Dolgozók Lapja, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
DOtaOZÖK tSPJAY Három község kulturális gondjai Mezőfi Lajos tanácselnök gondja igencsak megnövekedett, mióta Dágot, Ungt és Máriahalmot egyesítették. Dágnak is megvoltak a közművelődési gondjai: évek óta egy igen elhanyagolt, bérelt épületben — szekrényekben — volt a könyvtár, aztán, más megoldás híján, az iskola folyosóján helyezték el könyveket. A művelődési hánza se a legmegfelelőbb. A másik két község közül riadalom előnyben van, Mahiszen néhány éve szép, modern klubkönyvtárat kapott. Akkor fel is lendült a kulturális munka a községben, aztán ... de ne vágjunk mindjárt a közepébe. — Tavaly kezdtük el az iskola bővítését — fogad a tanácselnök —, aki most kissé elégedett, mert ha nincs minden rendben a három közösségben, azért valami elindult. — Két tantermet építettünk, s szeptember 1-én már készen is várta a tanulókat. Tanteremmel nem bővült az iskola, mert az új termek egy másik helyen lévő fiókiskola helyett épültek. De az épített iskolarészhez emeletesen bármikor toldható több tanterem is, erre pedig a körzetesítésnél hamarosan sor kerül. A járási hivatal (az óvodaépítéssel együtt), mintegy 400 ezer forintot biztosított a tanácsnak. Az óvoda építését ez év első hónapjaiban meg. Az iskola tervét, kezdik mint az óvodáét is, a Magyar Optikai Művek készítette. A gyermekintézmény a régi iskola épületében lesz, melyen természetesen komoly javításokat kell elvégezni. Még tél folyamán megkezdik a belső átalakítást, felújítást, padlócserét, stb. A bővítést — a a 117 négyzetméteres helyiséghez még 230 négyzetméter alapterület kapcsolódik — csak a jó idő beálltával tudják megkezdeni. A 70 férőhelyes óvodában két foglalkozási terem, egy étkezési helyiség és a megfelelő mellékhelyiségek állnak majd rendelkezésre. A községi tanács ügyesen kihasználta az adódó lehetőségeket, s felkereste mindazokat a vállalatokat, ahol a három község lakosai dolgoznak, így kerültek nagyon jó, segítő kapcsolatba többek között a Magyar Optikai Művekkel is, ahol a három községből 160-an dolgoznak. A MOM 160 ezer forinttal járult hozzá a dági építkezésekhez, az Új Élet Tsz 44 ezer forint értékű anyaggal segített, a Dorogi Szénbányák 30 ezer forintért végzett vízvezeték-szerelési munkát, ugyanennyi értékben vállalt fuvarozást a Pilishegyi Állami Gazdaság. Az építéséhez a MOM már óvoda 30 ezer, bontási anyagból nyert téglát szállított Dágra, társadalmi munkában... Dágnak — ahol eddig nem volt óvoda —, nagyon sokat jelent ez a segítség, hiszen végre óvodába járhatnak a gyerekek, s az eddig otthon tartózkodó szülők munkát vállalhatnak ... A dági és unyi könyvtár megfelelő termekben való elhelyezése, a szabadpolcos rendszer kialakítása máris meghozta a gyümölcsét: rövid idő alatt is növekedett az olvasók száma. Jó lenne, ha az új körülmények között íróolvasó találkozókkal, előadói estekkel is gazdagodna a könyvtárak munkája. Sőt, mindhárom községben javítani kellene a TIT-előadások szervezését, színvonalát is. — Az utóbbi években sok mindent sikerült tenni községeink kulturális életének, oktatásának javításáért —, mondja a tanácselnök: a gondok újra ráncba húzzák homlokán a bőrt —, de sok még a tennivalónk. Unjan még mindig az ÁFÉSZ épületében van a „kultúrház”, mely egy nagyobb teremből, színpadból és a nemrég felszabadult öltözőből (innen költöztették ki a könyvtárat) áll. Az öltözőben fotószakkör indult, ezerért