Dolgozók Lapja, 1979. október (32. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
4 DOLGOZOK LAPJA •Jubileum Tíz év talán nem nagy idő • 5,történelmi mértékkel” mérve — ám ha egy művészeti együttes, egy kórus történetét tekintjük, már jelentőssé válhat egy évtized. Tatabánya III. körzetében — az egykori Felsőgallán — a Széchenyi művelődési terem együtteseként tíz éve ér vkelnék együtt a lelkes dalosok, a Német Nemzetiségi Énekkar tagjai. Bár többségük túl van az ötödik X-en, lelkesedésük és kedvük azonban fiatalos, a fiatalok számára pedig példaadó az , amellyel nemzetiségi szeretet, hagyományaik ápolására vállalkoznak. ★ Vasárnap a jubiláló kórust köszöntötte a megye, a város kulturális életének több vezető képviselője és a lelkes közönség azon a hangulatos ünnepségen és műsoros esten, amelyet a Széchenyi művelődési teremben rendeztek. Eljött az ünnepségre Wield Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének egykori elnöke, tiszteletbeli főtitkára, s meleg szavú köszöntőben gratulált az együttesnek és vezetőjének, Gallai Rudolfnak, akinek a neve valóságos fogalommá vált a nemzetiségi dalosok körében. Itt volt Steiner Tibor, a megyei tanács elnöke, dr. Ravasz Éva, a tatabányai városi tanács elnökhelyettese, Szóda Sándorné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára is. Köszöntötték a jubiláló kórust a leányvári német nemzetiségi pávakör dalosai — Erdélyi Jenő vezetésével, s a Pintérházaspár vezette kecskedi táncegyüttes tagjai is ... Gallai Rudolf kórusa pedig természetesen szép gálaműsorral hálálta meg a figyelmességet, köszöntötte a felsőgallai közönséget. ★ A művelődési teremben fehér abrosszal terített asztaalok mellett ültek a nézők, itt már ez a hagyományos a széksorok helyett. S praktikus is, mert a gálaműsor után egy kis baráti táncos szórakozás következik. A színpad fölött német felirat hirdeti: ..Dallal békéért!”, s a dalok is, természetesen németül csendülnek fel. Elsőként a hat esztendeje működő leányvári énekkar lépett fel, s Leányvár környéki tájnyelven szólaltatta meg a hangulatos népdalokat. A leányváriak az idősebb generációt képviselték — a kecskémi fiatalok viszont azt jelezték remek koreográfiájú, pontosan, szépen kidolgozott táncaikkal, hogy a fiatalabb generáció is szívesen ápolja az ősök hagyományait. Különösen a vidám, játékos elemekre épített Seprűtánc és a Molnártánc aratott nagy sikert. A házigazdák, az ünnepeltek — Gallai Rudolf kórusvezető irányításával — talán még sokan nem daloltak ilyen lelkesen és szépen, mint ezen az estén. A tavaszról, az éjszakáról, az igaz barátságról, a bányászszerencséről, s az élet örömeiről, a közös dalolás szépségeiről énekeltek többek között, hol líraian, hol pedig temperamentumosabban, és az áradó dallamok elringatták hallgatóságot is ... A dalokat a részben maguk gyűjtötték-örökölték anyjuktól, apjuktól, nagyszülőktől, s Gallai Rudolf a gótbetűs, régi dalos könyvéből is előkerült: jó néhány régi népdal, s a sajátos ,,hangszerelésről” pedig a harmonikás: Haág Péter gondoskodott. ★ A hangverseny után nagyon hosszú ideig zúgott az elismerő taps, és ez bíztatást adott következő tíz esztendőre is ... a Csakúgy mint az a kis ünnepség, után amelyet az utolsó szám rendeztek. Köszöntők hangzottak el, dr. Ravasz Éva, a városi tanács elnökhelyettese pedig átnyújtotta a városi tanács vb. elismeréseként a ,,Tatabányáért” emlékplakettet az együttesnek. Ezenkívül öt alapító dalos: Szám Márton, Kovács Józsefné, Eichkern Ignácné, Hetzmann Jánosné. Csasznai József gyat is átvehetett ajándéktára jubileumon. Virággal köszöntötték a jubilálókat a leányvári dalostársak is. S talán kissé a műkedvelés mottója is lehetne, amit leányvári kórus vezetője, Erdélyi