Dolgozók Lapja, 1977. január (30. évfolyam, 1-23. szám)
1977-01-12 / 9. szám
4 DOLGOZÓK LAPJA Másolatok újjászületése Tatán Átfogó képet nyújt majd az emberiség egy nagy korszakának művészetéről „Nálunk, ahol az eredeti antik szoborgyűjtemény mindössze néhány jellegzetes, jórészt töredékes darabból áll, a gipszmúzeumnak több hatása van. Mi kiterjednek tekinthetjük a gipszmúzeumot tisztán tanulmányi anyagnak. Számunkra ez a gyűjtemény egyúttal a legnagyobb szobrásznép művészi erejének is képviselője.” — olvashatjuk a Szépművészeti Múzeum egykori másolatkiállításához megjelentetett katalógusban. E sorokat azért idéztük, mert mint már a Dolgozók Lapjá—ban hírt adtunk róla — az évtizedek óta raktárban porosodó másolatmúzeumi anyag bemutatásának terve megvalósulóban van. Olvashattunk a terv realizálásának fázisairól, arról, hogy helyreállították a tatai zsinagóga épületét, amely ennek az országos viszonylatban egyedülálló Másolatmúzeumnak otthona lesz. 1976 novembere újabb lépést jelentett a múzeum létrehozásában: Budapestről, Szépművészeti Múzeumból sziavacsleplekbe burkolva megérkezett az első szoborszállítmány; több mint száz, nagyméretű másolat A zsinagóga hangulatos, nagyszerű kiállítóterekké formált kétszintes épületének sötétkék színűre festett falai közé lépve a görög és római szobrászművészet legszebb fennmaradt alkotásai tekintenek ránk; már itt van, megszemlélhetjük a milói Vénuszt a szenvedélyes Birkózókat Zeusz portréját, a Tövishúzó fiút a Haldokló gallust a Sebesült harcost , lenyűgöző hatású Laokoon-szoborcsoportozatot, az Erechteion feneséges kariatidáit Még porosan, számos mű sérülten, hiányzó karokkal, ujjak nélkül áll posztamensen, de néhány irás eredeti formájában, újjászületve, helyreállítva tekint ránk. A másolatgyűjtemény a felszabadulás óta nem volt közönség előtt s ez alatt az idő alatt természetes következmény a károsodás. A restaurálás, a szobrok eredeti hűségét tükröző helyreállításának munkálatait — a Művészeti Alap megbízása alapján — Kiss Dániel szobrászművész, szoborrestaurátor végzi. Mennyiségileg, de szakmai-művészeti tekintetben is hatalmas feladat előtt áll, felelősségteljes munka megvalósításához kezdett, több évtizedes múzeumi gyakorlattal, kiváló szakmai tapasztalatokkal, művészi tehetséggel rendelkező művésznek — az eredeti művek ismeretében, azokhoz teljes hűséggel — a hiányzó részek pótlása, a megrongálódott részletek kijavítása jelenti munkája tetemes részét, s az érzékeny anyagot, a gipszet konzerválnia is kell, hogy az ellenállhasson továbbra is az idő vasfogának. S újjá kell varázsolnia — bonyolult technikai eljárások alkalmazásával — a legjobban károsodott részt, a szobrok felületét, hogy a gipsz hordozta patina a lehető legtökéletesebben idomuljon az eredeti mű hatásához. A restaurálási munkát végző-irányító Kiss Dániel és a kiállítás rendezője, Bíró Endre megyei múzeumigazgató még munkájának kezdetén áll. A teljes anyag mintegy harmada van még csak Tatán, s fel kell mérni, dokumentálni kell a tavasz folyamán szállításra kerülő, Budapesten lévő anyagot, s ezután kerülhet csak sor a négyszáznál több alkotást számláló együttes válogatására, és a mérlegelésre, mely művek kerülnek végleges helyükre Tatán, és hova kerül a kimaradt szoboranyag. A párizsi Louvre, a palermói Múzeum, a londoni British Múzeum, Berlin, Róma, München, Athén, Firenze, Nápoly múzeumait, nyeit és műemlékeit gyűjtennekellene felkeresnünk, Európa csaknem minden országát kellene bekalandoznunk, végigutaznunk Görögországot és Itáliát, hogy az e gyűjteményben szereplő műalkotásokat hössük. Jóllehet a megszemlélmásolatok csak másolatok, és sok esetben az eredeti környezetből kiszakítottan tanulmányozhatók. De ezeket az értékcsökkentő tényezőket ellensúlyozzák azok a