vásároltunk felszerellést. A kulturális munka ezen kívül jóformán az iskolások alkalmankénti fellépéseiből áll, felnőtt művészeti csoport nincs, Dágon is működik egy fotószakkör, s egy iskolásokból álló tánccsoport. A téli hónapokban kézimunka-szakkört is indítanak, 12-15 résztvevővel, a pártklubban. Egy-egy ilyen összejövetel azért is hasznos, mert az asszonyok magnóra dalolják a régi népdalokat (Mezőfi Lajosné vezeti a tánccsoportot és a kézimunka-szakkört is). A művelődési házban felújították a világítást, körfüggönyöket vásároltak, olajkályhákat állítottak be. Tavaly próbálkoztak irodalmi csoport szervezésével, nem sikerült. Most alakítják át a dági pártklubot, ahol az ifjúság is helyet kap, éppen most szervezik az ifjúsági klubot. Mezőfi Lajos megemlíti, hogy Máriahalmon a kezdeti nekibuzdulás után visszaesett a kulturális munka. Jelenleg egyetlen felnőtt csoport, szakkör se működik az új, minden igényt kielégítő klubkönyvtárban, egy éve feloszlott a nemzetiségi tánccsoport is. Az is baj, hogy Ungon csak az iskolások előadásai jelentik a kulturális életet. De hogy Máriahalmon — ahol valóban lehetőség van a kulturális életre, s ezeket a lehetőségeket sok helyütt irígylik a környéken —, a nemrég jól tevékenykedő tánccsoport is feloszlott még bosszantóbb, erre már a tanácsnak is jobban oda kellene figyelnie. Véleményünk szerint a máriaa halmi klubkönyvtár részben tőszomszédságban lévő Ung község mostoha kulturális adottságain is segíthetne, pótolhatná az ottani szűkös lehetőségeket. De ehhez agilis vezetőre, szervezőre lenne szükség Nem akad ilyen a két (három!) faluban? Hihetetlen ... (gyürke) Nagy sikerrel szerepelt Oroszlányban Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas kiváló művész. Előadóestjén a szocialista brigádok tagjai közösen vettek részt. A nagy sikerű előadás után Bessenyei Ferenc emléksorokat jegyzett be a brigádnaplókba — így is megörökítve az emlékezetes találkozást (Fotó: Tóth Ferenc) 1975. január 8, neriai Szereplünk a televízióban Péntek este Dunaújváros és Tatabánya mutatkozi be az ország nagy nyilvánossága előtt elé.A dik néző leül este a televízió porterek, és még alkalmibb kényelmesen elterpeszkea karosszéken, élesre állítja a képet, felhangosítja a készüléket, és várja, mint „szervíroznak” számára ezen az estén. Pénteken a Hazai esték című, a népszem vetélkedői sorozatban Tatabányára és Dunaújvárosba látogat a televízió, és a két város mai életét mutatja be villanásnyi képekben, riportokban az egri és a szegedi főiskolások közreműködésével. Ez a műsor csak egyetlen — igaz, kétórás egyenes adása és fő műsor — a napi, illetve heti programban, mégis mennyi munka előzte meg, amíg a játékvezető, Vitray Tamás „intésére” jelentkezhetnek a „helyszínek”, megszólalhatnak az alkalmi r-riportalanyok. Csak azok tudják ezt igazán, akik a több hetes előkészítő munka minden fázisában részt vettek, segítették a televízió stábjának munkáját. Lakatos Pál tatabányai népdíjas bányász Andó Gy. Ferenccel, szó esik természetesen a szén, a bányászkodás jövőjéről is. — Hogyan segíthetnek a nézők? —Ezt a műsor előtt még nem lehet pontosan tudni. művelési felügyelő valóságos Mindenekelőtt azzal, hogy ott televíziós szakemberré vált ez ülnek a készülékek előtt, £idő alatt. — A tatabányai Városi Tanács, a művelődésügyi osztály, no, és az üzemek, intézmények igyekeztek minden segítséget megadni a várost bemutató pedagógiai főiskolásoknak. Ez