Dolgozók Lapja, 1979. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

4 Ötvenéves az esztergomi zeneiskola ...Zene nélkül lehet élni. Csak nem érdemes” — már nem tudnám megmondani, ki­től olvastam ezt a szellemes aforizmát, amellyel életünk megszépítőjére, a lélek neme­sítőjére, hangulataink, érzése­ink leghívebb tolmácsolójára, a zenére gondolt a szerző. muzsika oktatásának fél év­A századát ünnepelték hétfőn este Esztergomban, a művelő­dési központban . 1928-ban alakult meg a város zeneisko­lája. 1928 júliusában az ,,Eszter­gom” című helyi lap hirdetést közölt: a zeneoktatás iránt ér­deklődő szülők gyermekeikkel augusztus 15-én jelentkezzenek a Német utca (ma: Petőfi ut­ca)­ 24. szám alatt. A jelzett napon Büchner Antal úr, a ba­zilika karmestere izgatottan ült a sivár szobában. Vajon lesz­nek-e jelentkezők? Sikerül-e régi álmát, a szervezett, rend­szeres zeneoktatást megvalósí­tani ? Negyvenheten kopog­tattak be a karnagy úrhoz. Kevés­­, de már elegendő növendék volt ez ahhoz, hogy szeptember 12-én megindult, kedden, szerdán és szombaton az államilag engedélyezett és városilag segélyezett zeneisko­la. Buchner Antal jó talajba vetette a magot, a város szívé­től, az itt élő emberek menta­litásától sohasem volt idegen a zene. Már a középkorban is működtek itt (világi) énekisko­lák, az Esztergomban írt és kiadott énekeskönyvek jelen­tették az 1100-1200-as években ..a zenét”. Buchner Antal nem­csak mint remek karmester, hivatott zeneoktató írta be ne­vét a város történetébe. Talán egyszer alkalom nyílik a zene­szerzői selebjeiről hagyatékának neme­is lefújni a port. Buchner Antalt dr. Sztárche­­vich László követte, a világot járt, operaénekes, a halberstad­­ti Luna gróf, aki eredeti hang­fekvésben énekelte Verdi ba­riton szerepeit, a milánói nép­operában is, a volt Kodály­­növendék, zongoraművész, ze­neszerző és a jogtudományok doktora, aki a fasizmus fenye­gető réme elől jött haza, Esz­tergomba, szakítva meg kül­földi operaénekesi pályáját. Ő volt a kezdeményezője, hogy mint tagiskola Dorogon is meg­szervezték a zeneoktatást, nagyszerű muzsikusokat tele­pített le mind Esztergomban, mind Dorogon. Kezdeményező­je volt a zeneiskola államosí­tásának. 1964-ig állt az iskola élén igazgatóként és a m­agán­­ének oktatójaként. Ezután Szabó Tibor, a dinamikus egyéniségű fiatal művész ke­rült az iskola élére, működésé­nek, nemcsak az oktatás látta hasznát, hanem nemzetközileg is számon tartott énekkart, a Labor MIM Balassa kórusát kovácsolta össze egy volt üze­mi dalárdjából. Reményi Ká­roly 1970-től vezeti az iskolát, ő a szimfonikus zenekar meg­szervezésében, a hangverseny­élet kialakításában szerzett el­évülhetetlen érdemeket. Mindezekre az eseményekre emlékezett hétfőn este Komor Imréné, a városi tanács elnök­­helyettese, amikor köszöntötte a zeneiskola 350 főnyi tanulóse­regét, tanári karát, akik 16 tanszakon tanulnak és taníta­nak. Harsányi László­né, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a kultu­rális miniszter kitüntetését, a ,,Szocialista Kultúráért” jel­vényt adta át Reményi Károly igazgatónak, karmesternek. Homor Imréné pedig a város elismerését fejezte ki az ,,Esz­tergomért” emlék­plakettel dr. Sztárchevich László nyugalma­­zott