Dolgozók Lapja, 1980. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

•M DOLGOZOK LAPJA Honismereti kiskönyvtár Babits Mihály és Esztergom Megjelent a Komárom me­gyei Honismereti tár sorozat új kötete: Kiskönyv­Babits Mihály és Esztergom Szerző­je, a sorozat szerkesztője. Csukly László igen alapos, lel­kiismeretes és figyelemre mél­tó munkát végzett az anyag gyűjtésével, érdekesen, olvas­mányosan, tudományos igén­­nyel írta meg kismonográfiá­ját az egyik legnagyobb ma­gyar költőóriásról, Babits Mi­hál­yról. A kötetet — nagyon találó­an —‘ Ady Endre Babits Mi­hály könyve című verse nyit­ja, majd a szülőhelyet, az el­indító dunántúli tájat járja be a szerző, hogy aztán műve­it vegye életrajza alapjául. A dunántúli tájon két „sziget”, két város állt közel szívéhez; a szülőváros a költő Szek­­szárd és Esztergom, ahol öregkorát, élete utolsó idejét töltötte. Csukly László nem az „eszményi költőt”, hanem az embert, a költő­ embert igyek­szik bemutatni. Ehhez segítsé­gül hívja a magyar szellemi élet kiválóságait; Pátzay Pált, Móricz Zsigmondot, aki többek közt ezeket írja Babitsról: „Nagyon megszerettem, már szemmel: mulattatott, látvá­nyoság; egy igen-igen finom er­dei vad, riadt szemmel, s ma­gára ijedten üti fel fejét a csalitban: figyel, nem lát, de őt látják, s megrezzenve állja, hogy körülcsaholják az ezer­nyi figyelem kopói”. Szól a kismonográfia szerző­je arról, hogyan adta elő Ba­bits a verseit, feleleveníti az esztergomi közönséggel való három találkozását. A költő 1928-ban a Balassa Bálint Irodalmi­ és Művészeti Társa­ság tagja lett. 1934-ben a Für­dő Szállóban ünnepelték „an­­­nyi szép esztergomi költemény kiváló költőjét”. Itt Simonffy Margit Babits-verseket tolmá­csolt, Rédey Tivadar és Török Sophie előadást tartott a köl­tőről. Horváth­ Henrik műfor­dító németre fordított verseit adta elő, Kürschner Lili zon­gorázott. Az Esztergom és Vi­déke című újság beszámol a sikeres estről, s azt írja, hogy a költő „ ... hálából egyik esz­tergomi remekét olvasta fel, amely után a közönség sokáig lelkesen ünnepelte kiváló ven­dégét ... A költő egy kedves est emlékével térhetett vissza előhegyi magányába, ahová mindig elcsalja őt a tavasz”. Az esten előadott vers, a Mint különös hírmondó című a Kis­faludy Társaságban elmon­dott székfoglaló verse volt. Csukly László szól az érzé­keny költőről és emberről, a magányos lélekről, költőről, a „Magát a játékos emésztő szikár alak”-ról. S ami még meggyőzőbbé, emberközelibbé teszi a költőt, lépten-nyomon idéz verseiből, a költeménye­ket hívja tanúnak. Betekintést nyújt Babits családi életébe, érdekes epizódokat idéz az ugyancsak népszerű írófeleség, Török Sophie férjéhez való viszonyáról, alkotást ösztönző megértéséről, segítő­­önzet­lenségéről. Részletesen tárgyalja a mo­nográfia szerzője Babits esz­­tergom-előhegyi életét, itt szü­letett műveit. Az előhegyi Ba­­bits-házról (ma irodalmi mú­zeum) szinte minden lényege­set elolvashatunk a Babits és Esztergom című füzetben. A kötetben nyomon követ­hetjük Babits Mihály vergő­dését kora politikai áramlatai­ban. A harcos, baloldali értel­miséghez tartozott, bár nem a politikai közszereplést vállal­ta, hanem forradalma „az iro­dalom, a nyelv, a feltárt és megfogalmazott élmény, a stí­lus és gondolat zártabb, csen­desebb világában folyt le.” Külön fejezetben foglalko­zik Csukly László Babits Esz­tergomban született költemé­nyeivel, s itt is rendre-sorra idézi a városban fogant ver­seket. Ezekben a versekben „a lélek hangját halljuk, a