tények, hogy egy helyen kaphatunk átfogó képet az emberiség egy nagy korszakának művészetéről, és, hogy az eredeti hatásához közelítő művészeti élményben lehet részünk. A Másolatmúzeum anyaga felmérhetetlen lehetőségeket teremt: a másolattá formált olcsó gipsz révén kincset nyerhetünk, teremthetünk; a művészeti oktatásban, az ismeretterjesztésben, ismeretnyújtásban, a látáskultúrában, a műélvezés és ízlés fejlesztésében. Kiss Dániel szobrászművész munkaterve, véleménye szerint — a nehéz feltételek ellenére — a restaurálási munkák nyárra befejeződnek. Az anyag a elrendezési munkálatainak befejeztével az ősz folyamán megnyithat a múzeum, hogy a nagyközönség elé tárja az antik világ eszméit, történetét, művészetét. Wehner Tibor Másolatok — szállítás közben Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RÁDIÓ 2. MŰSOR 8.27 Brigádok akadémiája. 18.38: Szabadegyetem. 8.57 Zenevár. 19.30 :Tv-hiradó. 9.12 Népművelők fóruma. 20.00 : Gitáriskola. 9.27 Bartók zongoramuzsikája20.15: Arsène Lupinból. 21.05: Tv-híradó 2. 10.05 „Nyitnikék”. 21.25: A zene öröme. 10.40 Válaszolunk. 21.45: Tévébörze. 10.55 Zenekari muzsika. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Brigádnapló. 13.40 Népdalok. 9.00: Kicsinyek műsora 14.00 Ezeregy délután. 10.00 : Iskolatelevízió. 14.30 Koloratúráriák. 17.00: Bábjáték. 15.10 Iskolarádió. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 15.50 Fúvószene. 18.00 : Chicago Teddybar. 16.10 Az élő népdal. 18.30: MI. 16.20 A természet hangjai. 19.00: Osztrák képek. 17.07 Beszélgetünk. 19.30 : Tv-híradó. 17.32 Volt egyszer egy vadnyugat. 20.00: Kenyér, szerelem. 17.41 tíz felvételeink. 21.35: Hírek, sporthírek. 18.15 Könyvszemle. 19.15 21.05 22.20 22.30 22.45 23.00 0.10 Könyvpárbaj. Slágermúzeum. Tíz perc külpolitika. Purcell énekegyüttes. Gondolatok útvesztői. Zenekari muzsika. Cimbalommuzsika. 18.00: Francia nyelvlecke. 18.30: Belépés szabad 1L. 19.30: Iskolatelevízió. 20.00 : Teleobjektív. 20.45: Riportműsor. • 21.45: Tv-híradó 2. 22.20: A dzsungel titka. PETŐFI RÁDIO 8.05: Nótacsokor. 8.55 : Operettrészt. 9.33: A 04. 05. 07 jelenő. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00 : Énekegyüttesek. 12.33: Dalok. 13.33: Lúdanyó mesél. 14.00 : Kettőtől ötig ... 17.00: Ifjúsági Rádió. 18.00: Csak a határt lépje át. 18.10: Hallelujah, Babyt 18.33- Operaénekesek. 19.28: Rock 19.58: Népdalok, néptáncok. 20.56: Iránytű 22.06: A Rádió Dalszínháza. 22.33: Kellemes pihenést! S. MŰSOR 14.05: Händel-művek. 16.03: Melos-együttes. 16.30: Mindenki iskolája. 17.00: Klemperer vezényel. 17.45: Külföldi tudósok. 18.00: világgazdaság. 18.05: A Szovjet Rádió felv. 18.45: Tip-Top parádé. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Versek. 19.40: Beethoven-ciklus. Kb. 20.35: Rákóczi 21.40: Operaáriák.Xm. 22.11: Vokális zene. BUDAPESTI TV 7.59: Tévétorna. 8.05 : Iskolatévé. 9.30: Delta. 10.40: Lehet egy kérdéssel több? 11.10: Frank és barátai. 13.05: Iskolatévé. 16.38: Hírek. 16.40: Matematika-továbbképzés. 17.40: Nyugalmunk érdekében. 18.10: Pécsi stúdió. 18.45: Szépen, jól magyarul... 18.55: Közönségszolgálat. 19.05: Esti mese. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00 : A második ... 21.05: Ez csak divat. 21.25: Állványokon. 82.35: Tv-híradó 3. POZSONYI TV 8.45 : Tv-híradó. 9.00: Iskolatévé. 9.30: Kicsinyek műsora. 9.50: Természetvédelem. 10.20: Iskolatévé. 10.45: Filmdráma. 1. 16.05: Politikai gazdaságtan. 16.30: Tv-híradó. 17.10: Ifjú szemmel. 17.55: Autó-motor revü. 18.25: Riportműsor. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Lengyel tv-film. 20.35: F. Zwarsk műsora. 21.25: A rendőrség nyomoz. 21.30: Tv-híradó. 22.00: Fiatalok tv-klubja. 2. MŰSOR 19.00 : Publicisztika. 19.30: Sport a nagyvilágban. 20.30 : Kabaré. 21.20: Riportműsor. 