Dolgozók Lapja, 1980. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
1980 Január 13., ra.*árnan DOLGOZOK LAFJÄ t ff' Tata példája Sportolói világgá viszik a kisváros hírét Megyénkben a sport rangját az is jelzi, hogy a tanácsülések egyre több helyen, és korábban nem tapasztalt gyakorisággal tűzik napirendre valamely terület sportmozgalmát. A közelmúltban a megyei tanácsülés vitatta meg ezt a témát, utána pedig Tata tanácsa foglalkozott a város sportéletével. Ha a városban összeszámolnák azt az öt legfontosabb dolgot, amire igazán büszke lehet a tatai patrióta, akkor ebben az ötben a sport mindenképpen bennelenne. Sőt, még a háromban is. Az utóbbi 6—8 esztendőben történt változások jelképének sem volt rossz tatai tanácsülés egy mozzanaata, amikor a között köszöntötték meghívottak a város első világbajnokát, Sólyomvári János súlyemelőt. Kezdjük mindjárt az ellentmondással: Talán annak ellenére fejlődött a sport országos, egyes sportágakban nemzetközi hírűvé, hogy megyénk városai közül itt a legrosszabb a létesítményhelyzet. Nem kívánjuk most felsorolni, hogy mi nincs Tatán (ami viszont másutt van), inkább azt hangsúlyozzuk, hogy sohasem kerestek a sportélet itteni irányítói mentségeket a létesítményhiányra. Tudatosan végiggondolták a jövőt, újjáteremtették, majd a mai színvonalára fejlesztették a város sportját. Kiinduló pontnak tekinthetjük ebben a tanács VB 1971-es határozatát, amelynek nyomán — sok egyéb mellett — létrejött az összefogást jelképező városi sportegyesület, a TAC. A következő állomás az 1976-ban jóváhagyott új, sportpolitikai koncepció volt, amely 15 évre jelölte ki a célt. És egy közbeeső állomás volt a tanácsülés is, amely egyrészt értékelte a múltat, másrészt a változó helyzetnek megfelelően némiképp korrigálta, pontosította a célokat. Dióhéjban ennyi, (és igazán csak nagyon szűkszavúan) az ellesztásról. 9 évben történt irányta szervezés oldaláról. Az élősportban viszont a TAC megalakulása óta jól megfelelt egyik legfontosabb céljának: kielégíti a város ifjúságának sportigényét. Az eltelt idő ugyanakkor azt is magával hozta, hogy a TAC eredményei alapján országosan is elismert sportegyesület lett. Két olimpiai sportága pedig — a kajak-kenu és a súlyemelés — az olimpiára valóban alkalmas színvonalúra emelkedett. A TAC egyéb sportágai — vívás, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétika, stb. — a körülményekhez képest ugyancsak megfelelően képviselik a várost a különböző szintű bajnokságokon és versenyeken. Az előbb — dicsérve a tataiakat — azt írtuk, hogy a nem megfelelő létesítményhelyzet dacára is jól fejlődött a sport. Ez a dicséret azonban nem azt jelenti, hogy minden helyén él és rendjén van a városban, már ami a létesítményeket illeti. A tanácsülés is úgy foglalt állást, hogy a sportágak megerősítését csak a létesítmények fejlesztésével lehet tovább biztosítani.1 A megyei „legrosszabb hely” — a termeket, pályákat illetően — azonban nem azt jelenti, hogy a tataiak elhanyagolták ezt a kérdést. A tanács a feladatot kiemelten kezelte eddig is. esztendőben több. Az elmúlt. 