Dolgozók Lapja, 1980. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
4 DOLGOZOK LAPJA Megyénk múltjából 120 éve született Mláthy Ottó J A legnagyobb magyar feltalálók egyike, az elektrotechnika kimagasló úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Felismerte a mágneses ólomtörvény gyakorlati alkalmazását, s ennek segítségével — a külföldet megelőzve — gépeit számítások arapján méretezte. Az 1834-as torinói kiállításon észrevette az ott bemutatott L. Gaulard- E. D. GIBBS váltakozó áramú elosztórendszer fogyatékosságait (a kapocsfeszültség erősen ingadozott a terheléstől függően, és rossz volt a hatásfoka). Vasrúddal rövidre zárta az induktor „pólus”-ait és megfigyelte a vasmag zárásának hatását. Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával —, akiktől a párhuzamos kapcsolás ötlete ered — 1385. március 3-án totta be Ausztriában a nyúlvasmagú transzformátor zárt, szabadalmát „Újítások indukciós készülékeken, villamosoknak transzformálása áracéljából” címmel. (A transzformátor elnevezés is Bláthytól ered.) Bláthy oldotta meg a világon elsőnek a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolásának addig megoldatlannak tartott problémáját (Cerchi erőmű, Róma). 1889 végén kerültek forgalomba az első indukciós wattóra-számlálók (áramfogyasztás-mérők), melyek ugyanúgy, mint az 1884-ben kifejlesztett wattmérők, Bláthy szabadalmai szerint készültek, és az egész világon elterjedtek. (Több, mint 100 szabadalma közül jó néhányat 10-15 országban elfogadtak.) Jelentős érdemei is vannak az egyfázisú, soros kapcsolású kommutátoros motorok kifejlesztésében (1890—91); ezek egy példányát a müncheni Deutsches Museum őrzi. 1891-ben a villamosművek üzemi feltételeinek megfelelő ön ,működő fordulatszám-szabályozót szerkesztett vízturbinák számára. A gőzturbina megjelenésével 1903-ban négypólusú, majd egyre növekvő teljesítményű, dógenerátorokat kétpólusú társzerkesztett. Jellemző tehetségére, valamint lelkiismeretességére, hogy bár sokszor ugrásszerűen gyors ütemű fejlesztéseivel a magyar erősáramú világviszonylatban is technikát úttörő szerephez juttatta, az általa tervezett Ganz-turbógenerátorok forgórészével egyetlen országban sem történt baleset. 1912-ben szabadalmaztatta az áramszámlálás hitelesítésére szolgáló sztroboszkópikus eljárást. Kandó Kálmán halála (1931) után folytatta a nagyvasúti villamos mozdonyok fázisváltója félbemaradt szerkesztési munkálatainak irányítását, tovább tökéletesítve azt. Káprázatos „fejszámoló” képessége, memóriája elősegítette a problémák gyors áttekintését, lényegük meglátását, végsőkig vitt egyszerűsítését. A németen kívül az olasz, az angol és a francia nyelvet is jól beszélte. Ismert csillagász és sakkozó volt. 1880-ban egy alkalommal 8 játszmát vezetett egyszerre tábla nélkül, és mindegyiket megnyerte. Több mint négyszáz, soklépéses direkt mattfeladványt készített, melyek nemcsak belső értékükért jelentősek, hanem mint lépésszámbeli csúcsteljesítmények is felülmúlhatatlanok. Több országot bejárt a maga szerkesztette ötletes kerékpárjaival. Később szenvedélyes gépkocsivezető, az autóklub alelnöke, híres kutyatenyésztő, keletiszőnyeg-szakértő stb. volt. 79 éves korában, az utolsó napokig megfeszített tempóban alkotva hunyt el Budapesten, 1939-ben. 1952-től 1969-ig Budapesten (III. Nagyszombat u. 19.) működött a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikum. Az