Dolgozók Lapja, 1976. március (29. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

4 Anyanyelvünk védelmében is „Szép magyar Megyei döntő A Művelődésügyi Miniszté­­­rium utasítása alapján há­romévenként rendezik meg a Kazinczyról elnevezett ,,Szép magyar beszéd versenye” or­szágos vetélkedőjét. A közbe­eső­­ években lehetőség van arra, hogy a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola név­adója iránti tiszteletből, va­lamint a szép, helyes ma­­­gyar beszéd ápolása érdeké­ben meghirdesse az országos­­ versenyt. Ez történik az idén is amikor az iskolai, tanin­tézeti vetélkedők befejezései után hétfőn Esztergomban a m­egyénk középfokú oktatási intézményeinek legjobbjai, mintegy negyven fiatal állt a zsűri elé, hogy eldöntse, va­­­­jon melyikük beszéli leg­szebben nyelvünket. " A Dobó Gimnáziumban ke­rül sor a megyei döntőre, amit két fordulóban tartottak. Először szabadon választott szöveget kellett elmondaniuk a diákoknak. Szigorú kikötés­­ volt, hogy szépirodalmi alko­tás, valamint műfordítás ne szerepeljen a versenyzők mű­sorában. Tanulmányokból, sajtóból mondtak el érdekes szemelvényeket a verseny­­­zők. A második fordulóban mezőny legjobb 17 verseny­­­zője Végh Antal „Emlékeim egy ember közeléből” című tárcájának részletét adták elő. Ezt a művet nagyon rö­vid idő alatt, jószerivel „rá­nézéssel” kellett felolvasniuk. A zsűri arra volt kíváncsi, hogy a rendelkezésre álló rö­vid­ idő alatt a vetélkedők hogyan tudnak egy gondolat­sort átfogni, tolmácsolni, meg­­érzik-e az írott szöveg kori­ beszéd versenye” Esztergomban pozícióját vissza tudják-e ad­ni azt. Színvonalas, érdekes vetél­kedő zajlott Esztergomban. Szembetűnő volt, hogy a múlt évekhez képest sokat fejlőd­tek a fiatalok: elvétve talál­koztak csak beszédhibával (nagyon kevés esetben az „r” és a sziszegő hangoknál vol­­­­tak fogyatékosságok). A dön­tőbe jutottak tiszta, kiala­kult, tudatosan fejlesztett hangképzésről győzték meg a bírálókat. Feltűnően alapos volt a versenyzők felkészítése. Mindez azt példázza, hogy az iskolákban értő, gondos ke­zek ügyelnek a fiatalok be­szédkultúrájára. Különösen a kötelező szöveg előadásában kellett komoly nehézségekkel megbirkózniuk a Kazinczy­­verseny résztvevőinek. Hang­lejtési, ritmikai, a hangerővel való helyes gazdálkodás fel­adatait kellett megoldaniuk. A vetélkedő győztesei, akik megyénket a győri döntőben képviselik: országos Ittzes Nóra a Komáromi Jókai Gim­názium és Kuczmann, Brigitta, a Tatabányai Árpád Gimnázi­um tanulója. Eredményes versenyzésükért a helyezések sorrendjében könyvjutalmat, kapott még: Berényi Dorot­­­tya, tatabányai közgazda­­sági szakközépiskola, Ta­kács Gabriella, tatabányai Árpád Gimnázium, Szkocsek Mária, kisbéri gimnázium és Bergier Tilda komáromi Jó­kai gimnázium. Nem csak a győztesek, va­lamennyi versenyző, a szép magyar beszédért tenni kész fiatal, nyelvünk ügyét szol­gálta a hétfői megyei döntő­ben. 11. 27 . 8.50 9.20 10.05 * 10.35 .11.39 1­2.35 13.10 14.02 14.50 15.10 15.32 •13.44 4 .16.00 16.05 16.35 *17.05­­ 17.30 18.00 19.15­­•­20.00 20.50 21.05 22.20 0.10 Radio­és tv-műsor KOSSUTH RÁDIÓ Mezők, falvak éneke. Titkon innen — túl. Romantikus muzsika. Iskola rádió. Zenekari muzsika. / Folyt, regény. Melódiakoktél. Törvénykönyv. Ezeregy délután. Éneklő Ifjúság. Hanglemezek. Kering­ők. Magyarán szólva ... Világgazdaság. Harsan a kürtszó! Holnap közvetítjük . .. Lecke — felnőtteknek. Népi zenekar. A Szabó-család. Gondolat. Lemezmúzeum. Népszerű dallamok. Huszas stúdió. Vígopera. Filmzene. PETŐFI RADIO 8.03: Aria.­­ ff.20: Tíz perc külpolitika. ff.33: Daljáték részi. 