Dolgozók Lapja, 1978. augusztus (31. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

4 A középiskola és holnap A megyei középfokú intéz­mények­ igazgatóinak eszter­gomi tanácskozásán, szerdán, átfogó elemzést, „mérlegbe­számolót” készítettek a me­gyei tanács művelődési osztá­lyának szakemberei az elmúlt esztendőről. A helyzetelemzés azonban természetszerűleg túlmutatott a mai képen — körvonalaiban kirajzolódott az is, milyen lesz a holnap isko­lája. Rész és egész Az elmúlt tanévben a kö­zépiskolák fő feladataikat eredményesen hajtották végre — néhány területen pedig or­szágosan kiemelkedő színvo­nalon dolgoztak. E sommás megállapítást hadd igazolja néhány tény, adat. A tudatos, következetes munka eredményeként még egyetlen esztendőben sem kí­sérte a megye középiskolásai­nak szereplését olyan siker az országos tanulmányi versenye­ken, mint az 1977 78-as tan­évben. Igaz, a verseny nem cél­­, de az évek óta eredményes szereplés az tartó or­szágos fórumokon azt jelzi, hogy e mögött valóban követ­kezetes, hivatástudattal és fe­lelősséggel végzett munka hú­zódik meg. Az országos közép­iskolai tanulmányi versenyen öt megyei diák díjat nyert, ti­zenegy pedig az egyetemi fel­vételhez is hozzásegítő 4-10. helyezést ért el. Ezenkívül eredményes szereplése nyo­mán 33 diák miniszteri dicsé­retet kapott. Kiemelkedő me­­gyei sikerek születtek a ta­nulók 1978. évi országos gyors-és gépíró versenyén — mind az egyéni, mind a csapatver­senyben. De sikeresek voltak azok a rendezvények, pályázatok is, amelyek történelmi évfordu­lókhoz kapcsolódtak, s az isko­lai diáknapok, a névadóra em­lékező ünnepségek is jól szol­gálták a szocialista nevelési célokat. Mindez azt jelzi, fo­kozódott a nevelő-oktató mun­ka tervszerűsége, tudatossága, nem csupán a tanítási órán, de a tanórán és az iskolán kívüli nevelés­­ sok területén is. Az eredmény: sokat javult az is­kolák és a közművelődési in­tézmények kapcsolata. Gyako­­­ribbá váltak a színház-, a múzeumlátogatások, eredmé­nyesebb a szakköri munka — a zenei kultúra terjesztéséért azonban az eddigieknél többet kellene tenni. S az is az eredmények egyik forrása, hogy tovább javult az oktatási intézmények személyi ellátottsága, és sikerült csök­kenteni az egészségtelen mér­tékű túlórák számát. Jól ki­munkált program alapján folyt a pedagógusok tovább­képzése — a kis körzeti mun­kaközösségek hatékonyabbnak tevékenysége bizonyult, mint a korábbi tantestületi forma. Lényegében a gyakor­lati igényekhez sikerült köze­líteni a továbbképzést, amely jól szolgálta a felkészülést az új dokumentumokra. Három út — közös cél Mindhárom középfokú in­tézménytípus tevékenységét részletesen értékelték a ta­nácskozáson. Az elemzésekből csak egy-egy gondolatot eme­lünk ki. A szakmunkásképző intéze­tekben 1977. őszétől már az új nevelési és oktatási mentumok alapján— új doku­tan­könyvek és segédkönyvek se­gítségével — kezdték meg munkát. A szakfelügyeleti­ és a a szakosztályi vizsgálatok jelezték: tárgyankénti és azt is­kolánkénti ingadozással ugyan, de az oktató munka eredmé­nyesebbé, korszerűbbé vált. Megyénkben 15 szakközép­­iskola működik, és ez is jelzi ennek az intézménytípusnak a jelentőségét. A figyelem még inkább feléje