Dolgozók Lapja, 1978. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

4 Fenntartásokkal bár, de­­„tetszett” a Budapesti Fiatal Művészek Klubja fotószekció­jának esztergomi tárlata, vi­szont egyértelműen nem tet­szett Cs. Nagy Lajos e tár­latról írt jegyzete a Dolgozók Lapja 1978. nov. 4-i számában. A kritika — szerintem— a kiállított művekről egyáltalán nem szól, csupán a kiállítás egészére vonatkoztatja som­másan elítélő értékítéletét. Miért csapnivalóan rossz ez a tárlat? „Egymástól lopott szürke ötletek seregszemléjé­től” — „kellemes álmosságba, közönybe ringat”, de azért „a­­ publikum szándékos ingerlé­sére és irritálására veteme­dik” — sorolja a bíráló. Az írás szerzője a saját ér­tékítéletét a közönség nevében fogalmazza meg („a közönség, a tárlat látogatóinak felhábo­rodását tolmácsolom”). Én is tárlatlátogató vagyok. Nekem pedig, mint már említettem, tetszett a kiállítás. Az sem derült ki, az írás szerzője vajon kitől félti a fotóművészetét ? Fotósoktól, akik nem rendelkeznek sem­miféle felkészültséggel? Esz­tétikai-etikai magatartással, közérthető mondanivalóval? Fiataloktól, akik kívülrekedve a taccsvonalon, minden alkal­mat megragadnak, hogy pá­lyára kerülhessenek, hogy a labdába rúghassanak? Fotó­soktól — mondjuk mi —, akiknek több mint fele hiva­tásos fotóriporter és nagy ré­szük országos folyóiratoknál dolgozik. Fiataloktól, akik már a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Fiatal Fotó­művészek Stúdiójának, a Fia­tal Művészek Klubjának tag­jai, azoktól, akik már jó né­hány országos kiállításon sze­repeltek és műveikkel több hazai és nemzetközi díjat el­nyertek. Vallom, hogy egy kiállítás­ról, az ott bemutatott művek­ről lehet, sőt, kell is vitatkoz­ni, hiszen a műalkotások ta­lán minden más emberi pro­duktumoknál jobban igénylik a közönség észrevételeit, ér­tékítéleteit. Az FMK Eszter­gomban bemutatott anyaga valóban nem „tetszetős”, nem problémamentes. Hiba lenne azonban egy-egy mű­ből kiindulva az egész tárla­tot elítélni, hiszen egy mű­ítésznek észre kell vennie, hogy a falakon függő képek között megtalálható Jokesz Antal magas esztétikai nívójú, a korszerű riport minden eré­nyét felmutató fotósorozata, Dallos László költői ihletésű anyaga, Vass Péter lírai ön­arcképsorozata. Sőt, Kövesi Péter ominózus fotográfiái is megérnének egy vitát, mert műveinek témái valóban meglepőek, ám — és ez lehet, hogy csak az én véleményem — a téma önmagában még nem értékmeghatározó elem. Szólhatna a vita, az eszme­csere aztán arról is, hogy miért nem „tetszetős” ma egy műalkotás, és hogy mi az oka annak, hogy az esztergomi fo­tósok ezen a tárlaton a meg­szokottnál gyengébben szere­peltek. Szóval, lenne értelme a vitának, köztetésének,a vélemények ót­A tízéves jubileumát ünnep­lő Esztergomi Fotóklub lelkes, fáradságos munkájának ered­ményeként lassan elkönyvel­hetjük, hogy Esztergomot mint a fiatal magyar fotóművészet egyik jelentős alkotóműhelyét, bemutatkozási lehetőségeket biztosító bázisát tartják szá­mon. Ezt az országos rangot, megbecsülést kiváltó munkát nem szabad, nem lenne sza­bad megállítani, hátráltatni. Bevallom, én is féltem az esztergomi közönséget, az esztergomi embereket. Per­sze, nem a fotóművészettől. Sokkal inkább attól