5 mint 8,5 millió forintot költöttek termek, pályák építésére. ‘Je_______________________________ fontős eredménye ennek a csónakház átépítése az Öregtó partján. Az itteni tanmedence a korszerűbb kajak-kenuzók legfelkészítését teszi lehetővé. Befejezés előtt áll a városi sporttelep: labdarúgó-, atlétikai- és kézilabdapálya lesz itt. Ugyancsak átadás előtt van a hajdani villanytelep, ahol most tornaterem és edzőcsarnok kap helyet. Ami viszont továbbra is hiányzik Tatán, az lai .testnevelést és a az iskoteremsportokat (labdajátékok) segítő megfelelő méretű tornaterem. Az eddig oly sikeres városi összefogást most ennek megépítése felé kell irányítani. Tata sportját dicsérve igazságtalanság lenne nem szólni a két másik egyesület, a Honvéd Rákóczi és a Lovas Klub munkájáról. Létük és működésük egy-egy sportággal gazdagítja a képet. Ebbe a képbe szintén bele kell vennünk azt a tényt, hogy Tata egyúttal városkörnyékiséget is jelent. Mondjuk meg: a város eredményeitől is marad a környék. Tehát a községek sportjának fellendítése szintén a kell, hogy kerüljön célok közé A fejlődő sportélet végső okait kutatva természetesen bukkan fel az iskolai testnevelés, a diáksport. Ezek együtt — a tanácsi előterjesztés szavaival — alapvetően határozzák meg a város sportjának jövőjét. Ennek tudatában volt és lesz a figyelem homlokterében az iskolai testnevelés és sport erősítése, fejlesztése. A tanácsülés megállapította, hogy a kedvezőtlen tárgyi feltételek ellenére eredményesen fejlődött a testnevelési órákon kívüli sporttevékenység , személetbéli változás tapasztalható az iskolákban a versenysport és az utánpótlás-nevelés megítélésében. Az "iskolák, a testnevelő tanárok együttműködési készsége azt eredményezte, hogy Tata színvonalas versenysportjának tehetségeket felszínre hozó bázisa lett a diáksport is Végső tanulságokat most már leszűrnünk, kellene és ez nem lehet más, mint, hogy példaként álítsuk Tatát: a város rövid idő alatt nélkülözhetetlen részévé vált megyénk színvonalas versenysportjának. tai sportolók És az, hogy i taelviszik a kiváros hí t a világba, töltse el megfelelő büszkeséggel a város valamennyi polgárát. Gyimes Zsolt Tata reprezentáns sportága a súlyemelés. A TAC egyik tehetséges embere Mészáros a tatabányai Duna Kupán H üiiícílfii ISo^oíáhaBi A hosszú tengerentúli túrára utazott magyar labdarúgóligaválogatott magyar idő szerint szombatra virradóra Bogotában lejátszotta első mérkőzését. Az ellenfél Románia válogatottja volt. A bogotai stadionban mintegy 10 090 néző előtt került sor a találkozóra, amely végül is 2:2 (0:0) arányú döntetlen eredménnyel végződött. Heves küzdelem folyt az első játékrészben, mindkét kapu előtt adódtak veszélyes helyzeek, de ezek kihasználása nem sikerült. Fordulás után a csereként beállt Szokolai az 53. percben vezetéshez juttatta a magyar együttest, de ezután két román gól következett, a kiünően játszó Dinu révén a 6S.,és a 77. percben. .Nagy hajrát vágott ki a ligaválogatott, elszántan küzdött az egyenlítő gólért, és sikerült is kiegyenlíteni a 85. percben, Judik góljával. A két csapat az alábbi összeállításbáji szerepek: Lig-: válogatott: Kovács — Tépsics, Udvardi, Rab, Véd — Takács (Mészöly).. E’oedli Major (Judik). — Pusztai, Schmidt (Szcrkolai), Kuti (Bíró). Románia: Jordache — Tilihoi, Sames, Munteanu, Stefanescu — Dinu (Ticeanu), M. Raducanu. Bölönyi — Camataru (Terhes) Sabac (D. Nicolae), Balaci. A magyar ligaválogatott következő mérkőzését Kolumbia ellen játssza. 