fordul, hiszen az új tanévben két helyen és 11 szakmában új típusú — szak­munkásképzési célú iskolatípus — alakul ki. A szakközépisko­lai szakmunkásképzés intéz­ményhálózatát a megye gazda­sági struktúrájának megfele­lően, a munkaerő-igények alapján alakították ki, az elő­készítés megfelelő volt. Jelen­tős gond azonban, hogy az új típusú, nagy eszköz- és költ­ségigényű oktatást még a régi keretek és lehetőségek között kell végezni. A gimnáziumi oktatás is át­alakulás előtt áll, hiszen a fa­kultáció bevezetése a követke­ző években általánossá válik. Erre már most felkészülnek az intézmények. A gimnáziumok fő funkciójukat — a felkészí­tést a felsőfokú tanulmányok­ra — lényegében sikerrel lát­ják el. A felsőfokú intézmény­be felvettek száma az utóbbi három év alatt 5 százalékkal nőtt. Nagyobb gondot kell azonban fordítani ebben az intézménytípusban arra, hogy a diákokat a gyakorlati mun­kára is alaposan felkészítsék. A tennivalók Az új tanév legfontosabb feladataként határozták meg a tanácskozáson: a nevelő-okta­tó munka színvonalának to­vábbi emelését, valamint a pe­dagógusok felkészítését az új nevelési-oktatási dokumentu­mokra. Ehhez persze nagyon sok részfeladatot, „aprómun­kát” kell elvégezni. Gyorsítani kell a szakmun­kásképző intézetben a tanmű­helyek, csoportos képzési he­lyek műszaki színvonalának fejlesztését. Erősíteni szüksé­ges a szakközépiskolák szak­mai jellegét. Nagyobb figyel­met kell fordítani a rendre, a fegyelemre , a mulasztások csökkentésére, a szocialista munkaerkölcs normáinak ki­alakítására, a tanítási óra vé­delmére. A sok részfeladatból áll össze az egész, hogy az élet­tel együtt folyton változó, ala­kuló iskola holnapi arca minél tisztábban kirajzolódjon. Társadalmi munka — a múzeumért Zsongó méhkashoz hasonlít a tatabányai Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum ud­vara. Csaknem negyven fiatal szorgoskodik: kapa sustorog a száraz­földben — gyomtalanít­­ják a már nagyon elgazoso­dott udvart. Mások a mozdo­nyokat másszák — a rozsdát, néhányan a csiszolják géneknél „bütykölnek”. kisebb Kik ezek­ a fiatalok, hogy kerültek ide? Kérdésünkre Fürészné Molnár Anikó, a múzeum ve­zetője ad választ. — A Zsombok Zoltán ve­zette „Lékai János” ifjúsági klub és a központi műhely if­júsági szocialista brigádjával már közel kétéves munkakap­csolatunk van. Ezek a fiatalok figyelemmel kísérik­ múzeu­munk életét, gyűjtőmunkáját, s ha „testre szabott” feladat kínálkozik­, jönnek segíteni, félünk különösen a szállítás jelent gondot, de eddig a bri­gád mindig felajánlotta segít­ségét. Cipeltek ők már­ régi bútorokat, nagy méretű szob­rot is. A kiállított mozdonyok­ra védőrácsot szereltek (a lá­togatók szívesen másztak fel a gépekre, s ez balesetveszélyes volt), de ők szerelték fel a szivattyút is.