Dolgozók Lapja, 1974. október (27. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
Állatvilág és festészet A Múzeumi Hónap megnyitója a Kuny Domokos Múzeumban Vasárnap délelőtt a tatai Kuny Domokos Múzeum időszaki kiállítás céljaira szolgáló helyiségeiben Kovács István, a Természettudományi Múzeum főigazgató helyettese nyitotta meg a Múzeumi Hónap megyei eseménysorozatát. A 172 esztendeje szervezetté vált múzeumügy tulajdonképpen a felszabadulás után kapott csak hatalmas lendületet: 1945. után megnégyszereződött a múzeumok száma, s míg a felszabadulás előtt 6 millió, most mintegy 20 millió múzeumi tárgyat tartanak számon. Mint megnyitójában joggal hangsúlyozta Kovács István, a múzeumügy a szocializmus építése során az egész társadalom ügye lett. Komárom megyében 1945 előtt csak Esztergomban volt ilyen intézmény. A felszabadulást követően előbb szerény keretek közt, most viszont már imponáló apparátussal működik a tatai Kuny Domokos Múzeum. Megyénkben egyébként tizenöt gyűjtő- és kiállítóhelyet tartanak számon. Esztergomban például öt múzeumi részleg, Tatán négy áll tudományos és tudománynépszerűsítő tevékenység szolgálatában, s épp nálunk található az Európa szerte ismert vértesszőlősi lelőhely is... A Múzeumi Hónap indító eseménye volt Csiby Mihály, festőművész tárlatának megnyitása. Kovács István kiállító művészről elmondta, hogy kezdettől részt vesz abban a nagyszabású vállalkozásban, amelyet a budapesti Természettudományi Múzeum végzett, a Magyar Tudományos Akadémia megbízása alapján, még az ötvenes évek derekától. A zoológiai alapkutatások eredményeinek publikálásához, az állatok leírásához nélkülözhetetlen a megjelenítés, hogy könnyebben lehessen azonosítani az illusztráció alapján. Csiby Mihály szerzetesi alázattal, fegyelemmel több mint kétezer ábrát készített. A festő alapállása: „Számomra nincsen kicsi és nincsen nagy” — a mikrokozmosz és a makrokozmosz tisztelete egyaránt benne él. Más igényű műveket is készít, önálló életű alkotásokat — ismertette a tárlat anyagát Kovács István. Megtekintettük a kiállított műveket. Imponáló felkészültségről, szakmai hozzáértésről vallanak a színes állatábrázolások. A legtöbb képen rovarokat és környezetüket ismerjük meg, ízléses tálalásban. Tekintettel arra, hogy ez valóban szinte a miniatúrakészítéshez hasonló aprólékos, finom munkát igényel, kíváncsian vártuk, hogy a zoológiai tanulmányok milyen ihlető hatással vannak a A második fázist a művészre lavírozott tusrajzok képviselik. A Virágza!, a Haláltábor, a Szomjúság, az Ébredés, s Légyfogó, a Bábel, a Planéták a a többi — érdekes fantáziavilágba kalauzolja el a nézőt. Csiby Mihály a reális elemeket ügyesen vegyíti egyegy elvont fogalom érzéki megjelenítéséhez. S lényegében ennek kiteljesítését várjuk olajképeitől is. Az olajfestmény élénk színskálája megbűvöli a festőt, s a képpé lényegített jelenség, hangulat éppen attól veszti erejét, mert a rovarábrázolás naturális elemei gúzsba kötik a művész kezét. Nehéz elhinni, hogy ezzel valóban iskolát lehetne teremteni. Készségéről a képek tanúskodnak, csakhogy a rovarok, megjelenítése ilyen természetien — szinte kiveszi a jelképek erejét a műből. A csend világa például a csigák érzékletes megelevenítésével és egy női fej ábrázolásával (hiába a kellemes színek) — azonosíthatatlanná teszik mondanivalót. Az Akik mindent túlélnek szögesdrótja, koponyacsontja a rovarokkal már tiszta és egyértelmű lenne, ha „a biztonság kedvéért” nem festette volna oda egy robbanás füstjét-felhőjét is. A Centenárium pedig egyenesen merész vállalkozás: a Lánchíd kontúrja a rovarokkal, halakkal egyáltalán nem válik ünnepi hangulatúvá. Amit Csiby Mihály olajképein ábrázol, s ahogyan ábrázol, érdekes kísérletnek hamarabb tekinthető, semmint maradandó értékű szuverén művészetnek. (jenkei) Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.22: Slágermúzeum. 