épület aulájában helyezték el a róla készült mellszobrot, mely Pátzay Pál szobrászművész alkotása (1980). A főváros VIII. kerületében utcát neveztek el róla. a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1958-ban Bláthy-díjat alapított. Bár életével és munkásságával több száz cikk, tanulmány foglalkozik, viszonylag kevés Tatával kapcsolatos emléket sikerült felkutatni. Szülőházának (120 éve, 1860. augusztus 11-én született) pontos helyéről írásbeli dokumentumot nem sikerült fellelni. A visszaemlékezők azonban egyértelműen azt vallják: Bláthy Ottó említette, hogy a Tópart u. 5. számú, úgynevezett Leopold-házban született. Arra is emlékeznek még, hogy nagy feltűnést keltett Tatán Bláthy Ottó autója, s az odasereglett — akkor 10 éves gyermekeknek — nagy türelemmel magyarázta „Ottó bácsi”, hogy mi az a „gyújtás”. Tata Barátainak Köre azt tervezi, hogy emléktáblát helyez el a kiváló tudós szülőházán — a Topály utcában. Az ünnepséget augusztus 11- ére tervezik. A Baráti Kör tagjain kívül részt vesznek az emléktáblaavatón a Magyar Elektrotechnikai Egyesület képviselői is. Dr. Kálmán Attila Jobb lesz a televíziós vétel Vezetékes antennarendszer a tatabányán Drótok, lemeztákolmányok, alumíniumból készült műremekek vagy szabványos méretű antennák valamelyike számos tatabányai lakás ablakának, erkélyének „dísze”. Az épületek tetején álló központi antennák, csak a televíziós adás vételében vetélytársak, a városkép „változatossá” tételében a többnyire fölösleges egyedi antennák viszik el a pálmát. Hibás csatlakozók A saját építésű antennák egy része olyan adók felé irányul, amelyek sugárzását központival nem lehet fogni. a Több azonban az olyan szerkezet, amely nem nyújt többet, mint a központi antenna, de a tulajdonosnak meggyőződése, hogy csak azzal tökéletes a vétel Sok a jogos kifogás is, mert a város egyes részein rosszak a vételi körülmények. A Gelkához érkező bejelentések — havi 110—120 — száma évek óta változatlan. A szerelők a helyszínen pedig azt tapasztalják, hogy a gondatlan kezelés, a barkácsolás következménye az üzemzavarok többsége. Az antennacsatlakozók ugyanis olyan rendszerűek — kivéve az utóbbi években felszerelteket, —, hogy a meghibásodás visszahat a vezetékre, akárcsak a tévékészülékek hibája. Aki tehát szakszerűtlenül belepiszkál, az lakótársai számára is élvezhetetlenné teszi a tévézést. Közösségi antennarendszer A lépcsőházanként felszerelt központi antennák már a múltat képviselik, a jövő az úgynevezett nagyközösségi antennarendszereké. Szőnyege: a jó vételi helyen felállított központi vevőfejről vezetéken jut el a jel az egyes lakásokba. Egyetlen antennával több tízezer lakás vételi gondjai oldhatók meg és legalább hat csatorna műsora fogható. Ilyen rendszer működik Sárberekben, ez épül Madáchkertben és Kertvárosban is. Nagy előnye a hagyományos megoldással szemben, hogy ki van zárva a konnektorok miatti meghibásodás, a lehető legjobbak a vételi viszonyok, a karbantartás egyszerűbb és az üzemeltetés költségei is kisebbek. Eltűnhetnek hát végre az éktelenkedő antennaszörnyek, mint akár mert kívánság szetovábbi csatornák vételi lehetőségeit is meg lehet teremteni. Antenna összefogással A városi tanács építési osztálya megtette a lépéseket, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldódjanak Tatabánya televíziózási problémái. A győri Villamos Ipari