a komor lehetőségtől, hogy városunk­ban nélkülözniük kell a kor­szerű, önmagát min­dig meg­tagadó, és így új életre szü­lető művészetet. Neuberger Róbert ★ A szerkesztőség megjegyzé­se: Azért adunk helyet az esztergomi fotótárlatról szóló írásunkra küldött válasznak, mert a másik oldalról mutat­ja be azt az anyagot, amelyet lapunk munkatársa is érté­kelt. A szubjektív hangvétel­nek, sőt, az indulatoknak is lehet helyük a kritikában — nem kérdőjelezi meg a bíráló objektivitását. Valljuk azon­ban, hogy ugyanazt a tárla­tot többféle megközelítésben is lehet értékelni, bírálni, mérlegre tenni, mint ahogy Cs. Nagy Lajos elsősorban azt emelte ki, ami neki nem tet­szett, amit hamisnak, érték­telennek vélt — míg a válasz szerzője, Neuberger Róbert — fenntartásai elhallgatásával? — elsősorban az hívta fel a figyelmet: értékekre Lehet, hogy a két írás együtt adja a teljesebb képet — és segít a közönség orientálásában, több­oldalú tájékoztatásában. La­punk munkatársa egyébként világosan megfogalmazta el­lenérzéseinek fő okát — első­sorban azt kifogásolta, hogy a képek jelentős része öncélú, „semmiféle közérthető mon­dandójuk nincs a társadalom számára”. Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.26: A Felvilágosodás színháza. 11.56: Jegyzet. 9.06: Operarészletek. 9.17 :■ Mese. 10.05: Játék szóval, számmal, hanggal. 10.35: Válaszolunk. 10.51: Új lemezeinkből. 12.35: Brigádnapló. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.20: Népdalcsokor. 15.10: Durkó Zsolt műveiből. 15.28: MR 10—24. 10.10: Kritikusok fóruma. 10.20 : Operett fel­vételek. 16.56: Könyvajánlat. 18.18: Mese. 19.15: Népi zenekar. 19.45: Kinek volt végül igaza? 20.10: Közvetítés az NSZK—Ma­gyarország labdarúgó-mér­kőzésről. 22.20: Iráni útijegyzet IV. 22.30: Öt virágének. 22.42: Afrika fejlődési alterna­tívái. 22.57: Előadóművészek. 0.10: Burka Sándor klarinétozik. PETŐFI RADIO 8.05: Lukács István cimbalom felvételeiből. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04. 05. 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Népdalok. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Párizsi kiállítás. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 14.00: Gulyás László dalaiból. 14.10: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Slágermúzeum. 15.20: 6-os stúdió. 16.00: Mindenki iskolája. 16.33: Útközben. 16.35: Egészségünkért! 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Népdalkörök. 19.15: A hallgatók vendége: Rékai Gábor. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: Tánczenei­­ hangverseny. 23.15: Offenbach operettjeiből. 3. MŰSOR 8.08: Barokk zene. 9.00: Iskolarádió. 9.40: Új lemezeink. 10.28: Áriák. 11.05: Történelmi figyelő. 11.25: Dzsessz. 12.00: Dalok és hangszer­ szólók. 13.07: N. Marriner vezényel. 14.35: Felelet, Vili. rész. 15.00: Weber operáiból. 16 00: Dzsessz. 16.25: Madrigálok. 16.51: Öl földrész zenéje. 17.00: A hellén államok. 17.30: Holnap közvetítjük . . . 17.35: Hangverseny. 19.05: Lkolarádió. 19.35: Amadeus vonósnégyes. 20.46: Külföldi tudósok. 21.01: Solti György vezényeli 22.43: Vikár Béla — Kodály Zoltán — Bartók Béla — József Attila. BUDAPESTI TV 7.59: Tévétorna. (SZ) 8.05: Iskolatévé. 10.15: Golgota. XIII.8. 11.35: Delta. 