igazgatójának és Ki­nda Magdolnának, a zeneiskola je­lenlegi igazgatóhelyettesének. Egy bensőséges epizódról hadd emlékezzünk meg: dr. Sztárchevich László bejelen­tette, hogy alapítványt kíván tenni, amelynek évi kamatai­ból minden esztendő áprilisá­ban­ a legjobb tanulókat ju­talmazzák meg. A jubileum alkalmával a ze­neiskola és a városi­­ szimfo­nikusok hangversenyt adtak. Mint mindig, most is igényes produkciókkal léptek a közön­ség elé. A műsor első felében az iskola tehetséges növendé­kei koncert­számokkal léptek föl. Elsőnek Sugár ..Rondó zongorára és vonószenekarra” című művét Vincze Péter nö­vendék játszotta. Mozart C-dúr andantéját Árkossy Ottó adta elő fuvolán, zenekari kíséret­tel. Vivaldi d-moll kettősver­senyének előadója Farkas Ber­nadett és Győri Edit (hegedű) volt, zenekari kísérettel. Klen­gel „C-dúr csellóversenyének 1. tételét Nagyszöllösi Rita ját­szotta. A program második felében Grieg­­a­no.A zongoraverse­nyét Marosi Miklós művész, a zeneiskola zongora­­tanára játszotta. A pianista teljesít­ményénél álljunk meg, mert érdemes: még „profi” mércék­kel mért, és honilag oly gaz­dag mezőnyben is élményt je­lent Marosi elmélyült, érzelmi­leg tiszta, abszolút átlényegült játéka. Grieg versenyműve, csábító dallamossága ellenére a hihetetlenül nehéz mű. Mind a szólista, mind a Reményi Ká­roly karmester vezette zenekar maradéktalanul megoldotta feladatát. Ötven esztendő­s emléke­zésre, megállásnyi pihenőre al­kalmas idő. A gazdag jelen, a társadalom érdeklődő segítsége garancia a következő ötven esztendőre is. Cs. Nagy Lajos Szaknyelvoktatás A műszaki-gazdasági kap­csolatok bővülése, a legújabb tudományos eredmények fel­­használása nélkülözhetetlenné teszi az idegen nyelvek inten­zívebb oktatását mind a mér­nökképzésben, mind a termé­szettudományokat és a köz­­gazdasági ismereteket tanító­­ felsőoktatási intézményekben. Elsősorban ezt hangsúlyozták a Miskolcon rendezett ,,Szak­­nyelvku­tatás—szakny­elv­oktatás” című háromnapos or­szágos értekezlet keddi meg­nyitóján. A többi között el­mondták, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men már megkezdték az orosz és német nyelvű szakfordítói képzést a g­o­­ sj mérnöki kar hallgatói körében. Az új mód­szer szerint tíz féléven át he­ti hat, illetve tíz órában ta­nulják a hallgatók a nyelvet. DOLGOZOK LAPJA fi Brezsnyev-kötet magyarul A tervek szerint az őszi po­litikai könyvnapokra kerül az üzletekbe Leonyid Brezs­­nyev új könyve. társadalom­politikai „A szovjet rendsze­rének fejlődési kérdései” cí­mű mű a Szovjetunióban 1977-ben megjelent kötet ma­gyar kiadása, amely Leonyid Brezsnyev 1934. novembere és 1977. októbere között elhang­zott, a szovjet társadalom po­litikai rendszerének legfonto­sabb kérdéseit megvilágító be­szédeit, felszólalásait, illetve cikkeit és egyéb írásait közli. A Kossuth Kiadó legutóbb 1977-ben jelentetett meg ilyen tematikus válogatást. Az új kötetben nagy rész jut az új szovjet alkotmány kidolgozása során kifejtett nézeteknek, szocialista demokrácia kérdé­­­seinek, Jazzparádé Tatabányán Számtalan rangos­ esemény bizonyítja, hogy a jazzmuzsi­­ka népszerűsége eddig nem látott mértékben megnöveke­dett. Június 22—23-án Tatán rendezik a már hagyomá­nyos