Dolgozók Lapja, 1978. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

4 Béke és barátság kórusfesztivál Oroszlányban Ismét bebizonyosodott, hogy­­­­ : —. — eliág egyetlen ember elha­tározása, hozzá a társada­lom segítsége — s máris ha­gyományt lehet teremteni, szép, maradandó­ból. Mert a vértesi találkozók­napokon első ízben rendezett Béke és barátság kórusfesztivál Bari­­csa Edit tanárnő, a 3-as számú iskola ének szakos tanára kez­deményezésére teljesedett ki azzá, ami végül is nagyszerű­vé tette közel ötszáz gyerek, az őket kísérő felnőttek és az oroszlányi hangversenyszere­­lő közönség számára az el­múlt vasárnapot. Meghívást kapott a tatai Fa­zekas úti iskola, a tatabányai Ságvári és József Attila isko­la, a budapesti XI. kerületi, az ajkai Kossuth, a salgótarjáni Mártírok úti és természetesen mindegyik oroszlányi iskola énekkara, akik valamennyien örömmel tettek eleget a hívó szónak. A találkozó vendége Ba­láz­s Árpád Liszt- és Erkel-díjas zene­szerző volt, áki anna­k ellené­re, hogy most nagyon elfog­lalt — egyenesen a tv-stúdió­ból ugrott fel a déli személy­vonatra —, mindent félretéve, pontosan megjelent a hang­verseny előtt. Balázs Árpád mindenkor szívesen ad igenlő választ a hívásra , amikor gyermekekről van szó. Orosz­lányban különösen gyakori vendég mert mint mondotta, itt mindig talál valami vajlalmi követésre méltó tájat. A hangverseny pompás han­gulatban zajlott, s most első ízben hangzottak fel a kóru­sok „tét nélküli”, felszabadul­tan vidám és természetes kedvességigei csergő dalai. Ba­rátságos találkozó volt, nem nyomta el a versenyláz a gye­rekek és karnagyaik őszinte, árladóan szép produkciójának színeit összehasonlítást te­hettünk megyénk szereplő da­los gyerekei és vendéggyerekeinek más megyék teljesít­ménye között örömmel álla­píthatjuk meg — előkelő he­lyen végeznének egy hasonló összeállítású versenyen. Kü­lönösen kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott a vendéglátó iskola kórusa, Baricsa Edit vezénylésével. A hangverseny meglepő­­..... r .irée volt a tatai Fazekas utcai Általá­nos Iskola kórusa Bárányi Jó­zsef karnagy vezetésével. So­ha még ilyen kristálytisztán, pontosan internálva és áradóan ívelve a zenei mondaniva­lót — nem énekeltek. Forró taps­sal jutalmazta a közönség minden számukat. A harma­dik kórus, amely méltó arra, hogy kiemeljük — a salgó­tarjáni vendégek együttese volt, amelyet a kitűnő kezű Csillik Mária vezényelt. Itt kell megemlíteni, a salgótar­jáni iskolában olyan rangja van az énekkarnak, hogy még az igazgató is elkísérte — s még többen tanárok — a gye­rekeket, s a próba, a be­­éneklés alatt is együtt voltak, a hangverseny alatt együtt iz­gultak gyerekeik iskolájuk dicsőségéért,sikeréért. Az említett három kórus kiemelése nem jelenti azt, hogy a többi nem nyújtott jó, sőt kiváló teljesítményt Van, amelyik megszokottan jól sze­repelt, például N. Lőrinczy Margit vezetésével a tatabá­nyai ének-zeneisek kórusa, vagy az éppen vasárnap dél­előtt, Tatán a rádiós válogatá­son továbbjutott oroszlányi József Attila iskola kórusa, Szíj Irma vezénylésével, de említhetnénk a Takács Anna vezette kórust is Oroszlányból,, amelyik viszont az Éneklő if­júság harmadik fordulójára készül már. A tatabányai Ságvári is­­­­ko­la­­ Varga Géza vezette kórusa szokatla­nul, de nagyszerű keretben ismertette meg a közönséget Bárdos Kicsinyek kórusának III. füzetével. Az ajkaiak és a budapesti vendégek élvezetes muzsikával bizonyították — számukra a kórusélet minden­napos kenyér, amely