11 A téli olimpiák története•dióhéjban Bizonyára alaposan elcsodálkoznak azok, akik a nyári olimpiák történetét tanulmányozzák, amikor az 1908-as londoni és az 1920-as antwerpeni eseményekhez érnek: előbbinél a műkorcsolyás, Antwerpenben pedig a műkorcsolyázáson kívül még a jégkorong eseményei, eredményei is „oda nem illőek”. Pedig a dolog egyszerű. A téli sportágak művelői sokáig hadakoztak eredménytelenül azért, hogy amúgy igazán összegyűlhessenek. Eleinte még maguk sem gondoltak arra, hogy önálló olimpiai játékokon csatázhassanak, de jogokat követeltek ők is. Hogy miért? Csakegy példa: a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség 1892-ben alakult, VB-t pedig már 1889- ben is rendeztek (gyorskorcsolyában). Igény hát volt, de vita is sok. Az érdekelt „téli” országok sehogysem tudtak megegyezni, kilincselni kellett NOB-ban és a nyári játékokat a szervező illetékes, nemzetközi bizottságoknál, így engedték be 1908-ban és 1920-ban a két említett sportágat. Igaz, az első világháború előtt már körvonalazódott némi egység, de a skandinávok kardoskodtak, hogy ha amellett lenne is valahai olimpiaféleség, akkor annak műsorába csak a síelőszámokat vették fel. (Tehát azokat, ahol nekik óriási hagyományaik voltak.) Az antwerpeni versenyek nagy közönségköre adott bátorítást. 1923. április 8-án a római NOB-kongresszus megbízza Chamonix városát egy ,,Téli Sporthét” rendezésével. 1924. január 25 és február között 10 000 fizető néző előtt zajlott le az eseménysorozat, amelyet nem sokkal utána, 1925. május 25-én a NOB hivatalosan is I. Téli Olimpiává nevezett ki. Csak az érdekesség kedvéért: utólag egy francia síelő, Mandrillon lett a „sztár", mert ő mondta el Chamonixben az olimpiai eskü szövegét elsőként, mely azóta is változatlan formában maradt fenn. És ezt mondják majd most, február 3-án, a Lake Placid-i XIII. Téli Olimpián is. Az 56 esztendő 12 téli olimpiáján eddig 9776 sportoló kísérletezett az éremszerzéssel, így az ötkarikás történet a New York államban lévő , 3 ezres lélekszámú kisvárosban túljut a tíezredik olimpikonon is. A fejlődés megállíthatalan, dinamikus és Amíg Chamonixban 16 nemzet 294 sportolója mérte össze tudását, az eddigi csúcsot jelentő olimpián, Grenoble-ban már 37 nemzet ifjai vetélkedtek. Lényegesen bővült a ,,számválaszték" is. A* Chamonix-i 14-gyel szemben Lake Placidben már 37 számban lehet érmet nyerni. Éppen legutóbb, 1978-ban, Innsbruckban emelték két számmal a programot, akkor vették fel a férfi 1000 m-es gyorskorcsolyázó távot és a jégtáncot. Mely nemzetek jártak,élen? A téli olimpiák „gyermek” és „ifjúkorában”, az 1956-os Cortina d’ Ampezzoi eseményig a skandináv államok, elsősorban Norvégia „sokkolta" a többieket. Az olaszországi havasjeges küzdőtéren megjelent, olimpián először indult Szovjetunió azután megtörte ezt az északi hegemóniát. Az éremtabellákat szemlélve:’az eddigi 12 olimpia ■ közül Norvégia • ötször volt éllovas (egyszer azonban osztották ezt a helyet a Szovjetunióval: 1968-ban), a Szovjetunió viszont hatszor — itt is figyelembe kell venni az 1968-as ritka esetet, — míg a fennmaradó két elsőségen az Egyesült Államok és Svédország osztozott. Tanulságos végigböngészni az egyes szakágak eddigi legeredményesebbjeinek sorát. A szovjet sportolók vezetik az érmekben mért listát a sífuzásban, gyorskorcsolyában és a biatlonban, bobban. Svájc, a