dixieland-találkozót, szá­mos hazai és külföldi együttes részvételével. Ősszel Budapes­ten tartják az európai jazzok­­tatási konferenciát, amelynek a földrész minden számotte­vő jazzoktatója és zenésze vendége lesz. Ebbe a sorba illik a jazzmuzsika lelkes ba­rátainak, klubjainak tatabá­nyai találkozója is, amelyet 1979. június 8—9—10-én ren­dez a Puskin Művelődési Köz­pont. A találkozó célja az, hogy a résztvevők kicserélhes­sék tapasztalataikat a jazzklu­bokban folyó zenei nevelő munkáról, a szervezés és a műsorellátás gondjairól. Napról napra több jazzklub dolgozik az országban, s így sürgetővé vált az ezekkel kapcsolatos gondok megoldá­sa. Növekedtek a koncertek költségei, nem szélesedett kívánt mértékben a zenei kí­a­­álat. Most lehetőség nyílik arra, hogy a találkozón részt­vevő klubok programjaikat összehangolva, gazdaságosabb és hatékonyabb szervezési rendszert hozzon létre. Ehhez nyújtott nagy segítséget a már több mint fél éve folyó előkészítő munkában a Nép­művelési Intézet és a Magyar Zeneművészek­ jazzszakosztálya. Szövetségének Ezekkel együtt sikerült megnyerni a további együttműködéshez az Országos Rendező Iroda és az Inter-koncert-Nemzetközi Kon­certiroda támogatását is. Mind­ezekre támaszkodva határoz­hatjuk meg a találkozó célki­tűzését: elősegíteni, hogy klubok programja érdekesebb, a színesebb legyen, hogy minél több új hívet szerezhessen jazzműfaj. A felmerülő prob­a­lémákra a kérdések legjobb szakemberei adnak majd vá­laszt. Gonda János ismerteti a műfaj hazai helyzetét, Imre a Magyar Rádió és Kiss jazz kapcsolatait, a jövőbeni a terveket. Az elméleti tájékoz­tatást Virágos Zsolt egyetemi adjunktusnak, az amerikai né­ger kultúráról szóló előadása segíti. Lehetőséget biztosítanak rendezők arra is, hogy a klu­­­bokból meghívott mintegy félszáz jazzrajongó is elmond­ja tapasztalatait és javaslata­it. A hosszú tanácskozás szü­neteiben színvonalasan dolgo­zó amatőr jazz együttesek gon­doskodnak a pihenésről. Jaj Az esti programokon a mű­hazai kitűnőségei szere­pelnek. Június 8-án Kósa Zsuzsa és együttese, Csik Gusztáv és együttese és Berki Tamás énekes, Vuk­án György triója, és Bontovics Kati. Gon­da János mint szólista és az újonnan alakult „szuper band” a Jazzimpex együttes. Babos Gyula, Szakcsi Lakatos Béla, Dandó Péter és Grits Péter összeállításban lép a Puskin Művelődési Központ színpadá­ra. A Jazzimpex együttesnek ez az első nyilvános szereplé­se a megalakulása óta. Június 9-én szabadtéri kon­certre invitálják a rendezők a közönséget, amelyen a Deb­receni Jazz Quartett, Tomsits Rudolf együttese, Pege Aladár együttese és a Deák Big Band lép fel Berki Tamás és Bonto­vics Kati énekesekkel megerő­sítve. Rossz idő esetén ezt a koncertet is a Puskin Műve­lődési Központban tartják meg. A koncert után jam sessionra (öröm zenélésre) várják a ta­lálkozó résztvevőit az Újváro­si Klubkönyvtárba, ahol La­katos Antal és Másik János együttese gondoskodik az örömről és a zenéről is. Reméljük, hogy tessé válnak a zenei emlékező­esemé­nyek és hasznosak, eredmé­nyesek lesznek a tanácskozá­sok, s a találkozó hozzájárul a hazai jazzklub-mozgalom és ezen keresztül a műfaj egé­szének fejlődéséhez. Szabó Ferenc