11.90: Lehet egy kérdéssel többi 14.35: Iskolai tévé. 16.23: Hírek. 16.35: Kedves együttlakók. NDK filmsorozat. (SZ) 17.50: Takács Mária műsora. IS.05: Egészségünkért! 18.15: Életet az éveknek! 18.45: Szépen, jól magyarul. 10.55: Közönségszolgálat. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna. (SZ) 19.30: Tv-híradó. 20.00: NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzés. (SZ) Olimpiai S­port to­tó-sorsolás. Közvetítés Prágából. (SZ) 23.00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.53: Unser Bildschirm. Kong­resszusi különkiadás. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Charley. Film. (SZ) 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: Grieg: a-moll zongoraver­seny. (SZ) POZSONYI TV 8.45: Hírek. 9.00: Iskolatévé. 9.25: Barangolás Mexikóban. (SZ). 9.40: Kórház a város szélén. 2. rész. (SZ). 10.35: Márton és barátai — báb­film. 11.10: Iskolatévé. 15.25: Hírek. 15.30: Iskolatévé. 15.55: Az ember és a törvény. 1. rész. (SZ). 16.30: Hírek. 16.45: Ifjú szemmel. 17.20: Bratislava­ híradó. 17.50: Könyvszemle. (SZ). 17.55: Autósok, motorosok. 18.25: Dokumentum­film. 18.40: Esti mese. (SZ). 18.50: Idő­járás.jelentés. 19.00: Tv-híradó. 10.30: Nemzetközi olimpiai lottó­sorsolás. 20.30: Portugália (SZ). 1978. tavaszán. (SZ). 21.30: Tv-híradó. 22.00: A rendőrség nyomoz. (SZ). (SZ). 22.05: Tizennégyen — angol film. 17.40: Hírek.2. MŰSOR 17.55: Vályogházak. (SZ). 18.15: A mad Lengyelország. (SZ). 19.00: Vitaműsor-sorozat — 5. rész. 19.30: Holnap késő lesz — szlovák—szovjet film. (SZ). 21.00: A külföld sportja. 22.00: Hírek. (SZ). bécsi tv 9.30: Gazdálkodás. (5.) 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: A vidéki lány. Film. 17.00: Bábjáték. 17.55: Jó éjszakát­ gyerekek. 18.00: Riportműsor. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: A hegyek királynője. Iám. 21.30: I­ Iírek, Sporthírek. II. PROGRAM 18.00: Franci a nyelvlecke. 18.30: Burgenland. Film. 19.00: Európa a 20. században. (13.) 20.00: Apropos film. 20.50: Dokumentumfilm. 21.35: Tv-híradó. 22.1­1: A Tv-híradó 2. különkiadó­ DOLGOZOK tLTJA Először a megyében Iskolamozi — középiskolásoknak A már régebben működő ovisok és általános iskolások mozija népszerű ,megyeszerte. Az idei tanévtől Tatabányán — a megyében először — meg­szervezték a középiskolások részére is a fentihez hasonló iskolamozit —, a Turul film­színházban. Keletkezésének körülmé­nyeiről, célkitűzéseiről Sámuel Ferencné, a körzeti moziüzem vezetője így számolt be: — Létrehozásához az alap­­gondolatot művelődésügyi a megyei tanács osztályának irányelvei adták, melyek hang­súlyozzák az iskolák és a köz­­művelődési intézmények kö­zötti rendszeres kapcsolat megteremtését. Ezt tartottuk szem előtt, amikor kidolgoztuk egyéves programunkat. Ebbe beépítettük a középiskolások­nak szervezendő iskolamozi tervét is. Az a cél vezetett bennünket, hogy hozzájárul­junk — a filmművészet sajá­tos eszközeivel — az iskolai nevelő-oktató munka eredmé­nyesebbé tételéhez. Reméljük, a szaktanárok megelégedéssel fogadják kezdeményezésünket! Elképzelésünket az igazgatók helyesnek tartották, támogat­tak a kivitelezésben. A ma­gyar szakos tanárok pedig vál­lalták — a tananyagot figye­lembe véve — az I—IV. osztályosok