9.23: Délelőtti torna.­­ 9.33: Állami Népi Együttes. 10.00: A zene hullámhosszán.­­1955: Látószög. . 12.00: Kisegyüttesek. 12.33: Balettszvit. 12.52: Remekírók — remekművek. 13.33: Szvit. 14.00: Kettőtől hatig . .. 18.00: Zenekari muzsika. 18.33: Népdalcsokor. .19.15: A művészet és az elit. 19.30- Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki Könyvtára .21.02: Zenés portré. 21.35: Könnyűzene. 22.23: Nóták. 23.30: Dzsessz. 3. MŰSOR 14.05: Schubert-dalok. 15.00: Irodalmi Arcképcsarnok. 15.18: Művészlemezek. 16.03: Orosz muzsika. 17.00: A közönség kérdez, a mu­zsikus válaszol. 17.30: Külpolitikai magazin. 18.03: Magnósok, figyelem! 18.48: Ravel és Debussy művek. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Tudományközi esték. 20.13: A Madrigál Európában. 20.45: XIX. századi operákból. 21.13: Mahler: VI. szimfónia. 22.28: Zongoraest. BUDAPESTI TV 8.00: Tévétémna. film.­ 8.05—15.55: Iskolatévé. 16.58: Hírek. 17.10: Telizsák. 17.45: Vitaműsor. 18.15: Játék a betűkke 18.40: Horizont. 19.05: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.20: Tv-híradó. 20.00: Tévétorna. 20.05—22.10: Kisfélmek a nagyvi­lágból. 2. MOSOK 20.00: O’Neill: Boldogtalan hold. Dráma. 20.55: Tv-híradó 2. BÉCS 0.00: Óvodások műsora. 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: Filmparódia. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. LR.OO: A szép Marianne. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kvíz-műsor. 20.50: Közlekedési magazin. 22.20: Hírek. II. PROGRAM 18.25: Angol nyelvlecke. 19.00: Dokumentumfilm. 19.45: Szemtől szembe. 20.00: Emlékezés. Film. 21.55: Tv-híradó 2. 15.20: Hírek.POZSONY 15.25: Iskolatévé. 16.15: Bratislava­ híradó. 16.30: Ipari tanulók műsora. 17.05: Vetélkedő. 18.00: Esti mese. 18.10: Autó-motor-revü. 19.00: Tv-híradó. 19.30: A holnap nyomában. 20.00: Negyven és ötven között. NDK film. 21.55: Paragrafusok mindenki­nek. 22.10: Zenés műsor. 2. MŰSOR 18.15: Tv-híradó. 18.20: Zenés műsor. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Szülők iskolája. 20.00: A sport világából 21.25: Tv-híradó. MAI TV-AJÁNLATUNK: / 7.45 J Hogyan edződött az acél? Nemrég fejeződött be az Oszt­­rovszkij ,,Az acélt megedzik” cí­mű regényéből készült szovjet televíziós filmsorozat közvetítése. E produkció nyomán vitamű­sort indít a televízió, amelyben a fia­tal nézők és ismert szakemberek beszélgetne­k. Fő témájuk az, ho­gyan valósulhatna — valósulhat meg — napjainkban Pavel Kor­csáék­ forradalmisága. Hogyan valósulhat meg hétköznapi tekben a háború és a harc tet­ro­mantikus pátosza. A fiatal né­zőkkel Lőcsei Gabriella tévékriti­kus, E. Fehér Pál irodalomtörté­nész, Győrffy Sándor történész, Hunya István, a MEDOSZ elnöke és Pallag Róbert újságíró vitat­kozik. (A stúdióvita második részét március 17-én, szerdán, 18.05 óra­kor közvetítik.) DOLGOZÓK LAPJA Kulturális szemlére készülnek kis úttörők kulturális szem­léjét minden esztendőben nagy várakozás előzi meg. Az út­törővezetők VI. konferenciá­ján az a vélemény alakult ki, hogy korszerűsíteni kell szemlét, mert a jelenlegi for­a­m­á­jáb­rn az úttörőknek csu­pán egy kis hányadát vonják be a közös táncba, éneklésbe. S az úttörők mellett a kisdo­bosok számára is rendezzék meg a szemlét, a művészettel való találkozás e jól bevált formáját. Az idei esztendőben a szö­vetség születésnapjához kapcsolódik a bemutató, fel­is elevenítik a pajtások a 30 év legjobb úttörődalait, úttörőjá­tékait. A módosítást — minél több pajtás kapjon lehetősé­get a szereplésre — jelzi, hogy a járási, városi selejtezők szintjén