Dolgozók Lapja, 1980. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-18 / 141. szám
4 Regöstáborban ' Évente — a tanév vége felé rendezik meg Esztergomban, a Révész Béla Úttörőházban, a megyei regöstábort. A háromnapos, érdekes mot nyújtó táborozásra programinden évben azokat az általános iskolás diákokat hívják meg, akik a kulturális seregszemlén arany fokozatú oklevelet szereztek. A tábor tulajdonképpen jutalom, nyári „üdülési előzetes” a legjobbaknak. Korábban népesebb volt a regöstábor, akkor a tánccsoportokat, az énekkarokat is meghívták, most a szólisták, s a legjobb kisegyüttesek jöhettek el, tudniillik a táncosoknak évenként megrendezik az kétúttörő táncfesztivált. Azt mondhatnánk, hogy a regöstáns bor betetőzése, gálája az évi úttörő kulturális seregszemlének.★ Az idén június 13—15-e között rendezték meg a megyei regös tábort, hatvan résztvevővel. Az időjárás igencsak kedvezett a gyerekeknek, mindhárom nap igazi nyári meleg, s a Duna-part fáinak hűvöse fogadta az úttörőket. Hatodik éve Széplaki György, (a tatabányai Bányász Táncegyüttes egykori táncosa) a tábor vezetője, aki maga is „regöstáborozóból” nőtt ki erre a megbízatásra. Tőle érdeklődtünk arról, és néhány idei programrésztvevőt is megszólaltattunk, hogy elmondják, mivel érdemelték ki a táborozást. — Valóban a legjobbak jutalma a táborozás — kezdi Széplaki György. — De mint minden táborban, mely munka folyik. itt is koElsősorban a tábori rend fogja keretbe a programot, itt is van zászlófelvonás, jelentés stb. Természetesen a szórakozásra, e játékra is találunk időt. — Röviden fussuk át a programot. Az első napon, a beérkezés után, az úttörőház Vezetője bemutatta a táborozóknak az intézményt, az itteni foglalkozási, szórakozási, pihenési lehetőségeket, majd — turistavezető kalauzolásával — a gyerekek megismerkedtek a történelmi nevezetességekben bővelkedő várossal. A városnézés után regöskarnevált rendeztünk, azaz játékos-zenés, vidám ismerkedési estet. — A gyerekek rajonoan tartják a foglalkozásokat, s a napi programról naplót is vezetnek. Ebbe minden lényeges dolog belekerül. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy minden rajnak ző” egy csatakiáltást „köteles szerkeszteni. A tavalyi naplóból említenék egy szerintem sikerült, szellemes versikét: „Szundi őrs a mi nevünk; Énekelni szeretünk; Éjjel rímben horkolunk; Nappal vígan dalolunk; Hurrá, hajrá, előre!” A csatakiáltást a mostani rajok is „megalkották”, az egyik kétsorost, a másik terjedelmesebbet, de mind vidám, ötletes mondókák voltak. Az idei esztergomi regöstáborba a kulturális seregszemléken bemutatott műfajok legjobb előadói jöttek hát el. Volt köztük nagyon sok versmondó, zenész (furulyás) énekes (szólisták), táncos, mesemondó, népi játékokat megelevenítő kisegyüttes (Bokodról), kisénekkar, rajzoló és egyéb „regélő”. A gyerekek természetesen felkészülten érkeztek a regöstáborba, hiszen a legjobbak produkcióiból a zsűri gálaműsort válogatott össze, s ezzel a gyerekek a városi Petőfi Sándor Művelődési Központban léptek fel. A gálaműsor az idén is gazdag volt, maradandó emlékű szórakozást nyújtott a hallgatóságnak. Az úttörő kulturális szemle XIX. gálaműsorán bemutatkozhatott többek közt a bokorit Gereblye együttes Balázsolás című gyermekjáték összeállításával, az esztergomi Ribár Balázs, a tatabányai dász Krisztián (zongorán), Van komáromi Gyökér Krisztina (csellón), a tatabányai Vörös Gyula, a komáromi Eckhardt Violetta (hegedűn), a gyermelyi Bokros Csilla énekes, Gergely Tamás, Szabó Jenő, Hoczek Éva vers-, Kovács Margit prózamondó, a kesztölci Modern tánccsoport, az esztergomi Petőfi Általános Iskola kamarakórusa, kisdobos kórusa, a József Attila Általános Iskola irodalmi színpada, a tatabányai Erkel Ferenc zeneiskola kamaraegyüttese, a tatabányai Bányász Úttörő Táncegyüttes (ez utóbbi együtteseket a gálaműsorra hívták meg, mint megyei legjobbakat). f* Végezetül néhány táborozót is megszólaltattunk. „A népdalok érdekelnek, kutattunk, is eredetük Népdalcsokorral második utánhelyezést értem el a járási szemlén, ezért vagyok a regöstáborban, s jól éreztem itt magam” — mondja Bokros Csilla. „Nagyon szeretek verset mondani, de nem csak versenyeken, hanem iskolai, sőt községi ünnepélyeken is szerepeltem már, ezért érdemeltem ki a táborozást” — vallja a nagyigmándi Bojtor Mária. „Ez év februárjában megnyertük a csapatszíntű lét, majd a városi döntő szemkülöndíját, ezért kerültünk regöstáborba, s örülünk neki” — nyilatkozta a bokodi Módra Ildikó, a Gereblye együttes nevében ... — ez — Hangversenykórus Tizenhét esztendő következetes munkája érlelte nagy sikerre Esztergomban a Pedagógusok Monteverdi Kamarakórusának művészi teljesítményét. A Vármúzeumban tartott minősítő hangversenyen országos zsűri előtt szólaltatták meg a kórusirodalom remekeit, élményszerű előadásban. Gazdag repertoár, átélés, biztonság, stílushűség, tiszta intonáció és lelkesedés voltak nagyfokú felkészültségük mutatói. Külföldi és országos sikereik után ezúttal a zsűri döntése szerezett felejthetetlen örömöt a kórusnak és karnagyának, Hunyadi Zoltánnak. Szívből gratulálunk a kitüntető Hangversenykórus cím elnyeréséhez és további sikereket kívánunk a lelkes együttesnek. Komárom KÓTA megyei Szervezete DOLGOZOK LAPJA Munkásportré Bálványos Huba grafikusművész tatabányai kiállításáról Lola Blau és a bányászok tót Kicsoda Lola Blau? Az életisztességesen élő, néha boldog, reménykedő, boldogtalan, — mikor sokszor mit ad a kor, amelyben él, — szerelmes és elhagyott, üldözött, menekülő és dicsőségben sütkérező színésznő, kabaréénekesnő, revüsztár. Olyan nő, amilyennek a népszerű osztrák szerző, Georg Kreisler, a felesége számára ebben az egyszemélyes musicalban megálmodta és megkomponálta. Lola Blau magyar megszemélyesítője, Galambos Erzsi érdemes művész, akiről azt mondta egy színésztársa: „Aki netán nem szereti Galambos Erzsit, ebben a darabban biztosan megszereti." Nekem nem kellett „külön” megszeretnem a művésznőt, mert amúgy is átlagon felül szeretem azt, amit és ahogyan csinálja, a munkáját, a „színészkedést”. Az viszont igaz, hogy ebben, a Fővárosi Zsebszínházában Operettszínház játszott darabban valóban különös figyelmet érdemel. Miért? Mert; osztályon felülit nyújt. Együtt élhettem vele. El tudták ezt hitetni velem, a szerző, a magyar Lola Blau, Galambos Erzsi és a rendező, Seregi László. Hogy ebben az együttesben kié az elsődleges érdem, nem tisztem megítélni. De azt hiszem, csapatmunka ez a javából. De hogy jönnek mindehhez a címben szereplő bányászok? Úgy, hogy felkerekedtek június 8-án délután, beültek két buszba a XV/c és más tatabányai aknabeliek, és elutaztak fővárosunkba, megtekinteni az előadást, élményt kapni és tapsolni. Van ennek persze némi előzménye, az a tatabányaiak által jól ismert kapcsolat, amelyet a XV/c aknai „Április 4.” és a Fővárosi Operettszínház „Kálmán Imre” szocialista brigádjai ápolgatnak, s amely a