Dolgozók Lapja, 1976. március (29. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1976. március 9., VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. évf., 69. Sí. Ára: 1 forint Tizenkilenc üzenete 1918—19-ben bonyolult és ellentmondásos körülmények­ közepette forradalom zajlott le Magyarországon. A hazai ese­mények szerves részét alkották a Közép- és Kelet-Európa or­szágaiban forrpontig jutott nemzeti és társadalmi erjedés­nek. A XIX. századi polgári forradalom adott megoldásá­nak, a nemzeti-nemzetiségi kel­elést sok­nemzetiségű di­nasztikus birodalmakba szo­rító megoldatlanságának és a kifejlődött imperializmusnak ellentmondásai jelentették azokat a fogódzókat, amelyek közül a változások ígéretét hor­dozó erők és az ellentétek ki­alakultak. S Oroszország mel­lett Magyarország vállalta a megoldások útját a legkövet­kezetesebben, ha végső soron ekkor nem is sikeresek­. A hazai forradalmi folyama­tok csúcspontja, felszabadulás előtti nemzeti és munkásmoz­galmi történetünk vitathatat­lanul legfényesebb időszaka volt az 1919. március 21-ével kezdődő 133 nap. Magyaror­szág ezeréves történetében először fordult elő, hogy dolgozó nép kezébe vette a ha­n­sa irányításának gyeplőjét, megkísérelte a kizsákmányolás és osztálynélküli társadalom építését a Duna-Tisza vidékén. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sával Magyarország a társa­dalmi haladás, a világforradal­mi folyamat élvonalába ke­rült, és biztosította magának a nemzetközi proletariátus, a fiatal szovjet köztársaságok rokonszenvét és szövetségét. S viszonzásul — már puszta lé­tével — támogatta azok élet­halál harcát, meglazította a Szovjetország köré szerveződő hírhedt „egészségügyi öveze­tet”. A Tanácsköztársaság törté­nete — intézkedései, harcai, eredményei és hibái — iskolai tananyaggá historizálódtak napjainkra. Tanulsága, példá­ja azonban eleven, a nemzet­közi munkásmozgalom és magyar szocialista államveze­­­tés, pártpolitika fegyvertárá­nak fontos kellékei közé tar­tozik. A magyar kommün törté­nete ugyanis napjainkban is aktuális problémák sorára hívja fel a figyelmet. Minde­nekelőtt a nemzeti és nemzet­közi folyamatok elválasztha­tatlan összefüggéseire. A bel­ső hazai fejlődés és a korabe­li világtörténelmi tendenciák találkozása és egymásra utalt­sága tette lehetővé a Tanács­­köztársaság győzelmét, har­cainak és törekvéseinek kez­deti lelkesítő sikerét. Ugyan­akkor a Tanácsköztársaság példája figyelmeztet a hata­lom jellegének döntő fontos­ságára, a proletárdiktatúrának mint proletárdemokráciá­nak, a legfejlettebb demokrá­ciának a következetes és meg­alkuvás­mentes vállalására. És nem utolsósorban példájával olyan szövetségi politika vál­lalására és végigvitelére üzen, amely az össztársadalmi ér­dek, mondjuk ki: nemzeti ér­dek, amely a munkásosztály vezető szerepének elsődleges­sége és érvényesítése mellett, a lehetséges szövetségesek és útitársak igényeit és érde­keit is figyelembe veszi, a ha­talom és a szocialista építés Szo­g-Matába állítja. Az első magyar proletárdik­tatúrát az ellenforradalmi túlerő leverte. Ezzel ideiglene­sen megszakadt az 1918. októ­berében elindult és 1919 tava­szára a proletárdiktatúrába torkolló forradalmi fejlődés. A folyamat méltó örökösei­ként és továbbfejlesztőiként napjaikban váltak valóra — egyre gazdagodó eszmei és po­litikai fegyvertárral — az elő­dök fényes elképzelését Tiszteletadás országszerte Koszorúzások Budapesten és vidékén A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 57. évfordulója alkalmából szombaton