Dolgozók Lapja, 1980. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
1980. január 18., szerda MINDEN RENDBEN! A képen látható fiatal hegesztő a munkavédelmi szabályoknak megfelelőben dolgozik. Teljes a védőruházata, felszerelése. Képünk Tatán, a Hűtőtechnika Ipari Szövetkezetben készült. Rendet,tisztaságot a munkahelyeken! A Hazafias Népfront országos titkársága, valamint az Országos Környezet- , és Természetvédelmi Hivatal által meghirdetett környezetvédelmi társadalmi akciósorozat programjához csatlakoztak szakszervezetek is. A munkahelyek kulturáltabbá tétele érdekében ismételten meghirdetne a ,,Rendet, tisztaságot munkahelyeken május 1-re!” aukciót. Alapvető feladat, hogy tökéletesebb rend és tisztaság legyen a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények területén, továbbá környékén, ezeretikusabbá váljék a munkahely. Az elismeréssel járó címek odaítélésekor figyelembe veszik, hogy milyen állapotban vannak a gépek, berendezések, járművek. A rendcsináláshoz tartozik az útburkolatok karbantartása, a közlekedési táblák felújítása, a fáradtolaj összegyűjtése és hasznosítása. Az energiatakarékosságot is figyelembe véve jó állapotban kell tartani a nyílászárókat, a fűtőfelületeket. Követelmény a gépek, berendezések körül keletkezett hulladékok rendszeres gyűjtése, válogatása, elszállítása és a hasznosíthatók ismételt felhasználása. Az öltözők, a mosdók, a munkásszállító eszközök tisztasága a dolgozók közérzetét is befolyásolja és elvárják, hogy a rendcsinálás kiterjedjen munkahelyen kívülre, az udavarra, az üzem környékére is. A fásítás, a parkosítás hozzátartozik a mozgalomhoz. A Tiszta, rendes munkahely (műhely, üzem) címek odaítéléséről minden év május 1-ig dönt az értékelő bizottság. Javuló munkavédelem rendszeresebb számonkérés Az utóbbi években minden fórumon a korábbinál gyobb figyelmet szentelne maa munka- és balesetvédelemnek. Észrevehető-e ennek kedvező hatása megyénk gazdasági kombinátaiban, mezőállami gazdaságaiban, az erdőgazdaságban, illetve a MÉM- tárcához tartozó egyéb vállalatoknál, intézményeknél? Erre kértünk tájékoztaást Süli Imrétől, a MEDOSZ védelmi felügyelőjétől.munka— Kétségtelenül. És, hogy ez így van, azt a munkavédelmet segítő központi rendelkezéseken kívül elsősorban annak tulajdonítom, hogy megváltozott a gazdaságok, intézmények vezetőinek személete. Általánosabbá váltak a munkavédelmi szemlék, rendszeresebbé és szigorúbbá a számonkérés. A Környeizőgazdasági Kombinátban, Mea Komáromi- és a Kisbéri lami Gazdaságban példdául Álmunkavédelmi bizottságok tevékenységét maguk a gazdaság vezetői, vagy közvetlen helyettesük irányítja. — A fokozott törődést mennyiben támasztja alá a statisztika? — Nem kívánok a tíz évvel ezelőtti helyzettel összehasonlítást tenni, bár az akkori körülményeket is jól ismerem. Inkább az 1977-es évet emelem ki, amikor is az országos rangsorolásban előkelő helyre kerültünk a balesetek számának kedvező csökkenése eredményeként. Akkor 222 baleset történt, melyek közül öt kisebb csonkulással, egy halállal végződött. tek miatt táppénzben A balesetöltött napok száma 6296 volt. A következő évben viszont országszerte nőtt a balesetet szenvedettek száma, ami megyénkben 4 halálos, 1 csonkulásos és rajtuk kívül 257 balesetet 6456 táppénzes napot jelentett. Ezt az emelkedést, ezt a káros tendenciát igyekeztünk visszaszorítani a felelősségérzet fokozásával, a munkavédelmi oktatás színvonalának növelésével és minden egyéb lehetőség kihasználásával. Törekvésünket csak részben koronázta siker. A múlt évben csökkentek ugyan a balesetek, de az 1977. évi kedvező szintet nem sikerült elérnünk. A 231 balesetből 3 kisebb csonkulásos, 2 pedig halálos kimenetelű volt. — Milyen következtetéseket