Dolgozók Lapja, 1980. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

1980. január XI., péntek ^ ,| MEGYÉNK L_m_„ SpoRTlfl i Oda kell figyelni erre a szakosztályra! Hangsúly a Tervek a KOMÉP-nél Négy Bányász éve a Tatabányai SC feloszlatta férfi­­röplabdaszakosztályát. A dön­tés mögött, tudatos sportpoli­tikai elképzelés volt: miért a városban két rivalizáló röp­labdacsapat (a másik a KO­MÉP volt), legyen inkább egy, de az méltóképpen reprezen­tálja Tatabányán ezt az olim­piai sportágat. A megerősödött KQMÉP férfi röplabdázói aztán hama­rosan be is jutottak az I-be, de akkor (két éve) NB túl erősnek bizonyult még ez szint. Tavaly, 1979-ben az NB I II. középcsoportjában bajnok­ságot nyert a csapat, idén te­hát ismét az első osztályban szerepelhet. A röplabda olimpiai sportág, ezért nagyobb társadalmi megbecsülés, helyesebben tá­mogatás jár neki. De így­­ van-e ez Tatabányáin? Vajon az egy­esület, de az egész város is kellő hangsúlyt helyez-e er­re az élvonal küszöbét átlé­pő csapatra? Vagy pedig meg­ismétlődik a múlt, és a KO­­MÉP ismét visszah­átrél erről a küszöbről? Magyarán: — Akar-e, tud-e az egyesület NB I-es férfi­­röpl­abdacsa­pa­tot huzamosabb i­deig működtetni ? A kérdés­sel Fábián Andrást, a KO­­M MÉP ügyvezető elnökét keres­tem fel. Válaszát is rögtön leírom: igen. De az sem ta­nulságok nélkül való, amíg beszélgetésünk során a vá­laszig eljutottunk. Nem, mint­ha nehéz lett volna Fábián Andrásnak az igent, kimonda­ni, csak hát az NB I-re nem elég rábólintani, azért tenni is kell sok mindent. Valljuk­­ meg őszintén: az egyesületi vezetőknek nem ti­­pikus magatartása a távla­tokban való gondolkodás. Sze­rencsésebb esetben egy-egy bajnoki évre, de legtöbbször csak a soron lévő bajnoki meccsig terjed ki figyelmünk. Valahogy így: jaj, a beterve­zett egy vagy két pontot sze­rezze meg a csapat!” Ezért volt meglepő, hogy amikor Fábián Andrást az NB I-ről kérdeztem, ő egészen máshol kezdte a választ: az utánpót­lás nevelésénél. — Nemcsak az első csapat­ra, a KOMÉP egész röplabda­­szakosztályára oda kell figyel­ni. Hetvenkilencben fiú serdü­lő csapatunk megnyerte az Országos Serdülő Kupát, az ifik pedig másodikok lettek az Országos Ifjúsági Kupán. Mondjam azt, hogy az ország egyik legjobb utánpótlás-ne­velő egyesülete vagyunk. Bátran mondhatja, hiszen a­­ KOMÉP serdülő, és ifjúsági röplabdázói több országos je­­lent­őségű és rangú versenyen is hasonlóan jól szerepeltek. — A sikeres utánpótlás-ne­velésben elvitathatatlanul érde­mei vannak Nemes Józsefnek. Ő évek óta megszállott és hozzáértő labdának. szakembere a rép­Az újvárosi II-es iskola kitűnő partner ebben a nevel­őmunkába­n. Onnan, mint legfőbb bázisról, egymás után nőnek ki a tehetségek. Az utánpótlás-nevelés eredménye az is, hogy az NB II-t nyert csapatban mindenki tatabá­nyai. A nevelésnek a jövőben is döntő jelentőséget szánnak a KOMÉP röplabdaszakosztályá­na­ r i­s . Az NB I-ben sem lehet nagyon számítani az átigazo­lással való erősítésre. Szigo­rúak ezért