nélkül nem lenne teljes a diákévek hangu­lata A zárókórus, amelyet Ba­lázs Árpád vezényelt —, fel­tette a koronát a hangver­senyre, ahol a város párt-, ta­nácsi és társadalmi szervei­nek képviselői is jelen voltak. A városi tanács elnökhelyette­se, Barabás Albertné, aki megnyitotta a programot, úgy ígérte, kétévenként boldog gazdája lesz a város a daloló gyerekek barátságfesztivál­jának, s hívta már most azo­kat, akik jelen voltak — tisz­teljék meg Oroszlányt a szo­cialista kórusainak találkozó­ján, hogy ezzel is erősödjön a barátság, a testvériség a vá­rosok és leendő felnőttjeik, a ma gyermekei között. Balázs Árpád is ezzel búcsúzott: „Ha hívnak, ismét itt vagyok!” A dánt Éva Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Marx és Engels L rész. 8.57: Barokk muzsika,. 10.20: Szárazon és vízen. 10.35: Menotta: Amelia bálba megy. Opera. 11.28: Polkák. 11.*0: A Balogh család. 12.35: Melódiakoktél. 13.10: Törvénykönyv. 13.25: A Melódiákoktél, folyta­tása. 14.OS: Egy göcseji nótafa. 14.13: Meseopera a legkisebbek­nek. 14.47: Éneklő Ifjúság. 15.10: Horváth László felvételei­ből. 15.44: Magyarán szólva . .. 16.05: Harsam a kürtszó! 16.35: Kórusok. 17.07: Fiatalok stúdiója. 17.57: Mai könyvajánlatunk. 18.00: A Szabó család. 10.27: Hallgatóink figyelmébe! 19.15: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 19.49: Az utolsó mohikánok. Riport. 20.19: Kedves lemezeim. 21.05: Huszas stúdió. 22.20: Szimfonikus zene. 22.37: Meditáció — a csapatmun­káról. 23.07: A havi versenyközvetítés folytatása. 0.10: Máté Péter táncdajaiból PETŐFI RADIO 8.00: Dalok a Dühös Múzsa című hanglemezről. 8.20: Benda László Vietnami úti­­jegy­zete. I. rész. 8.33: Zenés játékokból. 9.25: Monológ. 9.30: A ruha teszi az embert. Rádiójáték. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.09: Népi zene. 12.33: Arcképek a bolgár iroda­lomból. 12.50: Haydn-felvételek­ből 13.28: Barkácsolóknak. 13.33: Schumann négykezes zon­goradarabjaiból. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: A Lokomotiv GT együttes felvételeiből. 18.33: Beszéllni nehéz. 18.45: Valahol Délen. Részletek. 19­14: Véleményem szerint. 19.30: Csak fiataloknak! 29.33: Mindenki Könyvtára. 21.03: Népzenekedvelőknek. 21 33: Régi hanglemezek­­*1.55: Barátság slágerexpressz. 22.33: Külpolitika. 22.43: Nóták. 23.30: Varázskeringő. Részletek. 3. MŰSOR 14.04: Zenekari muzsika. 14.59: Hó-szobor. 15.23: A zenekari muzsika foly­ta­tana. 16.03: Mindenld iskolája. 16.33: Richard Strauss operattop. 17.27: Nemzetközi magazin. 17.57: A vilá­ggazdaság hírei. 18.02: Mindenki zeneiskoláját 18.50: Bruch: g-mell hegedűver­­seny. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Ránki Dezső zongoraestje, üb. 21.30: Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés. Opera, A. 22.36: DzseasufelvételekbőL BUDAPESTI TV 9.45: Tévétémna (Ism.) Színes! 10.00: Iskolaévé. 34.45: Iskolatévé. Ismétlés. 16.28: Hírek. 16.35: Közös erővel. 16.50: Tízen Túliak Társasága. 17.30: Mindenki Iskolája. 18.35: Leniingádi séta. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna. (Színes). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Autók és emberek. (Színes). 20.45: Emma. VT3. rész. (Színes). 21.30: Színházi Album. 22.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: József Attila: Flóra. 20.40: Kedvelt dallamok. IV. rész. (ism.) Színes! 21.00: Tv-híradó 2. 21.30: Eltelt egy nap. Szovjet film. POZSONYI TV 8.45: Tv-híradó. 9.00: Iskolatévé. 