koszo­rúzási ünnepséget rendeztek Budapesten, a Felvonulási té­ren, a Tanácsköztársasági em­lékműnél. A Himnusz hang­jai után az MSZMP Központi Bizottságának nevében Bugár Jánosné és Csergő János, a KB tagjai helyeztek el ko­szorút. A Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának ne­vében dr. Simon Pál nehézipari miniszter és dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter koszorúzott Az MSZMP bu­dapesti bizottsága nevében Király Andrásné titkár és Ke­len Béla, a párt végrehajtó bizottságának tagja helyezte el a hála és­ a kegyelet koszorú­ját. A Magyar Népköztársaság fegyveres testületeinek részé­ről Pacsek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Oláh György rendőr-vezérőr­nagy, belügyminiszter-helyet­tes, va­lamint Nagy György ez­redes, a munkásőrség orszá­gos parancsnokságának első helyettese; a Hazafias Nép­­front Országos Tanácsa viseletében Nagy József­né kép­es Szabó László alelnök; a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa nevében Kiss Károly és Or­szág Ferencné alelnök, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség központi bizottsága ne­vében Barabás János titkár és Tóth Katalin, a KISZ kb tag­ja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság részéről dr. Hollós István és dr. Révai Tibor, az országos elnökség tagja, Bu­dapest főváros Tanácsa nevé­ben Kelemen Lajos és Far­­kasinszky Lajos elnökhelyettes koszorúzott. A főváros dolgozói és ifjú­ságának képviselői is elhelyez­ték a szobor talapzatánál hála és megemlékezés virá­­ gait. Az ünnepség az Interna­­cionálé hangjaival ért véget. Vidéken is folytatódtak Tanácsköztársaság kikiáltásá­n­­ak 57. évfordulóját köszöntő ünnepségek. A megyeszékhe­lyeken, a városokban és fal­vakban, a dicsőséges 133 nap nevezetes emlékhelyein el­helyezték a kegyelet és a meg­emlékezés virágait a helyi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Este ötezer fővárosi fiatal fáklyás felvonulást rendezett a Tanácsköztársaság évfor­dulója és a KISZ zászlóbon­tása emlékére. Bővül a magyar—bolgár együttműködés Az V. ötéves tervben Bulgá­ria jelentősen növeli az üveg­ipar fontos alapanyaga, a kal­­cinált szóda gyártását, szállí­tását. Kétoldalú megállapodás alapján Magyarország hozzá­járult a baráti ország új szó­dagyárának építéséhez, s ezt a támogatást az új ipartelep termékének szállításával tör­leszti a bolgár partner. Ezen felül a kétoldalú árucsere alapján is szállít szódát a ma­gyar üvegiparnak. A baráti ország új ipartelepének építé­se a múlt évben befejeződött, s így az idén már a korábbinál lényegesen több, évente 100 ezer tonna szódával látja el a magyar üveggyárakat. Fedezi a teljes megszűnik szükségletet, s ezzel a tőkés import, ugyanakkor hosszú távon is biztonságot nyújt az üvegipar fejlesztéséhez. Az V. ötéves tervben ugyanis az építőanyag­ipari átlagnál jóval dinami­kusabban növelik termelésü­ket az üveggyárak, s ezen be­lül a tőkés exportot. Tőkés import helyett Bulgá­riától kap évente 2100 tonna földpátot a finomkerámia-ipar és az üvegipar, a porcelángyá­rak pedig évente 8400 tonna kaolint. A magyar építőanyag­ipar a KGST szakosításnak megfelelően elsősorban fehér cementtel viszonozza a bolgár építőanyagot, de szállít még jelentős tételben csiszolószem­csét és különböző üvegipari gépeket, berendezéseket. A la­kosság építőanyag-ellátásához is jelentősen hozzájárulnak a bolgár szállítások. Az idén 10 ezer tonna bolgár mészhidrá­­tot kapnak a családi ház és kislakás szak végéig építők, s a tervidő­az évi szállítás