az igazolási szabályok, bázisunknak továbbra is a tatabányai diákok tehet­ségét tekintjük. Valóban évekre­­ kívánjuk­ biztosítani az utánpótlást. A városi ta­nács és a művelődési osztály támogatásával sikerült újabb általános iskolát megkapnunk. Az új, sárberki­ iskola ,,KOMÉP-é lesz” a röplabdá­­­zás szempontjából. Az ottani testnevelőt, Bognár Ellákot, aki a sportág szakembere is egyúttal, szerződtettük már edzőnek. A két oktatási intézmény valóban tömegbázisává válhat a tatabányai férfi röplabdá­nak — Ahhoz kellene még a város segítsége — fogalmazta­­ meg hiányérzetét az elnök —, hogy egy középiskola is akad­jon, amelyik az általános is­kola után tovább foglalkoztat­ja a gyerekeket. Persze, nem lehet mindent egyszerre, és ezt Fábián And­rás is jól tudja. Nem is elé­­gedetlen, m­ert ahogy ő mond­ta: — Valóban, nemcsak egye­sületi, hanem városi szinten is olimpiai sportágként keze­lik és támogatják a röplab­dát. Vállalatunk a legfőbb anyagi támasz, ezt egészíti ki a megyei sporthivatal, de se­gít a érintett városi tanács, annak osztályai, nem mindenki. Mi, mondhat­ó sport­egyesület pedig, ennek megfe­lelően szintén ehhez igazo­dunk. Jelentőségének megfe­lelően figyelünk oda erre sportágra. Még több szakem­­­bert kívánunk foglalkoztatni, tovább tökéletesítjük az eddig is jól működő szakosztályve­­zetés munkáját és még egy­szer hangsúlyozom: évekre előre tekintve is saját után­­­pótlásunktól kívánunk ..épít­kezni”. Mert ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy igent­ mondjak a kiinduló­­ kérdésre, vagyis arra, hogy hosszú ideig kívánunk-e röp­labdában a legjobbak között szerepel­ni. Erre az igenre mi is „áment” mondhatunk, hiszen ha sikerülnek a KOMÉP so­kak által támogatott tervei, akkor az élvonalban az Al­másfüzitői TSG női csapatán kívül megyénkben egy férfi­együttes is rangot adhat a röplabdának. — íme — Nyílt túrák vasárnap A KOMÉP SC természetjá­ró-szakosztálya nyílt túrát ve­zet a budai hegyekbe, 1980. január 13-án, vasárnap, az alábbi útvonalon: Nagyková­csi—Zsíros hegy—Jegenye­völgy—Rózsika-forrás—Kötők padja—Csúcshegy—J­ablon­­kai út. Találkozás: vasárnap reggel 5.30-kor Tatabánya-alsó­ va­sútállomás jegypénztára előtt. A vonat innen 5-45-kor indul. Túra­vezető: Vadócz Miklós. A távolság, amelyet gyalog tesz­nek meg, körülbelül 14 km lesz. Visszaérkezés: Tatabá­nyára 17.16 órakor. Ehhez a túrához a budapes­tiek a Moszkva­ térnél csatla­kozhatnak 7.45 és 8.05 óra kö­zött. A Moszkva térről az 56-os autóbusszal 8.10-kor in­dul a hegyekbe a társaság. Minden kedves kirándulót­­szeretettel vár a KOMÉP SC természetjáró-szakosztálya. Ugyancsak vasárnap lesz a tatabányai cementgyár termé­szetjáróinak nyílt túrája. Ta­lálkozás reggel 8 óra után a tatabánya-felsői buszmegálló­nál. (A vasútállomás mellett.) Innen indul az autóbusz 8.30- kor Várgesztesre, onnan gya­log mennek tovább a mátyás­kúti turislziház­ig, majd a sík­völgyi buszmegállóig. Az autó­busz költség 14 forint, a gyalog­­távolság 9 km. A túra­vezető: Mayer Károly. DOLGOZÓK LAPJA Négy tatabányai az ökölvívó keretben A magyar ökölvívó olimpiai keret Papp László irányításá­val (segítőtársai Kajdi János, Horváth István, Csötönyi Sán­dor és Szabó Gyula) megkezd­te az előkészületeket. Huszon­egy versenyzőt hívtak meg, csak papír- és nagyváltósúly­­ban nincs jelölt. Az olimpiai keretben négy tatabányai ver­seng a küldetésért. A keret: légsúly: Orbán S. és Lipódi (Bp. Honvéd), Váradi (NYVSSC); harmatsúly: Far­kas (Salgótarján), Dudás (ÉVSG); pehelysúly: Ujházi és Csjef Z. (VI. Dózsa), Goják (Va­sas); könnyűsúly: Lehotai (II. Dózsa), Takács (Borsodi Bá­nyász); kisváltósúly: Horváth, Bácskai (Bp. Honvéd); váltó­súly: Danyi (Bp. Honvéd), Csjef I. (V. Dózsa); középsúly: Virágh (Bp. Honvéd), Pintér (Tatabánya); félnehézsúly: Kuzma és Richter (mindkettő Tatabánya); nehézsúly: Somo­­di (Tatabánya), Alvics (PVSK), Lévai (Ú. Dózsa). A versenyzők január 19-én, az új csapatbajnokság nyitó­­fordulójában­­ már szorítóba lépnek. Vaksorsolás? Kiemelés? Gazdasági érdekek? Január 16-án Rómában, a Nobel Hotelben elkészítik — ma már egyre kevésbé mond­ják, hogy­­ sorsolják — a lab­darúgó Európa-bajnokság nyolcas beosztását.döntőjének. csoport- A házigazda olaszok unos­­úntalan emlegetik, milyen költséges egy ilyen döntő le­bonyolítása, ebből nem nehéz arra következtetni, hogy az ugyancsak olasz dr. Artemio Franchi, az UEFA elnöke egy véleményen van honfitársai­val. Több nemzetközi szak­értő utal arra, hogy a leg­utóbbi argentínai világbajnok­ság csoportbeosztásánál is ér­vényesültek a gazdasági érde­kek (mint ismeretes, Argenti­na, Olaszország, Brazília és az NSZK sorsolás nélkül be­sorolást nyert egy csoportba) és radni az UEFA nem akar lenna­a FIFA mögött... Az olasz óhaj például, hogy vá­logatottjuk a déli csoportban szerepeljen, amelynek­ színhe­lye Róma és Nápoly lesz. Hans Bangerter egy nyugat­német rádiónak adott nyilat­kozatában hangoztatta, hogy magánemberként és nem az UEFA főtitkáraként mond vé­leményt­­, de ő nem bízná a vak véletlenre, hogy esetleg egy túlságosan erős és egy túl­ságosan gyenge csoport alakul­jon ki. ..Be kellene osztani a csapatokat, ez lenne a legcél­szerűbb” — mondotta. Az elnök, dr. Artemio Fran­­­chi és a főtitkár, Hans Ban­­gerter így lényegében azonos elvet vall; kérdés, milyen ál­láspontra helyezkednék ■ az Eu­rópa-bajnokság szervező bi­zottságának további tagjait a szovjet Ny. Rjazencsev, az angol H. Thompson, a svájci W. Baumann, a bolgár D. Nikolov, portugál E. C. De Rosario, a francia F. Sastre, az izlandi E. B. Schram és a skót T. Younger. Az olaszok bizonyára a Ró­­ma-Nápoly csoportba kerül­nek, de akkor melyik naiv­­ágyú tér ki az útjukból a Mi­lano—Torino csoportba ? Az elnök és a főtitkár sze­rint emlegetett szempontok szerint ilyen csoportok alakul­hatnak ki: Északi csoport, Mi­lano—Torino, NSZK, Anglia Csehszlováki­a, Görögország. Déli csoport, Róma-Nápoly, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Belgium. A kijelölt stadionok nagy bevétel begyűjtésére alkalma­sak : Nápolyban 85 000, Milá­nóban 79 000 és Torinóban 71 000 belépőt adhatnak el. Líra-milliók szerepelnek a gazdasági tervekben. Mind a két csoportban jú­nius 11. és 12, 14 és 16­ vala­mint 17 és 18 lesz a játéknap, a mérkőzések 17.45 és­­ 20.30- kor kezdődnek. A 3.