9.01: Harsan a kürtszó! 9.36: Cigánydalok, csárdások. 10.05: Iskola rádió. 10.35: Operett. 11.22: Brahms: c-moll zongoranégyes. 12.35: Melódiakoktél. 13.53: Meseregény. III. rész. 14.47: Éneklő Ifjúság. ITL.10: Operettrészletek. 15.48: Táncdalok. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Rácz Aladár cimbalmozik. 16.20: Elhangzott. . . 16.40: Melis György nótázik. 17.05: Fiatalok Stúdiója. 17.25: Indulók. 17.35: A szabolcsi gazdaság. I. 18.00:"'Ansermet vezényel. 13.30: A Szabó-család. 19.25: Sikerlista — 1974. szeptember. 20.05: Beszélgetés a 75 éves Bárdos Lajossal. 21.03*: Kilátó. 21.20: Ankarai jelentés. 22.30: Könnyűzene. 22.45: Klasszikus kínai költők. 23.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 0.10: Berki Géza gitározik. PETŐFI RADIO 8.05: Csehszlovák művészek operafelvételeiből. 8.50: Nigériai népzene. 9.03: Két zongoratrió. 9.53: Könyvek, tájak, emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. Közben 10.30 12.00 12.50 13.93 13.20 14.00 18.10 18.35 19.39 20.28 20.53 22.35 23.15 Babaszerviz. Barokk muzsika. Kínai népzene. Törvénykönyv. Bartók-kórusok. Kettőtől hatig . . ? A XX. század mítoszai. Zenekari muzsika. Chile Pesaróban. Irodalmi évfordulónaptár. A Rádió Dalszínháza. Prokofjev: I. vonósnégyes. Operarészletek. 3. MŰSOR 18.10: Iskolarádió. 13.25: Magnósok, figyelem! 19.10: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. 19.35: A Bartók vonósnégyes hangversenye, közben: Kb. 20.33: A zene szava (Ism.) Kb. 21.25: Dzsesszfelvételeinkből. 21.37: Rádiószínház 1961. Zeng a világ. budapesti tv 8.06—17.20: Iskolatévé. 17.43: Hírek. 17.50: Riportműsor. 18.06: Film az NDK mezőgazdaságáról. 18 40: Játék a betűkkel. 1905: MOKÉP-reklám. 19.10- Esti mese. 19.30: TV-híradó. 20.00: Madách Imre: MÓZES. A Nemzeti Színház előadása. Az előadás szünetében: Marton Endrével és Keresztury Dezsővel beszélget dr. Váradi György. 22.35: Tv-híradó 3. 20.00: 20.45: 21.10: 21.30: 16.15: 16.20: 17.05: 18.00: 18.10: 18.50: 19.00: 19.30: 20.00: 21.30: 22.05: 17.15: 17.30: 20.00: 20.50: 21.45: 22.10: 18.00: 18.25: 18.30: 19.00: 19.30: 20.06: 20.15: 21.15: 22.15: 18.30: 19.00: 19.30: 20.06: 20.15: 21.40: 22.00: 2. MŰSOR Riportfilm. NDK rövidfilm. Tv-híradó . 2. Slágerstúdió. Hírek.POZSONY Iparitanulók műsora. Metronom. Esti mese. Autó-motor revü. A Szövetségi Bűnügyi Központ nyomoz. Tv-híradó. A mi házunk. Za úrija. Szovjet filmsorozat. Tv-híradó. Kamarazene. 2. MŰSOR Esti műsor Bratislavából. Szovjetunió—Kanada jégkorong-mérkőzés. Szabad a ring. Vetélkedő. Fiatalok tv-klubja. Párbeszéd az élettel. „ Tv-híradó. BECS Angol nyelvlecke. Jó éjszakát, gyerekek! Rajzfilm. Osztrák képek. Tv-híradó és kultúra. Sporthírek. Az 50 éves rádió (1.) Bécsi dallamokban (2.) Tv-híradó. H. PROGRAM Iskolatelevízió. Állatok világa. Tv-híradó és kultúra. Tudományos magazin. Az esküvő. Filmvígjáték. Osztrák képek. Tv-híradó és kultúra. MAI TV-AJÁNLATUNK | 20.00: Madách Imre: Mózes A kétrészes dráma közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről Madách Imre alig néhány hónappal Az ember tragédiája megírása után , az 1860-as évek közepén vetette papírra a Mózest. Egy egész évszázad érlelő hatása kellett ahhoz, hogy a dráma minden értéke felszínre kerüljön. Annak idején az akadémia bíráló bizottsága — Arany János, Jókai Mór, Kemény Zsigmond — ugyanis elvetette a művet, s a század elején sem aratott sikert a bemutató. A mű közönségét jobban foglalkoztatja az a kérdés, amelyet Madách a Mózesben felvetett. DOLGOZOK LAPJA ülést tartott a Tanuló Fiatalok Tanácsa A Tanuló Fiatalok Tanácsa hétfőn ülést tartott KISZ Komárom megyei Bizottságán. A megbeszélésen értékelték a nyári vezetőképző- és építőtáborok tapasztalatait Somorjai József, a KISZ megyei bizottságának középiskolai felelőse most az „Az egy iskola, beszáüzem’’ mozgalom eddigi egy tapasztalatairól, amelyek egy brigádvizsgálat nyomán születtek. Ennek alapján megállapíthatták: a mozgalom rendkívül hasznos, és a jövőben törekedni kell arra, hogy még sokoldalúbbá váljon az iskolák és az üzemek közötti kapcsolat. Kedvező hatása elsősorban a fiatalok pályaválasztásánál jelentkezik. A tanácskozáson megbeszélték a KISZ-kb áprilisi határozatának végrehajtásával kapcsolatos időszerű feladatokat. Szóltak arról is, hogy a jövőben még szorosabbá kívánják tenni az iskolavezetés ,és a Tanuló Fiatalok Tanácsa kapcsolatát. Hasznos lenne, ha az ifjúsági mozgalmat patronáló tanárok és az oktatási intézmények igazgatói még többet tudnának a TFT működéséről, terveiről, mert a kapcsolatok javulása közös érdeket, az iskolanevelés hatékonyságának fokozását szolgálja. Korai volt az önállóság Az édesanya zokog, az apa is gyakran nyúl a zsebkendőjéhez. Nem akarják elhinni a történteket. Fiúk, Felde Ferenc — a legidősebb a három közül —, aki még nem volt tizenöt éves, nincs többé. Vasárnapra virradó éjjel egy személygépkocsi elütötte Tata és Vértesszőlős között. Feri és Ali már régóta készülődtek erre az útra, várták a szombati napot. Alig szülők — féltéssel és figyelmeztetéssel — beleegyeztek az első önálló kirándulásba. Szombaton a délutáni órákban érkeztek meg a pesti vonattal Tatára. Az idő hamar elröppent. A helybeliek hazamentek, a két pesti fiú étteremben ült asztalhoz vacsorázni. Étkezés után egy üvegben bor is került az asztalra. Megoldódtak a nyelvek, és az emlékezés filmszalagján felbukkant egy ismerős fiú neve. Szinte egyszerre mondták : Gyerünk stoppal Szárra, ott talán meg is alhatunk. Vasárnap pedig irány Komárom, ott is van ismerős. A férfi ránézett az üzemanyagmérő órára. Talán elég lesz Pestig. Nem akart feleslegesen megállni. Tankolásnál ki kell szállni a kocsiból, kinyitni az ajtót, elég hűvös van. A gyerekek — három és másfél éves — hátul alszanak a kocsiban. A Taunus beért Tatára. Elmúlt éjfél. Ha minden jól megy, fél kettőre Pesten lesznek — gondolta. Ahogy nézett előre, látta, hogy az úttest jobb oldalán egy fiatal fiú integet. Fel nem veheti, hisz a kocsi tele van. Irányjelzés és elkezdi a fiú kikerülését. Amikor az úttest közepéhez ér, meglátja a másik integetőt. Még jobban balra rántja a kormányt. Már majdnem az hajt. Hirtelen vissza a árokba kormányt jobbra. Egy csattanás, reccsenés. A kocsi megállt, kiugrik a kocsiból, látja a vérző fiút. Segíteni szeretne. Lehajol, megfogja a fiú pulzusát. Nem vér.