Dolgozók Lapja, 1978. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
4 Fenntartásokkal bár, de„tetszett” a Budapesti Fiatal Művészek Klubja fotószekciójának esztergomi tárlata, viszont egyértelműen nem tetszett Cs. Nagy Lajos e tárlatról írt jegyzete a Dolgozók Lapja 1978. nov. 4-i számában. A kritika — szerintem— a kiállított művekről egyáltalán nem szól, csupán a kiállítás egészére vonatkoztatja sommásan elítélő értékítéletét. Miért csapnivalóan rossz ez a tárlat? „Egymástól lopott szürke ötletek seregszemléjétől” — „kellemes álmosságba, közönybe ringat”, de azért „a publikum szándékos ingerlésére és irritálására vetemedik” — sorolja a bíráló. Az írás szerzője a saját értékítéletét a közönség nevében fogalmazza meg („a közönség, a tárlat látogatóinak felháborodását tolmácsolom”). Én is tárlatlátogató vagyok. Nekem pedig, mint már említettem, tetszett a kiállítás. Az sem derült ki, az írás szerzője vajon kitől félti a fotóművészetét ? Fotósoktól, akik nem rendelkeznek semmiféle felkészültséggel? Esztétikai-etikai magatartással, közérthető mondanivalóval? Fiataloktól, akik kívülrekedve a taccsvonalon, minden alkalmat megragadnak, hogy pályára kerülhessenek, hogy a labdába rúghassanak? Fotósoktól — mondjuk mi —, akiknek több mint fele hivatásos fotóriporter és nagy részük országos folyóiratoknál dolgozik. Fiataloktól, akik már a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, a Fiatal Művészek Klubjának tagjai, azoktól, akik már jó néhány országos kiállításon szerepeltek és műveikkel több hazai és nemzetközi díjat elnyertek. Vallom, hogy egy kiállításról, az ott bemutatott művekről lehet, sőt, kell is vitatkozni, hiszen a műalkotások talán minden más emberi produktumoknál jobban igénylik a közönség észrevételeit, értékítéleteit. Az FMK Esztergomban bemutatott anyaga valóban nem „tetszetős”, nem problémamentes. Hiba lenne azonban egy-egy műből kiindulva az egész tárlatot elítélni, hiszen egy műítésznek észre kell vennie, hogy a falakon függő képek között megtalálható Jokesz Antal magas esztétikai nívójú, a korszerű riport minden erényét felmutató fotósorozata, Dallos László költői ihletésű anyaga, Vass Péter lírai önarcképsorozata. Sőt, Kövesi Péter ominózus fotográfiái is megérnének egy vitát, mert műveinek témái valóban meglepőek, ám — és ez lehet, hogy csak az én véleményem — a téma önmagában még nem értékmeghatározó elem. Szólhatna a vita, az eszmecsere aztán arról is, hogy miért nem „tetszetős” ma egy műalkotás, és hogy mi az oka annak, hogy az esztergomi fotósok ezen a tárlaton a megszokottnál gyengébben szerepeltek. Szóval, lenne értelme a vitának, köztetésének,a vélemények ótA tízéves jubileumát ünneplő Esztergomi Fotóklub lelkes, fáradságos munkájának eredményeként lassan elkönyvelhetjük, hogy Esztergomot mint a fiatal magyar fotóművészet egyik jelentős alkotóműhelyét, bemutatkozási lehetőségeket biztosító bázisát tartják számon. Ezt az országos rangot, megbecsülést kiváltó munkát nem szabad, nem lenne szabad megállítani, hátráltatni. Bevallom, én is féltem az esztergomi közönséget, az esztergomi embereket. Persze, nem a fotóművészettől. Sokkal inkább attól a komor lehetőségtől, hogy városunkban nélkülözniük kell a korszerű, önmagát mindig megtagadó, és így új életre születő művészetet. Neuberger Róbert ★ A szerkesztőség megjegyzése: Azért adunk helyet az esztergomi fotótárlatról szóló írásunkra küldött válasznak, mert a másik oldalról mutatja be azt az anyagot, amelyet lapunk munkatársa is értékelt. A szubjektív hangvételnek, sőt, az indulatoknak is lehet helyük a kritikában — nem kérdőjelezi meg a bíráló objektivitását. Valljuk azonban, hogy ugyanazt a tárlatot többféle megközelítésben is lehet értékelni, bírálni, mérlegre tenni, mint ahogy Cs. Nagy Lajos elsősorban azt emelte ki, ami neki nem tetszett, amit hamisnak, értéktelennek vélt — míg a válasz szerzője, Neuberger Róbert — fenntartásai elhallgatásával? — elsősorban az hívta fel a figyelmet: értékekre Lehet, hogy a két írás együtt adja a teljesebb képet — és segít a közönség orientálásában, többoldalú tájékoztatásában. Lapunk munkatársa egyébként világosan megfogalmazta ellenérzéseinek fő okát — elsősorban azt kifogásolta, hogy a képek jelentős része öncélú, „semmiféle közérthető mondandójuk nincs a társadalom számára”. Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.26: A Felvilágosodás színháza. 11.56: Jegyzet. 9.06: Operarészletek. 9.17 :■ Mese. 10.05: Játék szóval, számmal, hanggal. 10.35: Válaszolunk. 10.51: Új lemezeinkből. 12.35: Brigádnapló. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.20: Népdalcsokor. 15.10: Durkó Zsolt műveiből. 15.28: MR 10—24. 10.10: Kritikusok fóruma. 10.20 : Operett felvételek. 16.56: Könyvajánlat. 18.18: Mese. 19.15: Népi zenekar. 19.45: Kinek volt végül igaza? 20.10: Közvetítés az NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzésről. 22.20: Iráni útijegyzet IV. 22.30: Öt virágének. 22.42: Afrika fejlődési alternatívái. 22.57: Előadóművészek. 0.10: Burka Sándor klarinétozik. PETŐFI RADIO 8.05: Lukács István cimbalom felvételeiből. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04. 05. 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Népdalok. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Párizsi kiállítás. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 14.00: Gulyás László dalaiból. 14.10: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Slágermúzeum. 15.20: 6-os stúdió. 16.00: Mindenki iskolája. 16.33: Útközben. 16.35: Egészségünkért! 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Népdalkörök. 19.15: A hallgatók vendége: Rékai Gábor. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: Tánczenei hangverseny. 23.15: Offenbach operettjeiből. 3. MŰSOR 8.08: Barokk zene. 9.00: Iskolarádió. 9.40: Új lemezeink. 10.28: Áriák. 11.05: Történelmi figyelő. 11.25: Dzsessz. 12.00: Dalok és hangszer szólók. 13.07: N. Marriner vezényel. 14.35: Felelet, Vili. rész. 15.00: Weber operáiból. 16 00: Dzsessz. 16.25: Madrigálok. 16.51: Öl földrész zenéje. 17.00: A hellén államok. 17.30: Holnap közvetítjük . . . 17.35: Hangverseny. 19.05: Lkolarádió. 19.35: Amadeus vonósnégyes. 20.46: Külföldi tudósok. 21.01: Solti György vezényeli 22.43: Vikár Béla — Kodály Zoltán — Bartók Béla — József Attila. BUDAPESTI TV 7.59: Tévétorna. (SZ) 8.05: Iskolatévé. 10.15: Golgota. XIII.8. 11.35: Delta. 11.90: Lehet egy kérdéssel többi 14.35: Iskolai tévé. 16.23: Hírek. 16.35: Kedves együttlakók. NDK filmsorozat. (SZ) 17.50: Takács Mária műsora. IS.05: Egészségünkért! 18.15: Életet az éveknek! 18.45: Szépen, jól magyarul. 10.55: Közönségszolgálat. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna. (SZ) 19.30: Tv-híradó. 20.00: NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzés. (SZ) Olimpiai Sport totó-sorsolás. Közvetítés Prágából. (SZ) 23.00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.53: Unser Bildschirm. Kongresszusi különkiadás. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Charley. Film. (SZ) 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: Grieg: a-moll zongoraverseny. (SZ) POZSONYI TV 8.45: Hírek. 9.00: Iskolatévé. 9.25: Barangolás Mexikóban. (SZ). 9.40: Kórház a város szélén. 2. rész. (SZ). 10.35: Márton és barátai — bábfilm. 11.10: Iskolatévé. 15.25: Hírek. 15.30: Iskolatévé. 15.55: Az ember és a törvény. 1. rész. (SZ). 16.30: Hírek. 16.45: Ifjú szemmel. 17.20: Bratislava híradó. 17.50: Könyvszemle. (SZ). 17.55: Autósok, motorosok. 18.25: Dokumentumfilm. 18.40: Esti mese. (SZ). 18.50: Időjárás.jelentés. 19.00: Tv-híradó. 10.30: Nemzetközi olimpiai lottósorsolás. 20.30: Portugália (SZ). 