­ hely el­döntéséért június 21-én ját­szanak, míg a döntő egy nap­pal később lesz, de Ez összesen 14 mérkőzés­­, hogy nagyon sokan úgy vélik, a legérdekesebb- legiz­galmasabb játék már öt hó­nappal a kezdőrúgás előtt le­zajlik, éspedig január 16-án Rómában, a Nobel Hotelben — nem a zöld üvepen, hanem a fehér asztalnál. Esélylatolgatások Papp Margit legnagyobb ellenfele, Szmirnova Az 1978-as világranglistán még csak hetedik volt, a ta­valyin viszont már az első és a méghozzá toronymagasan első­­ Szovjetunió egyik legna­gyobb olimpiai ígérete. Jekatye­­rina Szmirnova ötpróbázó. Az 1978-ban Prágában Európa­­bajnokságot nyert Papp Mar­­git tehát a nála jóval fiata­labb szovjet lányban láthatja legnagyobb olimpiai ellenfelét. A Volga-menti Ribinszkben született lány 172 centiméteres magasságával és 62 kilós ver­senysúlyával az ötpróbázó, ideális alkatát testesíti meg, s egyben e­gyensúlyozol versenyszám kie­művelőjét, amit számonkénti egyéni csú­csai bizonyítanak: távol: 678 centiméter; m­agas: 1,87 mé­­­ter; 100 m gát: 1.2.95 másod­perc; súly: 14.36 méter; 800 m: 2.11 perc. Ehhez az ered­ménysorhoz tartozik, hogy Jekatyerina a távolugrásban és a 100 gáton magyar csúcstartó lehetne, a magasugrásban második ranglistán, a súlylökésben pe­­­dig a­ legjobb tíz egyike. Csu­pán a 800-as ideje tűnik gyen­gének, de ha igaz, Szmirnova 1980-ban már 2:05 perces idő­re is képes lesz. Érdekesség, hogy jelenlegi egyéni csúcsait „sűrítve” már most egy napba is 4900 pont fölött járhatna a kitűnő atléta, akit­ még arra is képes­nek tartanak a szakemberek, hogy az ötpróba „búcsú-eszten­dejében­’ — hiszen hamarosan jön a hétpróba — túlszár­nyalja a „bűvös” 5000 pontos határt.­ Szmirnova egyébként az amerikai Frederick és Koni­­howszki­ Jones mellett az NDK- ból Nitzs­chhet, Neubert és Möbiust tartja veszélyes ellen­félnek, Papp Margit nevét vi­szont az esélylatolgatásnál m­­eg sem említette. Lehet, hogy ka­balából? Egyelőre még seg­ít’eszközökkel —, de már verseny. (Talán tanították így úszni a gyerekeket, hogy hamar kedvet kap­janak) Totótippek 13. Temana—Sampdoria 1 X2 14. Cesena—ParmaX t 15. Verona—Matera 1. Bologna—JuventusX 2. Catanzaro—Perugia X 21 3. Lazio—Avellino1 X 4. Napoli—AscoliX 1 5. Pescara— Inter.2 X 6, Torino—Cagliaril 7. Udinese—Fiorentina1 X 8. Bari—Lane ross iX 2 9. Genoa—PalermoX 10. «Lecce—Pisai 11. Pistoiese—ComoX 2 12. Samb-enedettese—SpalX Pótmérk.