Dolgozók Lapja, 1980. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

4 Regöstáborban ' Évente — a tanév vége felé rendezik meg Esztergom­ban, a Révész Béla Úttörőház­­b­an, a megyei regöstábort. A háromnapos, érdekes mot nyújtó táborozásra progra­min­den évben azokat az általános iskolás diákokat hívják meg, akik a kulturális seregszemlén arany fokozatú oklevelet sze­reztek. A tábor tulajdonképpen ju­talom, nyári „üdülési előzetes” a legjobbaknak. Korábban né­pesebb volt a regöstábor, ak­kor a tánccsoportokat, az énekkarokat is meghívták, most a szólisták, s a legjobb kisegyüttesek jöhettek el, tud­niillik a táncosoknak évenként megrendezik az két­út­törő táncfesztivált. Azt mondhatnánk, hogy a regöstá­ns bor betetőzése, gálája az évi úttörő kulturális seregszemlé­nek.★ Az idén június 13—15-e között rendezték meg a me­gyei r­egös tábort, hatvan részt­vevővel. Az időjárás igencsak kedvezett a gyerekeknek, mindhárom nap igazi nyári meleg, s a Duna-part fáinak hűvöse fogadta az úttörőket. Hatodik éve Széplaki György, (a tatabányai Bányász Tánc­­együttes egykori táncosa) a tábor vezetője, aki maga is „regöstáborozóból” nőtt ki erre a megbízatásra. Tőle ér­deklődtünk ar­ról, és néhány idei program­résztvevőt is megszólaltattunk, hogy el­mondják, mivel érdemelték ki a táborozást. — Valóban a legjobbak ju­talma a táborozás — kezdi Széplaki György. — De mint minden táborban, mely munka folyik. itt is ko­Elsősor­ban a tábori rend fogja keret­be a programot, itt is van zászlófelvonás, jelentés stb. Természetesen a szórakozásra, e játékra is találunk időt. — Röviden fussuk át a programot. Az első napon, a beérkezés után, az úttörőház Vezetője bemutatta a táboro­­zóknak az intézményt, az it­teni foglalkozá­si, szórakozási, pihenési lehetőségeket, majd —­ turistavezető kalauzolásá­val — a gyerekek megismer­kedtek a történelmi nevezetes­ségekben bővelkedő várossal. A városnézés után regöskar­nevált rendeztünk, azaz játé­kos-zenés, vidám ismerkedési estet. — A gyerekek rajonoan tartják a foglalkozásokat, s a napi programról naplót is vezetnek. Ebbe minden lénye­ges dolog belekerül. Csak ér­dekességként jegyzem meg, hogy minden rajnak ző” egy csatakiáltást „kötele­­s szer­keszteni. A tavalyi naplóból említenék egy szerintem sike­rült, szellemes versikét: „Szundi őrs a mi nevünk; Énekelni szeretünk; Éjjel rímben horkolunk; Nappal ví­gan dalolunk; Hurrá, hajrá, előre!” A csatakiáltást a mos­tani rajok is „megalkották”, az egyik kétsorost, a másik terjedelmesebbet, de mind vi­dám, ötletes mondókák voltak. Az idei esztergomi regöstá­­borba a kulturális seregszem­léken bemutatott műfajok leg­jobb előadói jöttek hát el. Volt köztük nagyon sok vers­mondó, zenész (furulyás) éne­kes (szólisták), táncos, mese­mondó, népi játékokat megele­venítő kisegyüttes (Bokodról), kisénekkar, rajzoló és egyéb „regélő”. A gyerekek termé­szetesen felkészülten érkeztek a regöstáborba, hiszen a