is szakáganként ren­dezik meg. Újdonság a közön­­­ségdíj is, a gyerekek szavaza­tai is döntenek. A csapatszin­tű bemutatókat követően a já­rási, vár­osi szemléket rende­zik meg. Az eddigi tapasztalat sze­rint jóval több énekkar vezett be, mint tavaly, ez ne­m­ az egyik célkitűzést, a feszti­­váljelleg megvalósulását jelzi. Természetesen a mennyiségi növekedés nem mehet a minő­ség rovására, változatosságra és a­ művészi igényességre nagy gondot fordítanak. A járási, városi bemutatók legjobbjainak a jutalma a részvétel azon a találkozón, melyet a szövetség jubileuma alkalmából rendeznek Tatán, május 31-től június 2-ig. Itt­ a legjobb együttesek és szólis­ták kapnak alkalmat a fellé­pésre. A kulturális szem­le hagyo­­mányos ágai az ének, a hang­szeres zene, az irodalom, báb, néptánc mellett az idén jelent­kezik először a népi játék, a képző- és iparművészeti pá­lyázat és tábortűz-műsor. A kulturális szemle egyes ágaiból népi játék, tán­c, gyer­mekjátékból országos szinten is megrendezik a bemutatót, ide meghívásos alapon jutnak el a városi, járási szemlék legjobbjai. Idén végeznek az első pszichopedagó­­gusok Az idén végeznek először pszichopedagógusok a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskolán: az idén 20, a továbbiakban évente 30, a gyermekvédelem speciális feladataira felkészült szakem­ber kapja kézhez diplomáját. A fiatalok az oligophrénpeda­­gógia, az értelmileg sérült gyermekek nevelő-oktatása mellett második szakként vá­lasztották a pszichopedagógiát. A gyógypedagógiai tanár­képző főiskolán az 1973—74- es tanévben bevezetett pszi­­chopedagógiai szak felsőokta­tásunk történetében az első olyan képzési forma, amely­nek során­­ a Hallgatók ös­­­szefüggő elméleti és gyakor­lati ismereteket kapnak a környezeti ártalmak miatt sé­rült, nehezen beilleszkedő gyermekek és fiatalok szemé­lyiségéről, a velük való fog­lalkozás gyakorlatáról. A kor­szerű ismeretek és a szocia­lista szemlélet szolgálják a szakon kialakítását oktatott a olyan speciális tárgyak, mint személyiséglélektan a szo­ciálpszichológia, az inadaptált gyermekek pedagógiája-pszi­­chológiája, diagnosztikája, és terápiája, a pszichopedagógiai története és a neveléslélektan. Hazánkban veszélyeztetett gyermekek és serdülők kisebb része van családi környezet­ben, többségükről az állam gondoskodik, és nevelő­szülőknél, illetve nevelőott­honokban él. Évenként mint­egy 35 ezer gyermek része­sül a gondoskodás különböző formáiban. A veszélyeztetett, érzelmileg ,sérült családokkal és gyerme­kekkel jelenleg jobbára pszi­chiáterek, jogászok, szocioló­gusok, pszichológusok és ne­velőotthoni pedagógusok fog­lalkoznak, s a gyermekekkel kapcsolatos problémák több­nyire már bizonyos súlyos­sági fokon túl kerülnek fel­színre. A gyermekek veszé­lyeztetettségét sok esetben idő­ben történő szakszerű peda­gógiai beavatkozással meg­lehet előzni. Ebben a munká­dban jelentős feladat vár a jövő pszichopedagógusaira. A nevelőotthonokban ma mintegy 1400 pedagógus dol­gozik, a­ speciális nevelés módszereit a gyakorlati mun­ka során próbálják kialakí­tani. Sokan az elkerülhetet­len kudarcoktól elkedvetlened­ve megválnak e munkakör­től. Bár a nevelőotthonok tárgyi feltételei évről évre kedvezőbbek, a még nem kötődnek gyermekek kellően az otthonokhoz, a pedagógu­sokhoz.­­A szakemberek­­ szerint a főiskolai véleménye speciális képzés alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy az em­beri és társadalmi szempont­ból rendkívül jelentős felada­toknak megfeleljenek. 