lehetett levonni a tavalyi balesetekből? — Még mindig a leggyakoribb a személyek, tárgyak esése által történt baleset, valamint a kéziszerszámok használata közben történő rés. Érdekes viszont, hogy sértik a fiatalok, akikről azt gondolnánk, hogy gyakorlatlanabbak, sőt könnyelműbbek, jóval kisebb arányban védnek balesetet, mint aizen30 éven felüliek. A gazdaságok, üzemek ilyen adatait összehasonlítva pedig azt is észre lehet venni, hogy a nagyobb szakképzettséggel rendelkező dolgozók jobban felismerik veszélyhelyzetet, közülük kétvég ebben sérülnek meg. — A balesetek bekövetkezése miatti vétkesség hogyan oszlik meg a vállalat, illetve a dolgozó között? — Erről pontos adatot mondani nem lehet. Tény az, hogy a balesetet követően mindenütt kézhez kapja a dolgozó a kárbejelentési igényre szolgáló felhívást. Ezzel a lehetőséggel azonban többen nem élnek. Főleg azok, akik csak pár napra estek ki a munkából, vagy akik önmagukat vétkesnek tekintik, s úgy vélszik, felesleges igényük benyújtása. Előfordult olyan is, hogy a dolgozó tudta a szakszervezet adta be nélkül helyette a kártérítési igényt. A benyújtottaknak viszont csak mintegy 10 százalékát utasították el a gazdaságok, intézmények. A többi jogosságát — részben, vagy egészben — elismerték. — Van-e remény rá, hogy ISSO-ban sikerül javítani a munkavédelmi tevékenység színvonalán? — Igen, ebben magam joggal bízom. 1979. decemberszében minden idők legkevesebb balesete — mindössze tíz — történt. Tapasztalataim szerint a munkavédelmet jól szolgálták a gazdaságokban nagy sikerrel megrendezett vetélkedők. A Környei Mezőgazdasági Kombinát munkavédelmi vetélkedőjén például 400-an vettek részt. Másra ad okot az , is. Bizak,hogy mind jobban érvényesül munkavédelemben a brigáda vezetők felelőssége. Egyre több az olyan brigádvállalás, hogy szigorúan betartják a munkavédelmi óvórendszabályokat, vagyis, saját hibájukból, mulasztásukból nem fog bekövetkezni baleset — mondotta Süli Imre. SZ. A. Körültekintőbb kivizsgálásra van szükség A közelmúltban az Északdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat 3-as számú — tatai — gyárában a munkásvédelem iránt érdeklődtünk. Váli-Tóth János, a gyár vezetője elmondta, hogy tavaly kevesebb baleset fordult elő üzemükben Elégedettségre az előző évinél, azonban nincs ok, mivel a sérülések súlyossága nőtt, hosszabb lett a gyógyulási idő. A gyárvezető szerint a legtöbb baleset figyelmetlenségből ered. Kérésünkre előkerültek a balesetekről készített jegyzőkönyvek. Ezekből megállapíthattuk, hogy a balesetek kivizsgálásakor nem tisztázták kellően az ok és okozat összefüggéseit. Nem ritkán műszaki hiba miatt bekövetkező balesetet is a dolgozó figyelmetlenségére vezették vissza. Ez azért helytelen, mert ennek következtében nem intézkedtek a műszaki hiba megszüntetéséről, ami újabb balesetet okozhat. Tóth József gépszerelő lábatégla esett a szállítószalagról, megsérült. A jegyzőkönyv szerint a dolgozót találták hibásnak, mert nem a kijelölt munkahelyén tartózkodott. Az igazi ok azonban a tárgy leesése volt. Több sérülés is bekövetkezett a szállítószalagnál, a termék leesése miatt. Műszaki megoldást kellene találni az ilyen sérülések elkerülésére. Arra is szükség van, hogy a közvetlen termelésirányítók követeljék meg a védőruhák és felszerelések használatát. Ugyancsak a dolgozót tartották hibásnak kázsérülése bekövetkeztében, holott a gép letolószerkezete hibásan működött, ez okozta a bajt. Ha ez nincs, akkor a dolgozónak nem kell beavatkoznia. Az SZMT munkavédelmi felügyelője — Kiss Julianna — legutóbbi vizsgálatakor észrevételezte ezeket a hibákat, s a valós okok határozott megjelölésére hívta fel a figyelmet. Sürgette a kárigények elbírálását, —ami nem mindig