Dolgozók Lapja, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
Az Í41 Tizennyolcadik lapszámával köszönti olvasóit a Komárom megyei antológia. Az Új Portál 1974. évi 3. száma ugyanem lehetett karácsonyi olvasmányunk, ez a kis időeltolódás azonban étekéből, az érdemi vonatkozásokból semmit el nem vehet. Mert — ha olykor-olykor egy-egy aprót döccenik is — tartósan értéket képvisel ez a kiadvány. Kezdjük talán ott, hogy szépirodalmi rész szerkesztési a koncepciója (mint ezúttal tapasztalhatjuk): a megyei alilkolákat nem mindenki mástól elszigetelten megismertetni, bemutatni, publikálni, hanem éppenséggel a provinciális érzések, hangulatok ellenében — együtt láttatni az országosan ismert nevekkel. Sőt, még tovább is lehet menni: immár hagyományosnak számíthatjuk a Szomszédságban címet viselő összeállítás megjelentetését, amely segítségével elkalandozhatunk a környező országok irodalmába. Ezúttal nem a határainkon túli magyar irodalommal ismerkedhetünk, hanem Zirkuli Péter bevezetőjével és fordításában fiatal román költők műveivel. Ezért is jó érzés, hogy Győri Lászlónak versei elé írott szerény bevezető sorait saját írásai megcáfolják. „A fejszecsapásokkal megérkezik a némaság. Erdőben éltem — ha megkérdezik egyszer” — írja. öt verse tanúsítja, hogy érzékeny a világ dolgaira, és szerencsére szó sincsen elnémulásról. Jól poentírozott A szakáll című groteszk Gombkötő Gábor írása. A megyénkből elkerült Kovács Lajos költői tehetsége is vitathatatlan. A Múltunk rovatban P. Molnár Anikó a MÁK Rt.-nek és a Salgótarjáni Rt.-nek a piacokért folytatott harcát mutatja be. Vissi Zsuzsanna „A kézművesek szerepe Esztergom város vezetésében XVIII. században” címmel írt a tanulmányát adja közre. A Valóságban Fája Géza Új úr számáról c. mezőváros elé címen írt színes beszámolóját olvashatjuk Bábolnáról. Halmos Ferenc szociográfiai mozaikja izgalmas kérdéseket vet fel a munkások és a művelődés viszonyáról. Fonda Ferenc az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről írta meg véleményét, a Volán 13. sz. Vállalatánál szerzett tapasztalatai alapján. Két nem hivatásos régésszel, gyűjtővel ismerkedhetünk meg a Műhely-rovatban. Mucsi András Ipolyi Arnold esztergomi gyűjteményeit mutatja be is. Vadász Éva pedig a Dunaalmáson élő Lenhardt György festőművész és restaurátor gyűjtőmunkájáról, leletmentő tevékenységéről szól A tudomány segítőtársai című írásában. A tudományos igénnyel írott munkák dokumentációja, következtetése megfontolt, alapos előkészületekről, felkészülésről tanúskodik. Értékük ebben rejlik, s abban, hogy fehér foltokat térképeznek fel. A Figyelőben Féja Géza Visegrádi esték című könyvét Pete György, Czakó Gábor regényét Angyal János, Péntek Imre kötetét pedig Sárányi József méltatja. Berkes Erzsébet írása: esszé, Váci Mihályról. Győry Csaba a Tatabányai Bányász Táncegyüttesről készített élményt adó, színes írást. Welmer Tibor néhány sorban és képekben tatai malmokat mutat be. Olvashatunk még részleteket Váci Utazás Bürokronéziában című művéből, közli az Új Forrás Ördögh Szilveszter, Marafkó László, Csaplár Vilmos, Béres Attila, Ladányi Mihály írását. Végvári I. János, Kollár György, Krajcsirovits Henrik, Lakatos József, Kaposi Endre, Papp Albert, Lajos József, Bánfi József, Prunkl János alkotásainak reprodukciói mellett ifj. Bakó László, Balta András, Jusztin Tibor fotói teszik szebbé, érdekesebbé az Új Forrás 1974/3. számát. A művészet — közelről Rádiólegújabb Egyáltalán nem mondható újnak a probléma, ám attól meg eleven gondunk maradt, s marad sokáig: miképpen lehet tömegméretedben emberközelbe hozni a művészetet. Nem általában, hanem egé...A_ii kőnkretan — magukat a műalkotásokat. A lakások falára képek kívánkoznak, a szekrény, polcára könyvek, a rádió, magnó, lemezjátszó korában aligha tagadható el a „konzervált