Dolgozók Lapja, 1979. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

Könyvespolc Műteremben Jegyzetek Tüskés Tibor könyvéről Kedvelt műfaj a művészeti publicisztikában a „műterem­­látogatás”. írók, újságírók, műtörténészek kopognak be festők, szobrászok otthonába, műhelyébe. Asztal mellett, alkotások között szabadon cse­vegve, vagy előre felvázolt gondolatmenetben faggatják hol lyába szabódó, hol a szó usza­, örömmel kapaszkodó vendéglátójukat. Életrajzról, családról, mesterekről, bará­tokról és tanítványokról, egyszóval: a művész-életfor­­máról folyik a szó. A terjede­lemtől függően sok adalékkal gazdagodik az olvasó. Még az is megesik, hogy tényleg kul­csot­ kap az életművek megér­téséhez. A mindenkori ripor­terek legalábbis igyekeznek efféle irányba terelni a beszél­getés patakját. Legfeljebb nem mindig koronázza siker a próbálkozást. Bizonyos idő teltén némely szerző szükségét érzi, hogy műhelybeszélgetéseit kötetben is összefűzze, kiadja. A klas­­­szikus minta a műfaj gyöngy­szeme­ Brassai Picasso-könyve volt. Itthon Kassák alkotott ma is haló, progresszív példát (Vallomás 15 művészről.) A közeli­ múltban Frank János, Csapó György gyűjtötte egy­be sorozattá duzzadt beszá­molóit. Méltó társként csatla­kozik most­­ elődeihez Tüskés Tibor kis gyűjteménye. A Pé­csett kiadott könyvben a Je­lenkor lapjain közölt riportja­it olvashatjuk újra. Tizenegy, dél-dunántúli művészt és há­rom be­az művésztelepet mutatott írással évek során. Némelyik magunk is találkoz­tunk, az újraolvasás mégis friss élménnyel tölt el ben­nünket. Tüskés Tibor irodalmi-kri­tikai munkásságát ismerők régóta látják a képzőművészet kérdései iránti eleven, őszinte érdeklődését. Elegendő Nagyváros születik szenvedé­­­lyes" hangú fejezetére, vagy a Pannóniái változatok remek kis „művészportréira utal­nunk. Ezúttal sem adja alább. A hang talán kevésbé izzó. In­kább uralkodik a mindenre kiterjedő érdeklődés, sokolda­lúság, időtálló időszerűség. Külön érdemének tartjuk, hogy el tudta kerülni a sab­lonokat, s­­­ önálló szerkezetű, színeiben gazdagon árnyalt képet rajzolt minden modell­jéről. Hűséges krónikásként rögzíti a riportok körülménye­it: utazás, időpont, időjárás, a vendégváró ház, a műterem külső-belső képe, a házigazda hangulata, a családtagok sze­repe egyaránt fontos a mon­danivaló szemszögéből. Őszin­tén feltárja a beszélgetések indítékait, kifejti céljait szól a nehézségekről. S azután kezdi jól exponált kérdésekke­l­­ szóra bírni pácienseit. Egybetartó vezérgondolata, hogy képet kíván adni a Dél- Dunántúl mai művészeti éle­téről. A terjeszkedés határait Zalaegerszeg, Kaposvár, és Mohács jelzi. E körön belül főként a pécsiek jutnak szó­hoz. Különös sorsok, küzdel­mek tárulnak fel. Martyn mozgalmas életéről olvasva, megértjük zárkózottságát. Megható a ragaszkodás, aho­gyan Kolbe Mihály Mohács­ról beszél. Székely furfanggal viszi-csavarja a szót Simon Béla, aki Martynhoz hasonló­an, igencsak megjárta a pok­lok mélyét, míg pécsi festővé vált. A rajztanárok nehéz sor­sa, a művészeti nevelés égető gondjai kapják a nagyobb te­ret Soltra Elemér töprengései­ben. Szorongató kérdések késztetik tépelődésre, együtt keresik a megoldás módozata­it. Tüskés még a rezignáció elűzésében is társnak ajánlko­zik, s nemcsak Soltrának. Németh Jánossal bejárták a kerámia és a zalai székhely művészetet tápláló zugait, fel­villantják a jövő képét is. Borsóknál Kaposvárott a