tatabányai zenei óvoda megszületésében, az ehhez való társadalmi hozzájárulásban ölt konkrét formát. Ebből a kapcsolatból következett a művésznő felajánlása, hogy egy előadás bevételével ő is hozzájárul az óvoda létesítésének költségeihez. Hát így nézték és tapsolták végig a Lola Blau-t 8-án a tatabányai bányászok. Csakhogy mi, akik ott voltunk a Zsebszínházban, nem csupán Galambos Erzsinek, Gyulai Gál Ferencnek és Balassa P. Tamásnak (őket aligha kell bemutatni, neves karmesterek, de mégis: zeneszerzők, ez esetben a darab zongorakísérői) tapsoltunk, hanem a névteleneknek is, akik soha nem szerepelnek a plakátokon, de nélkülük nincs színházi előadás. Öltöztetők, jegyszedők, fodrászok, szírópadmesterek, világosítók és így tovább. Itt most ne maradjanak névtelenek. Széki József, Erdélyi József, Kraiczi Kati, Naov Ottó, Dávid Péter, Kozma István, Nagv Ottóné, Martyn Szilvia, Vízkeleti Gyuláné, Tömör Józsefné, Varga Istvánná, Nemes Mária, Szűcs István, Bihámi Béla és Németh Gábor — a Fővárosi Operettszínház dolgozói, a június 8-i előadás színpadra állításával valamennyien hozzájárultak, a tatabányai óvodához. Köszönjük! Epilógus. E brigádkapcsolat jegyében született hangversenysorozat harmadik bérleti előadása hétfőn, június 16-án a lezajlott. Ez azt igazolja, hogy Fővárosi Operettszínház művészei adott szavukkal egy cseppet sem színészkednek. Viktor Klára (38.) Bolondítsd az anyádat, kisfiam, fújtattam magamban, gázt adtam, és elrobogtam mellettük az úton. Vége, mondtam magamnak megkönnyebbülten, hálistennek vége! Nincs több szemjáték, titkos hunyorítás, hogy jöjjön be a szobámba, mert mondani akarok valamit; nincs több színészkedő csellengés az étkezőben, hogy üres széket kérésért, aztán a hangos meglepetés, hogy mit tesz isten: éppen mellette látok meg egyet... Holnaptól csönd lesz, nyugalom lesz! Átnézek rajta: a mai eset után ez a legkevesebb, ami jár neki! Hanem másnap már kora reggel bejött hozzám, kezében hatalmas jegyzetfüzet. Gondosan becsukta az ajtót, s szorosan elébem állt. ..Ne haragudjék délutánért! — súgta a tegnap izgatottan. — Egész éjjel alig aludtam, annyira bántott!... De a férjem váratlanul idejött értem, és nem volt más választásom! Nekem most nagyon is vigyázni kell a híremre, tudja! Ezt az ügyvédem megmagyarázta! Hisz az anyósom nyilván ragaszkodni fog a gyerekhez, és mindent elkövetne:, hogy a váláskor nekik ítéljék! De mért kislányról van szó, erre egyetlen reményük van: ha engem a bíróság erkölcsi okokból alkalmatlan nak nyilvánít a gyermeknevelésre ... Persze, hogy keresik majd az ilyen jellegű bizonyítékokat ellenem! Érti most már, miért mentem el tegnap a férjemmel, búcsú nélkül?” Értettem, hogyne értettem volna! Akkor már alaposan ismertem megromlott házasságának történetét, tudtam, milyen ragaszkodással csügg a gyermekén, és természetesen igazat adtam neki. Kapcsolatunk tehát folytatódott; ha ugyan kapcsolatnak lehet nevezni a vékonyka szálat, amely összefűzött bennünket: az összenézéseket, közös ebédeket, a heti két-három csésze kávét azokban a főutaktól távoleső, koszlott kis eszpresszókban. De több, hiába, egyelőre nem ígérkezett. Hiszen hogyan is agitáltam volna, hogy legyen az enyém, amikor nem lett volna hol! Talán a barátnőinél, akiknél kegyelemből alszik? Vagy az anyjánál, Vecsésen? Netán az én anyámnál?! Hát hol, hol, hol?! De ahányszor csak eszembe jött ez a keserves gond, — jós jutott eszembe elégszer! — mindannyiszor nyomban meg is