mindenkitől elszakadt, éggel, földdel és önmagával harcoló lélekét, a vágyódót, és kétség­­beesettet, szörnyű álmokra, szörnyű valóságra kiválasztot­t­tat”. Ugyancsak részletesen olvashatunk a monográfiában Babits betegségeiről, utolsó al­kotó korszakáról, s a Babits­­ház utóéletéről. A füzet anyagát a gazdag versidézeteken kívül az elő­hegyi házról készült képek te­szik még érdekessebbé, hite­lesebbé. Sok olyan adatot, életrajzzal kapcsolatos részle­tet is megemlít a szerző, ame­lyek az átlagolvasó előtt isme­retlenek. Csukly László dol­gozata irodalomtörténeti ér­tékein túlmenően nagyon ér­dekes, élményt nyújtó olvas­mány is. — ez — Közjáték — dzsesszmuzsikával A tatabányai nemzetközi dzsessztábor színhelyén a dó­­zsakerti szakközépiskolában a próbahelyiségekké alakított osztálytermekben szinte egész nap szól a muzsika, játszanak, próbálnak, rögtönöznek a ze­nekarok, a szólisták. Ez a muzsika persze csak a körzetien környéken „fogható fel”, érzékelhető. — van azon­ban olyan zene, amely mes­­­szebbre hallatszik, tesen­ az, amelyik a természe­pódiumon hangzik fel.koncert­Szombaton este a tatabányai szabadtéri színpadon a jazz­­muzsika barátainak szélesebb köre ismerkedhetett meg a dzsessztábor munkájában részt vevő egyik zenekarral — a táborozók pedig megismer­hettek egy magyar művészeti gárdát, a Köllő Miklós vezet­te Dominó pantomim együt­test, amelynek ú­j műsora sok tekintetben rokonítható a dzsesszel. Ez a tánckompozíció zenére épül és akár a dzsessz, nagyon sok improvizatív ele­met tartalmaz. A látszólagos rögtönzések ellenére Köllő Miklós új pantomimje nagyon tudatosan épített, a legkisebb mozgást és mozdulatelem ha­tását is kiszámító, felhasználó, — a zene, a mozgás, a tánc, a mimika tökéletes egybeolvasz­tására törekvő pantomimjáték, mely alkalmas bonyolult tör­ténet és jelképes értelmű mondanivaló Köllő Miklós megjelenítésére, nem kisebbre vállalkozott, mint hogy a gua­­temalai író, Miguel Asturias a keresztény és az indián le­gendavilágot mitikus-költői álomképekbe burkoló-kibontó ..Az a félvér nőszemély” cí­mű művét állítja színpadra. Ez az expresszionista-szürre­­alista kifejezőeszközökkel al­kotott mű a színpadon is meg­őrzi „mágikus realizmusát”, legenda és vízió, álom és való­ság olvad össze különös láto­mássá, amely elsősorban képi erejével ragad meg, de érzel­mileg és gondolatilag is felka­var. Jó közjátékot jelentett hát ez az est a dzsessztábor prog­ramjában S tegyük hozzá, a svájci fiatalokból álló Latin Ototért is vonzó, népszerű mu­zsikával mutatkozott be. — si­kerrel toborzott új híveket a dzsessznek. J - z - Tv-előzetes fiz­ingeriéi Televízió estje Jó kezdeményezés, hogy időnként egy-egy országot nemzeti estje hoz közelebb hozzánk a televízióban. Eltűn­nek ilyenkor a távolságok, szinte a személyes tapaszta­latok közvetlenségével leszünk részesei egy-egy ország életé­nek, megismerjük hétköznap­jait, ünnepeit, tájait, szoká­sait, lakóinak gondolkodás­­módját. Csütörtökön este 20­01-től Algériával ismerkedhetünk — kisfilmek tükrében. Megis­merjük például a Szaharát, amely számunkra kietlen ho­moksivatagot jelent, de a fia­tal állam népe életének szín­tere, amely küzdelmes munka után „megadja magát”, s az éltető víz segítségével az em­ber kiterjeszti a termőterület határait. Megismerjük az úgynevezett „zöld gát” jelen­tőségét, amely a Szahara ho­mokvidékét mintegy ezer kilo­méter hosszúságban szeli át, és élet sarjad a nyomában. S képet kapunk az ország múltjáról, is. Algír helyén a történelmi nevezetességű