Dolgozók Lapja, 1976. március (29. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

4 DOLGOZOK LAPJA Tatai színházi esték Julie tanti kalapja Az iparosodás kitelje­­­­­­­­sedésé­vel — a múlt század második felében — már letagadhatat­­lanná vált, hogy a polgárság eszményei (az egyenlőség, testvériség, a szabadság) nem a valósultak meg, hogy a tár­sadalom többsége politikailag elnyomott, gazdaságilag ki­zsákmányolt, kulturálisan el­maradott. A csőd valódi okai­nak feltárása helyett a burzso­­ává lett polgár a jóság és szépség hirdetésével és meg­a­valósításával próbálta meg­nyugtatni háborgó lelkiisme­­retét. Mindkettő kiabált pótszer volt csupán, amit legfőképpen az bizonyított cáfol­hatatlanul, hogy a megvalósításban a jó­ság és a szépség nem csak el­torzult, de a visszájára is for­dult. A jóságból jótékonykodás lett, alamizsnaosztás és egyéb karitatív tevékenység, amely semmit sem oldott meg a kín­­zó szociális problémákból. De hazug illúziókba ringatta a jótékonykodókat, s alázatos­ságra és hálára kötelezte a kizsákmányoltakat. A szépség is előkelősködés­sé, luxussá züllött, üres visel­kedési formákhoz, s a l’art pour l’art-hoz, az öncélú mű­vészethez vezetett. Ez a fajta szépségkultusz, a polgári esztéticizmus, szükség­képpen erkölcstelenné vált. Ha a szépség elengedhetetlen kelléke a luxus — palota, vagy legalább villa, drága bútorok, festmények, szép ruhák, ék­szerek, fényűző életvitel —, akkor az elérése csak öldöklő versenyben lehetséges, miköz­ben aligha lehet válogatni az eszközökben, így hát az em­ber eltorzul, erkölcstelenné válik. Legárulóbb jele ennek a polgári érdekházasság, s a ve­le járó érzelmi megalkuvás pótszere, a házassági há­romszög. így tár­ul el emberileg például Hedda Gabler, Ibsen szépséges és a szépre olthatatlanul szomjas polgári hősnője. Sok farsangot áttáncolt a tábornok gyönyörű leánya, de nem sikerült olyan férjet szereznie, aki megadhat­ta volna neki azt a szép, értsd: luxus életvitelt, amire vadul sóvárgott: villa, libert­ás inas, hátasló stb. Csak egy gyatra, szegény professzorje­löltet tud szerezni magának, aki jóságos nagynénje s egy hidegen számító barátja se­gítségével tud csupán Hedda számára elfogadható lakást és berendezést biztosítani a hi­telbe, s félő, hogy a törlesz­téshez, a szerény életvitel fenntartásához Heddának a szépsége áruba bocsátásával is hozzá kell járulnia. Amikor Hedda ráébred erre, féktelen gyűlölet támad benne világa ellen s gonosszá saját vá­lik. Gonoszságában és gyűlöleté­ben például tudatosan megsér­ti a jóságos nagynénit: szán­dékosan a­­ cseléd kalapjának nézi Julie tanti pompázatos új kalapját, a szépség és elő­kelőség egyik szimbólumát. Tudva vét hát a szépségkul­tusz ellen és semmibe veszi a hozzátapadt formaságokat: az udvariasságot, a tapintatot. A későbbiekben gonoszsága egy értékes mű megsemmisíté­séig és egy férfi öngyilkosság­ra való felbujtásáig mélyül. Megcsömörlött volt szerelme, családjától és osztályától is megtagadva, elzüllik, iszákos senki lesz. Egy könyv megírásával érdemleges azonban újból megleli élete értelmét s kezdi visszaszerezni a társa­dalmi megbecsülést is. Hedda elégeti a könyv kéziratát, öngyilkosságba kergeti a két­s­­égbeesett férfit, amikor rá­jön, hogy nem érte, nem az ő álmainak megvalósításáért kezdett új életet. Amikor ki­derül, hogy a férfi mégsem „szép halált” halt az ő piszto­lyával, s a fegyvert ismerő bí­ró szeretőjévé kellene aljakul­­nia, hogy elkerülje a