9.20: Mai eset — tévéjáték (ism.) 10.25: Metronóm '77. n.10: A vajdon arca. 6. rész. 11.35: A tudományos irányítás. 6. rész. 12.00: Tv-híradó. 15.15: Iskoletévé (ism.) 16.05: Tv-híradó. 16.20: Szakmunkástanulók műso­ra — 3. rész. 16.50: Tévéfilm. 17.20: Orvosi tanácsok. 17.35: Publicisztikai műsor. 18.15: Egy nagy ország történelme — 17. rész. 18.40: Esti mese. 18.50: Időjárás jelentés. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Fuss, hogy utolérd — cseh film. 20.50: Publicisztika.. 21.30: Tv-híradó. 22.00: Zenés műsor. 2. MŰSOR 16.35: Inter Bratislava—Spartak Kijev, női kézilabda-mérkő­ 17.45: Tv-híradó. 18.00: Az Ifjúsági zenei stúdió műsora. 19.00: Ifjú szemmel — magazin. 19.50: Mit szólna hozzá Sherlock Holmes. 20.30: Ritmusok fiataloknak. 20.50: Tévéfilmsorozat — 4. rész. 22.00: Tv-híradó. BECSI TV 9.00: Óvodások műsora. 9.30: Angol nyelvlecke. 10.00: Iskolai televízió. 10.30: Filmvígjáték (ism.) 17.30: Kicsinyek műsora. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Altetók paradicsoma. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 10.30: Tv-híradó. 20.00: Riportműsor. 21.10 : Portréfilm. 21.55: A királyok öröksége (3.) 22.55: Hírek. n. PROGRAM 17.30: Iskolatelevízió. 18.30: Tudományos magazin. 10.30: A muzsika öröme. 20.00: Az angyal, a­ki ördög volt. Sam. X.M, Tv-híradó i, sajtbwa. DOLGOZÓK LAPJA Egyedülállók a munkahelyen A Négy Évszak folyóirat áprilisi számában folytatódik a munkahelyi körképsorozat, amely arra a kérdésre keres választ, hogyan válhat tényle­gesen otthonná a munkahely azoknak akiknek a munka vé­geztével nincs kihez, nincs miért hazasietni. A népszerű, Kossuth-díjas írónő, Galgóczi Erzsébet a családi és a roko­ni kapcsolatok jelentőségéről vall. Hogyan alakul az örök­­befogadó szülő és az örökbe­fogadott gyermek viszonya ? Erről szól a Fővárosi Tanács Módszertani Csecsemőotthoná­ban készült riport is. Meddig él az ember? A Komárom megyei Mozi­üzemi Vállalat sikerrel zajló filmesztétikáit 2 * * * 6 továbbképző tanfolyamának következő fog­lalkozását április 28-án, pén­teken rendezik a tatai Tó filmszínházba!! A fő program ezúttal mekkel­ is: ismerkedés a fil­Bemutatják többek között Elek Judit Meddig él az ember? című alkotását, s több fontos kisfilmet, köztük Szálkai Sándor—Mihályfi László: Krokodil, Szomjas— Koltai—Halász, Nászutak, Csányi Miklós—Ráday Mihály Boldogság című rövidfilmjeit. A vetítések utáni eszmecse­rét Csányi Miklós, a televízió rendezője vezeti, s a meghí­vott vendég Szálkai Sándor filmrendező lesz. Az üzem­történet-írás jelentősége A Honismeret múlt évi utolsó számáról Nemrég jelent meg a Honis­meret című folyóirat múlt évi utolsó, 6. száma, mely az V. Országos Honismereti Akadé­miával foglalkozik (Győrben volt 1977. július 25—30 között) nagy terjedelemben. Az or­szágos tanácskozáson elhang­zott elk­iadá­saik között is nagy figyelmet érdemel Vass Hen­riknek, az MSZMP KB Párt­történeti Intézete igazgatójá­nak az üzemtörtén­ettel, mun­kásmozgalom-történettel, szo­cialista hazaf­isággal foglalko­zó referátuma. „Jövőre lesz harminc esztendeje annak, hogy Magyarországon a gyá­rak zöme társadalmi tulajdon­ba került. Az évforduló párat­lan lehetőséget nyújt arra, hogy a termelő közösségek át­tekintsék a vállalat útját, bi­zonyítsák az új társadalmi formáció fölényét. Ily módon a megfelelő színvonalú, való­ban marxista—leninista üzem­­történet-írás erősíti a tulaj­­donosok büszkeségét, tehá­t fontos eszköze lehet a szocia­lista tudat növelésének, társadalmi tudatformálásna­k” a — olvashatjuk a Honismeret­ben