őzés.ek; .1X 16. Milan—Roma1 X Komárom megye legjobb ifjúsági sportolója Több,­­mint öt­­ éve már, hogy útjára indult egy nagy­szerű kezdeményezés, nemes vetélkedés ..Komárom megye legjobb ifjúsági sportolója” cí­mért. A versenyt a megyei sporthivatal, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a KISZ Ko­márom megyei Bizottsága és a Dolgozók Lapja szerkesztősége közösen hirdette meg; az álta­luk felajánlott díjakkal jutal­mazzák a legjobbakat. Pályáz­hat Komárom megye sport­­egyesületeinek valamennyi if­júsági korú sportolója. (Az if­júsági korhatárt mindig az adott sportág érvényes szabá­lyainak megfelelően kell meg­állapítani.) Nem nevezhető az a spor­toló, aki ellen 1979-ben egye­sülete vagy a sportág szövet­ségének fegyelmi bizottsága elmarasztaló ítéletet hozott, il­letve, akinek magatartásával problémák vannak. A helyezési sorrendet — az adott sportegyesület 'szakem­berei' által kitöltött nevezési lapok alapján — a rendezők állapítják meg. A versenyfel­tételeket, a teljesítmények pontszámítási módozatait tar­talmazza az a versenykiírás (és a mellékelt nevezési la­pok), amelyet a megyei sport­­hivatal minden érdekelt sport­egyesületnek elküld. A kitöl­tött nevezési lapok beérkezési határideje 1980. január 31. (Ta­tabánya, Tóth-Bucsoki u. 3. 2800).” Az új kiírás értelmében következő kategóriákban nyer­n­nek díjat a nevezett verseny­zők: Komárom megye legjobb egyéni sportolója (nő, férfi) az első öt helyezett; Komárom megye legjobb labdajátékosa; az első három helyezett. Az ünnepélyes eredményhir­detésen díjat kapnak a helye­zett sportolók edzői is, kiváló nevelő munkájukért. A versenyt nyerő ifjúsági sportolókat rendszerint la­punkban is bemutatjuk, hogy spo­rt­tel­j­es­í­ttm­én­y­ük, magatar­tásuk példaadó legyen kor­osztályuk számára. Éj töm­egs­por­t­m­ozga­l »111 s munkahelyi olimpia Az év első napjától ma „kiírás” kezdődött a munkahe­lyek sportmozgalmában, me­rőben új rendszerű tömeg­­sportmozgalmat hívott életre az SZMT, az OTSH, és a KISZ KB. A munkahelyi olimpia el­nevezésű „akcióról” Kozmano­­vics Endre, az OTSH főosz­tályvezetője és Bihari László, a SZOT sportosztályának mun­katársa tartott sajtótájékoz­tatót csütörtökön. A munkahelyi szpartakiádo­­kat hoztuk azért szüntettük meg és létre az ,,olimpiát”, mert az előbbi rendszerben el­sősorban a versenyzés került előtérbe, nem pedig a hivata­lok, gyárak dolgozóinak egész éves rendszeres testedzése — mondta Kozmanovics Endre. — A munkahelyeken kell meg­­teremteni azokat a feltételeket, amelyek alapján célunkat el­érhetjük. Fokozatosan meg­szüntetjük a feljutásos rend­szerű tömegsportmozgalmakat. Ez alól egy ideig csak a falusi szpartakiád lesz kivétel. A nyári olimpiai játékok éveiben az ágazati szakszerve­zetek rendeznek megyénként „olimpiai napokat’” míg az olimpiák közötti páros eszten­dőkben a megyei TSH-k szer­vezik meg a sokakat megmoz­gató sportnapokat. Az olimpi­ák közötti páratlan években a munkahelyek rendeznek ha­sonló eseményeket. — Arra törekszünk — mond­ta Bihari László —, hogy min­den részvevő felkészültségé­nek, egészségi állapotának és szabad idejének­­ megfelelő spor­tolási lehetőséget kapjon. Sze­retnénk, ha a versenyekre történő felkészülés és a min­dennapi mozgás megfel­ő arányban szerepelne a munka­helyeken.

Next