ókori település, a híres Karthágó állt, s a környéken éltek rövi­­debb-hosszabb ideig a föní­ciaiak, görögök, rómaiak , hódítók és meghódítottak, pusztítók és építők. Otthagy­ták kézjegyeiket a tájon, for­málták, alakították az őslakos­ság építészetét, művészetét, kultúráját, életét. A progra­mot záró két film egyrészt a berber iparművészettel, más­részt az algériai népi táncmű­vészettel ismerteti meg a né­zőket. Pénteken este 21.05-től is­mét jelentkezik a Családi kör, a szülők, nevelők magazinja. A késő esti órákban kerül képernyőre a műsor , s ez az időpontválasztás is jelzi, hogy a pedagógiai sorozat a szü­lőknek és nem a gyerekeknek szól. Mert a tapasztalat azt jelzi, hogy a „legilletékeseb­bek”, a gyerekek is élénk fi­gyelemmel kísérik a róluk és értük szóló pedagógiai témá­kat — s azt is mérlegre te­szik. Iyesen vajon saját szüleik be­járnak-e el egy-egy pedagógiai döntésben — saját nevelési „szakterületükön”, a családban. Már ez a tény is jelzi, hogy fontos szerepet tölt be a didaktikus játékok, jelenetek sora, s hihetjük: jó szolgálatot tesz a pedagógiai ismeretek terjesztésében. Ez­úttal a közeledő iskolaév gondjainak, problémáinak megoldásához kívánnak segít­séget adni a szülőknek a so­rozat szerzői — az író és ren­dező Palásthy György, a szer­kesztő: László Jánosné és szakértő: dr. Ranschburg Je­n­nő, a műsorvezető: Kelemen Endre és persze, a saját­ esz­közeikkel a közreműködő nép­szerű színészek ... Csütörtökön este 20 órától láthatjuk az 1-es programban a Gyümölcsoltó Boldogasszony című tévéfilmet, amely Rad­­ványi Ervin írása nyomán készült Konczek József: A KAPCSOLAT (8.) Nem akartak hinni ne­kem, ezért hibernálnom kel­lett őket. Mivel Equus kezelé­séhez az út második és harma­dik szakaszában kormányosra­­ van szükség, s mivel a hiber­­nálásra való anyagból csak annyit hoztunk, amennyi egy, vagy két balesetet szenvedett hibernálására elég, a megol­dás önként kínálkozott. A le­génységet úgy hibernáltam, hogy az út második harmadá­ban életre keljenek. Ez volt az a kritikus pont, ahol visszatér­ni már nem elég az űrhajó üzemanyaga, viszont a hiber­­náló anyag is távozik szerve­zetükből. Üzenetet ők is vittek. Úgy gondolkoztam, hogy nyilván­való érdekük annak elrejtése, hogy a Földön van élet, hi­szen a visszatérés körülmé­nyeiből kiderült, hogy valami nincsen rendben. Hiányzom közülük. Ha elmondják, mi történt, hogy azonnal a Központ fellázadtak, legszigo­rúbb parancsa lesz érvényes rájuk. Ragaszkodniuk kellett ahhoz, hogy nem tudnak sem­mit, hiszen így a végtelenített vegetáció alapján csak a kamrákba kerültek. A múló időt nem érzékelik, rednek, ugyanolyan ha feléb­fiatalok maradnak. Igen, inkább a végtelen idő­ig tartó kombinációk jöjje­nek, ezt mondtam magamban, mint az, hogy valaki szerele­m nélkül érkezik erre a bolygóra. Mert lakható. Ezek az embe­rek itt, a törzsben kőbaltával szerzik meg táplálékukat, na­pi küzdelemben a vadállatok­kal. Kirajzásunk után itt újra kezdődött az emberiség törté­nete, úgy, mint legelőször. Az űrhajón érkezettek technikai fejlettsége, tudása, eszközei természetes módon vezettek volna arra, hogy megszerzik a vezető szerepet a törzs férfiai között. Nem áltathattam ma­gam. Bizonyos, hogy ellentétek robbantak volna ki, nekem pedig az űrhajó személyzetét éppen úgy meg kellett óvnom, mint a törzs tagjait. Ti is tisztában vagytok vele, mi a Központ első Ugyanúgy tanultátok tanítása­ ti is, mint én valamikor. A mi ci­vilizációnk csak a világmin­denségben bárhol fellelhető élet