Dolgozók Lapja, 1979. október (32. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-13 / 240. szám
1979. október 13„ szombat Beküldési határidő: november 1. Ezekben a napokban van ötven éve annak, hogy a moszkvai rádió rendszeresen sugárhoz adásokat külföldi hallgatói számára. A jubileum alkalmából versenyt hirdet a Moszkvai Rádió és a résztvevők között emléktárgyakat sorsol ki, a legjobb munkák beküldőit díjakkal jutalmazzák. A pályáznak a következő három kérdésre kell válaszolniuk: — Mikor hallotta először a Moszkva Rádió adását? — Mit kedvel ön az adásokban? — Mit tud a magyar nyelvű adások történetéről? A versenyben bárki részt vehet. Akik barátaikkal, vagy családi körben hallgatják az adásokat, csoportosan is beküldhetik megfejtésüket, így például egy-egy család, brigád, vagy a Moszkva Rádió Baráti Klubja nevében is lehet pályázni. A válaszokat 1979. november 1-ig legkésőbb kell postára adni az alábbi címre: Moszkva Rádió magyar osztály, Moszkva. Horváth Zoltán Tata 4 mfa<mün/ egy*#"" Vendégünk: Soós Zoltán költő A szakszervezeti bizottság meghívására, ellátogatott Esztergomba, az UNIKER vállalathoz Soós Zoltán, SZOT-díjas költő. Eddig csak műveiből ismertük, nagy várakozással tekintettünk a személyes találkozás elé. Latolgattuk, milyen lesz? Mit fog mondani? És mit kérdezhetünk tőle? Közvetlensége, őszintesége megkapott bennünket. Ahogyan elmondta, amilyen szeretettel beszélt szakikról, a vasasokról,a régi küzdelmeiről, amelyeket ,,nehéz” emberekkel vívott, — nagyon rokonszenves volt. Elmondta, nem hátrált meg, siker koronázta a fáradozását, olvasókká lettek, akiket meghódított. Eszmény kéne József Attila, szereti Apollinaire Adyt, Kassák Lajost. Rendkívül ritkán párosul az írni tudással az előadás művészete. Soós Zoltán költőben ez együtt van. Érdekesen, izgalmasan beszél, adja elő verseit. Figyelmünket mindvégig ébren tartotta. Szívesen hallgattuk. Nyílt egyenes jellemű embert ismertünk meg benne. Még a nagyon nyersen fogalmazott gondolatai sem hatnak profánul, inkább keresetlennek, kendőzetlenül őszintének érezzük. Ki sejt Villon stílusában, de mindig a jóért, az emberi tisztaságért, a becsületességért száll.harcba a maradisággal, a kispolgársággal, a kivagyoksággal, önmagával szemben is rendkívül kritikus, sok esetben az önmarcangolásigaz. Embercentrikus. Közvetlenül és szívesen adott választ kérdéseinkre. Végezetül dedikálta könyveinket, és írt brigádnaplóinkba. Köszönet a számunkra nyújtott élményért és az ő sorait idézve gondoljunk rá nagy szeretettel továbbra is. Dolgozunk, Agyunkból máshdá a bolygók közti hidak nőnek. Dolgozunk, Konok urai, s szolgái a jövőnek”. (Kilencedik pörölyütés) Tilli Istvánná Babits szocialista brigád vezetője Esztergom UNIKER Központ Jogosan tagadták meg a kiszolgálást Nagy Zoltán tatabányai olvasónk mintaruhában tért be a Hétvezér étterembe augusztus 29-én. Minden nélkül kiszolgálják mellénvetés ,megebédelhetett. Másnap ugyancsak a közelben lévén munkája, ugyanabban az olajfestékes, de tisztára mosott, nem szennyező ruhájában ment be az étterembe, mint előző nap. S egy másik pincér mégsem szolgálta ki a ruhája miatt. Azt nem érti, ha valóban nem munkaruhában ebédelni, lehet akkor miért szolgálták ki egyik nap és miért tagadták tőle a másik alkalommal, meg — „Én munkaruhában is olyan embernek érzem magam, mint „civilben”. Vagy talán mégsem így van? — summázta véleményét. A panaszt a Kristály Vendéglátó Vállalathoz továbbítottuk. A vállalat megállapítása szerint az a felszolgáló járt el helyesen, aki megtagadta a kiszolgálást, azzal az indokkal, hogy II. osztályú étteremben ilyen öltözékben nem lehet helyet foglalni, mert ezáltal esetleg más vendégek ruhájának tisztságát is veszélyezteti. A vállalati üzleti szabálya kimondja: II. osztályú étteremben csak megfelelő utcai ruhában lehet a vendéget kiszolgálni. A felszolgáló azonban megemlíthette volna, hogy a közeli Jubileum étteremben van mód arra, hogy a vendég ilyen öltözékben is elfogyaszthassa ebédjét