Szövetkezettel (VITECH) elkészíttették a nagyközösségi antennarendszer tervét. A Turul mellett felállítandó NDK-gyártmányú központi vevőfej 30 ezer lakás ellátását biztosítja majd, és a törzskábelen keresztül alközpontok beiktatásával 6 műsorcsatorna programig között válogathatnak a nézők. a A vezetékrendszer kiépítését lakásfelújításokkal együtt végzi az IKV, de a teljes hálózat kiépítésében szükség lesz a helyi üzemek és a lakosság támogatására is. A kivitelezést még ebben az évben megkezdik és az üzembe helyezés után alapvetően javul a vétel a városban. A már működő nagy közösségi rendszereket is az új hálózatra kapcsolják, így azok jelenlegi üzemzavarai is kiküszöbölhetők. ^ ' ' — nagy — 1980. július 13 , vasárnap Buster Keaton — Bergman — Tarkovszkij Új sorozat a tattányi filmmúzeumban Hétfőn indul a Turul moziban 1979. decemberében indították útjukra a tatabányai Turul moziban a filmmúzeumi vetítéseket. Jó néhány jelentős és értékes film került az elmúlt hónapokban ily módon a közönség elé. A vetítések folytatódnak: a július 14-én, hétfőn kezdődő „második évadban” újabb összeállítással várja a Komárom megyei Moziüzemi Vállalat a film barátait. A bemutatásra kerülő filmet , a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum tulajdonában vannak — más módon nem kerülnek a mozia hálózatban a közönség elé. Itt sajátos exkluzivitás is vonzerőt jelent, hiszen valóban a filmművészet különleges értékeit vetítik kéthetenként hétfőn este a Turul moziban. Július 14-én, 20 órától „A nagy fapofa” című filmtörténeti érdekességet láthatják a nézők. Az amerikai film a „faarcú ember”, a soha nem mosolygó némettető, Buster Keaton filmjeiből ad összefoglalót. Keaton Chaplin mellett az a kiemelkedő alkotó, aki nem csupán egy sajátos komikus alakot teremtett, hanem önálló filmstílust is kialakított. Filmjei az elesett, a bukdácsoló kisembert mutatják be, aki szellemi és testi erejének végső megfeszítésével győzni tud, úrrá tud lenni minden nehézségen. S persze, ezek a győzelmek végtelenül groteszk, mulatságos szituációkban, komikus küzdelmek nyomán születnek. A sorozat következő darabja a „Gyilkosság a hajón” című angol film, amely 1964- ben készült. A krimi elsősorban a különleges szereposztás miatt érdekes. A főszereplő ugyanis Gina Lollobrigida, aki meglehetősen ritka jelenség krimiben, pedig másik híresség, partnere a skót a származású Sean Conerry, aki híres-hírhedt kémfilmek James Bondjaként aratta első sikereit. Néhány érdekesség még a „folytatásból”, két Bergman-film Decemberig is helyet kap a programban. A Persona Bergman egyik legkülönösebb alkotása, egy pszichológiai rejtély tükrében jelképesen az emberi kapcsolatokról, közeledés, a beszéd szükségességéről szól — a Varázsfuvola pedig Mozart zcei • zsenijét idézi fel a maga sajátos „képnyelvi” stílusában. Helyet kap a programban a szovjet Andrej Tarkovszkij 1974-ben készült Tükör című alkotása, amely különös filmvízió — egy beteg férfi életeinek lelki tükre. A francia filmművészetet a Gonosz játékok című film képviseli — a főszereplők: Simone Signoret, Reginald D' Kernan, Alexandra Steward. A Dalol a flotta című zenés, amerikai filmet elsősorban a nagyszerű táncospár, Fred Astaire és Griníger Rogers szereplése teszi értékké. Az idei sorozatot egy emlékezetes sikert megért angol film zárja: a Moulin Rouge. A film a nagy francia festőegyéniség, Toulouse-Lautrec életét dolgozza fel, művészetét örökíti meg — megragadó és megrázó erővel. Néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat A Magyar Néprajzi Múzeum több intézmény tóéval meghirdeti az támoga1980. évi XXVIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatot. Pályázni lehet: 1. Néprajzi és nyelvjárási pályamunkákkal. 