szánkósportokban az NDK, jégkorongban Kanada, műkorcsolyában és jégtáncban az Egyesült Államok, alpesi síelésben Ausztria, síugrásban és északi összetettben Norvégia a legjobb 12 olimpia után. A nemzetek örökranglistájára 22 ország jegyezte be magát, ennyi kapott érmet. A mostoha téli sportlehetőségektől sújtott magyarok a 20. helyen tanyáznak, az eddigi 1 ezüst- és 4 bronzéremmel. A legjobbak, az élmezőny éremtermése: Az éllovasi szerepkör éppen 1976-ban cserélődött, a Szovjetunió a tiroli fővárosban szerzett 13 . aranyéremmel (minden idők legtöbb bajnoki címe, adott olimpián, egy nemzet „kontóján” érte be és előzte meg Norvégiát. S ha már a nemzetek szerepeltek az eredményességi listán, úgy illik zászlót hajtani azok előtt a sportolók előtt, akik több érmet szerezve beírták magukat a sport történetébe. Rangsorukat a tavaly 40 éves szovjet gyorskorcsolyázónő, Ligyija Szkovlikova vezeti, aki 1960. és 1968. között 6 aranyérmet nyert. Az első hat között egyébként a bőséges címszerzésre alkalmas gyorskorcsolyázás művelői közül még négyen vannak. Ebbe ..csillagkoszorúba'’ csak az egykori svéd ,.síkirály”. Sixten Jernberg (1956. és 1904. között 4 arany, 3 ezüst, bronz) tudta beküzdeni magát. 2 Egyhamar nem fog ak ezt a rekordot megdönteni, mert sportágak élmezőnye hihetetlenül kiegyensúlyozott. Aligha képzelhető el, hogy valaki is olyan bravúrt hajtson végre, mint két alpesi síelő, az osztrák Sailer és a francia K’Tly, akik 1956-ban illetve 1968-ban minden tripláztak!szakágat megnyerve A téli sportokban talán az amerikai gyorskorcsolyázó Ene Heiden az, akitől valami ilyesmit remélnek ,az Államokban. A fiatal fiú minden távori specialistának számít, így öt bajnoki címre is esélyes. Szovjetunió Norvégia I. II. III.OSSZ: 51 32 35 18 50 51 43 144 30 38 26 94 Teke Az utóbbi években a koma*aromi járásban az egyik legnépszerűbb sportág a kisgolyás tekézés lett. A múlt évi bajnokságra 9 csapat nevezett, kétfordulós, körmérkőzéses rendszerben döntötték el helyezéseket. A vetélkedőn végig kiegyenlített versengés folyt, bizonyítja ezt az is, hogy az utolsó forduló előtt még 3 csapat volt esélyes a bajnoki címre. Végül is mindhárman 21 pontot szereztek, és közöttük a végső sorrendet a jobb tarolásarány döntötte el minimális különbséggel a Kisbéri Spartacus javára, a második helyezett Hantával és a harmadik Csatkával szemben. A kisbériek csak második éve vesznek részt a bajnokságban és most nagy fegyvertényt hajtottak végre azzal, hogy a győzelmet ők szerezték meg. Az újonc Hánta szintén nagyszerűen helytállt, de az előző évekhez képest sokat javult Csatka együttese is. Bizonyos visszaesés tapasztalható viszont az Ács Kinizsinél és Szőkepusztánál. Legjobb dobók: nitz Miklós (Szál;) 1. Kleste 1495. 2. Szántó Miklós (Hánta) 1356. 3. Balogh Gyula (Kisbér) 1348. 4. Dunát László (Szőkepuszta) 1328. 5. Palotás László (Kisbér) 1298. 6. Nagy József (Hánta) 1266 fa. A Kisbéri Spartacus a járási bajnok A bajnokság végeredménye: 1. Kisbéri Spartacus 169 3 4 40:24 21 5843*4542 2. Hánta 158 5 3 39:25 21 534:53 4 3. Csatka V .93 4 36:28 ’ 21 5117:5049 . 