leg­jobbak produkcióiból a zsűri gálaműsort válogatott össze, s ezzel a gyerekek a városi Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pontban léptek fel. A gálamű­sor az idén is gazdag volt, maradandó emlékű szórako­zást nyújtott a hallgatóságnak. Az úttörő kulturális szemle XIX. gálaműsorán bemutat­kozhatott többek közt a boko­rit Gereblye együttes Balázso­lás című gyermekjáték össze­állításával, az esztergomi Ri­­bár Balázs, a tatabányai dász Krisztián (zongorán), Va­n komáromi Gyökér Krisztina (csellón), a tatabányai Vörös Gyula, a komáromi Eckhardt Violetta (hegedűn), a gyerme­­lyi Bokros Csilla énekes, Ger­gely Tamás, Szabó Jenő, Ho­­czek Éva vers-, Kovács Margit prózamondó, a kesztölci Mo­dern tánccsoport, az esztergo­mi Petőfi Általános Iskola ka­marakórusa, kisdobos kórusa, a József Attila Általános Isko­la irodalmi színpada, a tata­bányai Erkel Ferenc zeneis­kola kamaraegyüttese, a tata­bányai Bányász Úttörő Tánc­­együttes (ez utóbbi együttese­ket a gálaműsorra hívták meg, mint megyei legjobbakat). f* Végezetül néhány táborozót is megszólaltattunk. „A népdalok érdekelnek, kutattunk, is eredetük Népdalcsokorral második után­­he­lyezést értem el a járási szem­lén, ezért vagyok a regöstá­borban, s jól éreztem itt ma­gam” — mondja Bokros Csil­la. „Nagyon szeretek verset mondani, de nem csak verse­nyeken, hanem iskolai, sőt községi ünnepélyeken is szere­peltem már, ezért érdemeltem ki a táborozást” — vallja a nagyigmándi Bojtor Mária. „Ez év februárjában meg­nyertük a csapatszíntű lét, majd a városi döntő szem­kü­­löndíját, ezért kerültünk regöstáborba, s örülünk neki”­­ — nyilatkozta a bokodi Módra Ildikó, a Gereblye együttes nevében ... — ez — Hangversenykórus Tizenhét­ esztendő következe­tes munkája érlelte nagy si­kerre Esztergomban a Pedagó­gusok Monteverdi Kamarakó­rusának művészi teljesítmé­nyét. A Vármúzeumban tar­tott minősítő hangversenyen országos zsűri előtt szólaltat­ták meg a kórusirodalom re­mekeit, élményszerű előadás­ban. Gazdag repertoár, átélés, biztonság, stílushűség, tiszta intonáció és lelkesedés voltak nagyfokú felkészültségük mu­tatói. Külföldi és országos si­kereik után ezúttal a zsűri döntése szerezett felejthetetlen örömöt a kórusnak és karna­gyának, Hunyadi Zoltánnak. Szívből gratulálunk a kitün­tető Hangversenykórus cím elnyeréséhez és további sike­reket kívánunk a lelkes együt­tesnek. Komárom KÓTA megyei Szervezete DOLGOZOK LAPJA Munkásportré Bálványos Huba grafikusművész tatabányai kiállításáról Lola Blau és a bányászok tót Kicsoda Lola Blau? Az éle­tisztességesen élő, néha boldog, reménykedő, boldogtalan, — mikor sokszor mit ad a kor, amelyben él, — szerel­mes és elhagyott, üldözött, menekülő­ és dicsőségben süt­kérező színésznő, kabarééne­kesnő, revüsztár. Olyan nő, amilyennek a népszerű osztrák szerző, Georg Kreisler, a fele­sége számára ebben az egy­személyes musicalban megál­modta és megkomponálta. Lola Blau magyar