tételét fokozatosan 30 ezer tonnára növelik. A háztartási porcelán és üvegáruk válasz­tékának kiszélesítésére pedig ebben a tervidőszakban ugyan­csak fokozatosan bővíti szállí­tásait, amelynek értéke 1980- ig e termékből eléri majd a 600 ezer rubelt. Európa egyik legnagyobb kenderipari vállalatát, a csak­nem nyolcezer embert foglal­koztató szegedi kenderfonó és szövőt mind szorosabb gazda­sági és műszaki-tudományos kapcsolatok fűzik a bolgár textilipar hasonlóan jelentős cégéhez, a DSO-vállalathoz. Szakembereink rendszeresen látogatják egymás üzemeit, kicserélik tapasztalataikat. Bővíteni kívánják az­­ áru­­kapcsolatokat is: mintaszállít­mányt küldtek egymásnak: a bolgár textilipar minőségi kenderfonalat szállít Szegedre, szintetikus szálanyagok ellené­ben. Más jellegű árukapcsola­tok hasznosságára utal, hogy az újszegedi szövőgyár tízezer négyzetméteres új üzemcsar­nokában jól beváltak a bolgár gyártmányú elektromos tar­goncák. ízlik az ebéd Bajóton egy éve, hogy kor­szerűsítették a napközi ottho­nos óvodát, és a korábban egy csoportot, kettőre bővítet­ték. Azonban a községben ör­vendetesen megnövekedett az óvodáskorú gyerekek száma, így a szép új óvoda máris szűknek bizonyul. Jelenleg 43 kisgyerek tölti gondtalanul napjait a szép óvodában, de további 25 fős csoportot is lét­re lehetne hozni az otthon ma­radottakból. Sik­t­la van a mai menübe« Koszorúzási ünnepség Tatabányán A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 57., Tatabánya felsza­badulásának 31. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendezett a bányász mártíremlékműnél a pártbizottság és a városi városi ta­nács. A Himnusz hangjai után elhelyezték a megemlékezés vi­rágait az emlékmű talapzatán. Mokri Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára, Szúnyogh László, a városi pártbizottság első titkára, és Sütő András, a városi tanács elnöke helyez­ték el elsőnek koszorújukat, majd a Hazafias Népfront, a városi KISZ-bizottság és Szénbányák Vállalat képvise­­­lői rótták le kegyeletüket • bányász mártíremlékműnél ! Ezt követően a fasizmus el­leni harcban mártírhalált halt bányászok hozzátartozói he­lyezték el a megemlékezés vi­rágait. A koszorúzási ünnep­ség az Internacionálé hangjai­val ért véget. Kevesebb üzemzavar Új módszer Almásfüzitőa az óriás tartályok védelmére Milliókat lehet megtakaríta­ni azzal az új eljárással, amit a tudomány és a gyakorlat szakemberei együttesen dol­goztak ki az Almásfüzitői Tim­földgyárban. Három-négy évvel ezelőtt nagy gondot okozott a timföld­gyárban, hogy az újrahegesz­­tett acéltartályok, csővezeté­kek gyakran megrepedtek. A hegesztés után az anyag belső szerkezetében keletkező nagy­feszültség és a berendezések­ben áramló lúg, valamint magas nyomás és hőfok hatá­­­sára repedtek meg a viszony­lag új acéllemezek is. A gyár műszaki kollektívája olyan új módszerek után kutatott, ame­lyekkel megelőzhetik az érté­kes berendezések idő előtti megrongálódását. Jó segítő­társakra találtak a budapesti Műszaki Egyetem és a Láng Gépgyár szakembereiben. Ve­lük együtt kísérleteztek ki több új eljárást. Az egyetem kutatóinak köz­reműködésével megtalálták a sokféle acéllemez közül azo­kat, amelyek legjobban ellen­állnak a korróziónak, a lúg­nyomás és a hő káros hatásá­a nak. A timföldgyártás techno­lógiájához jobban igazodó he­gesztési eljárást is kikísérle­teztek. Azt már korábban tudták a szakemberek, hogy a tartályokat, s az egyéb cső­szerkezeteket ellenállóbbá te­­hetik a hegesztések utáni hő­kezeléssel. Gondot okozott azonban a