vi­déken élő szobrász gondjai, a népművészet „nagy művésze­tet” termékenyítő szerepe, tévutak gubancai kerülnek te­­­rítékre. Altorjai István a fia­talabb (!) korosztály tempó­­sabb, erőszakosabb stílusában, de őszintén tárulkozik ki. Munkája, életritmusa már egy új művésztípust testesít meg, aki bátran néz szembe min­dennel, s vállalja a küzdel­met. A szimpozionok kérdése nemcsak Megoldásán Baranyában égető, sokan töpreng­nek. Tüskés néhány, a­ válto­zást sürgető ötlettel próbál segíteni. Hogy ez használ-e, még nem tudjuk. Könyve azonban teljesíti hivatását. Őszinte helyzetkép, amelyből sugárzik az „élmény melege”, s valóban szolgálója a megér­tésnek. Salamon Nándor DOLGOZOK LATJA 99Dzsomárt szőnyege 99 A Budapesti Gyermekszínház január 31 - től mutatja be G. Kosal-A. Tozsibajev: Dzsomárt szőnyege című legendáját. Rendező: Seregi László mv. A képen: Balogh Zsuzsa, Er­délyi György Szülők parlamentje Dorogon Milyen módszerrel szoktat­hatja munkára gyermekét a szülő? Hány éves korban kez­dődjék ez el? Hogyan lehet a munkát megkedveltetni a fel­növekvő nemzedékkel? Töb­bek között ezekre a kérdé­sekre is feleletet kaptak a na­pokban a dorogi járás szülői munkaközösségeinek elnökei azon a tanácskozáson, amelyet a Hazafias Népfront és a megyei tanács dorogi járási hivatalának művelődésügyi osztálya rendezett, Nagy Ambrusné, a népfront megyei pedagógiai szakbizott­ságának elnöke hasznos útmu­tatókkal látta el a szülők kép­viselőit. Elöljáróban szólt ar­ról, hogy az iskolai közössé­geknek milyen feladataik van­nak a munkára nevelésben. Hangsúlyozta, e témának meg­határozója a családi közösség. Bizonyára kevesen gondolnak arra, már óvodás korban meg kell bízni a gyerekeket rend­szeres elfoglaltsággal, házi te­endőkkel. Életükben döntő fontosságú a játék. Viszont nem mindegy, hogy milyen játékot adunk a kezükbe. A szülők — az autók és babák mellé — vásároljanak olyan játékokat is, amelyek meg­mozgatják gyerekük fantáziá­ját, s már önállóan alkothat­nak. (Sajnos, az üzletek áru­kínálata sok esetben nem ta­lálkozik a pedagógiai óhaj­jal.) Az iskolás korúaknál bo­nyolultabbá válnak a szülők feladatai. A tanulás segítése mellett igyekeznek gyermekük látókörét, műveltségének szín­vonalát tovább emelni. A ta­nulást ne szükséges rossznak tekintsék, hanem igyekezze­nek a maguk eszközeivel a ta­nulás régi rangját visszaállíta­ni. Nem jó, ha a szülő min­denben segít, mert az önálló­ságtól fosztja meg a gyere­ket. Jó néhányan univerzális embert kívánnak faragni cse­metéjükből, ezért különböző szakkörökbe íratják be őket (Hallottunk olyanról, aki 11 féle elfoglaltságot jelölt meg a felmérésnél.) A gyereket ide­jekorán éri a túlterhelés, ami lehet, hogy évtizedek múlva károsan hat vissza. A tanulók szabad idejüket részben szórakozásra, pihe­nésre, erőgyűjtésre használják fel. A családi munkamegosz­tásban már lényeges felada­tokkal lehet megbízni őket. A napról napra visszatérő elfog­laltság kifejleszti bennük kötelességtudatot, a felelősség­­i érzetet. A munkában az első sikerélményeket otthon, csalá­di körben kell kapniuk. Lé­nyeges, a szülő munkahelyé­ről úgy beszéljen a gyerme­ke előtt, hogy az kedvet kap­jon a munkahely megismeré­séhez — reális kép alakuljon ki benne a munkáról, összes­ségében és sokak véleményé­vel ellentétben: nem csak az iskola dolga, hogy a leendő kenyérkeresők milyen k­edvvel és szorgalommal látnak majd munkához tanulmányaik be­fejezése