belső törvényeit tisztelet­ben tartva létesíthet kapcsola­tot. Azoknak sem lesz könnyű dolguk, akik már előírásait megtartva, a Központ­jára cselekedve veszik utasító­majd fel velük a kapcsolatot, de az ő küldetésük több eredmén­­nyel kecsegtet. Ti még nem azok vagytok, de majd az utá­­n­zatok jövők, talán. Azok, akik végtelenített vegetációban várják az ítéletet, lehet, hogy visszajöhetnek. Tudom, nem érte őket veszteség. Valamen­­­nyien a bázis neveltjei, az Andromeda hatodik valók." olyanok, akik telepéről szüleik halála után még kisgyerekként menekülhettek el a bolygóról. Kemény fegyelemben nevel­kedtek, érzelmi kötődésük a bázishoz nem konkrét, bár vannak barátaik, ismerőseik, szeretettjeik a Városban is. Mire a kamrákból előhozzák és felmentik őket, egykori is­merőseik a Városb­an már nem élnek. Két-három generáció is felnevelkedik azalatt. De ezt a megoldást ők­ választották. A Városnak ők fordítottak há­tat, azzal, hogy megtagadták a Központ parancsát. A Föld miatt lázadtak fel. A folyó menti erdőért, a szé­les rétekért, az eső miatt, a Nap miatt, a törzsben élő gyö­nyörű lángok miatt, a tenger miatt. Arra kérem a Közpon­tot, vegye ezt figyelembe, és mentse fel őket. Magam is megmámorosodtam ezen bolygón, beleszerettem a Föld­­­be, itt akartam meghalni, il­letve itt halok meg nemsoká­ra. Megsebesültem. A harc az információ birtoklásáért rob­bant ki. Csak az anyagból sze­rezhettek egyértelmű bizo­nyosságot arról, hogy itt so­káig fennáll még majd az élet. Én az ellenkezőjét mondtam nekik. (Folytatjuk) Szikszói Károly rajza 1980. augusztus II., szerűi Megértést kérünk ♦ A tatabánya-dózsakerti te­­­­mető áttelepítése még az el­­­­­múlt esztendőben megkezdő­­­­dött, városrendezési okokból. • Helyére óvoda kerül majd. Ad­­­­dig azonban hosszú munka vár ; s a KOMBER megbízásából ♦ Temetkezési Vállalat dolgozói­­­ : ♦ ra. ti ♦ Tavaly 960, az idén 1700 sírt g ♦ hantolnak ki. Jövőre ugyan­ X csak l­üü sír áttelepítését vég­­e ♦­zik el a Síkvölgyi úti lemeto- fi ♦ be. A munka több fázisban tj ? zajlik, először a sírköveket tá^- t X von­tják el, majd a maradva- fi ♦ nyok felszedése következik, vé­­t­ ♦ gül betemetik dózerrel a síró- £ ♦ itat. * X A temető e nagyarányú mun­­t ♦­ka alatt sem zárható be, ezért |i ♦ sokan gondozzák most is sze­ * |­retteik sírját. Így óhatatlanul t­­ is előfordulnak balesetek, láb- & ♦ rándulás, bokafream a sirgöd- t­ö­rök kerülgetése közben. Adód-­­­­­hat a kérdés: miért tátongnak f. • betemetetlenül a kihantolt sí-­rj I­rok? A választ a Temetkezési tj Vállalat szakembereitől kap­ $j­­­tűk; amíg valamennyi munka­ ♦! I folyamat le nem zajlik, addig t| betemetésről nem lehet szó — t\ [ ezzel azt hiszem * tünk, egyet érhe­ * : | A további kellemetlen bal- t ♦ esetek elkerülése érdekében jó | ♦ lenne­, ha mérsékelnék a hoz­­­­­­zátartozók a temető látogatá­ ♦ ♦ •sát. No, meg az sem ártana, ha ♦ X az utat használnák a sírok­­ közti szűk térség helyett. X Megértést kérünk a Temetke­ ♦­­­zési Vállalat nevében, annál is t X inkább, mivel ide nem tehető | * ki a tábla, t zárva!’». „Átalakítás miatt ♦ Román ­O-és tv-műsor 8.25 8.54 9.7« 9.45 9.50 10.05 10.30 10.45 12.35 12.50 13.20 14.15 14.41 15.10 15.27 16.10 16.20 16.30 17.07 17.32 18.15 19.15 20.00 21.03: 21.30: 22.20: 22.30: 23 30: 0.10: 8.05: 8.20: 8 33: 9 28: 10.00: 11.30: 13.20: 13.30: 14.00: 16.00: 16.35: 16.40: 20:45: 21:37: 22:27: 2 ° 15* 23.30: KOSSUTH RADIO Szociológiai figyelő. Beszélni nehéz. Szimfonikus zene. Kis magyar néprajz. Tarka