Dolgozók Lapja, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

4 A tatabányai Népház egy éve Változásokban, események­ben és eredményekben gaz­dag éve volt 1975 a megye­­székhely művelődési központ­jának, a Népháznak. A máso­dik félévben elkezdődött az intézmény nagyméretű felújí­tása, korszerűsítése és bővíté­se. Az első ütemben a színház­terem, a színpad gépesítésének és világításának teljes korsze­rűsítése történik meg. Ez azt jelenti, hogy még ebben az évben olyan színpada lesz a városnak, mely megfelel napjaink színháztechnikai kö­vetelményeinek. A változások, főleg a felújí­tás megváltoztatták a mun­kakörülményeket is. Ez a rendezvényszám csökkenésé­ben, s nem a munka inten­zitásában jelentkezett. Jelentő­sebb energia jutott az üze­mekre. Megszaporodtak a munkahelyi rendezvények. Ide kívánkozik néhány ki­emelkedő jelentőségű esemény említése. Nálunk rendezték meg a Művelődési Központ Igazgatók Országos Munkakö­zösségének első vidéki tanács­kozását. Emlékezetes, a Hang­tárlat című országos rádióve­télkedő. Tartalmas és színvo­nalas volt a Bányász Kulturá­lis és Sporthetek üzemi és köz­ponti rendezvénysorozata. A legjelentősebb szakmai ta­pasztalatokat az adta és ad­ja, hogy intézményünk részt­­vesz abban az országos­ kísér­letben, mely a szocialista bri­gádok művelődését, a művelő­dési vállalások és az értéke­lés rendszerének továbbfej­lesztését hivatott segíteni. A Népház jelentős, nagy ha­gyományokkal rendelkező ak­tívabázisa, a Bányász Mű­vészegyüttes is sokat hallatott magáról az elmúlt évben. A szimfonikus zenekar NDK-ban vendégszerepelt az és fogadta itthon a Loch Orches­ter együttesét. Folytatva a vá­rosi koncerthagyományokat , a Népház felújítása miatt új hangversenytermet avatott az újvárosi V. sz. általános isko­la aulájában, nagy sikerrel. A fúvószenekar továbbra is meglévő sok társadalmi köte­lezettsége mellett nagy siker­rel szerepelt a három bá­nyász zenekar tatabányai és az ország bányász zenekarainak szolnoki találkozóján. A vegyes kórus sikerrel vett részt a megyei munkáskórusok találkozóján, majd Pécsett, járt a Mecsek Kórus vendége­ként. Jelentős esemény az énekkar életében, hogy az év végén egyesült az Árpád Gim­názium kórusával, és ezzel le­hetőség nyílott arra, hogy új fejezetet nyissanak történetük­ben. A táncegyüttes rangos me­zőnyben aratott sikert a tatai Nemzetiségi Országos Talál­kozón és a szekszárdi Szüreti Napokon. Munkájának elisme­réséül részt vett Budapesten a május 1-i felvonuláson. Az együttes meghívást két alkalommal is szereplésre kapott határmenti Csehszlovákiába, egyszer közösen a színpaddal. A Bányász Színpad öt me­gye legjobb csoportja között lett első Vácott a Hazánkról szóljatok szép szavak területi döntőjén. Országos erőpróbán is sikerült helytállnia, harma­dik helyen végzett az Auróra ’75 elnevezésű versenyen. A gyermekszínpad rendha­gyó irodalmi óráival és egyre jobb mesejátékaival válik mind közismertebbé. A kép­zőművész kör országos szak­köri tárlaton mutatkozott be Szekszárdon, a megyében Ta­tán, képviseltette magát a ta­tai és zebegényi művésztele­pen. A Bányász Művészegyüttes tevékenységének jellemzésére álljon itt néhány számadat, mely igen beszédes lehet: kö­zel 400 szereplés, több mint 80 000 néző, és csak a tatabá­nyai szerepléseket és a tevé­keny, alkotó próbákat számít­va 