a kijelölt étkezési térben. Elírták a nevemet utaztatják a pénzemet Jó ideig spórolgattam, mustrálgattam a bútorokat. Június 14-én kikötöttem a tatabányai Lakberendezési Áruházban, a Szatmár Bútorgyár mátészalkai Ramona garnitúrája mellett 17 070 forintért- ts . . f Nagyok ugrottam örömömben, amikor szeptember 12- én a postás egy több mint 3000 forintról szóló utalvánnyal állított be, rajta az értesítő szöveggel, hogy kedvenc garnitúrámat időközben leárazták és a gyár mellékelten visszajuttatja az engem megillető összeget. Ám, amikor Joli után nyúltam, postásunk kezében megállt a csekk. Sajnálkozva mondta, nem fizetheti ki, mivel a küldeményén nem az én nevem. — Lugosi Gyöngyi —, hanem Lugosi Györgyné áll. Adott egy értesítőt, menjek el vele az újvárosi 1-es postára. A postán kaptam egy hivatalos nyomtatványt, azon kellett kérnem a gyárat, pontosítsák a nevemet, igazolják, hogy én, a bútorvásárló — Gyöngyi vagyok. A gyár megküldte a lakcímemre a pecsétes okmányt. Szeptember 21-én, pénteken munkából egyenesen a postára mentem. Mondták, hagyjam ott az igazolást, mert bankon keresztül történt a visszautalás, ott is tisztázni kell a nevemet. Menjek vissza hétfőn délelőtt 8 és 12 között. Láttam, amint igazolásomat hozzáfűzték az utalványhoz. A következő hétfőn siettem a postára, ahol újabb meglepetés várt rám: visszaküldték az utalványt Mátészalkára, hogy a gyár írja át azon is a nevemet... Azóta értesítést nem kaptam, a postán hiába érdeklődtem. Nem vagyok türelmetlen, csak egyre bizonytalanabb: hol, és miért késik a pénzem, nem futok-e ki a postai reklamációs határidőből? Ha tovább bonyolítják a dolgot, még „Györgyné” is lehetek, aztán kezdhetem elölről ... Lugosi Gyöngyi Tatabánya VI., . Élmunkás u. 1. Nagy az örömünk Évek óta sok probléma volt a neszmélyi óvoda vízellátásával. Végre megoldódott, van vizünk, bekapcsolták óvodánkat a községi vízellátási rendszerbe. Köszönetet mondok mindazoknak, akik segítettek munkában: a neszmélyi tégelagyár dolgozóinak, a BM határőrségnek, a Komárom megyei Vízmű Vállalat dolgozóinak és a szülőknek, akik társadalmi munkát végeztek. Nagypál Sándorné vezető óvónő 2. sz. Napköziotthonos Óvoda Almásneszthely DOLGOZOK LAPJA Szerkesztői üzenet Németh Istvánná, Esztergom Nagy kár, hogy nem írt közelebbi címet elragadtatott hangú, dicsérő levelére, mert így sajnos névtelennek kell tekintenünk, és nem érdemesíthetjük közlésre. Újabb közös élmény A Tatabányai Szénbányák szakszervezeti bizottsága és a Tatabányai Sport Klub , természetjáró szakosztálya október 7-én kirándulásra vitte azokat a veteránokat, akik a felszabadulás előtt aktívan részt vettek a természetbarát mozgalomban.* A feleségeikkel együtt meghívott régi természetbarátoknak így adnak alkalmat a találkozásra, a közös szórakozásra és hazánk más-más tájainak megismerésére. Vasárnap a kirándulók ellátogattak a Velencei-tóhoz, megkoszorúzták a pákozdi emlékművet, jártak Gorsiumban, a 2000 éves római város maradványai között, megnézték Székesfehérváron az István király múzeumot és a Bory várat. A kellemes napot a móri bormúzeumban, jó hangulatban fejezték be. A szép programért, a kitűnő ellátásért, mind a 30 kiránduló nevében köszönetet mondok a vállalat és a sport klub felelőseinek, szervezőinek és kísérőinknek. Hatos Jánosné Tatabánya Az ácsi „old-boy” versenyről Már hagyományossá vált, hogy az „öregfiúk” rádió iránymérő versenyét a festői környezetű ácsi erdőben rendezi meg az ácsi rádióklub, azzal a céllal, hogy családtagjaikkal közösen vegyenek részt a versenyen, így a felnövekvő utódok is követik a családban megszeretett hobbit.Van köztük úttörő kategóriában már jó eredményt elért, ismert versenyző, mint Gselle Andrea, és több már híradási ismereteit technikus, mérnök, akik bővítő a klubban kezdték a rádiózást. Bár az idő kissé hűvös, de mégis kegyes volt a versenyzőkhöz, eső nélkül zajlott le a verseny. A célban már kondérban rotyogó, forró, gualyás várta az éheseket. Ebéd után eredményhirdetés következett, és