rövidítve megjelent refe­rátumban. Dr. Sipos Péter, az­ üzem­­történeti irodalom honismere­ti tapasztalataival foglalko­zik, dr. Szerényi Imre a párt­­archívumok szerepéről szól a honismeret művelésében. Mint mondja: „A pártarchívu­­mokban elsődlegesen a mun­kásmozgalom-történet, a gaz­daság- és társadalomtörténet tudományos igényű kutatásá­ra van lehetőség... Az archí­vumok egy rés­ze jelentős mennyiségű megyei vonat­kozású munkásmozgalmi té­májú visszaemlékezést őriz. E visszaemlékezések túl­nyomó része a megye történetének 1945 előtti kor­szakára vonatkozik”. Érdekes, tartalmas anyagokat találunk az­ akadémia referátumai közt a munkásmozgalom-történeti kutatások Győr-Sopron mle­gyei tapasztalatairól, a szo­cialista brigád-történetírás és az üzemi krónikaírás Somogy megyei tapasztalatairól, az üzemtörténeti munka szak­­szervezeti segítéséről Veszp­rém megyében, az üzemtörté­­neti gyűjtés Békés megyei ta­pasztalatairól és sok más, e témakörbe vágó munkáról (a könyvtárak és a honismereti mozgalom, a közgyűjtemények jelentősége a helytörténeti szakkörök munkájában, nép­­művészeti szakkör az általá­nos is­kolában, stb., stb.). Érdekes, hangulatos irodal­mi útirajzban számol be a Honismeret múlt évi utolsó számában dr. Szénássy Zoltán komárnói tanár (lapunkban is gyakran publikál) Nagyvárad­tól Adyfalváig tett utazásáról, adatkutató-gyűjtő körútjáról. Szén­ássy Zoltán útirajzát rit­ka, dokumentum értékű fel­vételek színesítik. Fodor Ist­ván, jászjákóhalmi könyvtá­ros romániai Ady-emléktúrá­­ról számol be. 1978. április 25., kedd Tv-előzetes Nyergesújfalu 1978 Kedden 18,35-kor a Hori­zont szerkesztőség új műsor­­összeállításában Leningrádot és Rigát mutatják be a né­zőknek. 20 órakor az Autók és emberek című francia kul­túrtörténeti filmsorozat, 20,45- től pedig az Emma című an­gol sorozat harmadik epizód­ját láthatjuk. 21,30-kor kez­dődik a Színházi album újabb adása, amelyben egyebek kö­zött Illés Endre köszönti az új Kossuth-díjas színművé­szeket, Moór Mariann-nal pe­dig dr. Várady György be­szélget. Szerdán 17,10-kor kerül képernyőre a nyugdíjasok mű­­­sora, az Életet az éveknek cí­mű összeállítás. A magyar külkereskedelemnek a világ­ban elfoglalt helyéről szól a Kockázat című sorozat 18,15- kor kezdődő adása. A Kék fény egyórás műsorát 20,00- kor láthatjuk. Ezt a Reklám­újság összeállításának sugár­zása, majd 21,10-kor a Va­sárnap New Yorkban című amerikai film vetítése követi. Csütörtökön 17 órakor a Szé­kesfehérváron megrendezett amatőrfilm-fesztiválról számol be a Pergő képek. 20 órakor háromrészes dokumentumfilm­sorozat első epizódját láthat­juk. A Valódi Vietnam Tér­dig vízben című része a Vi­etnami Szocialista Köztársa­­ság gazdaságának alapvető szektorát a mezőgazdaságot mutatja be. A magyar televí­ziósok által készített doku­mentumfilm után, 20.30-től Courteline francia humorista, színpadi szerző négy írásának tévéváltozatát vetítik. Pénteken 18:05-kor kezdődne a Mindenki közlekedik .. szé­­kesfehérvári adása. 18,25-kor Crameron és Elana címmel (alcíme: Nyergesújfalu 1978)» Bán János Hubert István szerkesztésében, rendezésben, hazánk egyetlen vegyiszálgyá­­rából láthatunk közvetítést. A riporterek: Kovalik Károly és Puch Tamás. Muslicák a liftben — ez a címe Vészil Endre 20 órakor kezdődő té­véfilmjének, majd 20.55-kor ismét jelentkezik a Megkér­dezzük a minisztert című, ha­mar népszerűvé vált műsor — ezúttal Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszternél tesz látogatást a te­levízió. Szombaton A világ nagy folyói címmel új, tizenhá­rom részes sorozat indul. 