számára (külön évfolyamonként) az filmek tematikájának ajánlott kidol­gozását. Bérleti rendszerben, kedvez­ményes áron kaptak a tanulók jegyeket. Az összeállított prog­ramban több művészi filmal­kotással találkoznak a fia­talok. Például: a Fekete gyé­mántok, A fáraó, Harc Rómá­ért, Emberi sors, Hétköznapi fasizmus, A Noszty fiú ese­te ... stb. Az eddig vetített két fil­met: a Fekete gyémántokat és A fáraó-t a diákok nagy tetszéssel fogadták. (bükki) Utóhang egy kiállításhoz A fotóművészet védelmében? Egyetemisták és főiskolások a közművelődésért A téli gyakorlatok során 10 napon át ismerkednek egy-egy falu vagy város, tíz üzem kulturális életével, vagy ér­telmiségi feladataival, az ifjú­ság mozgalmi tevékenységével, életfelfogásával. Intézménye­ket látogatnak, tanácselnökök­kel, családokkal beszélgetnek, akcióprogramok szervezésé­ben vesznek részt, előadásokat tartanak. Ismerkednek tehát jövendő feladataikkal, hogy ne csak jó szakemberek, hanem a közélet és a közművelődés iránt felelősséget érző, abban aktívan résztvevő értelmiségi­ek legyenek. Huszonegy egyetem és főis­kola mintegy 400 hallgatója megy évente elméleti előkészí­tés után (erre külön szaki kol­légiumok varrnak) 4-5 tagú csoportokban téli népművelé­­­si gyakorlatra. A csoportokat úgy alakítják ki, hogy azok­ban orvos, pedagógus, agrár­­szakember, műszaki egyete­mista és közgazdász is legyen, így a hallgatók több szem­pontból ismerkednek a való­sággal, szélesítik látókörüket, ugyanakkor friss meglátásaik­kal, ötleteikkel élesztői lehet­nek valami újnak is. A KISZ Budapesti Bizott­sága tatai vezetőképző táborá­ban tartott tanácskozáson dr. Tóthpál József, a Kulturális Minisztérium fő-helyettese , a főosztályvező­közművelődés kapcsolatrendszeréről és in­tézményes tevékenységéről, Argyelán Gábor, az Országos Tervhivatal munkatársa, tanácsi tervezésről, dr. Nemes­i Nagy József, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont munkatársa hazánk gazdasá­gi és társadalmi térszerkezeté­ről. Németi Gábor, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem munkatársa az előrejelzés és tervezés, a jö­vőkutatás problémáiról tartott előadást. Az előadások­ mellett Czine Mihályné, a Népművelési In­tézet osztályvezető-helyette­se, Juhász Jenőné, a Pest me­gyei, Kiss Gabriella, a Nógrád megyei, Juhász Antónia, Borsod megyei tanács munka­­­társai értékelték az eddigi népművelési gyakorlatokat és javaslatot tettek azok tovább­fejlesztésére. A jövő esztendőben, febru­ár 1-e és 12-e között Komá­rom megye is belép a hallga­tókat fogadó megyék sorába, és reméljük, jó terepe lesz az egyetemistáik és főiskolások közművelődési gyakorlatának. Csukly László Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Közművelődési Titkársága szervezésében há­romnapos tanácskozás színhe­lye volt Tata. A budapesti, az észak-dunántúli és az észak­­magyarországi körzet főisko­lai és egyetemi hallgatói téli népművelési előkészítéséről, gyakorlatának elgondolásainak korszerűsítési megvalósítá­sáról beszélgettek a felsőokta­tási intézetek gyakorlatvezetői, az érdekelt tanácsok és mód­szertani központok szakembe­rei, valamint a gyakorlatra in­duló hallgatók KISZ-vezetői. Ismeretes, hogy az Oktatási Minisztérium és a KISZ Köz­ponti Bizottsága irányelvek­ben határozta meg a felsőok­tatási intézmények közműve­lődési tevékenységének célja­it és feladatait. Többek kö­­­zött: a hallgatók felkészítését közművelődési feladatok vállalására, a szocialista tár­sadalom eredményeinek, gond­jainak megismertetésével, a szocialista elkötelezettség tu­datos és cselekvő vállalását, hogy a hallgatók megismerjék az értelmiségi hivatásukból adódó társadalmi feladataikat a kultúra elsajátításában, for­málásában és terjesztésében. A közművelődési tevékeny­ség színterei a tanulási idő­szak alatt elsősorban az egye­temi és főiskolai klubok, könyvtárak, művészeti csopor­tok és alkotókörök. Ugyanak­kor a Népművelési Intézettel, a művelődési központokkal és tanácsi szervekkel együttmű­ködve lehetővé kell tenni, hogy az intézmény képzési idejével azonos időben, fakul­tatív képzési formában minél több hallgató szerezzen képe­sítést valamelyik művészeti ágban művészeti együttes ve­zetésére, ifjúsági klub irányí­tására, hogy e képesítés és tu­dás birtokában majdan mun­kahelyén, lakóterületén szak­szerűen támogathassa, illetve irányíthassa a művészeti cso­portok, klubok és körök mű­ködését. ...................... -------—............. ..... ............ Október szellemében A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza novemberi programjából ‘ Novemberben is változatos, érdekes programot biztosít lá­togatóinak a budapesti Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­za. A hónap első felében a rendezvények a NOSZF­CS évfordulójának ünnepségeihez kapcsolódtak. A filmek közül kiemelkedtek a Lenin a szov­jet filmművészetben című so­rozat alkotásai, többek között a Lenin 1918-ban, a Puskás ember, a Nagyezsda című mű. Rendszeresek az orosz nyelvű filmvetítések — az intézmény állandó programja — a volt szovjet ösztöndíja­sok klubja tagjainak, valamint az oroszul tudóknak. November 15-én nyílik meg „Az információs folyamatok automatizálása a Szovjetunió­­ban” című kiállítás; a meg­nyitó után szovjet—magyar tudományos szimpóziumra ke­rül sor, majd szovjet tudomá­nyos-műszaki filmeket vetíte­nek. Másnap, 16-án is folyta­tódik a szimpózium, délután pedig A Szovjetunió ma című előadássorozat következő ren­dezvényét tartják meg. A hó­nap végéig még olyan soka­kat érdeklő előadásokra ke­rül sor, mint Ukrajna energia­ipara. A szocialista gazdasági integráció a gyakorlatban stb. November 20-án az orosz és szovjet zene barátainak klub­jában az orosz és az európai költészet klasszikus alkotásait mutatják be orosz és szovjet zeneszerzők feldolgozásában. 22-én a BAM építői találkoz­nak az MSZBT-csoportok tag­jaival. A zenei sorozat következő rangos eseményének ígérkezik a szolnoki Kodály Zoltán ve­gyes kar hangversenye no­vember 24-én és a Szovjet Állami Nagyszínház vonós­együttesének hangversenye — november 29-én. Kellemes szórakozást nyújtanak a bu­dapesti gyerekeknek a Na­pocska gyermekklub filmjei — vasárnaponként. A kiállí­tások közül említést érdemel az Oroszország ifjú képzőmű­vészei című tárlat (november 19-ig tekinthető meg), V. Iva­nov festőművész kiállítása (nyitva: 26-ig), az ötéves Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­zát bemutató fotókiállítás (megtekinthető november 22- ig). Az ungvári Kárpáti Kiadó és a Móra Könyvkiadó 25 éves együttműködését könyv­kiállításon mutatják be, amely november 29-én nyílik. 