Jenő fogalmazott meg az éneklés hasznáról, szerepéről: „Mi is felfedeztük a felsőgallaiak példája nyomán — mondotta —, hogy az együtténeklés óvja, megszépíti az életet...” (g- R ) — A cár-harang rejtélyei Restaurálják a moszkvai Kreml cár-harangját, az orosz öntőművészet páratlan emlékét. Mióta 1836-ban, az Izsákszékesegyház alkotójának, A. Montferrand építésznek terve alapján felállították az a óriás harangot, az Ivan Velikij harangtorony mellett, sokszor festették már át, restaurátorok azonban először nyúltak hozzá. A speciális módszerrel kidolgozott hat,milliméteres, sőt helyenként még vastagabb, sötét festék rétegeit lefestették. A harang sokáig fekete volt — most pedig párnával bevont, ezüstszürke lett. A bronz visszakapta természetes színárnyalatát. M. Pol’tnov, a Kreml múzeumainak tudományos főmunkatársa, a fegyverek és öntvények őre szerint nagyon fontos, hogy a világ legnagyobb harangjának díszítései újjáéledjenek, s feltáruljanak rajta az eredeti minták, amelyeket csak a régi metszeteken lehet tulajdonképpen alaposan szemügyre venni. Az 1737. évi tűzvész miatt ugyanis a régi mesterek nem tudták az összes díszítőmintát kivésni. Azután sem fejezték be, hogy a harang több, mint száz évig gödörben hevert. Most sem fogják a harangot „kiegészíteni”, a megtisztítás után különösen nyilvánvalóvá vált, hogy a harang mintái bámulatos művészetre vallanak, a díszítések gyönyörűek. Mindezt a szépséget érzékelheti az a sok ezer ember, aki naponta megnézi. A harang hatalmas oldalain most világosan olvashatóak feliratok. Az egyik így hangozik: ..Ezen harangot , Ivan Fjodorov, Motorin fia, orosz mester öntötte, fiával, Mihail Motorinnal egyetemben”. tos A cár-harang méretei sajámódon érzékelhetők: nagyságáról az ember akkor alkothat fogalmat, csak ha alábújik. Itt Valóságos szoba van, ahol a restaurálási munka irányítói kaptak helyet. A 200 tonna súlyú öntvény, több, mint 140 év óta áll fehér kő talapzatán. A tudósok és a szakemberek most gondosan „meghallgatják” a harangtestet. Hiszen a harangon repedések vannak. Ezek azért keletkeztek, mert a több, mint két évszázaddal ezelőtt tomboló tűzvész után egyenlőtlenül hűlt ki. A restaurátorok már ráláttak a harang régen kozbefestett, legfelső részének aranyozásához, a cár-harang hamarosan teljes szépségében és eredetiségében tárul majd a nézők elé. ■ I | Sci-fi sorozat a Rádióban Hídfők a végtelenben Különös élményekkel, az idő és a tér titokzatos jelenségeivel, rejtélyes szerkezetekkel, űrhajókkal, időgépekkel, robotokkal, találkozik különös kalandokkal a rádióhallgató „Hidfők a végtelenben” című a sorozatban. A történetek a képzelet szülöttei, koznak csodálkozásból táplálés a csodálkozásra számítanak. A fantasztikus irodalomnak vannak rajongói és ellenfelei, de pontos definíciója még nincs. Magyarországon több a félreértés, mint a megjelent művek száma. Ha senkiről beszélünk a félreértések ködében bolyongunk. Nem vitatkozhatunk velük, de két lényeges ellenvetésről beszélnünk kell. Egyik a tudományosság, vagy tudományos ismeretterjesztés kérdése. Azok beszélnek erről, akik a sci-fit az oktatás segédeszközének tekintik. Csakhogy a sci-fi nem ismeretterjesztés. Ha ismereteket terjeszt, irodalom, akkor mint minden az ember gondjairól, jövőjéről, konfliktusairól, röviden az emberről beszél. A másik ellenvetés a félelem: a szorongás terjesztőjének mondja a sci-fit. Kétségtelen, hogy egy része tükrözi azt a szorongást amit a világban felhalmozott tömegpusztító fegyverek az emberekben felébresztenek. A sci-fi írók célja ilyenkor a figyelmeztetés. Nem az ő íróasztalukon találhatók azok a „gombok”, nincs egyetlen író sem, aki a háborút kívánná. Valamikor egységben volt az emberben a művészi