zene” létezésének szükségessége, s így tovább. Csakhogy a lakások falára nem mindig értékes képek kerülnek. A könyvespolcokon sem találunk minden esetben klasszikus értékű műveket. A beat vagy a magyar nóta gyakorta „csatázik” a fajsúlyosabb muzsikával. Minderre azt szoktuk mondani, hogy a művészet, műalkotás és a közönség közt a jelentős a távolság, s ezt természetszerűleg máról holnapra behozni nem lehet. Másfelől hangoztatjuk, hogy mindenki számára biztosított lehetőség, hogy a művészi értékeket magáévá tegye, elsajátítsa. Ismétlem: mondani szoktuk, A közművelődés feladata, hogy mind több és minél sokrétűbb alkalmat biztosítson a gyakorlatban a szellemi-kulturális értékek elsajátításához. Megyénkben az ilyen jellegű törekvéseknek szép hagyományai voltak a korábbi években. Aztán mintha kissé feledésbe is merült volna az a szokás, hogy művész és közönsége eleven kapcsolatban, létezik egymás mellett. Talán leginkább az író-olvasó találkozók esetében lehetne kimutatni a folytonosságot, de itt is hozzá kell tenni, hogy gyakorta bizony ezek a találkozók, mindmáig, nem mentesültek a formalitástól. Aztán egyszer csak kitalálták a „Két hét művészet” elnevezéssel ismertté vált köz-, művelődési rendezvénysorozatot. Változatos programokat szerveztek egy-egy járás három-három községében, kiállításokat vándoroltattak, művészeti tárgyú filmeket vetítettek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak, művészeti együttesek amatőzták be produkcióikat, s mutattgy tovább. Számos alkalommal magam is tapasztaltam, hogy ünneppé lehet tenni egy-egy község életében a „Két hét.. megnyitóját, s azt a bizonyos két hetet. Bizonyos változtatásokat ugyan végre kellett hajtani az akciósorozat struktúráján, de világsulatlan, hogy egyértelműen pozitív valtás a megfelelően hatást megválasztott program. S itt nyomban hadd tegyük hozzá: nem azonnali szemléletváltozásra gondolunk, nem arra, hogy valóban tömegméretekben máról holnapra nézik, megértik ezt becsülik a művészi értéket. Kétségtelen viszont, hogy aki többet megfordul a mai képek világában, ha vitatkozva is, de valami ■ többletet csak-csal; elsajátíts; ha olvas vagy zenét hallgat. — a közművelődés szakembereinek értő, megfelelő orientálásával —, akkor már nem olyan idegen számára, amit egyébként korábban, netán őszintén, idegennek vélt. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei művelődési központ által a falvakban szervezett „Két hét.” sorozat kiegészítőjévé válhat a „Két hét művészet az üzemekben” akció, az SZMT patronálásával. megközelítésnek Ugyanannak a egy másik módjáról van ezúttal szó, vagyis arról, hogy a közművelődés gyakorlatában is mind erőteljesebben érvényesül differenciált tevékenység elve. Sőt, menjünk tovább! A tatabányai Városi Tanács művelődésügyi osztálya az ősszel indította útjára azt a vándorkiállítás-sorozatot, amelynek keretében a megyeszékhelyen élő képzőművészek mutatkoznak be az üzemek dolgozóinak. Kamaratárlatok ezek, ízelítőt adnak csupán a művészek munkásságából. Ámde a kultúrteremben, klubteremben vagy éppenséggel az étkezőben paravánokon bemutatott alkotások nem kerülik el a közönség figyelmét. A művészetről általában csupán úgy lehet következtetéseket megfogalmazni, ha sok-sok egyes alkotást közelről megismer az ember. Ilyen irányú törekvések keltenek érdeklődést megyénkben az utóbbi néhány esztendőben. Ha mindez értelmetlen, visszhangtalan lenne, bizonyára abbamaradtak volna a kezdeményezések. A gyakorlat igazolja az elképzelések helyességét. Természetesen mindemellett nem nélkülözhetjük az állandó kiállítótermet, a különféle, ünnepi-alkalmi jellegű művészeti eseményeket. Nemcsak az alkotásokat kell közelvinni a közönséghez, hanem megfordítva is: a közönséget közelebb az alkotásokhoz. . (jenkei) MegMödott a második félév az általános és középiskolában