2. A Néprajzi Múzeum kérdőíveire adott válaszokkal. A dolgozatok a paraszti élet saját tapasztalatán, helyszíni gyűjtésen, illetve történeti és leltári kutatásokon alapuljanak, és eredeti ismeretanyagot tartalmazzanak. Csak olyan munka adható be, amely nyomtatásban még nem jelent meg, és más pályázaton nem vett részt. A pályázatok beadási határideje 1980. szeptember 30., illetve a megyei múzeumigazgatóságok által meghatározott időpont. Az érdeklődők tásért és réselites felvilágosiadatokért forduljanak a Magyar Néprajzi Múzeumhoz, vagy a helyi, megyei múzeumigazgatósághoz. Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága. Tata Köszönet a szülőknek Mókuskerék gazdáinál Néhány apróság szalad ki a kapuba, hogy a leggyorsabban elvihesse a hírt: megjött az ebéd! Fél kettő múlt mire megérkezett Kisbérről az ebédet hordó gépkocsi. Néha késik a „járat”, ilyenkor a gyerekek türelmetlenek, hiszen az egészt napos ugrálás után mindig éhesek Mihályné, —, mondja Makuch a vérteskethelyi óvoda vezetője. — Tányér, evőeszköz zenebonájára számítottam. Helyette, amikor bekukkantottam a pici ebédlőbe, a megterített asztaloknál csöndben ücsörgő társaság fogadott. — Kétféle rr.viüből választhatunk —, folytatja Makuchné. — Legtöbbször a főzelékes ételeket rendeljük, az a legjobb a gyerekeknek, ráadásul pedig szeretik. Nem válogatósak, ami a szülői házat dicséri. Elégedettek vagyunk a konyhával, jól főznek. Az adagok elegendőek. Ma például rántottlevest, rizses húst kaptak uzsonnára, krémtúró lesz kenyérrel. Mennyivel másabb „világ” ez, mint volt négy évvel ezelőtt! 1977 januárjáig a gyerekek „félnaposak” voltak. Hozták magukkal a tízórait, és otthon ebédeltek. Azutáni 1975-ben épületének az általános iskola hátsó szárnyából átvitték Császárra tanulni a felsősöket. Alapos átépítéssel modern óvodává alakították át a helyiséget. Jelenleg 324- en járnak ide, szeptemberre várhatóan 38-ra növekszik a számuk. A község valamennyi óvodás korú gyerekét fel tudják majd venni. — Mindenünk megvan — mondja elégedetten az óvónőj! — Négy évvel ezelőtt a gyereknapra televíziót kaptunk az Gammától. Azóta patronálnak bennünket. Karácsonyra kétezer forint értékű játékkal lepték meg a gyerekeinket. A kisbéri kisz asztalos brigádja májusban hasonló értékű udvari játékokat — mókuskerék két játék lovacskát és teherautót — készített. Sokat köszönhetünk a szülőknek! Bármilyen javítást kell végezni az óvodában, mindig a segítségemre sietnek. Elég, ha hazafelé beszólok valamelyiki ezermester apukának, másnapra itt van. Az átadás óta segítenek, még azok is, akiknek nem ide jár a gyerekük. Nagyon hálás vagyok valamennyiüknek — mondta búcsúzóul Makuch Mihályné. (78.) Azt hiszem, jól érzem, s már akkor jól éreztem: a célzás félreérthetetlen volt. De ha célozgatsz, drágám, én is Aidák célozni! Most én néztem a szemébe, és én nyomtam meg minden szót: „Persze. De ezt csak akkor érti meg az ember, ha neki is van már valamije! — A szoba ajtajához léptem, kinyitottam. Ákos egy létra tetején állt, és a csillárt