4. Ácsi Kinizsi , 168 3 5 35:29 19 4058:39?4 v5. Szák 167 3 6 33:31 17 5427:5205 6. Császár 166 3 7 32:32 15 4782:4606 7. Szőkepuszta 16 6 *19 31:33 13 510 :47*0 8. Ászári Keményítőgyár 165 2 9 28 :36 12 4VM:180* 9. Csép 16 5 11 14:505 2702:4596 Pelé és Beckenbauer Budapesten? Pelé, a már „nyugdíjban” lévő futballkirály gazdag pályafutása alatt többször is játszott magyarok ellen — de sohasem járt Magyarországon. Berkenbauer aki a Cosmos színeiben még manapság csillog — viszont már szereti pelt legnagyobb stadionjainkban, az NSZK válogatottjával és a Bayern Münchennel. Most úgy tűnik, hogy mindketten jönnek mintegy kéthet, budapesti vendégjátékra. Arról van szó, hogy egy nagyszabású amerikai film készül, amelyben lesznek labdarúgással kapcsolatos jelenetek is. Az illetékesek között a filmfelvételek ügyében már előrehaladott tárgyalások folynak és február—március folyamán valószínűleg megegyezés születik. A külföldi filmszakemberek már szemrevételeztek különböző sportlétesítményeket és elképzeléseiknek a Hungária úti MTKVM pálya felelt meg leginkább. A készülő film történetéről nem szivároghat ki semmi, ez még hétpecsétes titok, de arra van némi magyarázat, hogy miként jön össze Pelé. Beckenbauer és az MTK-VM .adjon. Negyven-negyvenöt évvel ezelőtti, háborús eremények közepette vívna labdarúgó-mérkőzést egymással egy nemzetközi csapat — ebben kapna szerepet Pelé és Beckenbauer — egy másik együttessel, amellyel kapcsolatban az a kérés, hogy szőkéket, rövid hajúakat és futballozni is tudókat válogassanak ki a magyarok. Ebből némileg következtetni arra — figyelembe véve a háborús időket —, hogy tulajdonképpen milyen együttes is lenne Peléék ellenfele. Félő azonban, hogy a magyar nézők csak a film Budapestre kerülése után láthatják az ,,öregfiú Pelét” és Beckenbauert, mert a felvételeket zárt kapuk mögött készítik. Igaz, lesz közönség is, de ők nem fizetnek a belépőért, hanem pénzt kapnak a tiszta szerepért. .•A Amennyiben végleges megálapodás születik, a nagy eseményt jelentő filmfelvételeket a hazai labdarúgóidény befejezése után, a nyáron készítik. Kellemes nyári ajándék lenne a magyar labdarúgórajongók számára, ha Pelének és Beckenbauernek lehetősége nyílna más budapesti szereplésre is. Kérdés: mit engedélyez a szerződés... Keresik a lehellégeket Senki előtt nem kell bizonyítani, hogy az ökölvívásnak hazánkban nagy hagyományai vannak. Megyei Viszonylatban ugyanezt állíthatjuk. Nos, 1979. elején ebből a meggondolásból hozta létre a TBSC és a KOMEP vezetősége azt a sportiskolát, melnek feladata a „nagyok” utánpótlásának nevelése. Horváth László edző és Szabó Domonkos fáradozik azon, hogy az elképzelések valóra váljanak. Négy korcsoporttal foglalkoznak (5—13 éves korig) és keresik, kutatja a tehetségeket. Az ilyen jellegű sportiskola különben egyedülálló a maga ilmében — és az egyesületek együttműködésének szép példája. Hol tartanak az utánpótlás nevelésében? — Erre Horváth László válaszolt. — Eddig nem vallottunk szégyent. Az országos serdülő bajnokságon négy öklözőnk került dobogóra egyéniben, míg csapatban a második helye szereztük meg. Az ifjúsági korosztálynál Ormai János nehézsúlyban országos bajnok let1 . Jelenleg 30 fiatal La'ogaja az edzéseivel, közülük 22-en igazolt versenyzők. Akadnak olyanok is, akik, ha továbbra is ilyen szorgalmasan dolgoznak, ott lehetnek az ismet ökölvívók között. Főképp furzó Sándorra, Trenka Imrére, Lázár Sándorra, Babacsik Istvánra és Apostoli Sándorra gondolt n c. Remélem, nem csalódom bennük! • — B —