megsze­mélyesítője, Galambos Erzsi érdemes művész, akiről azt mondta egy színésztársa: „Aki netán nem szereti Galambos Erzsit, ebben a darabban biz­tosan megszereti." Nekem nem kellett „külön” megszeretnem a művésznőt, mert amúgy is átlagon felül szeretem azt, amit és ahogyan csinálja, a munkáját, a „színészkedést”. Az viszont igaz, hogy ebben, a­­ Fővárosi Zsebszínházában Operettszínház játszott da­rabban valóban különös fi­gyelmet érdemel. Miért? Mert; osztályon felülit nyú­jt. Együtt élhettem vele. El tudták ezt hitetni velem, a szerző, a ma­gyar Lola Blau, Galambos Erzsi és a rendező, Seregi László. Hogy ebben az együt­tesben kié az elsődleges ér­dem, nem tisztem megítélni. De azt hiszem, csapatmunka ez a javából. De hogy jönnek mindehhez a címben szereplő bányászok? Úgy, hogy felkerekedtek jú­nius 8-án délután, beültek két buszba a XV/c és más tatabá­nyai aknabeliek, és elutaztak fővárosunkba, megtekinteni az előadást, élményt kapni és tapsolni. Van ennek per­sze némi előzménye, az a ta­tabányaiak által jól ismert kapcsolat, amelyet a XV/c aknai „Április 4.” és a Fővá­rosi Operettszínház „Kálmán Imre” szocialista brigádjai ápolgatnak, s amely a tatabá­nyai zenei óvoda megszületé­sében, az ehhez való társadal­mi hozzájárulásban ölt konk­rét formát. Ebből a kapcso­latból következett a művésznő felajánlása, hogy egy előadás bevételével ő is hozzájárul az óvoda létesítésének költségei­hez. Hát így nézték és tapsol­ták végig a Lola Blau-t 8-án a tatabányai bányászok. Csakhogy mi, akik ott vol­tunk a Zsebszínházban, nem csupán Galambos Erzsinek, Gyulai Gál Ferencnek és Ba­lassa P. Tamásnak (őket alig­ha kell bemutatni, neves karmesterek, de mégis: zeneszer­zők, ez esetben a darab zon­gorakísérői) tapsoltunk, ha­nem a névteleneknek is, akik soha nem szerepelnek a pla­kátokon, de nélkülük nincs színházi előadás. Öltöztetők, jegyszedők, fodrászok, szíró­padmesterek, világosítók és így tovább. Itt most­ ne ma­radjanak névtelenek. Széki József, Erdélyi József, Kraiczi Kati, Naov Ottó, Dávid Péter, Kozma István, Nagv Ottóné, Martyn Szilvia, Vízkeleti Gyu­­láné, Tömör Józsefné, Varga Istvánná, Nemes Mária, Szűcs István, Bihámi Béla és Né­meth Gábor — a Fővárosi Operettszínház dolgozói, a jú­nius 8-i előadás színpadra ál­lításával valamennyien hozzá­járultak, a tatabányai óvodá­hoz. Köszönjük! Epilógus. E brigádkapcsolat jegyében született hangver­senysorozat harmadik bérleti előadása hétfőn, június 16-án a lezajlott. Ez azt igazolja, hogy Fővárosi Operettszínház művészei adott szavukkal egy cseppet sem színészkednek. Viktor Klára (38.) Bolondítsd az anyádat, kisfiam, fújtattam magamban, gázt adtam, és elrobogtam mellettük az úton. Vége, mondtam magamnak meg­könnyebbülten, hálistennek vége! Nincs több szemjáték, titkos hunyorítás, hogy jöjjön be a szobámba, mert mondani akarok valamit; nincs több színészkedő csellengés az ét­kezőben, hogy üres széket ké­résért, aztán