mese, kis mese. Fecskék és fruskák. Válaszolunk hallgatóinknak. Kamaramuzsika. Házunk tája. O­peraslágerek, örökzöld dzsessz meló­diák. Világhírű énekesek. Amatőr zenei együttesek. Gyermek kantáta. Winnetou. Kritikusok fóruma. Egy nyírségi nótafa. Magyar előadóművészek. Hova visz az út? Riport. Nótacsokor, csárdáscsokor. Hol volt, hol nem volt. . . Gondolat. Walter Gieseking összes M­oza­rt-lemezei. Népdalok. H­á­ttér bes­z­él­getés. Tíz perc külpolitika. A dzsessz világa. Kurtág György műveiből. Táncdalok. PETŐFI RADIO Operettegyüttesek. Tíz perc külpolitika. Idősebbek hullámhosszán. A Csehszlovák Néphadsereg Központi zenekara. Zenedélelőtt. A Szabó család. 12.00: Népi zenekar. 12.33: Tánczenei koktél. Irány: a melegedő. Színes szőttes. Kettőtől négyig . . . Szóból ért az ember. Néhány perc tudomány. Fiatal együttesek. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Körkapcsolás b­a­jnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 19.2­5: Tallózás az NDK lapjaiban. 19.45 : A beat, kedvelőinek. 20.33: Újpesti Dózsa—Fába ETO labdarúgó-mérkőzés II. fél­ideje. Ifjúsági kultúrába körkép. Portré s tágé­regből. Z­enés játékokból. Pu­re.? 11­­^n p­ke­gy­ü­ttes. Vükén György szerzemé­nyei. 3. MŰSOR 9.00: Dzsessz. 9.19: Bizet: Carmen. Opera. 12.10: Kamarazene. 14.00: Schumann : jelenetek Goethe Faust-jából. 16 00: Opera finálék. 16.53: öt földrész zenéje. 17.00: Bach-felvételek. 17.42: Bruckner: vitt. szimfónia. 19­95: Olasz operákból. 20.03: A szí­ vt­Hforduló irodalmá­nak hetei. 20.33: i'i'agnacek, figyelem! 21.18: Nagy siker volt! BUDAPESTI TV 9.00: Tv-téma. (Sz) 9.06: Óvodások filmműsora. (Sz) 9.25: Saktóműsor­ gyerekeknek. 9.45: Delta. 10.05: Derrick. (Sz) 11.05: Lehet egy kérdéssel többt Vetélkedő. . 16.40: Hírek. 16.45: Emberi furcsaságok. (Sz) 17.30: Egészségünkért! (Sz) 17.35: Kuckó. (Sz) 18.05: Ifjúsági napló. 18.30: Hol tart? II. Az Örs vezért téri bevásárló központ. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: Közönségszolgálat. 19.10: Tv-torna. (Sz) 105: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Jejan Gabin-sorozat: Állat az emberben. Francia film. 21.35: Vészcsengő. Dokumentum­­film 22.35: Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 20.00: A Pécsi körzeti stúdió mű­sora­­i 20.30: Au­tó-motorsport. (Sz) 20.50: Tv-híradó 2. (Sz) 21.10: A vadon világa. (Sz) 21.35: A zárka. Tv-film Hollós End’­vin dokumentumregénye nyomán. (Ism.) POZSONYI TV 8.55: Hírek. 9.00: Úgy hagyom. NDK ifjúsági tv-film. 10.15: Halálfal. Cseh film.­­ 11.45: A hét filmjei. 16.25: Hírek. 16.50: Ismeretterjesztő műsor. 17.35: Közép-szlovákiai magazin. 18.30: Vetélkedő műsor. 19.­10: Esti mese. 19.20: Időjárás jelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A ,,szabad világ” dokumentum­fi­lm. 21.05: D. Frederik és P. könnyűzenei műsora. 22.00: Tv-híradó 2. 22.30: Raszul Mir Kasmiri. műsor. 23.25: Hírek. Szovjet Weiland 2. MŰSOR 20.00: Napszúrás. Bolgár film. 23.06: Kerékpáros körverseny. 22.15: Chopin-hangverseny. 22 45: Tv-híradó. BECSI TV Tv­ 9.00: Ki­csin­yek m­ű­sora. 10.55: Stan és Pan filmjeiből. 15.10: Kihívás a Grand Prix-n. n.T: Habakuk bábszínháza. 17.30: Bácsikám a Marsról. 17.55: Jó éjszakát, gyerekek. 13.00: Flam­bards. Filmsorozat. 18.30: MI. 19.09: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A viasz virágkosár. Bűnügyi film. 21.35: Sporthírek. II PROGRAM 18.30: Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Central kávéház. 21.00: Ri­portm­űsor. 22.30: A pók kenyere. Fűin.

Next