­­ Most a „Tatabányáért” társadalmi munkaakcióban dolgoznak itt a szabad szom­batjukon a fiatalok. Ez munkakapcsolat bennünket is a kötelez. Mi is szeretnénk vala­milyen formában viszonozni a segítséget, így rendezvénye­inkre meghívót küldünk a fia­taloknak, az üzemi kiállítások­hoz szívesen adunk anyagot. Múzeumlátogatáson tárlatve­zetést biztosítunk, s ha igé­­nyük van szakmai előadásra, ehhez is szívesen nyújtunk segítséget. Zsombok Zoltán farmernad­rágban, a munkától verejté­kezve áll meg rövid beszélge­tésre. — Egy kis „lazításként” is nagyon jólesik ez a társadal­mi munka. Szívesen segítünk a múzeumnak, hiszen nekünk, fiataloknak sem mindegy, mi­­lyeen állapotban vaSg az utókornak maradnak bányáink régi berendezései, gépei­. A központi műhely ifjú­sági szocialista brigádja kö­tött szerződést a múzeummal, de én vagyok a „Lékai János” ifjúsági klub vezetője is, s csak említeni kellett a klub­társaimnak a munkaakciót, ők is szívesen eljöttek. — Hoztunk egy autó finom sódert, ezt szétterítjük az ud­var területén. A három donyt, a kisebb gépeket már­elő­ször rozsdátlanítjuk, alapoz­zuk, lefestjük. — Természete­sen egy nap alatt nem tudjuk elvégezni a feladatokat, de a lehetőségek szerint folyama­tosan dolgozunk majd itt... Nevetéstől, jókedvtől han­gos a környék. Zörgés, kopá­­csolás, csiszolás hangjaitól za­jos a múzeum. Jól megfér egy­más mellett a farmernadrág és az öreg bányamozdony, mint a jelen és a múlt rekvizítuma. Tóth Ilona DOLGOZÓ!LAFJÄ Matyó tányérok A mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetben a régi hagyo­mányok felhasználásával ügyes kezű asszonyok tányérokra festik a színes motívumokat (MTI Fotó: Manek Attila felvétele / KS) A város és környéke Népművelők tanácskozása Kecskéden Az új közigazgatási rend­szer­­ a város környékiségi ki­alakítása óta az oroszlányi vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya, a városi művelődési központ és a könyvtár min­den évben megrendezi Kecs­kéden az Oroszlány vonzás­­körzetébe tartozó községek népművelőinek évadindító ér­tekezletét. Augusztus utolsó hetében a város és a környék népművelői az ez évi munka­rény végrehajtásáról, tapasz­talatairól tanácskoztak, ugyan­akkor elméleti-gyakorlati út­mutatást kaptak az 1979. évi munkaterv elkészítéséhez — erről a megyei művelődési központ munkatársa tartott előadást. Új vonás, hogy az augusz­tus végi értekezletre meghív­ták a mezőgazdasági egységek (a város környéki községek zö­me az Oroszlány és Vidéke Tsz-hez tartozik), valamint a tanácsok, szakigazgatási szer­vek képviselőit is. Ebben az évben az oroszlányi művelő­dési központ a termelőszövet­kezettel együtt felmérést ké­szített a mezőgazdasági dol­­gozók kulturális ellátottságá­ról, az ezzel kapcsolatos helyzetről. Közismert, Oroszlányban az üzemek hogy — de elsősorban a szénbányák vállalat — nagyon jó, alkotó kapcsolatot alakítottak ki­ a művelődési központtal, eddig is szép eredményeket értek el például a felnőttoktatásban. Mint a tanácskozáson meg­fogalmazták, elsősorban a könyvtárak alapellátottságát kell javítani, a közművelődési tevékenységben meg kell ta­lálni a leghatásosabb formá­kat, módszereket annak ér­dekében, hogy a környék köz­ségeinek lakosságát (a hely­ben dolgozókat, bejárókat egyaránt) minél szélesebb körben bevonják a kulturális munkába. Nem voltak itt programok közös kidolgozásá­a ra (a termelő egységekkel, a társadalmi szervezetekkel) a szocialista brigádok kulturá­lis tevékenységének összehan­golására, segítésére (a mező­­gazdasági üzemekben is), a művelődési intézmények tá­mogatására, közös fenntartá­sára, a felnőttoktatás feltéte­leinek megteremtésére a köz­ségekben