után. A Hazafias­ Népfront és a tanácsok művelődésügyi osz­tályainak rendezésében zajló hasonló tanácskozások, elő­adások az áprilisi nevelési ér­tekezletek előkészítését szol­gálják. Jer*? Fin­g*?i (Torija B4J)a Miheljt m mm imemom (15.) Tomlinson úr már ol­vasta a mai lapokat. Minden lap lelkesedéssel írt Menuhin tegnapi koncertjéről, a „Times” pedig közölte azt a megtiszte­lő hírt is, hogy a hegedűmű­vészt meghívták a királyi ud­varba. A nagy művész bólin­tott, és azt mondta: — Valóban! Teljesen meg­feledkeztem erről a látogatás­ról. Kár, hogy egyik koncer­temen sem lesz velem ez a hegedű. De­ valóban, igaza van. Nem­ tudom ma előkészí­teni a pénzt és elhozni. Azt javaslom tehát, hogy a lob­bit holnap reggel fizetem ugyanabban az időben. Te­hát mister Tomlinson bele­egyezik az ügy ilyen lebonyo­lításába ! A kereskedő beleegyezett és egy levélpapír után hogy elismervényt adjon nyúlt, az összegről, de a hegedűmű­vész legyintett: — Nem szükséges vény. Eljutok holnap, elismer­te te­szem a pénzt, fogom a hegedűt és az ügy el van intézte. Meg, ha meg gondo­lná is ma­gát, uram, akkor sem me­gyünk bíróságra. Egyszerűen visszaadja a pénzemet és kész. Nem fogok nagyon neheztel­ni, bár nagyon szeretném ezt a hegedűt. Tomlinson úr ismét kifejezte beleegyezését, Menuhin­szent közvetítőjéhez fordult:mi­a önnek sohasem fogom elfelejteni szolgálatát. Eskü­szöm, valahányszor jövök, mindig játszhat Angliába majd ezen a hegedűn. Mint ze­nész, nagyon is megértem, micsoda nagyszerű élvezet megfelelő hangszerrel koncer­tezni. Nos, megyünk? A vi­szontlátásra, mister Tomlin­son. A kereskedő egészen az ut­cáig kísérte vendégeit. Az ele­gáns Rolls Royce sofőrje szol­gálatkészen nyitotta ki az aj­tót. A két úr beült a kocsiba. Menuh­ n rövid parancsot ve­tett oda a sofőrnek: — . Carlton szállodába! A kocsi majdnem hangtala­nul indult­­ el. A kis papíráru üzlet tulajdonosa még egy pillanatig a járdán állt. Zse­­­bében érezte a három­­ fontos bankjegy zörgését, ezer- és­­ biztos volt abban, hogy még­­ tizenkét hasonlót kap. Így hát , nagyon vidám hangulatban tért vissza az üzletébe. Néhány óráig semmi rendkí­vüli nem történt. Az üzletben nem volt nagy a forgalom. Más ügyfelei sem voltak az­nap R­omlinson úrnak. Csak úgy öt óra körül jött a sötét-­­ kék kezeslábasba öltözött is­merős munkásunk. Udvaria­san üdvözölte a tulajdonost, és mosolyogva tette le a pult­ra a három schillinget és azt mondta: — Tessék a tartozásom. Még egyszer köszönöm, és ké­rem a h­egedűmet. Hol van? Nem látom ott, ahova tegnap tette. — A másik szobába lettem — magyarázta a kereskedő. — Fáradjon velem. A bejárati ajtót ismét be­csukta és újra kiakasztotta a „Zárva” feliratú táblát. Ek­kor a kereskedő a másik szo­bab­án az íróasztal melletti székre m­ut a­torit,, a masa ki­nyitotta a nehéz páncélszek­rény ajtaját, kivette a hege­dűt, az asztalra tette. Leült a másik székre, s azt javasolta: — Mit szólna ön, ha azt mondanám, hogy szeretném megvenni a hegedűjét? ! A munkás elmosolyodott: — Nincs szándékomban el­adni. Maga­m is szeretek ját­szani és a lányomnak is nagy zenei tehetsége van. Taníttatni­­ akarom, hogy többre vigye, mint én. Ez régi hegedű. Az én családom tulajdona leg­alább százötven esztendeje és mindig jó szolgálatot tett va­lakinek. Játszott rajta a nagy­apám, az apám és én. Játs­­­szon majd rajta a lányom is. Azt hiszem, sokat ér. — Nem akarom becsapni. Valóban régi