a hangos megle­petés, hogy mit tesz isten: ép­pen mellette látok meg egyet... Holnaptól csönd lesz, nyugalom lesz! Átnézek rajta: a mai eset után ez a legkevesebb, ami jár neki! Hanem másnap már kora reggel bejött hozzám, kezé­ben hatalm­as jegyzetfüzet. Gondosan becsukta az ajtót, s szorosan elébem állt. ..Ne haragudjék délutánért! — súgta a tegnap izgatot­tan. — Egész éjjel alig alud­tam, annyira bántott!... De a férjem váratlanul idejött ér­tem, és nem volt más válasz­tásom! Nekem most nagyon is vigyázni kell a híremre, tudja! Ezt az ügyvédem meg­magyarázta! Hisz az anyósom nyilván ragaszkodni fog a gyerekhez, és mindent elkö­vetne:, hogy a váláskor nekik ítéljék! De mért kislányról van szó, erre egyetlen remé­nyük van: ha engem a bíróság erkölcsi okokból alkalmatlan­­­ ­­ nak nyilvánít a gyermekneve­lésre ... Persze, hogy keresik majd az ilyen jellegű bizonyí­tékokat ellenem! Érti most már, miért mentem el­ tegnap a férjemmel, búcsú nélkül?” Értettem, hogyne értettem volna! Akkor már alaposan ismertem megromlott házassá­gának történetét, tudtam, mi­lyen ragaszkodással csügg a gyermekén, és természetesen igazat adtam neki. Kapcsola­tunk tehát folytatódott; ha ugyan kapcsolatnak lehet ne­vezni a vékonyka szálat, amely összefűzött bennünket: az ös­szenézéseket, közös ebé­deket, a heti két-három csésze kávét azokban a főutaktól tá­voleső, koszlott kis eszpres­­­szókban. De több, hiába, egyelőre nem ígérkezett. Hiszen hogyan is agitáltam volna, hogy le­gyen az enyém, amikor nem lett volna­­ hol! Talán a ba­rátnőinél, akiknél kegyelem­ből alszik? Vagy az anyjánál, Vecsésen? Netán az én anyám­nál?! Hát hol, hol, hol?! De ahányszor csak eszembe jött ez a keserves gond, — jó­s jutott eszembe elégszer! — mindannyiszor nyomban meg is melegedett a szíveim tája, mert arra gondoltam, most ugyan­ sehol, — de nemsoká­ra lesz már hely, ahol átölel­tem, hisz­en­ gyakran bizta­tott, hogy a kis kolléganő ügye jól áll, mondjam meg neki, ne veszítse el a reményét! A napok hát folytak, foly­­dogáltak ebben a feszült, vá­rakozásban, ebben a fojtott­­ készülődésben a örömére. Sok szó nem szerelem esett erről köztünk, ennyit már azért én is megtanultam a fiataloktól! Hajdan sokat beszéltem a nőknek lemről, mert valami a szere­pstoba francia mondást hallottam, amely így szólt: a szerelemről beszélni aranyi, mint szeretkez­ni... Hét, nem tudom! lehet, hogy a Szajna partján igaz ez a mondás, de hogy mifelénk nem, azt tanúsíthatom. Ha sokat beszélte­m egy nőnek az érzelme­mről, a kettőnk ér­zelmeiről (abban a hitben, hogy a francia mondás alapján ez­zel erotizálom), rendszerint nem lett a dologból semmi... A nők meguntak, vagy a sok duma során idejük volt eré­nyüket a várható támadás el­len mégizmosítani. — de min­denesetre rendszerint ép bőr­rel megúszták. Gyors és dön­tő sikereim mindig akkor voltak, ha váratlanul, szinte orvul csaptam le a partnerra, egy kis zenét, táncot, némi