1978. tavaszán. (SZ). 21.30: Tv-híradó. 22.00: A rendőrség nyomoz. (SZ). (SZ). 22.05: Tizennégyen — angol film. 17.40: Hírek.2. MŰSOR 17.55: Vályogházak. (SZ). 18.15: A mad Lengyelország. (SZ). 19.00: Vitaműsor-sorozat — 5. rész. 19.30: Holnap késő lesz — szlovák—szovjet film. (SZ). 21.00: A külföld sportja. 22.00: Hírek. (SZ). bécsi tv 9.30: Gazdálkodás. (5.) 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: A vidéki lány. Film. 17.00: Bábjáték. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Riportműsor. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: A hegyek királynője. Iám. 21.30: I Iírek, Sporthírek. II. PROGRAM 18.00: Franci a nyelvlecke. 18.30: Burgenland. Film. 19.00: Európa a 20. században. (13.) 20.00: Apropos film. 20.50: Dokumentumfilm. 21.35: Tv-híradó. 22.11: A Tv-híradó 2. különkiadó DOLGOZOK tLTJA Először a megyében Iskolamozi — középiskolásoknak A már régebben működő ovisok és általános iskolások mozija népszerű ,megyeszerte. Az idei tanévtől Tatabányán — a megyében először — megszervezték a középiskolások részére is a fentihez hasonló iskolamozit —, a Turul filmszínházban. Keletkezésének körülményeiről, célkitűzéseiről Sámuel Ferencné, a körzeti moziüzem vezetője így számolt be: — Létrehozásához az alapgondolatot művelődésügyi a megyei tanács osztályának irányelvei adták, melyek hangsúlyozzák az iskolák és a közművelődési intézmények közötti rendszeres kapcsolat megteremtését. Ezt tartottuk szem előtt, amikor kidolgoztuk egyéves programunkat. Ebbe beépítettük a középiskolásoknak szervezendő iskolamozi tervét is. Az a cél vezetett bennünket, hogy hozzájáruljunk — a filmművészet sajátos eszközeivel — az iskolai nevelő-oktató munka eredményesebbé tételéhez. Reméljük, a szaktanárok megelégedéssel fogadják kezdeményezésünket! Elképzelésünket az igazgatók helyesnek tartották, támogattak a kivitelezésben. A magyar szakos tanárok pedig vállalták — a tananyagot figyelembe véve — az I—IV. osztályosok számára (külön évfolyamonként) az filmek tematikájának ajánlott kidolgozását. Bérleti rendszerben, kedvezményes áron kaptak a tanulók jegyeket. Az összeállított programban több művészi filmalkotással találkoznak a fiatalok. Például: a Fekete gyémántok, A fáraó, Harc Rómáért, Emberi sors, Hétköznapi fasizmus, A Noszty fiú esete ... stb. Az eddig vetített két filmet: a Fekete gyémántokat és A fáraó-t a diákok nagy tetszéssel fogadták. (bükki) Utóhang egy kiállításhoz A fotóművészet védelmében? Egyetemisták és főiskolások a közművelődésért A téli gyakorlatok során 10 napon át ismerkednek egy-egy falu vagy város, tíz üzem kulturális életével, vagy értelmiségi feladataival, az ifjúság mozgalmi tevékenységével, életfelfogásával. Intézményeket látogatnak, tanácselnökökkel, családokkal beszélgetnek, akcióprogramok szervezésében vesznek részt, előadásokat tartanak. Ismerkednek tehát jövendő feladataikkal, hogy ne csak jó szakemberek, hanem a közélet és a közművelődés iránt felelősséget érző, abban aktívan résztvevő értelmiségiek legyenek. Huszonegy egyetem és főiskola mintegy 400 hallgatója megy évente elméleti előkészítés után (erre külön szaki kollégiumok varrnak) 4-5 tagú csoportokban téli népművelési gyakorlatra. A csoportokat úgy alakítják ki, hogy azokban orvos, pedagógus, agrárszakember, műszaki egyetemista és közgazdász is legyen, így a hallgatók több szempontból ismerkednek a valósággal, szélesítik látókörüket, ugyanakkor friss meglátásaikkal, ötleteikkel élesztői lehetnek valami újnak is. A KISZ Budapesti Bizottsága tatai vezetőképző táborában tartott tanácskozáson dr. Tóthpál József, a Kulturális Minisztérium fő-helyettese , a főosztályvezőközművelődés kapcsolatrendszeréről és intézményes tevékenységéről, Argyelán Gábor, az Országos Tervhivatal munkatársa, tanácsi tervezésről, dr. Nemesi Nagy József, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont munkatársa hazánk gazdasági és társadalmi térszerkezetéről. Németi Gábor, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem munkatársa az előrejelzés és tervezés, a jövőkutatás problémáiról tartott előadást. Az előadások mellett Czine Mihályné, a Népművelési Intézet osztályvezető-helyettese, Juhász Jenőné, a Pest megyei, Kiss Gabriella, a Nógrád megyei, Juhász Antónia, Borsod megyei tanács munkatársai értékelték az eddigi népművelési gyakorlatokat és javaslatot tettek azok továbbfejlesztésére. A jövő esztendőben, február 1-e és 12-e között Komárom megye is belép a hallgatókat fogadó megyék sorába, és reméljük, jó terepe lesz az egyetemistáik és főiskolások közművelődési gyakorlatának. Csukly László Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közművelődési Titkársága szervezésében háromnapos tanácskozás színhelye volt Tata. A budapesti, az észak-dunántúli és az északmagyarországi körzet főiskolai és egyetemi hallgatói téli népművelési előkészítéséről, gyakorlatának elgondolásainak korszerűsítési megvalósításáról beszélgettek a felsőoktatási intézetek gyakorlatvezetői, az érdekelt tanácsok és módszertani központok szakemberei, valamint a gyakorlatra induló hallgatók KISZ-vezetői. Ismeretes, hogy az Oktatási Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága irányelvekben határozta meg a felsőoktatási intézmények közművelődési tevékenységének céljait és feladatait. Többek között: a hallgatók felkészítését közművelődési feladatok vállalására, a szocialista társadalom eredményeinek, gondjainak megismertetésével, a szocialista elkötelezettség tudatos és cselekvő vállalását, hogy a hallgatók megismerjék az értelmiségi hivatásukból adódó társadalmi feladataikat a kultúra elsajátításában, formálásában és terjesztésében. A közművelődési tevékenység színterei a tanulási időszak alatt elsősorban az egyetemi és főiskolai klubok, könyvtárak, művészeti csoportok és alkotókörök. Ugyanakkor a Népművelési Intézettel, a művelődési központokkal és tanácsi szervekkel együttműködve lehetővé kell tenni, hogy az intézmény képzési idejével azonos időben, fakultatív képzési formában minél több hallgató szerezzen képesítést valamelyik művészeti ágban művészeti együttes vezetésére, ifjúsági klub irányítására, hogy e képesítés és tudás birtokában majdan munkahelyén, lakóterületén szakszerűen támogathassa, illetve irányíthassa a művészeti csoportok, klubok és körök működését. ...................... -------—............. ..... ............ Október szellemében A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza novemberi programjából ‘ Novemberben is változatos, érdekes programot biztosít látogatóinak a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A hónap első felében a rendezvények a NOSZFCS évfordulójának ünnepségeihez kapcsolódtak. A filmek közül kiemelkedtek a Lenin a szovjet filmművészetben című sorozat alkotásai, többek között a Lenin 1918-ban, a Puskás ember, a Nagyezsda című mű. Rendszeresek az orosz nyelvű filmvetítések — az intézmény állandó programja — a volt szovjet ösztöndíjasok klubja tagjainak, valamint az oroszul tudóknak. November 15-én nyílik meg „Az információs folyamatok automatizálása a Szovjetunióban” című kiállítás; a megnyitó után szovjet—magyar tudományos szimpóziumra kerül sor, majd szovjet tudományos-műszaki filmeket vetítenek. Másnap, 16-án is folytatódik a szimpózium, délután pedig A Szovjetunió ma című előadássorozat következő rendezvényét tartják meg. A hónap végéig még olyan sokakat érdeklő előadásokra kerül sor, mint Ukrajna energiaipara. A szocialista gazdasági integráció a gyakorlatban stb. November 20-án az orosz és szovjet zene barátainak klubjában az orosz és az európai költészet klasszikus alkotásait mutatják be orosz és szovjet zeneszerzők feldolgozásában. 