1376. Március 11, ke« kiállításokról Az indián arcmása Peru nemrég keltett szen­zációt a múzeumlátogatók körében, amikor népe letűnt századainak kincseit mutat­ták­ be Budapesten. Korábbi bemutatkozásuk az indiánok­­ évezredeken át őrzött titkai­ba, arany gazdagságába ötvösművészetük engedett be­pillantást. A most megnyitott tárlat a kortárs képzőművé­szet alkotásaival ismerteti meg a hazai művészetkedvelő közönséget. S ha a két kiállí­tást egy világ választja is el egymástól, mégis a kortárs művészetben — áttételesen — a múlttal is találkozunk. A mai perui grafikai kiállítás­nak változatos a­­ tematikája, stílusa. Absztraktjaik techni­kai tudása korszerű, ismerik és alkalmazzák a modernista technika európai megoldásait. Ez utóbbiak között azok a legszebbek, ahol a technikán áttetszik múltjuk tudata, ha másban nem is, csupán a színekben (a Múmia című munka sejtelmes zöld-feketé­jében, Vagy Zapata Vörös ka­kasában). Ugyanakkor a mai Peru , üzen Coronado Alko­nyat és Hullám­tetős című, 1972-ben készült házak alko­tásaiban. A kiállítás legnagyobb ér­téke kétségtelenül Ugarle. Neorealista művész. Munkái­ra, bár azokat a teremben szétszórva találjuk csak meg, mindjárt ráakadunk. Hom­mage (Tisztelet) című, alulné­zetből ábrázolt emberfeje, fáradtságtól elgyötört, álom­á­ba merevedett Parasztja és a Tupac Amarju című munkája nem csupán kiváló anatómiai és rajztudásról tanúskodik. Az indián férfiarcban a perui nép múltját, s kicsit a jövő­jét is látni véljük. Költészet, bronzban elbeszélve Az alig négyesztendős kiál­lítási helyiség, a Helikon Ga­léria Czinder Antal szobrász­­művész alkotásainak adott otthont. A kiállítás sikeres, amit a vendégkönyvi bejegy­zések, az őszinte elismerő, méltató szavak is bizonyíta­nak. A mini-galéria kiállítójá­nak anyaga a réz, a samott, a terrakotta, de főképp a bronz. A tárlaton látható ér­mék nagy többségéből ítélve Czinder Antal szobrászmű­vésznek ez a kedvenc anyaga. Bronzzal dolgozik a legszíve­sebben, melyben változatos témáinak bármelyikét szíve­sen jeleníti meg. A mintegy 20 cm átmérőjű érméken emberalakok, fejek, s poétikus témák, hangulatok egyaránt megtalálhatók. művész — úgy tűnik — min­­­dent, amit csak eltervez, ki tud fejezni ezeken az apró kis munkákon. Az érmék egy csoportjának­ cím­­ei : Futó fel­hők, Hajnal, Itatás, Balaton, A pilóta anyja, Egy kis rigó emlékére... Krúdy, a remek­író különösen termékenyítően hatott a szobrászművész fan­táziájára. Megtalálható a kiállítás anyagában a súlyosabb mon­danivaló is (például a Forra­dalomban, az Egy család tör­ténete című, samottból készí­tett kaputervében, annak hat darabból ken, bár ez álló domborműve­utóbbi koránt­sem tűnik olyan szinte esz­­köztelen technikával készült munkának, amilyennek mun­káit megismertük). Ide tarto­zik a Bartókot, Martinovicsot ábrázoló arcmás is. « —Bokor Czinder: Kisplasztikák „felvételét javasoljuk...” Gyermekeim jóvoltából be­lehallgattam­ egy nagylemez számaiba, s igen megragadott egy song, ami körülbelül ar­ról szólt, születése pillanatá­tól az emberről hány állítanak ki, az utolsóig, h­atot a halotti levélig. A refrénje így kezdődött „Hány cédula, egy életHát igen. Ha belegondolunk, nagyon sok. S a „cédulák” között vannak egész életre kihatnak sorso­kat eldöntők, életformákat, később annak tartalmát meg­töltők is. Most, március közepén a középiskolák osztályfőnökei is ilyenfajta „cédulákat gyártanak” — a továbbtanu­lásra jelentkező fiatalok jel­lemzéseit írják. Négyeszten­­dei megfigyelés sűrűsödik egy-két oldalon arról, mi­lyen családi környezetből ke­rült az osztályközösségbe tanuló; hogyan fejlődött sze­­­mélyisége, milyen külső-belső jegyei