persze közös érdek is. Ha az egri fiatalok jól szerepelnek, az azt jelenti, hiteles és érdekes a kép, amit Tatabányáról adnak. Ezért is járták a helyszíneket, ismerkedtek a város életével, embereivel, igyekeztek minél többet megtudni Tatabányáról. Azt is hozzá kell azonban tenni: ez a vetélkedő nem a város műsora, a televízió és az egri főiskolások produkciója. Természetes azonban, hogy városi érdek is, hogy jól szerepeljünk... — Mit láthatnak majd a nézők a műsorban, hogyan mutatják be a főiskolások Tatabányát? — A műsor egésze természetesen „hétpecsétes” titok. Sok meglepetéssel igyekszik majd szolgálni a stáb. A „keretjátékról” azonban annyit elmondhatunk: a város és a bánya közötti kapcsolat kerül a témák középpontjába. Az egyik helyszín is a bánya, a XV/c akna lesz, és a 10-es szocialista frontbrigád tagjaival ismerkedhetnek meg a nézők. Szerepet kapnak a város öntevékeny művészeti együttesei, beszélgetés hangzik majd el a 25 éves város első polgármesterével, a nyüggyetik az adást és jól szórakoznak. S, ha aztán segítségre lesz szükség — könnyen eljuthatnak az egyik színhelyre, az OTP előtti térre ... — Kik képviselik személy szerint Tatabánya színeit? — Az egri főiskolás diákok, az alkalmi riporterek egy részét ismerhetik már a nézők, hiszen Fodor Jutka és Sántha László szerepelt már a korábbi vetélkedőkön is. Az egri főiskolások eddig már két játékban, nyertedé — egyszer alulmaradtak. Persze, az értékelésnél nincs objektív mérce — a szavazásoknál rendszerint a véletlen és a szimpátia a döntő tényező. Az alkalmi riporterek között lesz három „hazai” kislány is, akik az egri főiskolán tanulnak: Kővári Edit, Gábris Anna és Demeter Andrásné. Remléjük, sikerrel szerepelnek ... A partner Dunaújváros — ugyancsak ipari város. Nem „ellenfél”, hiszen ha a győzelem is a tét — a legfontosabb, hogy jó műsor kerekedjen a Hazai esték újabb adásából. Olyan műsor, amelyből képet kap az egész ország két különböző arcú, mégis nagyon sok közös vonással is rendelkező város azonos célért dolgozó, hasonló módon élő és alkotó embereiről. Erre gondoljunk, ha majd leülünk pénteken este a tvképernyő elé. (gombkötő) (5.) Megrettenve pillantott föl a neszre. A tarka kutya ott sunyotott az ajtóban. Körülnézett, mit vághatna hozzá. Azután mást gondolt, s tört egy darabkát a ragacsos kenyérből. A kutya elugrott. De máris visszafordult, szimatolva közelebb somfordált, és mohón felfalta a darab kenyeret. „Mondom én, hogy éhes — gondolta a fiú. — Ebből is látni, hogy idegen kutya, a magyar kutya jól él mostanában, talál magának zabálni valót. Persze, hogy idegen kutya. Magyar kutya mit keresne itt”. „Csakugyan, — jutott az eszébe —, errefelé sehol sem látni az út szélén se lódögöt, se kikezdett halottat, semmit". Megint tört egy darabkát a kenyérből, s ahogy a kutya elé dobta, neki magának is összefutott a szájában a nyál. Elővette használatos bicskáját, amelyet már az előbb a zsebébe süllyesztett, akárhogy rendezkedik, annak mindenképp ott lesz a helye. A kissé már nyaka, vakrozsdás Sarajevo-pengét megtörölte a nadrágszárban, és síelt egy karéj kenyeret. Vastagon megkente szót a pástétommal. A kutya most már beóvatoskodott , az ajtón, közelebb sompolygott, izgett-mozgott. Türelmetlenül sóvárán leste a falatozást. De nem tudta elkapni, lepattant az orráról, amikor feldobott neki egy falatnyit a pástétomos kenyérből. — Eljöhetnél éppen velem — mondta a kutyának. — Ki tudja, nem venném-e