stb. A kapcsolatok kiépítése, el­mélyítése, a koordinálás első­sorban a községi tanácsok fel­adata, a tanácsoknak kell irá­nyítani ezt a munkát. Nagyon fontos a községekben tevé­kenykedő kiscsoportok, kis­közösségek tartalmi munká­jának erősítése, de szó van új közösségek, elsősorban a ter­mészettudomány, a termelési kultúra iránt érdeklődő cso­portok alakításáról is (hiszen ez utóbbiak iránt egyre foko­zódik az érdeklődés). Az is megfogalmazódott, hogy nem elég az írásos anyagok készí­tése, az írásos agitáció­­ban is meg kell győzni szá­az embereket. Az a törekvés, hogy a kör­nyező községekben olyan szintre emeljék a kulturális munkát, mint a példaként emlegetett Kecskéden. Szeret­nék, ha minél több községben függetlenített vezető irányíta­ná a művelődési intézményt — eddig csak Bokodon sike­rült ehhez a feltételeket meg­teremteni. A községekben a kulturális munka lehetőségei jók (kivéve Kömlődöt, Vértes­­somlót, Várgesztest, ahol nincs megfelelő intézmény). Vértessomlón az iskolát felhasználják kiscsoportok te­­s­zékenységére, ezt a gyakorla­tot ki kellene szélesíteni többi községekben is. Külön­­­ben Vértessomlón új, komp­lex művelődési intézmény építését tervezik. Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.25: Történelmi arcképcsarnok. 3.55: Mozart-felvételekből. 10.05: Jan Werich meséje. 10.25: Hárs László versei. 10.31: Farkas Zoltán riportja. 10.46: Operafinálék. 11. *39: Egy jenki Artúr király udvarában. XII. rész. 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Irodalmi évfordulónaptár. 14.32: A Vietnami Kultúra Hete. 15.10: Jaj, csak borzongani tudnék. 16.10: Nótacsokor. 17.07: Olvastam valahol... 17.27: Elisabeth Schwarzkopf. 18.15: Kritikusok fóruma. 19.15: Atlétikai EB-ről. 10.30: Népdalok. 20.01 : Mélyvilág. 22.20: Berg: Zongoraszonáta. 22.30: A férj kopogtat. 22.54: Sebestyén János orgonaestje. 0.10: B fúvósegyüttes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene. 8.20: Külpolitika. 8.33: Zenés játékokból. 9 23: Népek meséi.* 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.00: Népdalok. 12.33: Győri stúdiónk jelentkezik. # 12. fi: Lato: Spanyol szimfónia­ 13.28: Édes anyanyelvünk. 13 33: Gyermekkórusok. 14.00: Szine-java. 16.00. ..Londonban, hej, van számos utca . . . ” 16.33. ..Néhány első szerelem története”. 17.00: Zenei tükör. 18.00: Görög regék. 18.20: Nyugat-dunántúli táncok. 18.33: Régi filmslágerek. 19.03: Bukfenc, a császár. 19.55: Slágerlista. 20.33: A mikádó. 21 07: Victor Máté szerzői estje. 22.33: Külpolitika. 22.43: Monteverdi kórusművek. 23 00: Tánczene. 23.30: Nóták. 3. MOSOK 14 05: A guarani. Részletek. 14.50: Versek. 15.00: zenekari pruzsika. 16.03: Versek világa. 16­20: Beethoven: cisz-moll vonósnégyes. Op. 131. 17 00: Ötórai tea. 18.00: A világgazdaság hírei. 18.05: ..Blue Note Seven” zenekar játszik. 18.35: Mozart: F-dúr zongoraverseny. K. 413. 19.00: Katedra. 19.33: Borodin: Igor herceg. Opera — előjátékkal. BUDAPESTI TV 16.18: Hírek. 16.25: Születésünk titka. 17.25: Atlétikai Európa-bajnokság. (Színes). 18.30: Falujárás. 19.lü: Esti mese. 19.20: Tévétorna. (Színes). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: Z. Szerkesztő emlékezetes esetei. (Színes). 21.20: Kötekedő? 