60 800 társadalmi munkaó­ra. Jubiláló közössége az intéz­ménynek az ifjúsági klub: im­már 10 éves múltra tekint vis­­­sza. Jó úton haladnak afelé, hogy a korábbi általános pro­filtól mind közelebb kerülje­nek a honismereti, helytörté­neti tevékenységhez. E vázlatos áttekintés is iga­zolja, hogy a gyengébb felté­telek nem csökkentették, sőt minőségileg jobb munkára ösztönzik az intézmény dolgo­zóit és aktíváit, készülve ez­zel arra, hogy megfelelő tar­talommal tudják majd meg­tölteni a megújuló és lénye­gesen jobb feltételekkel ren­delkező Népház életét. (lB [UNK] 1.) »OIGOEÖK LAPJA Fogorvoslás hipnózissal Egy müncheni fogorvos az fekvő páciens fejét jól hátra­­injekcióval való érzéstelenítés hajtja, tekintetét pedig egy helyett hipnózis útján mentő- pontra szögezi. Közben halk, sütt a fájdalomtól a fogkeze- monoton, elernyedésre, szen­­lésre hozzá fordulókat. A dörgésre buzdító szavakat, fogorvos még szájsebészeti mondatokat hall és rendszerint műtéteket is végez a mély már az első, vagy a második hipnózis állapotába juttatott betegeken. Különös fontossá­gú a hipnózissal való fogkeze­lés olyan esetben, amikor a páciens gyógyszerérzékenység miatt nem kaphat érzéstelení­­tőket, fájdalomcsillapítókat. A hipnózis teljesen veszély­telen, ártalmatlan, ha szak­avatott orvos végzi. Rendsze­rint a tekintetrögzítő (fixáci­­ós) és a beszéddel ható (ver­bális) módszer egyesítésével hajtják végre a hipnózist. A csendes, kissé elhomályosított szobában ellazult izmokkal kísérletre „megadja magát”, hipnotikus álomba merül. A hipnózissal való gyógyke­zelés ma már meglehetősen elterjedt. Az elmegyógyászat­ban elsősorban a különböző neurózisoknál, pszichopátiá­nál, hisztériánál kerül sor az alkalmazására. Az időleges ér­görcsön alapuló fejfájást (migrént) is eredményesen gyógyítják hipnózissal Jó eredményeket érnek el a kü­lönféle szorongások, félelem­érzések hipnózissal való keze­lésében is. „Maszk nélkül...” Előadói estek sorozatát in­dítják januárban az esztergo­mi Petőfi Sándor Művelődési Központban. A „Maszk nél­kül ...” sorozat első vendége Mensáros László érdemes mű­vész lesz, XX. század című összeállításával. Műsorában egyebek közt Karinthy Fri­gyes, Babits Mihály, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula versei mellett szerepel Bartók Béla 1938-ban kelt levele, végrendelete, s számos Nobel más, korunkra jellemző dokumen­tum. A továbbiakban még három rendezvénye lesz a „Maszk nélkül..sorozatnak. Feb­ruárban Darvas Iván kiváló művész „Etűdök” című műso­ra hangzik el. Ezen az esten Mikes Lilla és Hajdú Júlia működik közre. Bessenyei Fe­renc kétszeres kiváló művész Kossuth-díjas, „Fáklyaláng” című estjét márciusra terve­zik. Végezetül Ruttkai Éva Kossuth-díjas, kiváló művész önálló estje szerepel a sorozat programjában. A négy elő­adásra bérletet is lehet válta­ni. A gyerekeik kedvére a kö­zeljövőben három előadást­­ rendeznek, ugyancsak a Petőfi Művelődési Központban. Az Állami Bábszínház januárban a Furfangosok című produk­cióval, februárban a Csizmás kandúr­ral vendégszerepel a művelődési központ színház­­termében. A kecskefülű ki­rályfi — ez az előadás a ta­nítóképző gyakorló iskolája irodalmi színpadának bemuta­tója lesz januárban, két alka­lommal is. A ciánt nyílt és Congreve furcsa felfedezése — Ki lett a győztes a hagyományos és a