió énekkara Beethoven-műveket énekel. 19.21: A rock mesterei. 35. rész: Ung­vári Tamás műsora. 19.51: Jó es­tét, gyerekek! 20.15: A főszerepben Jussi Björling — H. Verdi: Aida. Négyfelvonásos opera. 23.15: Örökzöld dzsesszmelódiák. 3. MŰSOR 12.23: Peter Schreier Mozart­­áriákat énekel. 13.13: Bemutatjuk új Eterna-lemezünket. A Schola Cantorum Basiliensis együttes játszik. 14.00: Johanny Hodges fel­vételeiből. 14.12: Tusa Erzsébet (csembaló, zongora) és Lantos Ist­ván (orgona, zongora) hangver­senye a Zeneakadémia nagytermé­ben. 15.00: A Román Rádió és Te­levízió szimfonikus zenekarának hangversenye az 1973. évi Enescu Fesztiválon. 17.05: ötórai tea. 18.10: Pomádé király új ruhája. Részle­tek Ránki György operájából. 19.04: Sosztakovics: VII. ,,Lenin­­grádi” szimfónia. 20.20: Milliós pél­dányszám. Séta a bestsellerek vi­lágában. (Ism.) BUDAPESTI TV 9.30: Radar. Ifjúsági érdekvédel­mi műsor. (Ism.) 10.10: Parasztok. Reymont regényének magyarul tv-műsor beszélő lengyel tv-filmváltozata. (SZÍNES!) VII. rész: Az erdő. (Ism.) 11.05: Múzeum falak nél­kül. (SZÍNES!) Képzőművészeti filmsorozat IX. (befejező) rész­: Le Corbusier. (Ism.) 12.45: Nyitott boríték. (Ism.) 15.32: Hírek. 15.40: Reklámműsor. 15.50: TELESPORT: Labdarúgó VB. (SZÍNES!) Mér­kőzés a harmadik helyért Köz­vetítés Münchenből. 17.50: A Hegy­vidéki Folklór Nemzetközi Fesz­tiválja. Lengyel rövidfilm. 18.30: Reklámműsor. 18.35: Képes Króni­ka. 74/4. Képzőművészeti Maga­zin. 19.15: Cicavízió. (SZÍNES!) 19.30: Tv-híradó — 1. kiadás. 20.00: Shakespeare: Tévedések vígjátéka. A pécsi Nemzeti Színház előadá­sa, felvételről. 21.25: Tv-híradó — 2. kiadás. 21.35: A próbáktól a bemutatóig. Dokumentumműsor Boitó: Mefistofele c. operájának színpadraviteléről. Kb. 22.25: Ko­rai évek kenyere. Magyarul be­szélő NSZK film. POZSONY 8.30: Iránytű. 9.30: Utazó kamera. 10.00: Térzene. 10.30: Donna Jua­nita hét botránya. (Ism.) 11.45: Mezőgazdasági egyetem. 15.00: Hí­rek. 15.50: Labdarúgó VB. 18.10: Az ötletesebb nyer. 19.00- Tv­­híradó. 20.00: MATES. 20.50: Tv­­híradó. 21.40: A nagy gyakorlat. Francia film. 22.25: Sporteredmé­nyek. 2. MŰSOR 17.35: Hírek. 17.45: Minden kilo­méterkőnél. Bolgár tv-sorozat. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: A tenger titka. 20.00: Va­­lentyin és Valentyina. Tv-játék. 21.00: Salakpályás VB. 22.00: Hírek. BECS 15.50: Futball VB. 1974. 18.00: Kulturális specialitások. 20.06: Sporthírek. 26.lg. Az Almsee-nél. Vígjáték. 21.55: Sporthírek, utá­na összeállítás a Futball VB. ese­ményeiből. 22.40: Tv-híradó. 22.45: Négy kulcs. Film. n. PROGRAM 16.55: Kicsinyek műsora. 18.00: A Partridge család. Filmsorozat. 18.25: Jó éjszakát gyerekek. 18.30: MINI­MAX. 18.55: Zenei hírek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Tudomá­nyos magazin. 20.15: Mitty úr két szerelme. Filmkomédia. 22.00: Tv­­híradó. MAI TV-AJÁNLATUNK: 20.60: Shakespeare: Tévedések víg­játéka A pécsi Nemzeti Színház társu­latának előadása, felvételről. vígjáték Shakespeare korai mun­­­kája, 1592-ben, 28 éves korában írta. Magyarországon először 1853- ban mutatták be, Egressy Gábor és Szigligeti Ede fordításában. Most Szász Imre átültetésében lát­hatjuk az ősi alaphelyzetre épülő darabot. Egész évben „KEDVES KEDD" az esztergomi ÁFÉSZ dorogi „MIS” MUMN, mely napon különböző élelmiszer-, iparcikk- és ruházati áruk kerülnek értékesítésre 20 °­ C-os engedmény nyújtása mellett. Vásárlásai során keresse fel áruházunkat, ahol minden árucikket megtalál. 1000 Ft-on felüli áruvásárlás esetén házhoz szállítást végzünk.

Next