21.45: Interpanoráma. MAI TÉVÉAJÁNLATUNK . 20.00 : A második „Az ezüst is érem” — hangzott, hangzik el sportversenyek idején az önvígasztalás, gyakorta. Mit jelent másodiknak, nem elsőnek, nem győztesnek lenni? — erre kérdésre igyekszik válaszolni Malaler Tibor, s ennek érdekében olyan embereket szólaltat meg,akik valahol, valamiért másodikok lettek. A riportfilmben beszél a régi Ki mit tud?-os gárdából Gergely Ágnes, Haoki Tamás, a Karmesterverseny másodikja, Ádám. De megszólal a Medveczky „hivatalból” második, például az autóverseny mitfahrer-e. Elsőnek lenni: jó. Utolsónak, vesztesnek maradni: rossz. De milyen lelkiállapot a „másodiksig”? Megtudjuk Müller Tibor riportfilmjéből. BÉCSI TV II. PROGRAM 90, Január 12., saszfia Terjesztését megtiltom!" A megyei könyvtár Szinnyei körének estje Negyedik éve működik József Attila Megyei Könyvtárban a tatabányai könyvbarátok, bibliofil könyvgyűjtők köre. Mostanra 40-50 aktív tagja lett, akik elsősorban a Bolyai könyvesbolt vásárlóiból, a könyvtár látogatóiból kerültek ki. A Bolyai könyvesbolt könyveket ajánl fel minden foglalkozáson, s ezeket a résztvevők közt sorsolják ki. Eddig olyan érdekes kérdésekről hallhattak előadásokat a kör tagjai, mint például a könyv készítése, az illusztráció, a dedikálás, Szabó József, a győri Xantus Múzeum munkatársa, Madách-kutatásairól számolt be. Január 10-én Markovits Györgyi, az Országos Széchenyi Könyvtár Zárolt Kiadványok Tárának vezetője volt a kör vendége. „Terjesztését megtiltom” című előadásában a hazai cenzúra történetéről — különös tekintettel a két világháború közötti időre — hallhattunk érdekfeszítő adatokat. Roppant nagy témakört fogott össze tartalmas beszámolója. Igyekezett mirv —at elmondani a cenzúráról, bevezetőjében Déry Tibort idézte, aki azt írta: „... az írói szabadság végeredményben azonos az emberi szabadsággal. Gyakorlatilag és eszmeileg egyaránt képtelenség író számára nagyobb szabadazságot követelni, mint az ember számára, aki ír”. Markovits Györgyi a kezdet kezdetétől, Szókratésztől igyekezett végigkísérni, ismertetni a sajtószabadság történetét, a cenzúra történetét, de az emberiség , a haladó szellem, a gondolkodás fejlődésével összefüggően. Említette a Divina Commedia üldözését, Kopernikus, Galilei, Erasmus, Giordano Bruno műveinek indexre tételét, Defoe bebörtönzését, Shelley kizárását az egyetemről, egy röpirat miatt. Kitért az országhatáron túlnövő ismertebb esetekre, mint például az orosz Ragyiscsev Utazás Pétervárról Moszkvába című könyve miatti perbe vételére, öngyilkosságára, Flaubert Bovaryné című művére, miatt az ügyész kétévi amely börtönt javasolt az írónője, stb. Roppant érdekes az orosz irodalom és a cári cenzúra viszonya (például Tolsztoj kiközösítése az egyházból). Ismertek azok az esetek, amikor egyes országokban (mint most is Chilében) a haladó gondolkodók, a forradalmi met hordozók műveit szellemáglyákra vetették. De mint Anatole France mondta, mint Dávid parittyája, „A szó, leüti az erőszakosokat. A szó legyőzhetetlen fegyver”. Mária Terézia 1745-ben hivatalosan életbe léptette cenzúrát, felállította a „könyv- a rendőrséget”. Azután egymást követték a cenzúrát módosító, újraélesztő rendeletek. Az 1848-as sajtótörvény először mondotta ki Magyarországon, hogy „a sajtó szabad, a cenzúra eltöröltetik”. A magyar írók, költők legjobbjai állandóan szemben álltak a cenzúrával. „Óvták a ragályos verseimtől..." népet — írta Radnóti Miklós. Ismertek József Attila viaskodásai szabad kifejezésmódért. Marakovits Györgyi nagyon gazdag anyaggal kísérte végig a két háború közötti időszak cenzúrájának történetét. Soksok magyar költőtől, írótól idézett Különösen a harmincas évek eleje táján vált tömegessé a haladó irodalom elleni hajsza Magyarországon. Egy