alkotóképzelet és a tudományos alkotóképzelet. Ez az egység később kétfelé vált. Más ember lett a tudós, és más a művész ... De manapság mintha egymás felé tapogatózna a képzelet két formája. Körülbelül ezen gondolatok jegyében kíván szórakoztatni, elgondolkoztatni és ismeretet is terjeszteni a rádiósorozat, amely egy kicsit kísérlet is egy műfaj bemutatására, elfogadtatására. Milyen témájú adások szerepelnek a sorozatban? A XX. század megtanította az írókat arra, hogy ne képzeljék túl egyszerűnek az emberiség jövőjét. Találhatunk közöttük optimistákat, de olyanokat is, akik egy új fasizmustól féltik a világot. Az aggályokat Bradbury. Vonnegut: Szilárd Leo tolmácsolják, miközben hangzik: — többek között elRay Bradbury: „Az égi lovasok”, Kurt Vonnegut: „Utópia 14”, Szilárd Leo: „Üzenet a csillagokhoz” című műve, a „Szép új világ" epizódban. Kik is tulajdonképpen a scifi hősei: az ember? A robot? Az „új emberek’? vagy olyanok, akik köztünk élnek, olyanok, mint mi vagyunk? A „Ki hall engem?” adásnak ez a témája. A szerzők között találjuk W. M. Millert, Karinthy Frigyest és H. G. Wellst. Az ,,Én a robot...” epizódban furcsa szerkentyűkről hallunk. Megtudhatjuk, mit várhatunk tőlük: segítséget, vagy ■ veszélyt? írók és tudósok „töprengenek' e kérdések fölött. A tudományos-fantasztikus irodalom szinte mindent megváltoztatott a világon, de mi lesz az érzelmekkel? A szerelem változatlanul emberi marad? Kingsley Amis néhány évvel ezelőtt még ,,szexuálisnak” nevezte a sci-fit és (némi joggal) azt állította, hogy nem foglalkozik a szerelemmel. Azóta főleg az „új hullám ’ hatására ezen a téren is sok minden megváltozott, s nem ritka szerelmet központba állító mű. A „Mit neveznek szerelemnek?” című adás ezzel foglalkozik, mintegy bizonyítva, hogy a sci-fi hőse végül is az ember, vagy pontosabban fogalmazva: érzelmi életének megmutatásával fedi fel emberi vonásait. Próbatétel és számvetés Szanatóriumi beszélgetések Erdélyi Sándor elvtárssal, Sopron város tanácselnökével (5.) Az utca forgatagában szemlélődve, néha az az érzése az embernek, hogy a város lakói, többnyire fiatalok. Sopron iskolaváros, csaknem 12 ezer diák tanul a régi és az új alma materekben. Máskor viszont, kiváltképp délelőtt, jobbára öregeket láthat az utcán nézelődő ember. Tehát Sopron a nyugdíjasok városa is. Földrajzi fekvése, egyik oldalán az Alpesek nyúlványaival, másik oldalán a Fertő melléki dombokkal, a ’szelídgesztenyék és szőlők’ hazájával, az idegenforgalom, a turizmus és az üdülés kedvelt helyévé avatja. Elég néhány percre megállni, az Ógabona tér szomszédságában lévő parkolóhelyen, ahol autóbuszok tucatja áll, egyiken ott a tábla: Miskolc, a másikon, hogy Békéscsaba. A Fenyves-szálló környékén, a pinceborozók előtt, mindenütt’sok az idegen szó. Pár éve a kormány Sopront hivatalosan is az üdülővárosok rangjára emelte, megszabva fejlísztési módjait, formált ■ ■ Mindezt fel kell idézik a Csaknem félszázezer lakosú város mai életének, egyéniségének, következő terveinek megértéséhez. Sopron gazdája, városi tanács is ennek a sajáatos helyzetnek a tükrében vizsgálta és vizsgálja a legutóbbi évek munkáját. De nyomban hozzá kell tenni, hogy Sopront valamikor legkülönfélébb helyeken és alkalmakkor többféleképpen jellemezték. Mára az egymásnak ellentmondó jellemzések szinte egyértelműen letisztultak: saját közvéleményünkben is, az országos közvéleményben is.. Lassan Európa-szerte úgy ismerik Sopront, hogy elsősorban ipari város, másodsorban iskolaváros és kulturális centrum, harmadsorban idegenforgalmi, azaz vendégfogadó város, de olyan értelemben, ahová nem vendégek azért mennek, hogy a öt percre megállnak és utána továbbállnak, hanem úgy, hogy Sopron az idegenforgalom