Mintegy másfél millió diák számára szólalt meg hétfőn újra az iskolacsengő, az általános és a középiskolákban véget ért a téli vakáció, hozzáfogtak a második félév munkájához. Az ország mintegy 5000 általános iskolájában és 530 középiskolájában az első tanítási napon — az ellenőrzőkönyv útján — hozták a tanulók és a szülők tudomására az első félévben elért eredményeket. (A téli szünetben mindenütt megtartották az osztályozó értekezleteket, a december 21-i helyzetnek megfelelően „lezárták” a diákok érdemjegyeit.) Az érvényben levő rendelkezések értelmében az általános iskolák első és ötödik osztályaiban félévkor továbbra sem osztályozzák a tanulókat. Az első osztályokban a tanév a folyamán és a tanév végén is tantervi követelmények alapján kell elbírálni a tanulókat, azonban a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés osztályzatát esetleges elégtelen figyelmen kívül kell hagyni. A januári további munkarendhez tartozik, hogy az ötödik osztályos diákok szüleit országszerte mindenütt tájékoztatják gyermekeik első félévi munkájáról. A most végző nyolcadikosok és szüleik számára pedig hozzáfognak a pályaválasztási tájékoztatás, tanácsadás szokásos évi feladataihoz. Meghirdetik ennek hónapnak a végéig az ösztöndíjakat is a nyolcadik osztályos diákok számára. A középiskolások januári újdonsága az új érettségi vizsgaszabályzatok megjelenése lesz. Mint ismeretes, némely vonatkozásban a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt módosítják az érettségi vizsgák néhány részletét. Ezek közé tartozik egyebek között, hogy — a régebbi eljáráshoz hasonlóan — az egyes vizsgatárgyakban elért teljesítményt ismét öt fokozattal kell minősíteni: jelessel, jóval, közepessel, elégségessel, illetve elégtelennel, egyúttal a szakemberek aláhúzzák: a vizsgálódások során meggyőződtek arról, hogy az iskolák jól fogadták az érettségi vizsgán bevezetett egyéb, korábbi módosításokat. Az észrevételek alapján a szakközépiskolákban — a szakiránynak megfelelően — a mostani újabb módosítás során kötelezően írják elő a matematikát; mindkét iskolatípusban négy órára emelik a magyar írásbeli vizsga időtartamát, s a külföldi ösztöndíjra pályázók sikeres vizsgáját a „közös” tárgyból elfogadják. A második félév további munkarendjében a tavalyi tanévhez képest nem lesz lényeges változás: az iskolai év eredményes lezárásához az általános iskolákban változatlanul 193 tanítási nap teljesítése szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok száma az első-harmadik osztályban 192, a negyedikben pedig 174. A tanévet mindkét iskolatípusban június 12-17. között, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzáró ünnepségekkel. A középiskolák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap május 10-e lesz. Az írásbeli érettségi képesítő vizsgák időpontját az érvényben levő szabályzatok rendelkezésben, alapján külön később jelölik ki. Legközelebb, március 15-én, majd március 21-én, továbbá április 4-én, húsvéthétfőn és május 1-én lesz tanítási szünet az általános és középiskolákban. A tavaszi szünet időpontja: április 5-13. DOLGOZÓK L3r,I A * 1915. január 1. kedd és tv-mű sor KOSSUTH RADIO 8.22: Kórusok. 3.33: Harsan a kürtszói 9iíü: Operaközv. Közben: 10.05: Iskolarádió. Közben: 11.09: Édes anyanyelvünk. 11.47: Fúvósművek. 12.35: Melódiákoktól. 14.06 Mesejáték 14.47: Éneklő Ifjúság. 15.10: Rádióiskola. 16.00: A világgazdaság hírei. IG.oö: L ölin-amerUvai dalok. 16.20: Látogatóban. 16.40: Grleg. 17.05: Fiatalok Holberg-szvit. stúdiója. 17.30: Réti József énekel. 17.45: Ismeretlen. előadás. *10.00: Népdalok. 18.30: A Szabó-család. 19.25: Emlékezetes pillanatok. 16.1ö: Lionel Hampton együttese játszik. 2027: Élet a születés előtt. 21.00: Házimuzsika a Százhalombattai Városi Tanács dísztermében. 22.30: Cigánydalok. 22.40: Világgazdasági nóták, kérdések. 