is, jó is a hege­dű. Becsületes ember vagyok és adok érte ... — itt Tomlin­son úr egy pillanatra töpren­gett —, adok önnek érte há­romezer fontot. — Háromezret? — csodál­kozott a munkás. Eközben Tomlinson kinyi­totta a régi, kopott tárcáját és elől­otorta belőle ezerfontost. A m­­unká­s a három hitet­lenkedve nézett rá. Látszott, hogy először látott papírban­­kóban ilyen nagy összeget. — Fogja a pénzt, barátom — biztatta a kereskedő —, s adjon hálát istennek, hogy hozzám jött ra­jztömböt vásá­rolni a hegedűvel a hóna alatt és hiányzott a három schillingje. /I5Vi 1f ^ 1979. február 7., szezda Angi Vera — avagy történelmünk Ielkiismerete Egyre­ több magyar film foglalkozik az 50-es évekkel. Mindenfajta törté­nelemér­­telmező. .­.divatjelenségek­nek" — így ennek is — van egy közös jellemzője: túlsá­gosan­­ manipulált ahhoz, hogy a valódi összefüggéseket tár­ja fel. „Történelmünk­­ lelki­­ismer­ete” fáziskésésben valahogy­­ mindig volt. Embe­ri tulajdonságunk: rendkí­vül éber kritikával illetjük utólag elődeink hibáit (eset­leg bűneit) a saját, hibáin­kat (netán bűneinket) vi­szont apró félreértésekből származó botlásokként tün­tetjük fel. Szeretjük a dolgo­kat általunk helyükre tenni.meghatározott E gondolatok azon vetítéssel egybekapcsolt a film­al­kotó-közönség találkozón ju­tottak eszembe, melyet a na­pokban rendeztek az eszter­gomi Szabadság filmszín­házban lelkesen és aktívan vitatkozó közönség előtt, Gá­bor Pál filmrendező részvé­telével. Az országos pre­miert megelőzően bemutatott film címe: Angi Vera, ren­dezője gyakori vendég me­gyénkben az alkotó­ közönség találkozókon. Gábor Pál leg­újabb filmje nem is az 50-es­­ években, hanem­ az UHU-ban, a­­ „fordulat, évében” játszódik nem sokkal a pártegyesülést követően. A film forgató­könyvét Gábor Pál írta, Vé­szi Endre azonos című kis­regénye alapján. Angi Vera a már ellent­mondásokkal terhes légkör­ben kerül a politikai élet­be — sajátos karriert fut be, sorsának alakulását egy korabeli pártiskola életének eseményei tükrében kísérhet­­.Ily­ nyomon. A film azt torzulást mutatja be, ahogy a egy naiv,­ őszinte és nyílt ember a történelmi körülmé­nyek, az eltorzult politika szorításában elveszti, megta­gadja önmagát — megalku­vóvá, karrieristává válik. Természetesen a film sok­kal árnyaltabban szól erről a bonyolult kérdésről . Angi Vera nem csupán áldozat, volna választási lehetősége is. S mint az esztergomi an­­kéton a rendező halmazta szándékát­ is megfő­Angi Vera naivabb annál, hogy manipuláljon. Épp ellenkező­leg: őt manipulálják. Az bűne, hogy hagyja magát be­­­folyásolni. Bűnrészességéhez tehát nem férhet kétség. Gábor Pál témaválasztása, történelemlátása, kitűnő. A film képi megjelenítése azonban már kevésbé az. Az „Angi Vera” a magyar fil­mek — úgy tűnik , — már­­már járványossá váló beteg­­­ségben szenved, rendkívül vontatott, drámai fordulatok­­­ban szegény, helyenként vi­szont hatásvadász eszközök­kel (zuhanyozó meztelen nők’ — hangsúlyozott rési technikával..) fényképe­t manipu­lál. Ennek ellenére — s ez le­­­hetne az esztergomi ankét summázata is — történelmi lelkiismeretünket hitelesen­­ vallató új magyar film szü­letett. d. l : Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Brigádok akadémiája. 8.36: Olvasólámpa. 9.06: Világhírű karmesterek. 9.34: Tarka­ mese, kis mese. 10.05: Csiribiri. 10.35: Válaszolunk. 10.34­: Szólisták. 11.80: Daljátékokból. 12.35: Brigádnapló. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsessz. 14.06: Előadás. 14.36: Kórusainknak ajánljuk. 15.10: Nóták. 15.28: MR 10-14. 16.08: Kritikusok fóruma.­ 16.18: Weiner, vonósnégyes. 17.07: Riport. 17.32: Külföldről érkezett . . . 17.52: Caruso énekel. 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 19.15: Balatoni vetélkedő. 20.25: Népzenei Hangos Újság. 21.10: Világhírű énekesek. 21.30: Új magyar zene. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.40: Mahler: VI. szimfónia..­0.10: Kettősök. PETŐFI RADIO 8.05: Amerikai dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04. 05. 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó 12.00: Énekszóval család. muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20­: Jegyzet. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől 14.00: Együttesek.négyig .. . 14.35: Slágermúzeum. 15.30: Lehoc­ky Éva énekel. 15.45: Indulók. 16.00: Mindenki iskolája. 18.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.40: Prizma. 18.55: Hamburgi levél. 19.15: Nem zavarok? 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: Töltsön egy órát. 22.23: Nóták. 23.15: Brubek-együttes. 3. MŰSOR 7.59 8.05 10.20 11.10: 11.30: 13.45: 14.50: 16.28: 16.35: 17.30: 18.00: 18.45: 18.55: 1­9.10: 19.20: 19.30: 20.00: 21.30: 21.40: 20.00: 20.30 21.00 21.20: 8.30 8.50 9.00 10.15 10.25 17.00 17.4­5 18.10 18.40 19.00 19.30 20.14) 21.30 22.00 22.20 17.00 17.05 18.05: 18.15: 19.00: 19.30: 19.55: 20.10: 22.10: 22.45: BUDAPESTI TV Tv-torna. (SZ) Iskola-tv. Az Onedin-család. XV/Oj Delta. Lehet egy kérdéssel többi iskola-tv. (SZ) A’ piacare. Magyar film­. Hírek. Johnny Mathis Párizsban, A haza felszabadítása. Szovjet dokumentumfilm. Az út két oldalán. Helyszí­ni közvetítés. Szépen, jól magyarul. Közönségszolgálat. Esti mese. Tv-torna. Tv-híradó.(SZ) Csalaest a gyermekekért. Hogyan gyógyítják az óriáskígyót? (SZ) Tv-híradó 3. Három 2. MŰSOR jelenet Ingmar Bergmannal. III 2. Ember és Föld. (SZ) Tv-híradó 2. Az anyai tv-film. (SZ)szeretet, POZSONYI TV Kicsinyek műsora. Könyvszemle. A Merkur jegyében. Táncdalok. Hírek. Szórakoztató műsor. Téli csendélet. Dokumentumfilm. Esti mese. Tv-híradó. Melyiket a kilencből? Érdekességek. Tv-híradó. A 7—79-es hullámhosszon. Biciklitől val­ok. Hírek.2. MŰSOR Tudomány és technika. Téli gondok. Hangverseny. Francia nyelvtanfolyam. Szülők műsora. Dicsőségtábla. Merénylet Párizsban. Angol dokumentumfilm. Hírek. 8.08 : Zenekari muzsika. 9.00: Iskolarádió. BÉCSI TV 9.40: Dzsessz. 10.m>: Iskolatelevízió. 10.18: Sztravinszkij zenéjéből. 10..30: W­est­ern- komé­dia. 11.05: A Dunánál. 17.00: Bábjáték. 11.25: Bach: A fuga művészete. 17.23: Gyermekműsor. 13.07: Francia muzsika. 17.55: Jó éjszakát gyerek 18.46: A végzet hatalma. Opera. 18.00: Eg­y férfi a házba 15.03: Külföldi tudósok. 18.30: Ml. 16.51 :Öt földrész zenéje. 19.00: Osztrák képek. 17.00: Előadás. 19.30: Tv-híradó. 17.30: Meditáció. 20.00: Lola Montez. Film 17.40: Vonósötös. 21.30: Hírek. 18.11: Hangverseny. 21.55: Sporthírek. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­miát. 20.20: Mai örmény költők. 21.20: Operaáriák. 21.42: Hangjáték. 22.33: Armstrong zenei önéletraj­za. 38.06: Zenei panoráma. Ango­l. rl II. PROGRAM 18.00: Francia nyelvlecke. 18.30: Így volt tegnap. (8.) 19.30: A szöcske. (1k) 20.00: Apropos-tv. 20.45: Világlíra. ..Tell Vilmos**. 21.30: Tv-híradó 2.. 22.05: Tv-hiradó különkiadása. .

Next