★ A tragédia a hozzátartozókon kívül másokat is érint. Mindannyiunkat, akik közlekedünk. Int bennünket arra, hogy magunkra és másokra is vigyázni kell. Halász Jenő 1914. október L kedd JsiMWULÉrrvC fc Segítség a gyermeknek, pedagógusnak és szülőnek Az úttörőszövetség új folyóirata A Szegedi Tanárképző Főiskola adta ki. Három évig csak a Csongrád megyei gyerekek, szülők és pedagógusok forgathatták kedvtelve a hamar népszerűvé vált folyóiratot, amelynek címe: Kincskereső. A szó igazi értelmében kincskereső, s aki a végére ér egy-egy kiadványnak meg is találja ezt a kincset. Szellemiekről van szó, irodalomról, anyanyelvünkről, amelynek művelésében gyermeknek, szülőnek és pedagógusnak még mindig van mit tenni. Mert nem mindegy, hogy a gyermek mikor mit vesz a kezébe! Esztétikai érzéke, a szép iránti fogékonysága, az irodalommal szembeni elvárása éppen abban a korban a legjobban hajlítható, amíg a pedagógus, a szülő mellette áll a válogatásban. Ezek a szemelvények ráirányítják a figyelmét arra, mit érdemes, mit szükséges olvasni, külső kényszer nélkül. Belülről jön az az igény, ha az idézett műről majd többet is szeretne megtudni. S ha ennek nyomán eljut a könyvtárba, ha megpróbál hozzáolvasni az iskolai tananyaghoz, már el is érte célját a módszertaninak is nevezhető gyermekfolyóirat, amely október 1-től már országosan kapható lesz. Mit mond a folyóirat célkitűzéséről Hegedűs András szerkesztő: A ma fiataljaihoz szóló, formáló erejű, változatos gondolati érzelmi, hangulati telítettségű esztétikai értékű írásokat akarunk megjelentetni, s ezekkel akarjuk fiataljainkat szocialista eszemiségű, kulturált, szép iránt érzékeny és igényes emberekké formálni. Az Olvasó népért célkitűzéseit akarjuk megvalósítani a 10-14 évesek között. Az általános iskola és az úttörőszervezet nevelési célkitűzéseit sajátos eszközeinkkel támogatjuk: az irodalommal, művészettel segítjük az iskolában és a mozgalomban szocialista embernevelés munkáját. Nemcsak az ifjúsági írók alkotásait közöljük, hanem mindazoknak az íróknak értékes műveit, amiket a gyermek megért és befogadni képes. A folyóirat októberi számában Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor verseit, Fekete István elbeszélését, Hárs László regényrészletét közöljük. Tatay Sándor vall a fiataloknak életéről, regényeiről, alkotási módszeréről, írói céljairól. A szépirodalmi részt népköltészeti alkotások gazdagítják. Az Édes anyanyelvünk rovattal anyanyelvünk megszerettetését, nyelvünk szépségének, gazdaságának érzékeltetését, a nyelvművelést akarjuk segíteni, szolgálni. A Testvérmúzsák rovatban olyan írásokat jelentetünk meg az irodalom és a zene, képzőművészet, film, színház kapcsolatáról, amelyek a művészetek egységét, komplex szemléletét erősítik olvasóinkban. Az 1. számban Tüskés Tibor Goethe — ecsettel című írását olvashatják a fiatalok. Az Irodalmi séták rovatban Fodor András viszi el az olvasókat — József Attila nyomán — Balatonszárszóra. A Könyvek között rovatban Kiss Dénes vall A Kányadomb visszahív címmel három ifjúsági regénye megírásának körülményeiről. A Rejtvényfejtők klubja az irodalmi művek közti keresés, kutatás izgalmát ígéri. Az első számban Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára köszönti a fiatal olvasókat. A Kincskeresőt most már a Magyar Posta terjeszti. Megvásárolható, illetve előfizethető az iskolai terjesztőknél, a postahivataloknál, kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben. Mi pedig, akik ismerjük az eddig megjelent számokat, elmondhatjuk, segítője lesz pedagógusnak is. Például abban, hogy egy-egy iskolai rendezvénynek, évfordulónak vagy ünnepélynek — legyen az május 1. vagy április 4. netán valamelyik költő, író jubileuma — nagyszerű válogatást ad a műsor készítéséhez. A szülők bepillantást nyerhetnek abba, hogyan segítsék a kisiskolásokat irodalmi élményhez jutni. Galsai Pongrác: BAJOR GIZI JÁTÉKA! (58.) Lady Milford az utolsó jelenetben elbúcsúzik szolganépétől. A búcsú érzelmes. A színésznő „átélés” helyett itt egy széles és romantikus pózt használ, hogy szem ne maradjon szárazon. Nem is marad. Odalent egymásután kattannak a retikülök zárjai. A nézőtér kivirágzik a zsebkendőktől. S Bajor ekkor, a maga keltette hatás közepén így szól: Elmegyek napszámosnak hátha úgy megszabadulok attól a gyalázattól, hogy őfölötte uralkodtam valaha ... Ezt mondta Bajor, s kalapját egy ordenárén előkelő mozdulattal a fejébe nyomja. A közönség hamarjában nem tudja: a hősnő, akinek sorsa a könnyekig megpuhította, talán inkább mosolyt érdemelt volna?lenéző S erre a tanácstalanságra megy le a függöny. Csak gyakorló színészek a a megmondhatói, micsoda művészi biztonság kellett ehhez a mozdulathoz. Január végén, a Schillerdráma előadása után egy nagyobb társaságban Gizi a terveiről beszélt. Az egyik mondatot így így kezdte: „Tavasszal.. Germán egymásba fűzte a karjait: „Hol leszünk mi már tavasszal !” „Miért? Talán disszidálni akartok?” — kérdezte valaki a társaságból. Germán nem felelt. — Ne nézz rám így, nagyon szépen kérlek, ne nézz rám így! Ne ronszd el mindig a hangulatomat. Csend. „És ha majd egészen öreg leszek — mondja Gizi —, és beteg leszek és süket leszek, akkor is! Legfeljebb tanítani fogok ...” És most már kövessük a napokat az események rendjében. 1951. február 11. Germánék az estét dr. Barát Irén lakásán töltik. A férj egykori tanársegédnője már évek óta a Bajor-villában él. A mindennapi teendőkben buzgó személyi titkárnő fogalmazza meg Gizi hivatalos leveleit: a társas összejöveteleken lelkes másod-háziasszony, az „üres” estéken pedig elmés csevegő. A társalgás ezúttal is jó légkörben, kellemesen folyik. Egyetlen sötétebb árnyékú mondat sem hangzik el. Germán tíz óra után elálmosodik, feláll, megy lefeküdni. De ezt már megszokták tőle. Ezt a váratlan távozást. Gizi még marad. Nem jobb kedvű, de nem is lehangoltabb a szokottnál; hétköznap este van, holnap kedd lesz, újabb hétköznap. A szobában csak a zöldernyős lámpa ég. Gizi keze fáradhatatlanul rakja a pasziánsz-kártyákat, ki jön? nem jön ki? Ez a legjobb idegcsillapító és unaloműző is. Közben új szerepéről, a Bénnicé-ről és Füst Milán Feleségem története című regényéről beszélt, amelynek épp a felénél tart, s a másnapi vendégváró ebéd étrendjét is felsorolja. Éjféltájt aztán összeszedi a lapokat, és átmegy a szobájába. Február 12. Reggel fél kilenc. Az alkalmazott bekopog az ajtón. Feketekávét hoz, tálcán, két csészével. A nap mindig így kezdődik. Germán kel föl elsőnek, megmosakszik, rendbe hozza magát, aztán bemegy a felesége szobájába, és kettesben megreggeliznek. De előbb B- vitamin injekciót ad Gizinek. Mostanában ezzel az „erősítő kúrával” kezdi a napi kezelést. Amikor az alkalmazott a hívó ,,tessék”-szóra kinyitja az ajtót, Bajort rendszerint ágyban találja. Egyik karján már felhúzta a pizsama ujját, s megadóan várja a tűszúrást. A férj pedig a feléSzívott pravatból épp a próbacseppet nyomja ki. (Folytatjuk)