történik meg az előírt 30 napon belül. — s a szemle során feltárt veszélyforrások felszámolását. Az SZMT „megfelelő”nek minősítette a cserépgyár munkavédelmi, biztonságtechnikai munkája. Bízunk abban, hogy a hiányosságokat szüntetik, s a következő megidőszakban már a „jó minősítést” is elérik. — m — BOLGOROKLATJA5 Az egészség védelmében, a biztonság fokozásáért ÚJ ÜZEMORVOSI RENDELŐ A Volán 18. sz. Vállalatának új, megnyitás előtt álló üzemorvosi rendelője Tatabányán. A vállalatnál eddig csak másodállásban dolgozó üzemorvos működött. A rendelő felépülése és berendezése új alapokra helyezi az üzemorvosi ellátást. A vállalat főállásban működő üzemorvost alkalmaz majd. 4 gyilkos neve: E-25 Vétlen a felelős írni akartam róla, de nem ért rá beszélgetni. A fuvarosba sietett a feleségéért, s a kisbabáért. Hét évi házasság után végre megszületett a fia. Áradt belőle a boldogság. Azt mondta, hogy 1979. élete legboldogabb éve: gyermekük született, s végre lakást kaptak. Azt mondta, néhány hét múlva találkozhatunk. Nem kerülhetett sor mégsem a beszélgetésre, Szabó Imre kotrómestert halálok kimenetelű üzemi baleset érte. Harminckét éves volt. .. Surrogott a hó a gépkocsi kerekei alatt. Síkos, út vezet az Oroszlányi Szénbányák külfejtéséhez. Szerencsés Ferenc külfejtésvezető gondterhelten idézi fel a balesetet. — Váratlanul ért bennünket a baleset. Szabó Imre az E—25 típusú kotrógépen dolgozott — szabályosan —,amikor műszaki hiba következtében halálos kimenetelű égési sérülés érte. Mezei Béla bányamester, felelős műszaki vezető-helyettes, a bányába invitál, a baleset színhelyére. Teherautók .száguldanak mellettünk, néhány pillanatra megállnak. A kotrógép nagyot markol a szívott földből, kocsira zúd tia. itt állunk a gép előtt. Szorgalmasan harapja, rakja a meddőt, szorgosnak és ártalmatlannak tűnik, pedig ez a gép embert ölt. — Mi történt? — faggattuk Mezőberényi Ferencet a Kerületi Bályaműszaki Felügyelőség munkatársát. — Eltérítettek bennünket, hogy az E—25-ös kotrógép kezelője nyolc napon túli gyógyuló égési sérüést szenvedett —, mondta Mezőberányi Ferenc..Akkor még életveszélyesnek sem látszott azérülés, ilyen esetben nem kötelességünk megvizsgálni a ba’esetet, de annyira meglepő volt, hogy azonnal a ’fe’vszínre siettünk. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a féklazíó motorban k“'e*k?zett zárlat mint az ott lévő piai rre ® gvu!’adt, s mint e ® v Iáni cvó"ó. betolta a tüzes, folyadékot a kezelőfülke nyitott ablakán. Azonnal a sérült segítségére siettek, orvoshoz, majd kórházba került. Állapotáról folyamatosan érdeklődtünk. Tizenöt nap után tüdő- és mellhártyagyulladás lépett fel, amit nem bírt elviselni a beteg legyengült szervezete. — Mi történt ezután? — Nagyon alaposan átvizsgáltuk a gépet, sőt Dacsi Varga Jánossal, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség munkatársával felkerestük a gép tulajdonosát a Mátraaljai Szénbányákat. A kotrógépek javítását is ellenőriztük, ezt a Thorez külfejtésen végzik. Megállapítottuk, hogy a motorok javítása szakszerű, a javíttás után ellenőrzik a gépíogot, ezt bizonylatolják. Szabó Imre gépében a balesetet megelőző napon cserélték ki a motort. A bizonylat szerint kifogástalan hajtóművet építettek be. — Mi okozhatta a műszaki hibát? — Végül is nem sikerült teljesen tisztázni, mert nagyon sok oka lehetett a záratnak. Hazánkban körülbelül ezer ilyen géppel dolgoznak. Mintegy 25 éve működtetjük őket, de még hasonló balett nem következett be velük. Azóta — javaslatunkra — új műszaki megoldást alkalmazunk. A kábelek kivezető nyílását, ahonnan a forró olaj kicsapódott — áthelyezték, hogy ne a kezelő fülke felé nyíljon. A vezetékeket egymástól elszigeteltettük. — Jobb lett volna, ha