megsem­misítő — csúnya! — botrányt, ő hal „szép” halált, golyót re­pít a fejébe. A burzsoá szépségkul­­­tusznak ez a borzalmas elfajulása a fasisz­ta barbárságba süllyedés elő­hírnöke. A „fajtiszta”, szép és erős emberek nyila­n hirdet­ték, hogy joguk van a kor­csok, a szolganépség kifosz­tására és megsemmisítésére, hogy a hozzájuk, az úri és uralkodó néphez méltó jólét­ben és gazdaságban, szépség­ben élhessenek. Ibsen, a pol­gári társadalomkritikus, ami­kor ezt felmutatta a Hedda Gabierben, igen közel jutott a marxista-materialista társa­­dalombírálathoz. Ezért indo­kolt és helyes, ha ezt a művét, ma is, ismételten is felújít­juk. A tatai művelődési központ­ban, ragyogó szereposztásban láthattuk a Hedda Gabiért, a Madách Színház előadásában. Almási Éva kiváló Hedda volt, s a partnerei, — Bálint And­rás, Juhász Jácint és a többi­ek is — emlékezetes alakítást nyújtottak. A nagyszerű, szép terem kifogástalan szcenikai berendezése, remek akuszti­kája, nagyon jó és hálás, moc­canatlanul odaadó figyelmű közönsége lehetővé tefctte vol­na, hogy Ibsennek az imént vázolt megsemmisítő bírálata félreérthetetlen és erővel föl­zengjen,tisztasággal Nem zendült föl kellő erő­vel. Már az indításnál, Julie tanti kalapjának becsmérlésé­nél sem kapott olyan hang­súlyt a szövegmondás és a já­ték, hogy világosan érzékelhe­tővé legyen: egy gonosszá vált szép nő tudatosan szembefor­dul itt saját szépségeszmé­nyével, s ez a vétség, további elmélyülésével, szükségképpen tragédiához fog vezetni. Eb­ben az előadásban ez a jele­net humoros hatást tett a né­zőkre ... Ibsen igazi mondanivaló­­...........- ja — én úgy érez­tem — a továbbiakban szólt elégséges hangsúllyal sem a nézőkhöz, jószerivel csak iz­galmas házassági háromszög drámát láttunk. Persze, né­hány színházi szakemberünk, kritikusunk véleménye sze­rint ez a darab nem is több. Nem osztozom a vélemé­nyükben. Meggyőződésem, hogy Ibsen, a Nóra szerzője, a Hedda Gabierben sem csu­pán jól játszható, hálás sze­repeket kínáló, kiváló színda­rabot írt, melyben brillíroz­hatnak a színészek. Ennek ellenére szép szín­­... házi este volt, kö­szönet a művelődési központ­nak, hogy elhozta a megyébe azt az előadást. A sok fiatal néző, az örvendetesen sok di­ák bizonyára kedvet kapott ahhoz is, hogy elolvassa Ibsen művét. Akkor bizonyára meg­leli — netán, tanári segítség­gel — azt is a Hedda Gábler­­ben, amit ebből az előadásból fájón hiányoltam. Homoródi József Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Déldunántúli népdalok. 8.50: Harsan a kürtszól 9.20: Zenekari m­uzsika. Közben: 10.05: Iskolarádió. 10.30: A zenekari muzsika foly­ 11.24: Két otthon között... Ri­port. 11.39: Rákóczi. III. rész. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.15: Népművelők fóruma. 13.30: A Melódiakoktél folytatása. 14.00: Csingiz Ajtmatov: A ver­senyló halála. 14.30: Kóruspódium. 14.36: A rajkózenekar játszik. 15.10: Vidám operettkettősök. 15.28: Ezeregy délután. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Zenekari muzsika. 16.49: Az élő népdal.­­ 17.03: Körmikrofon. 17.31: Kórushangverseny. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.25: Új könyvek. 19.15: Azok a korai fagyok. Hang­játék. 9.51: A protest-socrg nagy elő­adói. 20.41: Nótafelvételekből. 21.08: Gazdaságpolitikai magazin. 21.28: Verdi ciklus - XXIII. rész. Közben: 22.15: Magyarország-Ausztria jégkorong VB-mérkőzés. 