rakéta­­tüzérség versenyében? —A Bem apó rakétái Mint előző számunkban em­lítettük, a múlt század elején az európai rakétakutatás új­jáéledésének forrását Indiá­ban kell keresnünk. Itt ugyan­is a seri­n­gapa­tam­i csatában vetették be az indiaiak ezt a fegyvert az angolok ellen. Sir William Congreve angol had­mérnök ezredes, majd később tábornok, innen hozta magá­val a „mintát", hogy majd ké­sőb­b Európában a „rakéta felfedezőjének” adja ki ma­gát. Congreve először 1806- ban Bouloape ostrománál ve­tette be az indiai tapasztalatai alapján szerkesztett rakétáit. A következő évben az angol— dán háború folyamán, 1807. áprilisában, az angol csapatok mintegy 20 000, hadihajókról indított rakétával lőtték Kop­penhágát. A rakétaeső nyo­mán támadt tűzvész a dán fő­várost teljesen elpusztította. A Consteve-rakéták súlya­­ 10 kilogramm körül mozgott és hatótávolsága elérte a 3 kilo­métert. Ez a találmány ké­sőbb — éppen úgy, mint világítórakéta — Európa min­­­den hadseregében elterjedt. A múlt század kezdődően a rakéta közepétől már a tüzérség komoly versenytár­sává lesz. Kazimierz Siemie­­nowicz, lengyel tüzértiszt pél­dául már 1650-ben megjelent művében részletesen ezt a fegyvert. Mindezek leírta az adatok erősen cáfolják Cong­reve „találmány”-át. A hadmérnököket a terve­zésben két fontos szempont vezérelte: a lövedékkel mi­nél pontosabb találatot lehes­sen elérni és a hatótávolságuk minél nagyobb legyen. A ra­kéták ekkor még teljesen bi­zonytalan irányíthatóságával szemben a lövegek csőgyártá­sánál bevezetik az ún. „huza­­golást’,azaz az ágyúk csövén belül " barázdákat amelyek a lövedéket vájnak, hossz-­tengelye körüli forgásra, és így repülés közben az irány jobb betartására késztetik. Závárzatot alkalmaznak, mely hermetikusan elzárja a gázok hátrafelé való hatását és így azok nyomóhatása csakis a lövedék előremozgatására irányulhat. Bevezetik továbbá a hátultöltő ágyút, a lövegcső­nek hátrasiklást biztosító félt­és visszalökő berendezést szerkesztenek. Ezek a techni­kai megoldások a hagyomá­nyos lövéseik hatótávolságát egyre növelik és emellett igen jó találati lehetőséget is biz­tosítanak. A múlt század vé­géig egyre újabb és újabb lö­­vegtípusok keletkeznek. A versenyben a rakéták telje­sen elmaradnak a hagyomá­nyos tüzérség fejlődése mel­lett. A haditechnika ilyen irá­nyú fejlődése egyben irányt szab, illetve majdnem telje­sen gátat vet a rakéta továb­bi tökéletesítésének. Feltétlenül érdeklődésre tarthat számot Bem apó, sza­badságharcosunk legendás lengyel származású táborno­kának érdeklődése a rakéta iránt. Már fiatal tiszt korá­ban rendkívül nagy jelentő­séget tulajdonított neki és 1815-ben elkezdte kísérleteit. Erről szóló jelentését „Meg­jegyzések a tűzrakétákról” címmel a lengyel haderő fő­­parancsnokának terjesztette be. Különösen a hajtóanyagra vonatkozó nézetei érdekesek: salétrom, kén, szén és enyv­­ből állította elő ezt. Bem ra­a­kétái három részből állottak: tüzelőanyag-tartályból, a gyújtófejből és a repüléskor az egyensúlyt biztosító szer­kezetből. Adataink arról, hogy a lengyel vannak hadse­regben Bem munkássága ré­vén 1823-ban lovas rakétaüteg alakult és 1831-ben a rakéta­tüzérség már a hadsereg szer­vezetszerű alakulatává vált. Következő számunkban Ciolkovszkijnak a rakétakuta­tás szempontjából kota munkásságáról korszakal­számo­lunk