1978. november 15., szerda VersRiand­ó-fesztivál November 24-én és 25-én —­ első alkalommal Miklós versmondó — Radnóti fesztivált rendeznek. — A Kulturális Minisztérium, a Magyar Szín­házművészeti Szövetség, a Magyar Rádió, és a Győr- Sopron megyei tanács szervez­te kétnapos program során mintegy ötven színész, előadó­­művész Kisfaludy lép fel az új győri Színházban, vala­mint Kapuvárott és Sopron­ban. (6.) Fürgén váltott át hálára a szomszéd folytonos vigyora. S fürgén leült. — Köszönöm, így mindjárt kisebb a zavarom. Hogy elé­be vágjak mindenféle szósza­porításnak, ki kell nyilvání­tani: szeretnék a lehető leg­jobb szomszédjuk lenni. A nehézkes Burján Péter, aki önkéntelenül még nehe­zebb lett a rendkívül mozgé­kony Félix társaságában, he­lyeslően állapította meg: — Azt hiszem, ez a kíván­ság kölcsönös. Máris elragadta tőle a szót a színes külsejű szomszéd. — Helyesen tetszik monda­ni. Burján bácsi. De a magam hajlandóságát külön fontosnak tartom leszögezni. Paula örült a látogatásnak. Részben irigyelte, de inkább tiszteletre méltónak találta a gazdag szomszédot. — Félix úr, fogyasszon, el velünk egy kávét. A szomszéd erre heves moz­dulattal a melléhez kapott. — Köszönöm! Hálásan kö­szönöm! De a koffein erősen hat a szívemre. Az üzleti ügyek kegyetlenül izgalomban tartják életem motorját. — Sok az adó? — érdeklő­dött mímelt egykedvűséggel az öreg. — Az is, persze, minek ta­gadnám, de főképp a tempó. Az, kérem, szédületes. Nem lehet már bírni ezt a végső­kig felpörgetett iramot. Ké­rem, én a múlt rendszerben is magániparos voltam, még­hozzá kezdő, tehát igazán pé­ldálózni kellett, de ennyit azért mégsem követelt tőlem az élet. Dezső a fogával feszítette le a söröskupakot. — Ez érdekes. Még magá­nak is jobb volt a múlt rend­szerben, Félix úr? — Ne huncutkodjon velem, Dezső — mórikálta magát tréfaértő kuncogással a kis­iparos. — Azért se szólom el magam. — Akkor legalább igyon. — Soha! Soha! — nyújtotta előre ijedten mindkét tenye­rét Félix. — A kedvemért. Lássuk, le tudja-e harapni az üvegről a kupakot? — Na de mit képzelsz — védte meg a vendéget Paula, Őt viszont Félix engesztelte puha hódolattal: — Elvégre vasárnap van. Kell a móka. Legyünk hát gondtalan magánemberek. Egyszóval, forrón gratulálok grandiózus teljesítményükhöz. Mesés a siker. Egyetlen csa­lád összefogása elegendő volt ahhoz, hogy fölépítsenek egy egész társasházat. Bámulatos! Lenyűgöző! Olyan ez, kérem, mintha a szocializmus szimbó­luma lenne! Dezső meglötyögtette sörét az üvegben, nézte a barna hengerbe szorult buborékokat és elnyafogta magát: — Már megint egy szemi­­nárium. A többiek nevettek rajta­ Félix kivételével. Ő komoly retorikával folytatta szónok­latát. — Olcsón gyártom, olcsón* árusítom a páratlanul esztéti­kus bizsukat. És nyereségré­szesedést fizetek a segédeim­nek, áthatva a legteljesebb szociális együttérzéssel. Vélet­lenül se tévessze meg Burján bácsit, hogy maszek vagyok. Jámbor, türelmes kíváncsi­sággal nézte vendégüket a nagycsontú öreg. — De miért éppen ránt gya­­­akszik? (Folytatjuk) Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ

Next