és turizmus ,,gyűjtő- és elosztóközpontja”. Sopronnak van egy kisebb mezőgazdasága is, amely ugyan hektárakban nem sokat mond, de annál értékesebbek a termékei, például a híres soproni kékfrankos, a tramini. De nagy népszerűségnek örvend a lővéri kertekben termő szelídgesztenye, amely párját ritkítja az országban. Mezőgazdaságilag tehát nem sokat, de értékeset ad a természet a soproniaknak és a környékbelieknek, a messziről jött vendégnek is. Régi mértékkel alatt bejártuk a várost, fél óra most viszont egy-egy új lakónegyedben is több óráig is, lehet csatangolni, barangolni. Még nem is láttam ilyen sürgősen, ennyi változást, pár év alatt így nőni, így szépülni várost. — Ha ismétlem is önmagam, nem öncélnak teszem. Úgy akartuk Sopront fejleszteni, hogy Sopron maradjon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a műemlékileg védett belvárosi magra nem engedtük „ráépíteni” a mai kor építőelemeiből létrehozott óriás lakóházakat, amelyek az új városnegyedeket alkotják. Városrendezési tervünk több kisebb lakónegyed építését rajzolta fel Sopron város fejlesztési térképére. Elmondhatom, hogy a lakásépítési programban mindenben igazodott az eredeti terveinkhez. Amikor a történelmi városrész újjáépítéséért, rekonstrukciójáért folyt a harc, szinte minden egyes felügyeleti szervvel, minden soproni lakossal külön meg kellett értetni, hogy először a régit kell megóvnunk az enyészettől, mert páratlan örökség, és mert az újjávarázsolt régi házakban éppen olyan jól, vagy talán jobban lehet lakni, mint az elemekből készült házakban. Meggyőződésem, hogy a régi patinásházak esetében a legjobb állagmegóvás a korszerű használat. De városrendezési tervünkben már akkor, a hatvanas évek elején feltüntettük, hogy később, ha a lehetőségek engedik, hol építünk iat és milyen lesz ez az úi. Az egységes kompozíció« "e’v és művészi igént’ sok természetes akadályon, hiszen évszázadokat kell összebékíteni az építésben. Elsőnek készült el a Kőfaragó téri lakónegyed, csaknem 1100 lakással. Másodiknak épült fel a Cseresznye sori városnegyed a 400 lakásával. Harmadik a József Attila úti lakónegyed, mintegy 400 lakás, és negyedikként folytatódott a Jereván városrész építése. (Folytatjuk) 1979. október 31., szerda 9 műszaki hónap rendezvényei a Tatabányai Szénbányáknál Gazdag programmal készült fel a Bányász Körzeti Könyvtár a műszaki hónapra. A Tatabányai Szénbányák meiben a hagyományos Szeoktóberi műszaki könyvpropaganda célkitűzéseinek szolgálatában nyolc ismeretterjesztő előadás hangzott el. . A körültekintő előkészítés, valamint az érintett munkahelyek részéről nyújtott segítség együttes eredményeként csaknem nyolc vázán vettek részt a programokon. Az egyik legsikeresebb előadás, mely három helyen is — a XII. aknán, a Csordakúti Bányaüzemben és a Gerecse munkásszállón — elhangzott a „Hol, mit, hogyan, kivel ?” címet viselte, s az eocénprogram bányáiban a munkalehetőségekről és a munkakörökről nyújtott tájékoztatást. Előadója Kozma Rezső, a Tatabányai Szénbányák osztályvezetője volt, aki közvetlen hangon és nagy tapasztalatanyag birtokában vázolta fel az új bányák újfajta szakemberigényét, s a felemelt műszaki követelményekkel, nagyobb szaktudással együtt járó magasabb kereseti lehetőségeket. A rendezvénysorozat valamennyi programjához műszaki könyvvásár is kapcsolódott. — kotta — ! so-és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Népi zenekar. 9.00: Operákból. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 19.95: Csiribiri. 10.35: Válaszolunk. 10.50: Schubert: Esz-dúr trió. 11.30: Énekegyüttesek. 12.30: Reklám. 12.35: Új falusi krónika. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsessz. 14.15: Népdalok. 