melegedett a szíveim tája, mert arra gondoltam, most ugyan sehol, — de nemsokára lesz már hely, ahol átöleltem, hiszen gyakran biztatott, hogy a kis kolléganő ügye jól áll, mondjam meg neki, ne veszítse el a reményét! A napok hát folytak, folydogáltak ebben a feszült, várakozásban, ebben a fojtott készülődésben a örömére. Sok szó nem szerelem esett erről köztünk, ennyit már azért én is megtanultam a fiataloktól! Hajdan sokat beszéltem a nőknek lemről, mert valami a szerepstoba francia mondást hallottam, amely így szólt: a szerelemről beszélni aranyi, mint szeretkezni... Hét, nem tudom! lehet, hogy a Szajna partján igaz ez a mondás, de hogy mifelénk nem, azt tanúsíthatom. Ha sokat beszéltem egy nőnek az érzelmemről, a kettőnk érzelmeiről (abban a hitben, hogy a francia mondás alapján ezzel erotizálom), rendszerint nem lett a dologból semmi... A nők meguntak, vagy a sok duma során idejük volt erényüket a várható támadás ellen mégizmosítani. — de mindenesetre rendszerint ép bőrrel megúszták. Gyors és döntő sikereim mindig akkor voltak, ha váratlanul, szinte orvul csaptam le a partnerra, egy kis zenét, táncot, némi italt, vagy egy mozi* jótékony sötétjét kíván cinkosomul. Igen, de itt most mit érnék a gyors sikerrel, kérdeztem magamtól néha, ha félórákra összebújtunk egy cukrászda mélyén. Tegyük fel, hogy lerohanom, felizgatom, elhódítom — és enged ... De hol? (Folytatjuk) Bárány Tamás: Jíiál(tL IZŐ-ÍHL j ő Mzkóm&ú-vt 1980. június 18., szerdai „Csak ha kiáltunk..." Eötvös-idézet vezeti be a tatai gimnazisták „Eötvös-diák” című diáklapjának III. számát. „Csak ha kiáltunk, ismételi visszhang szavainkat’. Nagyon, a találó ez a mottó — s az immár folyamatosan megjelenő lap léte is bizonyítja-igazolja érvényességét. A diáklap — amelynek legfőbb erénye, hogy Tóth András, tanár segítő irányításával maguk a diákok szerkesztik és írják, ezúttal is nagyon sok információval, érdekességgel szolgál az olvasóknak — legyen az bár az iskola diákja, oktatási szakember, avagy egészen kívülálló. Olvashatunk például beszámolót a szalagavatóról, az olimpiára készülő tornász válogatott tagjainak, tatai élményeiről. Ők, mint ismeretes, az edzőtáborban készültek, és az Eötvösben tanultak a most lezajlott tanévben, s közülünk négyen sikeres érettségi vizsgát is tettek. Interjú készült az iskola egykori tanárával, Dobroszláv Lajos Munkácsy-díjas festőművésszel, s közreadja a lap annak a beszélgetésnek befejező részét, amelyben Öveges József professzor szól pedagógiai tapasztalatairól. Jelentkeznek diákköltők, diákírók is. Jelentős helyet kap a lapban a KISZ-élet és a tanulmányi munka bemutatása. A házi versenyeken szerepeltek névsora azt jelzi, nagyon komolyan veszik ezt az erőpróbát a gimnáziumban, és ilyen módon is ösztönöznek a több tudás megszerzésére. Nem véletlen, hogy az iskolából mintegy hatvanan jutottak az országos középiskolai tanulmányi verseny második, megyei fordulójába , s az országos döntőben is mintegy húszan szerepeltek a különböző versenyeken. 