22.20: Az operaközvetítés folyta­tása. 23.36: Tánczene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene. 8.33: Kim Borg énekel. 8.55: Zenés játékokból. 9.23: Délelőtti torna. 9.33: Itáliai számvetés. 10.00: A zene hullámhosszán. 10.55—11.00: Édes anyanyelvünk. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: Népi zene. 12.33: Miskolci stúdiónk jelentke­zik. 12.56: Romantikus zongoramu­zsika. 13.33: Az Alekszandrov-együttes műsorából. 14.00: Válogatott perceink. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Harminc perc rock. 18.38: Hét végi panoráma. 20.33: A 04. 05, 07 jelenti. 21.00: Butik. Rádiókomédia. 21.56: Sanzonok. 22.33: Könnyűzenei újdonságok. 23.00: Verbunkosok, népdalok. 3. MŰSOR 14.09: Szimfonikus zene. 16.03: Operarészletek. 16.25: Szolgálat egyenruhában. — A tábornok. 16.5­ 5: ötórai­­ tea. 18.03: Beethoven-lemezeinkből. 18.43: Csanádi Imre költészetéről. 19.15: Iskolarádió. 19.33: A XX. század zenéjéből. 20.15: Versek. 2­0.35: A hangversen­yközvetítés folytatása. 21.35: Bigband felvételekből. 22.30: Szonáták — zongorák. BUDAPESTI TV 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskola­tévé. 15.30: Ház a sziklák alatt. Magyar film. 17.03: Hírek. 17.10: Tízen Túliak Társasága. 18.00: Reklámműsor. 18.05: Telesport. 18.30: Ipari kaleidoszkóp. II/2. 19.10: Reklámműsor. 19.13: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tévétorna. 20.05: A flamandok titka. IV/2. rész. 21.05: Jogi esetek. 21.43: A portugál királylány. Té­­­véfil­m. 22.35: Tv-híradó 3. 22.43: Tv-Tükör. 2. MŰSOR 20.00: Műhely. 20.45: Figyelje a programot. Sci-fi-játék. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Tarasconi Tartarin. IV. (be­fejező) rész. BÉCS 9.00: Óvodások műsora. 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: A Follyfoot farm. 18.25: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó, kultúra, sporthírek. 30.00: COMENIUS. 21.55: Peter Voss a milliós tolvaj. (2.). 22.45: Hitek, sporthírek. II. PROGRAM 18.25: Orosz nyelvlecke. 19.00: Egy jégszekrény minden eszkimónak? 19.30: Dokumentumfilm. 20.00: A király és én. 21.55: Tv-híradó 2., kultúra. POZSONY 16.15: Fiatalok iskolája. 17.00: A 7—76-os hullámon. 17.15: Fiúk, lányok magazinja. 18.00: Esti mese. 18.10: Tv-magazin. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Publicisztikai műsor. 20.10: Az anya. 1. rész. 21.10: Tv-híradó. 21.35: Riport. 21.45: Fiatalok tv-klubja. 22.35: Motorosok műsora. Filmankét a Turulban A Komárom megyei Mozi­üzemi Vállalat vezetői tiszte­letet ébresztő következetesség­gel igyekeznek közelebb vinni a magyar filmeket a közön­séghez­­ és a közönséget az értékes új magyar alkotások­hoz. Ezt várhatóan szolgálják egy-egy értékes, fontos mondanivalójú film megjele­nése előtt lezajló vetítések és ankétok. Legutóbb Lugossy László Azonosítás című film­jének premier előtti vetítésé­re invitálta a nézőket a meghívó a tatabányai Turul moziba. El­sősorban azok jöttek el az ese­ményre — mintegy kétszázan — akik behatóbban érdeklőd­nek a magyar film iránt és akik „hivatalból” vagy éppen egyéni elkötelezettségből a filmművészet népszerűsítését fontos tennivalóik közé sorol­ják. Mit ad egy-egy ilyen talál­kozó a közönségnek és mit adhat a művészeknek? A mondat végére tulajdonkép­pen több kérdőjelet kellene tenni — hiszen még a jól si­került ankét után is nyitott marad a kérdés, mivel gazda­godtak az alkotók, mit tudnak majd tenni a lelkes nézőkből „közönségszervezővé” előlé­­pők a film népszerűsítése ér­dekében. Az Azonosítás