szinte családiház nagyságú acélmonstrumok több száz fokra való felhevíté­se. E probléma megoldásához nyújtottak nagy segítséget a Láng Gépgyár szakemberei, akik egy különleges energia­fejlesztőt készítettek az almás­­füzitői gyár részére. Ezzel minden hegesztés után elektro­mos árammal 500-600 fokra is felhevítik az óriás tartályokat, a csővezetékeket. Így elejét veszik annak, hogy a hegesz­tések után feszültség, illetve repedések keletkezzenek az acélszerkezeteken. A komplex módszerrel ha­tásosan védik a milliós értékű berendezéseket. Már hosszabb ideje az új eljárással dolgoz­nak az almásfüzitői gyárban, s azóta ellenállóbbá váltak az acéllemezek, megszűntek a re­pedések okozta gyakori üzem­zavarok. Mai számunkban: Nevükhöz méltóan 1. oldal Vendégségben 4. oldal Film, mozi, közönség 6. oldal Otthonunk 1. oldal Hitfintette a FIN alkalmat ió! Szombaton a KISZ­ megyei bizottságán kitüntetéseket ad­tak át a forradalmi ifjúsági napok alkalmából. Kiss Im­­réné, a KISZ megyi bizottsá­gának első titkára köszön­tötte a vendégeket, s azokat a fiatalokat, akik az ifjúsági szövetség munkájában kima­gasló eredményeket értek el. Szólt a három nagy tavaszi év­fordulóról, annak méltó meg­ünnepléséről, s azokról a fela­datokról, amelyek a mozga­lomban tevékenykedőkre vár­nak az elkövetkező időszakban. Hamarosan lezajlanak­­ vala­­mennyi városban és járásban a KISZ-küldöttgyűlések, ahol megfogalmazzák a fiatalok a véleményüket, s eljuttatják, azt a megyei fórumra, illetve a májusban megrendezésre ke­­rülő IX. kongresszusra. A KISZ megyei bizottságá­nak első titkára ezt követően kitüntetéseket adott át. Ifjúságért Érdemérmet ka­pott Eördögh Imre. KISZ­Érdeméremmel jutalmazták* Ladányi Andrást, Barabás Fe­rencet, Szedlacsek Károlyt és Kovács Editet (az utóbbi ki­tüntetését a központi ünnepsé­gen vette át). Lukács Mihályt, Krizsanyik Józsefet, Varga Györgyöt, Sztankovics Feren­cet, Horváth Mihályt, Tóth Vincét. Csöbönyei Imrét, és Kerekes Lászlót. Kiváló Ifjú­sági Vezető címmel tüntették ki. Aranykoszorús KISZ-jel­­vényt kapott: Zahovay Gábor­­né, Vámosi László, Kara Ró­za, Jungné Richter Éva és Steiner Ferencné. Kozák Tibor és Tamnás Sa­rolta a KISZ kb dicsérő okle­­velében részesült. A KISZ kb vörös vándor­zászlaját a munkahelyen ad­­ják át a SZIM Forgácsoló 2-es alapszervezetének, s harmad­szor kapta meg, s ezzel végleg elnyerte a vándorzászlót a Do­rogi Szénbányák KISZ-bizott­­sága. A jutalom 7 millió forint Befejeződött a 3 éves verseny A megyei tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta a 3 éves területfejlesztési és szé­­pítési mozgalom eredményeit. Döntött a 7 millió forint juta­lom kiadásáról. A hároméves időszakban csaknem 260 millió forint volt a társadalmi mun­ka. Mintegy 180 millió forint volt a munka értéke. Saját anyagot használtak fel 6 mil­lió 300 ezer forintos nagyság­ban. A lakosság 12 millió 600 ezer forint pénzzel járult hoz­zá különböző célok megvalósí­tásához. A gazdasági szervek hozzájárulása meghaladta az 58 millió forintot A városok közül Komárom került az élre Esztergom előtt. Jutalma 2,5 illetve 1,5 millió forint. A 3 ezer lakoson felüli községek sorrendje Lábatlan, Tokod és Nyergesújfalu. A ju­talom 1 millió 600 ezer, illetve 400 ezer forint. A 3 ezer lako­son aluli községek közül első Tarján, második Vértessomló, harmadik Szomód. Jutalmuk 500-300 és 200 ezer forint. A versenyt kiírták az 5. öt­éves tervre is. Kombinálták a tisztasági mozgalom feltételei­vel. Az eredményt a 6. ötéves terv kezdetén hirdetik ki.

Next