fTTTTTTTTTVtTTTTTTTTT’TTTVífVtTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTTt. (34.) Engedelmesen felállt, és kiment a konyhába, hogy meg­szegve a szigorú szabályokat, és megszegve az évezredes né­pi törvényt, beengedje a szü­lő nő párját a szülőszobába. András majdnem túlszaladt a házon. A kiskapuról ismerte meg, a szemöldökfa felett a kor­hadó, elvetemedett zsindelyt teljesen belepte a vékony, ke­­serűzöld moha. Nem is vette pedig észre, hogy ezt ő vala­mikor megjegyezte volna, hi­szen este már sötéttel jött, reggel elmentében meg talán nem is nézett vissza, s ilyen moha lehet akármelyik ház kapuján. Ez most mégis olyan ismerős volt; megtorpant, vis­­­szalépett. Azért még tétován nyomta le a fekete kilincset, nyitotta az ajtót, s csak akkor zárta to­vább bátrabban, amikor a ku­tyát is megpillantotta. Az most is ott őrködö­tt az eperfa alatt, feszülő lánccal, éppen a kapura figyelve, mozdulatla­nul. Benyitott hát, belépett az Udvarra. A kicsi Aranka kint állt a tornáclépcsőn. A kutya odafordította a fejét, a kislány csak intett neki szótlanul, hogy maradjon csendben. András önkéntelenül halkra fogta a lépteit, szinte osonva ért el a tornácig. Aranka az ajkára tette az ujjat, és ellé­pett előle; vagy lehet, hogy inkább csak azért lépett ar­rébb, hogy ő maga hajtsa ki a verőceajtót, hogy egy csep­pet se nyikorogjon, mert tudta, hogyan kell hozzányúl­­­ni. A kutya engedelmes mozdu­latlansága, a kislány aggódó figyelme, saját­osonó, neszte­len léptei — mindez olyan furcsán és meghatóan isme­rőssé, otthonossá tette ezt az idegen házat. A faoszlopos, keskeny tornác is ismerősnek tetszett; a falusi mester va­laha faragta oszlopai megszür­kültek, bámulták, fékétedtek, hasadékok szikkadtak, reped­tek beléjük ki tudja: ezek az oszlopok tartották-e még a tornác feletti öreg zsúpot, vagy csak az igézet, hajdan volt emberek akarata, mely némi vályogból, sárból, fából nemzedékek számára otthont teremtett. A tapasztott volt, tornác is csak kirakott, ,s egyik nem téglával felől, ahol nem jártak, száradt a borsó­szalma. Még azt is észrevette, hogy a borsószalmát reggel óta arrébb kotorták, talán azért, hogy valaki gondtala­nul lépve meg ne zizzentse. S elképzelte, hogy nem is ar­rébb kotorták, hanem ez a csendet parancsoló kislány guggolt oda le, s rakta arrább szálankint, óvatosan. Ö. hát ezért van most ez a csend, az egész falut, egész világot betöltő csend, mert ez a kislány mindenre ráparan­csolta. Nem akarta másképpen ér­teni, másképpen magyarázni a csendet. Óvatosan latta a kicsi Aranka megsímo­­haját, óvatosan, mintha csak attól félne, hogy megzizzen, mint a borsószalma. Anya és nagyobbik lánya tettek-vettek valamit a tűz­helynél, vagy csak úgy csinál­tak, mintha tettek-vettek vol­na, hiszen a fő dolguk egye­lőre nekik is inkább csak az lehetett, hogy csendben ma­radjanak. Suttogva köszönt nekik. Ugyanúgy suttogva vagy még inkább csak bólintva fogadták. S most ő is meghallotta szobaajtón túli nyöszörgést... a Ez a hang egyszerre b­elemar­­kolt, s ki kellett nyitnia a szá­ját, hogy úgy vegyen lélegze­tet. Leültették egy székre. Ta­lán mutatták, talán mondták, hogy arra a székre kell ülnie, de egyszer ott ült a sziken. Dermedten ült, és viszonyo­ f­­va az élménytől, hogy hallania kell a szülő