ankétja jól sikerült. Úgy tűnt, Lugossy László rendező — aki­ most készítette első játékfilmjét — so­kféle alkotói kérdésére vá­laszt kapott. A legfontosabb­ra mindenesetre; a közönség értette, és elfogadta alkotói szándékát, azonosulni tudott hőseivel, együtt érzett és együtt gondolkodott velük. S a sikeres ankét után is nyitva­­ marad persze a kér­dés: vajon a premier után, a­­„hétköznapi” előadásokon is beül-e majd a moziba a néző, kíváncsi lesz-e a történetre­­ és a „történelemre”, a felsza­badulást követő évek valósá­gára, arra a korra, amit a má­hoz szólóan idéz meg a film. Bízunk abban, hogy igen. Bulgáriáról a BKP XI. kongresszusa előtt III. A híradástechnika fellegvárában Impozáns, korszerű épüle­tekbenn működik a szófiai Te­lefon és Távírókészülékek Gyára. Az üzem ismertetése előtt bemutatom Peska Kan­oseva Racsevát, a gyár fia­tal, nagyon csinos gazdasági igazgatónőjét. Közgazdasági egyetemen szerezte diplomá­ját és mielőtt a jelenlegi be­osztásába került, tudományos kutató volt. — Az elmélet embere ho­gyan szokta meg a gyakorla­tot? — kérdeztem tréfál­kozva. — Az élet megköveteli az alkalmazkodást, az új hely­zetek felismerését, különösen a közgazdászoktól. Nekem itt nagyon sok mindennel kell foglalkoznom. A gazdasági igazgató felel például az anyagok beszerzéséért, be­szállításáért, megállapodások a kereskedelmi megkötésé­ért maradéktalan érvényesí­tésükért. Munkakörömhöz tartozik a piackutatás, ter­mékeink elszállíttatása. Ál­landóan figyelemmel kell kí­sérnem a gazdasági mutató­kat. Mindenekelőtt pedig tö­rődnöm kell az emberekkel — válaszolta nagyon komolyan az igazgatónő. — Talán kezdjük az em­berekkel — kértem a házi­gazdánkat. — Szófiai központunkban 3 ezer kétszázan dolgoznak. Asszony és leány 06 százalé­kuk. Többségük fiatal és így sok közöttük a kisgyermekes édesanya. A mi üzemünkben is messzemenően gondosko­dunk róluk. A várandósok például külön csoportban dol­goznak. Vannak pihentető szobáink. A szülési szabadsá­gon lévőket rendszeresen látogatj­uk. — Milyen képzettségűek fő dolgozóik? Hogyan oldják meg a szakember-utánpót­lást? — kérdeztem, a magyar viszonyokra­ gondolva — Nődolgozóink — itt a központi üzemben — mind elvégezték az általános isko­lát Mintegy 70 százalékuk szakmunkás. Üzemünkbe jár­nak gyakorlatra a híradás­­technikai technikum tanulói. Képesítőjük megszerzése után szívesen jönnek hozzánk dol­gozni. Továbbképző tanfolya­maink vannak, szakmunká­sok, mérnökök tartják az előadásokat — válaszolt az igazgatónő. — Nem ilyen jó a helyzet a vidéki üzemeinkben — folytatta az ismertetést. Az országban 62 kisebb gank működik. Az ott egyső­dol­gozókat a központi gyár szak­emberei tanítják be. Nagy erőfeszítések szükségesek, hogy a követelményeknek megfelelő alkatrészeket ké­szítsenek. A munkafegyelem betartása is gondot okoz. ör­vendetes, hogy évről évre ja­vul a helyzet. — És mi a fő termékük? — szólt a következő kérdé­sem. — Gyárunk főleg központokat állít elő, telefon- Készí­tünk régebbi típusúakat, crossbar-központokat és a legkorszerűbbeket a cross­­point rendszerűeket. Termé­keink csaknem háromnegyed részét exportáljuk. Legna­gyobb vevőnk a Szovjetunió. A múlt évi termelési érté­künk 46 millió 600 ezer leva volt (csaknem 750 millió fo­rint) — foglalta össze P. K. Rácsová a gyár tevékenysé­gét. A beszélgetést üzemlátoga­tás követte. Tanúja lehettem, hogy a jól megvilágított ter­mekben célszerűen kiképzett munkapadok mellett hogyan