15,35- kor elsőként a Dunával is­mertetik meg közelebbről nézőket... A Vidám Színpad­a­ról láthatunk közvetítést Aki mer az nyer... címmel, 20 órától 22,30-kor. valódi Vietnam című dokumentumfilm-sorozat szét csütörtökön 30 órától láthatjuk. első ré- (20.) Elveszett? Ellopták? Ördög vitte el? tisztelendő úr járt Csak Újváry sápadtan hivataltól a vajdáig, a győri püspöktől a főispánig. De semmi nyom, semmi gyanús jel. Már már azt suttogták az emberek: maga a pap el a vagyont érő kincset. lopta Ki tehette más? A kulcsok nála voltak, azokat senkinek oda nem adta. — Egy valakinek állt érde­kében. A bánhidai papnak. A győri kanonok bólintott. — Magam is így gondolom. Járt nálam, követelte, hogy szolgáltassuk vissza a hidi plé­bánia kincseit. De nem volt tanúja, csupán egy bárgyú paraszt. S ha törvény, hogy nemes emberek ügyében nem­nemes tanúzása nem tanúzás, akkor ez még jobban áll a katolikus egyházra. Ujváry kétségbeesetten kér­dezte:­­ — S mellettünk ki tanúsko­dik majd? — Az Isten, édes fiam! Az Isten! A tatai plébános hebegett­­habogott. — A királyi táblabíróságon aligha jelenik meg a mi ked­vünkért, na, — Ott nem! Bár, ha akar­megtehetné ... Hiszen mindenható. De megjelenhet Stulics Györgynél, s megkér­heti azokat a i­ánya kises*­ket vigye szépen vissza oda, ahol eddig is voltak. Ha nem, akkor ... Akkor... megjelenik Bánhida jobbágyinél! S megjelent! Még nem indult meg ol­vadás, a szelek sem marták a havat, mikor a darabontok tíz hidi jobbágyot kísértek be a falu plébániájára. A kano­nok titkára szépen sorra vet­te a foglyokat. — Neved? — Varga Mihály. — Korod? — Tavaszon töltöm a har­minckettőt — Jézus Krisztus hitét val­lod? — Azt vallom. — Tagadod Kornéliusz Jan­sen téves tanait? — Nem ismerem én Jansen urat, megkövetem. ' i — Kubik főtiszteletes úr­nak szólíts, jámbor lélek! Az a bizonyos Kornéliusz Jansen téves hiteket vallott. Sok a követője napjainkban a ka­­tolikusság körében is. — De én őtet soha se is lát­tam. — Nem is láthattad, balga lélek, hiszen régen a pokol­ban senyved ... Vallotta, hívei vele együtt vallják, hogy s nem szükséges a gyakori ál­dozás, s egyházunkból kivet­tessen a Jézus Társaság, a je­zsuita szerzet... Vallja Kál­vin János predesztinációját... A plébániai szobában Stub­­lics György tisztelendőn kí­vül Krapff intézője és a tatai plébános, Ujváry ült még, meg két püspöki szolga, amo­lyan fogdmeg legények, rájuk volt írva. — ... Szóval, aki vallja a predesztinációt, s tagadja az ember szabad akaratát, az janzenista! A hidi plébános megmoz­dult székében. — Engedelmeddel, főtisz­telendő uram, az a jámbor lé­lek aligha tudja, hogy mi a predesztináció. Kubik főtiszteletes oldalt nézett, s mosolyogva bóloga­tott. — Köszönöm, főtisztelendő testvérem. Nos, szerencsétlen pára, valld meg nekünk, kik­kel, hogyan loptad meg a ta­tai plébániát hová rejtettétek a kincseket. — Galambot sem loptam életemben, nemhogy templo­mos kincseket. tos — Tagadni könnyű. Mi pon­értesülésekkel jöttünk Bánhida községbe. Tudod iga­zolni, hol voltál 1715. február 23-án virradóra? Mikor az az irdatlan nagy hóesés volt? — Otthon, a családommal. — Úgy, szóval, a feleséged, egy asszonyi állat, majd tanú­­sítja, hogy te ártatlan vagy. — Ki más tanúsíthatná, fő­tisztelendő uram? — Társaid, kikkel lopni in­dultál ! Lehettetek jópáran, hiszen máig kideríthetetlen ravaszsággal loptátok meg Is­ten felszentelt templomát! (Folytatjuk! Baráth Lajos: JCujijel­ued, Qán&s mester

Next