nő fájdalmas nyö­szörgését. Nem, ez a hang nem Aran­ka hangja volt most, hanem talán valami minden más nőé­vel közös hang, a vajúdó as­­­szonyok nyöszörgésének közös hangja. A kislány, ez a nagyobbik, sápadtan felállt, kiment, ahogy elment a kicsi Aranka mellett, aki még mindig mozdulatla­nul tartotta a verőceaitót, megérintette a kariét. Talán hívta volna magával, de a ki­csi Aranka nem ment, nem akart innen elmenni, konokul csak állt. "s fogta az ajtót. (Folytatjuk) Molnár Zoltán: Á VERES! 1979. május 30., szerda Papp Albert kiállítása Győrött „Zalai festő Tatabányáról” — Papp Albert festészetének körvonalait és jellegét nehéz lenne találóbban meghatároz­ni. Hosszú évek óta él a nö­vekvő, terpeszkedő bányász­­városban. Tevékeny szereplő­je a képzőművészeti életnek. Kiállít a megyében, de eljut­nak művei más tájakra, a fő­városba is. Ablakaiból füst­okádó, égnek törő kémények, szürke meddőhányók komor világa tárul fel — „háttérben hegyekkel”. Ez a festőt öle­­lő-szorító mai valóság. Ám röppenő képzelete felemelke­dik a zöldhátú gerinceken, kéklő egek alatt messze szár­nyal. Oda, ahol szelíd lankák simulnak egymásba. Gyalog­szőlők menetelnek katonás rendben fel a lejtőkön. A dombok szegletein apró falvak, fehér, vert falú házak kapasz­kodnak. A poros úton kocsi zörög. A kőlábú színek alatt roskatag szekerek, törött ke­rekek várják sorsukat. A la­puló pincékben savanykás bor érlelődik. A házak, előtt anyó­kák, barázdált arcú férfiak ülnek-állnak szikár mozdulat­lanságban. Beszélgetnek, vagy egyszerűen tűnődnek. Ritkuló erdők oszloprendjén vergődik át a lenyugvó rőtfényű nap. A gyermekkor Zala vidéké élteti csobogó forrásként Papp Albert művészetét. tatlanul nosztalgiával Tagadha­telített festészet az övé, átitatva em­beri tisztasággal, őszinte való­ságlátással, a megőrzés-em­lékezés szilárd hitével. Pa­rasztosok darabossága, ke­ménysége tör fel tömbökbe tördelt-szabott formáiban. Si­mogató asszonykerek sága, melegsége üt át barna­foltjain, s teszi vonzóvá szín­néző számára a valóságot, ezt a a már csak lassan képekben érződő valóságot, vagy fest­ményekben újraálmodott ma­sát. Papp Albert mintegy har­mincöt festményét bemutató tárlat Győr új városnegyedé­ben, a Kék Iskola Galériá­jában került közönség elé. Újabb jele és egyben bizonyí­téka a szomszédos megyékben megfogalmazódó közeledési igénynek. Egészséges folyamat része, amely segít abban, hogy megismerjük egymás szőkébb határok között forrongó, vagy csak pezsdülő művészeti éle­tét. Mindenekelőtt azonban olyan élményekhez juttatja a kiállításlátogatókat, ame­lyekhez különben nehezen fér­kőzhetne közel. Salamon Nándor Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Brigádok akadémiája. 8.00 8.56: Olvasólámpa. 8.05 9.06: Kórusok. 8.25 9.48: Meseregény. 10.05: Csiribiri. 9.05 10.35: Válaszolunk. 10.50: Zenekari muzsika. 9.30; 12.35: Fűtől — fáig. 10.20; 32.55: Operaslágerek. 11.00; 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.35: 14.24: Melis György ének*. 15.08: 15.10: Fúvószene. 15.15 15.28: MR 10—14. 16.0­5: 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: 16.20: Népdal cso­kor. 16.29: Operafelvételek. 17.07: Eco-mix. 18.20 17.32: Nóták. 19.00: 17.40: Új felvételeink. 