alakultak ki; s termé­szetesen az osztályfőnök — az iskoláztatási bizottsággal való egyeztetés alapján — végül összegezi a véleménye­ket: „...a választott [UNK] pá­lyát reálisnak tartjuk, fel­vételét javasoljuk ...” A ,,cédula" pedig­ útjára indul. Olyan emberek kezébe kerül a felsőbb oktatási fó­rumokra, akik a fiatalt soha nem látták, nem ismerik, s csupán a felvételi vizsgán mutatott eredményei és­­ az osztályfőnöki jellemzés alap­ján tudják eldönteni — kik alkalmasak valóban a to­vábbtanulásra. Aki nem volt még osz­tályfőnök, el sem tudja kép­zelni, hány álmatlan éjsza­kát, mennyi nehéz órát jelent az a nyomasztó „cédulázás” a tanár számára! Mert a jel­lemzés nagyon fontos, na­gyon lényeges dolog. A meg­fontolás indokolt, mert ez a papír a középiskolás vég­zős komoly­ kapaszkodója to­vábbi életútján. S a nevelő gondja: vajon jól irányítot­tam-e, ez lesz-e a helyes útja? Felmerül a kérdés: minden jelentkezőt javasolnak to­vábbtanulásra? Feltehetően igen. Mondhatná valaki, hogy akkor minek a jellemzés? Majd elválik a felvételin, ki felel meg, és ki nem. Csak­hogy ez a lelkiismeretes osz­tályfőnök számára egyáltalán nem ilyen egyszerű. . Neki legalább úgy négyesztendei munkája fekszik abban az egy mondatban ----- „Felvéte­lét javasoljuk...” — mint diákjainak. 5 ez a következetes irányító, a hosszú, te­hetséget, az alkalmasságot ki­bontó tevékenység a tanár és diák eredményes együtt­működésének a lényege. A pályaválasztás valójában az általános iskolában kezdő­dik, de már sokszor igazol­ta az élet, hányszor váltott irányt a gyermekkori elkép­zelés a középiskolában, érle­lődő értelem hatására. (Eset­leg egy-egy tanár személyi­ségének befolyásoló ereje, vagy a tanulmányi kirándu­lásokon szerzett személyes tapasztalat eredményekép­pen.) , A középiskolai négy év pályakereső rezdüléseit az osztályfőnök felfogja. S az idősebb, a megfontoltabb,­­sokat átélt ember józanságá­­­val ez idő alatt a megfigye­lés mellett diákjainak segít eligazodni, a legalkalmasabb pályairányt kiválasztani. Fi­gyelmét abba az irányba te­reli, ahol — megítélése sze­rint — a tanulót szorgalma, képességei és alkati tulajdon­ságai alapján jó választás várja. Csak egyetlen példát. Kiváló a kémia, biológia tárgyakból, ám szorgalma is csak e két tárgyra korláto­zódik, mert ez érdekli. De, mert jól csiszolja emlékeze­tét,­­ tanulási rutinját, a bioló­gia és kémia iránti szerete­te, ezért nincs különösebb baj a többi tárggyal jól, rosszul, de tudja a sem. lec­kéket. A jó osztályfőnök er­re azonnal felfigyel, s a diák szeme előtt lebegő (mondjuk orvosi) helyett pálya­vegyészkedés rejtelmeire irá­n­­yítja az érdeklődését. Telnek a hónapok, szaporodik szakkönyv a tanuló szobájá­­­ban, s íme az idő meghozta a valóságos pálya felé való tö­rekvést — vegyésznek jelent­kezik. Nyilvánvaló, hogy az osz­tályfőnök azt írja majd jellemzés végére: .......Felvé­­­telét javasoljuk...” Nagyon sok felvételi tanőt elolvastam különböző isko­lákban. Sok beszélgettem e osztályfőnökkel „cédulákról”, s amikor végére értem az elemzésnek, a minden szülőt igazgató kérdés tanárokkal való­­ megvitatásának el­mondhatom, megnyugtató ér­zés töltött el. A ritkábbnál is ritka az elutasító „Felvételét nem javasoljuk...” záradék, s ennek e fentebb elmondott okai vannak. Négy gondosan, pontos megfigyeléssel és irányítással töltött osztályfő­jő­nöki esztendő végeredménye a jellemzés végére írt bátor kiállás a diák mellett. És az első ötéves találko­zón elválik — ki váltotta be a reményeket a­­ saját elkép­zeléseit és az előrelátó terveit.osztályfőnök Adam Év»

Next