állítják össze a bonyolult ké­szülékeket. Beszélgettem Magdalena Boriszova Pro­­danovával, az egyik kussal. Elébem tette az techni­itt készülő telefonközpont egyik részletét ábrázoló műszaki rajzot. Megmutatta, hogyan ellenőrzi a termék minőségét. Bevallom, csak annyit értet­tem belőle, hogy boszorká­nyos gyorsasággal kapcsolt drótokat valamilyen műszer­hez és megelégedéssel vette tudomásul, hogy a jelzőlám­pák felvillanása, a mutatók kilengése bizonyította: hibát­lan a bonyolult szerkezet. A fiatal technikus érdek­lődött Budapest és a Balaton iránt. Mindkét helyen járt már. Kitűnően érezte magát és az a terve, hogy azt, idén ismét Magyarországon nya­ral. A gyár munkásáig vezetői — ahogy a gazdasági igazga­tó búcsúzásunk előtt még el­mondotta — eredményeik fo­kozásával készülnek a párt XI. kongresszusára. Berde Mihály (Következik: Tízezren egyet­len gazdaságban). Magdaléna Boriszova Prodanová technikus munka közben % im­már efns­ti, esStartSk ARANYVADÁSZOK Színes olasz filmvígjáték. Két csavargó kalandjai Mexikóban. Remek komédia, váratlan létek, fülbemászó dallamok. öt­Rendezte: Newman Roster. Főszerepben: Lionel Stander, Riccardo Salvino. Bemutatja: Tatabánya, Turul: márc. 11—17. Gyermekek Nemzetközi Éve alkalmából. PRÓBAIDŐSÖK Színes szovjet ifjúsági Egy kisfiú első napjai az film­­is­kolában. Aljosa és Hess, a kis­kutya kalandjai. Rendezte: Eduard Gavrilov. Főszerepben: Andrej Kondratyev. Bemutatja: Tatabánya, Turul: márc. 11. Piliscsév: márc. 10—11. Tata, Tó: márc. 12. Esztergom, Petőfi, Komárom, Jókai:márc. 15. márc. 16. Oroszlány, Ady: márc. 17. A TUDÓS MAGÁNÉLETE Lírai hangvételű film egy nagy tudós boldog házasságáról. Rendezte: Jevgenyij Hrinyuk. Bemutatja: Tatabánya, Táncsics: márc. 9—10. Tát, Duna: márc. 11—12. MÉG MEGNÉZHETI! GRUNWALSKY FERENC első játékfilmjét, VÖRÖS REKVIEM címmel, amely Szik­ai Imre, mártírhalált halt kommunista a emlékét örökíti meg. Főszerepben: Andorai Péter. Tata, Tó: márc. 11—14. Oroszlány, Ady: márc. 15—17. FRANCO BRUSATI: KESERŰ CSOKOLÁDÉ című olasz filmszatíráját. Egy olasz vendégmunkás a hideg svájciak között. Főszerepben: Nino Manfredi, Anna Karina. Bemutatja: Oroszlány, Ady: márc. 11—14. Komárom, Jókai: márc. 15—17.­­ GERALD THOMAS rendezésé­ben, a FOLYTASSA, COWBOY! című nagy sikerű angol film­­vígjátékát! A csatornatisztító seriff ... Tatabánya, Szabadság: márc. 11—12., 14. Tata, Tó: márc. 15—17. a HALHATATLANOK című színes román történelmi kalandfilmet. Egy láda arany: reménység. A vár utolsó vé­dői. Rendezte: SERGIU NICOLAESCU. Komárom, Jókai: márc. 11—14. Tata, Béke: márc. 16—17. az ELFELEJTETT VÁROS című színes NDK filmet. A senki földjének harcosai. Rendezte: Hans Kratzert. Dorog, Otthon: márc. 12—14. Tát, Duna: márc. 16—17. VAGYIM LISZENKO szovjet filmjét, a KÖVETEM A KIJELÖLT IRÁNYT Izgalmas történet két fegyver­­szállító hajó útjáról Szevaszto­­polba, 1942 júniusában. Tatabánya, Turul, Ács, Szikra: márc. 11—12., 14. márc. 15—16. Mesa Selimovic azonos című regénye nyomán készült szí­nes jugoszláv filmet: A DERVIS ÉS A HALÁL A hatalom béklyóiban. Rendezte: Zdravko Velimirovic. Tata, Béke: Esztergom, Petőfi:márc.11—12. márc. 16—17. ZSOMBOLYAI JÁNOS nagy sikerű filmjét, A KENGURU-t Egy fiatal sofőr hétköznapjai sok zenével. Főszerepben: Győrffy László, Vándor Éva, Közreműködik: Szörényi Levente, Délhusa Gjon, Freinreisz Károly, Szőny, Szabadság, Kisbér, Kossuth:márc. 11—12. Dömös, Kossuth:márc. 13—14. márc. 14—15.

Next