italt, vagy egy mozi* jótékony sötétjét kíván cinkosomul. Igen, de itt most mit érnék a gyors sikerrel, kérdeztem ma­gamtól néha, ha félórákra összebújtunk egy cukrászda mélyén. Tegyük fel, hogy le­rohanom, felizgatom, elhódí­tom — és enged ... De hol? (Folytatjuk) Bárány Tamás: Jíiál(tL IZŐ-ÍHL j ő M­zkóm&ú-vt 1980. június 18., szerdai „Csak­ ha kiáltunk..." Eötvös-idézet vezeti be a ta­tai gimnazisták „Eötvös-diák” című diáklapjának III. számát. „Csak ha kiáltunk, ismételi visszhang szavainkat’. Nagyon, a­ találó ez a mottó — s az im­már folyamatosan megjelenő lap léte is bizonyítja-igazolja érvényességét. A diáklap — amelynek legfőbb erénye, hogy Tóth András, tanár segítő irá­nyításával maguk a diákok szerkesztik és írják, ezúttal is nagyon sok információval, ér­dekességgel szolgál az olvasók­nak — legyen az bár az iskola diákja, oktatási szakember, avagy egészen kívülálló. Olvashatunk például beszá­molót a szalagavatóról, az olimpiára készülő tornász vá­logatott tagjainak, tatai élmé­nyeiről. Ők, mint ismeretes, az edzőtáborban készültek, és az Eötvösben tanultak a most le­zajlott tanévben, s közülünk­ négyen sikeres érettségi vizs­gát is tettek. Interjú készült az iskola egy­kori tanárával, Dobroszláv La­jos­­ Munkácsy-díjas festőmű­vésszel, s közreadja a lap an­nak a beszélgetésnek befejező részét, amelyben Öveges József professzor szól pedagógiai ta­pasztalatairól. Jelentkeznek diákköltők, diákírók is. Jelentős helyet kap a lapban a KISZ-élet és a tanulmányi munka bemutatása. A házi versenyeken szerepeltek név­sora azt jelzi, nagyon komo­lyan veszik ezt az erőpróbát a gimnáziumban, és ilyen mó­don is ösztönöznek a több tu­dás megszerzésére. Nem vélet­len, hogy az iskolából mintegy hatvanan jutottak az országos középiskolai tanulmányi ver­seny második, megyei forduló­­­jába , s az országos döntőben is mintegy húszan szerepeltek a különböző versenyeken. 8.25 8.54 9.08 9.42 10.05 10.28 10.45 11.00 12.35 12.50 13.20 13.50 15.10: 15.30: 16.10: 16.20 17.07: 17.32: 19.15: 20.00: 21.01: 21.30: 22.20: 22.30: 23.30: 0.10: 8.05 8.20 8.33: 9.28 10.00: 12.33: 13.20: 13.30: 14.00: 16.00: 16.35: 16.40: 17.00: 17.30: 18.73: 18.55: 19.25: 19.45: 20.23: 21.25: 2*» ÁR.: 23.30: 9.00: 9.15: 9.45: 11.05: 12.00: 13.55: 14.57: 16.26: 1« 46: 17.00: 17.32: 18.17: 19.06: 20.00: 20.45: 21.05: Rádió- és tv-mű­sor KOSSUTH RADIO Brigádok­ akadémiája. : Beszélni nehéz. : Esztrádzenekar. : Kis magyar néprajz. Kököjszi és Bobojsza. : Fecskék és fruskák. Válaszolunk hallgatóinknak.. Csajkovszkij művek. Házunk tája. Operas­lágerek. D­zsess­z meló­diá­k. Élők és holtak I. Kazacsay Tibor fúvósmű­veiből. Magyar előadóművészek. Kritikusok fóruma. Szabó Ferenc műveiből. Riport a hazai vitorlás­­gyártásról. O­perafel­vételek. Gondolat. A zeneirodalom remekmű­veiből. Nóták. H­á­tt­ér beszél­ge­tés. Tíz perc külpolitika. A dressz világa. Rimszkij-Korszakov ope­ráiból. Gregorián mise. PETŐFI RÁDIÓ Mai dalok. Tíz perc külpolitika. (Ism.). Idősebbek hullámhosszán. Operettrészletek. Zenedélelőtt. Tánczenei koktél. Ismeretlen áruk — jegy­zet. Színes szőttes. Kettőtől négyig . . . Fordulók a líra történeté­ben Néhány perc tudomány. Haj — Részletek. Nyolc rádió nyolc dala. Ötödik sebesség. Barangolás. Népzenekedvelőknek. Kirándul az éterbe. A beat kedvelőinek, válas (s)7. Dalszínház. Nóták. Balassa P. Tamás szerze­ményei. 