jellemző példa erre: 1935- ben Cserépfalvi Imrét haladó kiadói tevékenysége miatt 12 ízben állították bíróság Az uralkodó osztály még elé ; a rég halott Petőfitől, Adytól is rettegett, számos versüket törölték az előadhatók sorából. Az előadó hangsúlyozta, hogy a magyar írók kezdettől fogva felemelték szavukat ; a háború és a fasizmus ellen Nevek hosszú sorát kellene itt megemlíteni. József Attila halála a korszak feletti ítéletet jelentette. Hiába vitték munkaszolgálatra, büntetőtáborba, a magyar munkásmozgalom, a magyar szellemi élet kiváló egyéniségeit, gondolataik, tetteik tovább élnek. A háború idején megsemmisítésre ítélt, tiltott, üldözött művek a háború után újra megjelentek. — m — Készülnek a jogi hetek rendezvényeire Tatabányán már második alkalommal kerül sor a tavaly nagy sikert aratott jogi hetek rendezvényeire. A gazda TIT tatabányai városi szervezetének jogi szakosztálya, a városi rendőrkapitányság, a bíróság, az ügyészség szakemberei, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága közreműködésével kerül sor az idén is a nagyszabású jogi előadássorozatra. A rendezvények február 10-től 23-ig zajlanak le a város üzemeiben, művelődési intézményeiben. Kedden délelőtt a rendező szervek tanácskozásán kialakult az eseménysorozat végleges programja. Délután pedig előadói konferencián beszélték meg a módszertani, szakmai kérdéseket. Bemutató előtt KERGE DOLGOK A hét megyei bemutatói között egy új szovjet filmre hívjuk fel mindenekelőtt a figyelmet. A Kerge dolgok összefoglaló cím három mulatságos filmepizódot takar. Az első ötletes történet címe: És kérők jöttek a házhoz. Az az írótípus válik itt nevetségessé, aki mindenáron tősgyökeresen és őseredetien „népi” akar lenni. A dal című epizód Gerold Bezsanov rendező munkája. Szereplői grúz öregek, akik nagyon szeretnek énekelni — és mulatságos bonyodalmak támadnak körülöttük. A harmadik epizód — Anatolij Ermandzsan filmje — részben a színpadon, részben a nézőtéren játszódik, — s a valóban kerge dolgok jó forrásává válnak a nevetésnek. Új magyar film is a megyei mozik műsorára kerül a héten. A Herkulesfürdői emlék Sándor Pál alkotása. Részletes értékelésére, még visszatérünk. Előzetesként csak annyit, a történet kitűnő alkalmat kínál a közreműködők számára egy-egy remek szerep megformálására. Már az alapszituáció is sejtetni engedi a történetben rejlő lehetőségeket. Az 1919-es Tanácsköztársaság bukását követő napokban egy határ menti női szanatóriumban, úgynevezett „vízgyógyintézetben” egy üldözött fiatal forradalmár ápolónői ruhába bújva „lép szolgálatba”, rejtőzik el, s vállalja a harc folytatását, elvtársai menekítését Válságban a család? Időben nem is olyan régen— különösen faluhelyen — több nemzedék élt egy fedél alatt, egy háztartásban. Az utóbbi húsz esztendő alatt vált uralkodóvá a két generációs családtípus (azaz szülők együtt), és gyermekeik élnek A társadalmunkban három évtized alatt végbement hallatlanul dinamikus változások (az iparosodás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, tömeges az urbanizáció, a nők munkába állása, az életszínvonal emelkedése és még sok-sok minden más) természetesen család intézményére is hatotak. Más normák érvényesülnek a családban, más az értékrend, mint mondjuk ötven éve volt. Sokan arra a következtetésre jutnak, hogy válságba került a család intézménye, némelyek szerint pedig, túlhaladott közösségi forma lett. Ezt látszik igazolni a válások magas száma és sok más tényező... Átmeneti időszak ez a mi korunk a család számára is; egymás mellett élnek a régi és az új vonások. Alapvető funkciói nem változtak, de a struktúrája igen (a nők munkavállalása révén, vagy a gyermekek esetében : 8—16 éven át folytatnak tanulmányokat, több időt töltenek távol az