a díjakat öller Szilveszter, és Csölle György társaságában. Bíró Imréné, Ács Nagyközségi Tanács elnöke adta át az idősebb és az ifjabb versenyzőknek. MHSZ Telek József Komárom járási titkára Visszban, Fuhlatjuk, de Jobban! Vannak vállalatok, gazdaságok, melyek évenként rendszeresen beszámolnak munkájukról, terveikről a Dolgozók Lapja hasábjain. A Turul Filmszínházban folyó sokirányú munkáról, az utóbbi időben ilyen jellegű írás nem jelent meg. Ezzel szemben nem maradtak visszhang nélkül a munkánknak csak kis töredékét jelentő beat-matiinék. Míg az 1978. szeptember 24-i szám új kezdeményezéseként köszönt, addig az 1979. szeptember 28-án megjelent cikk bürokratikusan tálalt, statisztikai adatok érdekébe létrehozott javítása árukapcsolásként ír róla. • A beat-matiné sorozatot a fiatalok kifejezett kívánságára indítottuk el újból. Az iparban lényegesnek tartjuk gépeink, berendezéseink, minél intenzívebb kihasználását. s épített. Jelentős költségen felkulturális célokat szolgáló középületeinkre ugyanez vonatkozik. Kulturális műsoraink is háittérben maradnak, ha nem juttatjuk el közönségünkhöz. Bürokratikus éppen az lenne, ha filmszínházunk elzárkózna az új igények, kezdeményezések elől, azzal a jelszóval, hogy, ez az épület mozinak készült, itt csak filmet lehet vetíteni. Statisztikánkkal sincs semmi baj. Filmszínházunk 1978. évben elnyerte a Kiváló Filmszínház címet és az 1979. évi statisztikai, részeredményei is jók. Szó sincs ínséges időkről, a Turul mozi vasárnapi matinéját beat-hangverseny nélkül is mindig megtartja, mert van rá közönségigény. A beat-matiné sorozatot a Puskin Művelődési Központtal közösen szerveztük. Célunk volt, hogy a két intézmény rendezvénye hasznosan és tartalmasan egészítse ki egymást. A közös programban a filmszínház a film és a terem biztosítását vállalta, a bevételből is csak a matiné jegyek árára tartott igényt. Nem zárkóztunk el a jegyek eladásától, de ezt a feladatot, az együttesek leszerződtetését és a propagandamunkát a művelődési központ tartotta fenn magának. Úgy tájékozódtak, hogy a jegyeket elővételben a közönségszervezők útján közvetlenül avánták mu kásfiatalokhoz kieljuttatni, az előadás napján pedig a Turul filmszínház pénztáránál árusították. A jogos kritikát megfontolva, közönségünk igényét figyelembe véve a két intézmény vezetősége úgy döntött, hogy a jövőben a beatmatiné jegyeit elővételben a Turul Filmszínház pénztársra fogja árusítani. Szeretettel várjuk az érdeklődőket ! Gerendás Lajosné a Turul Filmszínház üzemvezetőjé Az élelmiszeripari termékek minőségéről. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a termelés hatékonyságának további növelése, a lakossági szükségletek jobb kielégítése érdekében különösen fontos feladattá vált az élelmiszeripari termékek minőségének javítása. Az utóbbi években növekedett az élemiszeriparban korszerű gyártmányok aránya, a korszerűsödött választéka. A termékek minősége azonban egyes területeken lassúbb ütemben javult a termelési lehetőségeknél, a gazdaságilag indokoltnál. Problémák jelentkeznek a minőség színvonalának állandóságában, a termékek minőségének megbízhatóságában, a felhasznált alap- és segédanyagok minőségének egyenletességében, a technológiai fegyelem betartásában, az üzemi minőségellenőrző szervezetek működésében a szállításnál, rakodásnál és a csomagolásnál. Az élelmiszeripari termékeknél a vásárlók megkárosításához vezethet, ha a termékek üzemi minősítése, minőségi osztályozása kifogásolható. A termékek minőségével kapcsolatos kifogások leggyakrabban a következő okokra vezethetők vissza: — A technológiai fegyelem betartásában jelenleg is előforduló lazaságok lerontják az élelmiszeripari termékek minőségi tulajdonságait. Az üzemi minőségellenőrző szervezetek még nem mindenhol működnek, a meglévők sem minden esetben gyakorolnak kellő hatást a termelésben a minőség javítására. — Az ipar esetenként gyengébb alapanyagokat használ fel a termelésben, és ezek hibáit sok esetben figyelmen kívül hagyják