23.00: Sosztakovics: XI. szimfónia „1905”. 0.10: Operettdalok. PETŐFI RADIO 8.05: Operettrészt. 9.03: Verbunkosok, népdalok. 9.50: Kritikusok fóruma. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Vészi Endre versei. 12.06: XX. századi muzsika. Közben: 12.43: Törvénykönyv. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.10: A fogyasztás két világa. I. rész. 18.35: Éneklő világ. 19.00: Szvit. 10.09: A rock mesterei. 19.39: A 20.25: Új díszlettervezésről. könyvek, (ism.) 20.28: Kritikusok díja. 21.28: Népdalok. 21.58: Félóra sanzon. 22.28: Balettzene. 23.15: Nóták. 3. MŰSOR 18.10: Iskolarádió. 18.25: Új Magyar Zene. 19.22: 2000 felé... 19.57: Brahms: f-moll szonáta. 20.37: Magnósok, figyelem! 21.22: Európai Nemzetek Zenéje. BUDAPESTI TV 9.00—15.25: Iskolatévé. 16.53: Hírek. 17.00: Síugrás. 18.00: Szovjet rövidfilm. 18.15: Riportfilm. 18.^5: Játék a betűkkel. 19.10: MOKÉP-reklám. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tréfacsinálók. Angol film. 21.35: RENDEZTE: SZŐNYI G. SÁNDOR. 22.00: Tv-híradó 3. 22.10: Dokumentumfilm. 2. MŰSOR 20.00: Tv-tárlat. 20.40: A tangó története. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklámműsor. 21.35: Örsi Ferenc—Mészöly Tibor: Oly korban éltünk ... Tévéfilm BECS 18.00: Angol nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát, gyerekek. 1900: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó és kultúra. 20.06: Sporthírek. 20.15: Vill. Henrik 6 felesége 21.45: Tv-hira ló. II. PROGRAM 18.30: Iskolatelevízió. 19.00: Az ember és a gép (I. rész) 19.30: Tv-híradó. 20.06: Tudományos magazin. 20.15: Vezényel: Bernstein 21.05: Riportműsor. 21.50: Osztrák képek. 22.10: Tv-híradó és kultúra. POZSONY 9.00: Iskolásoknak. 9.30: Az örvény. (Ism.) 10.30: Publicisztika. 14.15: Iskolásoknak. 17.00: Pozsonyi híradó. 17.15: Szórakoztató műsor. 18.10: Asszonyoknak. 19.00: Tv-hiradó. 19.30: Publicisztika. 20.15: A rendőrség száma HC (NDK) film. 21.15: Tv-huradó és publicisztika. 22.05: Hangverseny. MAI TV-AJÁNLATUNK : 22.10: Változatok Tázlárra Tázlár 2300 lakosú község Bács- Kiskun megyében. A faluhoz kiterjedt tanyavilág tartozik, Tázlár felső. A tv forgatócsoportja a faluban és a tanyán folyó közművelődési munkát állította egymás mellé. S bizony a faluról elszomorító kép alakult ki. A szép művelődési ház kihalt, gazdátlan. Azt mondják, sok pénz nélkül nem lehet kulturális életet „csinálni”. Nem így a tanyán. A harminc éve ott tanító pedagógusnő minden erejével,készségével, ráérésével olyan gazdag kulturális életet teremtett, amelyben a tanya minden lakója , öregje, fiatalja aktívan részt vesz. Minden héten összejönnek, hogy színdarabokat tanuljanak, amelyeket a környező falvakban — kulturális missziót teljesítve — bemutatnak. Együtt olvasnak, énekelnek, kézimunkáznak, megtervezik, felépítik a színpadot, a bevételből minden évben közös kirándulásokat rendeznek. Ez a közösségi kulturális munka tovább folytatódik az iskolában,a szülői házban. A gyerekek kottaolvasásra tanítják a felnőtteket, ők meg népdalokra a gyerekeket. A falu lakói, noha jobb körülmények között, egymás mellett élnek, de mégis egyedül, magányosan Irigylik a villanynélküli tanyasiakat szép közösségükért. (4.) Zsebnaptár, 1944-es. Lejárt, az igaz, de csak imittamott van belefirkálva. És külön azt is megírja, kinek mikor van a nevenapja, az pedig az idén áá úgy lesz, meg jövőre is. Csak belenéz az ember, és rögtön látni, hogyfő a nevenapja kinek mikor van. (A Rozikáét persze, hogy kikereste, zália. De szeptember 4-éreaz is lehetséges, hogy a Rózát kell nézni, az pedig augusztus 30-ra esik. Nincs éppen messze a kettő egymástól, de mindegynek se mindegy. Meg kellene azt érdeklődni — itt persze a németektől hiába kérdezné —, hogy a Rózát, vagy a Rozáliát nevezik Rozikának?) Árvalányhaj. Hát ez nem