3. MŰSOR Dalok, játékok angolul. Richard Strauss vokális műveiből. Zenekari muzsika. Jan Smidra csodálatos ka­landjai. Híres előadóművészek. Tell Vilmos. Részletek. Zenekari muzsika. Víz alatti földek, öt földrész zenéje. Reneszánsz kórus-muzsika. Magnósok figyelem! Ránki Dezső és Kocsis Zol­tán kétzongorás felvételei­ből. XX. századi operákból. Kettős portré József Attilá­ról — Vas István. D­zses­s­z­fel­vételek. Leonard Bernstein vezényel. 10.15: Anna Karenina. X/7. rész. (Sz) 11.10: Lehet egy kérdéssel többi Vetélkedő. 15.50: Iskolatévé. 16.30: Hírek. 16.35: Stop! (Sz) 16.40: Kuckó. (Sz) 17.10: Staféta. (Sz) 17.20: Közönségszolgálat.­ 17.35: Labdarúgó Európa Bajnok­­ság. Spanyolország—Angliai (Sz) A szünetben: Esti mese 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Hat év történelem. XX/17. rész. (Sz) 20.45: Képtelen képtelenségek. A Norvég Televízió szórakoz­tató zenés műsora. (Sz) 21.10: Panoráma. (Sz) 21.35: Nyitott könyv. 100. adás.1 Katkó István: Dicső roko­nom. 22.40: Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 20.00: A rajzfilmek kedvelőinek.’ (Sz) 20.20: Labdarúgó Európa Bajnok­ság. Olaszország—Belgium. (Sz) A szünetben: Tv-híradó Zi ' (Sz) 22.15: Ingmar­ Bergman a Varázs­­fuvola rendezése közben. (Sz) POZSONYI TT 9.25: Egy ház és lakói ma. TV-sorozat. 16.25: Iskola­tévé. • 17.00: Nyugat-Szlovákiai Magazin. 17.30: Anglia—Spanyolország. Labdarúgó EB. A szünetben! Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Elszáll a mezei vadvirág il­lata. Kanadai TV-játék. 21.10: Zenés műsor. 21.50: Nem­zet­k­ö­zi Tévéfes­ztivá­l. 22.00: Tv-híradó. 22.30: Régi filmekre emlékezve. 23.15: Hírek. 17.35: Hírek.2. MŰSOR 17.50: Nemzetközi Tévé­fesztivál. 19.30: Angol nyelvtanfolyam. 20.00: Ritmus 1979. 20.20: Olaszország—Belgium. Lab­­­darúgó EB. 22.15: Anton Pavlovi­cs Csehov.­ Dokumen­tumfilm 22.45: Tv-híradó. BÉCSI TV 7.0.00: Iskolatelevízió. 10.30: Minden szerdán. Filmkomé­dia. 17.00: A varázsszó. Bábjáték. 17.30: Bácsikám a Marsról. 17.55: Jó éjszakát- gyerekek. 18.00: Flambards. Filmsorozat. 18.30: MI. 19.09: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A késői lány. Film. 21.40: Részletek az Olaszország—­ Belgium labdarúgó EB-mér­­­kőzés­ről. BUDAPESTI TV IT. PROGRAM­­ 17.35: Spanyolország—Anglia. Lab­9.00: Tévétorna. (Sz)­darúgó EB-mérkőzés. 9.05: óvodások film­műsora. 19.30: Tv-híradó. 9.25: Sakk mű­sor gyerekeknek. 20.15: Centrál kávéház. 9.45: Stop! (Sz) 21.05: Riportműsor. 8.m:Delta. 22.20: Magánélet. Film.

Next