22-én a BAM építői találkoznak az MSZBT-csoportok tagjaival. A zenei sorozat következő rangos eseményének ígérkezik a szolnoki Kodály Zoltán vegyes kar hangversenye november 24-én és a Szovjet Állami Nagyszínház vonósegyüttesének hangversenye — november 29-én. Kellemes szórakozást nyújtanak a budapesti gyerekeknek a Napocska gyermekklub filmjei — vasárnaponként. A kiállítások közül említést érdemel az Oroszország ifjú képzőművészei című tárlat (november 19-ig tekinthető meg), V. Ivanov festőművész kiállítása (nyitva: 26-ig), az ötéves Szovjet Kultúra és Tudomány Házát bemutató fotókiállítás (megtekinthető november 22- ig). Az ungvári Kárpáti Kiadó és a Móra Könyvkiadó 25 éves együttműködését könyvkiállításon mutatják be, amely november 29-én nyílik. 1978. november 15., szerda VersRiandó-fesztivál November 24-én és 25-én — első alkalommal Miklós versmondó — Radnóti fesztivált rendeznek. — A Kulturális Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Rádió, és a Győr- Sopron megyei tanács szervezte kétnapos program során mintegy ötven színész, előadóművész Kisfaludy lép fel az új győri Színházban, valamint Kapuvárott és Sopronban. (6.) Fürgén váltott át hálára a szomszéd folytonos vigyora. S fürgén leült. — Köszönöm, így mindjárt kisebb a zavarom. Hogy elébe vágjak mindenféle szószaporításnak, ki kell nyilvánítani: szeretnék a lehető legjobb szomszédjuk lenni. A nehézkes Burján Péter, aki önkéntelenül még nehezebb lett a rendkívül mozgékony Félix társaságában, helyeslően állapította meg: — Azt hiszem, ez a kívánság kölcsönös. Máris elragadta tőle a szót a színes külsejű szomszéd. — Helyesen tetszik mondani. Burján bácsi. De a magam hajlandóságát külön fontosnak tartom leszögezni. Paula örült a látogatásnak. Részben irigyelte, de inkább tiszteletre méltónak találta a gazdag szomszédot. — Félix úr, fogyasszon, el velünk egy kávét. A szomszéd erre heves mozdulattal a melléhez kapott. — Köszönöm! Hálásan köszönöm! De a koffein erősen hat a szívemre. Az üzleti ügyek kegyetlenül izgalomban tartják életem motorját. — Sok az adó? — érdeklődött mímelt egykedvűséggel az öreg. — Az is, persze, minek tagadnám, de főképp a tempó. Az, kérem, szédületes. Nem lehet már bírni ezt a végsőkig felpörgetett iramot. Kérem, én a múlt rendszerben is magániparos voltam, méghozzá kezdő, tehát igazán példálózni kellett, de ennyit azért mégsem követelt tőlem az élet. Dezső a fogával feszítette le a söröskupakot. — Ez érdekes. Még magának is jobb volt a múlt rendszerben, Félix úr? — Ne huncutkodjon velem, Dezső — mórikálta magát tréfaértő kuncogással a kisiparos. — Azért se szólom el magam. — Akkor legalább igyon. — Soha! Soha! — nyújtotta előre ijedten mindkét tenyerét Félix. — A kedvemért. Lássuk, le tudja-e harapni az üvegről a kupakot? — Na de mit képzelsz — védte meg a vendéget Paula, Őt viszont Félix engesztelte puha hódolattal: — Elvégre vasárnap van. Kell a móka. Legyünk hát gondtalan magánemberek. Egyszóval, forrón gratulálok grandiózus teljesítményükhöz. Mesés a siker. Egyetlen család összefogása elegendő volt ahhoz, hogy fölépítsenek egy egész társasházat. Bámulatos! Lenyűgöző! Olyan ez, kérem, mintha a szocializmus szimbóluma lenne! Dezső meglötyögtette sörét az üvegben, nézte a barna hengerbe szorult buborékokat és elnyafogta magát: — Már megint egy szeminárium. A többiek nevettek rajta Félix kivételével. Ő komoly retorikával folytatta szónoklatát. — Olcsón gyártom, olcsón* árusítom a páratlanul esztétikus bizsukat. És nyereségrészesedést fizetek a segédeimnek, áthatva a legteljesebb szociális együttérzéssel. Véletlenül se tévessze meg Burján bácsit, hogy maszek vagyok. Jámbor, türelmes kíváncsisággal nézte vendégüket a nagycsontú öreg. — De miért éppen ránt gyaakszik? (Folytatjuk) Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