14.37: Forradalom és folklór. II. 15.10: Francia szerzők. 15.2«: MR 10-14. 16.99: Kritikusok fóruma. 16.19: Weiner-vonósnégyes. 17.07: Jegyzet. 17.32: Zenés játékokból. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 13.30: Esti magazin. 19.15: Irodalmi est. 29.15: Lemezalbum. 21.28: Versek. 21.34: Édes anyanyelvünk. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Vándor-kórus. 22.40: Rend (szer) a lelke mindennek. 23.OS: ÚJ lemez. 0.10: Dzsessz. PETŐFI RADIO 11.03: Kórusdalok. 0.20: Tíz perc külpolitika. : Dallamok, emlékek. 10.01: Zenedélelőtt. 1.Pii: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Riport. 13.30: Labirintus. 1é.00: Kettőtől négyig... 1é.03: Magyar fúvószene. 14.25: Könyvespolc. 14.35: Slágermúzeum. 15.26: 2?-es stúdió. 15.41: Verbunkos muzsika. 16.36: Egészségünkért. 16.40: Fiataloknak! 17.30 : Lengyelország—Magyarország labdarugó-selejtező. 19.20: Moszkvából érkezett. 19.50: Beat. 20.S8: Arany Meteor. 21.ro: Volt egyszer egy dal. 22.10: Könnyűzene. 22.40: Sanzonok. 23.15: Operettekből. 3. MOSOK fi.OR: Kamarazene. 3.01: Nkola-adó. 0.30:Klasszikus muzsika. 10.20: I. Verrett énekel. 11.32: Kamarazene. i.:.f>7: Brahms-lmezek. 14.20: Operákból. 15.14: Beethoven-változatok. 13.54: 0.1 lemezeinkből. 16.39: Meditáció. 16.49: öt földrész zenéje. 17.00: Történelmi arcképcsarnok. 17.37: Gruc-opera..bo. ft.OT: Orif: Carmina burana. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Szonáták. 20.15: Külföldi tudósítók. 20.30: Dzsessz. 21.10: Gasualdo-madrigálok. 21.37: Operalemezek. BUD AJ’ESTI TV 8.00: Tv-téma. (Sz) 8.05: Iskola-tv. 10.20: Stop! (Sz) 10.25: Delta. (Sz) 11.06: Éjszakák és nappalok. XIIi. (Sz) 12.0«: Lehet egy kérdéssel több? 14.45: Iskola-tv. (Sz) 14.55: Stop! (Sz) . 15.50: Kamera. 16.25: Hírek. 16.30: A lappok világa*. (Sz) 16.55: Staféta. i 17.20: Lengyelország—Magyarország. Olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés. (Sz) A szünetben: Esti mese. " 19.20: Tv-térna. (Sz) 19.25: Tv-híradó 1. (Sz) 20.90: Déry Tibor: Tengerparti nyár. Tv-játék. (Sz) 21.90: Panoráma. (Sz) 21.25: Operavázlatok egy Goethetémára. I. Faust. (Sz) 22.15: Munkálkodásra születtünk. 22.55: Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 20.ÍV: Kisfiúnek, éknek!) 21.06: Tv-híradó 21.25: Szemle. 22.20: Beethoven (Sz)16 éven fellli-2. (Sz) Hegedűverseny. POZSONYI TV Hírek. (Sz) 9.09: Iskola-tv. 9.20: A hét könyvei. (Sz) 9.25: Smetana: ördögfal. Opera. (Sz) 11.10: Iskola-tv. 11.30: Pszkov restaurálása. (Sz) 11.50: Hírek. (Sz) .15.35: Hírek. 15.50: Iskola-tv.(Sz) 18.20: Szakmunkástanulók műsora. • 16.50: Tehetségkutatás. (Sz) 17.30: Nyugat-szlovákiai híradó. 10.05: Az életből ellesve. (Sz) 13.15: A burgonyatermés a presovi járásban. 19.40: Esti mese. (Sz) 10.50 : Időjárásjelentés. 19.00: Tv-híradó. (Sz) 19.30: A Nagy Honvédő Háború. I. rész. 20.25: Lengyel tv-film. (Sz) 20.45: A navájó indiánok életéről. 21.30: Tv-híradó 2. (Sz) 22.00: Vigyázat, tűz van 22.20: Üjhold. Filmballada. 23.40: Hírek. (Sz) 17.20: Hírek. 2. MŰSOR (Sz) 17.35: Kicsinyek műsora. (Sz) 17.55: Zeman őrnagy harminc esete. 9. rész. (Sz) 19.00: Francia nyelvtanfolyam. 19..V.: Stefan Babják műsora. (Sz) 19.35: Velencei villák. Kis film. (Sz) 2".45: A fehér fal. Film. (Sz) 22.00: Matematika mindenkinek. 22.45: Tv-híradó 1. (Sz) BECSI TV to.oo: iskolatelevízió. 10.30: Stan és Pan filmjeiből. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.35: Jó éjszakát,, gyerekek. 13.90: A világégéig. Filmsorozat. 18.30: MI. 19.03: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Kövess engem. Filmkomédia. II. PROGRAM 18.00: Francia nyelvlecke. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Central Kávéház. 21.90: Riport műsor. 22.20: Dominici afférja. Film.