a feldolgozás további fázisában. — Az élelmiszeripari ágazaton belül javult a csomagolt termékek aránya, a késztermékek csomagolása azonban nem midenütt biztosítható, így a szállításnál és a bolti tárolásnál elég gyakran nem sikerül megőrizni a minőséget. Az élelmiszer minőségének rontását előidéző hiányosságok egy részét viszonylag kis ráfordítással, nagyobb odafigyelési, gondosabb munkával, a felelősség és az anyagi érdekeltség fokozásával az üzemekben meg lehetne szüntetni. — Az élelmiszerekkel szemben mind az országos, mind a külföldi piacokon fokozódnak a korszerűségi és minőségi követelmények, a minőség javítása különösen elengedhetetlen feltétele az exportképesség növelésének. A rossz, gyenge minőségű élelmiszeripari termékek előállítása a munkaidő és az anyagok pazarlásához vezet, rontja a termelés hatékonyságát, és sok esetben akadályozza a termékek rendeltetésszerű felhasználását. Komárom megye területén a mintegy 170 élelmiszeripari üzemben egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak a minőség javításának. Az elmúlt évek során átfogóan értékelni kezdték a termékek minőségének alakulását. A minőség javítását akadályozó hiányosságok megszüntetéséért a legtöbbet maguk a termelési főfolyamat résztvevői tehetnek, illetve tesznek. A dolgozók kezdeményezéseikkel, aktivitásuk kibontakozásával, termelési tevékenységük szervezetté tételével teszik eredményessé minőségi munkájukat. Szükséges, hogy az üzemi kollektívák tárják fel a kibocsátott élelmiszerek minőségi hibáit kiváltó okokat, a gazdasági vezetés határozza meg a minőség javításával kapcsolatos konkrét üzemi feladatokat. A gazdasági irányítók a termelés fejlesztésénél, a gyártástechnológia korszerűsítésénél fordítsanak fokozott figyelmet az élelmiszerekkel szemben támasztott egyre növekvő minőségi követelményekre, alakítsanak ki a minőség javítását tartósan megalalapozó „Dolgozz hibátlanul” munkamódszer alkalmazásához szükséges szervezési és ösztönzési feltételeket. A minőség javításának fontos feltétele, hogy a termelés műszaki fejlesztésével összhangban javuljanak korszerűsödjenek a dolgozók szakmai továbbképzésének feltételei, hogy az új technika bevezetése a fokozódó korszerűségi színvonal mellett jó minőséget is eredményezzen. A termelőmunka jó megszervezésével el kell érni, hogy a technológiai előírások megfeleljenek a jó minőséghez szükséges követelményeknek, s ahol lehet, a késztermék csomagolása tegye lehetővé a minőség megőrzését a szállításnál és a raktározásnál. Az anyagi érdekeltségi és bérezési rendszer alkalmazása jobban segítse elő a minőségi munkára való ösztönzést. Az üzemi minőségellenőrző szervezetek biztosítsák a termelés technológiájának megfelelő minőségű anyagok felhasználását, zárják ki a kifogásolható minőségű anyagok felhasználását. A termelés minőségének javítását indokolt a munkaverseny-mozgalom, elsősorban a szocialista brigádmozgalom, egyik olyan alapvető céljává tenni, tennivalók határozhatók meg, amelyeknek teljesítése jól mérhető, s konkrétságuk maga is mozgósító erőt jelent. A most folyó kongresszusi munkaverseny-felajánlásoknál tapasztalható, hogy a szocialista brigádok, a munkások helyesen láthatják a minőség javítását elősegítő feladatokat, a vállalások jelentős része ilyen célok elérésére irányul. A kereskedelmi egységek olyan áruátvételi módszereket alkalmaznak, mellyel az átadott élelmiszeripari termékek minőségi hiányosságai feltárhatók, és az ipar ezek alapján is tovább tudja javítani a minőséget. Az élelmiszeripari termékek minőségének hasági munka javítása a gázminden területén kiemelt fontosságú feladat. A jó minőségű termékek gyártása növeli a nemzeti jövedelmet, s kedvezőbb feltételeket teremt a termékek belföldi és külföldi értékesítéséhez. A fő hangsúly arra irányuljon, hogy hatékonyabban, viszonylag kevesebb sal, jobb minőségben ráfordítástermeljen az élelmiszeripar többet. Szabó József csoportvezető Komárom megyei Tanács VB. Mezőgazdasági és Élelmezési, ügyi osztálya \