a baleset előtt kerül erre sor. — Valóban, de semmi jel nem mutatta, hogy ilyen baleset bekövetkezhet. A gép tárvezói nem gondoltak erre És a gyakorlat eddig nem tette szükségessé a beavatkozást. A vizsgálat tapasztalatunk szerint is gondos, alapos volt az intézkedés — a hasonló balesetek elkerülésére azonnali. A M'traa’jai Szén— bányák árván fe’e’,és a ve kezett baleset ért, de vétlen a- a’őr» nem látható műszaki hibában. M. A. Százezrek munkavédelemre A balesetek megelőzésében, a munkavédelmi feladatok megoldásában jelentősen előreléptek tavaly a tatai fogyasztási szövetkezetnél. Ez nemcsak abból tűnik ki, hogy a korábbinál többet — mintegy háromnegyed millió forintot — költöttek ilyen célokra, hanem abból is, hogy megszervezték a munkavédelmi őrhálózatot. A munkakörülményekkel való törődés igen sokrétű munkát takart a szövetkezetnél. Jó néhány egységükben korszerűsítették az anyagmozgatást, amely elsősorban nődolgozók munkáját könnyítette meg. Több tízezer forintot fordítottak az érintésvédelem tökéletesítésére, kézi szerszámok beszerzésére, a csúszós padozatok megszüntetésére. — Sajnos, — jegyezte meg Kerekes László, a szövetkezet munkavédelmi előadója egységeink jelentős része elavult, régi épületekben működik. Ezeknél sok gondot okoz a megfelelő szellőzés, a fűtés, a világítás hiánya. Jó néhány boltban nem felelnek meg a követelményeknek az öltözők, a fürdők, s a mosdók. utóbbi években elsősorban az e helyzet felszámolására tett intézkedéseket az áfész vezetősége. Több százezer forintot költöttünk korszerűsítésre. Az újonnan épült és megnyitott egységeinkkel nincsenek gondjaink, ezekben beszereztük a legmodernebb munkavédelmi eszközöket. A munkavédelemmel való sokoldalú törődés meghozta eredményeit. A szövetkezetnél tavaly nyolc baleset történt. A kiesett munkanapok száma az 1978-as 140 napról, 126-ra csökkent. Ebben fontos szerepe volt a tavaly létrehozott munkavédelmi őrhálózatnak. A szövetkezet egységeiben jelenleg 15 munkavédelmi őr tevékenykedik. Számos baleseti forrást tártak és tárnak fel, de munkájukat nehezíti, hogy az áfész mintegy 470 dolgozója szétszórva Tatán és a környező községekben működő üzletekben és más egységekben tevékenykedik. tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy hasznos volt munkavédelmi őrhálózat megaszervezése. Röviden A megyei tanács tatai továbbképző intézetében biztonságtechnikai tanfolyamot rendeztek a szakigazgatási szervek munkavédelemmel foglalkozó szakemberei részénre. Az SZMT munkavédelmi felügyelői tartottak több előadást és az elhangzottakat hasznosítva eredményesebbé tehető a tanácsi vállalatok és intézmények munkavédelmi felügyelete is. Az elmúlt évben jelentősen javult a baleseti statisztika a Magyar Viscosagyárban. Az 1000 dolgozóra jutó balhetek száma nem éri el a 16-ot a kiesett műszakok száma pedig 271, ugyancsak 1000 dolgozóra számítva. Több tervezőintézet — AGROBER, UVATERV, AFIT tervezőcsoportja — követi azt a módszert, hogy a létesítmények tervezése előtt, vagy közben konzultál az SZMT munkavédelmi felügyelőivel a betartandó biztonsági előírásokról, így kivitelezés közben vagy után csak elvétve szükség a munkavédelmi van hiánypótló munkákra. Néhány vállalat — például a Környei Mezőgazdasági Kombinát — tervezőcsoportja is egyre gyakrabban él a konzultáció kínálta előnyökkel. Az utóbbi hónapokban igen sok áramütéses baleset — közöttük halálos — történt. A tapasztalatok szerint az ele1« legtöbbször visszavezethetők az érintésvédelmi ellenőrzések lazaságára. Általában fordítanak kellő figyelmet népi az önjáró vagy vontatott gépek elektromos ellenőrzésére, berendezéseinek nem intézkednek a feltárt hibák kijavítására és sok bajt okoznak a rossz villamos kéziszerszámok.