21.50: Rónay György: Párduc és gödölye. 22.40: Tv-híradó 3. 7. MŰSOR 11.58: Has Ekran — Unser Bildschirm. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Huszka Bob herceg. (Ism.) (Színes). 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Egészségünkért 21.55: A diplomatatáska. NSZK-tévéfilm. (Színes). POZSONYI TV 8.45: Hírek. 9.00- Gyermekdalok. 9.25: A copfos csoda. (ism.) (Sz.) 10.40- A rendőrség nyomoz. (ism.) (Sz.) 10 45: Hírek. 15.11 Hírek. 16.00 16.15: 16.55' 18.40' 18.50: 19.00: 19.30' 20.20: 21.25- 21.30: 22.00: 22.05: 17.35: 17.50: 18 40-21.00-22.15: 22.45 : 10.30: 17.55: 18.00: 18.30: 19.00-19.30-20.00: 22.40: 22.45. 17 00: 18.30. 19.30. 20.00: 21.45: Kamerával közietek. Fecske Atlétikai EB. (Sz.) Esti mese. (Sz.) Időjárásj elentés. Tv-híradó. Tíz lépcsőfok az aranyhoz. (Sz.) Egyperces csend szerelmeim emlékének. — Tévéjáték. 1. A rendőrség naplójából. Tv-híradó. Az úton nem vagy egyedül. Az üzemi egészségügyi ellátás. (Sz.) Hírek.2. MŰSOR Tudomány és technika. (Sz.) Atlétikai EB. (Sz.) Tévéopera. (Sz.) Természetfilm. Hírek. (Sz.) BÉCSI TV Az utazás. (Ism.) Jó éjszakát gyerekek. TV-Konyha. MI. Osztrák képek. Tv-híradó. A haramiák. Színházi közvetítés. Hírek. Atlétika EB. . TI. PROGRAM Atlétika EB. Portréfilm. Zenés műsor. Narancsos kacsa. Tv-híradó 8. I?T* «ufussft» SÍ., csütörtöl PETER CAR ES A SZERECSEN Színes, szinkronizált szovjet film. Hogyan házasította meg Peter cár a szerecsenjét? Rendezte: Alekszander Mitta. Főszereplők: Vlagyimir Viszockij, Alekszej Petrenko és Irina Mazurkevics. Bemutatja: Tata, Tó: aug. 31—szept. 3. Tatabánya, Turul: Sept. 4—6 KEMfÉNYKALAP ÉS KRUMPLIORR Színes magyar ifjúisági film. „Itt van, megjött Bagaméri, A fagylaltját maga méri!” Rendezte: Bácskai Lauró István. Szereplők: Kovács Krisztián, Berkes Gábor, Hamar Pál, Alfonzó, Páger Antal, Haumann Péter. Bemutatja: Tatabánya, Turul: au*. 31—szépe­k, Esztergom, Petőfi: szept. 4—8. FILMBARÁTOK FIGYELMÉBE I HANNIBAL TAKAR­OK Magyar film Móra Ferenc kis­regényéből. Rendezte: Fábri Zoltán. Főszereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Gregus Zoltán, Somogyvári Rudolf. Bemutatja : Tatabánya, Torul: nept. 1, Komárom, Jókai: wept. 7. Esztergom, Petőfi: wept. 11. Oroszlány, Ady: wept. 13. Tata, Tó: wept. II. A FÉLELEM MEGESZI A LELKET Színes NSZK film. A film 1974-ben Cannesban a kritikusok díját kapta. „Én Tarzan, te Jean”. Rendezte: Reiner Werner Fassbinder. Főszereplők : Brigitte Mira, Ian Herman, Eh­ledi Beh Salem. Bemutatja: Tatabánya, Turul: szept. 5—8. Komárom, Jókai: szept. 8. Esztergom, Petőfi: szept. 14. Oroszlány, Ady: szept. 10. és 12. Tata, Tó: szent. 16—17. Bábolna, József Attila: szept. 18. Nyergesújfalu, Viscosa : szept. 20. MÉG MEGNÉZHETI! FANTOZZI Színes olasz filmvígjáték a kétbalkezes könyvelőről, aki ráadásul még szerelmes is. Rendezte: Luciano Salce. Főszereplő: Paolo Villaggio. Bemutatja: Tatabánya, Turul: aug. 31—szept. 3. Oroszlány, »Ady: szept. 4—6. A TIZEN­ÖTÉVES KAPITÁNY Színes, szinkronizált spanyol ifjúsági film, Jules Verne re­génye alapján. Rendezte: Jesus Franco. Főszereplők: Jose Manuel Marcos, William Berger, Edmund Purdom. Bemutatja: Komárom, Jókai, Tatabánya, Turul: aug. 30. szept. 3.

Next