szerelte. — A férjem! — mutattam rá mosolyogva. — Tegnapelőtt esküdtünk. Tízkor az esküvő, tizenegykor a beköltözés ...” Emberi arcon én ilyen boldogságot ritkán láttam, mint most ezen az asszonyén, ahogy a sok cucc közt sietve odabotorkált hozzám, és átölelt, megcsókolt. „Gratulálok, kedvesem!” . „Köszönöm!” Ákos is észrevette végse félhomályban a vendéget, abbahagyta a kopácsolást, lekászálódott a létráról, odalépett hozzánk. „Kezét csókolom. Csató Ákos vagyok”. „Szalókné — mondta az asszony, még mindig boldog mosollyal. — Örvendek. És magának is szívből, szívből kívánok minden jót! Hallom, tegnapelőtt esküdtek”. Ákoskám is ragyogott, boldogan, teli szájjal, mint az ifjú férjek, esküvő után egy-két nappal... Még meg is hajolt, amit pedig máskor nemigen tesz. ..Köszönjük szépenr!' Álltunk, néztük egymást. Az asszony aztán körülnézett, nyilván, hogy mondjon valasmit, megkérdezte: „És a kislány? Mondd, drágám, vele mi lesz?” Ettől a tegezéstől most megint zavarba jöttem, de akkorába, hogy éreztem: fülig pirulok. „Egyelőre még néhány hétig az anyósoméknál marad, amíg végleg elrendeződünk... — dadogtam, és boldog mert hirtelen eszembe voltam, jutott, mivel adhatom okát a pirulásnak. — És hát a mézeshetek ...” „Persze!” — mosolygott cinkos megértéssel, míg én hitvesi csókkal forrtam rá vad a meglepett Ákos szájára. „Aztán idejön hoznánk — bontakoztam ki szemérmesen a tüzes ifjú férj karjából, s kis szobába nyíló ajtóhoz léptem. — Ez lesz az ő szobája!” Az én Ákosom — istenem, csak ne jártassa sokat a száját, fohászkodtam magamban — elvigyorodott. „Egyelőre az övé! Aztán a két gyereké!” Az asszony elégedetten bólogatott. „Azért! Mert a lakáskiutalás csak úgy érvényes: a gyerekkel !” Ákos, az én észkombájnnak igazán nem mondható Ákosom meglepve nézett rá. „A kartársnő a tanácstól jött?” Rá kellett volna hagynom, most már tudom. Hisz végeredményben ráhibázott. De én, az ostoba fejemmel, udvarias akartam lenni, mert úgy éreztem: azzal, hogy a nő a tanácstól jött, ez a lakás még nincs egészen megfizetve... És én voltam, azzal a híres eszemmel én magam, aki a beszélgetés sajkáját a veszélyes vizekre löktem! „Ugyan szívem! — ragyogtam rá Ákosra, majd az asszonyra — ugyan! A hölgy az, akinek a lakást köszönhetjük! Nem hallottad a nevét? Szalók Miklósné!” Ó, én ostoba! Mert Ákost mostantól egyszerűen kicserélték. Talán lelkifurdalás dolgozhatott benne, hisz mindig is leprázta Miklóst, féltékenykedett rá, jeleneteket rendezett — micsoda izgalmakat okozott például azzal, hogy rendszeresen leselkedett utánunk! — rágta a fülem, hogy ne higgyek neki, biztosan nem is beszélt a feleségével, csak azért szövegel a lakásmesével, hogy lefektessen! Bízzam rá, ismeri ő a férfiakat, kivált az ilyen vén kecskéket, akik másképp már nem jutnak nőhöz, csak ha megetetik valami albérleti dumával . .. No, és ebben Szalókék esze ágában sincs laakásban szereli ő most lázasan a csillárt, és fogad látogatókat . .. Tulajdonképpen megértettem, hogy ilyen fölfűtött, hisz alapjában becsületes gyerek. Hozzámentem volna különben?! „Szlökné elvtársnő? — kérdezte átszellemültem — És ezt csak most mondod?! — S már ugrott is egy fölfordított székért, talpára vitte az asszonynak, billentette: — Ide, ide tessék! Parancsoljon helyet foglalni! — Rám nézett — Kis csillagom: hol találom a poharakat”* (Folytatjuk) Bárány Tamás: Jaco4'd szoba összkomfort