teher. És ilyen nincs otthon, kár, hogy ennyire törik. Tükrös púderosdoboz. Ez is jó lesz valamelyik nénjének. Púder is van benne, és jószágé. (Az az, hogy három nénje van még odahaza, és ha az egyiknek a melltartót, adja, a másiknak ezt a púderdobozt, akkor már a harmadiknak is kellene vinni valamit...) Gumiszivacs, nagyon szép, téglaszínű, összenyomva nem sok helyet foglal. (Ezt is adhatja éppen valamelyik néniének ... Nem, ezt azért nem szívesen adná ...) Törhetetlen üveg. Kalapáccsal is megütögette. — igaz, nem teljes erőből —, s nem tört el. Repülőroncsról Való. Ilyen aztán csakugyan nincs otthon senkinek. Aranyos szélű, kis porcelán bögre, virágos mintákkal. Ez Fekete Gyűlő is nagyon szép. Ha még nem tört össze idáig, megérdemli, hogy maradjon. (Tényleg! — Ez épp lánynak való ajándék ...) Elakadt a leltározással. Megint Rozika jutott az eszébe. Idáig még sosem gondolt rá, hogy Rozikának is szánhatna valamit, és most is elfogta a bizonytalanság: illő ez Vajon? Hiszen még az sem biztos, hogy csakugyan Rozika lesz a felesége. És ha biztos volna, de egészen biztos, akkor sem adhatna neki púderdobozt, vagy abroncsos melltartót — nagylánynak valók már ezek. Esetleg az aranyos szélű kis porcelán bögrét adhatná. Megakadt a szeme a szép gumiszivacson, érezte, hogy Rozikának ezt is szívesen odaadná, s ettől megnyugodott. „Kigondolom én ezt még. Csak el ne felejtsem kigondolni, mert lesz arra időhazáig”. ... Összemaréknyi különféle gomb. Közte olyan kézhezálló, jókora petákok, hogy otthon kalapszám cserélhet gombot értük. Szemüveg, tokkal. Csak csontkaretes, nem olyan szép, aranykeretes, mint a Rebus nénié, de nem is az a parasztpápaszem. Az anyjának szánta, mert szegény feje sokat találgatja már, míg bele tudja fűzni a tűbe a cérnát. Lópatkó. Azt mondják, szerencsét hoz. Fásli, amilyet a sebesültek karjára tekernek. Hat kis csomaggal. Egy van kibontva , megnézte kíváncsiságból, de nincs benne semmi orvosság — a többihez még nem nyúlt. Szükség lehet rá, akármi érheti útközben. Míg átjut a fronton, meg is lőhetik. És akkor csak feltekeri a sebre és kész. Üres töltényhüvely. Zsákra valót szedhetett volna már, és szedett is; eleinte minden zsebét üres töltény hüvelyekkel tömte meg. Ez az egy megmaradt magnak. Csak épp, hogy legyen. S öngyújtót is szoktak csinálni belőle. • Kis, piros, paplanbélési doboz. De ez igazán sokat ér, ezt még senkinek, még Grísának sem mutatta. Egy halott katona holmija közül került ki a bőrtárcával, csontnyelű bicskával meg az öngyújtóval együtt, két aranygyűrű van benne, három aranyfog, s egy törött fülbevaló, gyémántkővel. (Próbálgatta már, biztosan gyémánt, mert az üveget megkarcolja. Akkor, pedig rengeteget ér ez a kis doboz —, hát még, amit Pesten dugott el! —, földet, házat, akármit vásárolhat érte. De egy biciklit biztosan, • azt még leghamarább.) Zseblámpa. Elem nincs benne, se villany körte, de máskülönben semmi baja. És zöldre is lehet állítani elsötétítéskor, vagy pirosra. (El ne felejtse, jó volna egy körtét keríteni, belevalót. Elem, az van, több mint akárki másnak ... ha csak rá nem talált azóta a rejtekhelyen valaki.) Kis, lapos, zsebbe való rumosüveg, csavaros kupakkal. Lehet majd tejet hordani benne az iskolába, vagy forralt bort. (Bizony, igyekeznie kellene most már haza az iskola miatt is. Még aztán, ha túl sokat hiányzik, ismétlőre fogják.) Honvéd cigaretta, bontatlan csomagban. S levélborítékba csavarba pár darab Levente. A legbiztosabb pénz máma — Gábor bácsi is a tartotta legtöbbre —, cigarettát akármit lehet érte cserélni. Idegen országban meg különösen, mert nem kell ahhoz beszéd. Csak megmutatta, hogy cigaretta, és adnak érte akár paprikás kolbászt is. Szorultság esetén erre kerít sort legelőször. Nehogy aztán elvegyék erővel. Mert mindenféle emite* rek vannak! (Folytatjuk) »47/ií