19.10: 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.20: 19.15: Öttusa-bajnokság. 19.30: 19.20: Operettdalok. 20.00: 19.35: Hangverseny. 20.35: Versek. 21.40: Népdalok. 21.10: 22.20: Utibeszámoló. 22.30: Énekkar. 22.45: Földmérés a kozmoszból. 22.50: 23.00: Operarészletek. 0.10: Dzsessz. PETŐFI RADIO 8.05: Híres prímások. 8.20: Világtörténelem dióhéjban. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04. 05.­ 07 jelenti . . . ío.oo: zen­edélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Riport. 13.30: Labirintus. 14.00: Nóták. 14.25: Tudományos könyvespolc. 14.35: Operettekből.­ 14.50: Fiataloknak! 15.45: 22-es stúdió. 16.00: Fiatalok a seregben. 16.30: Magyarország—Románia olimpiai előselejtező la­­darúgó-mérkőzés. 17.15: Együttesek. 17.25: A II. félidő. 18.20: Népd­alok. 18.50: Északi szélben. 19.15: Nem zavarok? 19.45: A beat kedvelőinek. 20.?3: Trivmocis­k klubja. 21.23: Örökzöld dallamok. 22.19: Verbunkosok, nóták. 23.15: Zenés játékokból. 3. MŰSOR 8.08: Mozart­ és Beethoven mű­vei. 9.15: Iskolarádió. 10.10: Operákból. 11.05: A Dunánál. 11.25: Dzsessz. 12.00: Kamaramuzsika. , 14.00: Móricz Zsigmond a szer­kesztőségekben. 14.20: Operaegyüttesek. 15.08: Szimfonikus zene. 16.45: öt földrész zenéje. 17.00: Vonósnégyes. 17.30: Meditáció. 17.40: Hanglemezgyüjtőknek.­­ 18.45: Fekete Afrika zenéje. 19.05: Címünk: Szovjetunió. 19.20: Händel: Xerxes. Onera. 20.20: Mágneses folyadékok. 23.27: Kod­ ík : Szólószonáta. 22.56: Dzsessz. BUDAPESTI TV Tévétorna (SZ) Orosz nyelv. A Manhattan Transfer együttes. (SZ) A hetedik kontinens­ek­ szerei. XIii/8. (SZ) Az Onedin-család. Delta. (SZ) Tehet egy kérdéssel több? Iskolatévé. Hírek. Autók és emberek. VI.­5. Közönségszolgálat. Magyarország—Románia olimpiai selejtező labdarú­gó-mérkőzés (SZ) Tropicana. Kubai revüfilm. Tíz perc ifjúság. Esti mese. Tévétorna (SZ) Tv-hiradó (SZ) Egyszál magam Tévéfilm, Raffai Sarolta regényéből. (SZ) Nottingham Forest—FF Malmö. BEK labdarúgó­döntő. (SZ) Tv-h­radó 3. (SZ) 2. MŰSOR 20.00: Társadalomtudományi Kör« kép. 21.00: Tv-híradó 2. (SZ) 21.20: Vágta a völgyben. Szovjet film. POZSONYI TV 11.30: Henri Rousseau. (Sz.) 16.15: Hírek. 16.30: Iskolatévé. (Sz.) 17.00: Tudomány és technika. 18.00: Orvosi tanácsok. 18.05: Az életből ellesve. 18.15: Riportfilm a szlovák (SZ) Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulója 18.40: Esti mese. (SZ)­alkalmából 19.00: Tv-híradó. 19.45: Hazai és külföldi­­ek szemléje. (SZ)rövidfil­21.10: Malmö FF—Nottingham Fo­rest. BEK labdarúgó-mér­kőzés (SZ) 17.40: Hírek.2. MŰSOR 13.25: Zenés műsor. 19.30: Udo Jürgens énekel (SZ) 20.15: Ezer­man Annával. Angol film. (SZ) 22.35: Az antik Róma. 3. rész. 22.55: Hírek. (SZ) BÉCSI TV 9.30: Olasz nyelvlecke. 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: Lány a paplakból. 17.00: Gyermekmások 17.55: Jó éjszakát gyerekek! 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. " 19.30: Tv-hiradó. S " 20.00: Sporthírek. 20.10: Labdarúgó Európa-Kupa.­ 22.10: Hírek, sporthírek. . II. PROGRAM 18.00: Francia nyelvlecke. 18.30: A kultúra Ausztriában. 19.00: Kiképzés az üzemben (6.) 19.30: Történetek. 20.00: Sötétség­ a lépcső végén. Film. 22.00: Tv-híradó 2., Kultúra. 22.30­­­ Tv-hiradó 1­.

Next