8.25 8.54 9.08 9.42 10.05 10.28 10.45 11.00 12.35 12.50 13.20 13.50 15.10: 15.30: 16.10: 16.20 17.07: 17.32: 19.15: 20.00: 21.01: 21.30: 22.20: 22.30: 23.30: 0.10: 8.05 8.20 8.33: 9.28 10.00: 12.33: 13.20: 13.30: 14.00: 16.00: 16.35: 16.40: 17.00: 17.30: 18.73: 18.55: 19.25: 19.45: 20.23: 21.25: 2*» ÁR.: 23.30: 9.00: 9.15: 9.45: 11.05: 12.00: 13.55: 14.57: 16.26: 1« 46: 17.00: 17.32: 18.17: 19.06: 20.00: 20.45: 21.05: Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO Brigádok akadémiája. : Beszélni nehéz. : Esztrádzenekar. : Kis magyar néprajz. Kököjszi és Bobojsza. : Fecskék és fruskák. Válaszolunk hallgatóinknak.. Csajkovszkij művek. Házunk tája. Operaslágerek. Dzsessz melódiák. Élők és holtak I. Kazacsay Tibor fúvósműveiből. Magyar előadóművészek. Kritikusok fóruma. Szabó Ferenc műveiből. Riport a hazai vitorlásgyártásról. Operafelvételek. Gondolat. A zeneirodalom remekműveiből. Nóták. Háttér beszélgetés. Tíz perc külpolitika. A dressz világa. Rimszkij-Korszakov operáiból. Gregorián mise. PETŐFI RÁDIÓ Mai dalok. Tíz perc külpolitika. (Ism.). Idősebbek hullámhosszán. Operettrészletek. Zenedélelőtt. Tánczenei koktél. Ismeretlen áruk — jegyzet. Színes szőttes. Kettőtől négyig . . . Fordulók a líra történetében Néhány perc tudomány. Haj — Részletek. Nyolc rádió nyolc dala. Ötödik sebesség. Barangolás. Népzenekedvelőknek. Kirándul az éterbe. A beat kedvelőinek, válas (s)7. Dalszínház. Nóták. Balassa P. Tamás szerzeményei. 3. MŰSOR Dalok, játékok angolul. Richard Strauss vokális műveiből. Zenekari muzsika. Jan Smidra csodálatos kalandjai. Híres előadóművészek. Tell Vilmos. Részletek. Zenekari muzsika. Víz alatti földek, öt földrész zenéje. Reneszánsz kórus-muzsika. Magnósok figyelem! Ránki Dezső és Kocsis Zoltán kétzongorás felvételeiből. XX. századi operákból. Kettős portré József Attiláról — Vas István. Dzsesszfelvételek. Leonard Bernstein vezényel. 10.15: Anna Karenina. X/7. rész. (Sz) 11.10: Lehet egy kérdéssel többi Vetélkedő. 15.50: Iskolatévé. 16.30: Hírek. 16.35: Stop! (Sz) 16.40: Kuckó. (Sz) 17.10: Staféta. (Sz) 17.20: Közönségszolgálat. 17.35: Labdarúgó Európa Bajnokság. Spanyolország—Angliai (Sz) A szünetben: Esti mese 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Hat év történelem. XX/17. rész. (Sz) 20.45: Képtelen képtelenségek. A Norvég Televízió szórakoztató zenés műsora. (Sz) 21.10: Panoráma. (Sz) 21.35: Nyitott könyv. 100. adás.1 Katkó István: Dicső rokonom. 22.40: Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 20.00: A rajzfilmek kedvelőinek.’ (Sz) 20.20: Labdarúgó Európa Bajnokság. Olaszország—Belgium. (Sz) A szünetben: Tv-híradó Zi ' (Sz) 22.15: Ingmar Bergman a Varázsfuvola rendezése közben. (Sz) POZSONYI TT 9.25: Egy ház és lakói ma. TV-sorozat. 16.25: Iskolatévé. • 17.00: Nyugat-Szlovákiai Magazin. 17.30: Anglia—Spanyolország. Labdarúgó EB. A szünetben! Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Elszáll a mezei vadvirág illata. Kanadai TV-játék. 21.10: Zenés műsor. 21.50: Nemzetközi Tévéfesztivál. 22.00: Tv-híradó. 22.30: Régi filmekre emlékezve. 23.15: Hírek. 17.35: Hírek.2. MŰSOR 17.50: Nemzetközi Tévéfesztivál. 19.30: Angol nyelvtanfolyam. 20.00: Ritmus 1979. 20.20: Olaszország—Belgium. Labdarúgó EB. 22.15: Anton Pavlovics Csehov. Dokumentumfilm 22.45: Tv-híradó. BÉCSI TV 7.0.00: Iskolatelevízió. 10.30: Minden szerdán. Filmkomédia. 17.00: A varázsszó. Bábjáték. 17.30: Bácsikám a Marsról. 17.55: Jó éjszakát- gyerekek. 18.00: Flambards. Filmsorozat. 18.30: MI. 19.09: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A késői lány. Film. 21.40: Részletek az Olaszország— Belgium labdarúgó EB-mérkőzésről. BUDAPESTI TV IT. PROGRAM 17.35: Spanyolország—Anglia. Lab9.00: Tévétorna. (Sz)darúgó EB-mérkőzés. 9.05: óvodások filmműsora. 19.30: Tv-híradó. 9.25: Sakk műsor gyerekeknek. 20.15: Centrál kávéház. 9.45: Stop! (Sz) 21.05: Riportműsor. 8.m:Delta. 22.20: Magánélet. Film.