hasznodat. Mindenféle emberek vannak, sokat ér egy jó kutya máma. Megint elzúgott a közelben egy repülő. De a kutya nem a repülőre figyelt, hanem a pástétomos kenyérre. — Hogy hívnak, mi?... Úgysem találnám el. De te se érted, miket mondok, mi? Nem szoktál te a magyar beszédhez. Tetszett a kutyának, hogy szóba állnak vele, sűrűn verdeste a földet a farkával. És mélyen lesunyva a fejét, hagyta magát megsimogatni. — No, jól van — mondta a fiú. — Igyekezzünk akkor, mert dél lesz, részelt még egy takarékos kapda a kenyeret, de nem adta kutyának. Majd az úton, apródonként. Újra szemlét tartott a kincsei fölött. Nem szívesen vált volna meg semmitől. Végtére is csak a lópalkót dobta félre. Súlynak is súly, de még a hatása sincs olyan erős, mint a kötélé. Fölösleges volt idáig is cipelni. Kigombolta a kabátját, nadrágját, és megszorította a j a derekára csavart kötelet, amely fellazult az éjszaka. Éppen hatszor érte körül a derekét. És ez a kötél nemcsak szerencsét hoz — nemhogy ilyen hosszú, de nyúlfarknyi is belőle, — hanem azon felül távol tartja a bajokat, a szerencsétlenséget, a rossz lelkeket, a rontást. És igaz, a vadállatokat is. „Persze, hogy a vadállatokat is, nem volt eszemben az előbb. És ugye, távol is tartotta, pedig biztosan van itt vadállat, hogyne lenne. Idegen országban, de csak a kutya jöhetett ide, mert az nem vadállat. Ha minden szerencsétlenséget távol tart, akkor persze, hogy minden vadállatot is, hiszen az embernek szerencsétlenség a vadállat. Vagy a golyó, a bomba, ilyesmi, az mind szerencsétlenség. Engem a golyó is Elkerül.. kes Visszatömködte a sok értéhelmit az oldalzsákba, ügyelve arra is, hogy puha mellé kerüljön a törékeny. Megteltek megint a zsebei is, mind. A végén csak a maradék darab kenyérnek nem jutott hely sehol. Majd a kebelébe dugja. Elfogy az, még ma. Azért csak kár volt azt a jó oldalzsákot elcserélni a bicskáért. Bár azóta kerített volna másikat, ha ráteszi a célt. Da cipelni éppen elég ezt az egyet is. Kellene egy újabb rejtekhely, az volna még a legjobb. Csak nem Németországban. Most lehet mászkálni, keresztül a határon, mert itt a front. De a front se lesz mindig itt. Ki tudja, mikor jöhetne át az eldugott holmiért. És nehéz volna itt eligazodni, még ha a faluk nevét tudná is. Ki van éppen írva itt is a falu neve a táblára, de azt egészen másképp mondják ezek. Érdekes, ha ugyanaz a szó van is leírva, a magyar magyarul olvassa el, a német meg németül. Az orosz meg biztosan oroszul olvassa el. A kutya hegyesen ült az ajtófélnél, és várakozón leste a készülődést. Magára kanyarította az oldalzsákot a fiú, és felhajtotta a kabátgallért. ■— öntudatlanul az apja mozdulatával. Még egyszer körülnézett, figyelmesen. — Gyere nő, kiskutyám. Gyerünk. Dobott neki egy csipetnyi kenyeret. A kutya felkapta. Szaglászott még egy kicsit a földön, aztán csak megállt a faház előtt, és fülét hegyezve figyelte, ahogy ő az ösvényre kapaszkodva távolodik. Visszafordult a tisztás széléről, s füttyentett. N — Kiskutyám, gyere ... Gyeride ... Megint egy darab kenyér. „A magyar szó, az lehet neki furcsa” — gondolta. A kutya most már hozzászegődött, és kettesben indultak lefelé, a kövesúthoz. (Folytatjuk) Fekete Gyula:4 m 14 KsA JGsAhÁK Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.22: Zenekari muzsika. Közben: 9.00: Don Quijote. 10.05: „Nyitnikék”. 10.40: Elfusióit milliók. 1. 10.50: Lantos István zongorázik. 11.50: A Szabó-család. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Népdalok. 13.52: Válaszaunk hallgatóinknak. 14.07: Balladáink világa 14.30: Nőkről — nőknek^.— 1. 15.10: Harsán a kürtszó! 15.45: Honthy Hanna énekel. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.03: Kóruspódium. 16.19: Elfüstölt milliók. II. 16.39: Régi magyar muzsika. 17.05: Külpolitikái 17.20: Versenyművek,figyelő. 17.46: Elfüstölt milliók III. I0.60: Váci Mihály költészete. 18.20: A zongoraművészet első aranykora. 19.25: Notaest. 20.15: Mikrofon közelben: Rafael. 20.53: Az év emberei. 21.23: Örökzöld dallamok. 22.20: Dzsessz. 23.20: Pajkos diákok. 0.10: Éji zene. PETŐFI RADIO 805: Népdalok. 9.03: Könnyűzene. 9.35: Megjelenés előtt. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Néhány perc tudomány. 12.00: Barokk muzsika. 12.40: Házunk tája. 13.03: Művészlemezek. 13.40: Orvosi tanácsok. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.05: Külpolitikai figyelő. 18.20: Rádiójáték. 19.06 Operaközv. Közben: 20.25: Kis magyar néprajz. Közben: 21.15: Versek. 2. MŰSOR 20.00: Városok, művek, filmsorozat. 20.30: Nézetek a gyermeknevelésről. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Nyitott szemekkel álmodni. A Spanyol Tv könnyűzenei műsora. 21.45: Kislány a hintán. Szovjet film. BECS 10.00 • Iskolatelevizió. t1.09: Ruha teszi az embert.• 37.40: Antenna 1S.00: Francia nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát, gyerekek. 18.80: Tv-konyha 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Így énekelnek ők. 21.05: Riportműsor. 22.50: Tv-híradó. II. PROGRAM 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Tudományos magazin. 20.15: Kalandfiira. 21.55: Osztrák képek. 22.15: Tv-híradó. POZSONY 8.30: Tv-híradó. 9.00: Gyermekeknek. 15.45: Hírek. 15.50: Az élet keletkezése. 16.20: Publicisztika. 17.00: Kerületeink hangja. 18.10: Autó-motor revü. 18.40: Dalok. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Publicisztika. 20.00: Kedves meglepetések. Olasz film. 21.50: Tv-híradó. 22.10: Musica Viva. 22.40: Sajtószemle. 3. MŰSOR 13.05: Iskolarádió. 18.25: Új Magyar Zene. 19.24: Könyvismertetés. 19.45: 21.07: 21.38: •21.53: Romantikus zene. Dzsessz. Külföldi tudósoké szó. Hangfelvételek felsőfokon. BUDAPESTI TV 9.28: Delta. 9.55: Német nyelv. 10.20: Tréfacsinálók. Angol film. (ism.) 11.55: Játék a betűkkel. (ism.) . 12.20: Örökség. (ism.) 17.23: Hírek. 17.30: Dokumentumfilm. 17.55: Síppal, dubbal, énekszóval . Hl. 10.35: Dokumentumfilm. 19.03: Reklámműsor*. 19.10: Közönségszolgálat 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Száraz György: Vacsora a hadiszálláson. Tévéjáték 21.45: Nyitott boríték 22.25: Tv-híradó 3. MATÁV-AJÁNLATUNK: 20:00: Vacsora a hadiszálláson 1015-ben, közvetlenül a fegyverletétel után, a Wenkheim-kastélyban egyetlen nap eseményébe sűrítve’ játszódik Száraz György történelmi drámáját. A jelenlévők — magyar szabadságharc vezéralakjai — számára sorsdöntő pillanatok ezek. Az orosz cár foglyai úgy vélik, dönthetnek sorsuk további alakulásáról: választhatunk az orosz cár, a Habsburgok kegyelmi gesztusa, vagy a száműzetés között. Az összezártságban kiéleződnek az ellentétek. A tábornokok a magyar hadvezetés hibáit vetik egymás szemére. A távollévő Kossuthról és Dörgeyről mondják el véleményüket. A vita a szabadságharc „belső értékelésére" is alkalmat nyújt: a törvényszerű nehézségek beismerésére, a győzelmek és a fájdalmas vereségek felidézésére.