otthontól...). A hagyományok, a szokások tartják magukat, ugyanakkor új jellemzőkre is fel kell fi lerélnünk (a férfiak többet vállalnak a családi munkamegosztásban, demokratikusabb a légkör, tervszerűbb az életvitel... ). Vizsgálódjunk egy kicsit a gyermekek szemszögéből. Egy felmérés szöveges részében így vélekednek a nevelésről, későbbi szülő szerepükről: ha majd gyermeke lesz, „többet foglalkoznék vele, őszinteségre nevelném...” — „Szeretni akarom a gyermekeimet ...” — „... mind a kettőt — ha egyformán szeretném” szigorú lesz is, „nem verném kékre, zöldre”... Ha nem is ilyen szomorú az összkép, egy bizonyos: a hagyományos, a régi családmodell nem vonzó a gyerekeknek. Az is igaz, gyakran szigorúbb mércét állítanak a jövendő generációról, mintsem önmagukkal szemben. Országos adatok szerint nőtt a középiskolás lányok körében a terhességmegszakítás, terjednek a rossz — a fejlődő szervezet számára veszélyes — szokások. így például a megkérdezett középiskolások fele bevallotta, hogy rendszeresen cigarettázik, a lányok 44 százaléka (fiúknál 21 százalék) rendszeresen iszik kávét, alkoholt hetente vagy egy héten többször is a fiúk 37 százaléka (lányok: 14 százalék) fogyaszt. Nem kevés azoknak a 14—18 éves lányoknak a száma, akik ellenőrzés nélkül szednek f"»">záss="át"!" tablettát, s bizony előfordul, hogy nyolcadikos kislány gyermeket hoz a világra. Ki ezeknek a serdülőknek a bizalmasa? A lányok válaszából néhány érdekes százalékos adatr anya (40,3), senki (17,5), partner (3), naplója (3,5). A fiúknál: senki (23,5), anya (20), apa (15,4), partner (12,4). Mindezek csak jellemző példák. A felnőttek világában a magányérzet fenyegeti gyermekeinket (ezt valaki így fogalmazta: a szülő „megszólíthatósága” korlátozott. Köznapi fogalmazásainkban: „nem érek rá”, „fáradt vagyok”, stb). Társadalmi szempontból fontos, hogy egészséges, a mainál nagyobb teherbírású fiatalokat neveljünk. A család — és az iskola, együtt. Talán gyalázni, szükségtelen ,ahogy miért olyan fontos az iskolában is tervszerűen felkészíteni gyermekeket, fiatalokat a családi életre. Megyénkben a munkaerőhiány pótlását célzó népmozgás, és a lakosságnak ebből fakadó heterogén összetétele következtében relatíve elég sok az érzelmileg elhanyagolt, rendezetlen családi környezetben élő tanuló (gondoljunk a három műszakban dolgozó szülőkre, a napközis férőhelyek korlátozott számára, stb). Oktatási intézményeink nem csupán ismereteket nyújtanak (oktatnak), hanem — méghozzá elsősorban — nevelnek, szemléletet, magatartást formálnak. Mindez nem jelenti azt, hogy szabad lenne felmenteni a családot, mint elsődleges közösséget a reá háruló felelősség alól. Az iskola azonban szervezetten és pedagógiailag megalapozottan, a gyermekek, fiatalok életkori sajátosságait figyelembe véve életre készíthet fel a családi. Mindezekről Szántó Andrásné megyei vezető szakfelügyelő szólt a közelmúltban egy tanácskozáson. A szocialista családmodell még nem alakult ki, számos előremutató elemre azonban máris hivatkozhatunk. S az igazat megvallva — a nevelők a megmondhatói — gyermekeink kíváncsiak a jövőre, így a jövő családjára is. Amikor tagadják a maiban a visszahúzó, a nem őszinte megnyilvánulásokat, amikor szeretetre vágynak, akkor jövő családképének humánus a tartalmára mondanak igent. Az iskola, az osztályfőnök, s valamennyi nevelő kötelessége, hogy ezt a mostani nemzedéket olyan útravalóval lássa el, aminek emberi-társadalmi hasznát pillanatnyilag a felnőttek közül sokan talán nem is értékelik kellőképpen. Ezt az értékelést elsősorban éppen a szülőktől várhatjuk el, azoktól, akik eleddig jobbára vagy a tehermentesítést látták csupán a családi életre nevelés bevezetésében, vagy netán nemtetszésüknek adtak hangot egy korábbi szülői értekezleten. "Jenka»