be. Kováts Andor (Folytatása következik) Rakétatüzér és rakétalöveg a lengyel hadsereg 1823-ban ala­kult egységéből 1976. Január 6L. Nyelvünk humora Van egy angol mondás, amely arra bíztat, hogy csak mosolyogjunk, a derűs maga­tartás könnyebbé teszi a ba­jok elviselését, kellemesebbé az ember társaságát. A nyelvi tallózás is sok le­hetőséget nyújt a derű felvil­lantására. Kosztolányi Dezső „Nyelv és lélek” című nagy­szerű könyvében például vizs­gálat alá veszi „A rendőrség őrizetbe vette” — szinte min­den letartóztatással végződő ügy hivatalos jelentésének zárómondatát. Elemzésében pajzánkodva állapítja meg, hogy igazán szép volt a rend­őrségtől, s az, akit őrizetbe vett, örökké hálás lehet irán­ta. „Bizonyára bántani akar­ták az illetőt, de a rendőrség atyai szívére hallgatva nem engedte, hanem őrizetbe vet­te, vagyis most úgy őrzi, mint valami legendás kincset, mint társadalmunk féltenivaló ér­tékét.” Gyakran ad humoros fordu­latot nyelvünknek, ha nem ügyelünk a szavak pontos je­lentésére. Egy iskolai dolgo­zatban olvastuk: „Az ellensé­ges tankokat­­ mély árokkal tették ártatlanná”, ahelyett, hogy ártalmatlanná tették volna. A hasonló hangzású szavak felcserélése gyakran okoz za­vart. Különbségeit kell ten­nünk a termet és tenyészt, a helység és helyiség, a fáradság és fáradtság stb. szavaink jelentése között. A faláda fából való lár­dát jelenít, a fásláda pedig olyan ládát, amelyben fát tar­tanak. Most az influenzás megbetegedések idején nem mindegy nekünk sem, hogy betegápoló vesz-e gondozásba bennünket, vagy egy beteg ápolóval tüsszögünk együtt. Humoros az is, amikor az édesanya felismerhetetlenül piszkos gyermekét azért kor­holja, mert tiszta piszok, mint ahogy fölösleges dolog gyor­san sietni, írta szépnek talál­ni egy állatlan okos kislányt, akinek természetesen bődüle­­tes sikere van a fiúknál. Örült jó, ha valakinek disznó szerencséje van, de ha nálunk bomba üzletet akar csinálni, hamarosan világraszóló bot­rány keletkezik belőle. A fenti igen divatos fokozá­sok zsargonízük miatt is kerü­­lendők. Humoros dolgokat szülnek gyakran az összetett szavak is, ha helytelenül alkalmaz­zuk őket: tanuló zongora, ko­raszülött kórház, fertőző be­tegosztály egészen mást je­lent, mint ha ezeket egybeír­juk. Ha valamelyik építő­ipari vállalatunknál ros­­­szul viselkedik egy-egy kőműves, nem kell el­lenük fegyelmit indítani. Van megyénkben egy kisiparos, akinek cégtáblájáról büszkén hangzik: X. Y. kőműves ja­vító. Mint érvényesülni kívá­nó mester, minden bizonnyal garanciával vállalja a javí­tást. Nevetésre ingerelhetnek bennünket a rokonértelmű szavak felcseréléséből adódó furcsaságok is. Nyilvánvalóan nem szidhatjuk az ebfáját annak, aki sertésségeket követ el. Joggal sértődik meg valaki, akinek kora felől ilyen gyen­géden érdeklődünk: öregnek, esetleg vénnek milyen tet­szik lenni? — ahelyett, hogy idősnek neveznénk. Petőfi versében helyénvaló­nak érezzük a kikelet kifeje­zést, de az már nevetséges lenne, ha én most télvíz ide­jén felvenném kikeleti kabá­tomat, amiért is elnyerném méltó büntetésemet egy ala­pos náthával. Legfeljebb az vigasztalhatna, hogy amilyen szerencsém van, mást, mint büntetést, úgysem igen tudok nyerni az életben. Csukly László Radio­és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Híres énekesek. 9.M: Glóbusz. 9.25: Népi zenekar. 10.95: Iskolarádió. 10.25: Magyar előadóművészek. U.34: Folytatásos rádiójáték. 12.35: Melódiakoktél. 13.10: Törvénykönyv. • 14.10: Ezeregy délután. 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.10: Zenés beszélgetés. 15.30: Fúvósesztrád. 15.44: Magyarán szólva .­ 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Harsan a kürtszói 16.35: Brahms-szonáta. 17.05: Stip-stop. 17.30: Vivaldi-művek. 18.00: A Szabó család. 19.15: Operaénekesek. 20.05: Fiatalok stúdiója. 20.33: Népi zenekar. 21.05: Fogadóóra. 21.35: Haydn-szimfónia. 22.20: Bartók zongoraművei. 22.47: Meditáció. 22.57: Tánczene. 0.10: Kórusmuzsika. PETŐFI RÁDIO 8,95: Nádas B. szerzeményei. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Zenés Játékokból. 9.23: Délelőtti torna. 9.33: Derűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Népi zenekar. 12.33: Irodalmi arcképek. 12.50: Rossini operáiból. 13.33: Könnyűzene. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Hangszerszólók. 18.33: Népdalok. 19.15: Véleményem szerint. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki Könyvtára. 21.03: Daljáték részt. 22.00: Ránk­ szerzeményei. 22.33: Nóták. 23.10: Zenekari muzsika. S. MŰSOR 14.05: Hangverseny. 15.05: Novella. 16.03: Kórusok. 16.30: Külpolitikai klub. 17.00: Carmen. Részletek. 18.03: Új magyar zene. 18.58: Tip-stop parádé. to.33: Zongoraest. 20.25: Tallózás. 21.30: Dzsessz. 22.00: Zenekari muzsika. BUDAPESTI TV 10.00: Tévétorna. 10.05: Iskolatévé. 16.55: Hírek. 17.00: Síugró négysáncverseny. 18.15: Program öt esztendőre. 18.45: Játék a betűkkel. 49.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 13.30: Tv-híradó. 20.00: Tévétorna. 20.01 : Kisfilmek. 21.50: Chaplin-sorozat. 22.05: Angol focifilmsor. I. 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 26.00: Tévéjáték. 21.15: Tv-híradó I. 21.35: Zenés film. BECS 16.00: Gyermekrajzfilm. 17.05: Péter. Kisfilm. 17.30: Donald kacsa. 17.55: Jó éjszakát. 18.40: A tenger titkai.gyerekek. 19.30: Tv-hiradó. 19.45: Sporthírek. 20.15: Jákob, az utolsó. Tévéfilm. 21.45: Hírek. n. PROGRAM 18.96: A mintafiú. Film. 19.30: Bohócok vására. Film. 20.15: Sztárok a manézsban. 22.00: Tv-híradó. POZSONY 18.90: Esti mese. 18.10: Autó-motor revű. 19.00: Tv-híradó. 20.90: Szovjet film. 21.40: Paragrafusok mindenki­­­­nek. 21.55: Kamarazene. I. MŰSOR 18.26: Nemsorán át. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Nyolc nap... 30.00: Intersport. MAI TV-AJANLATUNK: Újfajta műsorblokkal jelentke­zik a tévé. Kéthetenként kedden főm­­űsoridőben —, amolyan tudományos-ismeretterjesztő ma­gazin összeállítással. Amelyben helyet kap természetfiim és is­meretterjesztő, tudományos kis­fiún, rajzfilm és az első, néhány alkalommal egy-egy Chaplin-film zárja az összeállítást. Ez alkalommal — először — lát­hatjuk ezt a fajta magazint, amely külön, összefoglaló elmet nem visel. 20­05 a Változó Ázsia című olasz televíziós dokumen­­tumfilm-sorozat első részének kezdési időpontja. A 10 részes film Ázsia országait mutatja be. Elsőül Hanoit a háború előtt, és a béke napjaiban. Érdekes utca­részletek, háborús jelenetek ele­venednek fel. S megismerkedünk egy, a háború miatt a föld alá kényszerült várossal­­ , ahol is­­k­ola, gyár, lakóház épült, műkö­­dött a föld alatt. A filmet Kalmár György bevezetője előzi meg.

Next